Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 11. 28- 2014. 12. 0225/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és Szervei
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában helyben szokásos mód alatt Budapest Főváros XXI. kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján 5 napra történő kifüggesztés és Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) hivatalos honlapján, a honlapon történő megjelenítés értendő.
Szervezeti adatok
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata.
(2) Az Önkormányzat székhelye: Budapest XXI. kerület, Szent Imre tér 10.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest XXI. kerület közigazgatási területe
(4) Budapest XXI. kerület Csepel határait az 1994. évi XLIII. törvény 1. számú melléklete „A XXI. kerület határa” címszó alatt állapította meg.
3. § Az Önkormányzat jogi személy.
Az Önkormányzat jelképei
4. § (1) Az Önkormányzat címere: csücskös talpú címerpajzs pajzstalpán, zöld mezőn kék háttérbe, jobbfelé fordított, ágaskodó fehér paripa. A pajzson nyugvó csőrös csatasisak arany koronája alól jobbra és balra kifutó sisaktakaró szalagok. A jobb irányba tartó kék, sárga/arany béléssel, a balra tartó vörös, fehér/ezüst béléssel ellátott.
(2) Az Önkormányzat zászlaja: 3/3 – 2/3 arányú lobogó, váltakozó vörös és zöld lángnyelvekkel keretezve. A lángnyelvekkel keretezett fehér mező optikai középpontjában a település címere, a zászlórúd felé forduló fehér paripával. A címer körül arany optima normal betűvel írott jelmondat olvasható: „CSEPEL – ÁRPÁD FÖLDJE, A MAGYAR IPAR BÖLCSŐJE.”
(3) A jelképek használatát a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
5. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. Az átruházott hatáskörök jegyzéke e rendelet 1. számú melléklete. A képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
6. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervezetein (a továbbiakban együtt: intézmény) keresztül látja el.
(3) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását az Mötv. 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben
a) az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,
b) rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.
(4) Az önként vállalt feladatok felsorolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
7. § A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület jogállása, tagjai, a képviselőcsoportok
8. § (1) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) A képviselő-testület tagjai a megválasztott önkormányzati képviselők és a polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 21 fő. A megválasztott képviselők száma 20 fő, melyből 14 fő egyéni választókerületben, 6 fő listán szerzett mandátumot. A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal és a jegyző.
(4) A képviselő-testület által megválasztott tanácsnokok felügyelik a képviselő-testület által meghatározott feladatok ellátását. A tanácsnokok névsorát és a tanácsnokok által ellátandó feladatok jegyzékét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
9. § (1) Az előző helyi önkormányzati választáson induló, listát állító és mandátumot szerző pártok képviselői (a közös listát állító pártok külön-külön) képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselőcsoport létszáma legalább 1 fő kell legyen.
(2) A képviselőcsoport vezetőjének és tagjainak nevét a polgármesterhez írásban be kell jelenteni, e tényről a polgármester a képviselő-testületet a bejelentést követően tájékoztatja. A képviselőcsoportok és tagjainak felsorolását e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
(3) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Képviselőcsoporti tagságának megszűnése esetén a képviselő másik frakcióhoz a következő helyi önkormányzati képviselő választásig nem csatlakozhat.
(4) A képviselőcsoport ilyen irányú kérése esetén a polgármester köteles a képviselőcsoport részére az ülésteremben állandó helyet kijelölni.
(5) A képviselőcsoportok munkafeltételeinek biztosításával kapcsolatos szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza.
10. § (1) A képviselők jogállására az Alaptörvény, valamint az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén és a képviselő-testület munkájában, továbbá köteles részt venni annak a bizottságnak az ülésén, amelynek elnöke, alelnöke vagy tagja.
(3) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő képviselő-testületi ülésről vagy bizottsági ülésről való távollétét, ha
a) külföldi munkavégzés, tanulmányút,
b) halaszthatatlan munkahelyi elfoglaltság,
c) betegség
miatt van távol.
(4) A (3) bekezdésben nem említett távolmaradási ok elfogadásáról az ülésvezető, illetve a bizottsági elnök - távollétében a bizottsági ülés vezetője (a továbbiakban: ülésvezető) - javaslatára a képviselő-testület, illetve a bizottság dönt.
(5) A képviselő-testület vagy bizottság üléséről való távollét bejelentésének tudomásulvétele az ülésvezető hatáskörébe tartozik. A távolmaradó nevét az ülés megkezdésekor az ülésvezető bejelenti. Az igazolatlan távollét esetén követendő szabályokat jelen önkormányzati rendelet tartalmazza.
(6) A képviselő legalább évi 6 alkalommal köteles fogadóórát tartani.
(7) A képviselő köteles az Mötv. 49. §-ában foglaltak alapján a napirendi pont tárgyalásakor esetleges személyes érintettségét bejelenteni. Amennyiben a képviselő személyes érintettsége fennáll, de bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a képviselő-testület – erre irányuló indítvány esetén – az érintettségről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb a soron következő képviselő-testületi ülésen dönt a képviselő tárgyhavi tiszteletdíjának megvonásáról.
A képviselő-testület munkaterve
11. § (1) A képviselő-testület évente legfeljebb tíz, de legalább hat rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület a 17. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi, melyet a polgármester két ütemben készít elő. Az első félévi munkatervet a tárgyévet megelőző év decemberében tartott ülésen, a második félévi munkatervet a tárgyév júniusi ülésén terjeszti elő.
