1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9021 Győr, Városház tér 1.

2. § Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a város közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

3. § (1) ²Győr Megyei Jogú Város

(2) A polgármesteri láncot kizárólag a polgármester viselheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját külön rendelet szabályozza.

4. § Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.

5. § Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. függelékben meghatározott személyt.

6. § ^{3 4 5 6}Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a polgármesterrel együtt 22 főből áll. A Közgyűlés tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. függelék tartalmazza.

7. § (1) ⁷Az újonnan megválasztott Közgyűlést a megválasztott polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra hívja össze, kivéve, ha a korábban megválasztott polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, akkor a hivatalban maradt polgármester hívja össze a Közgyűlést. Ha e kötelezettségének a polgármester nem tesz eleget, helyette a korelnök jár el. Ha a korelnök nem tesz eleget e kötelezettségének, vagy a korelnöki feladatok ellátását visszautasítja, helyette a korban sorban következő képviselő jár el. Ha ő sem tesz eleget a kötelezettségnek vagy a korelnöki feladatok ellátását ő is visszautasítja, a Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) elnöke hívja össze az ülést, és az alakuló ülésen ellátja a korelnöki feladatokat, azzal, hogy szavazati jog nem illeti meg.

(2) Ha a születési dátum alapján a korelnök személye egyértelműen nem megállapítható, akkor az ABC sorrendben előrébb álló képviselő, ha így sem állapítható meg a korelnök személye, akkor sorshúzással állapítja meg a jegyző a korelnök személyét.

(3) Az alakuló ülés két, egymást követő napra is összehívható. Ebben az esetben az alakuló ülés első napján legalább a (6)-(8) bekezdésben rögzített eseményekre sor kerül.

(4) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó, ha az lehetséges, az ülés előtt 5 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni.

(5) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(6) A Közgyűlés alakuló ülését a polgármester nyitja meg. Ezt követően a HVB elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről.

(7) ⁸A tájékoztatást követően a polgármester a Közgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesz, melyről okmányt ír alá.

(8) ⁹A polgármester eskütételét követően a képviselők a Közgyűlés előtt esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá.

(9) A frakciók megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követően kerül sor.

(10) Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.

(11) Az alakuló ülésen a Közgyűlés dönt a polgármester ¹⁰illetményéről és esetleges költségtérítéséről. Sor kerülhet alpolgármester-választásra is, mely esetben a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri ¹¹illetményről vagy tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges.

(12) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez - bemutatkozását követően - kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.

(13) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(14) Ha a polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, az (1)-(13) bekezdésben foglalt rendelkezések a megfelelő eltéréssel alkalmazandók.

8. § (1) A választásokon ugyanazon párt vagy civil szervezet színeiben mandátumot szerzett legalább ¹²három képviselő frakciót alakíthat. Egy képviselő csak egy frakció tagja lehet. Egy pártnak vagy civil szervezetnek csak egy frakciója lehet. A független képviselő más független képviselővel frakciót nem alakíthat, de már megalakult frakcióhoz csatlakozhat. Frakcióból való kiválás esetén a képviselő leghamarabb a kiválását bejelentő rendes közgyűlési ülést követő első rendes közgyűlési ülésen jelentheti be másik frakcióhoz való csatlakozási szándékát.

(2) A frakció a működésének szabályait - az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata keretei között - önállóan határozza meg.

(3) Ha a frakció megalakítását, megnevezését, ¹³választott vezetője (a továbbiakban: frakcióvezető) – aki nem feltétlenül képviselő, az esetleges egyéb tisztségviselő nevét, valamint a frakció névsorát 5 napon belül írásban a polgármesternek hivatalosan bejelenti, a polgármester a következő ülésen erről a Közgyűlést tájékoztatja, feltéve, hogy nem az alakuló ülésen kerül sor a frakcióalakításra. A bejelentés megtörténtétől gyakorolhatja a frakció a frakciókat illető jogokat.

(4) A frakcióval kapcsolatos változásokat - különösen a (6) és (7) bekezdésben foglaltakat - a frakció vezetője 5 napon belül írásban a polgármester számára bejelenti, aki a következő ülésen a Közgyűlést tájékoztatja. A bejelentés megtörténtéig a korábban bejelentett állapot tekintendő irányadónak, kivéve, ha változás köztudomású tény miatt egyértelmű, melyről a Közgyűlés ülésén - a frakcióvezető bejelentése hiányában is - a polgármester tájékoztatást ad, és megállapítja annak esetleges jogkövetkezményét.

(5) A frakció nevében a frakcióvezető jogosult nyilatkozatot és bejelentést tenni a polgármesternek. A frakcióvezető akadályoztatása esetén a frakcióvezető-helyettes is eljárhat. A frakcióvezető és a frakcióvezető-helyettes ellentétes tartalmú nyilatkozata esetén a frakcióvezető nyilatkozata tekintendő a frakció álláspontjának.

(6) A frakciótagság megszűnik

(7) A frakció megszűnik

(8) A frakciók részére igény esetén a közgyűlési döntésekhez kapcsolódó sajtótájékoztató megtartásához a jegyző - előre egyeztetett időpontban - a Polgármesteri Hivatal épületében helyiséget biztosít.

(9) A frakcióvezetők ülését valamennyi alpolgármester, frakcióvezető, valamint a jegyző és az aljegyző meghívásával a polgármester hívja össze, amelyre a polgármester mást is meghívhat.

(10) A frakcióvezetők ülése véleményező szerv, döntési joga nincs. A véleményalkotás során a polgármesternek, az alpolgármesternek és a frakcióvezetőnek van szavazati joga. A vélemény a polgármestert nem köti.

