Rácalmás község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§-ban, valamint a helyi önkormányzatról szóló módosított feladat- és jogkörében eljárva, Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, a Képviselőtestület 32/2005. (04.06.) számú határozatával jóváhagyott Rácalmás Településszerkezeti tervének figyelembe vételével Rácalmás Építési Szabályzatáról (továbbiakban: RÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya és alkalmazása

1.§

(1)     A rendelet hatálya kiterjed Rácalmás község (továbbiakban: a község) teljes közigazgatási területére.

(2)     A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá építési telket, építési területet (közparkot és véderdőt) alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni

         a) a módosított OTÉK előírásai,

         b) az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései szerint, továbbá

         c) jelen rendelet és a rendelet 30. §-ban felsorolt mellékletei szerint szabad.

(3)     A község területén végzendő – különösen a táj- és természetvédelmi, műemléki jelentőségű, vagy helyi értékvédelmi területen, helyi védettségű objektumok tekintetében, azok környezetében és a sajátos előírásokban megjelölt területeken – mindennemű telek- és területalakítási, építési, felújítási, korszerűsítési munkálatok terveit a (2) bekezdésben felsorolt előírások, jogszabályok betartásán túl Rácalmás Főépítészének előzetesen véleményezni kell, aki szakvéleménye kialakításához szakértőket, illetve a Területi Főépítészi Iroda Tervtanácsának közreműködését is igénybe veheti. A szakvéleményeket a végleges elvi-, vagy engedélyezési tervek elkészítésekor figyelembe kell venni. Szükség szerint a településen a Főépítész vezetésével működő Építészeti Tervtanács felállításáról a Képviselő-testület (az Étv. 6.§ (7) bek. szerint) külön rendeletet hozhat.

(4)     Azokon a területrészeken, ahol a szabályozási terv a jelenlegi területfelhasználástól eltérő területfelhasználást tesz lehetővé, építési tevékenység csak az új területfelhasználási mód kialakításának, illetve továbbfejlesztésének érdekében, azzal összhangban végezhető.

(5)     Azokon a területeken, ahol a szabályozási terv csak meghatározott feltételekhez kötött építési-bővítési- felújítási tevékenységet engedélyez, a részletes szabályozás szerinti feltételek teljesítése és azok hatósági ellenőrzése után lehet a tevékenységet megkezdeni. A fenti területek lehatárolása és helyrajzi szám szerinti felsorolásuk táblázatban a 10. számú mellékletben szerepel.

(6)     Azokon a területeken, ahol a szabályozási terv szerint kialakult környezet fokozottan védelmi igényeket támaszt, a jelenlegi állapot a szabályozási tervben előírtaknak nem felel meg, a szükséges környezetvédelmi, terület-előkészítési, mérnök geológiai beruházásokat, vagy a tevékenység módosítását haladéktalanul el kell kezdeni.

(7) A tervezett út- és közterületek kiszabályozása során, –amennyiben a javasolt telekösszevonások nem valósíthatók meg–, a RÉSZ és mellékleteiben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület és telekszélességnél kisebb telkek is kialakíthatók.^[1]

A szabályozás eszközei

2.§

(1)     A településszerkezeti tervben a területek tagolására alkalmazott területfelhasználási egységeket a településszerkezeti terv előzetes módosításával lehet megváltoztatni.

(2)     A szabályozási terven

-     kötelező szabályozási, és

-     irányadó szabályozási elemek szerepelnek.

(3)     Kötelező (I. rendű) szabályozási elemek az alábbiak:

-     beépítésre szánt terület határa,

-     szabályozási vonal,

-     közterületek szabályozási szélessége,

-     védett területek határa, védőtávolságok,

-     építési övezet határa,

-     övezeti és építési övezeti előírások.

-     építési hely,

-     építési vonal,

• építési tilalom határa,
  
• kötelező fásítás,
• telken belüli ültetési kötelezettség,
• továbbtervezendő területek határa.

(4)     A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervlap módosításával lehet:

-     belterületen legalább egy tömb területének egészére;

-     külterületen legalább a területfelhasználási egység területének egészére.

(5)     Irányadó (II. rendű) szabályozási elemek – a kötelező szabályozási elemeken kívüli – a szabályozási tervlapon feltüntetett egyéb szabályozási elemeket jelenti, betartásuk ajánlott, módosításuk jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervlap módosítása nélkül lehetséges. Jelen építési szabályzatban meghatározott további részletesebb tervfajták (telekalakítási terv, kertépítészeti engedélyezési terv, környezetalakítási terv stb.) azok elfogadásával válnak kötelezővé.

         (6) Az építési hely vagy szabályozási terven jelölt (körülhatárolt) terület kottázva, vagy az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen – a védőtávolságok megtartásával – az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). Szükség esetén (építészeti arculat, utcakép stb. védelmében) az építési helyen belül az építési vonal pontosítja az épület elhelyezését (pl. szabadon álló beépítés, oldalhatáron álló beépítés).

Az építési engedélyezés általános szabályai

3.§

(1) Az építésügyi hatóság az építési engedélykérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi LXXVIII tv. 6.§. 1/b. bek.).

(2) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő terület ill. telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.

(3) Az építési engedélykérelemhez minden esetben benyújtandó melléklete:

•           10% lejtés felett durva tereprendezési terv, amely a felszíni vizek, a tetővizek és a burkolt felületekről lefolyó vizek elvezetésének módját is ábrázolja
  
• a helyi értékvédelmi területen, 10% lejtés felett, új épület esetén (ha az épület helyén eddig nem állt épület) geotechnikai szakvélemény alapján készített alapozási terv
  

(4) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásba az alábbi estekben:

• kereskedelmi, gazdasági övezetben,
• 7,0m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott és vázas tartószerkezetű épületeknél,
• 5,0m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
  
• 3,0m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás).

(5) A szabályozási terv előírásai szerint egyébként engedélyezhető építmény nem építhető, ha létesítése a felszíni vizek természetes lefolyását gátolja.

(6) Építés (ill. telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

• az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, vagy műemlékvédelmi szempontok miatt) elengedhetetlen munkálat elvégzésére irányul,
  
• a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé.

(7) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(8) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy önálló hrsz.-on bejegyzett magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(9) A csapadékvíz-elvezetéssel nem rendelkező területek beépítése előtt a vízelvezetésre vízjogi engedélyt kell beszerezni a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelettől.

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Közigazgatási terület tagozódása

4.§

A közigazgatási terület

a)   beépítésre szánt,

b)   beépítésre nem szánt

területre tagozódik.

Rendeltetési övezetek

5.§

(1)     A RÉSZ és annak mellékletei – a településszerkezeti tervvel összhangban – a község közigazgatási területét

a)      beépítésre szánt területen

-        lakó (Lke, Lf),

-        vegyes (Vt),

-        gazdasági (Gksz, Gip-e, Gm),

-        üdülő (Üh),

-        különleges (K),

b)      beépítésre nem szánt területen

-        közlekedés (KÖu, KÖk, KÖv) és közmű (KÖz),

-        zöld (Zkp, Zkk),

-        erdő (Ev, Eg),

-        mezőgazdasági (Mk, Má, Mko),

-        vízgazdálkodási (V)

rendeltetési övezetekre bontja fel.

LAKÓTERÜLETEK

6.§

Lke jelű kertvárosias lakóövezet

(1)     A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, egy főépületben max. két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, min. 3,3m, a szabályozási tervlap szerint max. 4,5m, 5,0m ill. 5,5m építménymagasságú lakóépületek, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet telkein csak F (földszintes), vagy
F + tetőtér beépítéses lakóépületek építhetők, ahol a térdfal magassága max. 1,2 m lehet.

(2)     A területen az OTÉK 13.§ (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italbolt. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény elhelyezéséhez hatástanulmány készítendő.

(3)     Állattartó építmények nem építhetők.

(4)     Egy telken csak egy melléképület építhető, amely csak az építési helyen belül helyezhető el.

(5)     Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. Gépkocsitárolót elhelyezni vagy a főépülettel egy tömegben, vagy a melléképülettel egy tömegben lehet.

(6)     Az OTÉK 1. számú mellékletének 54. pontjában ill. jelen rendelet 1. számú függelékében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, antennaoszlop.

(7)     A terület beépítésének feltétele a 26. § előírásai szerinti közművesítettség.

(8)     A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen előírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel.

Lf jelű falusias lakóövezet

(1) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, egy főépületben max. két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, min. 3,3m, a szabályozási tervlap szerint max. 4,0m, 4,5m, 5,0m ill. 5,5m építménymagasságú lakóépületek, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet telkein csak F (földszintes), vagy F + tetőtér beépítéses lakóépületek építhetők, ahol a térdfal magassága

-     a helyi értékvédelemmel határolt területen - az épület alapterületének max. 25%-át meg nem haladó részén - max. 0,6 m lehet,

-     a község többi területén a térdfal max. 1,2 m lehet.

(2)     A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti lakó, mező- és erdőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézműipari, igazgatási építmények helyezhetők el a főépületben vagy azzal szervesen összeépítve. Vendéglátó, mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény és üzemanyagtöltő elhelyezéséhez hatástanulmány készítendő, a helyi értékvédelmi területen belül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, valamint üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3)     Állattartó építmény csak a helyi állattartó rendeletnek megfelelően építhető.

(4)     Egy telken csak egy melléképület építhető, amely csak az építési helyen belül helyezhető el.

(5)     Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. Gépkocsitárolót elhelyezni vagy a főépülettel egy tömegben, vagy a melléképülettel egy tömegben lehet.

(6)     Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában ill. jelen rendelet 1 számú függelékében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, antennaoszlop.

(7)     A terület beépítésének feltétele a 26. § előírásai szerinti közművesítettség.

(8)     A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen előírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel.

VEGYES ÖVEZETEK

7.§

Vt jelű településközpont vegyes övezet

(1)     A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, min. 4,5m, a szabályozási tervlap szerint max. 4,5m, 5,0m, 5,5m ill. 6,0m építménymagasságú lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az övezet max. 4,5m és 5,0m építménymagasságú épületei esetében csak F (földszintes), vagy F + tetőtér beépítéses épületek építhetők, ahol a térdfal magassága max. 1,2 m lehet.

(2)     A területen csak az OTÉK 16.§ (2) bekezdés, kivéve parkolóház, üzemanyagtöltő, (3) bekezdésben és (4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3)     Közösségi célú létesítmények esetén egy telken több, a funkciónak megfelelő főépület is elhelyezhető.

(4)     Ha a telken egy főépületnél több épület kerül elhelyezésre – a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítást, homlokzatalakítást, tetőkialakítást, színhasználatot) a környezetbe illesztés és az egységes építészeti arculat megteremtése érdekében az építési engedélyezési tervhez az összefüggő területet bemutató színes látványtervet és kertépítészeti tervet kell csatolni.

(5)     Állattartó építmény nem építhető, kivéve öko- és lovas idegenforgalmi funkció esetén.

(6)     Egy telken csak egy melléképület építhető, amely csak az építési helyen belül helyezhető el.

(7)     Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. Gépkocsitárolót elhelyezni vagy a főépülettel egy tömegben, vagy a melléképülettel egy tömegben lehet.

(8)     Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában ill. jelen rendelet 1 számú függelékében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, antennaoszlop.

(9)     A terület beépítésének feltétele a 26. § előírásai szerinti közművesítettség.

(10)   A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen előírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel.

GAZDASÁGI ÖVEZETEK

8.§

A gazdasági területek

         Gksz jelű - kistelkes, kereskedelmi, szolgáltató, üzemi, gazdasági

         Gip-e jelű - egyéb ipari (nem jelentős mértékű zavaró hatású ipari)

övezetekre tagozódnak.

Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató övezet

(1)     A területen elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célokat szolgáló, kistelkes kereskedelmi, szolgáltató, üzemi, gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el, min. 4,5m - max. 7,0(10,0)m építménymagassággal.

(2)     Az övezet területén az építési övezeti előírások figyelembevételével a következő fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

a) kereskedelmi,

b) kisipari épület, kézműipari épület,

c) szolgáltató épület,

d) kutatás, fejlesztés védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű építménye

e) kulturális, művelődési és – alapfokú oktatási létesítmények kivételével oktatási célú épületek,

f) bemutatóterem,

g) az alaptevékenységhez tartozó iroda épület,

h) önálló irodaház,

i) vendéglátó épület,

j) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3)     Az övezet területén nem helyezhető el:

a) ipari épület,

b) önálló üzemanyagtöltő állomás építménye,

c) nagykereskedelmi épület,

d) parkolóház, mélygarázs,

e) szolgálati lakások,

(4)     Egy telken több, a funkciónak megfelelő főépület is elhelyezhető.

(5)     Ha a telken egy főépületnél több épület kerül elhelyezésre – a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) – elvi építési engedély keretein belül kell tisztázni.

(6)     Az előkert, oldalkert és hátsókert előírt legkisebb méretén belül nem alakítható ki szabadtéri tevékenység területe, terepszint alatti építmény, továbbá nem helyezhető el melléképítmény, kivéve:

a) közműcsatlakozási műtárgy,

b) kirakatszekrény,

c) szabadtéri bemutató-terület,

d) tereplépcső, rámpa,

e) szabadonálló, legfeljebb 6m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(7)     Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolók esetében 4 parkoló-állásonként 1 db fa ültetése kötelező.

(8)     A terület beépítésének feltétele a 26. § előírásai szerinti közművesítettség.

(9)     A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen előírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel.

Gip-e jelű egyéb ipari övezet

(1)     Egyéb ipari területen elsősorban ipari, gazdasági tevékenységi célokat szolgáló, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei helyezhetők el, min. 4,5m, max. 15,0m (a 29.§ (10) bek. szerint kivételesen 20,0m) építménymagassággal. Egyéb ipari területen jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem alakítható ki.

(2)     Az övezet területén az építési övezeti előírások figyelembevételével a következő fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

a) védőtávolságot nem igénylő ipari épületek,

b) kis- és nagykereskedelmi épületek,

c) kisipari épület, kézműipari épület,

d) raktár épületek,

e) javító-, szerelőműhely,

f) szolgáltató épület,

g) kutatás, fejlesztés védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű építménye,

h) bemutatóterem,

i) parkolóház, mélygarázs,

j) az alaptevékenységhez tartozó iroda épület,

k) önálló irodaház,

l) vendéglátó épület,

m) kulturális, művelődési és – alapfokú oktatási létesítmények kivételével oktatási célú épületek,

n) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3)     Egy telken több, a funkciónak megfelelő főépület is elhelyezhető.

(4)     Ha a telken egy főépületnél több épület kerül elhelyezésre – a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) – elvi építési engedély keretein belül kell tisztázni.

(5)     Az előkert, oldalkert és hátsókert előírt legkisebb méretén belül nem alakítható ki szabadtéri tevékenység területe, terepszint alatti építmény, továbbá nem helyezhető el melléképítmény, kivéve:

f) közműcsatlakozási műtárgy,

g) kirakatszekrény,

h) szabadtéri bemutató-terület,

i) tereplépcső, rámpa,

j) szabadonálló, legfeljebb 6m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. 