(4) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér
a) a képviselő-testület tagjaitól, bizottságaitól,
b) a alpolgármesterektől,
c) a jegyzőtől, az aljegyzőtől,
d) a Polgármesteri Hivatal ágazat- és irodavezetőitől,
e) a Csepelen működő, hivatalosan bejegyzett és az Önkormányzatnál regisztrált társadalmi, érdekvédelmi, érdekképviseleti és civil szervezetektől, a Csepelen működő egyházak vezetőitől,
f) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
g) a helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek elnökeitől.
(5) A munkaterv tartalmazza
a) a képviselő-testület rendes ülésének időpontjait,
b) a képviselő-testület által megtárgyalni kívánt napirendi pontokat,
c) jogszabály alapján kötelezően megtárgyalandó napirendi pontokat,
d) az egyes napirendi pontok előterjesztőit, készítőit,
e) annak jelzését, hogy a napirend előkészítése során közmeghallgatást kell tartani.
12. § (1) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a nem képviselő bizottsági tagoknak,
c) a munkatervben szereplő előterjesztőknek, készítőknek,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
e) a jegyzőnek, az aljegyzőnek, a Polgármesteri Hivatal ágazat- és irodavezetőinek,
f) az önkormányzat intézményei vezetőinek.
(2) A képviselők nyári szabadsága minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig tart. Az ettől eltérő időpontról a képviselő-testület minden év április 30-ig határoz.
Előterjesztések rendje, a sürgősségi előterjesztés, képviselői indítvány
13. § (1) A képviselő-testület ülésén megtárgyalandó előterjesztéseknek tartalmi és formai szempontból alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a vita és határozathozatal eredményességét biztosítsák. Az előterjesztések rendjét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A jegyző törvényességi szempontból történő felülvizsgálata nélkül előterjesztés a képviselő-testület ülésén nem tárgyalható.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) címében a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztés szövegében a témakörben korábban született döntésre való hivatkozást, és a javasolt döntés indokainak ismertetését,
c) a lehetséges alternatívák bemutatását,
d) az előterjesztő és az előkészítésben részt vevők megnevezését,
e) az előterjesztés mellékletében az előterjesztés egyeztetésében résztvevőket és véleményüket,
f) a határozati javaslato(ka)t.
(3) A határozati javaslat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, a végrehajtásért felelős, a végrehajtás előkészítéséért felelő személy megnevezésével és a végrehajtás határidejének megjelölésével.
(4) Ha a határozati javaslat rendelkező részében személy kerül megjelölésre, a nevén kívül egyéb azonosításra alkalmas azonosító adatot is tartalmaznia kell a határozatnak. Ingatlan megjelölésénél minden esetben a nyilvántartásban szereplő helyrajzi számot és az ingatlan pontos, természetbeni címét is fel kell tüntetni.
(5) Az előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester és az alpolgármester(ek),
b) a bizottságok nevében a bizottsági elnökök,
c) a tanácsnokok,
d) bármely helyi önkormányzati képviselő,
e) a jegyző, illetve az aljegyző,
f) az intézmények vezetői az általuk vezetett szervezet testületi döntést igénylő ügyeiben,
14. § (1) Sürgősségi előterjesztést a polgármesternél írásban, a sürgősség indokainak megjelölésével lehet benyújtani. Sürgősségi előterjesztésként kell kezelni mindazon előterjesztéseket, amelyeket az adott képviselő-testületi ülést megelőző utolsó rendes bizottsági ülésen a bizottság nem tud megtárgyalni és véleményezni. A jegyző előzetes törvényességi felülvizsgálatát – a napirendre vételt megelőzően – ezekben az esetekben is biztosítani kell.
(2) Sürgősségi előterjesztés esetén is biztosítani szükséges, hogy az előterjesztést a képviselő-testület tagjai a testületi ülésen elektronikus formában elérjék az Önkormányzat internetes oldalán. Amennyiben a sürgősségi előterjesztést a képviselő-testület napirendjére veszi, azt utólag a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(3) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja
a) a polgármester,
b) a Képviselő-testület tagja,
c) az illetékes bizottság,
d) a jegyző.
(4) A sürgősségi előterjesztés napirendre vételéről a képviselő-testület kérdések és hozzászólások nélkül (a továbbiakban: vita nélkül) dönt.
15. § (1) Képviselői indítványt a képviselő, valamint a képviselőcsoport – nevében annak vezetője vagy vezető-helyettese – tehet.
(2) A képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítványt benyújtó személy nevét, aláírását, az indítvány tárgyát és szövegét, valamint az érintett bizottságok véleményét.
A képviselő-testület ülése
16. § (1) A képviselő-testület munkatervében meghatározott rendes üléseit a hónap utolsó csütörtöki napján tartja. Az ülések kezdő időpontja 17.00 óra, helye a Polgármesteri Hivatal (Budapest XXI. kerület, Szent Imre tér 10.) földszint 5. szám alatti tanácskozó terme. Az ülés összehívására jogosult – indokolt esetben – eltérő időpontban és helyre is összehívhatja az ülést.
(2) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a képviselőket legkésőbb az ülés napját megelőző héten pénteken 12.00 óráig elektronikus levélben kell értesíteni és az ülésre meghívni. A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések – az ülés összehívása után, a törvényességi ellenőrzést követően – a www.csepel.hu internetes honlapon érhetők el. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet. A késés tényéről, és arról, hogy a tervezett napirendi pontokban, illetve az interneten közzétett előterjesztésekben az előző értesítéshez képest változás következett be, a képviselőket elektronikus levélben köteles a Polgármesteri Hivatal Szervezési Irodája értesíteni.
