Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2003. (II. 14.) önkormányzati rendelete
Érsekvadkert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2003.(II.14.) rendelete a helyi építési szabályzat elfogadásáról
Hatályos: 2025. 01. 29
Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2003. (II. 14.) önkormányzati rendelete
Érsekvadkert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2003.(II.14.) rendelete a helyi építési szabályzat elfogadásáról
2025.01.29.
Egységes szerkezetben a 19/2003.(XII.19.) , a 4/2004.(IV28.) Önkormányzati rendelettel, a 7/2010.(VI29.) Önkormányzati rendelettel, 13/2011(X.7.)14/2011.(XI.29.) Önkormányzati rendelettel, a 6/2012.(VIII.3.) Önkormányzati rendelettel , a 8/2019.(V.28.) Önkormányzati rendelettel, a 9/2020.(VIII.11.) Önkormányzati rendelettel, a 7/2021.(VI.10.) Önkormányzati rendelettel, az 1/2023.(II.24.) Önkormányzati rendelettel, a 12/2023.(XII.20.) Önkormányzati rendelettel, a9/2024.(IX.27.) Önkormányzati rendelettel ,a 1/2025.(I.28.) Önkormányzati rendelettel Hatályos 2025. január 29-től./1/ Érsekvadkert Község Önkormányzata Érsekvadkert község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.
/2/ A rendelet hatálya Érsekvadkert község közigazgatási területére terjed ki.
/3/ Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni
- az épített környezet átalakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv.,
- az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.
- (XII. 20.) Korm. Sz. rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai,
- az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályzatáról szóló 66/1999.
- (VIII. 13.) FVM rendelet előírásai,
- jelen rendelet és szabályozási terv előírásai szerint szabad.
2. § /I/ A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési terv módosításával együtt módosítható.
A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA
3. § /1/ E rendelet Érsekvadkert község közigazgatási területén építési szempontból
- beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)
- beépítésre nem szánt területeket határol le.
/2/ A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a belterületi és külterületi szabályozási terv határozza meg.
/3/ A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról (igénybevételéről) a tényleges igények függvényében, az előírt közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
/4/ A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt:
- csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő ideiglenes jellegű és igénybevétel előtt kártalanítás igénye nélkül elbontható építmények létesíthetők,
- terepszint alatti építmények - a közmű létesítmények kivételével - nem létesíthetők.
4. § /1/ A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közmüvek, valamint a zöldterület felhasználású területek.
/2/ A beépítésre nem szánt területeken a beépítettség legfeljebb 5% lehet.
/3/ A tartalék terület megjelölésű terület felhasználásáról az Önkormányzatnak kell dönteni, milyen célra használja fel a község. Felhasználás előtt szabályozási terv készítése szükséges.
Beépítésre szánt területek
terület-felhasználási egységei
5. § /1/ E rendelet a szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységekre (azokat további építési övezetekre) tagolja.
/2/ A beépítésre szánt területek használatuk jellege szerint a következő terület-felhasználási egységekre tagozódnak:
a., Lakóterület
falusias (Lf)
b., Vegyes terület
településközponti vegyes (Vt)
c., Gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató /Gksz/ ipari gazdasági /Gip/ mezőgazdasági üzemi (Gm)
d., Üdülő terület
hétvégiházas terület
e., Különleges terület
temetők (T)
szabadidő park, sportpálya (S)
emlékpark (K)
felhagyott szeméttelep
homokbánya
6. § /1/ A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A lakóterületek övezeti besorolása falusias és kertvárosias lehet a belterület, és külterületi szabályozási terven jelöltnek megfelelően.
7. § Kertvárosias lakóterület a település központjában van, övezeti leírása
„A településközponti vegyes terület övezetei” fejezetben található.
8. § /1/ A lakóterület legfeljebb 4,50 m épületmagasságú egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
/2/ A falusias lakóterületen elhelyezhető
- lakóépület
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - sportépítmény.
/3/ A lakótelken igény esetén kétlakásos lakóépület is létesíthető, ha a lakótömbre előírt legkisebb telekterület mind a két lakáshoz biztosítható.
/4/ A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Új lakóépületet elhelyezni, ha annak a telke előtt szennyvízelvezető közmű (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
/5/ A területen a közművek felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.
Falusias lakóterület övezetei
9. § /1/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek oldalhatáron állóan és ikresen csatlakozóan helyezhetők el.
/2/ Az építési telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb szintterület sűrűség |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb beépítettsége (%) |
Lakóépület legnagyobb magassága (m) |
|
Lf |
Oldalhatáron álló |
0,3 |
1000 |
30 |
K-4,50 |
|
700 |
30 |
K |
|
600 |
30 |
K |
|
500 |
30 |
K |
|
400 |
30 |
K-4,50 |
|
1000 |
30 |
4,50 |
|
800 |
30 |
4,50 |
|
Ikresen csatlakozó |
600 |
30 |
K |
|
500 |
30 |
K |
A legkisebb zöldfelület 40%
Az épületek közötti legkisebb távolság 6 m
/3/ A legkisebb telekszélességek
|
Az építési telek |
|
Beépítés módja |
Kialakult /m/ |
Tervezett /m/ |
|
Szabadon álló |
16 |
20 |
|
Oldalhatáron álló |
16(14) |
18 |
|
Ikresen csatlakozó |
13 |
- |
Kialakult és beépített telkek esetében előforduló legkisebb telekszélesség 12,0 m az oldalhatáron álló beépítésnél, itt a legkisebb oldalkerti méret 4,0 m, és a max. épületmagasság is 4,0 m lehet.
/4/ Az oldalhatáron álló beépítések igény esetén zártsorúvá összeépíthetők.
/5/ Az oldalhatáron álló beépítési övezetű lakóterületen a szabadon álló beépítést ott kell alkalmazni ahol:
a lakótelek szabálytalan
a telek úttal, vízelvezető árokkal határos
az épületek közötti távolság csak így biztosítható
10. § /1/ A vegyes terület lakó és intézményterületek, valamint kereskedelmi szolgáltató, gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
/2/ A településközponti vegyes terület a község történelmileg kialakult magját, illetve az alapfokú ellátást biztosító intézményeknek a településközpontban kialakult területeit fedi le.
Településközponti vegyes terület
11. § /1/ A településközponti vegyes terület a község központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi intézmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakásfunkcióra.