(6)     Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármű elhelyezési igény 100 %-át a telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolók esetében 4 parkoló-állásonként 1 db fát kell ültetni.

(7)     A terület beépítésének feltétele a 26. § előírásai szerinti közművesítettség.

(8)     A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen előírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel.

Gm jelű mezőgazdasági majorokat magába foglaló övezet

(1)     Gm jelű mezőgazdasági majorok befogadására kijelölt terület, melyen max. 20% beépítettség mellett min. 3,5m, max. szabályozási terven jelöltek szerint 5,5m építménymagassággal építhetők épületek. Kivételesen a terület funkciójához tartozó speciális rendeltetésű magasabb építmény (pl. siló, stb.) is elhelyezhető a major területén. A területen min. 35% zöldfelületet kell biztosítani.

(2)     Egy telken több, a funkciónak megfelelő főépület is elhelyezhető.

(3)     Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolók esetében 4 parkoló-állásonként 1 db fa ültetése kötelező.

(4)     A terület beépítésének feltétele a 26. § előírásai szerinti közművesítettség.

ÜDÜLŐÖVEZETEK

9.§

Üh jelű hétvégi házas üdülőövezet

(1)     A terület az OTÉK 21. §-át figyelembe véve legfeljebb egy főépületben két üdülőegységet magába foglaló, min. 3,0m, max. 4,5m építménymagasságú üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Az övezet épületein térdfal nem építhető.

(2)     A területen

a)   csak üdülőépületek helyezhetők el,

c)   csak az OTÉK 23.§ (5) bekezdése szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el.

(3)     Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni.

(4)     Állattartó építmény nem építhető.

(5)     A terület beépítésének feltétele a 26. § előírásai szerinti közművesítettség.

(6)     A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen előírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel.

KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK

10.§

K jelű különleges intézményi övezet

(1)     A terület különleges célokat szolgáló – elsősorban nagy zöldfelület igényű - intézmények elhelyezésére szolgál.

(2)     A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú, min. 3,0m, max. 5,0m építménymagasságú intézmények (pl. temető, szabadidőközpont, idegenforgalom, sport, lovassport, szabadidő-rekreáció, stb.) és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. A területeken nem helyezhetők el az OTÉK 24. § (3) bek. 1., 6., 8., 9., 10. valamint 11. pontja szerintiek.

(3)     Egy telken több, a funkciónak megfelelő főépület is elhelyezhető.

(4)     Ha a telken egy főépületnél több épület kerül elhelyezésre – a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) környezetbe illesztés és az egységes építészeti arculat megteremtése érdekében az építési engedélyezési tervhez az összefüggő területet bemutató színes látványtervet és kertépítészeti tervet kell csatolni.

(5)     Állattartó épület nem építhető, kivéve lovassport, lovarda területeit, a szabályozási tervben arra kijelölt területen.

(6)     A terület beépítésének feltétele a 26. § előírásai szerinti közművesítettség.

(7)     A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen előírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel.

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ ÖVEZETEK

11.§

Általános közlekedési terület (KÖu jelű)

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv tartalmazza, illetve – konkrét tervi előírás hiányában – az OTÉK 26.§ (2) bekezdése szerint kell megállapítani.

(2) A tervlapon nem kottázott, meglévő szabályozási szélességeket meg kell tartani. A helyi értékvédelmi területen a településszerkezet védelme érdekében a teljes utcahálózatot – a kevés helyen jelölt szabályozási korrekció kivételével – meg kell tartani.

(3)     Az úthálózat országos közutakból, helyi közutakból, valamint magánutakból áll. Az utak építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása vonatkozásában a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1988. MT rendelettel) rendelkezik.

(4) A közlekedési területeken csak az OTÉK 26.§./1/ bekezdés szerinti műtárgyak, továbbá közvilágítási lámpák, egyéb műtárgyak, földalatti létesítmények és növényzet telepíthető. A telepítésnél az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalását ki kell kérni, és az ennek figyelembevételével engedélyezhető.

(5) A közlekedési területen belül a közvilágítási lámpákat, útjelző táblákat, növényzetet úgy kell telepíteni, hogy azok a közlekedést és az útfelületek láthatóságát ne akadályozzák.

(6) Az utak-terek szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(7) Országos közutak külterületi szakaszán az út tengelyétől mért

-      autópálya esetén                 250-250 m-en belül,

-     főútvonal esetén           100-100 m-en belül,

-     mellékút esetén             50-50 m-en belül

belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy más szolgáltatási célú építményeket elhelyezni csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(8) Az M6 autópálya tengelyétől számított 250-250 méter széles területsáv beépítésre szánt területté – külön jogszabályban megjelölt gazdasági terület kivételével – nem nyilvánítható (a 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (1) bek. alapján.

(9) A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(10) A közlekedési terület telkein elhelyezhető építmények

-     által elfoglalt terület a telekterület 2%-át,

-     magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket

nem haladhatja meg.

(11) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges

• járműtároló helyeket,
  
• várakozó helyeket,
  
• rakodóhelyeket 

a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani.

(12)   Lakóközök általános szabályozási elvei:

-     A meglévő lakóközök néhány ház megközelítésére és a lakóutak összekötésére szolgálnak. A zsákszerű lakóközökből – egyirányúsítással – hurokutak alakíthatók ki.

Szabályozási szélességnél kialakult, vagy max. 8m-re megnövelt.

-     A lakóközöknél a 8,0m-es vagy 8,0 m-nél keskenyebb szabályozási szélesség esetén vegyeshasználatú minősítés és további korlátozás szükséges, külön forgalmi úttervek alapján.

(13)   Parkolás:    Közterületi parkolás max. 50%-ig a szabályozási terv megjelölt helyein, a helyi sajátos előírásokkal szabályozott területeken lehetséges. Egyéb területeken személygépjármű elhelyezését 100%-ban saját telken belül kell biztosítani.

(14) Gyalogos közlekedés:    A alátámasztó munkarészben szereplő mintakeresztszelvények szerint külön gyalogosforgalmi járdák alakítandók ki.

(15)   A közutakat az ÚT 2-1.201 Közutak Tervezése c. Útügyi Műszaki Előírások alapján tervezési osztályokba kell sorolni. Az egyes útkategóriák tervezési osztályba sorolása a következő:

Vasúti közlekedési terület (KÖk jelű)

(1)     A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló KÖk jelű övezetben a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, raktárak, szolgálati lakások, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum 500 m² bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmények, egyéb közlekedési pályák, várakozóhelyek, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények helyezhetők el.

2. ^[2]
3. A beépítésre szánt területre eső vasúti közlekedés telkein elhelyezhető építmények

-     által elfoglalt terület a telekterület 2%-át

-     magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg.

Közműterület (KÖz)

(1)     A közművek elhelyezése

-     közműterületen (nyomvonal jellegű építmények)

-     önálló közmű-telek területén vagy

-     más területfelhasználási egységek területén szolgalmi jog biztosítása mellett lehetséges.

(2)     A beépítésre nem szánt területre eső közműterület telkein elhelyezhető építmények

-     által elfoglalt terület a telekterület 2%-át

-     magassága a 4,5 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg.

ZÖLDTERÜLET ÖVEZETE

12.§

(1)     Zöldterület a szabályozási terven közparkként (Zkp övezet), vagy közkertként (Zkk övezet) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Zöldterületen csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények, valamint vendéglátó építmények helyezhetők el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthető.

(3)     Közkertben (Zkk övezet) épület nem építhető.

(4)     Közparkban (Zkp övezet) a beépítettség max. 2% lehet, max. 4,5 m építménymagassággal. Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet.

(5)     Zöldterületen az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsi-parkoló csak terepszinten, fásítva, "zöldbeton" burkolattal létesíthető, max. a közpark területének 5%-án.

(6)     Zöldterületen építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján.

(7)     Új zöldterület kialakítása, meglévő átépítése, átalakítása csak kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet. Közparkban létesülő épület engedélyezési tervének is része kell legyen a változással érintett területrész kertépítészeti engedélyezési terve.

ERDŐÖVEZETEK

13.§

(1)     Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve más művelési ágú, de természetbeni állapota alapján 1500 m²-nél nagyobb, erdő jellegű faállománnyal borított terület, valamint a szabályozási tervben erdőként megjelölt terület.

(2)     Erdőterület igénybevétele kizárólag az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján valósítható meg.

(3)     Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

a)      védelmi (Ev)

b) gazdasági (Eg)

rendeltetésű övezetekbe tartozik.

(4)     A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.

(5)     Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32.§-a szerinti építmények is csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(6)     Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m²)

Beépítési mód: szabadonálló

            Beépítettség (maximum): 0,5 %

Építménymagasság (maximum): 4,5 m

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEK

14.§

(1)     A mezőgazdasági terület (M) a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, magas tetős, min.30^o maximum 45° tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál (egy telken kettő vagy több épület egymás közelében) azonos tetőkialakítást kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető.

(3) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület-felhasználási egységekbe tartozik:

a)    általános mezőgazdasági terület (Má-1, Má-2 övezetek)

b)    kertes mezőgazdasági terület (Mk övezet)

c)    korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko-1, Mko-2 övezetek)

(4)     Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el. A terület két övezetként kerül szabályozásra. Mindkét övezetben a kialakítható és beépíthető telek szélessége az építési helynél legalább 30 m legyen.

4.1       Az általános mezőgazdasági terület Má-1 jelű üzemi árutermelő övezetében (jellemzően szántó művelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

-        Beépíthető telek területe szántó, kert, gyep művelési ág esetén:

lakóépülettel:                   min.15ha (150 000 m²)

gazdasági épülettel:         min.5 ha (50 000 m²)

-        Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág, illetve intenzív kerthasználat esetén:

lakóépülettel:                   min. 5 ha (50 000 m²)

gazdasági épülettel          min. 2 ha (20 000 m²)

-        Mocsár, nádas vízállásos területrészek nem építhetők be.

-        Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként  max. 1000 m², a lakóépület alapterülete  max. 250 m² lehet.

-        Építménymagasság: min. 3, max. 4,5 m (gazdasági épületnél max. 7,5 m,

(ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani)

-        Beépítési mód:                 szabadonálló

-        Előkert:                                 min. 10 m.

4.2       Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. sz. Melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez 300 m-nél, állandó vízfolyás, tó partjához 100 m-nél közelebb nem létesíthető.

4.3       Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével.

5.1    Az általános mezőgazdasági terület Má-2 jelű tanyabirtokos övezetében az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

-        Beépíthető telek területe szántó, kert művelési ág esetén:

lakóépülettel:                   min.2ha (20 000 m²)

gazdasági épülettel:         min.0,5 ha (5 000 m²)

-        Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág, illetve intenzív kerthasználat esetén:

lakóépülettel:                   min. 1 ha (50 000 m²)

gazdasági épülettel          min. 0,2 ha (2 000 m²)

-        Gyep, mocsár, nádas vízállásos területrészek nem építhetők be.

-        Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként  max. 800 m², a lakóépület alapterülete  max. 250 m² lehet.

-        Építménymagasság: min. 3, max. 4,5 m (gazdasági épületnél max. 7,5 m,

(ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani)

-        Beépítési mód:                 szabadonálló

-        Előkert:                                 min. 10 m.

5.2       Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. számú melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez 300 m-nél, állandó vízfolyás, tó partjához 100 m-nél közelebb nem létesíthető.

5.3       Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével.

(6)     A kertes mezőgazdasági területbe (Mk) a jellemzően kistelkes, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.

         A kertes mezőgazdasági terület övezetében telkenként általában egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhető el. Nagylétszámú állattartó telep, továbbá birtokközpont a kertes övezetben nem létesíthető. Az övezetben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének  legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

         Az Mk jelű övezetekben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

6.1       Lakóépület az övezetekben nem építhető.

6.2       Gazdasági épülettel beépíthető telek:

            -     Telekszélesség az építési helyen: min. 12 m

            A beépíthetőséghez meghatározott szükséges telekterület, illetve telekrész terület:

-     kert művelési ág esetén (vagy ha a telek gyümölcsössel, (és) vagy szőlővel vegyes művelési ágú): min. 1500 m²

-     gyümölcsös művelési ág esetén (vagy ha a telek szőlővel vegyes művelési ágú): min. 1000 m²

-     szőlő művelési ág esetén: min. 720m²

-     720 m²-t el nem érő nagyságú, de a fenti művelési ágakba tartozó telkeken csak egy földdel borított pince építhető.

-     Amennyiben a telek nem a fenti művelésű ágakba tartozik (pl. szántó, gyep, erdő, stb.) illetve nem rendelkezik a beépíthetőség feltételeként szükséges művelési ágú és kiterjedésű telekrésszel sem, akkor a telken – függetlenül annak nagyságától - építmény (az OTÉK 32.§ 1., 2. pont alattiakat kivéve) nem építhető.

-     erdőművelési ágú, vagy jogszabály szerint erdőnek minősülő telken, vagy telekrészen épület nem építhető.

6.3       Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú (szántó, gyep, erdő, stb.) telekrész területe a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

6.4       Beépítettség: max. 3%, de a kertes övezetben maximum egy 90 m²-es, (+ földdel borított pince) építhető, tájbaillő, a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelően, magas tetővel (35-45^o os nyeregtető), cserép, vagy nád tetőhéjazattal, fehér vagy halványsárga színű falfelületekkel

6.5       Az övezetekben az építménymagasság min. 3 m, max. 4,5 m., a beépítési mód: szabadonálló, az előkert min. 10m, az épületek között tartandó távolságra vonatkozóan az OTÉK 36.§.-ában foglaltakat kell betartani.

1. 6 Az övezet területén meglévő azon épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.
   

(7)     A korlátozott használatú mezőgazdasági területbe (Mko) a jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló - részben ökológiai hálózati („zöld folyosó”) területként is védettség alá eső – területrészek (Mko-1), valamint a szélerőmű-park közvetlen hatásterületével érintett mezőgazdasági területek (Mko-2) tartoznak.

7.1       Az Mko-1 övezetben a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

Elhelyezhető épületek (funkció alapján):

-     lakóépület nem építhető,

-     gazdasági épületként csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető,

-     kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást (lovaglás) szolgáló istállóépület is,

-     nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.

Beépítés részletes előírásai:

A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága min. 8 ha (80 000 m2)

-     Beépítettség: max. 0,5%, de telkenként max. 300 m² összalapterületű épület (telkenként max. 2 épület) építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magas tetős, földszintes kialakítással.

-     Építménymagasság: max. 3,5 m

-     Beépítési mód: szabadonálló

-     Előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

-     Természetvédelmi, Natura-2000 és ökológiai hálózati (zöldfolyosó) területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

-     Az épületnek élő vízfolyás, tó partjától, forrástól min. 50 m távolságra kell lennie.