(3) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a 18. § (2) bekezdésében, valamint a 19. § -ban felsoroltakat meghívó kiküldésével kell meghívni. A település lakosságát és az érdeklődőket a helyben szokásos módon kell tájékoztatni oly módon, hogy a címzettek a képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról legalább 2 munkanappal korábban értesüljenek.
17. § (1) Indokolt esetben a képviselő-testület ülését a polgármester a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (a továbbiakban: rendkívüli ülés). A rendkívüli testületi ülésről a képviselőket és az érdekelteket az ülés megkezdése előtt legalább 24 órával értesíteni kell.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben, az ott meghatározott határidőben és módon. Az indítványnak tartalmaznia kell a tárgy megjelölését és a határozati javaslatot, valamint a képviselő-testület elé terjeszteni kívánt, megtárgyalásra javasolt előterjesztést.
(3) Halasztást nem tűrő, indokolt estben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon, távirat, telefax, elektronikus levél, valamint a www.csepel.hu honlap útján is összehívható.
(4) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott, kivéve, ha a képviselő-testület tagjai minősített többséggel újabb napirendi pont felvételéről nem döntenek.
18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet.
(2) A képviselő-testület ülésén
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke,
b) a jegyző, az aljegyző,
c) a jegyző megbízásából a polgármesteri hivatal vezető vagy beosztott munkatársa,
d) a polgármester megbízásából a Polgármesteri Kabinet vezetője és tagja,
e) az önkormányzat intézményeinek vezetője, vagy munkatársa,
f) az önkormányzat megbízott könyvvizsgálója,
g) országgyűlési képviselő,
h) Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja, vagy képviseletében munkatársa,
i) Budapest Főváros Kormányhivatala XXI. Kerületi Járási Hivatalának hivatalvezetője vagy képviseletében munkatársa,
j) Budapest Főváros Főpolgármestere, vagy képviseletében munkatársa
k) Budapest Főváros Önkormányzata közgyűlésének tagja,
l) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XXI. kerületi tankerületi igazgatója,
m) a Csepelen működő hivatalosan bejegyzett, és az Önkormányzatnál regisztrált társadalmi érdekvédelmi érdekképviseleti és civil szervezetek által közösen delegált személy,
n) a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselője
tanácskozási joggal vehet részt.
(3) A képviselő-testület ülésének vezetője a (2) bekezdésben meghatározottakon túl az ülésen megjelentek közül bárkinek hozzászólási jogot adhat.
19. § A képviselő-testület ülésére postai, illetve hivatali kézbesítéssel, elsősorban elektronikus levél útján meg kell hívni
a) a 18. § (2) bekezdésében felsorolt, a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal történő részvételre jogosultakat,
b) Budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi Bíróság elnökét,
c) Budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi Ügyészség vezetőjét,
d) Budapest XXI. kerületi Rendőr-főkapitányság rendőrkapitányát,
e) a helyi médiumok képviselőit,
f) Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-Budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjét,
g) Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest XIX, XX, XXI, XXIII. kerületi Népegészségügyi Intézete tisztifőorvosát,
h) Csepelen működő egyházak vezetőit,
i) akit a polgármester megjelöl.
A képviselő-testület alakuló ülése
20. § (1) Az alakuló ülés lefolytatására az Mötv. 43. §-ában foglaltak az irányadók. A képviselők és a polgármester esküjének szövegét az Mötv. 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
21. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén, valamint jogszabályban meghatározott esetben a polgármester általános helyettesítésével megbízott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén bármely más alpolgármester (a továbbiakban: ülésvezető) vezeti az ülést.
22. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, az ott írt feltételek fennállása esetén zárt ülést tart.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben zárt ülés megtartását bármely képviselő, valamint a jegyző indítványa alapján dönt zárt ülés tartásáról.
(3) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
(4) A képviselő-testület zárt ülésén az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek lehetnek jelen.
(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe azok a személyek tekinthetnek be, akik a zárt ülésen jelen lehetnek.
23. § (1) A képviselő-testület határozatképességéről az Mötv. 47. § (1) bekezdése rendelkezik.
(2) Amennyiben a képviselő-testület ülése nem határozatképes, a megismételt ülést – ugyanazon napirendi pontokkal – 8 naptári napon belüli időpontra kell újból összehívni.
24. § (1) A képviselő-testület az ülésvezető által előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül dönt.
(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, több napirendi pont egy napirendi ponton belüli tárgyalására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(4) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót, valamint egyéb tájékoztatókat a képviselő-testület – vita nélkül – a napirend előtti témák között tudomásul veszi.
(5) A képviselő-testület napirendjének összeállítása során az alábbi sorrendet kell betartani:
a) nyílt ülés
aa) személyi kérdések nyílt ülésen történő megtárgyalása,
ab) külső meghívottakat érintő napirendi pontok,
ac) önkormányzati rendeletek alkotása,
ad) egyéb napirendi pontok,
ae) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,
b) zárt ülés
ba) személyi kérdések zárt ülésen történő megtárgyalása,
bb) vagyoni kérdések zárt ülésen történő megtárgyalása.
Képviselői kérdés
25. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben – a jegyzői hatáskörbe utalt egyedi államigazgatási ügyek kivételével - az elfogadott napirendi pontokkal kapcsolatos - kérdést intézhet, melyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A polgármesterhez intézett kérdésre való válaszadással a polgármester az alpolgármestereket is megbízhatja.
(2) A képviselő-testület a kérdésre adott válasz elfogadásáról nem szavaz.
(3) A kévpiselő-testületi ülésen kívüli képviselői, és nem képviselői kérdések és adatigénylések rendjéről az SZMSZ 5. számú függeléke rendelkezik.