/2/ A településközponti vegyes területen elhelyezhető:
- lakóépület
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény
- 1autómosó
/3/ Nem helyezhetők el a terület építési telkein a környezetüket zavaró ipari, kisipari termelő üzemek, szolgáltatóipari létesítmények (pld: autójavító, lakatos, fémmegmunkáló stb.).
Ezek elhelyezésére a gazdasági célra megjelölt területeken kell építési telket kialakítani.
/4/ A településközponti vegyes területen kivételesen elhelyezhető:
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
- termelő kertészeti építmény.
/5/ A kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el az övezetben ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel,- működésük nem korlátozza a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
/6/ A területet teljes közművel kell ellátni.
(27) Nem lakó és igazgatási funkciójú épület esetében a szomszédos lakó és igazgatási funkciójú ingatlanok felé eső oldalhatár mentén 1,5 m szélességben kétszintű védőnövényzet telepítendő
A településközponti vegyes terület övezetei
12. § /1/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek oldalhatáron állóan, és zártsorúan helyezhetők el.
3/2/ Az építési telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb szintterülete sűrűség (hrsz) |
Legkisebb terület m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Lakóépület legnagyobb magassága m |
|
Vt/Lke |
Zártsorú |
0,6 |
360 |
55 |
K |
|
Vt/Lf |
Oldalhatáron álló |
0,3 |
500 |
55 |
K |
|
0,3 |
700 |
55 |
K |
|
Vt/Gksz |
Oldalhatáron álló |
(344) |
1500 |
50 |
K |
|
Oldalhatáron álló |
(357) |
2000 |
50 |
K |
|
Vt/Gip |
Oldalhatáron szabadon álló |
(333) malom |
5000 |
40 |
K |
|
vt |
Sz |
- |
6000 |
40 |
7,50 |
|
vt |
Sz |
- |
6000 |
40 |
4,00 |
|
vt |
O |
- |
700 |
30 |
k |
A legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50%-a
A legkisebb telekszélesség : lakóterületen 9 m gazdasági területen 20 m
/3/ A lakóterületeken a szabadon álló beépítést ott kell alkalmazni ahol:
- a lakótelek szabálytalan
- a telek úttal, vízelvezető árokkal határos,
- az épületek közötti távolság csak így biztosítható
/4/ A tervezett óvoda részére az építési telken belül építési területet határol le a belterületi szabályozási terv. Az épületet a területen belül kell elhelyezni.
/5/ A legkisebb telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény, lehetőségek szerinti saját telken belüli megoldását.
/6/ A településközpont területén, ahol a területi adottságok nem teszik lehetővé a telken belüli parkolást, ott a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával lehet megoldani a parkolást.
/7/ Hosszútávon elő kell irányozni a malom kitelepítését a központ területéről a fejlesztésre kijelölt ipari területre. A malomra is érvényes a gazdasági területre előírt zajra vonatkozó hangnyomás szint.
/8/ 4A Rákóczi út Eötvös út - Jókai M út -474 hrsz-ú út által határolt területen lévő lakóépületeknél állattartó melléképületek nem létesíthetők.
12/B5
Vt-1 jelű településkozpont vegyes építési övezete
(1) Övezeti paraméterek:
|
Beépítési mód |
legkisebb telekterület (m2) |
legnagyobb beépítettség (%) |
legnagyobb építménymagasság (m)6 |
|
Oldalhatáronálló |
2000 |
50 |
11,5 |
(2) Településközponti terület építési övezetében elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Településközpont terület építési övezetének építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Településközpont terület építési övezetének építési telkein több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik közcélú vagy egyéb nem lakó rendeltetést is tartalmaz.
(5) Az övezeten belül a jelenleg is zártsorúan beépített ingatlanok bővítése oldalahtáron álló módon történhet. A telek közterület felőli zártsorú beépítése nem haladhatja meg a jelenlegi beépítési mélységet.
7(6) ) Az övezeten belül az előkertben épület megközelítését szolgáló, nem fedett építmény elhelyezhető. pl: lépcső, összekötő híd, stb.”
Vt-2 jelű településkozpont vegyes építési övezete
(1) Övezeti paraméterek:
|
Beépítési mód |
legkisebb telekterület (m2) |
legnagyobb beépítettség (%) |
legnagyobb építménymagasság (m) |
|
Oldalhatáronálló |
500 |
55 |
7,0 |
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Településközpont terület építési övezetének építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Településközpont terület építési övezetének építési telkein több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik közcélú vagy egyéb nem lakó rendeltetést tartalmaz
(5) Az övezeten belül a jelenleg is zártsorúan beépített ingatlanok bővítése oldalahtáron álló módon történhet. A telek közterület felőli zártsorú beépítése nem haladhatja meg a jelenlegi beépítési mélységet.
13. § /1/ A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
A gazdasági terület lehet:
- kereskedelmi, szolgáltató terület,
- ipari terület,
- mezőgazdasági üzemi terület
/2/ A gazdasági területen folytatott tevékenységből származó zaj megengedett. „A” hangnyomás szint a lakóterület felöli oldalon mérve:
- nappal (6-22 h) 50 dB
- éjjel (22-6 h) 40 dB lehet
/3/ A gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
14. § (1) A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:
- mindenfajta, nem jelenetős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- igazgatási, egyéb irodaépület,
- üzemanyagtöltő,
- sportlétesítmény.
(3)9 Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méreteit és beépítési feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni.
a) övezeti jele GKSZ:, beépítés módja szabadon álló, a terület megnevezése Mikszáth u. 027/1 hrsz, legkisebb területe 9000 m2, legnagyobb beépítettsége 50%, épület legnagyobb magassága K m,
b) övezeti jele GKSZ, beépítés módja szabadon álló oldalhatáron álló, a terület megnevezése Mikszáth u. 027/1, 028/19 hrsz, legkisebb terület 1500 m2, legnagyobb beépítettsége 50%, épület legnagyobb magassága 4,50-7,50 m,
c) övezeti jele GKSZ, beépítés módja szabadon álló oldalhatáron álló, a terület megnevezése Telephely 867 hrsz, legkisebb terület 8000 m2, legnagyobb beépítettsége 50%, épület legnagyobb magassága K-7,50 m,
d) övezeti jele GKSZ, beépítés módja szabadon álló, a terület megnevezése Vásártér 876 hrsz, legkisebb terület 3000 m2, legnagyobb beépítettsége 10%, épület legnagyobb magassága 4,50 m,
e) övezeti jele GKSZ, beépítés módja szabadon álló, a terület megnevezése 1282/5 hrsz, legkisebb terület 1500 m2, legnagyobb beépítettsége 60, épület legnagyobb magassága 4,50-7,50 m,
f) övezeti jele GKSZ, beépítés módja szabadon álló, a terület megnevezése 13/4-9 hrsz, legkisebb terület 1500 m2, legnagyobb beépítettsége 60%, épület legnagyobb magassága 4,50-7,50 m,
g) övezeti jele GKSZ, beépítés módja szabadon álló, a terület megnevezése 1795/2 hrsz, legkisebb terület 1,0 ha, legnagyobb beépítettsége 50%, épület legnagyobb magassága 7,50 m.