9. § (1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli ülést és ünnepi díszközgyűlést (a továbbiakban: díszközgyűlés) tart.

(2) Az ülést folytatólagosan is lehet tartani, ha több napra lett összehívva, vagy ha az ülés az elfogadott napirend valamennyi pontjának megtárgyalása előtt el lett napolva.

(3) Az alakuló ülésre a 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) A március 15-i nemzeti ünnep és a június 27-i Szent László-nap alkalmából a Közgyűlés díszközgyűlést tart, mely ülésen, ha nincs az ünnepi műsoron kívül tárgyalandó napirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései nem alkalmazandók, egyébként a rendkívüli ülés szabályai az irányadók.

10. § (1) ¹⁴A Közgyűlés rendes ülést - július és augusztus hónapok kivételével, amikor nem ülésezik, és december hónap kivételével, amikor általában a hónap harmadik keddjén ülésezik - elsődlegesen minden hónap utolsó keddi napján tart délelőtt 10 órai kezdettel, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

(3) ¹⁵A (2) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő kérheti rendkívüli ülés tartását az e §-ban foglaltak szerint, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre összehívja. Egyéb indítványozó esetében a rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványt az indítványozó az ülés javasolt időpontja előtt legalább 15 nappal korábban írásban juttatja el a polgármesterhez. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

(5) ¹⁶A Közgyűlés rendkívüli ülésének tervezett időpontja úgy határozandó meg a kérelemben, hogy az lehetőség szerint keddi napra essen délelőtt 10 órai kezdettel. A javasolt időpont a polgármestert nem köti.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

(7) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - kivéve ha törvény nem zárja ki - nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági ¹⁷vélemény beszerzése.

11. § (1) A Közgyűlés megbízatásának időtartamára várospolitikai, ezen belül gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a Közgyűlés elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.

(2) A program összeállítása során lehetőség szerint figyelembe veszi valamennyi frakcióvezető, Közgyűlés állandó bizottsága, tanácsnoka, valamint önszerveződő közösség véleményét, javaslatát, továbbá a korábban tartott lakossági fórumok tapasztalatát.

(3) A program összeállításához a polgármester - az alakuló üléstől számított 60 napon belül - felhívást tesz közzé az Önkormányzat honlapján - http://www.gyor.hu oldalon (a továbbiakban: Önkormányzat honlapja) - és a Győr+ című hetilapban. A (2) bekezdésben felsorolt személy vagy szervezet a felhívás honlapon való megjelenését követő 60 napon belül a polgármesternél tehet a programra írásbeli javaslatot.

(4) Az előkészítő munka folyamatának megszervezése a Polgármesteri Hivatal feladata.

12. § (1) A Közgyűlés az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében félévre szóló munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér

(4) A munkatervhez az Önkormányzat honlapján történt felhívás alapján javaslatot tehet

(5) A javaslatot írásban a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal a szervezet képviselője nyújtja be a polgármesternél azzal, hogy a javaslathoz csatolja a szervezet döntését is a javaslat megtételére vonatkozóan, feltéve, hogy az a (3)-(4) bekezdés szerint előírás. A javaslat benyújtására a javaslatkérésben vagy a felhívásban megjelölt időpontig van lehetőség.

(6) A polgármester a munkatervre vonatkozó javaslatát az (5) bekezdés szerint benyújtott javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével készíti el, és a frakcióvezetők ülésén folytatott egyeztetés után terjeszti a Közgyűlés elé.

(7) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen

13. § (1) Előterjesztésnek minősül

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, Közgyűlés illetékes bizottsága, tanácsnok, képviselő, továbbá a Polgármesteri Hivatal külön jogszabály által feljogosított köztisztviselője előterjesztésében kerülhet a Közgyűlés elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy közgyűlési döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Közgyűlés elé kerülhet.

(4) Ha az előterjesztés Közgyűlés elé terjesztése nem a polgármester feladatkörébe tartozik, és az arra jogosult az előterjesztést a közgyűlési munkatervben előirányzott, jogszabályban vagy közgyűlési döntésben meghatározott időpontig vagy egyébként a döntés meghozatalához szükséges közgyűlési ülés meghívója kiküldésének időpontjáig nem teszi meg, a polgármester - kivéve, ha magasabb szintű jogszabály az előterjesztés megtételére valamely személyt vagy szervet kizárólagosan jogosít fel - jogosult az előterjesztés megtételére.

14. § (1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Közgyűlés elé. Kivételesen a Közgyűlés elé a polgármester vagy a polgármester által felkért 13. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.

(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:

(3) ²⁴A (2) bekezdés a)-b) és f)-h) pontjában, valamint i) pont ia)-ib) alpontjában foglaltakat az előterjesztés előlapja tartalmazza. Az előterjesztés - tartalmi és formai követelményeknek megfelelő - mintáját a 3. függelék tartalmazza.

(4) Ha az előterjesztést véleményező bizottság az előterjesztést nem támogatja, a Közgyűlésen a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott formai vagy tartalmi elemek hiányában a beadvány - az (6) bekezdésben foglaltak kivételével - nem tekinthető előterjesztésnek.

(6) Az előterjesztés formai és tartalmi elemeire vonatkozó előírások alól a polgármester kivételes esetben felmentést adhat, vagy azok betartását kivételes esetben mellőzheti azzal, hogy a (2) bekezdés g) pontjának megléte alól felmentést csak úgy adhat, hogy azt az ülés megkezdéséig az előterjesztő pótolja. A (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kellék hiánya nem eredményezi az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményt, de a (2) bekezdés i) pontjában meghatározott személy vagy szervezet képviselője jogosult elmondani, ha az előterjesztéssel nem ért egyet.