26. § A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzhet meg, amelynek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia. A kiegészítés megtételére az előterjesztő, vagy az általa felkért képviselő, bizottsági tag, vagy az előterjesztés készítője jogosult.
27. § (1) Napirendi pontonként bármely képviselő – egy-egy alkalommal legfeljebb 2 perces időtartamban – a vitát megelőzően az előterjesztőhöz a témához kapcsolódóan kérdéseket intézhet. Háromnál több kérdés feltétele esetén a képviselőnek az előterjesztő részére a helyszínen írásban is át kell adnia a megfogalmazott kérdéseket. A kérdésekre az összes kérdés elhangzása után – a vita megnyitása előtt – az előterjesztő válaszol. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal rendelkező és a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A válaszra észrevételeket tenni csak a vita megnyitását követően, a napirendhez kapcsolódó felszólalások során lehet.
(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a képviselők hozzászólása következik. A hozzászólás időtartama első alkalommal 5 perc, második alkalommal legfeljebb 3 perc lehet. Amennyiben a hozzászóló úgy ítéli meg, hogy álláspontjának kifejtésére hosszabb idő szükséges, úgy – amennyiben ezt a első hozzászólása előtt jelzi – a rendelkezésére álló összesen 8 perces időtartamot összevonhatja.
(3) Az Önkormányzat adott évi költségvetésének tárgyalásakor a (2) bekezdésben meghatározott hozzászólási időtartam egy harmadik, 2 perces hozzászólási lehetőséggel egészül ki, így az összevont időtartam legfeljebb 10 perc lehet.
28. § (1) A napirendi pont vitájánál az előterjesztő reagál az elhangzott észrevételekre, majd az ülésvezető összefoglalja és lezárja a vitát.
(2) A vita lezárása előtt személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal lehet élni.
29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat – elhangzásuk sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra. A bizottsági módosító indítványokat kommentár nélkül az ülésvezető ismerteti szóban. A képviselő-testület ülésén elhangzott módosító indítványok szövegét a javaslatot tevő az ülésvezető részére írásban átadja, majd az ülésvezető felhívására a javaslatot szóban ismerteti. A szavazás előtt az ülésvezető megkérdezi az előterjesztőt arról, hogy a módosító indítványokat elfogadja-e, illetve szót ad a jegyzőnek, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni.
Döntéshozatal rendje
30. § (1) A képviselő-testület döntését nyílt szavazással hozza.
(2) Nyílt szavazás esetén a képviselők szavazógép segítségével szavaznak. Amennyiben a szavazógép bármely okból nem használható, a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.
(3) Az egy előterjesztéshez tartozó több határozati javaslatról – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint ha a képviselő-testület a 31. § szerinti név szerinti szavazásról, vagy a 32. § szerinti titkos szavazásról dönt – együttesen kell szavazni. Együttes szavazás esetén az így meghozott döntések külön-külön, folyamatos sorszámot kapnak.
(4) Bármely képviselő napirendi pontonként egy alkalommal indítványozhatja, hogy a Képviselő-testület a határozati javaslatokról külön-külön szavazzon. Az e kérdésben tett képviselői indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) A döntéshozatalból történő kizárás okait és szabályait az Mötv. 49. §-a tartalmazza.
(6) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezés, megbízás tárgyalásakor valamennyi képviselő a jelöltek számától függetlenül egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben több jelölt neve szerepel az előterjesztésben, úgy a kinevezést vagy megbízást az a személy kapja meg, aki a nevek alapján ABC rendben előterjesztett sorrend szerint történő szavazáskor a minősített többségű szavazatot először megkapja.
(7) Kitüntetési ügyek tárgyalásakor, ha több jelölt szerepel az előterjesztésben, az előterjesztő által meghatározott sorrendben valamennyi jelöltről szavaz a képviselő-testület. A jelöltek közül azok válnak kedvezményezetté, akik a szükséges számú szavazatot legnagyobb számmal meghaladó számú szavazatot kapnak. A kedvezményezettek száma az adható kitüntetések számához igazodik. Amennyiben a szavazás eredményeként nagyobb számú kedvezményezett van, mint amennyi kitüntetés kiadható, az azonos számú szavazatot kapott jelöltekről új szavazást kell tartani a szavazás eredeti sorrendjében.
31. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 48. § (3) bekezdése szerinti esetben név szerinti szavazást rendel el.
(2) Név szerinti szavazás elrendelése esetén a jegyző az ABC rendben összeállított képviselői névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban a név mellett rögzíti. A képviselő szavazatát aláírásával hitelesíti.
(3) A név szerinti szavazás lezárását követően az eredményt az ülésvezető állapítja meg és ismerteti.
(4) A név szerinti szavazásról készített (2) bekezdés szerinti jegyzék a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi.
32. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat a polgármester, az alpolgármester vagy bármely képviselő javaslatára. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Titkos szavazás esetében a képviselők szavazócédulán, név nélkül szavaznak.
(3) A titkos szavazás feltételeinek megteremtéséért (szavazófülke, az Önkormányzat bélyegzőjével hitelesített szavazócédula, urna) a jegyző a felelős.
(4) Érvénytelen a szavazat, ha
a) nem a hivatalos – bélyegzőlenyomattal ellátott – szavazólapon adták le,
b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire vagy milyen döntésre szavazott,
d) a képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.
(5) A titkos szavazás során leadott szavazatokat a jegyző, valamint a képviselő-testület által megválasztott 3 képviselő összesíti.