h) A 1282/4 hrsz-ú ingatlant teljes egészében kereskedelmi, szolgáltató (Gksz jelű) területté minősíti. Beépíthető épület max. párkánymagasságát 12,50 m-ben határozza meg.
/4/ A területen kialakított építési telek legkisebb szélessége 20 m kell, hogy legyen, a legkisebb zöldfelület 20 %.
/5/ A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés terület-igényét, valamint a parkolás saját telken belüli elhelyezését.
/6/ A lakóterülettel közvetlenül határos gazdasági területen veszélyes anyagok felhasználása, előállítása tilos.
/7/ A tervezett gazdasági területek a tervezett mezőgazdasági útról közelíthetők meg, ill. a belterületen lévők a meglévő úthálózatról.
/8/ 10 A lakóterülettel közvetlenül határos gazdasági területeken kötelező fásítás, beültetési kötelezettség szükséges. A beültetést háromszintes, őshonos növényfajok alkalmazásával kell megvalósítani.
/9/11 A Gksz2 jelű építési övezet beépítési feltételei:
a) Az építési övezet beépítési módja: szabadonálló
b) Kialakítandó legkisebb telekterület (m2) : 2500
c) Megengedett legnagyobb beépítettség (%): 50
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m): 6,0
(10)12 A Gksz3 jelű kereskedelmi szolgáltató terület beépítési feltételei:
a) Az építési övezet beépítési módja: szabadonálló;
b) Kialakítandó legkisebb telekterület (m2): 2500;
c) Megengedett legnagyobb beépítettség (%): 50;
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m): 7,5;
15. § /1/ Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
/2/ A község külterületén tervezett ipari terület az egyéb ipari terület kategóriába tartozik, ez azt jelenti, hogy csak kisebb környezeti terheléssel járó ipari üzemek telepíthetők ide.
/3/ A község egész igazgatási területein jelentős mértékű zavaró hatású, különösen veszélyes (pl.: tűz-, robbanás-, fertőzésveszély), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények nem helyezhetők el, veszélyes hulladék nem tárolható, és veszélyes terméket előállító létesítmény nem telepíthető.
/4/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
|
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
A terület hrsz-a (megnevezése) |
Legkisebb területe m2. |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb magassága m |
|
Gip |
Szabadon álló |
1282/3 |
2000 |
50 |
K |
|
05/1,03/26 (egy része) |
2000 |
50 |
12,50 |
|
A legkisebb zöldfelület 25% |
|
A legkisebb telekszélesség 30 m. |
/5/ A gépkocsi parkolást - személy és tehergépkocsit egyaránt - a saját telken belül kell megoldani.
/6/ Az ipari területek megközelítését
- a 22 sz. főforgalmi útról (az elkerülő szakasz megépültével forgalmi út szerepét tölti be)
- a tervezett mezőgazdasági útról nyitható szervízútról kell biztosítani.
Gip-2 jelű Gazdasági Ipari terület építési övezete (malom)
(1) Övezeti paraméterek:
|
Beépítési mód |
legkisebb telekterület (m2) |
legnagyobb beépítettség (%) |
legnagyobb építménymagasság (m) |
|
Oldalhatáronálló |
5000 |
50 |
8,5 |
(2) Gazdasági-ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;
b) gazdasági tevékenységi célú;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) raktár;
e) igazgatási, iroda;
f) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az övezet építési telkén épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Az övezet építési telkén a helyi sajátosságok figyelembevételével védő zöldsáv alakítandó ki az oldal- és hátsókertben.
Mezőgazdasági gazdasági terület
16. § /1/ A mezőgazdasági gazdasági terület olyan nagyüzemi állattartó telepet foglal magába, amelyre a 3 %-nál nagyobb beépítés a jellemző és a telephez mezőgazdasági földterület nem tartozik.
/2/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek mérete és beépítési feltétele a következő.
|
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Helye (megnevezése, hrsz-a) |
Legkisebb területe ha |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb magassága m |
|
Gm |
Szabadon álló |
Baromfi telep 029/3, 4 |
4,0 |
50 |
K- 12,5 |
|
Serköv
0114/4 |
9,0 |
30 |
K |
|
0236/3, 4
0236/5, 6 |
16,0 ha |
50 |
K-12,5 |
|
0158,0160 |
3,2 ha |
50 |
K-12,5 |
/3/ A mezőgazdasági üzem területén a gazdasági épületeken kívül kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, használó vagy személyzet számára szolgáló lakás is.
/4/ A szükséges gépkocsi parkolót az építési telken kell biztosítani.
/5/ A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.
17. § /1/ Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
/2/ Érsekvadkert területén tervezett üdülőterületeket a szabályozási terv hétvégi házas övezetbe sorolja.
/3/ Tartalék üdülőterületként kell kezelni a Dejtári szőlők területét. Az üdülöterületi átminősítésig kertes mezőgazdasági területként kell kezelni a területet.
/4/ Az üdülőterületi átminősítéshez el kell készíteni a terület részletes szabályozási tervét, amelynek tartalmaznia kell:
- az utak szélesítését, min. 12,0 m
- a terület övezeti besorolását,
- teljes közművesítést (a szennyvízcsatorna megépítéséig zárt szennyvíztározó engedélyezhető)
- a kötelező beépítési vonalat
A terület parcelláinak a mérete és területe üdülőteleknek alkalmas.
18. § /1/ Az hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.
/2/ Az hétvégi házas területen állattartó épületek nem létesíthetők.
