Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló

2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján szervezeti és működési szabályairól

az alábbiakat rendeli el:

B e v e z e t ő

A középkori Mártonfalva és a határában volt (Bél) Bagos nevű falu a XVII. század végére elnéptelenedett. (Bagos templomának romjai a Reviczky tanyai kastéllyal szemközti dombon találhatók.) A XVIII. századi katonai leírásban (térképeken) ezen a területen szétszórt tanyák és erdőségek fekszenek.

A mai község határához is tartozó Guti erdő erdőbirtok volt, melyben előbb egy (Gut), majd birtokosztályok következtében két falu (Kisgut, Nagygut) települt meg.

A település jelenlegi helyen parlagi örökösök (Kutasi leszármazottak): Kálmánczhely, Morvay, Jánky, Barmos családbeliek építették az első tanyákat. Reformátusok vallásúak voltak, a földeken dolgozó cselédek, csőszök jórészt katolikusok. A XIX. század elejétől egyre nagyobb számban telepedtek le katolikusok (Borisz, Derzsi, Szabó, Ketzán, Kosztin nevűek).

Az 1830-as években a falu lélekszáma 150-200 fő között lehetett, fejlődése folyamatosnak tekinthető. Első pecsétjén „MÁRTONFALVA KÖZSÉG PETSETJE 1857” felirat olvasható. A település 1895-ben nagyközséggé alakult 185 házzal és 1685(!) lakossal.

A kapitalizmus kialakulásával a községet nagyobb földbirtokok vették körül, amelyeknek tulajdonosai: Reviczky, Várady, Balkányi és báró Vécsey. A lakásviszonyokat négypitvaros cselédlakások jellemezték.

A II. Világháború után a község fejlődése nagyobb léptékekkel indult meg. A nagybirtokok feloszlásával egyéni gazdaságok alakultak ki. Az egyéni gazdaságokból termelőszövetkezeteket, a megmaradt egyéb földterületeken állami gazdaságot és erdőgazdaságot hoztak létre.

Nyírmártonfalva község 1950-ig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozott. Ma a település lélekszáma 2064 fő. A közigazgatási terület földminősége 7,6 átlag aranykorona értékű, homoktalaj. Főbb mezőgazdasági termékek: gabonafélék, zöldségfélék, és a gazdasági haszonfa különböző fajtái.

A település közigazgatási területének nagy része alkalmas kirándulásra, turizmusra. A község infrastrukturális ellátottsága 1975-től kezdődően lényegesen javult, különösen az 1990-től kezdődő időszakban. A településen a belterület teljes területén, a külterületi lakott részek nagy részében is kiépült a távbeszélő hálózat, a vezetékes ivóvíz-hálózat, villanyhálózat, gázhálózat, Internet-hozzáférés és a kábeltelevíziós hálózat. 2004 évben a község teljes belterülete kiépített műúttal lett ellátva. Biztosított az alapfokú oktatási, egészségügyi, közművelődési ellátás.

A község település-hálózat szerkezete szétszórt, mivel a domborzat egyenetlen, továbbá a falu kialakulása is egy spontán folyamat eredménye. A község Debrecen vonzáskörzetéhez tartozik, a munkaképes lakosság többsége Debrecenben talál munkát. Az 1990-es rendszerváltást követően folyamatosan csökken a mezőgazdaságból élők száma.

A települést 1975-ig elsősorban egy keskenyvágányú vasút kötötte össze Debrecennel. A vasút 1975-ben történő megszüntetése után a Vámospércsen keresztül kiépült műút jelenti a közlekedési összeköttetést a világgal.

A településen 60-70 kisvállalkozás működik. A jelentős nagy árbevétellel rendelkező vállalkozások a rendszerváltást követően megszűntek. Változóan, de jelentős a munkanélküliek száma, amely meghaladja a 10%-ot is.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) helyben szokásos mód: A Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés és szükség szerint az Önkormányzat www.nyirmartonfalva.hu honlapján történő megjelenítés;

b) melléklet: a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelettel elfogadott része;

c) függelék: tájékoztató jellegű adatokat, információkat tartalmaz;

d) Önkormányzati Törvény: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései.

2. Alapvető rendelkezések

2. §      (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat; 

                  székhelye:  4263 Nyírmártonfalva,Kossuth utca út 38.

(2)       a)  Az önkormányzat levelezési címe:        4263 Nyírmártonfalva, Kossuth utca 38.

b)  Az önkormányzat e-mail címe:          martonfalva.hiv@invitel.hu                                                                                   

(3)       A hivatal elnevezése: Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

(4)       Az Önkormányzat és a Hivatal bélyegzőjén  Magyarország hivatalos címerét kell használni.

3. § (1)            Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló. A képviselő-testület a címer és a zászló használatáról külön önkormányzati rendeletet alkot.

(2)   Az önkormányzat jelképei közül a címert és a zászlót a képviselő-testület üléstermében el kell helyezni.

4.  §   (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

5. §      (1)  A település képviselő-testülete a település megismertetése, hagyományainak, kultúrájának megőrzése, átadása,  szakmai tapasztalatszerzés érdekében hazai és külföldi önkormányzatokkal rendszeres kapcsolattartásra törekszik.

3. A Képviselő- testület és szervei

6. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő- testület (a továbbiakban: Testület ) és szervei biztosítják.

