Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 12. 03- 2016. 02. 01

Kecel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Ügyrendi Bizottság, a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság, a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint a Kulturális, Sport és Idegenforgalmi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapvető rendelkezések

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kecel Város Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 6237 Kecel, Fő tér 1.

2. §

Kecel Város címeréről, zászlajáról, ünnepi pecsétjéről, azok használatának rendjéről szóló részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. §

A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 9 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei

4. §

(1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és az önként vállalt feladatokat, melyek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. melléklet, a társulásokra átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások teljesítéséről, a feladatok ellátásáról elsősorban az általa létrehozott intézmények és gazdasági társaságok útján gondoskodik.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

3. A Képviselő-testület munkaterve

5. §

(1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A Képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek:

  1. az önkormányzati képviselők,
  2. a Képviselő-testület bizottságai,
  3. a helyi nemzetiségi önkormányzat,
  4. az önkormányzati intézmények vezetői,
  5. a városban működő társadalmi, érdekképviseleti szervezetek vezetői,
  6. a jegyző.


(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

  1. az ülések tervezett időpontját, helyét,
  2. a napirend tárgyát, előterjesztőjét (külön előadó esetén annak megnevezését),
  3. azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják,
  4. az előterjesztés előkészítésének határidejét, a kézbesítés időpontját,
  5. a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét,
  6. a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.


(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a munkaterv szerinti utolsó rendes Képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület határoz.

(5) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.

(6) Az elfogadott munkatervet az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

4. A Képviselő-testület ülései

6. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) A Képviselő-testület üléseinek típusai:

  1. alakuló ülés,
  2. rendes ülés,
  3. rendkívüli ülés.

5. Alakuló ülés

7. §

Az alakuló ülésre vonatkozó részletes szabályokat az Mötv. 43. §-a tartalmazza.

6. Rendes ülés

8. §

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervében meghatározott számú, de legalább hat ülést tart.

(2) Az üléseket lehetőség szerint szerdai munkanapra, 14.00 órára kell összehívni. A polgármester a rendes ülést - indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

(3) A Képviselő-testület július-augusztus hónapban - rendkívüli ok kivételével - nem ülésezik.

7. Rendkívüli ülés

9. §

(1) A Képviselő-testületet az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben 15 napon belüli időpontra össze kell hívni. Az ilyen okból szükségessé vált testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

8. A Képviselő-testület ülésének összehívása

10. §

A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a legidősebb települési önkormányzati képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

9. A meghívó és a meghívottak

11. §

(1) A rendes ülésre szóló meghívót legalább a képviselő-testületi ülés előtt 6 naptári nappal kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában vagy elektronikus úton (e-mailen keresztül) történik a meghívott által előzetesen megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább a képviselő-testületi ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus úton (e-mailen keresztül) történik a meghívott által előzetesen megjelölt elektronikus kézbesítési címre.

(3) A meghívóval rendkívüli ülés esetén minden esetben, rendes ülés esetén lehetőség szerint együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Amennyiben ez nem lehetséges, az írásos előterjesztéseket legalább a rendes ülés előtt 4 naptári nappal kell kézbesíteni az érintetteknek.

(4) A polgármester által megindokolt, rendkívüli körülménynek ítélt esetben az ülés rövid úton (telefon, fax, távirat, hivatali kézbesítő) is összehívható.

12. §

(1) A meghívó tartalmazza a Képviselőtestületi ülés napjának, helyének, kezdő időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(2) A Képviselő-testületi ülésre a Képviselő-testület tagjai mellett meg kell hívni:

  1. a Képviselő-testület állandó bizottságainak nem önkormányzati képviselő tagját,
  2. a jegyzőt, az aljegyzőt,
  3. a Keceli Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
  4. a napirendi pontok előadóit,
  5. az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit a feladatkörökbe tartozó, ill. feladatkörüket érintő előterjesztés tárgyalására,
  6. a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
  7. a választókerület országgyűlési képviselőjét,
  8. a feladatkörükbe tartozó vagy feladatkörüket érintő ügyekben a helyi civil szervezeteket,
  9. mindazokat, akiknek a jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.