1. 2 Az Mko-2 jelű övezetbe a szélerőművek közvetlen hatásterületébe eső, a szabályozási tervlapon lehatárolt mezőgazdasági területek tartoznak.
   

• az Mko-2 jelű övezetben elhelyezhetőek a szelet, mint megújuló energiaforrást energiatermelésre hasznosító szélerőművek és járulékos létesítményeik.
  
• A szélerőmű építmények (műtárgyak) kialakítása, elhelyezése (típus, magasság, telepítési hely a környezeti engedély alapján készült építési engedélyezési terv alapján történhet.
  
• Az övezetben lakóépület, állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, gazdasági épület nem helyezhető el, mezőgazdasági birtokközpont, kiegészítő központ nem alakítható ki.

(8)     Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai

8.1       Rácalmás közigazgatási területén az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1.sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható

8.2       A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben lehetséges, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből

• legalább 40 ha gyep, vagy
  
• legalább 20 ha szántó, vagy
• legalább 10 ha kert, vagy
  
• legalább 5 ha gyümölcsös vagy szőlő

művelési ágú.

8.3       Az OTÉK 29.§ (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként legfeljebb 2 db létesíthető Rácalmás területén.

8.4       A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m²) kell legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani

1. 5 A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagassága max. 5,0 m lehet.
   
2. 6 A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 7,5 m lehet.
   

8.7       Birtokközpont, kiegészítő központ kertes és korlátozott használatú mezőgazdasági területi övezetekben nem alakítható ki.

1. 8 Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m² kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.
   
2. 9 Birtokközpont, kiegészítő központ területén nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. sz. melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) nem létesíthető belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges rekreációs területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez pedig 100 m-nél közelebb. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével.
   
3. 10 Birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához – az OTÉK 29.§ (8) bekezdése szerint – előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.
   

VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET

15.§

(1)     A vízgazdálkodással kapcsolatos (vízmű, vízmedrek), szabályozási terven jelölt terület (V), az OTÉK 30.§ (1) pontja szerint egy övezetként kerül szabályozásra.

(2)     A területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló funkciójú épületek építmények nem építhetők. Épület építési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

Építési övezetekre vonatkozó általános előírások

16.§

Beépítésre szánt területeken az építési övezetekre vonatkozó általános előírások

(1) A kertvárosias, falusias lakóövezetek, valamint a hétvégi házas üdülőövezetek telkein csak egy, a rendeltetésnek megfelelő főépítmény helyezhető el, a szabályozási tervlapon jelöltek szerint.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképület csak a főépülettel azonos oldalhatárra helyezhető el. Melléképületet a teleknek csak a szabályozási terv, vagy az OTÉK építési helyként meghatározott részén lehet elhelyezni.

(3) Az engedély nélkül létesíthető melléképítmények és engedélyköteles fürdőmedencék létesítése a teleknek csak a szabályozási terv, vagy az OTÉK építési helyként meghatározott részén lehet.

(4) Kiskereskedelmi és vendéglátó egység csak a főépületben, vagy azzal szerves egységben létesíthető.

(5) Ha az egyedi telek területe az övezetre előírt legkisebb telek területnél 30%-nál nagyobb, a beépítési % számításánál a 30% feletti telektöbbletet figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, illetve hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m szélességben és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20-ig nyúlhat be.

(7) A magastetős épületek tetőhajlásszöge 30-45° között változhat, vagy a 16. számú mellékletben pontosított mértékű lehet.

(8) Lapostetős épület építése - a gazdasági területek kivételével – településképi okokból nem engedélyezhető.

(9) Tömbbelső feltárás esetén az új telkek szélessége mindig nagyobb kell legyen, mint az út szabályozási szélessége, kivétel a szabályozási terven feltüntetett utolsó telek szélessége.

(10) Új oldalhatáron álló beépítés estén – az esővíz saját telken való elvezetése és az épület karbantartása érdekében – az épület oldalhatáron álló falának külső síkja a kerítés vonalától min. 1m-re épülhet. Az oldalkert min: 6 m lehet, kivéve:

-     ha - a 6 m-es oldalkert betartása mellett - az épület utcai szélessége 7 m-nél kisebb méretet eredményez, akkor az oldalkert min. az építménymagasság méretéig csökkenthető.

(11) Köz- és magánterületen - településkép védelem érdekében - lakókocsit, konténert ideiglenesen sem lehet elhelyezni. Árusító pavilonok elhelyezéséhez – a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (pl. faluképbe illesztést, tömegalakítást, homlokzatalakítást, színhasználatot) tisztázó – elvi engedélyt kell benyújtani.

(12) Közterületen és előkertben ponyva vagy fólia személygépjármű tároló nem létesíthető.

(13)   Az épületek lefedésénél

13.1  A helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken piros színű égetett agyagcserép vagy cserépszínű sajtolt betoncserép tetőfedés alkalmazható.

13.2  Egyéb helyeken a tetőfedés anyaga nincs szabályozva, a tetőfedés színe jellemzően természetes égetett cserép színhez hasonló színű lehet. Nem alkalmazható fekete, világos szürke, kék, lila és hideg zöld színű tetőfedés. A községben a gazdasági területek kivételével – nem alkalmazható fémlemezfedés.

(14)   Az épületek homlokzatszínezésénél

1. 1.A helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken a hagyományos fehér, beige árnyalatok alkalmazhatók,
   
2. 2. Egyéb helyeken a homlokzatok színezésénél nem használható rózsaszín, kék, lila, hideg zöld és sötét színű homlokzatszínezés,
   
3. 3 Az épületek külső felületére figurális falfestések nem kerülhetnek,
   
4. 4 Épület átalakítással is járó új homlokzatszínezés építési engedély köteles.
   

(15)   A már 90%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzőket továbbra is alkalmazni kell (pl. tetőforma, gerincmagasság, épületszélesség, előkert-, hátsókert ritmusa stb.). Lakó és üdülőterületen az épületek a szabályozási tervtől eltérően is elhelyezhetők a kialakult beépítési vonal figyelembevételével – előzetes főépítészi vélemény alapján - abban az esetben, ha az utca már több mint 90%-ban beépült.

(16)   Lakóterületen a kerítésmagasság max. 1,8 m lehet. A helyi értékvédelmi területen a kerítés
50-70%-ban áttört, fabetétes kő-, tégla vagy vakolt kivitelű, a nem helyi értékvédelmi területen 30-50%-ban áttört kivitelű lehet. Különleges intézményterületen és üdülőterületen a kerítés magassága max. 1,5 m lehet, 30-50%-ban áttört kivitelű, természetes anyagú (kő, fa stb.), vagy élő sövény lehet. A kerítések minden esetben a terepvonalat követő módon alakíthatók ki. A kerítés létesítésére vonatkozó egyéb előírásokat az OTÉK 44.§ értelmében kell végezni.

(17)   Ahol a terv új közterületi határvonalat, vagy meglévő módosítását irányozza elő, ott kerítés csak a tervezett közterületi határvonalra építhető.

(18)   Két telek között max. 2,0m magas kerítés, ha támfal építése is szükséges, akkor max. 1,5m magas kerítés építhető.

(29)   Tereprendezés oldal- és hátsókertben csak akkor engedélyezhető, ha az a felszíni vízelvezetés, vagy a szomszédos telek ill. épület megóvása miatt szükséges.

(20)   A településen 1,8 m-nél magasabb támfal csak növényzettel takartan, 2,5m magasságot meghaladó támfal csak felszín alatti építmény létesítése céljából emelhető.

(21)   A telkek tereprendezésénél földtömegegyensúlyra kell törekedni, feltöltés csak eróziós károk helyreállítása, valamint árvízvédelem céljából engedélyezhető.

(22)   Csúszásveszélyes, magas talajvízállásos területeken, valamint feltöltött területeken a telekalakításhoz és az építési engedélykérelemhez területismertető talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni. Belterület bővítés esetén a mélyfekvésű területeken a tervezést megelőzően talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

17.§

Beépítésre nem szánt közterületekre vonatkozó általános előírások

(1)     A közlekedési területeken

1. 1 A gépjármű- és az önálló gyalogos-kerékpáros utakat egymástól kiemelt szegéllyel kell elválasztani,
   
2. 2 Az utak mellett az útburkolat és a gyalogos járdák között zöldsávot+fasort kell kialakítani min. az egyik oldalon (keresztmetszeti lehetőségeket figyelembe véve),
   
3. 3 A gyalogátkelőhelyeknél a mozgássérültek számára lejáró rézsű építendő,
   
4. 4 A tervezett helyi értékvédelmi területeken az utak-terek burkolatánál részlegesen vagy teljesen a hagyományos útburkoló anyagokat kell használni (pl. részlegesen használt kis- vagy nagykockakő burkolat),
   
5. 5 A parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően átalakítani,
   
6. 6 A buszmegállókban az egységes buszvárókat, esőbeállókat karban kell tartani,
   
7. 7 A település egészén meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni az egységes utcabútorozást: utcatáblák, eligazító, információs táblák, szemétgyűjtők, padok elhelyezésével – az új beépítésű területeken környezetalakítási terv alapján,
   
8. 8 A meglévő utcafásítások figyelembevételével, kertészeti ültetési terv alapján lehet új utcafásításokat megvalósítani. A díszfákból álló utcai fasorokhoz csak min. 2x iskolázott, előnevelt, sorfa minőségű növényeket lehet felhasználni.
   

(2)     A zöldterületeken

1. 1 A játszóterek, pihenőparkok, sportterületek berendezését egységes, vagy egymással harmonizáló – lehetőleg természetes anyagok (fa, kő stb.) felhasználásával készült –
   eszközökkel, utcabútorokkal kell berendezni,
   
2. 2 A közterületek, parkok, játszóterek kialakítását, rendezését környezetalakítási (kertépítészeti) terv alapján kell megvalósítani.
   
3. 3 A zöldfelületi mérték számításánál a zöldfelületek nagyságát az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
   

a)      Nem termett talajon (tetőkert, terepszint alatti épület teteén, stb.) létesített zöldfelület esetében, amennyiben a szerkezeten a talajfedés vastagsága

-     20-25 cm vastag, a felület max. 25 %-a

-     25-100 cm vastag, a felület 50 %-a

-     100 cm-t meghaladó termőföld vastagsága esetén 100 %-a

számítható be a min. 30 % zöldfelületi mértékbe.

b)      Gyephézagos burkolat, gyeprács (20fh-nél kisebb parkolók, járófelületek) felületének max. 20 %-a számítható be a min. 30 %-os zöldfelületi mértékbe.

(3)     Óriás plakát belterületen, illetve beépítésre szánt területen belül nem helyezhető el.

A település külterületén „óriásplakátok”, reklámtáblák, egyéb nagyméretű reklám-eszközök nem, illetve az 1988. évi I. tv. 12. § (3) bek. betartásával helyezhetők el:

1. 1 Reklámtáblák nem helyezhetők el lakott területen kívül a főút tengelyétől mért
   100-100 m-en, mellékút esetén 50-50 m-en belül.
   
2. 2 A közúti jelzőtáblák kivételével csak max. 2 m²-es és 4 m magasságot meg nem haladó reklám vagy tájékoztató tábla, reklámeszköz helyezhető el,
   

Az építési övezetek részletes előírásai

18.§

(1)     Az építési övezeteken belül – a folyamatos átépülések miatt – „nem kialakult” kategóriába tartoznak a szabályozási tervlapokon feltüntetett építési övezetek területei – kivéve a műemléki, illetve azon az épültek telkeit, amelyek megtartása (felújítása) kötelező, de továbbépítése, bővítése nem lehetséges (pl. pincék)

(2)     A már beépült, de „nem kialakult” kategóriába sorolt területek az alábbiak szerint csoportosíthatók:

1. 1 helyi értékvédelmi terület,
   
2. 2 nem helyi értékvédelmi terület, kivéve az új telekalakítással kialakuló alábbi lakóterületeket (továbbiakban: új lakóterületek):
   

• a Kulcsi út melletti új lakóterület,
  
• a Jankovich-kúria körül kialakuló új lakóterületek,
• a Gárdonyi Géza utcától délre kialakuló új lakóterület,
• a Barina utca környékén kertes területből átminősített, új lakóterületek,

(3)     A már beépült, de „nem kialakult” kategóriába sorolt területeken az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a zöldfelületek mértékét a szabályozási tervek által megjelölt övezeti előírások határozzák meg. A szabályozási terv övezeti besorolásait, telekalakításait és zöldfelületi arányait jelen rendelet 11.-12. számú mellékletének táblázata rögzíti.

(4)     A helyi értékvédelmi területre szóló különleges előírásokat a terület földtani, talajmechanikai állapota, a településszerkezet, utcahálózat, telekosztás, beépítési mód állapotának értékmegóvási szándéka, a terület építészeti jellegének megőrzésére irányuló törekvés indokolja.

Ha a „nem kialakult” kategóriába sorolt – helyi értékvédelmi területre eső - telek meglévő jellemzői az (3) pont alapján kijelölt és meghatározott építési előírásoknak nem felelnek meg, akkor a telken az alábbi esetekben, illetve szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást folytatni:

4.1    Ha a telek meglévő beépítési módja nem felel meg az övezeti előírásnak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél, vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság – a Főépítész előzetes véleménye alapján - az országos rendelkezések szerint meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, de a telekre vonatkozó egyéb építési előírásokat be kell tartani.

4.2    Ha a foghíjtelek (üres telek) meglévő teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de a min. telekterület 80%-át eléri, akkor az egyébként érvényes beépíthetőség engedélyezhető. A telekre vonatkozó egyéb előírásokat ez esetben is be kell tartani. Ha az üres telek területe nem éri el a min. telekterület 80%-át, akkor csak telekrendezés után kialakult építési telek építhető be.

Ha a beépített telek meglévő teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de területe eléri oldalhatáron álló beépítés esetén az 500 m²-t, szabadon álló beépítés esetén a 650 m²-t és a meglévő beépítettség mértéke alacsonyabb az övezetre vonatkozó határértéknél, a meglévő alapterület legfeljebb 10%-kal növelhető, vagy ezen mértékig az épület helyén újraépíthető, de az előírt max. beépítettséget ez esetben sem lépheti túl. A telekre vonatkozó egyéb előírásokat ez esetben is be kell tartani. A meglévő telekméretek – a szabályozási tervlapokon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

Ha a beépített telek meglévő teleknagysága nem éri el oldalhatáron álló beépítés esetén az 500 m²-t, szabadon álló beépítés esetén a 650 m²-t, akkor alapterület bővítés nélkül csak az épület felújítását, karbantartását lehet elvégezni. Bővítés vagy új épület építése előtt telekrendezéssel kell az előírásoknak megfelelő méretű építési telket kialakítani.

A szabályozási terven jelölt csúszásveszélyes területeken az üres, 500 m² alatti telkeken építési tilalom van.