33. § (1) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg és ismerteti a javaslat mellett (igen) szavazók, a javaslat ellen (nem) szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(2) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazás egy alkalommal bármely képviselő kérésére, az ülésvezető döntése alapján megismételhető.
(3) Ha a szavazás során az egyszerű többségű szavazásnál szavazategyenlőség áll elő (a jelenlévők fele igennel, fele pedig nemmel szavazott, vagy tartózkodott), az a határozati javaslat elutasítását jelenti.
34. § A képviselő-testület
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz.
A határozat
35. § (1) A határozati javaslat elfogadására az Mötv. 47. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) Az Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken túlmenően a képviselő-testület minősített többségű támogató szavazata szükséges
a) az Mötv. 42. § 3. és 4. pontjában meghatározott esetben, továbbá
b) a képviselő-testület ülésének meghívójában nem szereplő előterjesztés napirendre vételéhez,
c) az 53. §-ban meghatározott esetben,
d) a költségvetést érintő, előirányzatot biztosító, a költségvetési rendelet módosításához alapul szolgáló határozatok elfogadásához,
e) azokban az esetekben, amelyek eldöntését az önkormányzat rendelete minősített többségű döntéshez köti.
36. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: …(a határozat sorszáma arab számmal) per elfogadásának éve, zárójelben elfogadásának hónapja római számmal és napja arab számmal Kt. határozat.
(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért és a végrehajtás előkészítéséért felelős megnevezését.
(3) A képviselő-testület határozatainak végrehajtását a jegyző folyamatosan ellenőrzi és a végrehajtási határidőkről a lejárat előtt legkésőbb 20 nappal a felelőst a Polgármesteri Hivatal Szervezési Irodája útján értesíti.
(4) A határozatok közléséről, a határozatok nyilvántartásáról a jegyző a Szervezési Iroda útján gondoskodik.
37. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörében eljárva önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendeleteket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által megalkotott rendeletek jelölése: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete …(a rendelet sorszáma arab számmal) per a rendelet kihirdetésének éve arab számmal, zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapja, napja arab számmal önkormányzati rendelete a … (a tárgy megjelölése)-ról/ről.
38. § (1) A képviselő-testület biztosítja a rendelettervezetek társadalmi véleményezését, melynek formái
a) az Önkormányzat hivatalos honlapján megadott elérhetőségen keresztül történő véleményezés (online véleményezés),
b) az előterjesztő által bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés (közvetlen egyeztetés).
(2) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani
a) a fizetési kötelezettségekről szóló rendeletek tervezetét,
b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az Önkormányzat vagyonáról szóló rendeletek tervezetét,
c) az Önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendelet tervezetét,
d) a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tervezeteit,
e) azt a rendelettervezetet, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(3) A képviselő-testület elé terjesztendő rendelettervezetet a képviselő-testület ülését megelőzően közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján és el kell indítani az online társadalmi véleményezést. Az online társadalmi véleményezés céljából közzétett rendelettervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki megküldheti véleményét a honlapon történő megjelenítéstől számított 5 napon belül.
(4) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.
(5) A beérkezett véleményeket a rendelet hatálybalépést követő 1 évig meg kell őrizni.
(6) A beérkezett véleményekről a képviselő-testület tagjait az ülésen a napirend tárgyalásakor a jegyző írásban tájékoztatja, de az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(7) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelettervezetekkel kapcsolatban a vélemények megismerése érdekében a polgármester lakossági fórumot szervezhet.
39. § (1) Rendelet alkotását az 13. § (5) bekezdésben meghatározott személyek bármelyike kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, a tervezet 38. §-a szerinti társadalmi véleményezés lefolytatását követően a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni. Tárgyalásra az a rendelettervezet alkalmas, amelyik tartalmazza
a) a szabályozni kívánt kérdés bemutatását, a rendelet szövegének tervezetét,
b) a megalkotni tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
ba) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
bb) környezeti és egészségi következményeit,
bc) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait,
c) a megalkotni tervezett jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,
d) a megalkotott rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket,
e) a rendeletalkotási javaslatot a rendelet elfogadására.
(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről, szükség esetén a képviselő-testület kijelöli az előkészítéssel foglalkozó ad-hoc bizottságot vagy munkacsoportot.
(4) A képviselő-testület dönthet a rendelettervezet kétfordulós tárgyalásáról is. Ebben az esetben a 38. § szerinti társadalmi véleményezésre az első olvasatban elfogadott rendelettervezet bocsátandó.
(5) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A megalkotott rendelet kihirdetéséről, a rendeletek nyilvántartásáról a jegyző a Szervezési Iroda útján gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendelet módosítását, hatályon kívül helyezését.
(7) A módosított rendeletet a módosító rendelet kihirdetésével egyidejűleg egységes szerkezetben is meg kell szövegezni.
(8) A módosító rendelet valamint az új egységes szerkezetű rendelet Budapest Főváros Kormányhivatalához történő megküldéséről a jegyző a Szervezési Iroda útján gondoskodik.
(8) A módosító rendeletet valamint az új egységes szerkezetű rendeletet a Nemzeti Jogszabálytár rendszerén keresztül, a lakosság számára is elérhető módon történő publikálással egyidejűleg kell megküldeni elektronikus formában.
40. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban hangfelvétel készül, amely nem selejtezhető.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző a Szervezési Iroda útján gondoskodik. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit, valamint a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat az Mötv. 52. §-a tartalmazza.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a képviselő-testületi ülésre szóló meghívót,
b) a képviselő-testület ülésén felvett jelenléti ívet,
c) a megtárgyalt előterjesztések hiteles példányát,
d) az írásban benyújtott hozzászólásokat,
e) egyéb írásos indítványokat.
