Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő – testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről, valamint a lakbértámogatás szabályairól a következő rendeletet alkotja:

I. rész

A lakásbérlet szabályai

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Bonyhád Város Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi ingatlanra, így a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, vagy résztulajdonában álló ingatlanra.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv.,  és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

(3) A lakás, helyiség fogalmát, a lakások komfortfokozatát és a rendeletben használt egyéb

fogalmakat a Ptk. és az Ltv.értelmező rendelkezései határozzák meg.

A bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szervek

2.§

(1) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a bérbeadói jogok és kötelezettséget teljesítése a BONYCOM Korlátolt felelősségű társaságot (székhelye: Bonyhád, Széchenyi tér 4.) terhelik és illetik a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel. 

(2) A lakások bérbeadói jogát  – a szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén – az Egészségügyi és Szociális Bizottság (a továbbiakban: ESZB ), - a városi érdekből, meghatározott munkakört betöltő személy részére történő bérbeadás esetén a Polgármester javaslatára a Jogi-, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság (a továbbiakban: JPEGB ) gyakorolja.

(3) A piaci alapon történő bérbeadás meghirdetett árverési licitálással zajlik, melyet a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Osztálya (a továbbiakban: Városüzemeltetés ) bonyolít le.

(4) A lakások és helyiségek fenntartási, felújítási, üzemeltetési, hibaelhárítási, karbantartási feladatait – a tulajdonos önkormányzat által készített felújítási ütemterv alapján - a Bonycom Kft. (Bonyhád, Széchenyi tér 4.) látja el.

A bérlő által végzendő felújítási, karbantartási munkákra – a Városüzemeltetéssel előzetesen jóváhagyott -  írásbeli megállapodást köt a bérlővel.

II. fejezet

Lakások

A lakások bérbeadásának jogcímei

3. §.

(1) Az önkormányzati lakás bérbe adható:

            a.) szociális helyzet alapján

            b.) pályázat alapján piaci alapon

            c.) pályázat nélkül költségelven

                c.1.) közérdekű feladatok megvalósítására

                c.2.) jogszabályon, megállapodáson alapuló elhelyezési kötelezettség teljesítésére

                c.3.) lakáscsere alapján

                         c.4.) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 136./A § alapján, elővásárlási joggal megszerzett lakás esetén.

(2) Az (1) bekezdés b.) és c.) pontjának meghatározottak szerint hasznosítható lakás is bérbe adható szociális rászorultnak, azonnali intézkedést igénylő, súlyos válsághelyzetbe került személy vagy család elhelyezésének szükségessége esetén.

(3) A Széchenyi Terv keretében, állami támogatással megépült önkormányzati bérlakások csak szociálisan rászorultak részére adhatóak bérbe.

(4) Városi érdekből a piaci és költségelvű hasznosításra, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a szociális célú hasznosításra kijelölt lakás - meghatározott munkakört betöltő személy számára is - bérbe adható, de kizárólag a munkakör betöltésének idejére.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkakörök: orvos, egészségügyi szakdolgozó, pedagógus, főiskolai vagy egyetemi végzettségű köztisztviselő és közalkalmazott, hivatásos rendőr vagy katonatiszt, gondnok, házmester, önkormányzat által alapított közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény, vagy gazdasági társaság alkalmazottja.

(6) A lakások és a lakásigények nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztálya, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartását a Városüzemeltetés vezeti. A szociális lakások címjegyzékét az 1. számú melléklet, a piaci alapon hasznosítható lakások címjegyzékét a 2. számú, a helyiségek címjegyzékét a 3. számú melléklet  tartalmazza.

4. §

(1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a képviselő-testület rendkívül indokolt esetben eltérhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, szociális bérlakás esetén az ESZB, egyéb esetekben a JPEG jóváhagyását ki kell kérni.

5. §

(1) A képviselő-testület hozzájárulása alapján  lakásra a polgármester megállapodást köthet a bérlőkijelölés jog megszerzésére.

