Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2024. 04. 27Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Balatonfüred város Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság Útügyi és Hajózási Hivatal, Innovációs és Technológiai Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály, Útügyi osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály, Nemzeti Földügyi Központ, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Megyei Önkormányzat, az érintett települési önkormányzatok véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fekvő telek: a közterülethez vagy magánúthoz csak a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
2. Irányadó építési határ: az építési helyen belül vagy annak határvonalán olyan vonal (vonalak), amelyre (amelyekre) a szabályozási tervben a telekre vonatkozó meghatározott hosszának legalább 50%-án épülethomlokzatot kell elhelyezni.
3. Kialakult beépítési mód: az építési helyet meghatározó határvonalakat az adott utcasorban, övezetben, tömbben jellemző (a beépítés rendjét meghatározó) módon kell megállapítani.
4. Megengedett legnagyobb szintszám: az adott építési övezetben, övezetben az építmény csatlakozó terepszint felett legfeljebb létesíthető építményszintjének száma.
5. Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
6. Melléképület: a fő rendeltetésű épület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott fő rendeltetési egységet nem tartalmaz.
7. Szállás jellegű: nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épületet vagy önálló rendeltetési egység, amely a pihenést (az alvást), a tisztálkodást, az illemhely-használatot, valamint a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat lehetővé teszi.
8. Támfalgarázs, támfalépítmény: lejtős terep esetén a bevágást megtámasztó támfalban kialakított előkerti személygépjármű-tároló, ahol a bevágás nagysága legalább 2,0 m.
9. Telekszélesség: az előkerti építési határvonal magasságában mért telekszélesség.
10. Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis rétegvonalai az irányadók.
11. Út céljára fenntartott terület: telken kijelölt terület, melyen távlatban út alakítható ki.
12. Zárványtelek: Telkek által körbezárt, köz- vagy magánútról nem megközelíthető telek.
13. Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas közterületi sáv, amely legalább 1,0 m szélességű és alkalmas fasor elhelyezésére.
2. A helyi építési szabályzat alkalmazásának szabályai
2. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
1. belterület határ, mely egyben övezethatár is,
2. szabályozási vonal,
3. építési övezet, övezet határa és jele,
4. út céljára fenntartott terület,
5. építési hely,
6. építési hely kizárólag terepszint alatti beépíthető része,
7. telken belüli kötelező zöldfelület,
8. telek közforgalom elől el nem zárható része,
9. kötelező megszüntető jel,
10. méretezés,
11. irányadó építési határ,
12. belterületbe vonható terület határa,
13. kötelező közterületi fásítás,
14. telekcsoport újraosztással érintett terület határa,
15. elővásárlási joggal érintett terület határa,
16. beültetési kötelezettséggel érintett terület határa.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
1. közigazgatási határ,
2. védőtávolságok,
3. művi értékvédelem:
a) műemléki épület,
b) műemlék,
c) nyilvántartott műemléki érték,
d) műemléki jelentőségű terület határa,
e) műemléki környezet határa,
f) régészeti lelőhely határa,
g) helyi egyedei védelem alatt álló ingatlan,
h) helyi területi védelem alatt álló városrész.
4. táj- és természetvédelem:
a) Natura 2000 terület határa,
b) nemzeti park területe és határa,
c) országos jelentőségű természetvédelmi terület határa,
d) országos ökológiai hálózat magterülete és határa,
e) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete és határa,
f) országos ökológiai hálózat pufferterülete és határa,
g) ex lege védett kunhalom,
h) ex lege védett forrás,
i) ex lege védett barlang,
j) tájképvédelmi terület határa,
k) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének területe és határa;
l) borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezet I. II. alosztályainak területe és határa.
m) helyi jelentőségű természeti terület határa,
n) helyi jelentőségű természeti emlék
5. egyéb korlátozó tényezők:
a) gyógyhely,
b) gyógyhely védett terület határa,
c) vízbázis belső védőövezete és határa,
d) vízbázis külső védőövezete és határa,
e) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezete és határa,
f) vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezete és határa,
g) rendszeresen belvízjárta terület,
h) bányatelek határa,
6. vízpartrehabilitációs terv:
a) vízpartrehabilitációval érintett terület határa,
b) megőrzendő természetes partvonal,
c) beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa,
d) parti sétány,
e) közhasználat elől el nem zárható terület.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
3. § A I-V. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a település teljes területére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírás másként nem rendelkezik.
3. A belterülethatár módosítása
4. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt építési övezetek területén a vonatkozó építési övezet szerinti építés a telek belterületbe vonását követően történhet.
(3) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt terület a területen jelölt zöldterület és közterület önkormányzat részére történő átadását követően kerülhet belterületbe vonásra.
4. A közterület alakítására vonatkozó előírások
5. § (1) A meglévő hiányos fasorok kiegészítése, fasorok telepítése kötelező a Szabályozási terven jelölt utak és lakóutcák mentén.
(2) Közterületen kioszk akkor létesíthető, ha
a) egyéb jogszabály lehetővé teszi,
b) kizárólag sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, nyilvános illemhely vagy turisztikai információ szolgáltatás rendeltetésű, és
c) az építmény elhelyezésével a visszamaradó gyalogossáv szélessége legalább 3,0 m.
(3) Meglévő kioszk (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendeltetéstől eltérő rendeltetésre változtatni nem lehet.
(4) Közterületi kioszk esetén elárusító egységenként egy darab, legalább 1,5 m2 alapterületű szeméttároló helyiséget kell kialakítani.
5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek védelméről a vonatkozó jogszabályok szerint gondoskodni kell. Európai közösségi jelentőségű, országos és helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeken csak a természetvédelmi kezelési tervekkel összhangban végezhetők gazdálkodási, területhasználati vagy építési tevékenységek.
(2) A tájhasználat során a következők szerint kell biztosítani a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén meglévő fasorok, erdősávok megtartandók, a tervezettek telepítendők,
c) a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő,
d) a táblaszegélyek, fás szegélyek fenntartandók,
e) az egyedi tájértékek védelme biztosítandó és
f) a tájhasználat és az építmények létesítése során a természetes és természetközeli élőhelyek megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatokat biztosítani kell.
(3) Az országos jelentőségű védett természeti területeken
a) 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be,
b) a szántóművelési ágú területek nem építhetők be,
c) bánya nem létesíthető,
d) távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető és
e) kerítés kizárólag természetvédelmi célból helyezhető el vadvédelmi hálóként.
(4) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken és a Natura2000 területeken
a) kizárólag extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;
b) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak;
c) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el;
d) csarnok nem helyezhető el.
(5) Az országos ökológiai hálózat magterületén:
a) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából helyezhető el;
b) 10 m-es épületmagasságot meghaladó építmény - kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével - nem létesíthető;
c) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;
d) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.
(6) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett területen a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó:
a) beépítésre nem szánt területek övezeteiben a telek beépített területébe számító 50 m2 alapterületet meghaladó épület építése esetén,
b) beépítésre szánt területek építési övezeteiben a telek beépített területébe számító 300 m2 alapterületet meghaladó épület építése esetén.
A látványterv részeként be kell mutatni lokális és tájkapcsolati nézetben a tervezett beavatkozás mértékét, a tervezett tömegalakítást, valamint a tájba illesztési megoldásokat.
(7) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a tájkarakter megőrzése és a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért:
a) művelési ág megváltoztatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges, a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;
b) a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani;
c) honos növényzet telepítendő;
d) csarnok nem helyezhető el.
6. Gyógyhely védelmére vonatkozó előírások
7. § (1) Gyógyhely, illetve gyógyhely védett területén csak olyan tevékenységek végezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a természetes gyógytényezőket.
(2) Gyógyhelyen és annak védett területén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenységek azok, amelyek:
a) az éghajlati viszonyokat,
b) a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolják, vagy
c) a betegek nyugalmát zavarják, gyógyulását hátráltatják.
Ilyenek különösen a víz-, por-, füst-, és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek.
7. Vízpart
8. § (1) Balatonfüred belterületein a nem köztulajdonban levő Balaton-parti területen, illetve telken a szabályozási terven jelölt szélességű beépítetlenül megőrzendő parti területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani, területe nem építési hely.
(2) A Balaton tómedre a partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető.
(3) A Balaton jogi partvonala nem megváltoztatható és az élővilágra, vízminőségre káros befolyással levő tevékenység nem végezhető.
(4) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni, azokon művi part nem építhető ki.
(5) A parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni. A tómeder nádasaiban és attól 2 m-en belül tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízállás-, csónakút, horgászhely létesítés) amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné.
8. A környezet védelmére vonatkozó előírások
9. § (1) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(3) Csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(4) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(5) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
(6) Állattartó építményeket az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően lehet létesíteni vagy arra rendeltetést megváltoztatni.
(7) Az állattartást úgy kell folytatni, hogy az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő.
(8) Vízbázisok területén hulladék csak építményben és az arra rendszeresített kommunális vagy átmeneti tárolás céljára szolgáló hulladékgyűjtőkben helyezhető el az övezeti előírások figyelembe vételével.
9. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
10. § (1) Az azonosított veszélyeztető hatások következményei, és az események bekövetkezésének gyakorisága alapján, település katasztrófavédelmi besorolása II. osztály.
(2) Az azonosított veszélyeztető hatások: egyéb eredetű veszélyforrás felszíni és felszín alatti vizek sérülékenysége
10. Rendszeresen belvízjárta területre vonatkozó előírások
11. § (1) A rendszeresen belvízjárta terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területbe tartozó telkeken új vegyszertároló, üzemanyagtöltő állomás, hulladékkezelő létesítmény, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.
11. Vízeróziónak kitett területre vonatkozó előírások
12. § (1) A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen
a) biztosítani kell a talajfelszín
aa) külterületen legalább 80%-os;
ab) belterületen legalább 30%-os
növényborítottságát;
b) a meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos;
c) új beépítés során gondoskodni kell a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal történő továbbvezetésről a befogadóig.
12. Vízminőség-védelmi területre vonatkozó előírások
13. § (1) A vízminőség-védelmi terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
13. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
14. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, védőterületet, védősávot igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvíztisztító, szennyvízátemelő.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.
(4) A főközlekedési hálózati elemek helybiztosításával érintett területen, illetve annak védőtávolságán belül a tervezett út megvalósulásáig egyéb építési tevékenység nem folytatható. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
(5) A szennyvíztisztító és a szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 23. § előírásai az irányadók.
14. Sajátos jogintézmények
15. § (1) Elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot a 3. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában, a megjelölt településrendezési célok érdekében.
(2) Beültetési kötelezettséggel érintett telekrész a terület megközelítését, feltárását szolgáló területrészen, illetve a közmű infrastruktúra védőövezetében megszakítható. A beültetési kötelezettséget legkésőbb a használatbavételi engedélyének megkéréséig teljesíteni kell. A 3 szintű növényállomány részeként legalább 1 sor, előnevelt, többször iskolázott, honos faegyedek telepítését kell elvégezni legalább 5,0 m-es közönként.
15. A telekalakítás
16. § (1) Kialakítható telek megengedett legkisebb területéhez tartozó legkisebb homlokvonal és legkisebb telekmélység mértékét a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telek alakja egyszerű, a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(3) A település övezeteiben és építési övezeteiben nyúlványos telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.
(4) Közműterület céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(6) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(7) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága a vonatkozó építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.
(8) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 85%-a, de legalább 14,0 m.
(9) A már jellemzően beépült, kialakult telektömbben az építési övezeti telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál. 1000 m2-nél kisebb építési telek esetében az eltérés mértéke – a telek méretétől függetlenül – legfeljebb 50 m2.
(10) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb:
a) legfeljebb 7 telek feltárása esetén 6,0 m-nél,
b) 8 vagy annál több telek feltárása esetén 8,0 m-nél.
(11) Újonnan kialakításra kerülő magánút esetében a magánút telke az építési övezet, övezet telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű telek is kialakítható.
(12) Telekcsoport újraosztás a szabályozási terven „Telekcsoport újraosztással érintett terület” jellel jelölt telektömbre egyidejűleg történhet.
(13) A szabályozási terven „Telekcsoport újraosztással érintett terület” jellel jelölt telektömbök természetes terepviszonya visszaállítható – építési helyen kívül is -, amennyiben a már beépült telkek állékonyságát a tereprendezés nem veszélyezteti.
(14) Beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével - kialakítani nem szabad.
(15)1 Amennyiben a szabályozási terven jelölt javasolt telekhatár mentén valósul meg a telekalakítás, az új telek mérete a 4. mellékletben szereplő telekalakítással kapcsolatos kiegészítő szabályoktól eltérhet.
Közlekedés, közműellátás és hírközlés
16. Közlekedés, parkolás
17. § Új épület létesítése vagy új rendeltetési egység kialakítása esetén
a) a külön jogszabályban és a 20. §-ban előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egy időben telken belül kell kialakítani,
b) a kivitelezés megkezdéséig meg kell tervezni az ingatlan közúti csatlakozását, és a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.
18. § (1) 8,0 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki.
(2) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.
(3) Meglévő utcák rekonstrukciója, vagy új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 20%. Az út kialakításával egyidejűleg
a) a 10,0 -16,0 m szabályozási szélességű utakon minimum egyoldali-,
b) a 16,0 m-t meghaladó szabályozási szélességű utakon kétoldali
fasor telepítendő, zöldsáv létesítendő.
(4) Az utak terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése,
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása
biztosított legyen.
19. § (1) Kettő, vagy több telek megközelítését szolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet, a közúttal, közterülettel határos oldalon lezárni nem szabad.
(2) Magánúton csak a közterületen elhelyezhető építmények helyezhetők el, épület nem létesíthető.
(3) Közforgalom elől el nem zárt magánút csak közúthoz csatlakoztatható. A közhasználat elől el nem zárt magánutak kialakításánál a közutakra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.
(4) Az építési telek akkor tekinthető magánútról megközelíthetőnek, ha a magánút telkének kialakítása megfelel a (5)–(7) bekezdésben előírt paramétereknek, továbbá
b) magánúton a gépjárművek, a gyalogosok és kerékpárosok akadálytalan közlekedését biztosítani kell;
c) ha az útpálya szilárd burkolatú, vagy legalább kőzúzalékkal szilárdított földút.
(5) A 150 m-nél hosszabb közforgalom elől el nem zárt magánutak zsákutcaként nem alakíthatóak ki.
(6) Az 50–150 m közötti hosszúságú magánút (zsákutca) végén:
a) lakóterületeken legfeljebb 8,0 m hosszú tehergépkocsi,
b) egyéb területeken legfeljebb 15,0 m hosszú nyerges vontató
számára útforduló kialakítása szükséges.
(7) Kereskedelmi szolgáltató területet, egyéb ipari terület telkeit megközelítő magánutat úgy kell kialakítani, hogy a telkek megközelítése tehergépjárművel is biztosított legyen.
20. § Új épület létesítése, meglévő épület bővítése vagy új rendeltetési egység kialakítása esetén
a) minden üdülő és lakó rendeltetési egység után legalább egy és
b) az építési övezetekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) által előírt és
c) Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gépjármű elhelyezési kötelezettségről szóló önkormányzati rendelete és által előírt
személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani, kivéve, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.
17. A közműellátás és elektronikus hírközlés általános előírásai
21. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára elsősorban a közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közműellátás és az elektronikus hírközlés kialakításával kapcsolatos követelményeket, a településkép védelméről szóló helyi rendelet és jelen rendelet előírásait együttesen kell alkalmazni.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál
a) közút esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglévő közművek szükséges felújításáról, a hiányzó közművek megépítéséről,
ac) a csapadékvizek elvezetésének biztosításáról,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell;
b) magánút esetén
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni,
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
a) a 10,0 -16,0 m szabályozási szélességű utakon elegendő hely biztosításával legalább egyoldali fasor vagy zöldsáv telepíthető legyen,
b) a 16,0 m-es és a 16,0 m-t meghaladó szabályozási szélességű utakon zöldsávnak megfelelő hely biztosításával, vagy ültetőgödrös kialakítással kétoldali fasor telepíthető legyen.
(5) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő értékes faállományt. a bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.
(6) Új épület építése, meglévő épület bővítése vagy rendeltetés megváltoztatása közművesítés szempontjából akkor lehetséges, ha
a) a beépítésre szánt területen a teljes közműellátás biztosított;
b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
(7) A település területén a csapadékvíz és szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.
18. Vízellátás
22. § (1) A településen új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Fogyasztói vízbekötés csak akkor létesíthető, ha a 23. § szennyvizek kezelésével, elvezetésével kapcsolatos előírásai teljesülnek.
19. Szennyvizek kezelése, elvezetése
23. § (1) Balatonfüred teljes közigazgatási területe vízminőség-védelmi területen fekszik. A érdekében szennyvíz, a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása tilos.
(2) Beépítésre nem szánt területen, ha
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 150 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül;
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 150 m-nél nagyobb távolságra érhető csak el a közcsatorna hálózathoz való csatlakozás, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállítani;
c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 150 m-nél nagyobb távolságban lehet csak a közcsatorna hálózatra rácsatlakozni, akkor helyben létesített egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, vagy egyedi szennyvíztisztító kislétesítmény alkalmazható
ca) ha a vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll,
cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, továbbá
cc) ha a szennyvíztisztító kisberendezés vagy kislétesítmény védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
d) a c) pontban leírtak szerinti egyedi szennyvíztisztító kisberendezés vagy kislétesítmény kialakításának akadálya merül fel, akkor ki kell építeni a szennyvíz-közcsatorna csatlakozást.
(3) Közműpótlóként a (2) bekezdés szerinti zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek évszaktól független megközelíthetősége, a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) köz- vagy magánút kapcsolata hálózati szinten biztosított.
(4) Új közterületi szennyvízátemelő műtárgy csak zárt, zajszigetelt és szagtalanítóval ellátott kivitelben létesíthető.
(5) Meglevő szennyvíztisztító telep szaghatásvédelmi területe 150 m.
(6) Szaghatásvédelmi területen belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem építhető.
(7) Utólag kiépített közcsatorna esetén – beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen
a) az építmény csatornahálózatát a közcsatorna-hálózatra rá kell kötni,
b) a használaton kívüli zárt szennyvíztárolót le kell zárni, vagy el kell bontani.
(8) Szennyvízátemelő műtárgyak
a) egyedileg meghatározott hatásterületén belül,
b) bűzzáróan és zajvédelemmel rendelkező 20 m-es hatásterületén belül,
c) védelemmel nem rendelkező 150 m-es hatásterületén belül
új lakó- és közösségi használatú épületet elhelyezni nem lehet.
20. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
24. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak a vízügyi ágazat hozzájárulása esetén lehetséges még akkor is, ha a korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.
(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telekhatárától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.
(4) Közcsatormába, valamint élő vízfolyásba többlet csapadékvizek új beépítés esetén csak fékezetten és késleltetéssel vezethetők be.
(5) Beépítésre szánt területen
a) biztosítani kell a csapadékvíz telken belül víz-visszatartását;
b) ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót, szikkasztót kell létesíteni,
c) a záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy a záportározó túlfolyójából a csapadékvíz csak késleltetve juthasson, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe,
d) szikkasztó méretét úgy kell meghatározni, hogy 25 m2 vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m2-enként) valamint 25 m2 burkolt felületenként 1m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges vagy ahol a talajszerkezet szikkasztási képessége megengedi szikkasztó akna is létesíthető, az épületektől min. 5 m védőtávolsággal.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók, szükség szerinti átereszek az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.
(7) Nyílt vízelvezető árok lefedése csak az árok tisztítását biztosítóan bontható módon alakítható ki.
(8) A 8,0 m és az annál kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését csapadékcsatorna hiányában a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.
21. Energia ellátás, vezetékes és vezeték nélküli hírközlés
25. § (1) A település területén erőművek közül kizárólag háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű, valamint naperőmű létesíthető épületen elhelyezve.
(2) Amennyiben a megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló berendezés, műtárgy kültéri gépészeti berendezésének működése zajhatással jár, a berendezés nem kerülhet 5 méternél közelebb huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség homlokzati nyílászárójához, és a zajhatás nem zavarhatja a környező lakóépületeket. Működéséből eredő zaj lakóépület, egészségügyi és oktatási intézmény irányába a saját telekhatárhoz érve nem haladja meg a 20 dB-t.
(3) Erdőterületen új föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőírtást. Ha erdőirtás igénye merülne fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(4) Új villamos energia ingatlanbekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésének lehetőségét is biztosítóan szabad kivitelezni még akkor is, ha az építéskor a közhálózat oszlopsoron halad.
(5) Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor, illetve a hálózat építéssel járó felújítás során, a földalatti vezetést lehet csak engedélyezni, amennyiben az műszakilag megoldható.
(6) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
(7) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(8) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
Építés általános szabályai
22. Az építés általános feltételei
26. § (1) Meglévő épület építési helyen belül átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, tetőtere beépíthető.
(2) Meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület, épületrész építési helyen kívül átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető, de alapterülete csak építési helyen belül bővíthető.
(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásai szerint kell figyelembe venni, a telek vonatkozó építési övezetbe vagy övezetbe eső területrészének arányában.
(4) Bármely építési övezetben a terepszint alatti beépítettség a telekre meghatározott beépítettség legnagyobb mértékét további legfeljebb
a) 10%-kal,
b) közhasználatú építmény esetén 30%-kal
haladhatja meg.
(5) Bármely építési övezetben, övezetben a terepszint alatti beépítés
a) legfeljebb 1 szint,
b) közösségi létesítmény esetén legfeljebb 2 szint
lehet.
(6) Mobil lakóház, egyéb mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer, egyéb ideiglenes épület kizárólag felvonulási épületként az építés ideje alatt legfeljebb a használatbavételi engedélyig helyezhető el
a) lakóterület,
b) településközpont terület,
c) intézményterület,
d) üdülőterület,
e) általános mezőgazdasági terület,
f) kertes mezőgazdasági terület
építési övezeteiben és övezeteiben.
(7) A patakok mentén elhelyezkedő, meglévő közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek közterületi kapcsolata a patak felett létesítettet, legfeljebb 3,0 m széles – közterülethez kapcsolódó – gépjármű közlekedésre alkalmas hídon keresztül is biztosítható.
27. § (1) Az építési övezetekben, övezetekben a beépítési magasság számításánál a természetes terepszintet kell figyelembe venni.
(2) Az építési övezetekben, övezetekben a minimális épületmagasság az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének 70%-a.
(3) Az építési övezetekben, övezetekben a megengedett legnagyobb szintszám, amennyiben az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke
a) 3,8 m, 1 szint;
b) 4,5 m, 1 szint+tetőtér;
c) 5,5 m, 1 szint+tetőtér;
d) 6,0 m, 2 szint;
e) 6,5 m, 2 szint+tetőtér;
f) 7,5 m, 2 szint+tetőtér;
g) 8,0 m, 2 szint +tetőtér;
h) 8,5 m, 2 szint +tetőtér;
i) 9,0 m, 3 szint;
j) 9,5 m, 3 szint +tetőtér;
k) 12,5 m, 4 szint;
l) 14,5 m, 4 szint+tetőtér;
m) 16,5 m, 4 szint+tetőtér.
(4) Az építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:
a) hírközlési antenna elhelyezése esetén,
b) kilátó építmények esetén, amennyiben az építési övezeti, övezeti előírások az elhelyezését lehetővé teszik;
c) a (5) bekezdésben foglaltak esetén.
(5) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy
a) kizárólag épületen helyezhető el;
b) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3,0 m-rel haladhatja meg,
c) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
28. § (1) A lakó- és üdülő rendeltetések száma az építési övezetekben legfeljebb a megengedett rendeltetési egységek számáig növelhető, ezek fölött rendeltetési egységeket lakássá vagy üdülővé minősíteni nem lehet.
(2) Új lakó vagy üdülő rendeltetési egység létesítése esetén:
a) rendeltetési egységként legalább 1 db min. 4 m2 nettó alapterületű tároló helyiséget kell kialakítani a földszinten vagy a pinceszinten; és
b) az a) pont szerinti kötelezően kialakítandó tároló helyiséget közösségi közlekedőhelyről nyílóan vagy külső bejárattal kell kialakítani.
(3) Lakó rendeltetési egység huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségének padlószintje a csatlakozó terepszintnél 1,5 m-nél alacsonyabban nem lehet.
29. § (1) Amennyiben személygépjármű tároló épületen belül, egységenként elzártan kerül kialakításra, úgy a személygépjármű tároló kiváltja a 28. § (2) bekezdés szerinti tároló helyiséget.
(2) A személygépjármű tárolókra vonatkozó követelmények beépítésre szánt területen:
a) 80 m2 nettó szintterületet meg nem haladó lakó- és üdülő rendeltetési egységek építése esetén, amennyiben ahhoz személygépjármű tároló nem épül, a beépíthető alapterületből rendeltetési egységenként legalább nettó 20 m2 kizárólag gépjárműtároló céljára alakítható ki és használható fel;
b) 80 m2 nettó szintterületet meghaladó lakó- és üdülő rendeltetési egységek építése esetén – c) pont kivételével – rendeltetési egységenként legalább 1 személygépjármű részére gépjárműtároló építése kötelező;
c) legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület – természetes személy által történő – építése esetén, amennyiben ahhoz személygépjármű tároló nem épül, a beépíthető alapterületből lakásonként legalább nettó 20 m2 kizárólag gépjárműtároló céljára alakítható ki és használható fel.
30. § (1) Az építési övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mértékébe teljes értékűen figyelembe vett zöldfelület nem szolgálhat gépkocsi közlekedés és parkolás céljára.
(2) Építési övezet telkein az előkert felületének legalább 50 %-án zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani.
(3) A telken belüli kötelező zöldfelület jelöléssel ellátott telekrészen
a) meglévő épület felújítható, korszerűsíthető;
b) meglévő épület nem bővíthető;
c) új épület nem létesíthető;
d) mobilházak nem helyezhetők el;
e) építési tevékenység, tereprendezés nem végezhető.
31. § (1) Az út céljára fenntartott terület jelöléssel ellátott telekrész terepviszonyait csak a szomszédos közterület magassági viszonyaihoz közelítve szabad megváltoztatni.
(2) Az út céljára fenntartott terület jelöléssel ellátott telekrészen csapadékvíz elvezetést biztosító létesítmények, közművek, támfalak csak a közlekedési igények biztonságos lebonyolításának figyelembevételével helyezhetőek el, további úthoz nem kapcsolódó építmény nem létesíthető.
(3) Az út céljára fenntartott terület határán létesíthető új kerítés, amennyiben az nem telekhatár.
(4) Csarnok nem helyezhető el
a) A 71. sz. főút 1000 méteres környezetében, továbbá a 71. sz. főút és a Balaton-part közötti területen;
b) 6. § (4) és (7) bekezdések szerint;
c) erdőterületek övezeteiben;
d) általános mezőgazdasági terület övezetiben;
e) kertes mezőgazdasági terület övezetiben .
23. A tereprendezésre, rézsű, támfal, kerítés építésére vonatkozó előírások
32. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy – a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.
(2) A telek természetes terepfelülete építési helyen kívül csak indokolt esetben – a telekhasználat műszaki követelményeinek (gyalogos megközelítés, csapadékvíz-elvezetés) – biztosítása érdekében változtatható meg tereprendezéssel. A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint felfelé és lefelé legfeljebb 1,5-1,5 m-rel, de együttesen legfeljebb 2,0 m-rel változtatható meg.
(4) Előkertben
a) tereprendezés kizárólag az épület megközelítése érdekében végezhető,
b) a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépjárműtároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki,
c) a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható.
33. § (1) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, (2) bekezdés kivételével.
(2) A helyi területi védelem alatt álló városrész területén az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet.
(3) Az oldal és hátsó telekhatáron létesített kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet.
(4) Az építési telken belül az egyes külön használatú telekrészeket elválasztó kerítés legfeljebb 1,5 m magassággal alakítható ki.
(5) Külterületen, beépítésre nem szánt területen – különleges beépítésre nem szánt terület, birtokközpont kivételével – kizárólag fonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
(6) Zöldterületen épített kerítés legfeljebb 1,0 m-es magassággal létesíthető.
(7) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.
(8) Külterületen, beépítésre nem szánt területen kizárólag fonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
24. A beépítési mód és az építési hely
34. § (1) A rendelet 2. mellékletében szereplő beépítési módok:
a) zártsorú beépítési mód (Z),
b) oldalhatáron álló beépítési mód (O),
c) szabadon álló beépítési mód (SZ),
d) ikres (I),
e) kialakult (K).
(2) Újonnan beépítésre, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Beépített telektömbben, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. A déli irányhoz közelebb eső telekhatár kizárólag abban az esetben lehet az építési hely határvonala, amennyiben a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza. Ebben az esetben ikres épületcsatlakozás is kialakítható.
(4) Ikres beépítési mód esetén fennmaradó páratlan telek oldalhatáron álló módon építhető be.
(5) Új épület elhelyezése, meglévő épületek bővítése esetén az épület közterület felőli homlokvonala
a) igazodjon a kialakult állapothoz, ami a szomszédos két-két beépített telek előkertjének átlaga, attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel,
b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák épületeinek vonatkozó homlokvonalához.
(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti, az épület közterület felőli homlokvonala nem határozható meg, az előkert az utcában kialakult állapot szerinti vagy 5,0 m.
(7) Oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje
a)2 az övezetre előírt legnagyobb épületmagasság mértéke, de legalább 4,0 m,
b) 14,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 4,0 m,
c) 12,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.
(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület
a) az oldalhatártól számított 0,8-1,5 m távolságra helyezhető el, ha az építési telek szélessége legfeljebb 14,0 m;
b) 14,0 m szélességet meghaladó építési telek esetén építési helyen belül bárhol elhelyezhető az egyéb előírások betartása mellett.
(9) Szabadon álló beépítési mód esetén új épület
a) az oldalhatártól számítva az övezetre előírt legnagyobb épületmagasság fele;
b) oldalhatáron álló módon is elhelyezhető, ha az építési telek szélessége legfeljebb 14,0 m.
(10) Az építési telek hátsókertje a megengedett legnagyobb épületmagasság értéke, de legalább 6,0 m.
(11) Fekvő telek esetében a hátsókert
a) legfeljebb 14,0 m telekmélység esetén 1,0 m,
b) 14,0-20,0 m közötti telekmélység esetén 3,0 m,
de legalább olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
(12) Ha a szabályozási terv építési helyet jelöl, az elő-, oldal- és hátsókert méretét a szabályozási terven jelöltek szerint kell figyelembe venni.
25. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
35. § (1) Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Bármely építési övezetben, övezetben – az előkert kivételével - házilagos komposztáló takartan elhelyezhető.
(3) Új lakóépület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben kell elhelyezni.
(4) Csapadékvíz szikkasztó medence csak a telekhatártól 1,5 m-re helyezhető el.
(5) Önálló trafóház nem létesíthető.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a melléképületet a fő rendeltetésű épület által meghatározott kialakult határvonalon kell elhelyezni
a) lakóterület,
b) településközpont terület
építési övezeteiben.
(7) Melléképület és melléképítmény nem lehet magasabb, mint a fő rendeltetésű épület
a) lakóterületek,
b) településközpont terület
c) üdülőterületek
építési övezeteiben.
(8) Az előkertnek a közterület felőli 5 m-es sávjában közmű-becsatlakozási műtárgy, felszín alatti közműpótló műtárgy, kerítéssel egybeépített, legfeljebb 4 m2 alapterületű hulladéktartály-tároló, kerti lugas (oldalain nyitott, fedetlen), kerti szabadlépcső helyezhető el; az oldalkertben kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el
a) lakóterületek,
b) településközpont terület
c) üdülőterületek
építési övezeteiben.
(9) A hátsókertben, a hátsó telekhatártól legalább 1,5 m-re
a) mosókonyha,
b) nyárikonyha,
c) gépjármű- és egyéb tároló,
de legfeljebb 2 melléképület helyezhető el.
(10) Állattartó építmény
a) beépítésre szánt területen nem helyezhető el, amennyiben a vonatkozó építési övezeti előírás másként nem rendelkezik;
b) a hátsókertben a szomszédos telek építési határvonalától legalább 12,0 m távolságra helyezhető el;
c) a telek közterületi határvonalától mért 15,0 m mélységű telekrészén nem helyezhető el.
(11) Állattartó épület
a) 1000 m2-nél kisebb telken nem helyezhető el;
b) csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb 20 m2 nettó alapterülettel és 50 m3 térfogattal építhető.
A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások
26. A beépítésre szánt területek
36. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Nagyvárosias lakóterület (Ln)
b) Kisvárosias lakóterület (Lk)
c) Kertvárosias lakóterület (Lke)
d) Településközpont terület (Vt)
e) Intézmény terület (Vi
f) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
g) Egyéb ipari terület (Gip-e)
h) Üdülőházas terület (Üü)
i) Hétvégiházas terület (Üh)
j) Különleges területek
ja) szabadidőközpont (K-Sz)
jb) vasútállomás (K-Vá)
jc) borgazdasági terület (K-Bg)
jd) városüzemeltetési terület (K-Vü)
je) kemping (K-Kemp)
jf) légi közlekedési terület (K-L)
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
27. Nagyvárosias lakóterület
37. § (1) Nagyvárosias lakóterület a Szabályozási terven Ln jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) igazgatási, iroda,
f) szállás jellegű,
g) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben meglévő közmű építmény megtartható.
(4) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein csak fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(5) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein eltérő rendelkezés hiányában
a) 550 m2-nél kisebb telekméret esetén legfeljebb 1 (2) bekezdés a) vagy f) pont szerinti rendeltetési egység;
b) 550-1000 m2 telekméret esetén együttesen legfeljebb 3 (2) bekezdés a) vagy f) pont szerinti rendeltetési egység egy épületben;
c) 1000 m2-nél nagyobb telekméret esetén minden teljes 200 m2 telekterület után 1 (2) bekezdés a) vagy f) pont szerinti rendeltetési egység
helyezhető el.
(6) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein belül kerítés nem létesíthető.
(7) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állatól, állatkifutó,
c) trágyatároló,
d) kerti tároló,
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
28. Kisvárosias lakóterület
38. § (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda,
g) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein eltérő rendelkezés hiányában:
a) 550 m2-nél kisebb telekméret esetén legfeljebb 1 (2) bekezdés a) vagy e) pont szerinti rendeltetési egység;
b) 550 m2-1000 m2közötti telekméret esetén legfeljebb 3 (2) bekezdés a) vagy e) pont szerinti rendeltetési egység;
c) 1000 m2-nél nagyobb telekméret esetén minden teljes 250 m2telekterület után 1 (2) bekezdés a) vagy e) pont szerinti rendeltetési egység
helyezhető el.
(4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein eltérő rendelkezés hiányában:
a) 3000 m2-nél kisebb telekméret esetén legfeljebb 1 melléképület;
b) 3000 m2-nél nagyobb telekméret esetén legfeljebb 2 melléképület
helyezhető el.
(5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állatól, állatkifutó,
c) trágyatároló,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(6) Lk2 építési övezet telkein csak fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(7) Lk4 építési övezet telkein csak fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(8) Lk13 építési övezet telkein minden teljes 218 m2 telekterület után egy (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység létesíthető.
(9) Lk13 építési övezet telkein az előkerti építési határvonal 0,0 m. A közterületi telekhatártól 3,0 m-ig támfalgarázs és a terület megközelítését biztosító műtárgyakon, továbbá az ingatlanhatáron elhelyezett támfalon és kerítésen kívül építmény nem helyezhető el.
(10) Lk14* építési övezet telkein a közterülettel, magánúttal határos telekhatártól mért 3,0 m-en belül parkoló nem alakítható ki.
(11) Lk14* építési övezet telkein minden teljes 700 m2 telekterület után felszínen legfeljebb 2 db személygépkocsi parkoló helyezhető el.
(12) Lk15 építési övezetben a beépíthető legkisebb telekméret 19.000 m2.
(13) Lk15 építési övezet telkén legfeljebb 100 önálló rendeltetési egység létesíthető.
(14) Lk15 építési övezet telkén legfeljebb 8 terepszint feletti épülettömeg helyezhető el.
(15) Lk15 építési övezetben a legnagyobb szintszám terepszint felett legfeljebb 4 szint lehet.
(16) Lk15 építési övezet telkén épített kerítés – övezethatáron vagy közterületi határon elhelyezett kerítés kivételével - nem helyezhető el.
(17) Lk15 építési övezetben a közterülethatáron elhelyezett kerítés, támfal, feltöltés magassága nem haladhatja meg az 1,0 m-t, illetve együttesen az 1,2 m-t a természetes terepszinttől.
(18)3 Lk16 építési övezet telkén minden teljes 200 m2 telekterület után 1 (2) bekezdés a) vagy e) pont szerinti rendeltetési egység helyezhető el.
(19)4 Lk16 építési övezet telkén a beépítettség megengedett legnagyobb mértékéből 2% legfeljebb erkély alatti, beépítettségbe is beleszámítandó vízszintes vetületi terület létesítésére használható fel.
(20)5 Lk16 építési övezet telkén az előkert 5,0 m, mely egyben építési vonal, ahova legalább egy épületet el kell helyezni, a többi épület az építési vonaltól eltérhet.
(21)6 Lk16 építési övezet telkén a megengedett legnagyobb szintszám:
a) 3 szint a b) pont kivételével
b) 2 szint
ba) a Wesselényi utca közterületi határától legalább 10,0 m-ig,
bb) a szomszédos építési övezetek telekhatárától 9,0 m-ig.
(22)7 Lk16 építési övezet telkén a HÉSZ 24. § (3) b) pont előírásától eltérően a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül nem kötelező záportározó, szikkasztót létesíteni.
(23)8 Lk16 építési övezet telkén a gépjármű tárolás a HÉSZ 29. § (1)-(2) bekezdések előírásától eltérően épületen kívül, telken belül is biztosítható.
(24)9 Lk16 építési övezet telkén önálló trafóház kivételesen létesíthető.
29. Kertvárosias lakóterület
39. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó,
b) szállás jellegű,
c) üdülő,
d) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális,
g) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein eltérő rendelkezés hiányában
a) 550 m2-nél kisebb telekméret esetén legfeljebb 1 fő rendeltetési egység,
b) 550-m2 vagy annál nagyobb telekméret esetén legfeljebb 2 fő rendeltetési egység
helyezhető el.
(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben szálláshely jellegű rendeltetési egység nem helyezhető el a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével.
(5)10 Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein – hitéleti, egészségügyi, szociális, közösségi, oktatási és sport létesítmények kivételével - egy-egy épületnek a telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 250 m2 lehet épületenként.
(6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein egyéb rendelkezés hiányában legfeljebb 1 melléképület helyezhető el.
(7) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el, amennyiben a vonatkozó építési övezeti előírás másként nem rendelkezik:
a) trágyatároló;
b) állatól, állatkifutó,
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadéktároló.
(8) Lke3 építési övezet telkein az épületek a kialakult állapotnak megfelelően átépíthetőek vagy újjáépíthetőek.
(9) Lke10* építési övezet telkein az épületek a kialakult állapotnak megfelelően átépíthetőek vagy újjáépíthetőek.
(10) Lke14 építési övezet telkeinek határán új kerítés nem létesíthető.
(11) Lke16 építési övezet telkein kerítés legfeljebb 0,3 m-es lábazattal alakítható ki.
(11a)11 Lke16* építési övezetben az építési telek oldalkertje legalább 2,7 m.
(12) Lke19 építési övezetben
a) az előkert 3,0 m,
b) a hátsókert 5,0 m.
(13) Lke21 építési övezeteinek telkein kizárólag egy önálló (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység létesíthető.
(14) Lke21* építési övezeteinek telkein legfeljebb két önálló (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység létesíthető.
(15) Lke21** építési övezeteinek telkein legfeljebb négy önálló (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység létesíthető.
(16) Lke21*, Lke21** építési övezet telkein az előkerti építési határvonal 3,0 m.
(17) Lke21, Lke21* építési övezet telkein az előkerti építési határvonal 0,0 m. A közterületi telekhatártól 3,0 m-ig támfalgarázs és a terület megközelítését biztosító műtárgyakon, továbbá az ingatlanhatáron elhelyezett támfalon és kerítésen kívül építmény nem helyezhető el.
(18) Lke20, Lke21*, Lke21** építési övezet telkein a közterülettel határos telekhatártól mért 3 m-en belül parkoló nem alakítható ki.
(19) Lke21, Lke21*, Lke21** építési övezet telkein felszínen legfeljebb 2 db személygépkocsi parkoló helyezhető el.
(20) Lke28* építési övezeteinek telkein kizárólag egy önálló (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység létesíthető.
(21) Lke31* építési övezeteinek telkein kizárólag egy önálló (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység létesíthető.
(22) Lke34 építési övezetben
a) az előkert 3,0 m,
b) a hátsókert 5,0 m.
(23) Lke37 építési övezet telkein legfeljebb egy önálló (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység létesíthető.
(24) Lke37 építési övezet telkein az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 8,55 m a telekhez csatlakozó közterület úttengelyétől számítva.
(25) Lke37 építési övezet telkein melléképület nem létesíthető.
(26) Lke37 építési övezet telkein a fő rendeltetésű épület telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 100 m2 lehet.
(27) Lke37 építési övezet telkein az előkerti építési határvonal 3,0 m.
30. Településközpont terület
40. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató,
g) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein munkásszállás nem létesíthető, amennyiben a vonatkozó építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(4) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein eltérő rendelkezés hiányában
a) 550 m2-nél kisebb telekméret esetén legfeljebb 1 (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti rendeltetési egység,
b) 550-1000 m2 telekméret esetén együttesen legfeljebb 3 (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti rendeltetési egység egy épületben,
c) 1000-10.000 m2 telekméret esetén minden teljes 250 m2 telekterület után (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti rendeltetési egység,
d) 10.000 m2-nél nagyobb telekméret esetén minden teljes 200 m2 telekterület után 1 (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti rendeltetési egység
helyezhető el.
(5) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állatól, állatkifutó,
c) trágyatároló,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(6) Településközpont terület építési övezeteinek telkein felszínen csak az OTÉK és a 20. § által előírt minimálisan elhelyezendő személygépkocsi helyezhető el.
(7) Vt1 építési övezet telkein kerítés nem létesíthető.
(8) Vt1 építési övezetben az előkert mértéke 0,0 m.
(9) Vt1 építési övezet telkein támfalépítmény is elhelyezhető.
(10) Vt2 építési övezet telkein az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 70%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
(11) Vt3 építési övezetben földszinten a (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység nem létesíthető.
(12) Vt3 építési övezetben az elő-, oldal-, hátsókert 0,0 m.
(13) Vt3 építési övezet telkein támfalépítmény is elhelyezhető.
(14) Vt3 építési övezet telkein kerítés nem létesíthető.
(15) Vt3 építési övezet telkein - amennyiben a vendéglátás rendeltetés az összes létesített szintterület legalább 50%-a - az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 50%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
(16) Vt5 építési övezet telkein a természetes terepszint megváltoztatható az építési helyen kívül is, de a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.
(16a)12 Vt5 építési övezetben létesített épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában nyílászáró létesíthető.
(16b)13 Vt5 építési övezetben új épület létesítése során a megengedett legkisebb telepítési távolság a szomszédos telken álló meglévő épületektől az építési helyen létesített épületeket összekötő épületrész (nyaktag) esetén kivételesen kisebb lehet az OTÉK szerint megállapított telepítési távolságnál.
(17) Vt19 építési övezetben parkolóház létesíthető.
(18) Vt25 építési övezet telkein minden teljes 160 m2 telekterület után 1 (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti rendeltetési egység helyezhető el.
(19) Vt30 építési övezet telkein új kerítés csak közterületi határon létesíthető.
(20) Vt30 építési övezetben kizárólag szálláshely jellegű, kereskedelmi, vendéglátó rendeltetési egység helyezhető el, ahol a kereskedelmi rendeltetés az ahhoz kapcsolódó összes helyiséget figyelembe véve legfeljebb 400 m2 bruttó szintterületen helyezhető el.
(21) Vt30 építési övezetben felszíni parkoló nem létesíthető.
(22) Vt30 építési övezetben új épület legnagyobb párkánymagassága a Jókai utca felöli járdaszinttől mérve legfeljebb 9,0 méter lehet.
(22a)14 Vt33 építési övezetben a 667 hrsz.-ú telken
a) minden teljes 125 m2 telekterület után 1 (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti rendeltetési egység helyezhető el;
b) a gépjármű tárolás a HÉSZ 29. § (1)-(2) bekezdések előírásától eltérően mélygarázsban is biztosítható;
c) kerítés nem létesíthető a közterület határán
(23) Vt35 építési övezetben felszínen az OTÉK és a 20. § által előírt minimálisan elhelyezendő személygépkocsik legfeljebb 25%-a helyezhető el.
(24) Vt39 építési övezet telkein - amennyiben a vendéglátás rendeltetés az összes létesített szintterület legalább 50%-a - az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 50%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
(25) Vt40 építési övezet telkein az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 0,8 m lehet.
(26) Vt40 építési övezet telkein - amennyiben a vendéglátás rendeltetés az összes létesített szintterület legalább 50%-a - az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 50%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható
(27) Vt42 építési övezet telkein - amennyiben a vendéglátás rendeltetés az összes létesített szintterület legalább 50%-a - az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 50%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható
(28) Vt43 építési övezetben új épület létesítése esetén felszínen az OTÉK és a 20. § által előírt minimálisan elhelyezendő személygépkocsik legfeljebb 10%-a helyezhető el.
(29) Vt44 építési övezetben csak fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(30) Vt45* építési övezetben munkásszállás rendeltetés elhelyezhető.
(31) Vt46 építési övezet telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m.
(32) Vt47 építési övezetben kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épület helyezhető el.
(33) Vt47 építési övezet telkein kerítés nem létesíthető.
(34) Vt48 építési övezetben kizárólag kereskedelmi, vendéglátó, kulturális, oktatási rendeltetésű épület helyezhető el.
(35) Vt52 építési övezet telkein közműpótló létesítmények még ideiglenesen sem helyezhetők el.
(36) Vt52 építési övezet telkein - amennyiben a vendéglátás rendeltetés az összes létesített szintterület legalább 50%-a - az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 50%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
(37) Vt53 építési övezet telkein - amennyiben a vendéglátás rendeltetés az összes létesített szintterület legalább 50%-a - az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 50%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
(38) Vt54 építési övezet telkein az üdülőterületekre vonatkozó környezeti határértékeket kell betartani.
(39) Vt56 építési övezet telkeinek határán új kerítés nem létesíthető.
(40) Vt56 építési övezetben csak szociális rendeltetés, illetve a szociális rendeltetéshez kapcsolódó sport, egészségügyi és lakó rendeltetés helyezhető el.
31. Intézmény terület
41. § (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) igazgatási, iroda,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) kereskedelmi, szolgáltató,
e) sport,
f) szállás jellegű,
g) lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Intézményi terület építési övezetinek telkein eltérő rendelkezés hiányában
a) 550 m2-nél kisebb telekméret esetén legfeljebb 1 (2) bekezdés g) pont szerinti rendeltetési egység;
b) 550-1000 m2 telekméret esetén legfeljebb 3 (2) bekezdés g) pont szerinti rendeltetési egység egy főépítményben;
c) 1000 m2-nél nagyobb telekméret esetén minden teljes 200 m2 telekterület után 1 (2) bekezdés g) pont szerinti rendeltetési egység
helyezhető el.
(4) Intézmény terület építési övezeteinek telkein eltérő rendelkezés hiányában legfeljebb 1 szállás jellegű rendeltetési egység helyezhető el.
(5) Intézmény terület építési övezeteiben (2) bekezdés f) vagy g) pont szerinti rendeltetés csak a (2) bekezdés a)–d) pont szerinti rendeltetések megléte esetén vagy azzal egyidejűleg helyezhető el.
(6) Intézmény terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állatól, állatkifutó,
c) trágyatároló,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(7) Vi1 építési övezetben földszinten (2) bekezdés g) pont szerinti rendeltetési egység nem létesíthető.
(8) Vi1 építési övezeteinek telkein az előkerti és az övezethatárra eső oldal- vagy hátsókerti építési határvonal mélysége 0,0 m.
(9) Vi1 építési övezet telkein az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 70%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
32. Kereskedelmi, szolgáltató terület
42. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági,
b) raktározási, logisztikai,
c) igazgatási, iroda,
d) gazdasági épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó,
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület kivételesen :
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
b) szállás jellegű,
rendeltetési egységet tartalmazhat, amennyiben az építési övezeti előírások megengedik.
(4) Gksz1 építési övezet telkein közterületi határvonalon kerítés nem létesíthető.
(5) Gksz1 építési övezetben melléképítmények közül:
a) pergola
b) közmű-becsatlakozási műtárgy
c) tüzivíz tároló
helyezhető el.
(6) Gksz6 építési övezetben kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, üzemanyagtöltő, szállás jellegű rendeltetési egység helyezhető el.
(7) Gksz6 építési övezet telkein új kerítés nem létesíthető.
(8) Gksz7 építési övezetben kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, üzemanyagtöltő, szállás jellegű rendeltetési egység helyezhető el.
(9) Gksz7 építési övezet telkein új kerítés nem létesíthető.
33. Egyéb ipari terület
43. § (1) Az egyéb ipari terület a Szabályozási terven Gip-e jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipar, az energiaszolgáltatás és településüzemeltetés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Egyéb ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari,
b) energiaszolgáltatási, -üzemeltetési,
c) településüzemeltetési,
d) igazgatási, iroda,
e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Egyéb ipari terület építési övezeteinek telkein legfeljebb 1 (2) bekezdés f) pont szerinti rendeltetési egység létesíthető. A lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 20%-án helyezhető el.
(4) Gip-e4 építési övezetben a beültetési kötelezettséget 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.
34. Üdülőházas terület
44. § (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2) Üdülőházas terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) üdülő,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Üdülőházas terület építési övezeteinek telkein eltérő rendelkezés hiányában
a) 550 m2-nél kisebb telekméret esetén legfeljebb 1 (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység,
b) 550-1000 m2 telekméret esetén legfeljebb 3 (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység egy főépítményben
c) 1000 m2-nél nagyobb telekméret esetén minden teljes 250 m2 telekterület után 1 (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetési egység
helyezhető el.
(4) Üdülőházas terület építési övezeteinek telkein melléképület nem helyezhető el.
(5) Üdülőházas terület építési övezetinek a telkein felszínen csak az OTÉK és a 20. § által előírt minimálisan elhelyezendő személygépkocsi parkoló helyezhető el.
(6) A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület üdülőházas terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság 8 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény épületmagassága, de legfeljebb 12,5 m.
(7) Üü3 építési övezetben közműpótló létesítmények ideiglenesen sem létesíthetők.
(8) Üü4 építési övezetben közműpótló létesítmények ideiglenesen sem létesíthetők.
(9) Üü5 építési övezet telkein felszínen legfeljebb 2 db személygépkocsi parkoló helyezhető el.
(10) Üü5 építési övezet telkein az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 90%-a a telekhatártól mért 50 m-en belül teremgarázsban is biztosítható.
(11) Üü7 építési övezet telkén jelölt építési hely teljes területén terepszint alatti beépítés létesíthető.
(12) Üü7 építési övezetben közműpótló létesítmények ideiglenesen sem létesíthetők.
(13) Üü8 építési övezetben közműpótló létesítmények ideiglenesen sem létesíthetők.
(14) Üü11 építési övezetben közműpótló létesítmények ideiglenesen sem létesíthetők.
35. Hétvégiházas terület
45. § (1) Hétvégiházas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Hétvégiházas terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) üdülő,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) sport,
e) lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Hétvégiházas terület építési övezeteinek telkein eltérő rendelkezés hiányában
a) 550 m2-nél kisebb telekméret esetén legfeljebb 1 fő rendeltetési egység,
b) 550-m2-nél nagyobb telekméret esetén legfeljebb 2 fő rendeltetési egység egy főépítményben
helyezhető el.
(4) Hétvégiházas terület építési övezeteinek telkein melléképület nem helyezhető el.
(5) Üh5 építési övezet telkein több épület elhelyezhető.
(6) Üh5 építési övezet telkein létesíthető épületek összes, a telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 100 m2 lehet.
36. Különleges terület – szabadidőközpont
46. § (1) Különleges terület - szabadidőközpont a Szabályozási terven K-Sz jellel jelölt övezet, mely elsősorban a szabadidő eltöltését szolgáló közösségi szórakoztató, kulturális és sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) közösségi szórakoztató, kulturális,
b) sport,
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
37. Különleges terület – vasútállomás
47. § (1) Különleges terület - vasútállomás a Szabályozási terven K-Vá jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a vasútállomáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - vasútállomás építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) vasút üzemeléséhez szükséges,
b) kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület - vasútállomás építési övezeteinek telkein az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek legfeljebb 100%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
38. Különleges terület – borgazdasági terület
48. § (1) Különleges terület - borgazdasági terület a Szabályozási terven K-Bg jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a borgazdasághoz, borturizmushoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - borgazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) borgazdasági,
b) szállás jellegű,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – borgazdasági terület építési övezeteinek telkein legfeljebb 1 (2) bekezdés d) pont szerinti rendeltetési egység létesíthető legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án. A (2) bekezdés d) pont szerinti rendeltetés a (2) bekezdés a)–c) pont szerinti rendeltetések megléte esetén vagy azzal egyidejűleg helyezhető el. .
(4) Különleges terület – borgazdasági terület építési övezetinek a telkein felszínen csak az OTÉK és a 20. § által előírt minimálisan elhelyezendő személygépkocsi helyezhető el-
(5) K-Bg1 építési övezet telkein a borgazdasági rendeltetés a beépített bruttó szintterület legalább 50%-án helyezhető el.
(6) K-Bg2 építési övezetben szálláshely jellegű rendeltetési egység elhelyezhető, az összes épület után számított szintterület legfeljebb 50%-án, legfeljebb 8 szállás rendeltetési egységgel.
(7) K-Bg2 építési övezet telkein a természetes terepszintet megváltoztatni tilos.
(8) K-Bg2 építési övezetben kerítés a teleknyúlvány területén nem létesíthető. A kerítés legfeljebb 1,2 m magassággal alakítható ki.
39. Különleges terület – városüzemeltetési terület
49. § (1) Különleges terület - városüzemeltetési terület a Szabályozási terven K-Vü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a városüzemeltetési építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - városüzemeltetési terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a város üzemeltetését biztosító, önálló telket igénylő nem közterületen lévő közmű és közmű szolgáltatást biztosító,
b) egészségügyi, szociális
rendeltetési egységet tartalmazhat.
40. Különleges terület – kemping
50. § (1) Különleges terület - kemping a Szabályozási terven K-Kemp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban kemping és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - kemping építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) kereskedelmi célú szállásférőhely,
b) vendéglátó,
c) pihenést, testedzést szolgáló
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – kemping építési övezeteiben lakó rendeltetés nem létesíthető.
(4) Különleges terület – kemping építési övezeteiben mobilházak elhelyezhetők. A mobilházak nem helyezhetők el a kötelezően zöldfelületként tartandó, nem beépíthető telekrész területén és a beépítetlenül megőrzendő parti területsávban.
(5) Különleges terület – kemping építési övezetinek a telkein felszínen csak az OTÉK és a 20. § által előírt minimálisan elhelyezendő személygépkocsi helyezhető el.
(6) K-Kemp2 építési övezet telkén kikötő építményei megőrizhetőek.
(7)15 K-Kemp2 építési övezet telkén az előkert legkisebb mérete 0,0 m.
41. Különleges terület – légi közlekedési terület
51. § (1) Különleges terület - légi közlekedési terület a Szabályozási terven K-L jellel jelölt építési övezet, helikopter leszálló pálya, helikopter és földi mentőállomás elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - légi közlekedési terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) légi közlekedéssel kapcsolatos és azt kiszolgáló építmények,
b) egészségügyi, szociális
rendeltetési egységet tartalmazhat.
A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
42. A beépítésre nem szánt területek
52. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közpark (Zkp)
ab) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
bb) Közjóléti rendeltetésű (Ek)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)
cb) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
d) Vízgazdálkodási terület (V)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) kikötő (Kb-Ki)
eb) strand (Kb-St)
ec) szabadidőközpont (Kb-Sz)
ed) temető (Kb-T)
ee) sportterület (Kb-Sp)
ef) városüzemeltetési terület (Kb-Vü)
eg) turisztikai terület (Kb-Tur)
eh) bánya (Kb-B)
f) Közlekedési és közműterület
fa) Közúti (Köu)
fb) Kötöttpályás (Kök)
(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
43. Zöldterület
53. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven Zkp jellel jelölt zöldterület közpark övezet és Zkk jellel jelölt zöldterület közkert övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges,
c) vendéglátó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Zöldterület övezeteinek telkein építmény a telekhatártól legalább 5,0 m-re helyezhető el.
(4) Zöldterület övezeteinek telkein 3 szintes növényállományt kell kialakítani.
(5) Zöldterület övezeteinek telkein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, műtárgyak – a gyalog-, és a kerékpárutak, a közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.
(6) Zkp1 övezetben, amennyiben a telek beépíthető része feltűntetésre kerül, ott helyezhető el kizárólag épület, ami kizárólag a (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetést tartalmazhat.
(7) Zkp2 övezetben épület nem helyezhető el.
(8) Zkp3 övezetben épület nem helyezhető el.
(9) Zkk2 övezetben épület nem helyezhető el.
44. Védelmi erdőterület
54. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.
(3) Védelmi erdőterület övezeteiben a terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontját meghaladó 10,0 m--es építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével – nem helyezhető el.
(4) Védelmi erdőterület övezeteiben - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
45. Közjóléti rendeltetésű erdőterület
55. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.
(2) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezetében elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) erdő- és vadgazdálkodási célú, ahhoz kapcsolódó,
b) vendéglátó,
c) szálláshely szolgáltató,
d) sportoláshoz kapcsolódó, rekreációt szolgáló,
e) tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezeteiben a terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontját meghaladó 10,0 m--es építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével – nem helyezhető el.
(4) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezeteinek telkein
a) önálló garázs,
b) lakókocsi, lakókonténer, mobil lakóház, egyéb mobilház
nem helyezhető el.
(5) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezeteinek telkein a folyamatos erdőborítottsága érdekében tarvágást csak kivételesen indokolt esetben (pl. nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén) végezhető, de nagysága a 3 ha-t nem haladhatja meg.
(6) Ek1 övezet telkein az épületek telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 500 m2 lehet.
(7) Ek1 övezet telkein a (2) bekezdés a) – d) pontok szerinti rendeltetést tartalmazó épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén legfeljebb 2 (2) bekezdés e) pont szerinti rendeltetési egységek helyezhető el, ami a beépített szintterület 40%-át nem haladhatja meg.
(8) Ek1 övezetben az épület legnagyobb homlokzatmagassága 5,5 m lehet.
(9) Ek2 övezetben a (2) bekezdés e) pont szerinti rendeltetési egység nem helyezhető el.
(10) Ek2 övezet ökológiai folyosóval érintett része
a) nem építhető be;
b) a tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók.
(11) Ek2 övezetben az épület legnagyobb homlokzatmagassága 5,5 m lehet.
(12) Ek3 övezet telkein minden teljes 4000 m2 telekterület után 1 rendeltetési egység helyezhető el.
46. Általános mezőgazdasági terület
56. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein legfeljebb egy lakó rendeltetésű épület helyezhető el.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein
a) önálló garázs,
b) lakókocsi, lakókonténer, mobil lakóház, egyéb mobilház
nem helyezhető el.
(4) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület a telekhatártól legalább 10,0 m-re helyezhető el.
(5) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épületet létesíteni – a (6) bekezdés kivételével - csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó. Azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
(6) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetbe tartozó telkein
a) az építmény elhelyezés feltétele, hogy a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló rendeltetésű épület létesíthető; a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni;
b) a telek beépített területébe számító legfeljebb 30 m2 alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül építhető, szőlőműveléssel nem hasznosított telken is;
c) a rendezett tereptől mérve az épület legnagyobb homlokzatmagassága 7,0 m lehet;
d) a burkolt felületek legnagyobb mértéke legfeljebb 5% lehet;
e) a 2. mellékletben meghatározott telekalakítási és beépítési paraméterek az alábbi eltéréssel alkalmazhatók:
ea) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m,
eb) az elhelyezhető épület legnagyobb alapterülete 160 m2 lehet.
(7) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek ökológiai folyosó övezetbe tartozó telkein
a) az ökológiai folyosóval érintett telekrész nem építhető be:
b) az épületek összes, a telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet.
(8) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak a Balaton tómedertől legalább 1000 m-re helyezhetők el.
(9) Má1 övezet szántó művelési ágú területen
a) elhelyezhető fő rendeltetésű épület
aa) a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági,
ab) a tulajdonos számára szolgáló lakó,
ac) lovasturizmus céljait szolgáló és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló
rendeltetési egységet tartalmazhat;
b) az épületek összes, a telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 1000 m2 lehet;
c) a lakó rendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.
(10) Má1 övezet gyep, illetve rét vagy legelő művelési ágú területen
a) elhelyezhető fő rendeltetésű épület
aa) a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági,
ab) hagyományos, almos állattartó,
ac) a tulajdonos számára szolgáló lakó,
ad) lovasturizmus céljait szolgáló és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló
rendeltetési egységet tartalmazhat;
b) az épületek összes, a telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 1000 m2 lehet;
c) a lakó rendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.
(11) Má1 övezet gyümölcs művelési ágú területen
a) elhelyezhető fő rendeltetésű épület
aa) a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági,
ab) termelést, feldolgozást szolgáló,
ac) a tulajdonos számára szolgáló lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat;
b) az épületek összes, a telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 1000 m2lehet;
c) a lakó rendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.
(12) Má1 övezet kert művelési ágú területen
a) elhelyezhető fő rendeltetésű épület
aa) a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági,
ab) termelést, feldolgozást szolgáló,
ac) a tulajdonos számára szolgáló lakó,
ad) lovasturizmus céljait szolgáló és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló
rendeltetési egységet tartalmazhat;
b) az épületek összes, a telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 700 m2 lehet;
c) a lakó rendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg;
d) a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége 100 m.
(13) Má1 övezet szőlő művelési ágú területen
a) elhelyezhető fő rendeltetésű épület
aa) a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági,
ab) szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló,
ac) a tulajdonos számára szolgáló lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat;
b) az épületek összes, a telek beépített területébe számító alapterülete legfeljebb 800 m2 lehet;
c) a lakó rendeltetés a beépített terület 10%-át nem haladhatja meg.
(14) Má1 övezet telkein kizárólag szőlőműveléssel összefüggő birtokközpont alakítható ki az alábbi feltételekkel:
a) a birtokközpont telkén szőlőtermelési, borászati célt szolgáló gazdasági építmény, tulajdonos számára szolgáló egy lakást tartalmazó lakóépület, valamint borturizmust szolgáló egyéb szálláshely rendeltetést tartalmazhat;
b) a birtoktest esetében a 0,8%-os beépíthetőség a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak a birtokközpont telkén is kihasználható;
c) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe legalább 10 ha (100.000 m2), melyek szőlő művelési ágban találhatók, és ténylegesen így is művelt telkek, a borvidéken vagy a beépítésre igénybe vett telektől 20 km-en belül, s a mezőgazdasági birtoktest területének legalább 70%-a a település területén található;
d) a birtokközpont telkének területe legalább 1 ha (10.000 m2);
e) a birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 8% és legfeljebb 800 m2 lehet az f) pont kivételével;
f) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetbe tartozó birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 3% és legfeljebb 800 m2 lehet;
g) a birtokközpont területe ökológiai hálózat magterületének övezetén, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetén kívül található.
(15) Má2 jelű övezet jellemzően borturizmus célját szolgáló általános mezőgazdasági terület övezete.
(16) Má2 övezet területen elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági,
b) szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló,
c) a tulajdonos számára szolgáló lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(17) Má2 övezet telkeinek beépítettsége a 800 m2 telek beépített területébe számító alapterületet nem haladhatja meg.
(18) Má2 övezet telkein épület a telekhatártól legalább 10,0 m-re helyezhető el.
(19)16 Má2 övezet telkein szakrális építmény helyezhető el legfeljebb 10,0 m-es épületmagassággal.
(20) Má2 övezet telkein a burkolt felületek legnagyobb megengedett mértéke 5%.
(21) Má2 övezet telkein szőlőműveléssel összefüggő birtokközpont az alábbi feltételekkel alakítható ki:
a) a birtokközpont telkén szőlőtermelési, borászati célt szolgáló gazdasági építmény, tulajdonos számára szolgáló egy lakást tartalmazó lakóépület, valamint borturizmust szolgáló egyéb szálláshely rendeltetést tartalmazhat;
b) a birtoktest esetében a 1%-os beépíthetőség a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak a birtokközpont telkén is kihasználható;
c) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe legalább 5 ha (50.000 m2), melyek szőlő művelési ágban találhatók, és ténylegesen így is művelt telkek, a borvidéken vagy a beépítésre igénybe vett telektől 20 km-en belül, s a mezőgazdasági birtoktest területének legalább 70%-a a település területén található;
d) a birtokközpont telkének területe legalább 1 ha (10.000 m2);
e) a birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 8% lehet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetbe tartozó telek kivételével, ahol a beépítettség legfeljebb 3% lehet.
(22) Má3 jelű övezet a Baricska-dűlő védett szőlőterület általános mezőgazdasági terület övezete.
(23) Má3 övezet telkein építmény nem helyezhető el.
(24) Má3 övezet telkein a szőlő művelés fenntartandó.
(25) Má3 övezet telkein birtokközpont nem létesíthető.
(26) Má4 övezet telkén – figyelemmel a balatonfüredi kézilabda-csarnok megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 352/2020. (VII.16.) Korm. rendeletre - sportolási, kulturális és rekreációs célú épületek és azok kiszolgáló építményei, kézilabda csarnok helyezhetőek el az alábbi sajátos építési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:
a) szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 0,08%;
b) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 8,0 m-t;
c) az építési hely az ingatlanok teljes területe.
(27) Má-ko jelű övezet az általános mezőgazdasági terület – korlátozott területe, ami az általános mezőgazdasági terület környezet- (víz-)védelmi, táj-, tájképvédelmi és természetvédelmi szempontok miatt elkülönítve kezelendő része.
(28) Má-ko övezet telkein kerítés nem létesíthető. A telekhatáron tájhonos élőnövényzet, cserjesáv telepíthető.
(29) Má-ko övezet telkein jogszerűen megépített épület, műtárgy megtartható, kubatúrán belül felújítható, nem bővíthető.
(30) Má-ko övezetben az országos jelentőségű védett természeti területeken épület nem helyezhető el.
(31) Má-ko övezet telkein birtokközpont nem létesíthető.
(32) Má-ko1 övezetben a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmény, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmény, továbbá a legkevesebb 5 ha területű rét vagy legelő művelésű ágú telken a legeltetést biztosító, állatállomány szállásául szolgáló hagyományos istállóépület helyezhető el.
(33) Má-ko2 övezetben az erdő művelési ágú, fásított területek fenntartandók, új erdő telepíthető védelmi céllal.
47. Kertes mezőgazdasági terület
57. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) kertészeti termelés;
b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető a telek beépítettségére vonatkozó szabályok figyelembe vételével.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein birtokközpont nem létesíthető.
(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület elhelyezés kizárólag mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken lehetséges a (6) bekezdés figyelembevételével.
(6) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetbe tartozó telkein a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló rendeltetésű épület létesíthető; a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.
(7) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a telek beépített területébe számító legfeljebb 30 m2 alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül építhető szőlőműveléssel nem hasznosított telken is.
(8) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó, állattartó épület nem helyezhető el.
(9) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el.
(10) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein
a) hulladéktartály tároló,
b) kirakatszekrény,
c) állat ól, állatkifutó,
d) trágyatároló,
e) siló, ömlesztett anyagtároló,
f) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop
nem helyezhető el.
(11) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein föld feletti PB-gáz tartály nyitott színben helyezhető el, közterület felől növényzettel takarva.
(12) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(13) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkei csak akkor oszthatók meg, ha a kialakuló telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(14) Kertes mezőgazdasági terület övezet telkeire vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott.
(15) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a kerítés legfeljebb 1,5 m-es magassággal létesíthető.
(16) Kertes mezőgazdasági terület övezetének telkein kialakult természetes terepfelszín, illetve a szőlőtermesztés történetéhez tartozó támfalak, teraszok megőrzendők, újonnan 1,0 m-nél magasabb támfal nem építhető, továbbá tilos a természetes talajszint 1,0 m-nél nagyobb mértékű megváltoztatása.
(17) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben
a) a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége 20 m.
b) a beépíthető telek megengedett legkisebb telekszélessége 16 m.
(18) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben rendezett tereptől mérve az épület legnagyobb homlokzatmagasság 4,0 m.
(19) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a beépített és burkolt felületek összegének aránya nem haladhatja meg a 10%-t.
(20) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a terepszint alatti beépítés a bruttó 50 m² alapterületet nem haladhatja meg az épület alatt létesített terepszint alatti beépítésen kívül, és csak földdel borított pinceként alakítható ki.
(21) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a földdel borított boltpince oromfalának legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 3,2 m-t.
(22) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein építmény
a) a telekhatártól legalább 4,0 m-re,
b) árkoktól 15 m-re
helyezhető el.
(23) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkeinek ökológiai hálózat magterületének övezetébe sorolt részén építmény kizárólag a természetvédelmi kezelés céljából létesíthető, a (2) bekezdés szerinti építmények kizárólag a telek ökológiai hálózat magterületének övezetébe nem sorolt részén helyezhető el.
(24) Mk1* övezetben lakó rendeltetés kizárólag gazdasági rendeltetés megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén helyezhető el a beépített szintterület 50%-án.
48. Vízgazdálkodási terület
58. § (1) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok szerint.
(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein épület nem létesíthető.
(3) V1 övezet a vízgazdálkodási terület tómedren belüli területe, ami a Balaton tómeder területe.
(4) V1 övezetben
a) kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők;
b) a szabályozási terven jelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró - amennyiben természetvédelmi érdekeket nem sért – fenntartható;
c) parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével állandó építmény, sziget nem építhető;
d) részben vagy egészében lakhatási vagy üdülési célú úszólétesítmény és hajózási létesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető - a hajózási hatóságra, a vízirendészetre, a vámhatóságra, a hivatásos katasztrófavédelmi szervre és a vízügyi igazgatási szervre a kikötők vízterülete kivételével;
e) mobil jellegű, vízre telepített mólóépítmény, vízi állás csak ideiglenesen, április 1. és október 30. között helyezhető el a nád gyökérzónáit nem sértő vagy károsító módon létesíthető.
(5) V2 övezet a vízgazdálkodási terület tómedren kívüli területe, ahol építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
49. Különleges beépítésre nem szánt terület – kikötő
59. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - kikötő terület a Szabályozási terven Kb-Ki jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a vízi közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – kikötő területen elhelyezhető építmény:
a) hajókikötőhöz kapcsolódó;
b) kereskedelmi, vendéglátó;
c) szállás jellegű
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – kikötő területen építési övezeteiben a (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetést tartalmazó épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén helyezhető el a (2) bekezdés c) pont szerinti rendeltetések.
(4) Szállás rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 30%-án helyezhető el.
(5) Különleges beépítésre nem szánt terület - kikötő építési övezeteinek telkein több (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.
(6) Különleges beépítésre nem szánt terület - kikötő övezeteinek telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(7) Különleges beépítésre nem szánt terület – kikötő övezet telkein
a) közműpótló műtárgy;
b) épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény;
c) kerti építmény,
d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
e) állat ól, állatkifutó;
f) trágyatároló, komposztáló;
g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
nem helyezhető el.
(8) Különleges beépítésre nem szánt terület - kikötő építési övezeteinek építési telkek legfeljebb 40%-án alakítható ki vízfelület.
(9) Különleges beépítésre nem szánt terület – kikötő építési övezetben feltöltés nem lehet.
(10) Különleges beépítésre nem szánt terület – kikötő építési övezeteiben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
(11) Kb-Ki1 övezet telkein
a) közforgalmú hajókikötőhöz kapcsolódó;
b) legfeljebb egy vendéglátó
rendeltetési egység helyezhető el.
(12) Kb-Ki1 övezet telkein szabadtéri színpad elhelyezhető.
(13) Kb-Ki1 övezet telkein kerítés nem létesíthető.
(14) Kb-Ki1 övezet telkein az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
50. Különleges beépítésre nem szánt terület – strand
60. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – strand a Szabályozási terven Kb-St jellel jelölt övezet, mely elsősorban strand terület és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – strand övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) strand kiszolgáló;
b) vendéglátó,
c) pihenést, testedzést,
d) öltöző és tisztálkodást szolgáló
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – strand övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) lakó rendeltetés;
b) üdülő rendeltetés;
c) szállás jellegű rendeltetés;
rendeltetési egységet nem tartalmazhat.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – strand övezeteinek telkein
a) közműpótló műtárgy;
b) épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény;
c) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
d) állat ól, állatkifutó;
e) trágyatároló, komposztáló;
f) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
g) építménynek minősülő antennaszerkezet
nem helyezhető el.
(5) Különleges beépítésre nem szánt terület – strand övezeteinek telkein feltöltés nem lehet.
(6) Különleges beépítésre nem szánt terület – strand övezeteinek telkein, az összterület legalább 65%-án fás növényzet telepítendő.
(7) Különleges beépítésre nem szánt terület – strand övezeteiben új épület létesítése esetén kertépítészeti tervet kell készíteni.
(8) Különleges beépítésre nem szánt terület – strand övezeteiben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
(9) Különleges beépítésre nem szánt terület – strand övezeteinek telkein parkoló csak a mentő szolgálat részére alakítható ki.
(10) Különleges beépítésre nem szánt terület - strand övezeteinek telkein az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
51. Különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidőközpont
61. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - szabadidőközpont a Szabályozási terven Kb-Sz jellel jelölt övezet, mely elsősorban a szabadidő eltöltését szolgáló közösségi szórakoztató, kulturális és sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - szabadidőközpont terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) közösségi szórakoztató, kulturális,
b) sport,
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
52. Különleges beépítésre nem szánt terület – temető
62. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezeteiben harangtorony, harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezeteinek telkein az OTÉK és a 20. § által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
53. Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület
63. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, amely elsősorban sportlétesítmények, sportpályák és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) sport;
b) sportépítményeket kiszolgáló;
c) szálláshely szolgáltató;
d) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteiben a (2) bekezdés a)–b) pontok szerinti rendeltetést tartalmazó épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén helyezhető el a (2) bekezdés c)–d) pontok szerinti rendeltetések.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteinek telkein a szálláshely szolgáltató rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 30%-án helyezhető el.
(5) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteinek telkein a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 10%-án helyezhető el.
(6) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezet telkein
a) épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény;
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
c) állat ól, állatkifutó;
d) trágyatároló, komposztáló;
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
f) építménynek minősülő antennaszerkezet
nem helyezhető el.
(7) Kb-Sp1 övezet telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(8) Kb-Sp2 övezetben sportcsarnok építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 m-rel túlléphető.
(9) Kb-Sp3 övezet telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(10) Kb-Sp3 övezet telkein felszínen az OTÉK és a 20. § által előírt minimálisan elhelyezendő személygépkocsi legfeljebb 50%-a helyezhető el.
54. Különleges beépítésre nem szánt terület – városüzemeltetési terület
64. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - városüzemeltetési terület a Szabályozási terven Kb-Vü jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a városüzemeltetési eszközök elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – városüzemeltetési terület övezeteiben épület nem építhető.
55. Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület
65. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) turisztikai;
b) kulturális;
c) oktatási, egészségügyi, szociális;
d) sport, lovassport;
e) szállás jellegű
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezeteiben a (2) bekezdés a)–d) pont szerinti rendeltetést tartalmazó épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén helyezhető el a (2) bekezdés e) pont szerinti rendeltetés.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezeteiben szállás jellegű rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 20 %-án helyezhető el.
(5) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezet telkein építmény az eltérő övezeti besorolásba tartozó telekhatártól, illetve úttól legalább 5,0 m-re helyezhető el.
(6) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezeteiben a kerítés legfeljebb 1,5 m-es magassággal létesíthető.
(7) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezet telkein
a) épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény;
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
d) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop
nem helyezhető el.
56. Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya
66. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya a Szabályozási terven Kb-bá jellel jelölt övezet, mely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezetben épület csak bányászati munkával összefüggő céllal helyezhető el.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya övezet telkein több – fő rendeltetésű - épület is elhelyezhető.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya övezet telkein épület csak a telekhatártól legalább 5,0 m-re helyezhető el.
57. Közlekedés és közmű elhelyezésére szolgáló terület
67. § (1) Közlekedés és közmű elhelyezésre szolgáló terület a Szabályozási terven a KÖu jellel jelölt közúti közlekedési terület övezet és KÖk jellel jelölt kötöttpályás közlekedési terület övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(3) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület övezeteinek telkein lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(4) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület övezeteinek telkein kioszk az 5. § előírásainak megfelelően helyezhető el, illetve bővíthető.
58. Záró rendelkezések
68. § Jelen építési szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: A4, A5, B3, B4, B5, B6, B7, C1, C2, C3, C4, C5, C6, C7, C8, D1, D2, D3, D4, D5, D6, D7, D8, D9, D10, E3, E4, E5, E6, E7, E8, E9, E10, E11, F3, F4, F5, F6, F7, F8, F9, F10, F11, G5, G6, G7, G8, G9, G10, G11, G12, G13, H6, H7, H8, H9, H10, H11, J6, J7, J8 Szabályozási Terv szelvényei, külterületi Szabályozási Terv szelvénye és Szabályozási Terv jelmagyarázata
b) 2. melléklet: Építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
c) 3. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek
d) 4. melléklet: Telekalakítással kapcsolatos kiegészítő szabályos
69. § E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
70. § (1) Hatályát veszti a Balatonfüred város helyi építési szabályzatáról szóló 18/2004. (VI.25.) önkormányzati rendelet.
(2) Hatályát veszti a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 3/2021. (II.1.) önkormányzati rendelet.
(3)17
(4)18
3. melléklet a 31/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
012/6, 012/7, 012/8, 029/15, 040/6, 056/35, 063/4, 069/33, 071/77, 080/1, 086/44, 086/46, 0111/137, 0111/142, 0111/143, 0111/145, 0112/12, 0115/6, 0118/63, 0192/2, 69/47, 71/3, 71/5, 192/3, 269/2, 488/1, 505, 546/1, 610, 720, 950/17, 950/21, 950/24, 950/25, 960/10, 991/61, 995/34, 1248/6, 1252, 1263, 1267/7, 1267/17, 1272/2, 1391/1, 1392/1, 1625/2, 1701/2, 1711/5, 1733/1, 1746/2, 1780/102, 1780/103, 1780/78, 1780/85, 1780/88, 1780/93, 1780/95, 1781/5, 1785, 1811/1, 1817/4, 1822/2, 1921/20, 2254/3, 2266, 2284/2, 2307/4, 2325/2, 2372/2, 2395/7, 2400/5, 2452/8, 2455/12, 2461/8, 2467/6, 2468/3, 2473/4, 2477, 2478/7, 2521/1, 2521/4, 2522/1, 2522/3, 2524/2, 2541/1, 2566/3, 2568/6, 2569/3, 2588/3, 2649/1, 2692/9, 2918/1, 2919/1, 2940/4, 3086/2, 3188/7, 3188/8, 3188/9, 3224/2, 3263/1, 3265/3, 3267/1, 3269/1, 3281/3, 3281/5, 3292/1, 3292/4, 3292/5, 3324/3, 3325/7, 3334/5, 3346/2, 3354/1, 3370/1, 3409/4, 3415/1, 3416/11, 3549/4, 3549/8, 3579, 3613, 3614, 3615, 3654/3, 3663, 3693/2, 3748/2, 3763, 3772/5, 3772/9, 3774/1, 3775, 3814/3, 3819/12, 3825/3, 3827/8, 3844/3, 3869/5, 3912/1, 3912/4, 3935/3, 4015, 4019/1, 4049/1, 4051/3, 4170, 4181/3, 4212/1, 4212/3, 4244/1, 4252/1, 4252/3, 4257/1, 4276/2, 4323/2, 4326/4, 4332/3, 4335, 4339/1, 4355, 4360/2, 4408/2, 4415/2, 4423/2, 4443/4, 4445/2, 4521/2, 4530/2, 4530/4, 4538/2, 4567/1, 4567/4, 4570/2, 4592/2, 4602/3, 4603/2, 4607/1, 4646/2, 4667/1, 4700/2, 4718/2, 4741/7, 4753/1, 4763/1, 4769/3, 4835/1, 4835/2, 4853, 4854, 4872/4, 4875/1, 4875/2, 4877/1, 4877/2, 4881, 4892/1, 4925/2, 4926/2, 4927/2, 4930/2, 4931/2, 4949/3, 4949/4, 4954, 4962, 5045/1, 5052/2, 5093/2, 5114/5, 5115/4, 5117/1, 5117/2, 5117/4, 5120/2, 5122/3, 5140/2, 5142/1, 5162/1, 5383/1, 5383/2, 5383/3, 5386/2, 5387/2, 5404/2, 5408/2, 5452/46, 5454/35, 5454/36, 5515/2, 5525/2, 5526/2, 5527/2, 5531/2, 6016, 6033/1, 6035/2, 6042/2, 6047/5, 6054/7, 6055/5, 6060/7, 6062/1, 6063/9, 6064/19, 6064/20, 6064/23, 6072/2, 6098, 6099, 6112/2, 6123/1, 6124/4, 6125/2, 6127/2, 6128/25, 6128/28, 6142/2, 6148/1, 6171/15, 6171/20, 6171/22, 6176/1, 6176/5, 6177/4, 6177/6, 6177/7, 6193/2, 6194/2, 6196/3, 6196/4, 6209/2, 6209/5, 6213/1, 6217/9, 6217/11, 6217/12, 6218/3, 6231/3 és 6231/6 helyrajzi számú ingatlanok.
4. melléklet a 31/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1. |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe legalább (m²) |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekmélység (m) |
2. |
180 |
10 |
15 |
3. |
300 |
14 |
20 |
4. |
550 |
16 |
20 |
5. |
700 |
16 |
25 |
6. |
1500 |
18 |
30 |
7. |
2400 |
20 |
40 |
8. |
3000 |
30 |
50 |
9 |
5000 |
40 |
60 |
10. |
10000 |
60 |
100 |
11. |
50000 |
100 |
220 |
A 16. § (15) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 34. § (7) bekezdés a) pontja a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 5.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (18) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 38. § (19) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 38. § (20) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 38. § (21) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 38. § (22) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 38. § (23) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 38. § (24) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 39. § (5) bekezdése a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (11a) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 40. § (16a) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 40. § (16b) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 40. § (22a) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 50. § (7) bekezdését a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Az 56. § (19) bekezdése a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 5.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 70. § (3) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 70. § (4) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.