(4) A képviselő-testület üléséről két eredeti jegyzőkönyv példány készül. Az egyik eredeti példányt, a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt a jegyző a Szervezési Iroda útján kezeli, illetve az iktatást követően elhelyezi az irattárban. A másik eredeti példányt a jegyző a Szervezési Iroda útján bekötteti, majd a vonatkozó jogaszályoknak megfelelően megküldi Budapest Főváros Levéltára részére.
(5) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv egy másolati példányát - ide nem értve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a jegyző a Szervezési Iroda útján - megküldi a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XXI/1. sz. Fiókjának.
(6) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv egy másolati példányát mellékletivel együtt – a jegyző a Szervezési Iroda útján - elektronikus formában megküldi a törvényességi felügyeletet ellátó Budapest Főváros Kormányhivatala számára a Nemzeti Jogszabálytár rendszerén keresztül.
Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések
41. § (1) A képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők és minden jelenlévő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) Az ülésvezető köteles gondoskodni a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.
(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülésvezető:
a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az adott napirend tárgyalásakor nem szólalhat fel újra.
b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület ülése tekintélyét sértő kifejezést használ,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, hogy ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés az ülésvezető visszatéréséig félbeszakad.
(4) Az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(5) A képviselő-testület ülésén megjelent meghívottakat, egyéb megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülésvezető elnök rendreutasíthatja.
(6) Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározottak részéről a rendzavarás megismétlődik, az elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
(7) Az Önkormányzati képviselőt az Mötv. 32. § alapján az alábbi kötelezettségek terhelik:
a) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
b) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
c) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(8) Az Önkormányzati képviselő a testületi ülésről történő távolmaradását és annak indokát – a felmerült akadályozó tényező tudomására jutásától számítva – haladéktalanul köteles jelezni a polgármesternek és a jegyzőnek.
(9) A polgármester és a jegyző által adott tájékoztatás alapján - a 10. § (3) bekezdés szerinti esetek kivételével - a képviselő távolmaradása indokának elfogadásáról, vagy a távolmaradás igazolatlan hiányzásnak vételéről a képviselő-testület - az ülésvezető javaslatára - határozatban dönt.
(10) A képviselő-testület határozatban dönt arról, hogy a felsorolt kötelezettségeket
A nyilvánosság
42. § (1) A képviselő-testület valamennyi dokumentuma – ide nem értve a zárt ülésen tárgyalt előterjesztéseket és a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – nyilvános.
(2) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet – ideértve a 39. § (7) bekezdése alapján elkészített módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövegét is – és számozott határozat aláírt, teljes szövegét – ideértve a zárt ülésen hozott határozatokat is -, valamint a képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, azokat az önkormányzat honlapján folyamatosan közszemlére kell tenni.
(3) A képviselő-testület (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyilvánosságra hozott dokumentumaiba bárki betekinthet a Polgármesteri Hivatal Szervezési Irodájánál előre egyeztetett időpontban.
(4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel meghallgatására bárki számára lehetőség van a Polgármesteri Hivatal Szervezési Irodájánál előre egyeztetett időpontban.
(5) A képviselő-testület zárt üléséről készült jegyzőkönyvbe kizárólag azok tekinthetnek bele, akik a zárt ülésen részt vettek, vagy azon részt vehettek volna.
KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUM
Közmeghallgatás
43. § (1) A közmeghallgatásra az Mötv. 54. §-ában foglaltak az irányadók.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyszínéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatásra a 19. §-ban felsoroltakat meg kell hívni.
(4) A közmeghallgatáson a polgármester elnököl.
Lakossági fórum
44. § (1) A kerület lakosságának széleskörű tájékoztatása, véleményének, javaslatainak megismerése, a fontosabb döntések előkészítésbe történő bevonása céljából a képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet a kerület egészére, illetve valamely érintett részére kiterjedően.
(2) A lakossági fórum összehívását kezdeményezheti:
a) a polgármester
b) bármely képviselő,
c) a jegyző.
(3) A polgármester kezdeményezésére lakossági fórumot kell összehívni azokban a témákban, amelyek eldöntéséhez jogszabály a lakosság véleményének előzetes kikérését írja elő.
(4) A lakossági fórum megszervezéséért és lebonyolításáért a fórumot kezdeményező a felelős.
(5) A lakossági fórum időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a lakosságot és az érintetteket a helyben szokásos módon kell tájékoztatni.
(6) A lakossági fórum szervezésével kapcsolatban felmerülő költségeket
a) jogszabály kötelező előírása alapján összehívott lakossági fórum esetében az Önkormányzat,
b) egyéb esetben a kezdeményező viseli.
(7) A lakossági fórumra meg kell hívni a jogszabály által meghatározott személyeket, szerveket, az érintett választókörzet(ek) önkormányzati képviselőjét (képviselőit), valamint azokat, akiket a fórumot kezdeményező indokoltnak tart.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET bizottságai
Állandó bizottságok
45. § A képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a tartalmazza.
46. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai
a) Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság, mely kilenc tagból áll
b) Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság, mely kilenc tagból áll
c) Közrendvédelmi és Közbiztonsági Bizottság, mely kilenc tagból áll.
(2) A bizottságok tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.
(3) A bizottság tevékenységét a képviselő-testület rendeletei, határozatai, a polgármester indítványai és saját munkaterve szerint végzi. A polgármester indítványára a bizottságot a bizottság elnöke 8 napon belüli időpontra hívja össze.