/3/ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek mérete és beépítési feltételei a következők:
|
Az énítési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Helye (Megnevezése Hrsz-a) |
Legkisebb területe ha |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb magassága m |
|
Üh |
Szabadon álló |
033/22
023/10 023/3,6, 7, 8 |
600 |
15 |
4,0 |
|
A legkisebb zöldterület 60% |
/4/ Az hétvégi házas területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Közcsatorna megépítéséig zárt szennyvíztározó építése kötelező.
/5/ A szükséges gépkocsi parkolót a telken belül kell biztosítani. Gépkocsi tároló külön melléképületként nem építhető, a főépülettel egybe kell építeni.
/6/ Az üdülőterület kialakítása előtt
- el kell készíteni a terület részletes szabályozási tervét (melyhez jelen terv alapul szolgál), és
- részletes talaj mechanikai vizsgálatot, különös tekintettel a terület ENy-i részére, ahol felszínmozgásos területet tart nyilván a Magyar Geológiai Szolgálat É-Magyarországi Területi Hivatala.
19. § /1/ A különleges terület nem beépíthető vagy sajátos beépítettségű terület.
/2/14 Különleges területnek minősíti a szabályozási terv:
a) temető területét (T jelű)
b) sportpálya, szabadidő park területét (S jelű)
c) emlékpark területét (K jelű)
d) községi szeméttelep (R)
e) homokbánya (B)
f) különleges beépítésre szánt terület - sportolási célú építési övezet (Ksp)
/3/ Temetők (T)
- A községi temető a község É-i részén helyezkedik el, elhelyezése megfelelő. A temető betelt részét (D-i terület) kegyeleti parkként kell fenntartani.
- Az izraelita temetőt (hrsz-a: 1306), valamint a Szentjánospusztai temetőt (hrsz- a: 056) szintén kegyeleti parkként kell kezelni.
/4/15 Sportpálya, szabadidő park (K)
-a) Szabadidő parkot kell kialakítani a község igazgatási területének DNy-i részén az u.n. „Mesgyék” területén. Az itt lévő erdőt egészségügyi-szociális turisztikai erdővé kell átminősíteni.
b) A park és autista létesítmény területének beépítési feltételei:
ba) az S övezeti jelű építési telek beépítési módja: szabadon álló, helye: 011/2 és 012/1 hrsz, legkisebb területe: 12 ha, legnagyobb beépítettsége: 40%, épület legnagyobb magassága: 4,50-7,50 m.
bb) Az Ee övezeti jelű építési telek beépítési módja: szabadon álló, helye: 014 és 012/2 hrsz, legkisebb területe: 30 ha, legnagyobb beépítettsége: 5%, épület legnagyobb magassága: 7,50 m.
c) Az S és K jelű területen a legkisebb zöldfelület: 40%.
d) A szabadidő park területén elhelyezhetők: sportolást szolgáló létesítmények, játszótér, pihenőpark, sportcélú állattartás épületei (lovassport), szállásférőhely
e) A szabadidő park területét teljes közművesítéssel kell ellátni, a gk. parkolást saját telken belül kell megoldani.
/5/ Emlékpark (K jelű)
- A 22 főút mellett lévő 0137/14 hrsz-ú területen Rákóczi emlékpark kialakítását kell biztosítani.
- A park területén a Rákóczi szabadságharc eseményeinek (csaták, országgyűlések) kell emléket állítani, illetve egy-egy eseményhez rendezvényeket biztosítani.
Az emlékpark területe: 4,0 ha, a beépítés feltételei:
- l16egnagyobb beépítettsége: 20 %
17- épület legnagyobb magassága: 8,50 m
A területet részleges közművesítéssel kell ellátni.
/6/ Szeméttelep (R jelű)
A felhagyott községi szeméttelep területét (hrsz-a: 0211) rekultiválni kell.
/7/ Homokbánya (B)
Az Országos Ásványvagyon Mérlegben ásványi nyersanyag lelőhelyet tartanak nyilván. Érsekvadkert területén Szentlörincpuszta térségében.
A homokbánya területét a külterületi szabályozási terv ábrázolja.
/8/18 különleges beépítésre szánt terület - sportolási célú építési övezet (Ksp)
a) Az építési övezetben kizárólag sportolási célú és sporthoz kapcsolódó épületek, építmények elhelyezése megengedett (öltöző, klubház stb.).
b) Az építési övezet beépítési módja: szabadonálló
c) Kialakítandó legkisebb telekterület (m2): 10000
d) Megengedett legnagyobb beépítettség (%): 5
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m): 6,0
Beépítésre nem szánt területek
20. § /1/ A beépítésre nem szánt területek:
a., közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési (KÖ)
b., zöld
c., erdő
- védelmi erdő
- gazdasági erdő
- egészségügyi - szociális, turisztikai erdő
d., mezőgazdasági
- kertes
- általános
e., vízgazdálkodási terület
Közlekedési és közműterületek
21. § /1/ A közlekedési és közmüelhelyezésre szolgáló terület, az utak, gépjármű várakozóhelyek, gyalogutak, kerékpárutak, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
/2/ A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.
22. § /1/ A 22 sz. Rétság - Salgótarján másodrendű főforgalmi út a község belterületén (a központon) halad keresztül szintben keresztezve a 2203 sz. Patak - Ersekvadkert, valamint a 2117 sz. Érsekvadkert - Romhány összekötő utakat, a keresztezésben körforgalmú csomópont épült ki.
/2/ Az út belterületi szakasza Petőfi út, szabályozási szélessége:
a központtól É-ra: 14-16 m
a központtól délre: 22-24 m
Ezen a szakaszon az út szabályozási szélessége változatlan marad.
/3/ A főforgalmi út község belterületét elkerülő nyomvonalának tanulmányterve elkészült. Az elkerülő nyomvonalat a külterületi szabályozási terv tartalmazza, szükséges területsáv: 40,0 m.
/4/ A főforgalmi út külterületi szakasza mentén (meglévő és tervezett nyomvonalon) az út tengelyétől számított 100-100 m védőtávolságot biztosítani kell. Ezen belül építmény elhelyezése csak az útügyi hatóság engedélyével történhet.
23. § /I/ A 2203 sz. Patak - Érsekvadkert összekötő út, belterületen Rákóczi út.