(3) A (2) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott meghívottakat a Képviselő-testület ülésén – tevékenységi körükben - tanácskozási jog illeti meg.

13. §

A Képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítésével értesíteni kell. Az Önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni továbbá a nyilvános ülésre benyújtott írásos előterjesztéseket is. Lehetőség szerint a nyilvánosságot a helyi nyomtatott sajtó útján is tájékoztatni kell.

10. Az ülések nyilvánossága

14. §

(1) A Képviselő-testület ülései - a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

11. A napirend

15. §

(1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére, azok tárgyalási sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület legkésőbb a napirend elfogadásakor elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát vagy más kiemelkedően fontos ügyet két fordulóban – előbb az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja meg.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában a következő:


  1. rendelet-tervezetek,
  2. határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
  3. beszámoló jellegű előterjesztések,
  4. személyi jellegű ügyek,
  5. kérdések, interpellációk,
  6. tájékoztatók, bejelentések.

(4) A polgármester napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról.

(5) Csak a meghívóval együttesen kézbesített írásos előterjesztések vehetők fel a napirendre, kivéve a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe nem tartozó ügyekről adott tájékoztatás. Indokolt esetben a Képviselő-testület az ülés napirendjét, az előterjesztésének módját, benyújtásának határidejét a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

12. A sürgősségi indítvány

16. §

(1) A polgármester, a jegyző, a Képviselő-testület állandó bizottságainak elnökei, vagy bármely képviselő indítványozhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi indítvány).

(2) Az indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával és az anyag becsatolásával – írásban (papír alapon) a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A sürgősség elfogadásáról a Képviselő-testület határoz. A sürgősség elfogadása esetén a Képviselőtestület az indítványt napirendjére tűzi.

(4) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

13. Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei

17. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

  1. a rendelet-tervezet,
  2. a határozati javaslat,
  3. a beszámoló.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell:

  1. az előterjesztő megnevezését,
  2. az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját, típusát
  3. a tényállást,
  4. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
  5. az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,
  6. az előterjesztő aláírását,
  7. a határozati javaslatot (rendelet-tervezetet),
  8. a határozat végrehajtásáért felelős megnevezését és a határidő megjelölését.


A c) és e) pontokban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

(4) A Képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult:

  1. önkormányzati képviselő,
  2. a témakör szerint illetékes bizottság a feladatkörében eljárva,
  3. a polgármester,
  4. a jegyző,
  5. a polgármester ellenjegyzésével, a Keceli Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységének vezetője, témakör szerint felelős ügyintézője, társulás elnöke, továbbá önkormányzati intézmény, gazdasági társaság vezetője.


(5) Az előterjesztéseket a kiküldést megelőzően a jegyzőnek kell leadni. Sürgősséggel benyújtott előterjesztést a beérkezését követően haladéktalanul a jegyzőnek kell leadni.

(6) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az Önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a Képviselő-testület ülésére.

(7) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére – a képviselői önálló indítvány kivételével - külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

14. Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

18. §

(1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja az adott napirendi pont vitájának lezárásáig a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a Képviselő-testület elnapolta vagy amelyek tárgyalása határozatképtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a Képviselő-testület másként döntött.

15. Képviselői önálló indítványok

19. §

(1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell az ülés napját megelőzően 6 naptári nappal írásban beterjeszteni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány rendelet-tervezet vagy határozati javaslat lehet.

16. Interpelláció

20. §

(1) Az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén a

  1. polgármestertől (alpolgármestertől),
  2. jegyzőtől,
  3. bizottság elnökétől


önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 naptári nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

  1. az interpelláló nevét,
  2. az interpelláció tárgyát.


(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5) Sürgős esetben az ülés elnökének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról.

(7) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

17. Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések

21. §

(1) A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben kérdéssel, észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén, közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, ill. bejelentéssel élhet.

18. Napirend előtti felszólalás

22. §

(1) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől legalább az ülés előtt 24 órával írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy alkalommal két-két percre kaphat szót.