(4) A bizottság munkaterv alapján működik, munkatervében meghatározott számú bizottsági ülést tart.
(5) A bizottság működésére az Mötv. 60. §-ában foglaltak szerint a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a bizottság ügyrendjét maga készíti el és fogadja el.
(6) A bizottság elnökét és alelnökét a képviselő-testület választja meg.
(7) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén megjelenni, a bizottság munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni.
(8) Amennyiben a bizottsági tag (7) bekezdés szerinti kötelezettségeit megszegi, arra jelen önkormányzati rendelet önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
47. § (1) A képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreinek jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről a bizottságoknak a döntést követő képviselő-testületi ülésen írásban tájékoztatást kell adniuk.
(3) A képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság végzi.
(4) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a köznevelési ügyekkel kapcsolatos feladatokat a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság látja el.
(5) A képviselő összeférhetetlenségének vagy méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság jogosult kivizsgálni.
(6) A 41. § (10) bekezdés szerinti kötelezettségeit megszegő képviselő, valamint a 46. § (7) bekezdés szerinti kötelezettségét megszegő bizottsági tag tiszteletdíja és/vagy természetbeni juttatása csökkentésének mértékére, a csökkentés időtartamára, továbbá a tiszteletdíj, természetbeni juttatás teljes megvonására a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testület részére.
(7) A képviselőkhöz érkező közrendvédelemmel és közbiztonsággal kapcsolatos lakossági panaszokat a Közrendvédelmi és Közbiztonsági Bizottság jogosult vizsgálni, és továbbítani az illetékes szervek felé.
(8) A kerületi fogyatékkal élőkkel kapcsolatos ügyek felügyeletét, valamint a kerületi fogyatékos ügyi civil szervezettekkel történő kapcsolattartást a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság látja el.
(9) Az önkormányzat által működtetett gazdasági társaságok és intézmények technikai, alaki, formai jellegű alapító okirat módosításait, amelyek nem járnak szervezeti átalakítással a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság hagyja jóvá.
(9) Az önkormányzat által alapított költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatának elfogadására
a) köznevelési, egészségügyi és szociális intézmények esetében a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság,
b) közbiztonsággal, közrendvédelemmel kapcsolatos feladatot ellátó önkormányzati intézmények esetében a Közrendvédelmi és Közbiztonsági Bizottság,
c) gazdálkodással kapcsolatos feladatot ellátó intézmények esetében a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság jogosult.
Ideiglenes (ad-hoc) bizottságok
48. § (1) A képviselő-testület döntésével feladata eredményes megoldása érdekében ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület döntésében meghatározott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig működik.
(3) Az ideiglenes bizottság feladatait a képviselő-testület létrehozásával egyidejűleg határozatában állapítja meg.
(4) Az ideiglenes bizottságra az e §-ban rögzítetteken túlmenően az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
A polgármester és az alpolgármesterek
49. § (1) A polgármesterre az Mötv. 63-73. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) A polgármester közvetlenül megválasztott, megbízatását főállásban látja el, foglalkoztatási jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony.
(3) A képviselő-testület – jogszabály keretei között – dönt a polgármester illetményéről és költségtérítéséről.
(4) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a és 68. §-a határozza meg.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – bármely olyan halaszthatatlan önkormányzati ügyben döntést hozhat, amely két képviselő-testületi ülés közötti időszakban merül fel, és amely ügyben a döntés halasztása a képviselő-testület rendes üléséig az Önkormányzat számára kárt okozhatna, előny elmulasztását eredményezné vagy a döntés jellege szerint egyébként nem halasztható.
(6) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreinek jegyzékét az 1/A. számú melléklet tartalmazza.
(7) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármesternek a döntést követő képviselő-testületi ülésen írásban tájékoztatást kell adnia.
50. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére, valamint egyes önkormányzati feladatok ellátására a tagjai közül titkos szavazással két főállású, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterre az Mötv. 74-80. §-ában meghatározottak az irányadók.
(3) Az alpolgármester illetményéről a képviselő-testület dönt.
(4) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester állapítja meg. Az alpolgármesterek munkaköri leírását a 4. számú függelék tartalmazza.
(5) Az alpolgármesterek a polgármester utasításának megfelelően közreműködnek a képviselő-testület napirendi pontjainak előkészítésében, a határozatok végrehajtásában. Az alpolgármesterek együttműködnek a bizottságokkal.
A tanácsnokok
51. § (1) A képviselő-testület a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára a képviselők közül tanácsnokot (tanácsnokokat) választhat.
(2) A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. E feladatkörök meghatározásáról a tanácsnok megválasztásával egyidejűleg dönt a képviselő-testület.
(3) A tanácsnok megbízatása – a feladat jellegétől függően – szólhat határozott, illetve határozatlan időre. A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízatás megszűnik:
a) lemondással,
b) a feladat teljesítésével, megszűnésével,
c) a képviselői mandátum lejártával,
d) a képviselő-testület feloszlatásával, mandátuma lejártával,
e) a tanácsnok halálával.
(4) A tanácsnokok véleményét a feladatkörükbe tartozó témákban készülő előterjesztések készítése során ki kell kérni. A tanácsnokok véleményüket írásban kifejthetik, amelyet az előterjesztéshez csatolni kell.
A jegyző, az aljegyző
52. § (1) A jegyzőre és az aljegyzőre az Mötv. 81-83. §-ában foglaltak az irányadók.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a jegyző feladatait a Jegyzői Kabinet vezetője, vagy a jegyző által kijelölt személy látja el.