4.3    Ha a telek meglévő beépítettségének mértéke 10%-nál kisebb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a meglévő tetőtér térfal nélküli beépítését – ha azt az övezeti előírások lehetővé teszik -, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

Ha a telek meglévő beépítettségének mértéke 10%-nál nagyobb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, akkor csak az épület szintterület-növelés nélküli felújítása lehetséges.

4.4    Ha a telken meglévő építményének magassága meghaladja az adott övezetre vonatkozó felső határértéket, akkor a meglévő építmények csak úgy bővíthetők, ha azok magassága nem több, mint az övezet előírt max. építménymagassága, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. Amennyiben a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

Szabadon álló, oldalhatáron álló és zártsorú beépítés foghíj beépítése estén – ha az előírásban szereplő előírt építménymagasságból számítható utcai homlokzatmagasság jelentősen eltér bármelyik szomszédos épület utcai homlokzatmagasságától és az eltérés nagyobb, mint 1.0m, akkor az új épület utcai homlokzatmagasságát a két szomszédos épület utcai homlokzatmagasságához kell arányosítani a 10. számú melléklet szerint.

4.5    Ha a javasolt helyi értékvédelmi övezet területén épületátépítés, bővítés vagy új építés történik, akkor az övezetben általában az épület utcai homloksíkjától mért 6,0m-en túl lehet keresztszárnyat építeni, vagy az eredeti épületet lehet szélesíteni, úgy, hogy a kialakuló utcai homlokzat-szélesség mérete max. 7,0m lehet. A szabályozási terven jelölt, egyedi helyi védelemre javasolt épület utcai homloksíkjától mért 7,0m-en túl lehet keresztszárnyat építeni, az eredeti utcai homlokzat-szélesség méretét meg kell tartani.

(5)       Ha a „nem kialakult” kategóriába sorolt – a helyi értékvédelmi terület és az új lakóterületek kivételével - telek meglévő jellemzői az (3) pont alapján kijelölt és meghatározott építési előírásoknak nem felelnek meg, akkor a telken az alábbi esetekben, illetve szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást folytatni:

5.1    Ha a telek meglévő beépítési módja nem felel meg az övezeti előírásnak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél, vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, akkor – a Főépítész előzetes véleménye alapján - az építési hatóság az országos rendelkezések szerint meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, de a telekre vonatkozó egyéb építési előírásokat be kell tartani.

5.2    Ha a foghíjtelek (üres telek) meglévő teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de a min. telekterület 90%-át eléri, akkor az egyébként érvényes beépíthetőség engedélyezhető. A telekre vonatkozó egyéb előírásokat ez esetben is be kell tartani. Ha az üres telek területe nem éri el a min. telekterület 90%-át, akkor csak telekrendezés után kialakult építési telek építhető be.

Ha a beépített telek meglévő teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de területe eléri oldalhatáron álló beépítés esetén az 550 m²-t, szabadon álló beépítés esetén a 700 m²-t és a meglévő beépítettség mértéke alacsonyabb az övezetre vonatkozó határértéknél, a meglévő alapterület legfeljebb 10%-kal növelhető, vagy ezen mértékig újraépíthető, de az előírt max. beépítettséget nem lépheti túl. A telekre vonatkozó egyéb előírásokat ez esetben is be kell tartani. A meglévő telekméretek – a szabályozási tervlapokon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

Ha a beépített telek meglévő teleknagysága nem éri el oldalhatáron álló beépítés esetén az 550 m²-t, szabadon álló beépítés esetén a 700 m²-t, akkor alapterület bővítés nélkül csak az épület felújítását, karbantartását lehet elvégezni. Bővítés vagy új épület építése előtt telekrendezéssel kell az előírásoknak megfelelő méretű építési telket kialakítani.

5.3    Ha a telek meglévő beépítettségének mértéke 10%-nál kisebb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a meglévő tetőtér beépítését – ha azt az övezeti előírások lehetővé teszik -, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

Ha a telek meglévő beépítettségének mértéke 10%-nál nagyobb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, akkor csak az épület szintterület-növelés nélküli felújítása lehetséges.

5.4    Ha a telken meglévő építményének magassága meghaladja az adott övezetre vonatkozó felső határértéket, akkor a meglévő építmények csak úgy bővíthetők, ha azok magassága nem több, mint az övezet előírt max. építménymagassága, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. Amennyiben a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(6)     Az előkert üdülő- és lakótelek esetében

1. 1 Vagy az övezeti előírásoknak és az OTÉK-nak megfelelően 5,0 m (szabályozási terven nincs kottázva),
   
2. 2 Vagy a helyi értékvédelmi övezetben az előkerteket a már kialakult méretekben kell megtartani,
   
3. 3 Vagy a sajátos építési előírásokban rögzített módon, a 11.-12. számú melléklet táblázata szerint ill. a szabályozási terv szerinti kottázott értéket kell megtartani.
   

(7)     A K jellel jelölt műemlékek, egyházi épületek, meglévő temetők, valamint a pincesor esetében a kialakult állapotot kell megőrizni. A vonatkozó védelmi övezeti előírásokat a 20. § tartalmazza.

Az értékvédelmi övezetek

19.§

A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi értékvédelmi övezeteket jelöli:

    -      a települési értékvédelmi,

-      a táj- és természetvédelmi övezeteket.

A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELMI ÖVEZETEK

20.§

(1)     A szabályozási terven jelölt (2. számú mellékletben felsorolt) védetté nyilvánított műemlékek vonatkozásában a 2001. évi LXIV. törvény szerint az I. fokú építésügyi hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Iroda (továbbiakban: Hivatal).

(2) A 2001. évi LXIV. törvény alapján a (2. számú mellékletben felsorolt) műemléki környezetnek minősülő ingatlanok esetében a Hivatal szakhatósági állásfoglalás formájában működik közre az építési engedélyezési eljárásban.

(3)     A szabályozási terven jelölt, 3. számú mellékletben szereplő helyi településszerkezeti védelemre javasolt területre helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni. A helyi településszerkezeti értékvédelmi övezet területén a meglévő utcahálózatot, telekosztást (a szabályozási terv szerinti javasolt (irányadó) telekmegosztások kivételével), valamint a meglévő beépítési módot, építészeti arculatot meg kell őrizni.

A helyi rendeletben az alábbiak védelméről gondoskodni kell:

1. 1 A védeni kell a kialakult utcahálózatot.
   
2. 2 Védeni kell a telekstruktúrát, telekosztást, a telkeket megosztani csak a szabályozási terv szerint lehet.
   
3. 3 Védeni kell a jellegzetes beépítési módot, előkertek kialakult méretét.
   
4. 4 Védeni kell a jellegzetes építészeti arculatot, épületek utcai szélességét, homlokzatok kialakítását, anyaghasználatát, a tetők kialakult hajlásszögét és a tetőfedés anyagát, kerítéseket.
   

(4)     A szabályozási terven jelölt (5. számú mellékletben felsorolt), helyi védelemre javasolt épületek védelmére helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni.

A helyi értékvédelmi rendeletben az alábbiak védelméről gondoskodni kell:

1. 1 Épület, vagy épületrész bontását - bármely fokozatú védettség esetén - csak igen indokoltan, a helyreállítás műszaki ellehetetlenülése esetében szabad engedélyezni.
   
2. 2 Az épületek bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására a Főépítészt és további szakértőket vonhat be, ez azonban az eljárás rendjét időben nem változtathatja meg.
   
3. 3 Az épületek bontása esetén szakszerű felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni, és azt archiválni kell.
   
4. 4 Homlokzat-felújítás, -átalakítás, portál ki- vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.
   
5. 5 Felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelőzően, de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani.
   
6. 6 A védett épületek, épületrészek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.
   
7. 7 Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni.
   

(5)     A településen található – helyi védelemre javasolt (5. számú mellékletben felsorolt) – kialakult (K) pincesorok

1. 1 A pincesor telekosztása, telekméretei, beépítési módja, előkertek, építészeti karakter kialakultként tartandó meg.
   
2. 2 Csak tájba illő anyaghasználat (nád, piros cserép, kő, tégla fa, vakolt falfelület) engedélyezhető.
   

(6)     Régészeti védelmi övezet

A régészeti örökség kezelése kapcsán a hatályos örökségvédelmi jogszabályok (2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény – lásd 2. számú függelék) szerint kell eljárni. Az érintett ingatlanok hrsz. szerinti felsorolása a 4. számú mellékletben található.

Zöldfelület-, és tájvédelem

Zöldfelületi értékvédelem

21. §

(1)     Fakivágás csak fakivágási engedély esetén történhet.

(2) A közterületi zöldfelületek növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása - közparkok, közkertek, védett egyedi fák ill. fasorok, nagyobb összefüggő közlekedési területek zöldfelületei, valamint a Ø30cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák esetében -. csak kertészeti szakvélemény, kertészeti ültetési terv, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.

(3) Közparkokat, közkerteket, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv alapján végezhetők.

(4) A községben a közterületi zöldfelületek, továbbá országos műemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telkeken lévő növényzet, fa károsodásával járó tevékenység esetén - a helyi önkormányzat által előírható pótlási kötelezettségen túl - fapótlási díj állapítható meg a károkozó terhére akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzi.

(5)     Közterületen és közintézményekben csak túlkoros fákkal fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42.§ (7) pont). Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 8 éves fa számít.

(6)     Újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni legkésőbb a közművezetékek kiépítéséig.

(7)     Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.

Táj- és természetvédelem

22. §

Rácalmás közigazgatási területét érintően az országos jelentőségű védett természeti területek, természeti területek és Natura 2000 területek esetében a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Duna meder és szigetek), illetve a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területeket érintően pedig a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala az első fokú természetvédelmi hatóság. A védett területeket érintő építési munkák, illetve a területek állapotát befolyásoló egyéb tevékenységek csak az első fokú természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával végezhetők.

Az országos ökológiai hálózathoz tartozó, a szabályozási terven megjelölt területeken a természeti területekre érvényes szabályok (Tvt. előírásai) szerint kell eljárni.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK, KORLÁTOZÁSOK

Beültetési kötelezettség

23. §

(1)     A szabályozási terven jelölt telkeken, a szabályozási terven kottázott mértékben közérdekű környezetalakítás céljából fásítást kell megvalósítani, jelen rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül, vagy a használatbavételi engedély kiadásáig. A fásítás ültetési sűrűsége legalább 16 m2-enként 1 fa. A fásításhoz lakóterületen gyümölcs fafajok is felhasználhatók. A fenti előírástól egyes településrészekre vonatkozó sajátos előírások eltérőek lehetnek.

(2)     A szabályozási terven jelölt, telken belüli, egyedi kötelező faültetés megvalósítása a használatbavételi engedély feltétele kell legyen.

A tilalmi és korlátozási övezetek

24. §

Tilalmi övezetek

(1)     A szabályozási tervlapon építési tilalommal jelzett ill. a közterületként szabályozott magánterületeken 10 éves időtartamra építési tilalmat kell elrendelni (a közterületként szabályozott magánterületek kivételével a helyrajzi szám lista és településrendezési cél meghatározásával az építési szabályzat 8. számú mellékletében szerepel).

(2) Az Ófalu területén a szabályozási tervlapon jelölt ill. a 8. számú mellékletben felsorolt helyrajzi számok esetében az építési tilalom a kb. 6 m-nél magasabb függőleges partfal 50m-es védősávjában került kijelölésre.

Az építési tilalom által érintett önkormányzati tulajdonú ingatlan nem értékesíthető.

Korlátozási övezetek

A korlátozás alá eső területek a szabályozási tervlapon szerepelnek. Az építési szabályzat 9. sz. mellékletében – az út, vasút és közműterületek védőtávolságába eső helyrajzi számok kivételével – a korlátozással érintett ingatlanok helyrajzi szám szerinti felsorolása szerepel. A szabályozási terv az alábbi korlátozásokat tartalmazza:

(1)     Építési korlátozás lép életbe azokon a telkeken, amelyek részben érintettek a szabályozási terven jelölt, függőleges partfal 50 m-es védősávja által, ill. a partfal meredek-rézsűs szakaszai által részben, vagy teljesen. E területeknél részletes geotechnikai szakvélemény, beépíthetőségi vizsgálat, meglevő építmény esetén statikai vizsgálat is szükséges, majd ezek eredményeképpen lehet az építés feltételeit tisztázni és építési engedélyt adni.

(2)     Közterületen kívül vezetett közművezetékek és közműépítmények védőtávolsága lásd a
26. §-ban részletezve.

(3)     Beépítésre nem szánt területen haladó országos utak védőtávolsága:

-     az autópálya nyomvonalának tengelyétől mért                                          250-250m,

-     a 6 és a 62 sz. út jelenlegi nyomvonalának tengelytől mért                      100-100m,

-     egyéb állami közutak nyomvonalának tengelyétől mért                               50-50m

melyen belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4)     Az OTÉK 36.§.(7) bekezdés szerinti 50 m-es védőtávolságon belül csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági engedélye és a MÁV RT. előzetes üzemeltetési véleménye alapján lehet építményt elhelyezni. Az így engedélyezett építmények esetében a vasútüzemből eredően semmiféle kárigénnyel, követeléssel a vasút üzemeltetőjével szemben nem lépnek fel, kötelesek tűrni a vasútüzemből eredő környezeti hatásokat.

(5)     Vízfolyások és az ökológiai folyosó védelmét szolgáló építési korlátozás területe.

-     a vízfolyások partján a partéltől mért 6-6 m,

-     az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már beépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani,

-     a Barina patak völgyében vezetett zöld folyosó kialakítása és védelme érdekében a telken belül beépítés-mentes zöldsáv megtartása a szabályozási terven kottázott szélességben, egyes területeken külön beültetési jellel jelölt kötelező telken belüli fásítással.

(6)     Távközlési átjátszó állomás 100m-es sugárzási sávjában (50-50 m) 40m magassági korlátozást kell figyelembe venni.

(7)     Nagynyomású gázvezeték és nagyfeszültségű villamos távvezeték védősávjában építési korlátozás érvényes, a 26. § szerint.

(8)     Nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. sz. melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) telekhatárától 300 m-en belül lakóépület, üdülőépület nem létesíthető.

(9)     Építési korlátozás alá eső önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén az értékesítést megelőzően a korlátozásról ill. a beépítés feltételeiről a vevőt részletesen tájékoztatni kell.

(10)   A szabályozási terven feltüntetett katasztrófavédelmi veszélyességi övezettel (Be=belső, Kö=középső és Kü=külső övezetekkel) érintett területeken az engedélyezési eljárásba az illetékes hatóságokat be kell vonni.

III. FEJEZET

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közlekedési létesítmények általános előírásai

25.§

A közutak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető, egyéb idevonatkozó jogszabályi előírások és szabályok betartásával. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

Közművek általános előírásai

26. §

(1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő - a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

Általános előírások

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(4) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2-80 szerint.

(5) A megvalósításra kerülő új létesítményeket a szennyvízcsatorna hálózatra rá kell kötni.