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

19. A Képviselő-testület tanácskozási rendje

23. §

(1) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(2) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőkön túl az előterjesztéshez hozzászólhat az, akinek a polgármester indokolt esetben szót ad.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén a 10. §-ban foglalt szabályok alkalmazandók.

(4) Az ülés elnöke:

  1. megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okát,
  2. félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét,
  3. általános vitavezetési feladatai:
  • napirendi pontonként a vita megnyitása és berekesztése,
  • szó megadása, megtagadása,
  • szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
  • napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő felszólalás engedélyezése, megtagadása,
  • szavazás elrendelése,
  • a szavazás eredményének megállapítása,
  • a határozat kimondása.

20. A tárgyra térés, a szó megvonása

24. §

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

21. Az ülés félbeszakítása

25. §

Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.

22. Rendfenntartás

26. §

(1) Ha a képviselő felszólalása során a Képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezést használ, jelen rendeletnek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A testületi ülésen tilos felhangosított mobiltelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja. Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.

23. Az előterjesztés tárgyalásának részletes vitavezetési szabályai

27. §

(1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását. Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, aki(k) az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita lezárásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. átdolgozásra visszakérheti.

(2) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(3) A Képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos – kisebbségi véleményt és a szavazati arányt is tartalmazó – bizottsági ajánlást, a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(4) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely önkormányzati képviselő, a Képviselő-testület állandó bizottságai, a polgármester és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot a napirend vitájának megnyitása előtt kell bejelenteni, de az ülés elnöke engedélyezheti a vita során is, a módosító javaslat előterjesztését. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, akkor a javaslattevő kérésére az engedély megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Indokolt esetben az elnök elrendelheti a módosító javaslat írásban történő benyújtását. A módosító javaslatot indokolni kell.

(5) Ha az előterjesztés rendelet vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, ill. a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(6) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(7) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(8) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(9) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának (kérdés feltevése, hozzászólás a vitában) engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A Képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(10) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb öt perc időtartamban szólalhatnak fel.

(12) Az előterjesztőt és az előadót megilleti a zárszó joga.

24. Felszólalás ügyrendi kérdésben

28. §

(1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet (ügyrendi javaslat).

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után az ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb két perces hozzászólás engedélyezhető. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

25. A vita lezárása

29. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárása esetén, az, aki hozzászólási szándékát a lezárásra vonatkozó javaslat elhangzása előtt jelezte, még szót kaphat.

26. A döntéshozatal szabályai

(Határozathozatal, rendeletalkotás)

30. §

(1) A Képviselő-testület döntést igénylő kérdésben határozatot, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl a jelen rendeletben meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(5) A rendelet-tervezeteket és a határozati javaslatokat a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi. Az összes állandó bizottság állásfoglalása szükséges:

  1. a költségvetés,
  2. a zárszámadás,
  3. a Szervezeti és Működési Szabályzat,
  4. az Általános Rendezési Terv


elfogadásához.

(6) Választás, kinevezés esetén a Képviselő-testület a jelölt(ek) legfeljebb öt perc időtartamú meghallgatása után vita nélkül határoz.

27. A szavazás rendje

31. §

(1) A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző és az Ügyrendi Bizottság elnöke – törvényességi kérdésben – észrevételt tehetnek.

(3) A Képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

32. §

(1) A képviselő a vita megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

(5) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Képviselő-testület tagjának a mulasztásról való tudomásszerzéskor érvényes tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül a tárgyévben – 10 %-kal csökken.

33. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit, jelen rendeletben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel - különös tekintettel a közbeszerzési eljárás eredményeként az eljárást lezáró döntés tárgyában- nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások (pl. módosító indítványok esetében) nem ismételhetők meg.

(4) Nyílt szavazás esetén legalább az önkormányzati képviselők egynegyedének a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást kell tartani.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

34. §

(1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 74. § (1) bekezdésében és a 76. § d) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46 § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(5) A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(7) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

  1. a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,
  2. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  3. a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,
  4. a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait,
  5. a szavazás eredményét.

(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(9) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.

35. §

Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén, – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

28. A Képviselő-testület döntései és azok jelölése

36. §

(1) A Képviselő-testület által hozott rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Keceli Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(4) Az önkormányzati rendeletet – külön jogszabályban meghatározottakon túl - meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára feladat- vagy hatáskört állapít meg.