(2) A bérlőkijelölési jog jogosultja:

1. egyszeri bérlő-kiválasztási jogot a lakás beköltözhető forgalmi érték          60 %-ának,
2. kétszeri bérlő-kiválasztási jogot a lakás beköltözhető forgalmi érték           80 %-ának,
3. háromszori bérlő-kiválasztási jogot a lakás beköltözhető forgalmi érték    100 %-ának

megfizetése  ellenében szerezhet.

6. §

(1) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal - kérelmükre - a bérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.

(2) A lakásba később beköltöző házastárs írásban kérheti a bérbeadótól bérlőtársi minőségének elismerését.

 A kérelem teljesítését a lakás eddigi bérlőjének - tehát a másik házastársnak - hozzájárulása esetén nem lehet megtagadni.

Élettársak esetében legalább 5 éves igazolt együttlakás szükséges a bérlőtársi szerződés megkötéséhez.

(3) A lakásba történő beköltözés előtt - tehát a lakásbérleti szerződés megkötésekor - az egyenes ági rokonok, valamint testvérek kérelmére bérlőtársi jogviszony létesíthető. Ez a jogosultság az örökbefogadott, a mostoha - és a nevelt gyermek vonatkozásában is fennáll. A bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik.

(4) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére lehet bérbe adni, ugyanazon feltételekkel, mint a korábbi társbérlőnek.

7.§

Az önkormányzati tulajdonú lakásra megkötött lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell azt, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő, két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles előzetesen írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely változása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre való hivatkozással felmondani nem lehet.

9. §

(1) A lakásnyilvántartásba vételi kérelmet a rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Hatósági Osztályon.

(2) A Hatósági Osztály nyilvántartásba veszi a lakásigényt, amennyiben az megfelel a 8. §-ban foglalt feltételeknek, és erről, illetve a nyilvántartásba vétel megtagadásáról – a kérelem benyújtását követő 15 napon belül – értesíti az igénylőt.

A nyilvántartásba vétel megtagadásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az igénylő kérheti az ESZB felülvizsgálatát, melyről az ESZB soron következő ülésén dönt.

10.§

A lakásnyilvántartásba vétel az értesítést követő 2 évre szól. Amennyiben az igénylő lakáshelyzete nem rendeződik a 2 év alatt, a jogosultság igazolása mellett új kérelmet kell benyújtania.

11.§

(1) A lakásnyilvántartásba felvett igénylő a lakásbérleti jogát pályázat útján nyerheti el.

(2) A pályázatot a Hatósági Osztály írja ki – a bérbeadó értesítése alapján – a lakás megüresedését követő 3 napon belül. A pályázati felhívást közzé kell tenni az önkormányzat hirdető tábláján és a helyi kábeltelevízióban, legalább 7 munkanapon keresztül.

A felhívásnak tartalmaznia kell:

- a meghirdetett lakás címét, műszaki jellemzőit

- a lakbér összegét

- az elvégzendő munkákat, azok várható költségét, és a bérbeszámítás lehetőségét,

- a pályázat benyújtásának helyét, idejét

(3) A pályázatokat a Hatósági Osztályon kell benyújtani, a rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

12.§

(1) A szociális bérlakás elnyerésére pályázók közül a bérlő személyét az ESZB jelöli ki, az alábbi főbb szempontok alapján:

- lakhatási körülmények

- jövedelmi, vagyoni viszonyok (figyelemmel a fizetési kötelezettségek teljesíthetőségére is)

- egészségi állapot

- együtt lakók száma, gyerekek száma

- család összetétele (pl. egyedülálló szülő)

- bonyhádi lakcím vagy munkahely létesítésének időpontja,

(2) Az ESZB döntését követően – a Hatósági Osztály értesítése alapján – a bérbeadó felhívja a kijelölt bérlőt a bérleti szerződés megkötésére, a döntést követő 5 napon belül.

(3) Ha a kijelölt bérlő az értesítést követő 10 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, az ESZB a már benyújtott pályázatok alapján újabb bérlőt jelöl ki.

13.§

A szociális helyzet alapján legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződés köthető. A határozott idő eltelte után felül kell vizsgálni a bérlő szociális és lakáshelyzetét, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a bérleti jogviszony meghosszabbítható legfeljebb 5 évre. A bérleti jogviszony mindaddig meghosszabbítható, amíg a bérlő jogosultsági feltételei fennállnak és lakáshelyzete másként nem oldható meg.

Piaci alapon történő bérbeadás feltételei

14.§

(1) A nem szociális jellegű lakásokat piaci alapon, árverési licit útján kell bérbe adni, határozatlan időtartamra. Városi érdekből határozott időtartamra is meghirdethető a bérleti jog.

(2) Az árverési licitet – a bérbeadó értesítése alapján – a Városüzemeltetési Osztály írja ki, a lakás megüresedését követő 15 napon belül. A kiírást közzé kell tenni az önkormányzat hirdető tábláján, a kábeltelevízióban, legalább 30 napig.

A kiírásnak tartalmaznia kell:

- a lakás címét, műszaki adatait

- a minimum bérleti díjat, ami a kikiáltási alap

- az elvégzendő munkákat, ezek várható költségét, az eseteleges megtérítés módját

- az árverés napján leteendő pályázati biztosítékot, amely a bérleti díjba beszámít a bérleti jogosultság

  elnyerése esetén, illetve visszajár, ha nem nyer a licitáló bérleti jogot, visszalépés esetén pedig a

  kikiáltót illeti

- a bérleti jog időtartamát

- az árverés helyét, idejét

(3) A bérleti szerződést azzal a licitálóval köti meg a bérbeadó – az árverésen készült jegyzőkönyv alapján – aki a legmagasabb összegű lakbér fizetését vállalta.

(4) Az árverés sikertelensége esetén, vagy ha a az árverésen bérleti jogot nyerő ajánlattevő az árverést követő 15 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, és az árverést követő 3 hónapon belül nem veszik bérbe a lakást a kikiáltási áron, újabb árverést kell kiírni. Újabb kiírás esetén a minimum bérleti díj 20 %-kal csökkenthető.

Pályázat nélkül költségelven történő bérbeadás

15.§

(1) Pályázaton kívül közérdekű feladatok végrehajtása érdekében adható bérbe lakás:

                  a.) megsemmisült, vagy életveszélyes lakás bérlőjének vagy használójának elhelyezése esetén

                  b.) önkormányzati rendeletek vagy határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (önkormányzat által kisajátított lakás, rendezési terv)

                  c.) önkormányzat és szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselők, közalkalmazottak, önkormányzat által alapított közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény, vagy gazdasági társaság alkalmazottja

                  d.) fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóinak.

(2) Az (1) bekezdés c.) és d.) pontja esetén a bérbeadást a munkáltató kezdeményezi.

(3) A bérleti díjak mértékét a 8. számú melléklet határozza meg azzal, hogy az Ltv. 34.§ (4) bekezdésére figyelemmel kell lenni.

A felek jogi és kötelezettségei

16.§

(1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéssel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéseket a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(3) A lakásbérleti jogviszonyt a bérlő és a bérbeadó szerződése hozza létre, a tulajdonos önkormányzat által meghatározott  feltételekkel,  a rendelet 5. számú melléklete szerint.

A bérleti szerződés a lakásra, és annak helyiségeire terjed ki.

17.§

 A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, és látja el komfortfokozatának megfelelő berendezéssekkel. A megállapodásban rögzíteni kell a felmerült költségeket és a megtérítés lehetőségét, feltételeit.

18. §

(1) A bérbeadó az Ltv. 13. §. (1) bekezdésben foglalt munkákról, illetve annak költségeinek viseléséről megállapodást köt a bérlővel. Megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlőt terhelik, a szerződés megkötésekor azonban a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy lakbérét a bérbe adó által elvégzett munka éves összegével emelten kell megállapítani.

19. §

(1) A bérlő - a bérbe adóval kötött megállapodás alapján - a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) Bérbe adó a költségeket csak akkor vállalja át, ha a lakás komfortfokozata növekedett és a bérlő vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését, valamint fűtéskorszerűsítés esetén.

(3) Az elvégzendő munkát tételesen rögzíteni kell, az elszámolást pedig szakértő által készített költségvetés és számla alapján történhet.

(4) A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével nyerheti vissza, illetve indokolt esetben készpénzfizetés vagy egyéb megállapodás köthető rá.

20. §

(1) A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - tisztán, frissen meszelten, a lakásberendezések kijavítása után - a bérbe adónak visszaadni.

21. §

A képviselő-testület felhatalmazza a bérbe adót, hogy az Ltv.-ben és a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel szabadon megállapodjon.

22. §

(1) A lakást jogcím nélkül használó személy a lakáshasználat első 6 hónapjában a lakbérnek megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni. 6 hónap és 1 év között a használati díj a lakbér kétszerese, 1 év után pedig háromszorosa.

23.§

A bérbeadó a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal ellenőrzi. A bérlő köteles biztosítani a lakásba történő bejutást, illetőleg tűrni az ellenőrzést.

Bérbeadói hozzájárulás szabályai

24.§

A bérbeadó hozzájárulását, illetve annak megtagadását – az Ltv. és e rendeletben foglalt szabályok szerint – írásban köteles megadni, a szociális alapon bérbe adott lakás esetén az ESZB, a piaci, vagy szolgálati alapon bérbe adott lakás esetén pedig a JPEGB előzetes véleményének figyelembe vételével.

Bérbeadói hozzájárulás befogadáshoz

25. §

(1) A bérlő a lakásba a bérbe adó hozzájárulása nélkül fogadhatja be házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén befogadhatja élettársát, testvérét, testvére házastársát, valamint testvére gyermekét.

(3) A (2) bek-ben meghatározott személyek részére a hozzájárulás csak akkor adható ki, ha:

- a város területén beköltözhető, saját lakással nem rendelkeznek, 

- nincs bérleti díj, vagy egyéb közüzemi díj tartozásuk és

- a lakásba költözők és a már jogszerűen ott tartózkodók számát figyelembe véve a lakás egy

    használójára  legalább 8 m –es lakószoba rész jut.

(4) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból kiköltözni. A hozzájárulással befogadott személy a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására akkor tarthat igényt, ha a befogadás óta legalább 1 évig életvitelszerűen a lakásban lakott, és az őt befogadó bérlő ellátásáról gondoskodott.

(5) Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban illetéktelen személy lakik, köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadott személy lakás használatának 8 napon belüli megszüntetésére.

Bérbeadói hozzájárulás lakáscseréhez

26.§

Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdon jogára cserélhető.

A lakáscsere szerződéshez a bérbeadónak az Ltv. 29.§-ának szabályai szerint megadott hozzájárulása szükséges.

Bérbeadói hozzájárulás albérletbe adáshoz

27. §

(1) A bérlő a lakás egy részét csak a bérbe adó előzetes hozzájárulásával adhatja albérletbe.

(2) Nem adható hozzájárulás:

- teljes lakás albérletbe adásához,

- szükséglakás és egy szobás lakás egy részének albérletbe adásához.

(3) Kizárólag olyan albérleti szerződés megkötéséhez adható hozzájárulás, amely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.

(4) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, mely megalapozza az Ltv. 24. § (1) bekezdés b.) pontjában foglalt felmondást.

A lakásbérlet megszűnése, elhelyezési kötelezettség

28. §

(1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, az alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbség ötszörösének pénzben megtérítésére.

(2) Ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondja, a bérlő cserehelyiség biztosítására tarthat igényt. Amennyiben cserehelyiséget a bérbeadó biztosítani nem tud, a bérlő pénzbeli térítésre jogosult.

(3) A pénzbeli térítés mértéke:

• 10 évi lakbérnek megfelelő összegű térítésre jogosult, ha bérleti jogviszonya legalább 10 éve fennállt,
• ha 10 évnél rövidebb ideje bérelte a lakást, annyi havi bérleti díj visszafizetésére jogosult, ahány teljes hónapig a bérleti jogviszonya fennállt.

(4) A pénzbeli térítést a lakás leadásának hónapjában fizetendő lakbér összegével kell számítani.

(5) Ha a lakásbérlet az Ltv. 23. § (1) bek. b, pontja alapján szűnik meg, a lakásban visszamaradó személyeket el kell helyezni. Amennyiben az elhelyezésre alkalmas üres lakás nincs, úgy legfeljebb 1 évig albérleti hozzájárulást kell megállapítani, a lakbértámogatásra vonatkozó eljárási szabályok szerint. Az albérleti hozzájárulás mértéke nem lehet több a jogszerűen adható lakásfenntartási támogatás és lakbér támogatás együttes összegénél.

29. §

(1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - kivéve a bérleti jog folytatására jogosultat - másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) A 24. § (2) bek-ben felsorolt személyek a bérleti jog folytatására jogosultak, így velük új bérleti szerződést kötni nem kell, azt csak módosítani szükséges  a bérleti jogot folytató bérlő nevére.

A lakbér mértéke, külön szolgáltatások díja

30. §

(1) A bérlő a lakás használatáért bérleti díjat köteles fizetni, minden hónap 15. napjáig.

(2) A bérleti díjak évente legfeljebb egy alkalommal módosíthatóak, úgy hogy erről a bérlőt legalább 60 nappal előbb értesíteni kell. Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, az Ltv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

31. §

(1)A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a lakbér összegét a 7. számú melléklet szerint kell megállapítani.

(2) A 3. § (5) bekezdésében meghatározott munkakört betöltők részére történő bérbeadás esetén a 7. számú mellékletben meghatározott alapvető jellemzők alapján úgy kell megállapítani a bérleti díjat, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(3) A piaci alapon bérbe adott lakások esetén az árverési liciten meghirdetett – kikiáltási alapul szolgáló - lakbérek mértékét a (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak.

32. §

(1) A bérlő köteles megtéríteni a bérbe adó által nyújtott és a szerződésben - vagy más megállapodásban - meghatározott külön szolgáltatás díját.

(2) Külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet vagy más jogszabály keretei között a bérbe adó állapítja meg.

Lakbértámogatás

33. §

(1) Lakbértámogatás kérelemre adható annak az önkormányzati szociális bérlakásban lakó bérlőnek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át és vagyonának mértéke nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III.  törvény 4. § (1) bek b, pontjában meghatározott mértéket.

(2) A támogatás maximális összege a bérlő részére megállapított havi lakbér 20 %-a, de a helyi szociális rendelet alapján nyújtott lakásfenntartási támogatás összegével együtt sem haladhatja meg a havi 4000,- Ft-ot. A támogatás összegét a bérbeadó számlájára kell utalni.

(3) A kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskört az ESZB gyakorolja.

(4) A támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal szociálpolitikai csoportjánál lehet benyújtani. A jövedelemigazolás módjára, eljárására, a támogatás folyósítására a helyi szociális rendelet lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

35. §

(1) Önkormányzati tulajdonú helyiség a bérlő által albérletbe nem adható.

(2) A helyiségbérlet megszűnése esetén a korábban használatba vételi díjat fizetett bérlő részére a helyiség átvételét követően bérbe adó 1 évi bérleti díjnak megfelelő összeget, de minimum a használatba vételi díj összegét fizeti ki, ha a vonatkozó bérleti szerződés másképpen nem rendelkezik.

(3) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja vagy elcserélheti.

(4) A bérlő  a bérleti jog átruházására vagy cseréjére irányuló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a  bérbe adói hozzájárulás teljesítése céljából a bérbe adónak megküldeni. A bérbe adói hozzájárulást írásban kell megadni.

(5) A bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozó   megállapodás tartalmazza a:

1. helyiség fekvési helyét (utca, házszám) alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat,
2. a bérleti jogot megszerző által folytatni kívánt tevékenység megjelölését,
3. bérleti jogot megszerző nyilatkozatát arról, hogy a bérbe adói hozzájárulás megadásának feltételeit vállalja.

6) A bérbe adói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, szakhatóság állásfoglalásába és nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával, továbbá a bérleti jog átvevője a helyiség forgalmi értékének 20 %-át alap-átruházási díjként a bérbe adói hozzájárulásban meghatározott módon és időben megfizeti és a bérbe adó által a helyiséghasználat értékéhez igazodó újonnan közölt bérleti díj megfizetését vállalja.

II. rész

Lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai

I. fejezet

Általános rendelkezések

36.§

(1) Az elidegenítésről az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) határozattal dönt.

Az el nem idegeníthető lakások jegyzékét a 10. számú, az el nem idegeníthető nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a 11. számú melléklet tartalmazza.

(2) Eladásra kijelölt lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén a vevő – nyilvános pályázat, vagy árverés alapján – az összességében legelőnyösebb vételi ajánlatot tevő személy. Az árverésre az önkormányzat vagyonrendeletében foglalt szabályok az irányadók.

(3) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítéséről a képviselő-testületi ülésen a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4) Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási joggal érintett lakást csak a jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Ez a rendelkezés alkalmazandó arra a helyiségre is, amelynek bérlőjét a helyiséggel rendelkező szerv jogosult kijelölni.

II. fejezet

A vételár, annak kedvezményei és az elővásárlási jog

A vételár

37. §

(1) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárát a helyi forgalmi érték és az Ltv. 52.§-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. A helyi forgalmi érték megállapítása ingatlanszakértő által készített, 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, akkor ennek felülvizsgált változata alapján történik.

(2) A vevő által a lakáson vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségen végzett értéknövelő beruházás esetén az Ltv. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a vevő kizárólag abban az esetben kérheti a helyi forgalmi értékből történő levonást, ha a bérlő értéknövelő beruházásáról az Önkormányzattal az e rendelet 2.§ (4) bekezdésében meghatározott megállapodást megkötötte, valamint ha a beruházás értéke a bérleti díjba nem került beszámításra, és amelynek igazolt és levonható mértékéről az ingatlanszakértő nyilatkozata alapján a JPEGB egyetértésével a polgármester döntött.

(3)Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a bérlő (a továbbiakban: jogosult), számára lakás elidegenítése esetén az (1) bekezdés alapján számított vételárat tíz százalékkal csökkenteni kell.

Elővásárlási jog

38.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló, elidegenítésre kijelölt lakásra elővásárlási jog illeti meg:

a) a bérlőt;

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;

c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét (a továbbiakban együtt: jogosult).

(2) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.

(3) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(4) Az elővásárlási jogot a jogosult az árverés eredményéről szóló értesítő kézhezvételét követő 30 napon belül gyakorolhatja.

A vételár megfizetése

39. §

(1) A jogosult lakásvásárlás során részletfizetési kedvezmény választása esetén első vételár részletként a vételárból húsz százalékot köteles megfizetni az adásvételi szerződés megkötésekor. A további vételár részleteket egyenlő mértékben, legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követő naptól számított huszonöt éven belül kell kiegyenlíteni.

(2) A részletfizetési kedvezmény választása esetén a jogosult az adott évi jegybanki alapkamat megfizetésére köteles. A részletfizetést semmilyen egyéb költség nem terheli.

A kamat mértékének meghatározásakor minden évben az adásvételi szerződés aláírásának hónapján és napján érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni.

(3) A részletfizetési időszak csökkentett mértékének választása, illetőleg szerződéskötés utáni lecsökkentése, valamint lejárat előtti egyösszegű kiegyenlítés esetén a hátralékos vételár mértéke csökken a hátralévő futamidőre eső kamat összegével.

(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárának legalább 50%-át egy összegben köteles megfizetni a vevő. A vevőt a vételár-hátralékra nem illeti meg vételár-engedmény. A vételár-hátralékot egyenlő részletekben, maximum 3 éves részletfizetéssel köteles, az adott évi jegybanki alapkamattal növelten megfizetni, melynek meghatározására a (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

A vételárengedmény

40. §

(1) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a szerződés megköté­sével egyidejűleg vál1alja a vételár egy összegben történő megfi­zetését, részére 10 % vételárkedvezményt kell biztosítani.

(2) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja 25 évnél rövidebb időtartamú törlesztést vállal, az alábbiak szerinti engedmény illeti meg a vételár-hátralékból:

a.) 20 éves törlesztés esetén    2 %,

b.) 15 éves törlesztés esetén    4 %,

c.) 10 éves törlesztés esetén    6 %,

d.) 5 éves törlesztés esetén      8 %.

(3) Ezen § (1)-(2) bekezdései a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és az elővásárlási joggal nem rendelkezők részére nem alkalmazhatók.

III. fejezet

Az önkormányzat biztosítékai, a szerződéskötés és az elidegenítésből származó bevételek felhasználása

Elidegenítési és terhelési tilalom

41.§

(1) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a lakást részletfi­zetési kedvezménnyel vásárolja meg, úgy a részletfizetés időtar­tamára a pénztartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot átruházó szerződéssel egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás elide­genítéséhez a képviselőtestület indokolt esetben hozzájárulhat.

(3) Elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás további megterheléséhez a képviselőtestület az önkormányzatot megillető ranghelyet követő ranghelyre történő bejegyzéshez járulhat hozzá.

(4) A 40.§. (2) – (3) bekezdésében felsorolt jogok gyakorlását a képvi­selőtestület a polgármesterre ruházza.

Értékesítés előkészítése, szerződéskötés és egyéb eljárási szabályok

42. §

A képviselő-testület döntése alapján az elidegenítésre kije­lölt ingatlanokat a polgármesteri hivatal városüzemeltetési és vagyonkezelő osztálya és a BONYCOM Kft. készíti elő értékesítésre. Az adásvételi szerző­déseket e felhatalmazás alapján a polgármester köti meg.

Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása

43.§

(1) Az önkormányzat, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az állami tulajdonú lakóépületek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó, önkormányzatot megillető bevételekre is vonatkozik.

(3) Az önkormányzat az (1) és (2) bekezdésben említett bevételét csak a tulajdonában lévő lakóépületeinek (lakóépület részeinek) felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére (a továbbiakban együtt: felújítás), továbbá új lakás építésére, valamint kényszerbérlet felszámolására használhatja fel.

(4) A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja

a) az épület elidegenítésre való előkészítésével;

b) a földrészlet megosztásával;

c) a társasházzá való átalakítással;

d) a forgalmi érték megállapításával;

e) az elidegenítés lebonyolításával

kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket. Az önkormányzat továbbá levonja az 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-a alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlőkiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrészt.

(5) Az önkormányzat az (1) és (2) bekezdésben említett bevételét szociális alapon történő bérbeadás céljára, használt lakás vásárlására is felhasználhatja.

(6) Az önkormányzat az (1)-(2) bekezdésében említett bevételét - a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során - a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, továbbá településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére is felhasználhatja.

III. rész

Vegyes rendelkezések

Átmeneti rendelkezések

44. §

(1) A szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezését köteles biztosítani az önkormányzat, ha  a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében az önkormányzat javára lemondott. Amennyiben üres lakás nem biztosítható, úgy a 27. § (5) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2)Az önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei feladatainak ellátásához biztosított helyiségek, szolgálati lakások bérbeadásánál a jelen rendelet szabályait kötelesek alkalmazni.

Személyes adatok védelme

45.§

(1) A lakások igénylésével és bérletével kapcsolatosan – az érintett polgárokról – a személyi adat- és népesség-nyilvántartásban kezelt adatok használhatóak fel, a bérbeadói feladatokat ellátó szervek részéről.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem lehet, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáshoz szükséges – szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.