Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (1)-(2) bekezdéseiben, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, a 62. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Vas Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy az emberi egészség megóvása, a környezeti károk megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a környezet meglévő állapotának fenntartása, illetve fejlesztése érdekében:

a) a zajvédelem területén megállapítsa  a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat

b) Hatályon kívül helyezve.

c) a természetvédelem területén védetté nyilvánítson egyes helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és természeti értékeket, valamint

d) a közterületek tisztántartására, a zöldterületek és zöldfelületek megóvására vonatkozó szabályokat megállapítsa.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed mindazokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint egyéni vállalkozókra, akik (amelyek) állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak (működnek, tevékenykednek).

(2) A rendelet hatálya kiterjed a vendéglátóegység épületen kívüli területén hangosító berendezés üzemeltetésére, közterületen hangosító berendezés üzemeltetésével járó rendezvény tartására, továbbá az értelmező rendelkezésekben meghatározott, környezethasználatnak minősülő tevékenységre.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre

b) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre

c) a választási eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre

d) a törvényesen elismert egyházak és vallási felekezetek által szervezett vallási szertartásokra, eseményekre

e) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozó termőföldekre, ingatlanokra.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Alkalmi rendezvény: a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3)  Hangosító berendezés: bármely hangszóró vagy zajforrás (elektronikai készülék), beleértve az élőzene, élő műsor szolgáltatására alkalmas eszközt, berendezést is.

(4) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben definiáltak szerint.

(5) Különleges zajokozás: minden olyan tevékenység, amely szabadtéren valósul meg és ez a hangkibocsátás mások nyugalmát zavarhatja, de nem minősül hangosító berendezésnek. Különleges zajokozásnak minősülnek a sport-, kulturális-, térzene, ünnepségek, cirkusz, vidámpark, stb.

(6) Veszélyes mértékű környezeti zajjal járó rendezvények: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerinti zajjal járó rendezvények.

(7) Helyhez kötött szabadtéri üzemeltetés: Műsorszórás épületen kívüli területen vagy építmény helyiségében nyitott nyílászárók mellett.

(8) Mobil szabadtéri üzemeltetés: jellemzően gépjárművekből történő, saját szolgáltatás, tevékenység közlésére alkalmas eszköz üzemeltetése (pl. mozgóboltok, cirkuszi autók hangszórói, dallamkürtjei, stb.).

(9) Nyári időszak: május, június, július augusztus hónapok.

(10) Zöldfelület: A bel- és külterület lakó-, üdülő-, intézmény-, ipari- és raktár-, közlekedési- és egyéb rendeltetésű terület-felhasználási egységek biológiailag aktív, növényzettel borított területe.

(11) Zöldterület: A belterület állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része (park, liget, sétány, játszótér, vagy egyéb fásított, illetőleg parkosított zöldterület).

(12) Markusovszky kórház környéke: Horváth Boldizsár körút úttengelye- Paragvári út úttengelye- Deák F. utca úttengelye- Hübner J. utca úttengelye- Kórház köz úttengelye- Kórház köz úttengelyének képzeletbeli meghosszabbítása a Markusovszky utcáig- Markusovszky utca.

(13) Környezethasználatnak minősülő tevékenység: olyan zajhatással járó, géppel, berendezéssel végzett szabadtéri tevékenység, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, így különösen az építési és bontási tevékenység (betonkeverő, univerzális munkagép, földmunkagép használata), a favágás, a fűrészelés, a zöldterület-fenntartási tevékenység (fűnyírás).

II. fejezet

Zajvédelem

4. A hangosító berendezések zajvédelmi követelményei

4. § (1) A zajterhelési alapértékeket a mindenkori rendezési tervben megjelölt területi funkció alapján kell meghatározni.

(2) Gépi hajtású járműversenyek, edzések, bemutatók a nyári időszakban 8⁰⁰-22⁰⁰ óra, egyéb időszakban 8⁰⁰-20⁰⁰ óra között rendezhetők.

(3) Szabadtéri alkalmi rendezvényen hangosító berendezés működtetése – az állami, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által megrendezett közterületi rendezvények, a Savaria Történelmi Karnevál és a Szentivánéji Vígasságok rendezvények, továbbá a vendéglátó-, szolgáltató egységekhez tartozó szabadtéri kerthelyiségek, teraszok kivételével - a nyári időszakban 9⁰⁰-24⁰⁰ óra között, egyéb időszakban 9⁰⁰-22⁰⁰ óra között lehetséges.