(5) A Képviselő-testület által hozott határozatok megjelölése tekintetében a KIM rendelet 13. és 17. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, valamint indokolt esetben azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni. Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben ilyen esetben is rögzíteni kell.

29. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

37. §

(1) A Képviselő-testület üléséről kép- és hangfelvételt, majd két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésről készült kép- és hangfelvételt teljes terjedelmében, vágatlanul az ülés hetét követő héten két alkalommal a helyi televízióban le kell vetíteni. A zárt ülésről nem kötelező képfelvételt készíteni.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

  1. a távolmaradt képviselők nevét és távollétük okát,
  2. az előterjesztői kiegészítéseket,
  3. a bizottsági véleményeket,
  4. a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket.


(3) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet meg kell jelentetni az Önkormányzat hivatalos honlapján.

(4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok a Keceli Közös Önkormányzati Hivatalban, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján tekinthetők meg.

(6) A jegyzőkönyvekhez mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazási jegyzőkönyvet, a névszerinti szavazás névsorát és a jelenléti ívet.

(7) A jegyző a jegyzőkönyveket a mellékletekkel együtt évente bekötteti. A kép- és hangfelvételt teljes terjedelmében, vágatlanul archiválni kell és legalább öt évig meg kell őrizni.

III. fejezet

A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE

38. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat.

(2) A Képviselő-testület a lakosság, a helyi társadalmi szervezetek tájékoztatása, az általa külön meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében várospolitikai fórumot hívhat össze. A döntések előkészítése céljából tartott várospolitikai fórum állásfoglalását jegyzőkönyvbe kell foglalni és a testületi előterjesztéshez kell csatolni.

(3) A Képviselő-testület az elhangzott és azonnal meg nem válaszolt kérdés, kezdeményezés, javaslat megvizsgálását az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező illetékes bizottságnak adja ki. A bizottság elnöke 15 napon belül az érintettnek köteles írásban válaszolni, melyről a Képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.

(4) A közmeghallgatás és a várospolitikai fórum helyéről, idejéről a lakosságot legalább 15 nappal korábban a helyi elektronikus és nyomtatott sajtó útján értesíteni kell.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAIRA, SZERVEIRE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

30. A helyi önkormányzati képviselő

39. §

(1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.

(2) A képviselő a jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek mellett:

  1. tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület munkájában,
  2. felszólalhat
  3. indítványt tehet
  4. kérdéseket tehet fel
  5. interpellálhat
  6. írásban vagy szóban bejelenti, ha a Képviselő-testület vagy bizottsága ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van
  7. olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, a képviselő-testületi tagság kötelezi a viselőjét, hogy ne csak a közéletben, de a magánéletben is méltó legyen a megbízatásához,
  8. kapcsolatot tart választókörzetének polgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.


(3) Az önkormányzati képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Keceli Közös Önkormányzati Hivatal folyamatosan segíti.

31. Az összeférhetetlenségi és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

40. §

Az Ügyrendi Bizottság az Mötv. 37. § (1) bekezdésében szabályozottak szerint átveszi az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszonyról, írásban megerősített lemondást, kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést, és ennek alapján javaslatot tesz a Képviselő-testületnek.

41. §

(1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése az Ügyrendi Bizottság feladata.

(2) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban az Ügyrendi Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor az Ügyrendi Bizottság elnöke zárópecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság hozza nyilvánosságra.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést.

Megfelelő kezdeményezés esetén az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozat, ill. vagyonnyilatkozatok ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

32. A polgármester

42. §

(1) A polgármester a város első tisztségviselője, polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Megbízatását főállásban látja el. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Kecel város fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a Képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel, és a helyi nemzetiségi önkormányzat testületével.

(3) A polgármester dönt az e rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben.

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat olyan körülménynél, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné (kiemelkedő közérdek).

(5) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat az egészségügyi alapellátást érintő önkormányzati feladat- és hatáskörökben.