(7) A (2) bekezdés i) pont ia) alpontja szerinti láttamozást

(8)²⁵ Az előterjesztést az alakuló ülés kivételével a Közgyűlés ülése előtt, ha az lehetséges, legalább 5 nappal - a munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belülre összehívott közgyűlési ülés esetén, ha az lehetséges, legalább 3 nappal - korábban leadja az előterjesztő a Polgármesteri Hivatal testületi ülés szervezéséért felelős szervezeti egységén a szükséges aláírásokkal ellátva.

(9) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét. A polgármester a benyújtástól számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezőt az előterjesztés közgyűlési tárgyalásra való

(10) Az (8)-(9) bekezdés szerinti előterjesztés bizottsági ²⁶tárgyalásra való megküldéséről a polgármester gondoskodik, melynek során jogosult a nem általa tett előterjesztéssel kapcsolatban észrevételeit írásban az előterjesztéshez csatolni.

15. § (1) Beszámoló

(2) A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A jegyző legalább negyedévente beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A beszámoló elfogadásáról a Közgyűlés határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve. Ha az előterjesztés döntési javaslatot is tartalmaz, akkor a (2) bekezdés nem alkalmazható, mivel az előterjesztés ez esetben a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztésnek minősül.

16. § (1) Tájékoztató

(2) A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztató az adatvédelmi előírások figyelembevételével készül, legkésőbb a határozat meghozatalától számított harmadik rendes közgyűlési ülésre, melyet a polgármester terjeszt elő.

(4) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve. Ha az előterjesztés döntési javaslatot is tartalmaz, akkor a (2) bekezdés nem alkalmazható, mivel az előterjesztés ez esetben a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztésnek minősül.

17. § (1) A Közgyűlés ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza

(3) ²⁹Az alakuló ülés kivételével a közgyűlés ülésének meghívója, melyhez csatolandó - általában elektronikus formában (különösen elektronikus adathordozón, e-mailben vagy távoli hozzáférés biztosításával) - az írásos, nyílt ülésen tárgyalandó előterjesztés, vagy annak jelzése, hogy az előterjesztés vagy annak melléklete később kerül a képviselőkhöz eljuttatásra, az ülés előtt - ha az lehetséges, legalább 8 nappal - kiküldendő, és az Önkormányzat honlapján közzéteendő. A képviselők anyaga a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztést is tartalmazza.

(4) ³⁰A képviselő anyaga - ha elektronikus úton nem elérhet - a képviselői szobában helyezendő el.

(5) A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott közgyűlési ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 5 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolandó hozzá valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.

(6) Rendkívül sürgős esetben a meghívó az (5) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése futárszolgálat, elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.

(7) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.

18. § (1) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal kap meghívást

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja, és bemutatja a helyettesítésre irányuló, teljes bizonyító erejű írásbeli felhatalmazást.

(3)³¹ A civil szervezet Győr-Moson-Sopron Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központon (a továbbiakban: CKSZK) keresztül kap meghívást az ülésre. A tanácskozási jogot a CKSZK-n keresztül - megegyezésük szerint - egy civil szervezet képviselője gyakorolja, amelyet az ülést megelőzően a polgármesternek a CKSZK által kiállított igazolással igazol, mely tartalmazza, hogy a tanácskozási jog mely napirendre vonatkozik, és jelzi, hogy mely napirendi pontnál kíván élni tanácskozási jogával. A civil szervezet képviselőjének a legfőbb szerve által hozott döntés vagy konkrét felhatalmazás alapján eljárni jogosult személy tekintendő.

(4)³² Az e § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szervezet lehetőség szerint az ülést megelőzően írásban megküldi - a (3) bekezdés szerinti civil szervezet esetén a CKSZK-n keresztül - álláspontját, beleértve a kérdésfeltevésre irányuló szándékát, és annak tartalmát, a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján a polgármesternek. Ezen álláspont lehetőség szerint megküldendő azon személynek, aki az ülés érintett napirendjére meghívót kap.

(5)³³ Ha az ülésen merül fel új napirend, és a (3) bekezdés szerint civil szervezet képviselője jelen van, tanácskozási jogával kizárólag a CKSZK által kiállított olyan igazolás birtokában élhet, mely az általa képviselt műhely szakterületére eső tárgykör vonatkozásában biztosít általános tanácskozási jogot.

(6) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.

(7)³⁴

19. § (1) A Közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hírközlő szerv útján, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.

(2) A Közgyűlés ülésének helye elsődlegesen a Városháza Díszterme.

(3) ³⁵A képviselők a Díszterem központi traktusában foglalnak helyet. A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meghívott és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetője a tanácskozóterem főbejáratától jobbra lévő félköríves széksorokban foglal helyet. A vendég helyét a polgármester jelöli ki.

(4) ³⁶A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő a tanácskozóterem főbejáratától balra lévő félköríves széksorokban és a karzaton foglal helyet.

(5) A Közgyűlés³⁷ nyilvános üléséről

(6)³⁹

20. § (1) ⁴⁰Ha a zárt ülés elrendelése a Közgyűlés döntésétől függ, akkor e kérdésben a Közgyűlés a napirend elfogadása során határoz minősített többséggel. Ha a zárt ülés tartását nem az előterjesztő kezdeményezi, akkor a zárt ülés tartására vonatkozó javaslat, valamint az arra vonatkozó javaslat, hogy az előterjesztő kezdeményezése ellenére mégse zárt ülésként tárgyalja a napirendet a Közgyűlés, módosító indítványnak tekintendő, melyről a polgármester a napirend elfogadása előtt szavaztat, és e döntés függvényében hoz határozatot a Közgyűlés a napirendről.