(6)A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(7) Amennyiben csak a védőtávolság esik magánterületre, azt csak az építési engedély kiadásánál kell figyelembe venni.

(8) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(9)Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

(10) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(11) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(12) Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható.

(13) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

Vízellátás - tűzvédelem

(14) A meglévő helyi vízbázisok védőtávolságán belül csak a 123/1977. (VII.18.) Korm. rendelet
5. sz. mellékletében foglalt tevékenység végezhető.

(15) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

(16) A szennyvízcsatorna hálózat megvalósulása után házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető.

(17) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell.

(18) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(19) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(20) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(21) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni.

(22) A tűzcsapokat egymástól 5,0 m-nél közelebb nem szabad telepíteni.

(23) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.

Védőtávolság a MSz 7487/2-80 szerint:

• Ivóvízvezeték (épület alapjától)                    NA 300 mm-ig                                   3,0 m

                                                                       NA 301-400 mm-ig                           5,0 m

                                                                       NA 401-700 mm-ig                           7,0 m

Szennyvízelhelyezés

(24) A település területén a szennyvíz talajban történő elszikkasztása szigorúan tilos!

(25) A szennyvízelvezető csatornahálózat megépítését követően az ellátott ingatlanokat a hálózatra rá kell kötni.

(26) Csapadékvizet a szennyvízelvezető rendszerbe vezetni tilos.

Védőtávolságok

• Gravitációs csatorna (épület alapjától)                                                          3,0 m
• Szennyvíz nyomócső                           D 300 mm-ig                                     3,0 m

Csapadékvíz elvezetés

(27) Szennyvíz a csapadékvíz elvezető hálózatba nem vezethető!

(28) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

(29) A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett ipari-gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

(30) A nagy esésű árkokat a vízsebesség csökkentése érdekében lépcsőzni kell.

(31) A Barina patak, a 948 hrsz-ú árok és a Dajapusztai árok melletti telekalakításoknál a vízvédelmi sáv 20,0 m, melyet szabadon kell hagyni.

(32) E területen csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely nem jár a vízfolyás szennyezésével.

(33) A vízfolyás egyéb szakaszain a fenntartási sáv a partéltől számított 6,0 m, melyet szabadon kell hagyni.

(34) A vízfolyások és vízbázisok közelében talajjavításra tőzeget, vagy komposztot kell alkalmazni szerves trágya helyett.

(35) A vízfolyások és állóvizek parti sávjának használatánál és hasznosításánál a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet előírásai irányadóak.

(36) A csapadékvizek befogadóba történő bevezetései vízjogi létesítési engedélyezési eljárás keretében kerülnek meghatározásra.

Védőtávolságok

• Csapadékcsatorna (épület alapjától)                                                              3,0 m
• Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén 6,0 m széles szabadon hagyandó fenntartási sáv.
  

Villamosenergia-hálózatok

A villamosenergia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamos művek a mindenkori hatályos Villamos energia Szolgáltatási Törvényben, a vonatkozó szakági Korm.- és Miniszteri rendeletekben, illetve a szakági törvényerejű rendeletekben, továbbá az MSz.151; MSz.172; MSz.7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.

(37)   Föld feletti kettős rendszerű 220 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő

         legszélső vezetőktől mért                                                        18,0 – 18,0 m-es

         függőleges síkokig terjed.

         A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet

         (6-7 m-es kartávolság + 18 m-es védőtávolság)                           25,0 – 25,0 m

(38)   Föld feletti 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért

         külterületeken                                                                              5,0 – 5,0 m-es

         belterületen, kettős felfüggesztés esetében                                  2,5 - 2,5 m-es

         függőleges síkokig terjed.

         A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet:

         külterületeken

         (1 m-es kartávolság + 5 m-es védőtávolság)                                    6,0 – 6,0 m

         belterületeken

         (1 m-es kartávolság + 2,5 m-es védőtávolság)                                 3,5 – 3,5 m

(39)   Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő

         legszélső vezetőktől mért                                                            1,0 – 1,0 m-es

         függőleges síkokig terjed.

         A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet:

         (1 m-es kartávolság + 1 m-es védőtávolság)                                    2,0 – 2,0 m

(40)   Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve                                                                 1,0 – 1,0 m-es

         függőleges síkokig terjed.

(41)   A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán,

         arra merőlegesen                                                                              1,0 méteres

         távolságú függőleges síkokig terjed.

(42)   20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és itt                                  5 méteres

         védőtávolságot kell figyelembe venni.

(43)   A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó Villamos energia Szolgáltatási Törvényben, a vonatkozó szakági Kormány- és Miniszteri rendeletekben, illetve a szakági törvényerejű rendeletekben, továbbá az MSz.151; MSz.172; MSz.7487 számú magyar szabványokban rögzített előírásokat.

Távközlési hálózatok

(44)   Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve                                                                     1,0 méteres

         távolságú függőleges síkokig terjed.

(45)   Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán,

         arra merőlegesen                                                                              1,0 méteres

         távolságú függőleges síkokig terjed.       

(46)   A vonatkozó jogszabályi háttér: a mindenkor hatályos Távközlési Törvény, a vonatkozó szakági Kormány-; és Miniszteri rendeletek, illetve a szakági törvényerejű rendeletek, továbbá az MSz.151; MSz.172; MSz.7487 számú magyar szabványokban rögzített előírások, valamint az OTÉK idevonatkozó rendelkezései.

(47)   Hálózatbővítést a MSz 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani.

(48)   A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület
100%-os ellátását kell szolgálnia.

(49)   A távközlési alépítményeket, földkábeleket, oszlopsorokat a telekhatár és a burkolat széle közötti sávban kell elhelyezni.

(50)   Nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a kereskedelmi-szolgáltató épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

(51)   Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen, ahol nincs vagy nem helyezhető el alépítmény, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, a 0,4 kV-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten is megépíthető.

(52)   Mobil távközlésre szolgáló jelentős újabb bázisállomások vagy adótornyok közterületi elhelyezését nem tervezzük.

(53)   Az iparterületet is érintő mikrohullámú hírközlési lánc védőtávolsága vízszintes értelemben 50-50 m, magasságilag 5,0 m, ami alól egyes területi egységek ( pl: iparterület )  felmentést kaptak. A település K-i oldalát érintő telekommunikációs védősáv szélessége 100-100 m.

Gázvezeték hálózatok

(54)   Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a vonatkozó szakági törvényerejű rendeletekben, továbbá a MSz 7048. és az MSz 7487/2-80 számú szabványokban a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzítik:

         – nagyközépnyomású hálózatoknál                                                 5,0 – 5,0 m

         – középnyomású hálózatoknál                                                         4,0 – 4,0 m

         – gáznyomás-szabályozó berendezésnél                        15,0x15,0 m-es terület

(55)   A biztonsági övezeten belül a fent hivatkozott Miniszteri; és törvényerejű rendeletekben rögzített szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező jellegű!

(56)   A földgáz hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó szakági törvényerejű rendeletben, továbbá a MSz 7048. és a MSz 7487. számú szabványokban rögzített előírásokat.

(57)   Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487/2-80. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb

         közművezetékektől                                                                   1,0-1,0 méteres

         védőtávolsággal biztosítani kell.

(58)   Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

         (59)   Házi nyomáscsökkentő előkertben és utcai homlokzaton nem helyezhető el.

(60)   Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény illetve szellőző berendezés csak a hátsó, vagy saját udvar felőli oldalon építhető.

A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság(MSz 7487/2-80 szerint)   méretek m-ben

Környezetvédelem

27. §

Általános előírások

(1)     Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2)     A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra magasabb rendű jogszabályok alapján előzetes vagy részletes környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni (20/2001. (II. 14.) sz. Korm. rendelet szerint).

(3)     Beépítési feltételek:

Az építési telken építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

-     a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított,

-     a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,

-     a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,

-     az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.

Levegőtisztaság-védelem

Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve a légszennyezettségi (immisszió) határértékek a 14/2001 (V.9) KöM-EüM-FVM egyesített rendelet szerint veendők figyelembe. Egyéb levegőtisztaság-védelmi kérdésekben a 21/2001.(II:14.) Korm. rendeletben (A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról) és a vonatkozó minisztériumi rendeletekben foglaltak alapján kell eljárni.

Rácalmás területe a 4/2002. (X.7) KvVM r. alapján a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik.

A község területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.

Új nagylétszámú állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény, lakóterülethez, üdülőterülethez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.

Gázenergia felhasználása esetén utcafronton parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető.

A telektulajdonosok kötelezettsége, hogy a telket az allergén hatású növényektől (különösen a parlagfűtől) mentesen tartsa.

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendő zaj és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Épületekben, helyiségeken belül a rendelet 4. és 5.sz-ú mellékleteiben közölt terhelési határértékek (zaj ill. rezgés) érvényesítendők.

Hulladékgazdálkodás

(1) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A területen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék. Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a 16/2002.(IV. 10.) EüM r. alapján veendők figyelembe.

(2) A község területén törmeléklerakás is csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel végezhető.

(3)     A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

(4)     A szippantott szennyvizek leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.

Talaj (föld) védelem

(1)     Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl. a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.

(2)     A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.

(3)     Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre (4)         potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(4)     Trágyalé mezőgazdasági történő kiöntözése csak a talajvédelmi és a vízügyi hatósággal egyeztetve, engedélyükkel és jóváhagyásukkal történhet.

(5)     Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet.

Vizek védelme

(1)     A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető.

(2) Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál - a technológiai fegyelem betartása mellett - a vizeket kezelni, tisztítani kell.

(3) Élővízbe illetve közcsatorna hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani a mindenkor érvényes felsőbb szintű jogszabályoknak megfelelően.

(4)       A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell (123/1997. (VII. 18.) Korm.

(5)     Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(6)     Szennyeződés érzékenységi szempontból a község területe „érzékeny” besorolású.

Építési övezetekben érvényes környezetterhelési határértékek

28. §

Lakóterületek

A lakóterületen érvényes környezetterhelési határértékek:

1. Zaj és rezgés elleni védelem

A község lakóterületének övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóövezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

A lakóterületek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 2. sorszámmal jelzett ("Lakóterület (…kertvárosias, falusias…)") területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

2. Levegőtisztaság-védelem

a) A lakóterületek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 14/ 2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

Üdülőterületek

Az üdülőterületen érvényes környezetterhelési határértékek:

1. Zaj és rezgés elleni védelem

A község üdülőterületének övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóövezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

A lakóterületek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 1. sorszámmal jelzett ("Üdülőterület ") területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

2. Levegőtisztaság-védelem

 b) A lakóterületek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.  Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 14/ 2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

Gazdasági területek

A gazdasági területen érvényes környezetterhelési határértékek:

1. Zaj és rezgés elleni védelem

c) A gazdasági terület övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

A gazdasági területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 4. sorszámmal jelzett ("Gazdasági terület …") területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében, illetve a munkahelyi helyiségekre vonatkozóan az MSZ 18151/2-1983 sz. szabványban foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

2. Levegőtisztaság-védelem

d) A gazdasági területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.        Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

Településközpont vegyes terület

A vegyes területeken érvényes környezetterhelési határértékek:

1. Zaj és rezgés elleni védelem

e) A vegyes területek övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

A vegyes területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 3. sorszámmal jelzett ("…vegyes terület...") területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

2. Levegőtisztaság-védelem

f) A vegyes területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

Különleges területek

1. Zaj és rezgés elleni védelem

g) A különleges területek övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

A vegyes területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerinti területi funkciónak megfelelően az alábbiak szerint kell megállapítani:

-     Temető, zöldfelületi rekreációs, szabadidős, oktatási és műemléki övezetek:
2. sorszámú területi funkció,

-     Sportolási övezetek: 4. sorszámú területi funkció

Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

2. Levegőtisztaság-védelem

h) A vegyes területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSRÉSZEK SAJÁTOS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

29. §

(1) A helyi településszerkezeti értékvédelmi terület – Ófalu - sajátos építési előírásai

(Az Ófalu helyi értékvédelmi jellel körülhatárolt területe)

A rendeltetési övezetben leírt vonatkozó előírások kiegészülnek a következő sajátos építési előírásokkal:

1. 1 A településrész országos védettségű műemlékeit, helyi védelemre javasolt építményeit, régészeti területeit a szabályozási terv feltünteti. A helyi védelemre vonatkozóan a jelen szabályozáson túl a 20.§. (3)-(5) bekezdésében foglaltak szerint külön önkormányzati helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni
2. 2 A területen található – egyházi, műemléki, helyi védelemre javasolt – építmények, valamint a meglévő pincesor K kialakult övezeti besorolást kaptak, a területre vonatkozó építési előírások az OTÉK építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírásain túl a 20.§-ban rögzített, meglévő építészeti értékek védelmét kell érvényesíteni.
3. 3 A területen az egységes övezeti meghatározáson túl a speciális helyzetben lévő telkek beépítésének, épületek bővítésének, korszerűsítésének feltételei az építési szabályzat mellékletében szerepel. Azokon a területeken, ahol a szabályozási terv csak meghatározott feltételekhez kötött építési-bővítési-felújítási tevékenységet engedélyez, a részletes szabályozás szerinti feltételek teljesítése és azok hatósági ellenőrzése után lehet a tevékenységet megkezdeni. A fenti területek rajzi lehatárolása és a helyrajzi számok táblázatos felsorolása a 6. és 7. számú mellékletben szerepel.
4. 4 A szabályozásnak nem megfelelő állapot esetén felújítási, korszerűsítési beruházásra csak a 18.§ (4) bekezdésének megfelelően lehet építési engedélyt adni.
5. 5 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven jelölve vannak. Az építési övezetekhez tartozó részben meglévő, részben megosztással vagy telekrendezéssel kialakítható egyedi építési telkek min. telekmérete és min. zöldfelületi aránya és az egyéb részletek szabályozása jelen előírás 14.-15. számú mellékletében szerepelnek.
6. 6Az épületek tetőhajlásszöge 36-45º között lehet.
7. 7 A területen az utcai homlokzatmagasság arányosítását értelmező ábrát a 10. számú melléklet tartalmazza.
8. 8 A mérnökgeológiai és egyéb szempontok miatt építési tilalom alá eső telkek felsorolása a 11. számú mellékletben szerepel.
9. 9 A mérnökgeológiai szempontok miatt építési korlátozás alá eső telkek felsorolása a
   12. számú mellékletben szerepel.
10. 10 Azon telkek esetében, melyek a jelenlegi szabályozási terv szerint nem esnek építési tilalom alá, de a tulajdoni lapjukon az építési tilalom (a régebben érvényes építési tilalom szerinti) bejegyzés még szerepel a tilalom törlését az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet kezdeményezni:

• a telek szennyvízelvezetésének, csatornázásának kiépítése megtörtént,
• a terület felszíni vízelvezetésének megoldása, az építési teleken belüli felszíni vízelvezetés korszerűsítése megtörtént,
• a telek környékének szivárgó rendszere kiépült,
• a telek környékének partvédő műve kiépült.
  1. 11 A teljes építési területen (építési tilalom és építési korlátozás alá eső területek kivételével) közvetlen feltárásokon alapuló, részletes szakvélemény betartásával lehet építési vagy bővítési munkálatokat végezni, kismagasságú, kisterhelésű épületekkel. Új építést lehetőleg az elbontott régi épület helyére kell telepíteni, figyelembe véve a szabályozási tervet. A területen lévő ezen telkek beépítési feltételei a következők:
• közvetlen feltáráson alapuló földtani v. talajmechanikai szakvélemény,
• legfeljebb kétszintes (fszt. + tetőtér) épület magasság és kismértékű fajlagos terhelés,
• a telkek felszíni vízelvezetésének gondos megoldása,
• a telek növényzettel való telepítése, a meglévő ásott kutak locsolásra történő hasznosításra a talajvízszint csökkentés érdekében.