(4) Vendéglátó-, szolgáltató egység – épületen kívüli – kerthelyiségében, teraszán állandó vagy alkalmi jelleggel hangosító berendezés üzemeltetése, rádió- és televízió-közvetítés, élőzene a nyári időszakban 9⁰⁰-23⁰⁰ óra között, egyéb időszakban 9⁰⁰-22⁰⁰ óra között, a Savaria Történelmi Karnevál időtartama alatt 8⁰⁰-24⁰⁰ óra között lehetséges.

(5) Szabadtéri rendezvényen hangosító berendezés csak hangerőszabályzóval üzemeltethető.

(6) Előkerttel, kerthelyiséggel nem rendelkező üzletek épületének külső homlokzatán hangosító berendezés nem helyezhető el.

(7) A Markusovszky kórház környékén

a) zajt előidéző új tevékenység, valamint a meglévő tevékenység bővítése nem engedélyezhető.

b) szabadtéren hangosító berendezés nem alkalmazható, épületen belül veszélyes mértékű környezeti zajjal vagy különleges zajokozással járó rendezvény nem tartható.

5. Hangosító berendezések használatára vonatkozó eljárási szabályok

5. § (1) A szabadtéri rendezvény zajkibocsátási határértékének megállapításához az 5. melléklet szerinti kérelem benyújtása - annak 6. pontjában meghatározott melléklet(ek) csatolásával - az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének, üzemeltetőjének, a rendezvény szervezőjének a kötelezettsége.

(2) A kérelemhez (új vagy már meglévő és üzemelő hangosító berendezés fenntartásához, üzemeltetéséhez) akusztikai szakvélemény csatolását írja elő az engedélyező hatóság veszélyes mértékű környezeti zajjal járó rendezvények esetében annak igazolására, hogy a hangosító berendezés működtetése során a tulajdonos, üzemeltető nem lépi túl a megengedett határértéket.

(3) Közterületi rendezvények esetén a zajkibocsátási határérték megállapításáról szóló miniszteri rendeletben foglalt zajkibocsátási határértékeket kell teljesíteni.

(4) A Markusovszky kórház környékén a kérelemhez akusztikai szakvéleményt minden esetben - már meglévő tevékenység, üzemelő egység esetén is - csatolni kell.

(5) Közérdekű bejelentés esetén a sérelmezett rendezvény szervezőjét, az egység üzemeltetőjét ismételt kérelme elbírálásakor az alkalmazni kívánt hangosító berendezések által okozott zajterhelés ellenőrzése érdekében folyamatos önellenőrzésre, zajvizsgálatra kell kötelezni, melynek költségeit az üzemeltető köteles viselni.

(6) Nevelési-oktatási, egészségügyi intézmények, templomok környezetében – azok nyitvatartási ideje alatt – 250 m-en belül hangosító berendezés csak a felsorolt létesítmények tulajdonosa, üzemeltetője vagy fenntartója hozzájárulásával üzemeltethető. A hozzájárulást a rendezvény megkezdést megelőzően be kell szereznie kérelmezőnek és az engedéllyel együtt az ellenőrzés során be kell mutatni.

6. § (1) Mobil szabadtéri hangosító berendezés hétfőtől péntekig naponta 9⁰⁰-12⁰⁰ óra és 16⁰⁰-20⁰⁰ óra között, szombat, vasárnap és ünnepnapokon 9⁰⁰-12⁰⁰óra között üzemeltethető.

(2) A berendezés üzemeltetésének szándékát annak megkezdése előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a működtetés időszakára és útvonalára vonatkozó adatokat.

(3) A bejelentés tudomásul vételét igazoló dokumentumot üzemeltető köteles a tevékenység végzése során magánál tartani ellenőrzés céljából, annak kiállításáig a tevékenység nem folytatható.

7. § (1) Azon üzemeltetőt, aki hangosító berendezését engedély, valamint a 5.§ (5) bekezdés szerinti hozzájárulás nélkül üzemelteti vagy a helyszínen bármely hatóság (a rendőrség, a közterület-felügyelet, a polgárőrség, a Hivatal megbízott ügyintézője) részére az engedélyt és szükség esetén a hozzájárulást felmutatni nem tudja, a hatóság tevékenységének azonnali beszüntetésére, felfüggesztésére kötelezheti, melyet tűrni köteles.

(2) Ha a helyhez kötött szabadtéri rendezvényből, az állandó vagy alkalmi rendezvényből származó zaj (szabadtéri vagy épületen belüli) meghaladja az előírt zajterhelési határértéket vagy a tevékenység veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzemeltető, a tevékenységet végző személy a zajt okozó tevékenység korlátozására vagy beszüntetésére kötelezhető.

(3) A rendezvény azonnali felfüggesztését rendelheti el a közterület-felügyelet vagy a rendőrség, mely szervek helyszíni bírság kiszabására jogosultak, egyben kezdeményezhetik a tiltott, közösségellenes magatartás megvalósítása okán közigazgatási eljárás megindítását.

6. A különleges zajokozás és a veszélyes mértékű zajjal járó rendezvények zajvédelmi előírásai

8. § (1) Az 1. mellékletben felsorolt helyszíneken tartott, a napi 4 órát folyamatában meghaladó rendezvény a veszélyes mértékű környezeti zajszintet elérheti vagy meghaladhatja.

(2) Egyéb helyszíneken a különleges zajokozás nem lehet olyan mértékű, amely a veszélyes mértékű környezeti zaj kategóriát eléri, meghaladja, ellenkező esetben a 7.§ (2) bekezdés szerint kell eljárni.

(3) A rendezvény során a határérték betartásának igazolására a szervező, felelős személy köteles önellenőrzést végezni.

(4) A rendelet 3.§ (13) bekezdésében meghatározott, környezethasználatnak minősülő tevékenység végzése vasárnap és ünnepnapokon 10⁰⁰ órát megelőzően, valamint 18⁰⁰ órát követően tilos.

III. fejezet

Hatályon kívül helyezve.

IV. fejezet

A köz- és magánterület tisztántartása

8. Gyommentesítés

11. § (1) Mindenki köteles a tulajdonában (kezelésében, használatában, bérleményében) lévő területeket a parlagfű és allergén gyomok, egyéb gyomnövények visszaszorítása érdekében - gyommentesen és hulladékmentesen, jó karban tartani.

(2) A parlagfű, allergén gyomok, egyéb gyomnövények irtásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles folyamatosan gondoskodni időjárástól függetlenül.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője, használója köteles a telekingatlanról a járdára, járda fölé és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok nyeséséről folyamatosan gondoskodni.

9. Síkosságmentesítés, hóeltakarítás

12. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója, bérlője) köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti járda (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve, ha a járda mellett sáv /vendégjárda/ is van, az úttestig terjedő teljes terület) tisztántartásáról, járdán a hóeltakarításról és síkosságmentesítésről

b) járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai fennálló állapotának megóvásáról és tisztításáról

c) tömbtelken a különálló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, illetve a téli síkosságmentesítésről és hóeltakarításról

d) az ingatlan előtti járdaszakasz hótól való megtisztításáról, a hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá váló járda síkosság mentesítéséről, szükség szerint naponta többször is.

(2) A síkosságmentesítő anyagok tárolása közterületen tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.

10. Köztisztasági előírások

13. § (1) A szórakoztató-, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt, illetőleg az úttestig terjedő teljes területet az üzemeltető köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztántartani, zárás előtt összetakarítani. A keletkezett hulladékot az üzemeltető köteles saját hulladéktárolóban elhelyezni és a közszolgáltatóval megkötött szerződés alapján az elszállításáról gondoskodni.

(2) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet annak közvetlen környékét tisztántartani, az árusításból keletkező hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról saját hulladékgyűjtőben gondoskodni.

(3) Kiállítások, vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról, szükség szerint az eredeti állapot helyreállításáról.

(4) Bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a tulajdonos feladata. Az építési munka idején az építés területét és közvetlen környékét tisztán kell tartani.

(5) A közterület rendeltetéstől eltérő célra (pl. árusítás, építési és ahhoz kapcsolódó tevékenység, szerelési munka stb.) történő használata esetén a használó

a) a használattal érintett terület közvetlen környezetét (legalább 5 méteres sugarú kör) köteles tisztán, hulladékmentesen tartani.

b) zöldterületet érintő használat esetén a tevékenység végeztével az igénybevett zöldterület eredeti állapotának helyreállításáról (tereprendezés, gyepesítés), ezt követően a parkfenntartó részére történő átadásáról köteles gondoskodni.

(6) A madarak fészkelőhelyei alatti járdának a szennyeződéstől való megtisztítása a 13.§ (1) bekezdés a.) pontjában meghatározottak szerint az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának, bérlőjének) a feladata.

14. § (1) Tilos a helyiségek és területsávok feltakarításából, felmosásából keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni.

(2) Úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szennyező anyaggal (szilárd és folyékony hulladékkal, építési törmelékkel, sárral) szennyezni tilos.

(3) Anyagszállítás csak olyan szállítójárművel, illetve edényzettel történhet, mely alkalmas a kiszóródás, porzás, kifolyás megakadályozására.

(4) Közkifolyónál, közterületen elhelyezett tűzcsapnál járművet mosni, vizet elvezetni tilos.

(5) A város egész területén tilos a keletkező szennyvizek szikkasztásos elhelyezése.

V. fejezet

Zöldterület, zöldfelület védelme

11. Közterületi fakivágás, fapótlás

15. § (1) A zöldterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon állaguk sérelme nélkül kell használni.

(2) Tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldterületek, zöldfelületek egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, pusztítása, károsítása, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

16. § (1) Kompenzációs intézkedésként kell elõírni a fapótlás összegét minden olyan közterületi fakivágás engedélyezésekor, amikor a fa kivágását nem indokolja balesetveszély, épületek állagának védelme, a fa természetes elöregedése, a parkfenntartás során kivitelezésre kerülő minőségi csere, elbozótosodott (nem tudatos telepítésű, spontán kelt) csapadékvíz-elvezető árkok, utak fenntartási, azok rendeltetésszerű használatát biztosító munkák kivitelezése.

(2) A fapótlás összegének meghatározását a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A fakivágási engedély csak a megállapított kompenzációs fapótlási összeg teljesítése után adható ki. A pótlást a parkfenntartó a parkfenntartási terv szerint végzi el.

(4) A parkfenntartási szerződés által lefedett közterületen a fakivágást az Önkormányzat parkfenntartási feladatait ellátó szervezet végezheti el a kérelmező költségére, minden olyan esetben, ahol kompenzációs fapótlás került meghatározásra.

(5) Elbozótosodott (nem tudatos telepítésű, spontán kelt) csapadékvíz-elvezető árkok, utak fenntartási, a rendeltetésszerű használatot biztosító munkák kivitelezése esetében a fapótlást nem kell előírni.

(6) Engedély nélküli fakivágás esetén, amennyiben a beépítettség okán a fapótlás nem lehetséges, kompenzációs fapótlási összeg kerül meghatározásra.

17. § (1) A közcélú közterületek és zöldfelületek játszótereit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

(2) Gyepfelületen, parkosított területen gépjárművel várakozni, megállni tilos.

(3) Zöldterületek erre a célra kijelölt útjain szigorúan a zöldterület karbantartási munkálatok, illetve közszolgáltatási faladatok elvégzéséhez szükséges járművel lehet csak közlekedni.

(4) Hatályon kívül helyezve.

VI. fejezet

Egyes helyi jelentőségű természeti területek és természeti értékek védetté nyilvánításáról

12. Helyi jelentőségű védett természeti területek

18. § (1) A Közgyűlés a károsodás megelőzése, elhárítása, illetve a már eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, a hiányzó egyedek (fasorok esetén) pótlása, az értékek megőrzése és fejlesztése érdekében a város területén helyi jelentőségű védett természeti területeknek (TT) nyilvánítja az alábbi területeket:

a) a Gayer-Brenner parkegyüttest, ahol a védelem célja, hogy az eredeti vegetáció meghatározó fajaira épülő, neves személyekhez kapcsolódó emlékpark a személyek emlékére, a növényzet magas korára, kiemelkedő méreteire, valamint parképítészeti jelentőségére tekintettel megőrzésre, fejlesztésre kerüljön.

b) az Ezredévi-Szent István parkegyüttest, ahol a védelem célja, hogy az eredeti vegetáció meghatározó fajain alapuló, a millennium és Erzsébet királyné kultuszát megtestesítő - parképítészeti szempontból is jelentős - emlékpark megőrzése biztosított legyen.

c) Hatályon kívül helyezve.

(2) A helyi jelentőségű védett természeti területek (TT) ingatlan-nyilvántartási adatait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A 18. § (1) bekezdés a) - b) pontjaiban megjelölt parkegyüttesek fenntartásáról, természeti állapotának megőrzéséről a kezelési tervben foglaltaknak megfelelően az Önkormányzat parkfenntartás keretében gondoskodik.

13. Helyi jelentőségű védett fák

19. § A Közgyűlés a város területén helyi jelentőségű védett fákká nyilvánítja a 3. mellékletben meghatározott fákat.

20. § A helyi jelentőségű védett fák fenntartásáról, természeti állapotának megőrzéséről a kezelési tervben foglaltaknak megfelelően az Önkormányzat a parkfenntartási szerződés keretében gondoskodik.

Záró rendelkezések

21. § (1) E rendelet 2012. december 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályon kívül helyezve.

22. § A rendeletben szabályozott, közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben a polgármester jár el.