- Az út jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége változatlan marad, amely a következő:
a 22 sz. főút és Táncsics út közötti szakaszon: 30,0 m
a Táncsics út és belterületi határ között: 20,0 m.
/2/ A 2117 sz. Érsekvadkert - Romhány összekötő út, belterületen Rákóczi út.
Az út nyomvonala változatlan marad, szabályozási szélessége: a körforgalmú csomóponttól mintegy 530 m-es szakaszon: 30,0 m a belterületi határig kb. 770 m-es szakaszon 14,0-16,0 m
/3/ Mind a két forgalmi út külterületi szakaszán az út tengelyétől számított 50-50 m védőtávolságot biztosítani kell, ezen belül építmény elhelyezése csak az útügyi hatóság engedélyével történhet.
24. § /I/ A község belterületén gyűjtőút funkciót látnak el a következő utak:
|
Meglévő |
Utca neve |
Szabályozási szélessége (m) |
|
Szent István u. |
14-19 |
|
Gárdonyi Géza u. |
14-16 |
|
Zrínyi Miklós u. |
14-18 |
|
Eötvös Lóránd u. |
14 |
|
Iskola u., Kossuth u. |
12-14 |
|
Mikszáth Kálmán u. |
14-20 |
|
Honvéd u. |
16 |
|
Tervezett |
Sportpálya u. |
18 |
/2/ Kisebb korrekció (szélesítés) szükséges a Zrínyi Miklós úton a Kossuth út becsatlakozásánál, valamint a Deák u. és Mikszáth u. között, a korrekció után alakul ki a 14,0 m-es szabályozási szélesség.
25. § /l/ A lakóutak tervezett szabályozási szélessége:
16,0 m:
a Szent István u. és Sportpálya út határolta többelső lakóútjai,
a Hunyadi utcával párhuzamosan tervezett lakóút, a Madách u. (út szélesítés)
a Hunyadi útnak a Madách u. és Petőfi u. közötti szakasza (út szélesítés).
12,0 m:
Erdősor u. (utca folytatás)
10,0 m:
vásártér melletti út
/2/ A meglévő utcák szabályozási szélessége 12,0 - 16,0 m, változatlan marad.
/3/ A szabályozási tervlapon megadott út mintakeresztmetszet irányadó jellegű. Az utak szabályozási szélessége kerítéstől-kerítésig értendő.
26. § /1/ A mezőgazdasági területek megközelítését burkolt és földutak biztosítják.
/2/ Burkolt mezőgazdasági utak
a 0231 hrsz-ú út (a 22 sz. főút és 2117 sz. ök. út között) szabályozási szélessége min. 12,0 m,
a tározó tóhoz vezető út szabályozási szélességei:
a 22 sz. főútra kivezető kb. 400 m-es szakaszon: 18,0 m (gazdasági területet szolgál ki.)
a további szakaszon 14,0 m
amennyiben az út keresztmetszetében (a Gépállomás utcához kapcsolódó szakasztól a tóig) járda és kerékpár út is épül úgy a szükséges szabályozási szélesség: 18,0 m.
/3/ A földutak legkisebb szabályozási szélessége 6,0 m.
27. § A község területén a következő csomópontok részére kell a területet biztosítani. Meglévők:
22 sz. főforgalmi út és a 2203 sz. valamint a 2117 sz. forgalmi utak kereszteződése (körforgalmú csomópont)
a 22 sz. főforgalmi út, forgalmi utak és a gyüjtőutak kereszteződései.
Tervezett:
a 22 sz. főforgalmi út elkerülő nyomvonal és visszamaradó nyomvonal csatlakozása a kiindulási és visszatérő oldalon,
a 22 sz. főforgalmi út és 2117 sz. forgalmi út kereszteződése,
a tározó tóhoz vezető út csatlakozása a 22 sz. főforgalmi útra (visszamaradó
nyomvonal)
-19 jelentősebb forgalmat lebonyolító ingatlanbehajtó esetén (pl. telephely, benzinkút) szakhatósági egyeztetés a kivitelezés előtt szükséges
Tömegközlekedés, gépkocsi tárolás
28. § /1/ Tömegközlekedés
A tömegközlekedés közúton bonyolódik autóbusz járatokkal.
Autóbusz megállók részére kell a területet biztosítani a következő helyeken Belterületen:
Petőfi Sándor utón:
közösségi háznál ipartelep bejáratánál
Rákóczi utón:
Eötvös és Kossuth u. becsatlakozásánál
Móricz Zs.u. és Széchenyi u. csatlakozásánál
Madách u. csatlakozásánál
Béke u. és Szent István u. csatlakozásánál
Külterületen:
a 22 sz. főforgalmi úton:
Serkövnél
Rákóczi emlékparknál
0 2203 sz. forgalmi úton:
Dejtári szőlőknél
/2/ Gépkocsi tárolás
A személygépkocsik tárolása (parkoló, garázs) a lakó-, üdülő és vegyes beépítésű területeken az építési telken, és a szabályozási tervlapon jelölt parkolókban történhet. A gazdasági területeken (Gksz, Gip, Gm) a gépjárművek tárolását saját telken belül kell megoldani.
20A 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek tárolása csak a gazdasági területeken engedélyezhető.
- A település közigazgatási területén (kül és belterület) beépítésre szánt területek terület felhasználási egységeinél meglévő építmények, építményrészek rendeltetésének módosítása , valamint minden más építési engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési munka esetén a a gépjármű elhelyezési igény biztosításánál az az OTÉK 42.§(2) bekezdésében - lakások kivételével előírt mértékek 50%-os mértékben csökkenthetők.
/3/ Kerékpárút
Kerékpárút részére területsávot kell biztosítani a tározó tóhoz vezető út szelvényében a Gépállomás utcai csatlakozástól a tóig.
A kerékpárút burkolt sávja 1,80 m, űrszelvénye 2,40 x 2,50 m.
/4/ Gyalogút
- Járdát az utak szelvényében (ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi) ki kell építeni.
- Önálló gyalogút részére kell területsávot biztosítani
Rákóczi u. - Szent István u. között
Váci Mihály u. Iskola u. között
Rózsavölgyi u. - Jókai u. között
Új sor út - Radnóti út között
Temető út - tervezett zsákutca között
A tervezett gyalogút szabályozási szélessége: 4,0 m.
/5/ Utcafásítás
- Érsekvadkert község utcáinak jellemző eleme a fasor, az utcák szélessége ezt lehetővé teszi.