(2) A Közgyűlés döntésétől függő zárt ülésen tárgyalni javasolt előterjesztés a Közgyűlés döntéséig úgy tekintendő, mintha azt zárt ülésen tárgyalná a Közgyűlés, így a bizottság⁴¹ az előterjesztést - szavazás nélkül - zárt ülésen tárgyalja.

(3) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.

(4)⁴² A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.

(5)⁴³ A zárt ülésen hozott közgyűlési döntés nyilvános.

21. § (1) A Közgyűlés ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester vezeti. Több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt, ennek hiányában a polgármester által, a helyettesítési rendben meghatározottak szerint előrébb álló alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Közgyűlés ülését a korelnök hívja össze, és vezeti. A korelnök személyének megállapítására a 7. § (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

22. § (1) A polgármester az ülés kezdetén elsődlegesen a szavazórendszer segítségével megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2) A polgármester munkájának segítése érdekében az üléstermet - akár átmeneti időre is -elhagyó képviselő távozását és visszaérkezését a szavazórendszer ki-, és bekapcsolásával regisztrálja.

(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.

(4) Ha a polgármester határozatképtelenséget állapít meg a szavazórendszer alapján, névsorolvasással ellenőrzi az ülésteremben jelenlévők számát. Az ülésteremben jelenlévő képviselő a neve elhangzása után jelzi jelenlétét. Ha ezt nem teszi meg, de kétséget kizáró módon megállapítható, hogy az ülésteremben jelen van, a határozatképesség szempontjából figyelembe veendő.

(5) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.

23. §⁴⁴ (1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

(2) Ha a polgármester az (1) bekezdés d) vagy e) pont szerinti döntése alapján az ülést bezárja, az emiatt elmaradt napirendi pont a következő ülés első napirendi pontját képezi. Sürgős esetben az elmaradt napirendi pont megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) Ha a polgármester az (1) bekezdés d) vagy e) pont szerinti döntése alapján az ülést elnapolja, kihirdeti, hogy a Közgyűlés az ülését mikor és hol folytatja, melynek időpontja nem lehet későbbi, mint az elnapolástól számított 8. nap. Elnapolt ülésen a napirend nem kerül ismételt elfogadásra, a megkezdett ülés napirendje folytatólagos. Kivételesen - minősített többséggel - az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető a polgármester javaslatára.

24. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

25. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje lehetőség szerint rendelettervezet, döntést igénylő ügy, beszámoló és tájékoztató sorrend szerint épül fel.

(2) Ha 13. § (2) bekezdésében feljogosítottakon kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.

(3) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.

(4) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.

(5) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.

(6) A polgármester által az ülésen javasolt nyílt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt napirendi pont lehetőség szerint a zárt napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.

(7) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a Közgyűlés az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a Közgyűlés, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.

(8) A képviselő a napirend⁴⁵ előterjesztése során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni. Napirendi pont felvételére irányuló javaslat a soron következő rendes Közgyűlés napirendjére irányuló javaslatnak tekintendő, kivéve, ha azt a polgármester sajátjának tekinti, és azt befogadja.

(9) ⁴⁶Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirend után terjeszthető elő.

(10) A polgármester az e §-ban foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.

27. § Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a Közgyűlés ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a Közgyűlés a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a Közgyűlés következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

28. § (1) A napirendek tárgyalásánál az írásos előterjesztés elkészítője a pulpitusnál foglalhat helyet.

(2) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.

(3) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.

29. § (1) ⁴⁸A 13. § (1) bekezdés a)-c) pont szerinti előterjesztésnél a vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető. A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a módosító indítvány írásban nyújtandó be a polgármesterhez, mely alól a polgármester felmentést adhat. Az előterjesztő vagy az előterjesztés elkészítője a vitában időkorlát nélkül válaszol.

(2) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló bejelentkezve.

(3) Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(5) Ha a Közgyűlés a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.

30. § (1) A képviselő vagy a tanácskozási joggal résztvevő kérdésének és hozzászólásának együttes időtartama napirendi pontonként legfeljebb 4 perc. A polgármester és az alpolgármester időkorlát nélkül teheti meg hozzászólását.

(2) A frakcióvezető napirendi pontonként, kivéve a tájékoztatót, a Közgyűlés ülésének napján 9 óráig - 9 órakor vagy ezt megelőzően kezdődő ülésen az ülés kezdése előtt 1 órával korábban - írásban a polgármesternél jogosult vezérszónokot megnevezni. A vezérszónokot az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon túl az adott napirendi pont vonatkozásába további 2 perc hozzászólási lehetőség illeti meg.

(3) A nem tanácskozási joggal résztvevő jelentkezése esetén, kifejezetten a napirendhez kapcsolódó hozzászólási jog megadásáról a polgármester dönt. A hozzászólás időtartamát a polgármester határozza meg legfeljebb 3 perc időtartamban.

(4) Az e §-ban meghatározott időkorlátozás alól a polgármester indokolt esetben felmentést adhat.

31. § (1) Ügyrendi kérdés a Közgyűlés ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester vagy a Közgyűlés döntést tud hozni.

(2) Az ügyrendi kérdésben való hozzászólás az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kezdődik, majd azt követően történhet annak indokolása.

(3) Ugyanazon ügyrendi kérdésben napirendi pontonként csak egyszer lehet javaslatot tenni.

(4) Ügyrendi kérdésben a képviselőnek soron kívül legfeljebb 2 perces hozzászólási lehetősége van.

(5) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő ügyrendi bejelentkezéssel soron kívüli, legfeljebb 2 perces hozzászólást kérhet, melynek megadásáról a polgármester dönt.

32. § (1) ⁵⁰A polgármester a 29. § (2) bekezdésétől eltérően is jogosult a vitát bármikor lezárni. A vita lezárására - ügyrendi hozzászólásban - bármelyik képviselő is javaslatot tehet, melyről a polgármester határoz.