(4) A jegyző – az Mötv-ben rögzített feladatain túl
a) javaslatot tesz a polgármesternek a Hivatal szervezeti és működési rendjének szabályozására,
b) havonta egyszer – évente előre meghatározott időpontban – ügyfélfogadást tart,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről
d) dönt a képviselő-testület által rá átruházott hatáskörökben és erről beszámol a képviselő-testületnek.
(5) A képviselő-testület jegyzőre ruházott hatásköreinek listáját az 1/E. számú melléklet tartalmazza. Az átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat.
(6) A jegyző köteles a képviselő-testület által tárgyalt napirendi pontokkal kapcsolatos előterjesztések törvényességi szempontból történő ellenőrzésére és ellenjegyzésére. Amennyiben a képviselő-testület elé terjesztendő előterjesztésben megfogalmazott döntés jogszabálysértő, úgy azt köteles írásban jelezni a képviselő-testület felé. A napirend tárgyalásakor szóban elhangzott módosító indítvány esetében a jegyző szóban köteles jelezni ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tényt az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(7) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha annak működése jogszabálysértő.
(8) A képviselő-testület az 1/E. számú mellékletében meghatározott feladatköröket a jegyző hatáskörébe ruházza át. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jegyző a döntés meghozatalát követően a képviselő-testületet tájékoztatja.
A Polgármesteri Hivatal
53. § (1) A képviselő-testület Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát – mely tartalmazza a belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét – a jegyző javaslatának figyelembevételével készült polgármesteri előterjesztés alapján a képviselő-testület fogadja el.
(2) A Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételnek biztosításához szükséges pénzügyi fedezetet az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A Polgármesteri Hivatal feladata az önkormányzat működtetésével, az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.
(4) A Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(5) A Polgármesteri Hivatal minden év augusztus 20-át megelőző öt héten belül, egybefüggő három hetes időszakban, valamint minden év decemberének utolsó két hetében, az ünnepekhez igazodóan igazgatási szünet miatt zárva tart. Az igazgatási szünet pontos időpontját a képviselő-testület minden naptári évben külön döntéssel állapítja meg és erről a nyilvánosságot a helyben szokásos módon értesíti.
Az Önkormányzat gazdálkodása
54. § (1) Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait az önkormányzat vagyonáról és vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) A vagyonnal való gazdálkodás alapelveit az Mötv., valamint nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7-10. §-a tartalmazza.
55. § (1) A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről saját hatáskörben döntsön, a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság egyidejű tájékoztatása mellett.
56. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, melyben meghatározza a feladatai ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, a költségvetési irányelvek és az önkormányzatokra vonatkozó pénzügyi szabályok figyelembevételével. Az éves költségvetésről szóló rendelet-tervezetet a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság véleményével együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(2) A költségvetési rendelet tartalmát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht) 23. § (2)-(3) bekezdése határozza meg.
57. § A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról rendeleti formában dönt. A zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság véleményével ellátva kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
A gazdálkodás ellenőrzése
58. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése a jegyző által a Polgármesteri Hivatalon belül működtetett Belső ellenőrzési csoport feladata.
(2) Az adott évben elvégzendő ellenőrzésekről, valamint az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(3) A belső ellenőrzési csoport köztisztviselői – a képviselő-testület által jóváhagyott belső ellenőrzési program alapján – jogosultak az önkormányzat által felügyelt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveiknél és gazdasági társaságainál is ellenőrzést lefolytatni.
Az Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat kapcsolata
59. § (1) A Fővárosi Önkormányzat és az Önkormányzat kapcsolatára, a kettőjük közötti feladat- és hatáskör megosztásra az Mötv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület együttműködik a Fővárosi Önkormányzattal.
(3) A polgármester a fővárosi és kerületi polgármesterekkel egyeztetést folytathat és – külön felhatalmazás nélkül – az anyagi kötelezettségvállalást nem tartalmazó együttműködési szándéknyilatkozatokat aláírhatja. Erről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatnia kell.
Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata
60. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nek.tv.) vonatkozó rendelkezései alapján a helyi nemzetiségeket érintő döntések meghozatala során a helyi nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az egyetértő nyilatkozat, illetve a nemzetiségi önkormányzat véleményének beszerzéséről a polgármester a jegyző útján gondoskodik oly módon, hogy azok a képviselő-testület részére a napirend tárgyalásakor rendelkezésre álljanak.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei az általuk képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalása során – az Mötv. 46. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a zárt ülést is ideértve – jelen lehetnek, azon tanácskozási joggal részt vehetnek.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület döntésének meghozatalát kezdeményezhetik bármely, a helyi nemzetiséget érintő ügyben a 13. §-ban meghatározott általános szabályok szerint.
(5) Az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére nem lakás céljára szolgáló helyiséget biztosít, határozatlan időre, ingyenes használattal, külön együttműködési megállapodás alapján.
(6) Az önkormányzat viseli a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületi üléseinek megszervezésével, döntéseinek előkészítésével kapcsolatos, valamint a működésük során felmerülő postaköltséget, valamint az iratok sokszorosításával kapcsolatos költségeket.
(7) Az önkormányzat az éves költségvetésében a nemzetiségi közügyek ellátásához anyagi támogatást nyújt.
Záró rendelkezések
61. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5/2013. ((III.06.) Kt. számú rendelet.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselői igazolatlan távolmaradás részleteit szabályozó 22/2014. ((X.30.) Kt. számú rendelet 4. §-a.
1. függelék a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
4. függelék a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
5. függelék a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
6-7-8. függelék a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
9. függelék a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
10. függelék a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
11. függelék a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez