1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szigetvár város közigazgatási területén:

(2) A rendelet hatálya Szigetvár város közigazgatási területén szociális bérlakás esetén lakóhellyel rendelkező, míg szolgálati lakás esetében munkahellyel rendelkező nagykorú személyekre terjed ki.

2. § (1) Jelen rendelet vonatkozásában a bérbeadói feladatokat – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a Képviselő-testület a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság) ruházza át.

(2) A rendelet által külön szabályozott esetekben a Képviselő-testület, illetve a polgármester dönt.

(3) A képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt bérbeadói feladatok egy részét szerződéssel a Kisváros Nonprofit Kft-re ruházhatja át.

3. § (1)¹ Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lakásnyilvántartásba vételi kérelmét az a nagykorú személy jogosult benyújtani, akinek családjában – ideértve a kérelmezővel együtt költöző, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozót is - az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum):

(2) A lakásnyilvántartásba vétel az értesítést követő 1 évre szól. Amennyiben a nyilvántartásba vett kérelmező lakáshelyzete egy év alatt nem rendeződik, a jogosultság igazolása mellett új kérelmet kell benyújtani.

(3) Szociális önkormányzati bérlakás lakásnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet házas-, illetve élettársak csak együttesen nyújthatnak be.

(4) Vagyoni viszonyai alapján az egy főre jutó átlagjövedelemtől függetlenül nem vehető nyilvántartásba, annak az igénylőnek a kérelme:

(5) A (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően nyilvántartásba vételre kerülhet a lakásigénylési kérelem, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának

(6) A jelentősebb vagyon esetében 3 évig figyelembe kell venni az elidegenített vagyontárgyakat is, kivéve annak az ingatlannak az értékét, melyet a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú kölcsön felmondása miatt, árverezés előtt idegenített el a tulajdonos. A havi jövedelem számítása szempontjából a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(7) Jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól függetlenül önkormányzati bérlakáshoz juttathatók, akik önkormányzati bérlakásuk visszaadása ellenében kisebb szobaszámú lakást kérhetnek.

(8) Önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás albérletbe nem adható.

(9) Önkormányzati lakás bérlőjének vagy bérlőtársának kérelme nyilvántartásba vehető azzal, hogy ebben az esetben a bérlakáshoz juttatásról ezen önkormányzati rendelet 3. § (7) bekezdése, valamint 4. §-a tartalmaz rendelkezéseket.

(10)⁵ Önkormányzati tulajdonban álló lakások vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg:

4. § (1) A szociális helyzete alapján lakást igénylő a lakásbérleti jogát pályázat útján nyerheti el. Pályázatot e rendelet 8. mellékletében meghatározott, erre a célra rendszeresített nyomtatványon, az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott pályázati díj megfizetése mellett nyújthat be az a személy vagy család, aki nyilvántartott lakáskérelemmel rendelkezik.

(2)⁶ A polgármester a pályázatot a lakás megüresedésétől - bérbeadás céljára épített lakások esetén az épület használatbavételi engedélyének kiadásától - számított 8 napon belül köteles meghirdetni. A pályázati felhívást lehetőség szerint Szigetvár város honlapján közzé kell tenni, és az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(4) A szociális bérlakás elnyerésére pályázók közül a bérlő személyét a bizottság jelöli ki. A pályázat elbírálásának fő szempontja, a pályázó és családja (együttköltözők):

(5) A bizottság döntéséről a pályázókat a döntés kihirdetését követő 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(6) A pályázaton nem nyert igénylők a pályázati díjat az értesítővel vehetik fel a Polgármesteri Hivatal pénztárában, vagy az igénylő kérésére utalással kerül kifizetésre.

(7) A szociális helyzete alapján lakást igénylő az (1) bekezdéstől eltérően pályázati eljárás keretén belül vagy pályázati eljárás nélkül is elnyerheti lakásbérleti jogát, ha kérelme a 3. § (7) bekezdés alapján került nyilvántartásba vételre. A bérlakáshoz juttatásról egyedi mérlegelés alapján a Kisváros Nonprofit Kft. ügyvezetőjének támogatása mellett a Bizottság dönt.

(8) A pályázatot érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a lakást igénylő a pályázata elbírálásához szükséges mellékleteket pályázatához nem csatolta, vagy a lakást igénylő a pályázati díjat a megadott határidőben nem fizette meg.

(9) A pályázati adatlapok benyújtásának, továbbá - amennyiben pályázati díj fizetési kötelezettség áll fenn - a pályázati díj befizetésének határideje a pályázati felhívás kifüggesztését követő 15 nap.

5. § (1) A szociálisan rászorulók részére a lakás határozott időre, maximum 3 évre juttatható.

(2) Amennyiben a kijelölt bérlő az 3. § (5) bekezdésében meghatározott vagyonnal rendelkezik, kijelölése a haszonélvezeti jog fennállásáig, de legfeljebb 3 évre szólhat.

(3) A határozott idő lejártának, illetve a haszonélvezeti jog megszűnésének időpontjában a bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban az önkormányzat rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a bérleti jogviszonya meghosszabbításra került. A volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(4) A bizottság kérelemre az elhelyezést - ideértve azt is, ha a bérlő az 3. § (5) bekezdésében meghatározott vagyonnal rendelkezik, a haszonélvezeti jog fennállásáig - újabb 2 évre meghosszabbíthatja.

(5) A meghosszabbításra abban az esetben kerülhet sor, amennyiben e rendelet 3. § (1), illetve (4)-(6) bekezdése alapján a kérelmező jogosult szociális jellegű önkormányzati bérlakásra, és a kérem benyújtást megelőző 2 évben, december 31. napján hátraléka nem volt, vagy az elmaradt lakbér összegét a kérelem benyújtásáig kiegyenlítette és a kérelem benyújtásakor a tárgyévre lakbértartozással nem rendelkezik.

(6) A meghosszabbításra irányuló kérelmet legkésőbb a határozott idő lejárta előtt 30 nappal adhatja be a kérelmező.

(7)⁷ Amennyiben a bérlő lakhatásának megoldása érdekében építkezik, illetve véglegessé vált építési engedéllyel rendelkezik és az építkezés tárgyát képező ingatlan miatt vagyona az 3. §. (4) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyont meghaladja, bérleti jogviszonya 2 évre, de legfeljebb a használatba vételi engedély kiadásáig hosszabbítható meg.

(8)⁸ A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a két hónapot meghaladó távollétét köteles a Kisváros Nonprofit Kft. felé előzetesen írásban bejelenteni, és a bejelentésében megjelölni elérhetőségét, továbbá a kapcsolattartás módját.

(9) A bizottság a lakásbérleti szerződést az (5) bekezdésben meghatározott hátralék fennállása esetén is meghosszabbíthatja, ha a kérelmező az adósságkezelési tanácsadó által kiállított igazolás alapján a lakbértartozás megszüntetése érdekében adósságcsökkentési támogatásra jogosult, az adósságcsökkentési eljárás idejéig, mely időtartamba a (4) bekezdésben meghatározott 2 éves időtartam beszámít.

(10) Abban az esetben, ha a kérelmező nem jogosult az adósságcsökkentési támogatásra, a bizottság a lakásbérleti szerződést az (5) bekezdésben meghatározott hátralék fennállása esetén újabb két évre akkor is meghosszabbíthatja, ha a kérelmező a lakbértartozása megszüntetése érdekében a Kisváros Nonprofit Kft.-vel részletfizetési megállapodást köt.

6. § (1) A 13/2009. (V.29.) számú SZMM-ÖM – a szegregált lakóterület felszámolása céljából, helyi önkormányzat részére 2009-ben nyújtott támogatásról – együttes rendelet (továbbiakban: SZMM-ÖM rendelet) keretében elnyert támogatás (továbbiakban: telepfelszámolási program) révén Szigetvár Város Önkormányzatának tulajdonába került illetve az annak megvalósítása során a telepfelszámolási programba bevont önkormányzati bérlakásokra – jelen rendelet keretén belül – a bérlőkijelölés, a lakások bérleti díja és elidegenítésére vonatkozó szabályok tekintetében külön rendelkezések vonatkoznak. A külön rendelkezések hatálya alá tartozó bérlakások e rendelet 3. számú mellékletének A./ pontjában kerülnek felsorolásra.

(2) E rendelet 3. számú mellékletének A./ pontjában felsorolt bérlakások tekintetében a külön szabályozás az SZMM-ÖM rendelet által előírt elidegenítési tilalom időszakáig, azaz tíz évig érvényes. Amennyiben a bérlakások vagy egy részük az elidegenítési tilalom lejárta után nem kerül elidegenítésre a bérlők számára, azokat a továbbiakban kizárólag szociális célú bérlakás formájában lehet bérleménybe adni e § (3) és (4) bekezdései alapján.

(3) A 3. számú melléklet A./ pontjában felsorolt bérlakások kizárólag a telepfelszámolási program során felszámolásra kerülő szegregált lakókörnyezetben élő, a programba bevont személyek részére kerülhetnek kiutalásra.

(4)⁹ Amennyiben a telepfelszámolási program során kijelölt eredeti bérlő bérleti szerződése bármely okból megszűnne, a külön szabályozás hatálya alá tartozó bérlakásokba Szigetvár város közigazgatási területén szegregátumnak, kis létszámú szegregátumnak vagy szegregációval veszélyeztetettnek minősülő – Szigetvár Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (továbbiakban: ITS) Antiszegregációs Tervében (továbbiakban: ASZT) meghatározott – lakóterületen élő, alacsony státuszú helyi lakosok közül kerülhet új bérlő kijelölésre.

7. § (1) Költségelven megállapított lakbérű bérlakásra jogosult az, aki jövedelmi helyzete alapján szociális bérlakásra nem jogosult, és akinek, illetve a vele együttköltözőknek Szigetváron tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető, lakhatásra alkalmas ingatlana.

(2) A költségelven megállapított lakbérű bérlakás bérleti jogát az igénylő pályázat útján nyerheti el. Pályázat az erre rendszeresített nyomtatványon, a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott pályázati díj megfizetése mellett nyújtható be a pályázat megjelenését követő 30 napon belül.

(3) A pályázati felhívásnak a 4. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell, hogy a lakbér megállapítása költségelven történt, illetve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(4) A pályázók közül a bérlő személyét a Bizottság jelöli ki.

(5) A pályázók értesítéséről, illetve a pályázati díj visszafizetéséről a rendelet 4. § (5)-(6) bekezdése rendelkezik.

8. § (1) A lakás határozott időre, a szigetvári munkaviszony fennállásáig, de maximum 5 évre juttatható. A határozott idő lejártát, illetve a szigetvári munkahely megszűnését követő 60 napon belül a volt bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban az önkormányzat rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a bérleti jogviszonya meghosszabbításra került. A volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) A bizottság kérelemre az elhelyezést a szigetvári munkaviszony fennállásáig, de maximum 5 évre meghosszabbíthatja abban az esetben, ha a bérlő lakbér, vagy egyéb díjtartozást nem halmozott fel, illetve megfelel a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(3) A költségelven megállapított lakbérű bérlakásra fennálló bérleti jogviszonyt elcserélni nem lehet, illetve a lakás albérletbe nem adható.

(4) A polgármester a hozzájárulást megtagadhatja, ha:

(5) A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásokba a bérlő csak a Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket fogadhatja be.

9. § A költségelven megállapított lakbér mértékét e rendelet 2. melléklet C./ pontja tartalmazza.

10. § (1)¹⁰ Szolgálati lakás a Polgármesteri Hivatalnál, Szigetvár Város Önkormányzat, vagy a Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési szerveinél, szigetvári köznevelési intézménynél, rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban álló személyek, továbbá a Szigetváron szociális alapellátást nyújtó intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek, valamint az egészségügyi közszolgáltatás biztosításában közreműködő személyek részére juttatható.

(2) A szolgálati lakás iránti kérelmet az igénylőnek – munkahelyi vezetőjének véleményével – a polgármesterhez kell benyújtania. A szolgálati lakás iránti igény elévülése egy év. Az igény benyújtásától számított egy év alatt ki nem elégített igény a polgármesterhez írt kérelemmel meghosszabbítható.

(3) Szolgálati lakáshoz juttatásról a Bizottság dönt.

(4) A bérbeadásánál figyelembe kell venni az igénylő:

(5) A bérbeadásnál előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki:

(6) Az elhelyezés csak határozott időre szólhat. A határozott idő mértéke legfeljebb 5 év.

(7)¹¹ A Bizottság a határozott idő lejárta előtt beérkezett kérelemre az elhelyezést újabb, határozott időre meghosszabbíthatja. A határozott idő lejártát követően a bérlő köteles elhelyezési igény nélkül a lakást elhagyni.

(8) Egyedülálló személy és gyermektelen házaspár szolgálati szobában is elhelyezhető.

(9) A szolgálati lakás rendeltetésszerű használatát a javaslattevő intézményvezető ellenőrzi, a polgármester csak bejelentés esetén, illetve szúrópróbaszerűen végeztet ellenőrzést.

(10) A szolgálati lakás kijelölt bérlője munkaviszonya megszűnését követő 30 napon belül köteles a szolgálati lakást beköltözhető, kiürített, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha különös méltánylást érdemlő esetben a bizottság a szolgálati viszony megszűnését követően legfeljebb egy évig a lakás használatát engedélyezte. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül különösen az álláshely megszüntetése vagy a dolgozó egészségügyi okból történő felmentése.

(11)¹² A szolgálati lakás kijelölt bérlője abban az esetben, ha elhelyezését a kijelölés tartama alatt saját erejéből meg tudja oldani, ennek tényéről haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a polgármestert, a lakást pedig a kiköltözéstől számított 8 napon belül köteles beköltözhető, kiürített, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Kisváros Nonprofit Kft. rendelkezésére bocsátani.

11. §¹³ A rendelet 3. számú mellékletének B./ pontjában felsorolt szolgálati lakások lakbérének mértékét (a költségelven megállapított lakások lakbérének mértékével egyezően) e rendelet 2. számú mellékletének C./ pontja határozza meg.

12. § (1) Vis maior esetén az Ltv. 23. § (4) bekezdése alapján a Bizottság jelöli ki a bérlőt.

(2) A kijelölés határozott időre, legfeljebb azonban 6 hónapra szólhat, mely egy alkalommal, legfeljebb 3 hónap időtartamra meghosszabbítható.

(3)¹⁴ A havi lakbér mértékét e rendelet 2. számú mellékletének D./ pontja határozza meg.

(4) A vis maior esetén kiutalt lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető.

(5) A bérlő a lakásba csak a Ltv. 21. § (2) bekezdése szerinti közeli hozzátartozóját fogadhatja be.

(6) A határozott idő lejártát követő 15 napon belül a bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(7)¹⁵ A vis maior esetére fenntartott önkormányzati tulajdonú lakások jegyzékét e rendelet 3. számú mellékletének C./ pontja tartalmazza.

13. § (1) A bérbe adható lakás mértékét erendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(2) A pályázóval vagy kérelmezővel együttlakó különböző korú és nemű személyek részére az e rendelet 4. számú mellékletében írt mértéket legfeljebb egy szobával meghaladó szobaszámú lakás akkor biztosítható, ha azt a 12 évet betöltött és különnemű hozzátartozó, vagy egészségügyi ok igazolja.

14. § (1) A lakás iránti kérelmeket e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott lakáskérelem nyomtatványon lehet benyújtani.

(2) A lakáskérelem nyilvántartásba vételéről vagy annak jogszabályi akadályáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban értesítést kell küldeni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe az eljáráshoz nélkülözhetetlen közbenső intézkedések - a külön jogszabályban meghatározott irat beszerzése, más szerv megkeresése - nem számítanak bele.

(4) Ha az ügyfél az eljáró szerv felhívását követő 8 napon belül nem nyilatkozik, vagy a kért adatot, illetve iratot nem bocsátja rendelkezésre, úgy a rendelkezésre álló adatok alapján kell eljárni, vagy ha ezek nem elégségesek a döntéshez, akkor úgy tekinti, hogy az ügyfél a kérelmétől elállt. Erről az ügyfelet tájékoztatni kell.

(5) Az értesítés kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az e szakaszban foglaltakról az ügyfelet az eljárás során tájékoztatni kell.

15. § (1) Nem szociális jelleggel csak bizottsági előterjesztés alapján és egyedi képviselő-testületi döntéssel lehet igénylőt lakáshoz juttatni.

(2) Önkormányzati bérlakásban lakó bérlő bérleti jogviszonya csak egyedi képviselő-testületi döntéssel hosszabbítható meg, ha a rendelet 5. § (4) bekezdése alapján a hosszabbításra nincs lehetőség, de a bérlő jogosultsága a rendelet 4. § (1) bekezdése és a (4) bekezdés a) pontnnáll.

(3) A bérbeadás csak határozott időre – legfeljebb 5 évre – szólhat, a lakbér mértékét e rendelet 2. számú mellékletének A./ pontja határozza meg.

16. § (1) Önkormányzati lakást nem lakás céljára csak bizottsági előterjesztés és indokolás alapján a képviselő-testület egyedi döntésével lehet bérbe adni.

(2) Az önkormányzati lakást, illetve annak egy részét nem lakás céljára csak a képviselő-testület hozzájárulásával lehet felhasználni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben írt döntés és hozzájárulás esetében a képviselő-testület határozza meg a használat időtartamát és a bérbeadás egyéb feltételeit.

17. § (1) A megüresedett önkormányzati bérlakásra bérlő-kiválasztási jog biztosítható a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott térítési díj ellenében.

(2) A bérlő-kiválasztási jog iránti – a térítési díj megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot is tartalmazó kérelmet az igénylőnek a polgármesterhez kell benyújtania, a kérelemről a Bizottság dönt.

(3) A határozott idő eltelte után a kiválasztott bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni, elhelyezésre nem tarthat igényt.

(4) A lakbér mértékét e rendelet 2. számú mellékletének A./ pontja határozza meg.

18. § (1) A Ltv. 10. §. (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok megállapításakor a felek megállapodása az irányadó.

(2) A Ltv. 10. §. (3) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítése esetén a bérlő és a bérbeadó eseti megállapodása irányadó.

(3)¹⁶ A Bérbeadó a Kisváros Nonprofit Kft.-én keresztül jogosult a rendeltetésszerű használatot félévente egy alkalommal ellenőrizni azzal, hogy a féléves ellenőrzésen felül, a nem rendeltetésszerű használatra utaló bejelentés, információ alapján szükség szerint ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot.

(4) A bérlő a lakbért a tárgyhónapban egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(5) Szociális helyzet alapján történő lakás bérbeadása esetén a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

(6) A Ltv. 9. §. (1), 15. §. (1), 17. §. (2) és 18. §. (1) bekezdésében foglaltak esetében a bérleti szerződés megállapodása irányadó.

(7) Nem szociális helyzet alapján történő lakás bérbeadása esetén a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

19. § (1) Azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval szemben, akit a bíróság jogerős ítéletével a lakás kiürítésére kötelezett,

(2) Amennyiben a lakáshasználó az (1) bekezdésben meghatározott részletfizetési, vagy lakhatással kapcsolatos esedékes havi fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a végrehajtást a Bizottság döntése alapján a bérbeadó megindítja, illetve folytatja.

(3) A hátralék megfizetését követően a lakáshasználót a képviselő-testület egyedi döntéssel, határozott időre – legfeljebb öt évre – bérlőként kijelölheti. A kijelölés feltétele, hogy a bérlő a fizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tett.

(4) A határozott időt követő bérleti jogviszony hosszabbítására a rendelet 5. § (4)–(5) bekezdése az irányadó.

(5) A lakáshasználat fennállása alatt a bérleti díj mértékét e rendelet 2. számú mellékletének A./ pontja határozza meg.

20. § (1) A bérlő polgármesteri hozzájárulással önkormányzati lakásába befogadhatja élettársát, testvérét, gyermeke házastársát, nagyszülőjét és azon unokáját, akit a Ltv. 21. § (2) bekezdése alapján a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül nem fogadhat be.

(2) A polgármester a hozzájárulást megtagadhatja, ha:

(3) Az (1) bekezdés alapján befogadott személyek a bérleti jogviszony megszűnése esetén elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

21. § (1) A bérlő az Ltv. 22. § (1) bekezdésében foglalt tartási szerződést a Bizottság hozzájárulásával kötheti meg.

(2) Határozott idejű, valamint feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti jogviszony esetén a szerződéshez hozzájárulni nem lehet.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja abban az esetben is, ha az önkormányzat a tartást a bérlő részére szociális alapellátás keretén belül biztosítja.

22. § (1) A szerződés megszüntetésére, - amennyiben a szerződésben a felek másként nem rendelkeznek – a Ltv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben a Bizottság a házastárs, élettárs vagy gyermek részére is engedélyezheti a bérleti jogviszony folytatását, amennyiben a kérelmező a bérlő halálát megelőzően a bérleményben életvitelszerűen – mint állandó lakcímmel rendelkező személy – tartózkodott.

23. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni. A lakbér nem tartalmazza közüzemi díjakat, (a szemétszállítási díj, kéményseprési díj) a közös költséget, és egyéb szolgáltatóknak fizetendő díjakat, ezen költségek megfizetése közvetlenül a bérlőt terheli.

(2) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg. Ennek mértékéről a bérleti szerződés illetve külön jogszabályok rendelkezései irányadók.

(3) A lakbér mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A lakbér összegét forintra kerekítve kell megállapítani a kerekítés szabályainak megfelelően.

(5) A havi lakbér mértékét növelni kell az olyan – maximum – négy lakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább

(6) A havi lakbér mértékét 10 % - kal csökkenteni kell, ha a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha illetve főzőfülke helyett főzőszekrény vagy a fürdőszoba helyett zuhanyozó (mosdó) fülke van.

(7) Amennyiben a lakás műszaki állapota átmenetileg különösen kedvezőtlenné válik (gombásodás, felvizesedés, megsüllyedés) illetve nyilvántartott komfortfokozatának átmenetileg nem felel meg, úgy ezen állapot fennállásának idejére a bizottság a lakbért kérelem alapján 20 % -kal mérsékelheti.

(8) A lakbér mértékét módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában illetőleg a lakbér mértékét növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(9)¹⁷ Bérbeadó minden év május 31-ig felülvizsgálja a bérleti díjak összegét.

(10) E § (5) – (8) bekezdései nem alkalmazhatók a rendelet 3. számú mellékletének A./ pontjában felsorolt önkormányzati bérlakásokra vonatkozóan. E bekezdés előírásai az SZMM-ÖM rendelet által előírt elidegenítési tilalom időszakáig érvényesek (10 év). Ezen időszak eltelte után, amennyiben a bérlakás nem kerül a bérlő számára elidegenítésre, kizárólag szociális célú bérlakásként lehet azokat hasznosítani, a bérleti díjakat pedig ennek megfelelően kell megállapítani.

24. § Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

25. § (1) A bérbeadó üres nem lakás céljára szolgáló helyiséget – az önkormányzat a 11/2011. (III.23.) számú rendeletében (továbbiakban: vagyonrendelet) szabályozott – pályázati eljárás lefolytatása keretében legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adhat bérbe.

(2)¹⁸ Abban az esetben, ha a bérleti jogviszony időtartama alatt bérlő írásban, a helyiség felújíttatását a képviselő-testület előzetes írásos hozzájárulása alapján vállalja, oly módon, hogy a javítási, felújítási illetve az állagmegújítási munkálatokat a Kisváros Nonprofit Kft. végzi, a beruházás összegének fele beszámítható a bérleti díjba. A beszámításról a képviselő-testület dönt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bérlő az általa tervezett beruházást a bérleti jogviszony létrejöttét követő 5 év alatt köteles megvalósítani.

(4) Amennyiben az önkormányzat forgalomképes vagyonában lévő nem lakás célú helyiségek hasznosítása e § (1)-(3) alapján eredménytelen volt, vagy állami, vagy önkormányzati, közigazgatási vagy közszolgáltatási feladatok ellátásához ez szükséges, a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásáról egyéb módon –akár közbeszerzésen való részvétellel - is lehet gondoskodni.

(5) Az e § szerinti hasznosításról a képviselő-testület és szervei a vagyonrendelet szerint döntenek azzal, ha a késedelem a nem lakás célú helyiségek hasznosítását veszélyeztetné, a Bizottság dönt. A döntésről a Bizottság elnöke a képviselő-testületet következő ülésén tájékoztatja.

26. § (1) A bérleti díj mértékében a felek - a pályázati eljárás szabályai szerint – szabadon állapodnak meg. A bérleti díjat a bérlő a bérbeadó kibocsátott számlája alapján, az abban feltüntetett fizetési határidőben, havonta, előre köteles megfizetni.

(2) A bérleti díj legkisebb pályázati mértékét – funkció és övezeti besorolás szerinti szorzók alkalmazásával – a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) A bérleti szerződést írásban kell megkötni. A bérlemény birtokba vételét meg kell előznie a bérlő általi közműszerződések megkötésének.

(4) A bérleti szerződésben szerepeltetni kell, hogy a bérbeadó a bérleti díjat minden év január hó 1. napjától egyoldalúan megemeli legfeljebb a KSH által közzétett előző évre vonatkozó fogyasztói árindex mértékével.

(5) A bérleti díj késedelmes fizetése esetén bérbeadó késedelmi kamatot számít fel. Amennyiben bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a bérleti díjat, úgy bérbeadó a bérleti szerződést felmondja.

(6) A képviselő-testület a sportcélra hasznosított bérlemények bérleti díját a bérlő kérelmére, a város sportéletének fellendítése, az egészséges életmód gyakorlásának elősegítése érdekében, a hatályos jogszabályok szerinti általános forgalmi adónak a bérlő általi megfizetésének kötelezettsége mellett, mérsékelheti vagy elengedheti.

27. § (1) Bérlő a szerződés megkötését megelőzően a bérleti díj megfizetésének biztosítékaként az alábbi összegeket köteles megfizetni a bérbeadónak, amely összegből a bérbeadó a bérleti díj nemfizetése vagy késedelmes teljesítése esetén jogosult bérleti díj követelését érvényesíteni:

(2) Bérlő az érvényesítést követően köteles ezen biztosítékot a fentieknek megfelelő teljes összegre kiegészíteni. Bérlő a biztosítékot az alábbi módokon teljesítheti:

(3) Költségvetési szervek a biztosíték elhelyezése helyett jogosultak a fenntartó szerv kezességvállaló nyilatkozata becsatolása mellett a szerv szabályszerűen kiállított nyilatkozatával igazolni, hogy a tárgyévre vonatkozó bérleti díj és rezsiköltségek megfizetésére költségvetésük fedezetet biztosít.

28. § (1)¹⁹ A bérlő a helyiség bérleti jogát bérbeadó előzetes hozzájárulásával másra átruházhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni, melynek 1 példányát a Kisváros Nonprofit Kft. - nek át kell adni. A hozzájárulás megadásának feltétele:

(2) A határozott idejű bérleti jog a jogviszonyból még fennálló időre ruházható át. A hozzájárulás nélküli bérleti jog átadás, illetve bérleménycsere a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után.

(3) Az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogáról a magánszemély bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával egyenes-ágbeli rokona javára lemondhat, amennyiben az új bérlő a helyiségben ugyanazt a tevékenységet folytatja.

29. § (1) A bérlő a helyiséget a bérbeadó előzetes hozzájárulásával adhatja albérletbe.

(2) Az albérletbe adásról rendelkező szerződésnek tartalmaznia kell:

(3) A megállapodás csak akkor érvényes, ha ahhoz a bérbeadó írásban hozzájárult.

(4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az albérlő:

(5) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből (településrendezési és –fejlesztési, egészségvédelmi, környezet- és zajvédelmi okból) megtagadhatja.

30. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

31. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérlő köteles a helyiségre vagyon és felelősségbiztosítást kötni, s annak folyamatos fenntartását a bérbeadó felé igazolni.

(3) A bérbeadó az (1) bekezdés a) – d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

(4) A helyiségeknek közcélú villamos-, víz-, csatorna-, gáz és távhő-ellátási vezetékhálózatba való bekötésének, közműhálózata szabványosításának, romos helyiség helyreállításának, a helyiség alapterülete építés útján való növelésének költségei a bérleti díjba legfeljebb 50 %-ban beszámíthatók előzetes képviselő-testületi döntés alapján.

(5) A helyiség portálcseréjének, külső homlokzat felújításának költségei a bérleti díjba legfeljebb a költségek 50 %-ában számíthatók be.

(6) Bérbeszámításra nem jogosult, aki a helyiség bérleti jogát a 25. § (2) bekezdés alapján nyerte el.

(7) A (3)-(4) bekezdésekben meghatározott munkálatokhoz bizottsági véleményezés után adható tulajdonosi hozzájárulás a bérlő által a munkák kivitelezése előtt benyújtott, a részletes műszaki tartalmat és költségvetést tartalmazó kérelem alapján.

(8) A költségek a bérlő által kibocsátott, a Polgármesteri Hivatal által igazolt számla alapján kerülnek kompenzálásra a bérleti díjban oly módon, hogy az a havi bérleti díj 50 %-áig terjedhet.

32. § (1) A bérleti jogviszony megszűnik:

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérbeadónak átadni.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor csak az általa a bérleti jogviszony tartama alatt érvényesített és a bérbeadó által elismert költségek meg nem térült részére és az óvadék visszatérítésére tarthat igényt.

(4)³⁰ A bérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén a bérlő cserelakásra tarthat igényt. E szabály alól kivételt képez azon eset, mely alapján bérbeadó a bérleti szerződést a bérlő bérleti szerződésbe foglalt, illetve e rendelet szerinti kötelezettségei megszegése miatt mondja fel.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben szabályozottaktól eltérő albérleti szerződés bérlő általi megkötése a bérleti jogviszony azonnali hatályú felmondását vonja maga után. Az e § (5) bekezdésében foglalt felmondás esetén a képviselő-testület különös méltányosságból az albérlővel az eredeti bérlő bérleti jogviszonya szerződés szerinti időtartamáig – pályáztatás nélkül - a bérleti szerződés megkötéséről határozhat.

32/A. § (1) A Ltv. keretei között a megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek lehet bérbe adni, ha a teljes lakás nem vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a megnövekedett alapterület után a lakbér megfizetését.

(2) A visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhat a lakásba.

(3) Egyedülálló visszamaradt társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész nem adható bérbe. A (4) bekezdés kivételével nem adható bérbe a megüresedett társbérleti lakrész akkor sem, ha az egész lakásban több szoba van, mint a lakásban jogszerűen lakó személyek száma. (4) Ha a lakásban kettőnél több társbérleti lakrész van, a megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek - a felek megállapodása alapján - akkor lehet bérbe adni, ha az egész lakásnak megszűnik a társbérleti jellege vagy a másik társbérlőt a lakásra igényt tartó társbérlő helyezi el.

(4) Ha a lakásban kettőnél több társbérleti lakrész van, a megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek - a felek megállapodása alapján - akkor lehet bérbe adni, ha az egész lakásnak megszűnik a társbérleti jellege vagy a másik társbérlőt a lakásra igényt tartó társbérlő helyezi el

32/B. § Annak, aki a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára, egyszobás, komfort nélküli lakást kell bérbe adni.

33. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhat a bérleti jogviszony szünetelésében, ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen kiüríteni, mert annak állapota az állékonyságot, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti, illetve annak felújítása, helyreállítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el vagy a bérleményt a feleken kívülálló okból nem tudta birtokba venni. A szünetelés időtartama a bérleti jogviszony időtartamába nem számít be.

(2) A bérlő a tevékenység folytatásához szükséges helyiségről – a bérleti jogviszony szünetelésének tartamára – maga köteles gondoskodni és viselni a költözködéssel kapcsolatos költségeket.

34. § (1)³³ Az egyéni vállalkozó bérlő halála esetén csak az egyéni vállalkozásról szóló törvényben meghatározott személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni.

(2)³⁴ Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő tevékenységen kívüli tevékenység esetén csak a

35. § (1) Jogcím nélküli használat, továbbá jogellenes albérletbe adás esetén – a használat ellenértékeként – az egyébként fizetendő bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

(2) Jogcím nélküli a használat különösen, ha a bérlő bérleti jogviszonya megszűnt és a helyiséget határidőre nem ürítette ki.

36. § Az eladási tilalom alatt álló házingatlanok jegyzékét e rendelet 3. számú mellékletének A./ pontja tartalmazza.

37. § (1) Amennyiben a lakást az elővásárlási jog jogosultja, nevezetesen a bérlő, vagy a bérlőtárs vásárolja meg, a lakások vételárának mértéke az ingatlan hivatalos értékbecslő által meghatározott értéke.

(2) A helyi forgalmi érték megállapítása céljából igénybe vett hivatalos értékbecslés díját a vevő fizeti.

(3) A vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben köteles kiegyenlíteni, vagy kérelmére azt 15 évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg. Részletfizetés esetén az adásvételi szerződésben a vételár-hátralékra kamatot kell kikötni, melynek mértéke: jegybanki alapkamat + 2%, de minimum 6% kamat.

(4) Amennyiben vevő a vételár kifizetésére pénzintézeti hitel felvételével vállal kötelezettséget, úgy az adásvételi szerződés megkötésére az eladó tulajdonjogának a teljes vételár kifizetéséig történő fenntartásával kerül sor. A tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye, illetve a pénzintézeti hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog az ingatlan – nyilvántartásba bejegyzésre kerül. A szerződésben egyoldalú elállási jogot kell kikötni az Önkormányzat javára azon esetre, ha vevő vagy a pénzintézet a teljes vételárat a szerződésben vállalt határidőig nem fizeti meg.

37/A. § (1) Részletre vétel esetén a lakások vételárának mértéke az ingatlan hivatalos értékbecslő által meghatározott értéke.

(2) A helyi forgalmi érték megállapítása céljából igénybe vett hivatalos értékbecslés díját vevő fizeti.

(3) A megállapított vételár 10 %-át a szerződés megkötésekor egyösszegben kell befizetni.