(2) ⁵¹Ha a polgármester az (1) bekezdés szerint a vitát lezárja, lehetőséget biztosít a hozzászólásra már bejelentkezett képviselő számára a még elő nem terjesztett módosító indítványának megtételére. Hozzászólásban csak a módosító indítvány ismertethető.

(3) A vita lezárása után a napirend előterjesztője 5 percben válaszolhat a hozzászólásokra, továbbá szükség esetén a jegyző a törvényességre vonatkozó legfeljebb 5 perces észrevételt tehet. Indokolt esetben az időkorlátozás alól a polgármester felmentést adhat.

(4) A vita lezárása után további hozzászólás - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem engedélyezhető, csak a határozati javaslat és a módosító indítvány pontosítható.

33. § (1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.

(2) Az előterjesztő – kivéve, ha az előterjesztő testületi szerv - az elhangzott módosító indítványt befogadhatja. A befogadott módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közös előterjesztés esetén is alkalmazandóak azzal, hogy az előterjesztő az előterjesztés saját részét módosíthatja, valamint a saját részéhez, más által tett módosító indítványt befogadhatja.

(4) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

(5) ⁵²A lezárt napirendet a polgármester saját döntése vagy bármely képviselő javaslatára egy alkalommal újra megnyithatja.

(6) ⁵³Az újra megnyitott napirend tárgyalása során a Közgyűlés a döntéshozatalkor minősített döntéssel rendelkezik a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, ha az szükséges. Ebben az esetben a 30. §-ban, valamint a 31. § (4) és (5) bekezdésében rögzített időtartam, továbbá a 31. § (3) bekezdésben szabályozott lehetőség újból kezdődik.

34. § (1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel polgármester döntése alapján elsődlegesen gépi úton, kivételesen kézfeltartással történik.

(2) ⁵⁴A polgármester bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.

(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolandó.

35. § (1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(2) A titkos szavazásnál a szavazatszámláló bizottság feladatait elsősorban a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság képviselő tagjai, de legalább 3 fő látja el.

(3) Ha a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság képviselő tagjai

(4) A szavazatszámláló bizottság elnöke a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság elnöke, ha a tisztség betöltetlen, nincs jelen vagy érintettsége okán nem járhat el, a Közgyűlés által megválasztott vagy a tagok közül kijelölt képviselő.

36. § (1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri - a 34. § (2) bekezdésben foglalt szavazás kivételével - a szavazást a polgármester megismételtetheti. A szavazás döntésenként csak egyszer ismételhető meg.

37. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Közgyűlés által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

38. § (1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a Közgyűlés rendes ülését megelőző 4. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.

(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.

(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a Közgyűlés ülésén legfeljebb 3 percben ismertetheti.

(5) A kérdésre a Közgyűlés következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett, ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes Közgyűlésen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.

(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Közgyűlés nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

39. § (1) Interpellációt⁵⁵ polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a Közgyűlés rendes ülését megelőző 8. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.

(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(4) Az interpellációt a képviselő a Közgyűlés ülésén legfeljebb 3 percben ismertetheti.

(5) Az interpellációra a Közgyűlés következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes⁵⁶ ülésen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a Közgyűlés szavazzon az elfogadásáról.

(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Közgyűlés vita nélkül határoz, egyébként a Közgyűlés nem foglal állást.

(8) Ha a Közgyűlés a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.

40. § (1) A Közgyűlés rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

(3) A Közgyűlés határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

(4) ⁵⁷Ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben hozott döntés a jegyzőkönyvben rögzítendő.

41. § (1) A rendeletek tárgymutatós, a közgyűlési határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján gondoskodik.

(2) A hatályos rendeletek felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

(3) A Közgyűlés határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat, és arról a 15. § (3) bekezdés szerint beszámol.

42. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.

(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság vagy a polgármester a Közgyűlés elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

43. § A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.

44. § Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönyében és az Önkormányzat honlapján is megjelenik.

45. § (1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönye erre irányuló igény esetén - melynek felméréséről a jegyző minden év december 31-ig gondoskodik - elektronikusan vagy papír alapon megküldendő

(2) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönye megrendelési lehetőségéről az Önkormányzat honlapján évente tájékoztatást kapnak a civil szervezetek és a győri székhelyű kamarák, valamint a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és a természetes személyek.

46. § (1) A Közgyűlés általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A Közgyűlés minősített többséggel dönt

47. § (1) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv a felvett hangfelvétel alapján az Mötv.-ben meghatározott tartalommal készül.

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.

48. § A Közgyűlés nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján, valamint megküldendők a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Térnek és Győr Megyei Jogú Város Levéltárának. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Közgyűlés ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége biztosít lehetőséget.

49. § (1) ⁶²A Közgyűlés évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és a Győr+ című hetilapban kerül közzétételre.

50. § (1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.

(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.

51. § (1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart

(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

52. § (1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, valamint a képviselő - a terület egyéni képviselőjével együtt - a jegyző segítségével gondoskodik.

(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és a Győr+ című hetilapban kapnak tájékoztatást.

53. § (1) A képviselő a választókkal való kapcsolattartás céljából szükség szerint, esetenként meghatározott időpontban egyénileg vagy más képviselővel közösen fogadóórát tart.

(2) A fogadóóra elsődlegesen az érintett lakosság lakóterületén tartandó meg. A lakóterületen önkormányzati intézményben történő helyiség biztosításához szükség esetén a polgármester segítséget nyújt.

(3) A fogadóóra helyéről és időpontjáról a képviselő a lakosságot hírközlő szerv útján értesíti.