1.12  A területen új állattartó épület nem építhető.

1.13  Az Ófalu beültetési kötelezettséggel jelölt területrészein az alábbi előírások érvényesek a növénytelepítésre vonatkozóan:

-     ültetési kötelezettség általában 16m²-ként egy lombos fa,

-     a partfal vonalában haladó ültetési kötelezettség 100m²-ként egy lombos fa,

-     a magaspart koronavonalát követő cserjetelepítésre (alacsony, jól terjedő cserjékből álló) kijelölt 5m széles sáv,

-     a partfal közelében jelölt, csúszásveszélyes területen meglévő ill. tervezett sűrű fás növényzet, talajvédő erdő.

1. 14 A dunai partvédmű rézsűje nem fásítható.
2. 15 Közterületen és magánterületen egyedi tájértékként, a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján, helyi egyedi védelem alá tartoznak a területen lévő, 5. számú mellékletben felsorolt fák, zöldterületek.
3. 16 A védelem alá tartozó fákat nem szabad kivágni, károsítani. Kivágásukra, jelentősebb csonkításukra csak rendkívül indokolt esetben, közvetlen balesetveszély elhárítása érdekében, szakvélemény alapján kerülhet sor
4. 17 A terület út- és közterület-hálózata kialakultnak és védendő településszerkezeti elemnek tekinthető. Ezért a szabályozási szélességek – a szabályozási terven jelölt korrekciók kivételével – kialakult (kottázás nélküli) mértékeket rögzítenek.
5. 18 A terület út- és közterület-hálózata gyűjtőút rendeltetésű lakóutakból és a néhány telek megközelítésére szolgáló ún. lakóközökből áll.

Gyűjtőút rendeltetésű lakóutcák:

Kossuth Lajos utca

Bajcsy Zs. utca

Deák tér

Somogyi Béla u.

Szabadság tér

Kiss E. utca (Szabadság tértől a hídig)

 A gyűjtőút rendeltetésű lakóutaknál a szükséges minimális szabályozási szélesség-korrekciókat a szabályozási terv tartalmazza. Egyébként kialakult szélességek a mértékadóak.

 Lakóutak szabályozási elvei:

a) Meglévő lakóutaknál kialakult szabályozás megtartandó, a terv alátámasztó munkarészében kiadott mintakeresztszelvények ajánlásait az utak kialakításánál figyelembe kell venni.

b) A lakóutaknál néhány útszűkületnél a szükséges szabályozási szélesség-korrekciókat a szabályozási terv tartalmazza.

c) A lakóutcáknál a 8,0 m-nél keskenyebb szabályozási szélesség esetén vegyeshasználatú minősítés és további korlátozás szükséges, külön forgalmi úttervek alapján.

Lakóközök szabályozási elvei:

a) A meglévő lakóközök néhány ház megközelítésére és a lakóutak összekötésére szolgálnak.

         Szabályozási szélességnél kialakult.

b) A lakóközöknél a 6,0 m-nél keskenyebb szabályozási szélesség esetén vegyeshasználatú minősítés és további korlátozás szükséges, külön forgalmi úttervek alapján.

Parkolás:

a) Az utakon a gépkocsi – várakozás – megállás – külön forgalomtechnikai szabályozását úgy kell megoldani, hogy az a forgalmat ne akadályozza /útszűkületek/. A javasolt útszakaszokat a szabályozási terv tartalmazza.

Gyalogos közlekedés:

 A településrész egész területén 30 km/h sebességkorlátozás szükséges. Az alátámasztó munkarészben szereplő mintakeresztszelvények szerint külön gyalogosforgalmi járdák, illetve a keskenyebb utaknál és lakóközöknél vegyeshasználatú gépjármű-utak, burkolt- felületek alakítandók ki.

           A sebességkorlátozáson túl ezeken a felületeken a gyalogosok előnye biztosítandó.

1. 19 Mind a meglévő épületek korszerűsítése, bővítése, felújítása, mind az új épületek létesítése esetén meg kell oldani a telek felszíni vízelvezetését, a tetővizeket és a burkolt felületekről lefolyó vizeket az utcai vízelvezető árokba (csatornába) kell juttatni.
2. 20 A talaj, a felszíni és felszín alatti vízkészlet védelme érdekében, a terület földtani állapotára való tekintettel a felhagyott kutakba, csapadékcsatornákba, árkokba történő szennyvíz bevezetés szigorúan tilos.
3. 21 A Duna-part fenti terv alapján történő rendezése, a kiépült szivárgó-rendszerek, figyelőkutak, egyéb műtárgyak folyamatos karbantartása-üzemeltetése, az Önkormányzat feladatát képezi. A monitoring rendszer folyamatos működtetése fontos feladat.
4. 22 Építési engedély csak a talajvíz-figyelő monitoring rendszer regisztrálásának megléte után adható ki a területen.
5. 23 Az ingatlanokat a szennyvíz közmű gerincvezeték megépítést követően max. 1 éven belül rá kell kötni a vezetékre
6. 24 A területre számított biológiai aktivitásérték pótlásáról – a számítások szerinti kijelölt területen – az Önkormányzatnak gondoskodni kell.

(2)     Martinász utca és környéke lakóterület sajátos építési előírásai

         (Martinász utcai teleksor keleti telekhatára – 1789, 1791, 1810, 1848, 1851 hrsz-ú telkek déli telekhatára – Tulipán utca – Gárdonyi Géza utca által határolt tömb)

1. 1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 14.-15. számú mellékletében szerepelnek.
2. 2 A lakóterület telkeinek beépítettsége max. 30%, az egyéb burkolt felületek max. 20%-ot foglalhatnak el, a min. kialakítandó zöldfelület 50%.
3. 3 Az épületek tetőhajlásszögét az általános előírások (16.§) és a 12. számú melléklet tartalmazza.
4. 4 Az előkertek mérete a szabályozási terven jelölt érték, mely 5-20m-ig változhat.

2.5    A lakóterület kialakítása előtt a tervezett drain-rendszert ki kell építeni.

2.6    A telkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy azok beépítetlen területének minden
100 m2 –re legalább egy lombos fa kerüljön.

2.7    A meglévő növényállományt védeni kell.

2.8    A terület út- és közúthálózata gyűjtőutakból, kiszolgáló utakból és ún. lakóútból áll.

Gyűjtőutak

Vasvirág utca

Rózsa utca

Lakóút szabályozási elvei:

a)   A lakóút néhány ház megközelítésére szolgál.

b)   A lakóútnál a vegyeshasználatú minősítés szükséges.

1. 9 A zöldterületek kiszolgálására – a normatívák szerint – parkolókat el kell helyezni.
2. 10 Gyalogos közlekedés:

A mintakeresztszelvények szerint a kialakítható, külön gyalogosforgalmi járdák, illetve a keskenyebb utaknál és lakóközöknél vegyeshasználatú burkolt- felületet alakítandók.

Ezeken a felületeken a gyalogosok előnye biztosítandó.

(3)     Zrínyi utca – Révai utca környéke lakóterület sajátos építési előírásai

         (Zrínyi utca – Katona József utca – a Népfront utca északi tekesorának telekhatára – Révai utca által határolt terület)

1. 1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.
2. 2 Az előkert szélessége min. 5,0m, max. 15,0m lehet.
3. 3 Az épületek tetőhajlásszögét a 12. számú melléklet tartalmazza.

3.4    A telkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy azok beépítetlen területének minden
100 m2 –re legalább egy lombos fa kerüljön.

3.5    Az 1927-40 hrsz.-ú telkek esetében a keletei, utcára néző telekhatáron utcafásítást pótló fasor ültetendő azonos fajú fákból, a tervjóváhagyást követő 2 éven belül.

3.6    A horgásztó (1445/1 hrsz.) partvonalának legalább felén nádast kell telepíteni.

3.7    A közlekedési területen keletkező zajhatások csökkentése és a közlekedésbiztonság érdekében a terület belső úthálózatánál a sebesség felső határa 30 km/ ó.

1. 8 A terület út- és közterület-hálózata gyűjtőútból, lakóútból és ún. lakóközből áll.

Gyűjtőutak:

      Révai utca

      Zrínyi utca

Lakóút szabályozási elvei:

a) lakóútnál a kialakult szabályozás megtartandó, a terv mellékleteként kiadott mintakeresztszelvények ajánlásait az utak kialakításánál figyelembe kell venni.

b) A lakóútnál a horgász tó melletti útszűkületnél a szükséges szabályozási szélességkorrekciókat a szabályozási terv tartalmazza.

Lakóköz szabályozási elvei:

a) A lakóköz néhány ház megközelítésére és a lakóutak összekötésére szolgál.

b) A lakóköznél a vegyeshasználatú minősítés szükséges.

Gyalogos közlekedés

      Az alátámasztó munkarészben szereplő mintakeresztszelvények szerint külön gyalogosforgalmi járdák, illetve a keskenyebb utaknál és lakóközöknél vegyeshasználatú burkolt – felületek alakítandók ki.

A belső területeken a sebességkorlátozáson túl ezeken a felületeken a gyalogosok előnye biztosítandó.

(4)     Kulcsi úti lakóterület sajátos építési előírásai

         (A Kulcsi út – Dr. Sárközi Ferenc utca – Pacsirta utca – 0473/13 hrsz-ú külterületi szántó által határolt terület

4.1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.

1. 2 Az övezetben melléképületek nem helyezhetők el, a gépkocsitárolót az épülettel egy tömegben kell kialakítani.
2. 3 A lakóterület telkeinek beépítettsége max. 30%, az egyéb burkolt felületek max. 30%-ot foglalhatnak el, a min. kialakítandó zöldfelület 40%.
3. 4 Az előkert szélessége min. 5,0m, max. 15,0m lehet.
4. 5 Az épületek tetőhajlásszögét a 12.számú melléklet tartalmazza.
5. 6 A terület út- és közterület-hálózata gyűjtőutakból, kiszolgáló utakból és ún. lakóútból áll.

a)   Gyűjtőutak:                Dr. Sárközi Ferenc utca, Pacsirta utca

b)   Kiszolgáló út:             hrsz: 2023, 2018

c)   Közút:                                    51122 Kulcsi bekötőút

4.7    Az 51122. jelű közút tengelyére merőleges kiosztású ingatlanokat a közúttal párhuzamos szervizútról kell megközelíteni.

(5)     Gárdonyi G. út melletti terület sajátos építési előírásai

(Gárdonyi Géza út – 1104 hrsz.-ú út – délről bel- és külterületi földek –6. sz. főút által határolt terület)

5.1    A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.

1. 2 A falusias lakóövezetben melléképítmények az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont a),b),c),e),f),h) szerint helyezhetők el.
2. 3 A különleges területen sport, szabadidő célú állattartás, lovarda, istálló építmények elhelyezésére szolgál. Kereskedelmi-szolgáltató létesítmények a többi épülettel szerves összefüggésben alakíthatók ki.
3. 4 A különleges övezetben melléképítmények az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont a),b),c),e),f),h) szerint helyezhetők el.
4. 5 Az előkert mérete 5m, vagy a szabályozási terv szerint

• a lovassport területén – min. 3m,
• a nagy telek esetében min. 20,0m, max. 40,0m.
  1. 6 Az épületek tetőhajlásszögét a 12. számú melléklet tartalmazza.

5.7    A telkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy azok beépítetlen területének minden
100 m2 –re legalább egy lombos fa kerüljön.

5.8    A lakóterületek telkein 20%-os beépítettségnél a min. zöldfelületi arány 50%.

5.9    A lakóterületek telkein 5%-os beépítettségnél a min. zöldfelületi arány 80%.

5.10  A különleges (sport intézményi) területen a minimálisan kialakítandó zöldfelület 40 %.

5.11  A területen pince létesítése csak előzetes szakvélemény alapján, talajvizet kizáró szigetelés megvalósításával engedélyezhető.

5.12  A terület út- és közterület-hálózata gyűjtőutakból, kiszolgáló utakból és ún. lakóútból áll.

a)   Gyűjtőutak:                Gárdonyi Géza út

b)   Kiszolgáló út:             Vasvirág utca, hrsz: 1104 út

(6)     Tulipán u. - Jázmin u. - Gárdonyi G. út közötti terület sajátos építési előírásai

         (Tulipán utca – Jázmin utca – Gárdonyi G. utca – Nyárfa sor déli oldal telkei által határolt terület)

1. 1A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.
2. 2 Az övezetben melléképítmények az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont a),b),c),e),f),h) szerint helyezhetők el.
3. 3 A lakóterület telkeinek beépítettsége max. 30%, az egyéb burkolt felületek max. 30%-ot foglalhatnak el, a min. kialakítandó zöldfelület 40%.
4. 4 Az előkert szélessége min. 5,0m, max. 10,0m lehet.
5. 5 Az épületek tetőhajlásszögét a 12.számú melléklet tartalmazza.
6. 6 A meglévő növényállományt meg kell tartani.
7. 7 A terület út- és közterület-hálózata gyűjtőutakból, kiszolgáló utakból, és ún. lakóútból áll.

a)   Gyűjtőutak:                Gárdonyi Géza út

b)   Kiszolgáló út:             Jázmin utca, Tulipán utca

c)   Lakóút:                      Tömbfeltáró zsákutca

(7)     Dunapart - 227/4 és 226 hrsz. út közötti terület sajátos építési előírásai

(Az Esze Tamás köz – Kiss Ernő utcai telekvégek – 226 hrsz.-ú út – Duna által határolt terület)

1. 1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.
2. 2 A különleges övezeti besorolású terület szabadidő, sport, szolgáltató-kereskedelmi-vendéglátó funkciók elhelyezésére szolgál.
3. 3 Az övezetben melléképítmények az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont a),c),e) szerint helyezhetők el.
4. 4 A területen elhelyezhető épületek földszinti padlóvonala a mértékadó árvízszint fölött, 99,30-99,60 mBf között kell legyen. Az épületek max. 1,5m feltöltésre épülhetnek, amely nem lehet szigetszerű kialakítású. Lábakon álló kialakítás nem megengedett. Az építménymagasság a feltöltés koronaszintjétől számított érték.
5. 5 Az épületek elhelyezéséhez geodéziai helyszínrajz szükséges, a Balti feletti magasság megjelölésével, valamint terep hossz-szelvény metszettel kell igazolni az épület és a feltöltés alaprajzi és magassági elhelyezését.
6. 6 Az alépítmény padlószintje min. 30 cm-rel magasabban kell legyen a rendezett tereptől, gondoskodni kell arról, hogy az esetlegesen víz alá kerülő részből a víz természetes módon távozzon.
7. 7 Az alépítmény állékonyságáról és szerkezetéről statikai tervet és számítást kell készíteni.
8. 8 Terepszint alatt pince nem építhető.
9. 9 Az előkert szélessége min. 5,0m, max. 25,0m lehet.
10. 10 Az épületek tetőhajlásszöge 40-45° között lehet.

7.11  A lakóterület telkein a minimálisan kialakítandó zöldfelület aránya 70 %.

7.12  A telkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy azok beépítetlen területének minden
100 m2 –re legalább egy lombos fa kerüljön

1. 13 A telkek Dunapart felőli oldalán 20 m széles sávban ligetes jellegű fásítást kell telepíteni ill. fenntartani.
2. 14 Az övezetekre előírt legkisebb zöldfelületei arány számításánál növényzettel fedett területeként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú vetülete vehető a számításba. A zöldfelületei fedettség számításánál a 17.§ (2) bek. 2.3 pontja szerint figyelembe kell venni, hogy nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, mekkora a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága.
3. 15 Épület létesítése csak a mértékadó árvízszint feletti földszinti padlóvonal építésével engedélyezhető.
4. 16 A gyalogos úttól délre eső terület telkeinek kiszolgálására közforgalom elől elzárt magánút létesíthető a szabályozási terven jelölt helyen. A szükség szerint kialakuló magánút számára telket kell alakítani, melynek szélessége min. 10m.
5. 17 A környező terület út- és közterület-hálózata gyűjtőutakból, kiszolgáló utakból, és ún. lakóútból áll.

a)   Gyűjtőutak :               hrsz: 227/4 Dunaparti út

b)   Kiszolgáló út:             hrsz: 226

c)   Lakóút:                      hrsz: 227/10

1. 18 Gyalogos közlekedés:

A mintakeresztszelvénye szerint külön gyalogosforgalmi járdák alakítandók ki.

(8)     Révai utca északi oldalának sajátos építési előírásai

         (A Révai utca északi oldala – 1555 hrsz-ú lakótelek – a 0373/30, 0373/49 hrsz-ú külterületi földrészletek által határolt terület valamint a 2076 hrsz.-ú telek)

8.1    Falusias lakóterületen lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshelyül szolgáló épület és kézműipari építmény helyezhető el.

1. 2 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.
2. 3 Azon a területeken, ahol a felszínen belvíz megjelenésével lehet számolni, ott a telek csak vízrendezés után építhető be.
3. 4 Pincét építeni nem lehet. Azokon a területeken, ahol a várható útkorona és a beépítési vonal között 1m-nél nagyobb szintkülönbség van, szuterén építése megengedett.
4. 5 Az előkert mérete 5,0m és 10,0m között lehet.
5. 6 Az épületek tetőhajlásszögét a 12. számú melléklet tartalmazza.

8.7    A lakótelkeken a minimális zöldfelületi arány 40 %.

8.8    A Révai u. mindkét oldalán utcafásítást kell telepíteni, kertészeti terv alapján, egységes megjelenéssel, a terv jóváhagyását követő két éven belül.

1. 9 A meglévő fás növényállomány megtartandó.
2. 10 A közlekedési területen keletkező zajhatások csökkentése érdekében a Révai utcában a sebesség felső határa 30 km/h-ban korlátozandó.
3. 11 A Révai utca gyűjtő út minősítésű, minimális szélessége 22 m, illetve a szabályozási terv szerint változó méretű.
4. 12 A vízelvezető ároktól 10-10m-re eső sávban építményt elhelyezni nem lehet.

(9)     Jankovich-kúria és környéke sajátos építési előírásai

         (A 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202/1, 202/2 és a 640/6 hrsz-ú telkek területére)

1. 1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.
2. 2 Az épületek tetőhajlásszögét a 12. számú melléklet tartalmazza.
3. 3 A területen az épületek színezésénél a fehér és a természetes színek használata kötelező, nem lehet alkalmazni kék, lila, hideg zöld és citromsárga színeket.
4. 4 A területen állattartó épület nem létesíthető, kivéve öko- és lovas idegenforgalmi funkció esetén.
5. 5 A szabályozási terven jelölt, kötelezően beültetendő területsávon a háromszintes növényállomány telepítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. Az építési telek további nem beépített és nem burkolt területének minden megkezdett 100m²-re után egy nagy lombkoronájú lombos fa telepítendő.
6. 6 A terven megtartandónak jelölt növényzet (fák, cserjék) kivágása csak kertészeti szakvélemény és a települési főépítész hozzájárulása alapján engedélyezhető.
7. 7 Az „ültetési kötelezettséggel” jelölt részeken 16m²/1fa sűrűségű, háromszintes növényállományt kell kialakítani és fenntartani.
8. 8 Az övezetekre előírt legkisebb zöldfelületei arány számításánál növényzettel fedett területeként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú vetülete vehető a számításba. A zöldfelületei fedettség számításánál a 17.§ (2) bek. 2.3 pontja szerint figyelembe kell venni, hogy nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, mekkora a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága.
9. 9 Az előkertek mérete 5m, vagy a szabályozási terv szerint változhat.
10. 10 A területen az épületek utcai homlokzatán szabadon semmilyen vezeték nem vezethető, csak falba süllyesztve és elvakolva.

Falusias lakóterületen

1. 11 A területen telkenként egy, egylakásos lakóépület (amely magába foglalja a szükséges kiegészítő funkciókat is), valamint az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. a),c),e),h),g),j) pontjai szerinti melléképítmények helyezhetők el.
2. 12 Épületekre használatbavételi engedély csak az ültetési kötelezettség teljesítése és a zöldfelületek előírt kialakítása után adható.
   
3. 13 A területen új építés feltétele a szabályozási terv szerinti új utak kialakítása, valamint a közművek teljes kiépítése.
   
4. 14 Az új, kialakuló területekre telekalakítási tervet kell készíteni.
   
5. 15 A területen állattartó épületet építeni nem lehet.
   

Településközpont vegyes terület

A Jankovich kúria területe

1. 16 A Jankovich kúria műemléki védettség alatt álló terület.
   
2. 17 A Jankovich kúria telke az eredeti telekállapot szerint lehatárolandó.
   
3. 18 A területen elhelyezhető: oktatási épület, szálláshely szolgáltató épület, kulturális épület, igazgatási épület, egészségügyi-szociális épület, sportépítmény és az OTÉK 31.§ (2) bekezdésben előírtak figyelembe vételével lakóépület építhető.
   
4. 19 A területen az eredeti állapotnak megfelelő telekalakítás és bármely építési, bontási (korszerűsítési, felújítási, átalakítási, kertépítési, stb.) az épületeket és a területet érintő munka csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye és útmutatása szerint végezhető.
   
5. 20 A kúria területén további telekalakítás nem engedélyezhető.
   
6. 21 Az előírásokban K-val jelölt adatokat (az elhelyezhető új építmények magasságát, az elő-, oldal- és hátsókertek nagyságát, valamint a terepszint alatti beépítések lehetőségét és módját) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozhatja meg egyedi eljárás keretében.
   
7. 22 A kúriához tartozó kert rekonstrukciója csak kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terv alapján történhet. A kúria kertjének területén további épület nem helyezhető el, egyéb építmény is csak kertépítészeti kiviteli terv alapján.
   
8. 23 A szabályozási terven jelölt kötelezően beültetendő területsávokat ütemezetten is meg lehet valósítani.
   
9. 24 A kúria parkjának védelme érdekében a szükséges parkolószám max. 50%-át kell a telken belül elhelyezni, a többi parkolóhely közterületen biztosítandó az új útépítésekkel egyidőben.
   

A 202/1hrsz plébánia és a 194/24hrsz-ú telek területe

1. 25 A meglévő telkek tovább nem oszthatók.
   
2. 26 A szabályozási terven ültetési kötelezettséggel jelölt háromszintes növényállomány telepítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
   
3. 27 Új építmény kialakításánál a meglévő épülethez (tömeg, tetőzet, homlokzatformálás, anyaghasználat) alkalmazkodni kell.
   

A Jankovich kúria és a volt magtár közötti terület és a megtartandó volt magtár épület és telke területe^[3]

1. 28 A területen elhelyezhető lakóépület, kereskedelemi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.
   
2. ^[4]
   
3. ^[5]
   
4. 32 A elektromos vezetékeket közterületre kell áthelyezni.
   
5. ^[6]
6. ^[7]
7. 35 A területen állattartó épület csak a lovas-panzió kiszolgáló épületeként építhető.
   
8. 36 A szabályozási terven ültetési kötelezettséggel jelölt háromszintes növényállomány telepítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
   

Különleges terület

1. ^[8]
2. ^[9]

3. Közlekedési területek

4. 39 Közúti közlekedési területek szabályozása
   

1. 40 A közúti közlekedési területen az OTÉK 26 § (1) bekezdése, és a (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 1 %- át, építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.
   
2. 41 Az utak mellett fedett vagy nyílt árkokkal kell gondoskodni a felszíni vizek eróziómentes gyűjtéséről és elvezetéséről.
   
3. 42 Az utak melletti, szabályozási terven jelölt fasorokat az útépítéssel együtt kell kialakítani.
   

(10)   A 6 sz. főút, dunaújvárosi közigazgatási határ, 059/2 út, Venyimi út által határolt iparterület sajátos építési előírásai

1. 1 A területen telket alakítani csak az e területen jelentkező, 60 ha-t meghaladó mértékű telekalakítási igény ismeretében lehet.
   
2. 2 Építési telek alakítása során közmű számára új szolgalmi jog nem létesíthető.
   
3. 3 A területen nyúlványos telek nem alakítható.
   
4. 4 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.
   
5. 5 A területen az építménymagasság max. 18,0m. Pontszerű építmények (magasraktár, torony, siló, stb.) építhetők a telekterület max. 5%-án.
   
6. 6 Vagy Paks mikrohullámú adósáv 100m-es sávjában (50-50 m) a mindenkor előírt magassági korlátozást figyelembe kell venni.
   
7. 7 A területen lapostetős és magastetős épületek egyaránt elhelyezhetők.
   
8. 8 Az előkert min. 10m. Oldalkert szélessége, valamint a hátsókert mélysége nem lehet kisebb az övezetre előírt (max. megengedett) legnagyobb építménymagasság értékének felénél, vagy az oldalkertre néző homlokzatmagasság felénél. Minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni.
   
9. 9 Az oldalkert és hátsókert sávjában a telekhatárnál csatlakozó meglévő terepszint és a teleken tervezett terepszint közötti legnagyobb eltérés max. 1,0m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül rézsűvel max. 1,5m, támfallal max. 2,0m lehet.
   
10. 10 Az előkert előírt mélységén belül portaépület és csatlakozó létesítményei elhelyezhetők, amennyiben azok az utcai kerítéssel egy építészeti egységet alkotnak.
    
11. 11 Az utcai kerítést a környezetbe illesztés általános szabályai szerint kell kialakítani, de a kerítés magassága legfeljebb 2,0m lehet, az áttörtség mértéke min. 30%. Tömör kerítés nem építhető.
    
12. 12 Az épületek kialakításánál a homlokzati és tetőfedő anyagok kiválasztásánál törekedni kell a természetes anyagok és természetes ún. fölpát színek használatára. Rikító, telített, természetbe nem illeszkedő színek nem alkalmazhatók.
    
13. 13 A területen kialakítandó építési telkeken az előírt min. 30 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.
    
14. 14 A 6. sz. út mellett kialakuló építési telkek 6. sz. út felöli telekhatárától mért 30 m széles területén – környezetvédelmi, településkép védelmi, környezetalakítási célú – telken belüli kötelező háromszintes növénytelepítést, védőfásítást kell kialakítani a 23. § (1) pont szerinti ültetési sűrűséggel. A kötelező védőfásítások a 30% zöldfelületi arányba beszámítható. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
    
15. 15 A telkeken az uralkodó szélirány felőli – a mezőgazdasági területek határán - telekhatár mentén min. 10m széles háromszintes növényállomány telepítése kötelező, mely csak a kapubehajtó céljából szakítható meg. Minden egyéb telekhatár mentén (telkenként) egy sor háromszintes növényzet, védőfasor telepítendő. A kötelező védőfásítások a 30% zöldfelületi arányba beszámítható. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
    
16. 16 A területen kialakuló építési telkeken építeni csak a konkrét építményre vonatkozó talajmechanikai szakvéleménnyel, valamint tereprendezési és felszíni vízrendezési tervekkel kiegészített építési engedélyezési tervdokumentáció alapján lehet.
    
17. 17 A területen a szabályozási tervlapon jelölt kötelezően kialakítandó utakon túl telekalakítással további közforgalom számára megnyitott magánutak hozhatók létre min. 14m szélességben, a kamionok kanyarodását biztosító paraméterekkel. Amennyiben a közforgalom számára megnyitott magánút kialakítása zsákszerű (max. 100m úthosszúságig), akkor az út végében min. 24x24m terület biztosítandó végforduló számára
    
18. 18 Közforgalom számára megnyitott magánutat – a max. 100m hosszú végfordulóval kialakított zsákutca kivételével - csak közterülettől-közterületi csatlakozásig, egy szakaszban, a magánútról nyíló telkekkel egy ütemben telekalakítási terv keretében lehet kialakítani.
    
19. 19 A terület közforgalom számára megnyitott magánúttal érintett építési telekre akkor adható építési engedély, ha a tömbfeltáró magánút telkének önálló helyrajzi számú, magánút megnevezésű kialakítása és földhivatali bejegyzése megtörtént.
    

10.20   A Névtelen árokban lefolyó felszíni vizek elvezetéséről az építési telek tulajdonosának kell gondoskodni, a részvízgyűjtő terület nagyságának megfelelő keresztmetszetű és lejtésviszonyú árokkal.

10.21   Az 1 ha-t meghaladó ipari-gazdasági területen az építési engedély kiadásának feltételeként a belső felszíni vízelvezető hálózatot meg kell tervezni.

10.22 Tehergépjármű parkolók, vagy 20-nál több személygépjármű parkoló csapadékvizét hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül kell a csapadékvíz elvezető hálózatba vezetni. Gyephézagos burkolatú parkoló csak 20-nál kevesebb befogadóképességű személygépjármű esetén építhető.

10.23 A villamosenergia-ellátás és a távközlés hálózatait úgy kell kialakítani, hogy a 0,4 kV-os hálózat, a közvilágítás és a távközlés vezetékei közös, egyoldali oszlopsorra kerüljenek.

10 24 A szabályozott területen az NA 600-as vízvezeték és az NA 300 a. nagyközép-nyomású (6 bar) gázvezeték a szabályozási terven jelölt út nyomvonalán kiváltásra kerül.

10.25 Az NA 600-as ac.ny. regionális ivóvízvezeték 10,0-10,0 m-es védőtávolságán belül, valamint az NA 300 a. nagyközépnyomású (6 bar) gázvezeték 5,0-5,0 m-es védősávján belül tilos:

a) épület és építmény elhelyezése,

b) mély gyökérzónás növényzet ültetése,

c) szerves, ill. hígtrágyás talajjavítás,

d) ipari , kommunális hulladék lerakása,

e) szennyvíz szikkasztás,

f) vegyszerezés.

1. 26 A szabályozott területen keresztülhaladó 20 kV-os szabadvezeték kiváltandó, építési telek felett nem vezethető.
   

(11) A 6.sz. főút, Venyimi út, regionális közművezeték és a 080/15 és 082/1 (vasútállomáshoz vezető út) által határolt terület sajátos előírásai

1. 1 A területen az irányadó telekhatárok és az irányadó telekhatárral kialakítandó - nem kötelező - magánutak módosítása csak az érintett, összefüggő területegységre, egész tömbre kiterjedő, már meglévő telkeket is feltüntető, telekalakítási terv szerint lehet. Építési telek alakítása során közmű számára új szolgalmi jog nem létesíthető.
   
2. 2 A területen nyúlványos telek nem alakítható.
   
3. 3 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.
   
4. 4 A területen lapos tetős és magas tetős épületek egyaránt elhelyezhetők.
   
5. 5 Az előkert min. 6m. Oldalkert szélessége, valamint a hátsókert mélysége nem lehet kisebb az övezetre előírt (max. megengedett) legnagyobb építménymagasság értékének felénél, vagy az oldalkertre néző homlokzatmagasság felénél. Minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni.
   
6. 6 Az oldalkert és hátsókert sávjában a telekhatárnál csatlakozó meglévő terepszint és a teleken tervezett terepszint közötti legnagyobb eltérés max. 1,0m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül rézsűvel max. 1,5m, támfallal max. 2,0m lehet.
   
7. 7 Az előkert előírt mélységén belül portaépület és csatlakozó létesítményei elhelyezhetők, amennyiben azok az utcai kerítéssel egy építészeti egységet alkotnak.
   
8. 8 Az utcai kerítést a környezetbe illesztés általános szabályai szerint kell kialakítani, de a kerítés magassága legfeljebb 2,0m lehet, az áttörtség mértéke min. 30%, tömör kerítés nem építhető.
   
9. 9 A területen kialakítandó építési telkeken az előírt min. 30 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.
   
10. 10 A 6. sz. út mellett kialakuló építési telkek 6. sz. út felöli telekhatárától mért 30 m széles sávban – környezetvédelmi, településkép védelmi, környezetalakítási célú – telken belüli kötelező háromszintes növénytelepítést, védőfásítást kell kialakítani a 23. § 1) pont szerint. Minden egyéb telekhatár mentén (telkenként) egy sor háromszintes növényzet, védőfasor telepítendő. A kötelező védőfásítások a 30% zöldfelületi arányba beszámítható. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
    
11. 11 A telkeken az uralkodó szélirány felőli telekhatár mentén min. 10m széles háromszintes növényállomány telepítése kötelező, mely csak a kapubehajtó céljából szakítható meg. A kötelező védőfásítások a 30% zöldfelületi arányba beszámítható. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
    
12. 12 A területen kialakuló építési telkeken építeni csak a konkrét építményre vonatkozó talajmechanikai szakvéleménnyel, valamint tereprendezési és felszíni vízrendezési tervekkel kiegészített építési engedélyezési tervdokumentáció alapján lehet.
    
13. 13 A területen a szabályozási tervlapon jelölt kötelezően kialakítandó utakon túl telekalakítással további közforgalom számára megnyitott magánutak hozhatók létre min. 14m szélességben, a kamionok kanyarodását biztosító paraméterekkel. Amennyiben a magánút kialakítása zsákszerű (max. 100m úthosszúságig), akkor az út végében min. 24x24m terület biztosítandó végforduló számára.
    
14. 14 A közforgalom számára megnyitott magánutat – a max. 100m hosszú végfordulóval kialakított zsákutca kivételével - csak közterülettől-közterületi csatlakozásig, egy szakaszban, a magánútról nyíló telkekkel egy ütemben telekalakítási terv keretében lehet kialakítani.
    
15. 15 A terület magánúttal érintett területrészre akkor adható építési engedély, ha a tömbfeltáró magánút telkének önálló helyrajzi számú, magánút megnevezésű kialakítása és földhivatali bejegyzése megtörtént.
    

(12) A a 6.sz. fkl. út, a 080/15 és 082/1 (vasútállomáshoz vezetőút)a MÁV zerület és a 0369/2 hrsz-ú Mk korlátozott mezőgazdasági terület által határolt terület sajátos előírásai 

1. 1 A területen új telket alakítani csak a Főépítész előzetes véleményével lehet. Építési telek alakítása során közmű számára új szolgalmi jog nem létesíthető.
   
2. 2 A területen nyúlványos telek nem alakítható.
   
3. 3 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. A Gksz-3 építési övezetben - a 6. számú főút felöli telekhatártól mért 30,0m távolságon túl - az építménymagasság 6,0-10,0 m lehet.
   
4. 4 A területen hangsúlyos „település bejárati” fekvése miatt építési engedélyt kiadni – egy főépület esetében is - csak a Főépítész előzetes véleményével benyújtott elvi építési engedély alapján lehet. Az elvi építési engedélyben beépítési, építészeti (tömegkialakítás, tetőfedés, színhasználat), településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelményeket előzetesen tisztázni kell.
   
5. 5 A területen lapos tetős épületek nem helyezhetők el, a magas tető hajlásszöge 15-45º közötti lehet.
   
6. 6 Az előkert min. 5m. Oldalkert szélessége, valamint a hátsókert mélysége nem lehet kisebb az övezetre előírt (max. megengedett) legnagyobb építménymagasság értékének felénél, vagy az oldalkertre néző homlokzatmagasság felénél. Minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni.
   
7. 7 Az oldalkert és hátsókert sávjában a telekhatárnál csatlakozó meglévő terepszint és a teleken tervezett terepszint közötti legnagyobb eltérés max. 1,0m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül rézsűvel max. 1,5m, támfallal max. 2,0m lehet.
   
8. 8 Az előkert előírt mélységén belül portaépület és csatlakozó létesítményei elhelyezhetők, amennyiben azok az utcai kerítéssel egy építészeti egységet alkotnak.
   
9. Az utcai kerítést a környezetbe illesztés általános szabályai szerint kell kialakítani, de a kerítés magassága legfeljebb 2,0m lehet, az áttörtség mértéke min. 30%, kivéve a zajvédő falat, melyet növényzettel kell befuttatni, vagy sövénysorral takarni kell.
10. 9 A területen kialakítandó építési telkeken az előírt min. 30 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.
    
11. 10 A 6. sz. út mellett meglévő és kialakuló építési telkek 6. sz. út felöli telekhatárán a szabályozási terv szerinti 5-10m-es telken belüli kötelező háromszintes fásítás a 23.§ (1) pont szerinti telepítéssel, vagy a szabályozási terven jelölt, telken belüli fasor létesítése a használatbavételi engedély feltétele.
    
12. 11 A területen a szabályozási tervlapon jelölt kötelezően kialakítandó utakon túl telekalakítással további magánutak hozhatók létre min. 14m szélességben, a kamionok kanyarodását biztosító paraméterekkel. Amennyiben a magánút kialakítása zsákszerű (max. 100m úthosszúságig), és két teleknél többet szolgál ki, akkor az út végében
    min. 24x24m terület biztosítandó végforduló számára. Max. 2db építési telek kiszolgálása esetén a magánút közforgalom elől elzárt is lehet, több építési telek esetében közforgalom előtt megnyitott kialakítású kell legyen.
    
13. 12 A terület magánúttal érintett területrészre akkor adható építési engedély, ha a tömbfeltáró magánút telkének önálló helyrajzi számú, magánút megnevezésű kialakítása és földhivatali bejegyzése megtörtént.
    

(13) A0336/2 hrsz. út melletti iparterület sajátos építési előírásai

1. 1 A területen új telket alakítani csak a Főépítész előzetes véleményével lehet. Építési telek alakítása során közmű számára új szolgalmi jog nem létesíthető.
   
2. 2 A területen nyúlványos telek nem alakítható.
   
3. 3 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.
   
4. 4 A területen lapos tetős és magas tetős épületek egyaránt elhelyezhetők.
   
5. 5 Az előkert min. 6m. Oldalkert szélessége, valamint a hátsókert mélysége nem lehet kisebb az övezetre előírt (max. megengedett) legnagyobb építménymagasság értékének felénél, vagy az oldalkertre néző homlokzatmagasság felénél. Minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni.
   
6. 6 Az utcai kerítést a környezetbe illesztés általános szabályai szerint kell kialakítani, de a kerítés magassága legfeljebb 2,0m lehet, az áttörtség mértéke min. 30%, tömör kerítés nem létesíthető.
   
7. 7 A területen kialakítandó építési telkeken az előírt min. 30 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.
   
8. 8 A telkeken az uralkodó szélirány felőli telekhatár mentén min. 10m széles háromszintes növényállomány, a többi telekhatáron fasor telepítése kötelező, mely csak a kapubehajtó céljából szakítható meg. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
9. 9 A területen kialakítandó építési telkeken az előírt min. 30 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.
   

13.10 A telkeken az uralkodó szélirány felőli telekhatár mentén min. 10m széles háromszintes növényállomány, a többi telekhatáron fasor telepítése kötelező, mely csak a kapubehajtó céljából szakítható meg. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.

1. (14)   Pálhalma – Újgalambos Biogázüzem sajátos építési előírásai
   

2. 1 A területen új telket alakítani csak a Főépítész előzetes egyetértésével lehet. Építési telek alakítása során közmű számára új szolgalmi jog nem létesíthető.
   
3. 2 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen előírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek.
   
4. 3 A 62. sz. főút szabályozási szélessége 40m, az út fenntartójával a szükséges telekhatár módosítást, telekalakítást előzetesen egyeztetni kell. A szabályozási szélességen belül építési hely nem alakítható ki.
   
5. 4 A 62. sz. főút tengelyétől mért 100-100 m-en belül építmény elhelyezésekor a közút kezelőjével egyeztetni kell.
   
6. 5 A 62. sz. főút felé eső 0173/1 és 0173/3 hrsz-ú telekhatárok mentén 10,0m szélességben háromszintes (fű, bokor, fa) zöldsáv-védőfásítás a 23. § (1) pont szerinti telepítése kötelező. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele kell.
   
7. 6 A 0173/1 és 0173/3 hrsz-ú telken létesítendő építmények elhelyezésénél (elő-, oldal- és hátsókert) az OTÉK általános előírásai érvényesek, ettől kivétel a 62. sz. út melletti oldalkert, melyre az előző bekezdés előírásait kell betartani.
   
8. 7 Az üzem területén létesítendő melléképítmények (nyitott trágyatároló, nyitott ömlesztett anyagtároló) területét a beépítési százalékba nem kell beszámítani.
   
9. 8 A területen kialakítandó építési telkeken az előírt min. 35 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani, melybe a telekhatáron telepített védőfásítás is beszámít.
   
10. 9 A terület csak a 62. számú útról nyíló belső köz- vagy magánútról szolgálható ki. Magánúttal érintett területrészre akkor adható építési engedély, ha a tömbfeltáró magánút telkének önálló helyrajzi számú, magánút megnevezésű kialakítása és földhivatali bejegyzése megtörtént.
    
11. 10 A zárt rendszerű technológia biztonsági övezete nem terjed túl az üzem területének határvonalain. A megtermelt energia villamos áramként, 20 kV feszültségszinten kerül kivezetésre. A 20 kV-os hálózatokra vonatkozó szabályozás a villamosenergia ellátás c. fejezetben található.

12. 1. (15)   Szélerőmű-park sajátos építési előírásai
       

       15.1     A szélerőmű park biztonsági övezete egybevág a terület határaival.

       A szélerőmű egységek (tornyok) a föld feletti vonalas létesítményektől dőlési távolságon (130,0m.) kívül kerülnek telepítésre.

       Új föld feletti vonalas létesítmények tervezése során a 130,0m-es védőtávolságot be kell tartani.

    (16)   A 6. számú fkl. út déli szakaszától keletre eső iparterület sajátos építési előírásai
    

16.1     A szükséges közműnyomvonal elhelyezése érdekében kialakítandó közműtelek szélessége min. 6m széles lehet, telekalakításkor nem kell figyelembe venni az iparterületre meghatározott min. 4000m² telekterületet. A közműtelket csak közművek elhelyezésére, megépítésére lehet használni, egyéb építési tevékenység a területen nem végezhető.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §^[10]

A jelen rendelet szerves részét képezik a következő mellékletek:

1) Szabályozás terv (digitalizált, teljes közigazgatási területre)                      1. sz. melléklet

2) a szabályozási tervek egységes jelkulcsa                                                 1.a. melléklet

3) az 1. számú mellékletet módosító szabályozási tervek

a)1.b. melléklet

b) 1.c. melléklet

c) 1.d. melléklet

4) Műemlékileg védett épületek és műemléki környezetük hrsz. szerint         2. sz. melléklet

5)      Helyi védelemre javasolt településszerkezeti egység                            3. sz. melléklet

6)      Régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanok                                       4. sz. melléklet

7) Helyi védelemre javasolt épületek és egyedi növények hrsz. szerint           5. sz. melléklet

8) A helyi értékvédelmi területen lévő telkek beépítésének, az épületek bővítésének, korszerűsítésének feltételei (tömbönkénti bontásban)

a) Átnézeti tervlap (M=1:2000)……………                                           6. sz. melléklet

b) Táblázat…………………………………….                                        7. sz. melléklet

9) Építési tilalommal jelölt ingatlanok hrsz. szerint………………………      8. sz. melléklet

10) Építési korlátozással jelölt ingatlanok hrsz. szerint……………………     .9. sz. melléklet

11) Utcai homlokzatmagasság arányosítás értelmezése…………………       10. sz. melléklet

12) Övezeti besorolás, telekalakítás összefoglaló táblázata……………...      11. sz. melléklet

13) Építési előírások részletes összefoglaló táblázata…………………..         12. sz. melléklet

31. §

Jelen rendelet  2005. október 28-án lép hatályba.

Schrick István sk.                                                               Horváth Mihályné sk.

polgármester                                                                               aljegyző

A rendelet kihirdetése 2005. október 28-án megtörtént.

                                                                                             Horváth Mihályné sk.

                                                                                                    aljegyző