(4) A teljes vételár befizetésére 15 évre részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. Az adásvételi szerződésben a vételár-hátralékra kamatot kell kikötni, melynek mértéke: jegybanki alapkamat + 2%, de minimum 6% kamat. A teljes vételár kifizetéséig az ingatlanra a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, illetve annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(5) Az ingatlan megterheléséhez a Bizottság, elidegenítéséhez a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. Az ingatlan további jelzálogjoggal a jelzálogszerződés megkötésének időpontjára vonatkozó napi forgalmi értékének 50 %-os mértékéig terhelhető.

(6) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételár 10 %-át meghaladó fizetést teljesít, őt a többletfizetés után 20 % árengedmény illeti meg. A vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtti kiegyenlítése (rendkívüli törlesztés) esetén a vevő részére fennálló tartozásból 20 % engedményt kell adni. A teljes visszafizetést el nem érő egyéb rendkívüli törlesztés esetén az előírt törlesztési kötelezettségen felüli éves összeg 20 %-ának megfelelő összegű engedményt kell adni.

(7) Amennyiben a vevő a szerződésben vállalt fizetési feltételeket megszegi, az (6) bekezdésében foglalt kedvezményeket meg kell vonni. Ez alól rendkívüli esetben a Képviselő-testület adhat felmentést.

38. § Annak a bérlőnek, aki külön törvény szerinti fogyatékos személy, nyugellátásban nem részesül, szerződésének fennállásáig lakását harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

38/A. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. §. (1) bekezdés e) pontjában foglalt ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap. Amennyiben vevő pénzintézeti hitel felvételével vállalkozik a vételre, úgy az eladó azt további 40 munkanappal meghosszabbíthatja.

39. § (1) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit a Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott célokra használja fel.

(2) A képviselő-testület a felhasználás mértékéről és céljairól minden évben a költségvetési rendeletben dönt.

40. § (1) Nem idegeníthető el a helyiség, ha:

(2) Az önkormányzati helyiségek elidegenítésekor a vagyonrendelet szabályait megfelelően kell alkalmazni.

41. § (1) E rendelet 3 – 6. § - ának rendelkezései 2012. január 1. napján, egyéb rendelkezései pedig kihirdetése napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit ettől a naptól kezdve kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit - a 3 – 6. §. kivételével – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésének napjáig megkötött önkormányzati tulajdonú lakások bérleti szerződését bérbeadó 2011. december 31. napjáig, szociális bérlakások esetén 2012. március 31. napjáig felülvizsgálja

(4) Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a többször módosított önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/1993. (XII.29.) számú önkormányzati rendelete III. Fejezetének rendelkezéseit 2011. december 31. napjáig kell alkalmazni.

(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított:

- 28/1993. (XII.29.) számú az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelete – a III. Fejezet kivételével;

- 11/1994. (V.6.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről;

- 21/1995. (IX. 1.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzati bérlakások béréről, valamint az önkormányzati lakbértámogatások mértékéről és feltételeiről;

- 16/1997. (VII.1.) számú önkormányzati rendelete az állampolgárok lakáshoz jutásának önkormányzati támogatásáról.

(6) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I.21.) számú önkormányzati rendeletének (továbbiakban: SZMSZ) 1. számú melléklete kiegészül az alábbi 16. ponttal:

16. Szigetvár város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről illetve elidegenítéséről szóló 202011. (IV.22.) számú önkormányzati rendelete alapján:

a./ szociális bérlakások bérbeadására irányuló pályázat kiírása

b./ költségelven megállapított lakbérű lakások bérlőinek kijelölése pályázati eljárás során

c./ hozzájárul a költségelven megállapított házastársi bérlőtársi szerződés megkötéséhez

d./ szolgálati lakáshoz juttatásról döntés

e./ szolgálati jogviszony megszűnése után legfeljebb egy évig továbbengedélyezheti a lakáshasználatot;

f./ vis maior esetén kijelöli a bérlő személyét;

g./ hozzájárul az Ltv. 21. § (2) bekezdésben fel nem sorolt hozzátartozók bérlő általi befogadásához;

h./ hozzájárulását adja önkormányzati tulajdonú lakás albérletbe adásához legfeljebb két év időtartamra;

i./ hozzájárul részletre vétel esetén az ingatlan vevő általi megterheléséhez

j./ cserelakás biztosítására illetve az ehhez kapcsolódó bérbeadói hozzájárulás megadására jogosult.

(7) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az SZMSZ 3. számú mellékletének III./1. pontjának szociális ágazat terén gyakorolt hatáskörének f.) alpontja hatályát veszti.

(8) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az SZMSZ 3. számú mellékletének III./2. pontjának szociális ügyek terén meglévő hatáskörének h.) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

h.) szociális bérlakások pályáztatása esetén dönt a bérlő személyének kijelöléséről.

(9) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az SZMSZ 3. számú mellékletének III./4. pontja az alábbi q.) és r.) alpontokkal egészül ki:

q.) indokolási kötelezettség terhe mellett javaslatot tesz nem szociális jellegű lakáshoz jutásra illetve önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadására vonatkozóan;

r.) Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 20./2011. (IV.22..) számú önkormányzati rendeletének 31. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott munkálatok esetében véleményezés jogköre van.

(10) Jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.