33. Az alpolgármester

43. §

(1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, saját tagjai közül, a polgármester javaslatára - titkos szavazással, minősített többséggel - egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

34. A Képviselőtestület bizottságai

44. §

(1) A Képviselő-testület 4 állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok megnevezése, tagjainak száma:

  1. Ügyrendi Bizottság                                                                        (5 fő)
  2. Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság                  (7 fő)
  3. Szociális és Egészségügyi Bizottság                                               (5 fő)
  4. Kulturális, Sport és Idegenforgalmi Bizottság                                (5 fő)


(3) A Képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(4) A bizottságok feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

35. A bizottságok működése

45. §

(1) A bizottságok működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az állandó bizottsági üléseket lehetőség szerint eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a Képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

(3) Két vagy több bizottság együttes ülést is tarthat. Ilyen esetben a tanácskozást a bizottsági elnökök megegyezése szerinti bizottság elnöke vezeti, de a határozatokat a bizottságok külön-külön szavazással hozzák meg.

46. §

(1) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni.

(2) Ha a bizottság tagja a rendes bizottsági ülésekről naptári éven belül három alkalommal hiányzott, a Bizottság elnöke köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre.

47. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

  1. a Képviselő-testület határozata alapján,
  2. a polgármester indítványára,
  3. a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére.


(3) A nyilvános bizottsági ülés időpontjáról és helyéről Kecel Város lakosságát a meghívónak az Önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével kell tájékoztatni.

(4) A bizottság ülésére – a bizottság tagjai mellett - a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt, továbbá a Képviselő-testület állandó bizottságainak elnökeit, az erre igényt tartó önkormányzati képviselőket külön is meg kell hívni.

(5) A képviselő-testületi referenst a bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről értesíteni kell, aki ezt nyilvántartásba veszi.

48. §

(1) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Keceli Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(2) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozatok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

36. A Keceli Közös Önkormányzati Hivatal

49. §

(1) Kecel Város Önkormányzata és Imrehegy Község Önkormányzata az Mötv. 85. § (1) bekezdése alapján 2013. március 1. napjától határozatlan időtartamra – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – közös önkormányzati hivatal alapításáról döntött.

(2) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Keceli Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A közös önkormányzati hivatal székhelye: 6237 Kecel, Fő tér 1.

(4) A közös önkormányzati hivatal az alapító önkormányzatok képviselő-testületei által jóváhagyott Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint működik.

37. A jegyző

50. §

(1) A jegyző mint a Keceli Közös Önkormányzati Hivatal vezetője szakmailag felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei tevékenységét, s ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról – legfeljebb 6 hónap időtartamra- helyettes jegyző látja el.

38. Az aljegyző

51. §

A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, az aljegyző egyidejűleg belső szervezeti egység vezetésével is megbízható.

V. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

52. §

(1) Az Önkormányzat vagyona a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, Kecel Város fejlődésének elősegítését szolgálja.

(2) Az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, valamint külön rendeletben határozza meg.

VI. fejezet

A Nemzetiségi önkormányzatok működésével kapCsolatos szabályok

53. §

A Keceli Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Keceli Német Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggésben az Önkormányzat együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja:

a) a gazdálkodásuk végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátását,

b) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásának ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

c) a helyiséghasználatot.

VII. fejezet

A HELYI NÉPSZAVAZÁS

54. §

(1) A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezheti.

(2) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább a választópolgárok 20 %-a kezdeményezte.

VIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kecel Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/1995. (VII.3.) önkormányzati rendelete.



      Haszilló Ferenc                                                                dr. Beros András

      polgármester                                                                             jegyző



Kihirdetési záradék:

Kihirdetve: 2014. december 2.

Hirdetőtábla, Könyvtár


                                                                                              dr. Beros András

                                                                                                       jegyző




A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. melléklet: A Képviselő-testület tagjainak névsora

2. melléklet: Az Önkormányzat által kötelezően ellátott és önként vállalt feladatok

3. melléklet: A Képviselő-testület által a bizottságaira átruházott hatáskörök és feladataik jegyzéke

4. melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

5. melléklet: A társulásokra átruházott hatáskörök jegyzéke

6. melléklet: A Képviselő-testület állandó bizottságainak névjegyzéke