- A tervezett utcák szabályozási szélessége szintén alkalmas cserje, fasor telepítésére, ezt a közmüvek elhelyezésénél is figyelembe kell venni.
29. § /1/ A közmű létesítmények elhelyezésére a szabályozási tervlapon jelölt területeket biztosítani kell, ezek:
- szennyvíztisztító telep (hrsz: 0209)
- adó-vevő torony (hrsz: 116)
- vízmű területe
- gázátadó és gázfogadó állomás
30. § /1/ A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér).
/2/ A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetönek kell lennie és kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhető kell, hogy legyen.
/3/ A zöldterületen elhelyezhető:
- a pihenést és testedzést szolgáló építmény (pihenőhely, asztali teniszjátszótér)
- a terület fenntartásához szükséges épület (max. 2 %-os beépítettséggel)
- zöldterületen elhelyezett épület legnagyobb építmény magassága 4,50 m lehet.
/4/ Közparkként kell fenntartani a község területén
a Hősök terén lévő parkot
a Kálvária területét
a 875/4 hrsz-ú területet
a Sportpálya út mentén tervezett játszóteret
- 21314 hrsz-ú (óvoda lebontása után) a területet közkertként
- 221282/26 hrsz-ú területet közkertként kell kialakítani
/5/ 23zöldterület fejlesztés, tervezésénél, zöldterület tervező bevonása szükséges a kertépítészeti és köztisztasági ( zöldterületi hulladékgyűjtők elhelyezése) munkarészek elkészítéséhez
31. § /1/ Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
/2/ Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:
a., gazdasági (Eg)
b., védelmi (Ev),
c., egészségügyi - szociális, turisztikai (Ee)
/3/ Az erdő rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület igénybevétele bármilyen célra az erdészeti hatóság engedélyével történhet.
Gazdasági célú erdőterület
32. § /1/Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül azaz erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
/2/ A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el, a 10,0 ha-t meghaladó területnagyságú erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel. Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges.
/3/ A község meglévő erdőterületei közül a védelmi erdők egészségügyi-szociális turisztikai besorolású erdőkön kívül erdők, gazdasági erdő besorolásúak.
Védelmi rendeltetésű erdőterület
Védő erdő funkciót tölt be az Erdősor úti beépítés melletti erdősáv, hrsz: 1256.
Védő erdő telepítését kell biztosítani
- a 22 sz. főforgalmi út új nyomvonala és a szennyvíztisztító telep között lévő 0210/2, 3, 4 hrsz-ú területen
- a meglévő állattartó telepek, a tervezett TÜZÉP-telep lakóterület felöli oldalán
/2/ Védett erdők
- Védett erdő besorolásúak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által megadott természeti területek listáján szereplő erdőterületek (1 számú melléklet).
- Kivételt képeznek azok az erdőterületek, melyeket a külterületi szabályozási terv egészségügyi-szociális, turisztikai övezetbe sorolt és a listán is szerepelnek, továbbá az üdülőterületként felhasznált területek.
- A védett erdők területén építményt elhelyezni nem lehet, az erdő tarra vágása tilos és kitermelés esetén az eredeti állapotot kell „helyreállítani”.
Egészségügyi, szociális, turisztikai erdő
34. § /I/ A község területén lévő erdők közül ebbe az övezetbe kell sorolni
- a Derék patak mentén lévő 012/2 és 014 hrsz-ú erdőterületeket.
/2/ Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdők területére a védett erdőknél leírtak érvényesek azzal az eltéréssel, hogy a 10,0 ha-t meghaladó területnagyság esetén üdülés és idegenforgalmi célt szolgáló építmények 5 %-os beépítettséggel elhelyezhetők a területükön.
35. § /1/ A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
/2/ A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
/3/ A mezőgazdas ági terület
a., kertes (Mk)
b., általános (Má) mezőgazdasági terület lehet
Kertes mezőgazdasági területek
36. § /1/ A kertes mezőgazdasági területen gazdasági épület helyezhető el kialakított építési telken. A telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
|
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Terület megnevezése hrsz-a |
Legkisebb területe m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb magassága m |
|
Mk |
Szabadon álló oldalhatáron álló |
Dejtári szőlők 2300/1- 2310/49 |
1000 |
3 |
K-4,0 |
|
A mezőgazdasági parcellák legkisebb szélessége: 14,0 m |
/2/ Az épületek alatt pince létesíthető, ha azt a talaj mechanikai adottságok, vagy más előírások nem tiltják.
/3/ A kertes mezőgazdasági terület közmüvesítetlen terület, de üdülőterületi átminősítés esetén teljes közművesítés biztosítása szükséges.
Általános mezőgazdasági terület
37. § /1/ Az általános mezőgazdasági területen gazdasági épület az 1500 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el, továbbá több önálló telekből alakított birtoktest esetén a birtoktesthez tartozó egyik telken (birtokközpont) is elhelyezhetők az épületek.
/2/ A beépítés feltételeit a táblázat alapján kell,meghatározni.
|
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Terület megnevezése hrsz-a |
Legkisebb területe m2, ha |
Legnagyobb beépítettsége % |
Épület legnagyobb magassága m |
|
Má |
Szabadon álló |
Göröcz puszta 0121/1,2 0122/1,2 |
1500 |
3 |
K |
|
Szentlörincpuszta 0180, 0181 |
2,0 ha |
3 |
K |
|
Szentjánospuszta 054 |
1500 |
3 |
4,50 |
|
035,041 043/1,2 |
1500 |
3 |
4,50 |
|
0229/1, 0229/6, 0233/11, 12 |
1500 |
3 |
4,50-7,50 |
|
„apró máj” 0183 |
1500 |
3 |
4,50-7,50 |
|
0112/2, 3,4,5 |
1500 |
3 |
4,50-7,50 |
/3/ Az általános mezőgazdasági területen lakóépület abban az esetben létesíthető, ha a telekterület min. 6000 m2. A lakóépület a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg, és az épület magassága max. 4,50 m.
/4/ A 0112/2, 3, 4, 5 hrsz-ú területen a lakó és gazdasági épületeken kívül a tó körül a falusi turizmus meghonosítását szolgáló szállásférőhely és a szabadidő eltöltését szolgáló építmény létesíthető.
/5/ Az általános mezőgazdasági területnek, ha azon lakás és idegenforgalmi szálláshely is létesül a teljes közművesítését biztosítani kell.
24/6/ Az Má -1 övezetben az építési telek:
a) beépítés módja: szabadon álló,
b) legkisebb területe 1500 m2,
c) legnagyobb beépítettség 3%,
d) épület legnagyobb magassága: 4,5-7,5m
38. § /1/ A vízgazdálkodással kapcsolatos területek a községben a patakok medre és partja, valamint a tározó tavak medre és partja, ezek:
- patakok: Lókos patak, Derék patak, Dobordáli patak, Vadkerti patak
- tavak: Derék pataki tározó, Dobordái pataki tározó és a 0112/2 hrsz-ú homokbánya területén tervezett tó.
/2/ A belterületen a patak partja mentén (Vadkerti patak) a partéitól számított 6-6 m parti sávot szabadon kell hagyni, azon építmény nem helyezhető el.A tavak körül a partéitól számított 3,0 m-es sávot kell szabadon hagyni.
/3/ Külterületen törekedni kell patak völgyekben az eredeti növény és állatvilág megtartására, különösen azokon a területeken, amelyek a természeti területek listáján is szerepelnek (1 sz. melléklet).
39. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, a egészség, a tűz-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep és talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolja károsan.
40. § /1/ Az építési telek épület elhelyezésére szóló területrészét a szabályozási terv határozza meg. A területrészen belül kell elhelyezni az övezeti rendeltetésnek megfelelő fő és melléképületeket, az egyéb beépítési előírások figyelembevételével.
/2/ Az élőkért, oldalkert, hátsókertre vonatkozó értékeket és az építmények közötti távolságot a szabályozási terv és az övezeti jellemzők határozzák meg.
/3/ A szabályozási tervben (1:2000 m.a. tervlap) és az övezeti jellemzőkben megadott közterület (út) felöli építési vonal kötelező szabályozási elem.
/4/ Tetőtérbeépítés minden építési övezetben megengedett az előírt épületmagasság megtartásával.
/5/ Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:
- kerti növényház, fóliasátor
- zárt tározó
- ámyékszék
- kemence, húsfüstölő
- állatkifutó
- trágyatároló, komposztáló, továbbá
- siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék-, vagy gáztároló
/6/ A hátsókért területén az övezetben megengedett valamennyi melléképítmény elhelyezhető az övezeti jellemzőkben lehatárolt építési területen.
/7/ Nagyállat (ló, szarvasmarha, szamár) tartására szolgáló istálló csak 800 m2 vagy ennél nagyobb területű lakótelken létesíthető. Az iskola, óvoda telkével határos lakótelkeken nagyállat tartása nem engedélyezhető. Istálló épület lakóépülettől 10 m-re kerülhet.
/8/ A belterületen „házikert” megjelölésű területen csak kertművelés folytatható, azon építmény nem helyezhető el
Építmények elhelyezése közterületen
41. § /1/ Közterületen építményt elhelyezni csak a helyi építési szabályzat alapján szabad.
/2/ Önálló hirdető-berendezés, telefonfülke, újságárusító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK
39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.
KÖZMÜVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
42. § /1/ A beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és oltóvíz-ellátás biztosított.
/2/ Bármilyen létesítmény vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.
43. § - A szennyvizek elhelyezése a közcsatorna megépültéig zárt tározóban történhet.
- Új építményt elhelyezni, ha annak a telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
- Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül a hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
- A csatornahálózatot a község fejlesztésre kijelölt területén is ki kell építeni a terület felhasználásával egyidőben.
- A szennyvíztisztító telep körül 300 m-es védőtávolságot biztosítani kell.
Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés
44. § - A csapadékvizek elvezetését nyílt vízelvezető árokkal, burkolt folyókával, zárt csapadékcsatornával biztosítani kell az utak szelvényében. A burkolt folyókák és nyílt vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.
- Az utaktól függetlenül vezetett nyílt vízelvezető árkok nyomvonalát szabadon kell hagyni.
- A belterület felszíni vizeinek befogadója a Vadkerti patak, a belterületen a partéltől számított 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.
- A patakmedrek folyamatos tisztítását - bel- és külterületen egyaránt - biztosítani kell.
Energia közművek, hírközlés
45. § /1/ Villamosenergia ellátás:
- A község területén új oszloptranszformátor részére kell területet biztosítani:
- belterületen:
a Sportpálya utcában
a József A. utca és tervezett lakóút találkozásának térségében,
- külterületen:
az üdülő területen
a Rákóczi emlékpark területén.
/2/ Gázenergia:
- A község területét érintő nagynyomású és középnyomású gázvezetékek mentén a védősávot biztosítani kell, ezek:
- nagynyomású gázvezetéknél (GN): 30-30 m
nagyközépnyomású gázvezetéknél (GKN): 9-9 m
- A fejlesztésre kijelölt területeken a gázhálózat kiépítését a területek felhasználásával egyidőben biztosítani kell.
- A gázvezeték részére az utak szelvényében a megfelelő sávot szabadon kell hagyni.
/3/ Hírközlés:
- A telefonhálózat a község területén kiépült, légvezetékes.
- A fejlesztésre kijelölt területeket a telefonhálózatba be kell kapcsolni.
Közművek általános előírásai
46. § /1/ A közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.
/2/ A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán, védősávján belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető. A gázelosztó vezetékek kiváltása, létesítése a Miskolci Bányakapitányság engedélye alapján történhet.
/3/ Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közmüvek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közmüvek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
/4/A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.
47. § /1/ Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti, vagy művi (épített) környezetet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.
/2/ A természeti védelem alatt álló területeket a külterületi szabályozási terv, az épített környezet védett területét és elemeit a belterületi szabályozási terv határolja le.
Természeti környezet védelme
48. § /1/ A község területén Országos védettségű területek a Büki Nemzeti Park Igazgatóság által megadott természeti területek (1 sz. melléklet).
/2/ Kivételt képeznek azok a területek, melyekre a külterületi szabályozási terv más funkciót tervezett (üdülőterület, szabadidő park).
/3/ 25Természeti környezetvédelme szempontjából a zöld területek tervezésénél a már meglévő őshonos fafajokból álló növényállomány telepítése szükséges.
Épített környezet és elemei védelme
49. § /1/ Országos védettségű építészeti emlék (műemlék)
- Rk. templom, Hősök tere, hrsz: 329
- Rk. plébánia: Hősök tere 2, hrsz: 348
- Volt Drágffy kúria, Hősök tere 8 sz., hrsz: 359 (lakás
- Kálvária, Rákóczi u. és Radnóti út közötti területen, hrsz: 1723..
- Szentlőrincpusztán lévő egykori intéző lak, hrsz: 081 (lakás.
/2/ Az előző fejezetben felsorolt létesítmények területével szomszédos területek alkotják a műemléki környezetet, a belterületi szabályozási terven lehatároltnak megfelelően.
A műemléki környezet hrsz. szerint:
a településközpont területén: 330, 334, 349, 350, 353, 354, 355, 356, 357, 358/1, 358/2, 429, 430, 443, 979, 981, 982, 983, 984, 985, 986, 987, 990, 991, 991/2,
a Kálváriánál: 151/1, 159, 160, 162/1, 164/1, 167, 168, 1700, 1701, 1702, 1703, 1704, 1705,1706,1707, 1709,1712,1713, 1714, 1725, 1739.
- 26A műemléki környezet területén létesítendő új építmények külső megjelenésükben illeszkedniük kell a műemlék stílusához és falusias jellegéhez. Teljes, vagy részleges elbontásuk esetén a megmaradó térfalak építészeti egyensúlyáról gondoskodni kell, a falusias környezetbe illeszkedő megoldással.
/3/ Az országosan védett egyedi műemlékeket és ingatlanaikat érintő eljárásokban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapesti Regionális Irodája az elsőfokú hatóság, a műemléki környezetben pedig szakhatóságként vesz részt az eljárásban.
27/284/ 29,
/5/ Régészeti lelőhelyek
30a., A község területén lévő régészeti lelőhelyeket szabályozási terv jelöli, ezek helyét és leírását a HÉSZ kiegészítő melléklete tartalmazza.
- Az ismert régészeti lelőhelyek bármilyen földmunkával járó fejlesztés kapcsán a régészeti leletek megmentése érdekében előzetes feltárás szükséges.
b., A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) ill. telekalakítás engedélyezési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni.
c., Amennyiben a régészeti lelőhelyeknek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet, vagy emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.).
50. § /1/A talaj, a talajvíz, a község területén lévő patak és vízfolyás, védelme érdekében a szennyvízcsatorna megépültével szennyvíz csak közcsatornába vezethető, kivételt képeznek azok a területek, amelyekre a HÉSZ részleges közművesítést ír elő. Ezeken a területeken a zárt szennyvíztároló építése megengedett.
/2/ A gazdasági területeken keletkező technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. Az előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül kell elvégezni.
/3/ Élő vízfolyásba, árkokba, felhagyott kutakba, tóba szennyvizet bevezetni tilos. Élővizekbe szennyezett csapadékvizet sem szabad bevezetni.
/4/ F okozott figyelmet kell fordítani a patakok menti ökológiai folyosóra, a természetes állapot megtartására. A patakmedrek rendszeres tisztítását biztosítani kell.
/5/ A község közigazgatási területén keletkező kommunális hulladék elszállítását a kijelölt szeméttelepre biztosítani kell.
/6/ Állattartási épület csak ott és úgy üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése és ártalmatlanítása megoldott. Az állattartó (tehenészet) telepek lakóterület felöli oldalán fásított zöld sáv telepítése szükséges.
/7/A 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet 2/1 számú melléklete szerint Érsekvadkert község szennyeződés érzékenységi besorolása: „B” = kevésbé érzékeny. Ezen belül a Derék pataki tározó területe „A”= fokozottan érzékeny besorolású.
/8/ A község területén ásványi anyag kitermelés (bányászása) csak hatósági engedéllyel történhet. A kitermelés megszűnésével a terület rekultiválása szükséges. A rekultivációt a kitermelést végrehajtó köteles elvégezni (elvégeztetni).
52. § /1/ A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és (vagy) rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és (vagy) rezgés mértéke környezetében lévő terület-felhasználási egységre a HÉSZ 13. §-ában és egyéb jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.
53. § /1/ A forgalmi utak védőtávolságán belül létesítmény csak az útügyi hatóság hozzájárulásával történhet.
/2/ A község meglévő beépítésű területein, ahol a szabályozási terv nem jelöl változást, ott az épület a jelenlegi helyén kerülhet átépítésre.
/3/ Ahol a szabályozási terv új építési helyet jelöl meg, ott az átépítéseket ennek megfelelően kell engedélyezni. Az itt lévő épületeken a fő teherhordó szerkezetek (födém, főfal) elbontásával nem járó állagmegóvás, új önálló rendeltetési egységet nem eredményező átalakítás legfeljebb egy alkalommal 25 m2-el történő bővítés és felújítás engedélyezhető.
/4/A fejlesztésre kijelölt területekre felhasználásuk előtt talaj mechanikai szakvélemény készítése szükséges. Ajánlott a talaj mechanikai fúrásokat a tervezett épület helyén elvégezni.
/5/ A község igazgatási területén több helyen felszínmozgásos (csúszásveszélyes) területet jelöl a külterületi szabályozási terv (M. Geodéziai Szolgálat adata). Az itt telepítésre kerülő létesítményeknél ezt figyelembe kell venni. (Talajmechanikai szakvélemény fokozottan szükséges.)
/6/ A község területére készülő talaj mechanikai szakvéleményeket a Magyar Geológiai Szolgálat É-Magyarországi Területi Hivatal részére meg kell küldeni.
/7/ A szabályozási tervlapon a magántulajdonú lakótelkek irányadó szabályozási vonallal jelölt megosztása a tulajdonos kérelmére, és beleegyezésével történhet.
/8/ A Derék pataki tározó tó Horpács község felöli oldalát szabadon kell hagyni, ott parcellázás és építmény (üdülő, gazdasági épület) nem létesíthető.
54. § /1/Jelen rendelet 2003. év március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított, illetve folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a község igazgatási területén.
/2/
/3/ E rendelet hatálybalépésének napjával a 3/1980./XII.31./, 1/1983./IX.22./, 3/1984/VII.5./, 2/1986./XII.29./, 1/1988./XI.29./, 1/1989./IV.27./, számú Tanácsrendeletek, valamint a 1/1991./IX.26./, 3/1994./L28./ számú Önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
Érsekvadkert, 2003. január 30.