54. § (1) ⁶⁴A képviselő a képviselői munka ellátása során a Városháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit - beleértve a megbízatás ellátásához szükséges személyes használatra biztosított laptopot és tartozékait - díjmentesen igénybe veheti, a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet. A képviselő szakmai kérdéssel a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének vezetője útján a polgármesterhez fordulhat.

(2) A képviselő

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Közgyűlés dönt. Ha a Közgyűlés kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Közgyűlés dönt az 56. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásáról. A szankció ismételten is kiszabható.

55. § A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért, valamint a bizottsági tagságáért, a tanácsnoki feladatellátásért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

56. § (1) A képviselő Közgyűlésről való távolmaradása esetén a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság előterjesztése alapján a Közgyűlés a félévet követő első ülésén határoz - az ülés által érintett hónaptól kezdődően -

(2) A távolmaradás idejébe nem számítandó be

(3) Az (1) bekezdés alapján alkalmazott szankció az érintett választási ciklust követő ciklusra nem vihető át.

(4) Az a képviselő, aki

(5) ⁶⁵A széksértésről és a rendbírság összegéről a polgármester azonnal dönt. A rendbírság megfizetésének határideje a döntésétől számított 30 nap. Ha lehetőség van rá, a képviselő tiszteletdíjából levonható.

(6) A szankció ismételten is kiszabható az e §-ban megvalósított ismételt kötelezettségszegés elkövetése esetén.

(7) A jegyző értesíti a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottságot az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén.

(8) A bizottsági ülésre az e §-ban foglaltak annyiban alkalmazandók, hogy (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén - azon bizottság kezdeményezése alapján, amelyen a kötelezettségszegés felmerült - a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság dönthet az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról azzal, hogy ez esetben a bizottsági tiszteletdíj kerül csökkentésre. A kötelezettségszegés miatt a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság eljárását kezdeményező bizottság eljárás megindításáról szóló döntése meghozatalában a kötelezettségszegéssel érintett bizottsági tag nem vehet részt, de ha a döntés meghozatalánál jelen van, a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek tekintendő.

(9)⁶⁶

57. § (1) ⁶⁷A Közgyűlés az 1. mellékletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának koordinálására és felügyeletére tanácsnokokat választ.

(2) ⁶⁸A tanácsnoki feladat- és hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A tanácsnok jogosult

(4) A tanácsnok a munkájáról a Közgyűlésnek évente a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámol.

58. § (1) ⁶⁹A Közgyűlés hét állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése a következő:

(2)⁷⁰ A Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság és a Pénzügyi Bizottság 9 főből áll, melyből legalább 5 fő képviselő és a fennmaradó legfeljebb 4 fő nem képviselő személy. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság és a Városstratégiai Bizottság 11 főből áll, melyből legalább 6 fő képviselő és a fennmaradó legfeljebb 5 fő nem képviselő személy. A Környezetvédelmi Bizottság 13 főből áll, melyből legalább 7 fő képviselő és a fennmaradó legfeljebb 6 fő nem képviselő személy. Az Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság 13 főből áll, melyből legalább 7 fő képviselő és a fennmaradó legfeljebb 6 fő nem képviselő személy.

(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát az 5. függelék tartalmazza.

59. § (1) A bizottság elnökének megválasztására az alakuló ülésen, az alelnök és a tag megválasztására legkésőbb az azt követő rendes ülésen kerül sor. Az elnöki, az alelnöki vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő második rendes ülésen kerül sor.

(2) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjának személyére a polgármester, valamint a tiszteletdíjra - külön önkormányzati rendelet szerint - tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető.

(3) A jelöléshez beszerzendő a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó vállalása.

60. § (1) Valamennyi állandó bizottság feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az állandó bizottságot - a Közgyűlés által átruházott hatáskörben - a 2. mellékletben meghatározott ügyben döntési jogkör illeti meg (átruházott hatáskörben hozott döntés).

(3) A Közgyűlés bármely bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat vagy felülvizsgálhat. A Közgyűlés a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.

(4) A 2. melléklet rögzíti azoknak az előterjesztéseknek a körét, melyeket csak az illetékes bizottság terjeszthet a Közgyűlés elé.

(5) A 2. mellékletben megjelölt előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményének kikérése után terjeszthető a Közgyűlés elé. A vélemény külön megfogalmazhat módosítási javaslatot, melyet az elnök hiányzása esetén az alelnök ismertet a Közgyűlésen.

(6) A Közgyűlés a 2. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja valamely bizottság véleményének kikérését. Az előterjesztő is kérheti a valamely bizottság véleményét az előterjesztés megküldésével, de a bizottság ezt nem köteles napirendre venni, és döntést hozni.

(7) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés Közgyűlés elé terjesztésének, ha

(7a) ⁷¹Ha a bizottság véleményez valamely előterjesztést, a bizottsági döntési javaslat nem tartalmazza a végrehajtás idejét és felelősét,

(8) A Közgyűlés esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.

61. § (1) A bizottság elnöke

(2) A bizottság alelnöke - több alelnök esetén a bizottság elnöke által kijelölt, ennek hiányában a legidősebb alelnök -

(3) A bizottság tagja

62. § (1) Az egyes bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, valamint a jegyző és az aljegyző távolléte esetén a jogszabálysértés észlelése esetén felmerülő jelzési kötelezettséget bizottsági titkárként a jegyzővel szemben támasztott képesítési, szakképesítési és törvényben meghatározott egyéb feltételekkel rendelkező, a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselője teljesíti.

(2) A tanácsnok tevékenységével összefüggő ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége látja el.

63. § (1) A bizottság féléves - a Közgyűlés munkatervéhez igazodó - munkaterv alapján működik.

(2) A bizottság féléves munkatervét a tárgyi félévet megelőző utolsó rendes ülésén fogadja el.

(3) A bizottság munkatervére a 12. § (7) bekezdés megfelelően irányadó.

64. § (1) A bizottság a Közgyűlés üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.

(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a Közgyűlés, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint 1/4-e kezdeményezi.

(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőt, a jegyzőt, az aljegyzőt, a tárgyalt előterjesztést előkészítő önálló szervezeti egység vezetőjét, az előterjesztés előkészítésében közreműködő intézményt, szervet vagy személyt, az érintett önszerveződő közösség képviselőjét a 18. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével és az egyéb érdekelteket. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.

(4) Az elnök a bizottsági titkár útján gondoskodik a meghívó kiküldéséről. A bizottsági titkár meghívót az elnök nevében az írásos előterjesztésekkel - ha lehetőség van rá - az ülés tervezett időpontja előtt legalább 4 nappal korábban elsődlegesen elektronikus úton küldi meg a bizottsági tagoknak.

(5) Az előterjesztésekre a 14. §-ban foglaltak az irányadók a következő eltérésekkel:

(6) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vesz a bizottsági titkár.

(7) A (3) bekezdés alapján meghívott kamara és önszerveződő közösség képviselőjének - a 18. § (3) bekezdés figyelembevételével - és az egyéb érdekelt hozzászólási, tanácskozási jogáról a bizottság elnöke dönt.

(8) A tanácskozási jog gyakorlása esetén a 18. § rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy az írásbeli álláspontot a kijelölt köztisztviselő a bizottsági titkárnak is megküldi, aki gondoskodik annak megismertetéséről a bizottság tagjai vonatkozásában.

(9) A bizottsági ülésre a Közgyűlésre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók az V. Fejezetben foglalt eltérésekkel azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke, az alpolgármesteren az alelnök, a jegyzőn a jegyzővel szemben támasztott képesítési, szakképesítési és törvényben meghatározott egyéb feltételekkel rendelkező bizottsági titkár is értendő.

65. § (1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.

(2) A bizottság határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

(3) A határozat tartalmazza

(4) A határozat végrehajtásáért felelős személy lehet a bizottság tagja is.

(5) A 60. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a (3) bekezdés b) és c) pontja nem alkalmazandó.

66. § (1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről a 16. § (3) bekezdése szerint tájékoztatást ad.

(2) A bizottság tájékoztatóban tájékoztatja a Közgyűlést a soron következő rendes ülésén a hozzá beérkezett, de döntésre a Közgyűlés elé nem terjesztett javaslatról, ha azt a polgármester sem terjesztette a Közgyűlés elé. A javaslatról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Közgyűlés a vitát követően határoz.

67. § (1) A bizottsági ülésről hangfelvétel készül. A hangfelvétel alapján a bizottsági titkár jegyzőkönyvet készít.

(2) A bizottsági titkár a hangfelvétel alapján készített, törvényben meghatározott formai és tartalmi kellékekkel rendelkező jegyzőkönyv⁷² egy példányát - az ülést követő 10 napon belül - eljuttatja a Polgármesteri Hivatalnak a jegyzőkönyv kormányhivatalhoz történő továbbítására illetékes szervezeti egységéhez.

(3) A bizottsági titkár a bizottság által hozott határozat kivonatát - az ülést követő 10 napon belül - eljuttatja a határozat végrehajtásáért felelős személynek.

(4) A bizottsági határozatot a bizottsági titkár elektronikusan tartja nyilván.

68. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.

(2) Több alelnök esetén a bizottság elnöke által kijelölt, ennek hiányában a legidősebb alelnök jár el. Ha nem állapítható meg így az alelnök személye, a 7. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

69. § (1) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben - az ellátandó feladat meghatározásával - albizottságot alakíthat. Az albizottság kizárólag javaslattételi joggal rendelkezik az őt létrehozó bizottság irányába.

(2) Az albizottság tagjainak számát és összetételét az albizottságot létrehozó bizottság határozza meg.

(3) Az albizottság tagja lehet a képviselő és a nem képviselő bizottsági tag. Az albizottság tagjainak többségét képviselő bizottsági tag adja. Albizottság vezetője csak képviselő lehet. Albizottságban való részvételért külön díjazás nem jár.

70. § Az elnökén keresztül valamennyi bizottság jogosult

71. § (1) A Közgyűlés a feladatai eredményes ellátása érdekében szükség szerint - hosszabb távú vagy állandó feladat esetén - munkacsoportot vagy - átmenetileg felmerülő feladat esetén - ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételét és feladatait annak megalakításakor állapítja meg.

(2) A munkacsoport tagja kizárólag polgármester, alpolgármester vagy képviselő, míg az ideiglenes bizottság tagjainak többsége - a polgármester és az alpolgármester kivételével -képviselő lehet.

(3) Az ideiglenes bizottság ülésén szükség szerint, az elnök döntése alapján készül jegyzőkönyv. A munkacsoport ülésén a szavazás eredménye rögzítendő, és az elnök döntése szerinti tartalommal jegyzőkönyv készíthető.

(4) A bizottság működésének általános szabályai az e §-ban foglalt eltérésekkel a munkacsoport és az ideiglenes bizottság működésére is megfelelően alkalmazandók.

71/A. §⁷³ (1) Több bizottság feladat- és hatáskörébe is tartozó ugyanazon napirendi pont tárgyalása érdekében a bizottságok (a továbbiakban: érintett bizottságok) együttes ülést tarthatnak.

(2) Az együttes ülésre az érintett bizottságok vonatkozásában külön meghívó készül, amely utalást tartalmaz arra nézve, hogy valamely napirendi pont miatt együttes ülés kerül összehívásra.

(3) Az együttes ülést - megegyezés alapján - valamely érintett bizottság elnöke vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképesség külön-külön állapítandó meg. Az együttes ülésen határozatot csak azon bizottság hozhat, amely határozatképes. Ha az együttes ülésen csak egy bizottság határozatképes, az ülésre a továbbiakban az általános szabályok az irányadók.

(5) A vitában a kérdezők és hozzászólók a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.

(6) A tárgyalt előterjesztésről az érintett bizottságok külön-külön szavaznak, és az így született döntésről bizottságonként külön határozat születik.

(7) Az együttes ülésről külön-külön jegyzőkönyv készül.

(8) Az együttes ülés megtartásának nem akadálya olyan napirendi pont tárgyalása, amely nem tartozik valamennyi bizottság hatáskörébe. Ilyen esetben a nem érintett bizottság elnökét és tagjait jelenléti jog illeti meg.

(9) Az együttes ülésre egyebekben jelen Fejezetben foglaltak megfelelően alkalmazandók.

87. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2)⁷⁵

88. § (1) A Közgyűlés a 4. mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a 16. § (3) bekezdésének megfelelően írásban tájékoztatást ad. A tájékoztató előkészítése érdekében a döntés egy példányát eljuttatja a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének.

(3) ⁷⁶A polgármester 4. melléklet szerinti döntéshozatalát és hatáskörgyakorlását a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntések korlátozzák.

(3a) ⁷⁷A polgármester általános vagy tematikus tanácsadó testületet hozhat létre, szüntethet meg, vagy alakíthat át, melynek meghatározza szervezeti és működési rendjét, személyi összetételét és feladatát, valamint működéséhez, tevékenységéhez forrást rendelhet.

(3b) ⁷⁸A polgármester polgármesteri biztosi beosztásba munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyt bízhat meg a polgármester feladat- és hatásköréhez, valamint tevékenyégéhez kapcsolódó önkormányzati feladatok ellátására, és gyakorolja felette a munkáltatói jogkörbe tartozó jogokat. A polgármesteri biztos a Polgármesteri Hivatal alkalmazásában áll. A polgármesteri biztos jogállására munkaviszony esetében a munka törvénykönyvének, míg más munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében a vonatkozó törvény rendelkezései irányadók azzal, hogy a polgármesteri biztos megbízatása határozott időre - de legfeljebb a polgármester megbízatásának idejére - szólhat, mely a polgármester megbízatásának megszűnésével megszűnik. A polgármesteri biztost tevékenységének ellátásában a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt szervezeti egysége segíti.

(4) A polgármester átruházott hatáskörben vagy törvény által hatáskörébe utalt ügyben hozott határozatait naponta elölről kezdődő sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben -

(5) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján végzi.

(6) Ha a Közgyűlés ülésén merül fel olyan kérdés, amely valamely bizottság hatáskörébe tartozik, a polgármester jogosult a javaslatot megtenni.

(7) ⁷⁹A polgármester minden hónap utolsó szerdáján előre egyeztetett időpontban ügyfélfogadást tart.

89. § A polgármester egyetértési jogot gyakorol a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői⁸⁰ és munkavállalói tekintetében a kinevezésnél, a vezetői megbízásnál, a vezetői megbízás visszavonásánál, a felmentésnél és a jutalmazásnál.

90. § (1)⁸¹ A Közgyűlés a Közgyűlés tagjai közül két foglalkozási jogviszonyban álló, nem a Közgyűlés tagjai közül egy foglalkozási jogviszonyban álló alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.

(2) A polgármester az alpolgármester megválasztását követő 15 napon belül írásban meghatározza az alpolgármester feladatkörét. A feladatkört a polgármester bármikor jogosult írásban megváltoztatni.

(3) A Közgyűlés a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és egyéb juttatásait - a vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével - a megválasztást követően határozza meg.

(4)⁸²

(5) ⁸³Az alpolgármesterek felváltva minden hónap első három csütörtökjén 14 óra és 16 óra között ügyfélfogadást tartanak.

91. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző

92. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján egy aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatkörét és a közöttük lévő munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Polgármesteri Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

(5) A jegyző és az aljegyző minden szerdán 9 óra 30 perc és 14 óra között ügyfélfogadást tartanak.

93. § A Közgyűlés az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elnevezéssel polgármesteri hivatalt hoz létre.

94. § (1) A Közgyűlés a polgármester tevékenységéhez, valamint a Közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó egyes feladatok ellátására önkormányzati főtanácsadói és önkormányzati tanácsadói munkakört létesít.

(2) ^{88 89}Önkormányzati főtanácsadó önkormányzati főtanácsadói munkakörben, míg önkormányzati tanácsadó önkormányzati tanácsadói munkakörben alkalmazható.

95. § A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

96. § (1) Helyi népszavazást a választópolgárok 15%-a kezdeményezhet a polgármesternél.

(2) A Közgyűlés kitűzi a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezi.

(3) A Közgyűlés a népszavazás elrendeléséről - ha annak kitűzése nem kötelező - minősített többséggel határoz.

99. § A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

100. § Győr Megyei Jogú Városban a 9. függelékben meghatározott nemzetiségi önkormányzat működik.

101. § (1) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(3) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Polgármesteri Hivatal a⁹² 6. mellékletben meghatározott módon segíti.

102. § A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívandó a ⁹³Közgyűlés és a bizottságok ülésére ha a nemzetiség helyzetét érintő kérdés szerepel a napirenden.

103. § E rendelet 2013. január 1. napján lép hatályba.

104. § Hatályát veszti a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2007. (III. 23.) R. rendelet.