(2) Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett az Önkormányzati Törvényben meghatározott szabályok szerint önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.

(3) A Képviselő-testület tagjai a megválasztott önkormányzati képviselők (a továbbiakban: képviselő) és a polgármester. A Testület tagjainak száma: 7 fő.

(4) A Képviselő- testület tagjainak névjegyzéke az SZMSZ 1.sz. függeléke.

7. § (1) A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulások. Ez utóbbiakat az SZMSZ 2.számú függeléke tartalmazza.

(2) A Testület szerveire az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(3) A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése, feladatai, hatásköre

4. A Képviselő- testület  működésére, feladatára és hatáskörére vonatkozó szabályok

8. § (1) A Testület működésére, feladatára és hatáskörére az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló személy vagy szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a Testületnek beszámolni.

(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladatok ellátását abban az esetben, ha azt

1. a lakosság igényei indokolják,
2. gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon,
3. többlet állami támogatás igénybe vétele nélkül,

képes ellátni.

(4)   Az önkéntes feladatok vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a pénzügyi – ügyrendi bizottság véleményét ki kell kérni. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület  elé, ha az tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(5) A Testület önként vállalt feladatai a következők:

helytörténeti, néprajzi emlékek gyűjtése és gondozása;

5. A Képviselő-testület megalakulása

9. § (1) A Testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

(3) A képviselő eskütételére az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

6. Az alpolgármester választása

10. § (1) Az alpolgármester választására az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A Testület egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatású jogviszonyban láthatja el feladatát.

 (3) Az alpolgármester részletes feladatait a polgármester – a megválasztását követő 1 hónapon belül – írásban határozza meg a jegyző és a Testület egyidejű tájékoztatása mellett.

7. A Képviselő-testület ülései

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart, melyet a polgármester hív össze. A polgármester tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános feladatokkal megbízott alpolgármester jogosult az ülés összehívására. Rendkívüli esetben, a polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén az ülést a legidősebb képviselő hívja össze.

(2) A Testület szükség szerint,  évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart a Hivatal tanácskozó termében.

12. § (1) A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a meghívottak legkésőbb 5 nappal az ülés előtt megkapják. A napirendi pontok anyagait terjedelmükre tekintettel elektronikus levélként is kézbesíthetik.

(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és napját, kezdési időpontjának, a napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének megjelölését.

(3) A képviselői indítványra tett napirendi kezdeményezéseket és javaslatokat az ülés előtt legalább 5 nappal korábban írásban kell a polgármesterhez eljuttatni, hogy azok a soron következő rendes ülés napirendjében szerepeljenek.

13. § (1) A Testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a bizottság tagjait,

d) a szervezeti egységeinek vezetőit,

e) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit, az őket érintő napirendi pontokhoz,

f) azt, akinek jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg a jegyzőt, valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódóan:

a) a  szervezeti egységeinek vezetőit,

b) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit,

c) a településen működő és tevékenykedő bejegyzett társadalmi szervezetek vezetőit,

d) akinek a tanácskozási jogot a polgármester esetenként megadja.

(3) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak részére csak a meghívót kell kézbesíteni, az előterjesztések a polgármesteri hivatalban megtekinthetők.

(4) A Hivatal a testületi ülés időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon értesíti.

14. § (1) A rendkívüli ülésre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadók.

(2) Rendkívüli ülést a polgármester önkormányzati érdekből, azonnali döntést igénylő esetekben, bármikor összehívhat.

A rendkívüli ülés meghívóját és előterjesztéseit különösen indokolt esetben az ülés előtt 24 órán belül is ki lehet küldeni, erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, ideértve az elektronikus kapcsolattartást is. Indokolt esetben el lehet térni az írásbeliségtől is.

(3) A rendkívüli ülések ad hoc napokon és időpontban kezdődhetnek.

(4) A rendkívüliség indokoltságáról — kétség vagy vita esetén — a testület a napirend elfogadásával egyidejűleg dönt.

(5) A rendkívüli ülés vezetésére a rendes ülés szabályai vonatkoznak.

8. Az ülések nyilvánossága

15. § (1) A Testület üléseinek nyilvánosságára az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A polgármester esetenként legfeljebb 2 perc időtartamú hozzászólási jog megadásáról dönt az ülésen hallgatóként megjelenteknek.

(3) Ha az Önkormányzati Törvény szerint nem kötelező a zárt ülés tartása, azt bármelyik önkormányzati képviselő és a jegyző is indítványozhatja. A javaslat elfogadásáról egyszerű többséggel a Testület dönt.

(4) Az érintett kérésére történő zárt ülés elrendelésének akkor van helye, ha az érintett a kérését írásban terjesztette elő.

9. A Képviselő- testület munkaterve

16. § (1) A Testület éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv előterjesztéséről a polgármester gondoskodik tárgyév január 31-ig.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselőktől,

b) a Testület bizottságától,

c) az alpolgármestertől,

d) a jegyzőtől,

e) a szervezeti egységek vezetőitől,

f) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetőitől és az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) Testület által meghatározott napirendi pontokat és azok ütemezését,

b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendi pontokat és azok ütemezését,

c) a közmeghallgatás időpontját,

d) a napirendi pontok előterjesztőit,

e) az egyes napirendi pontok bizottsági megtárgyalására vonatkozó javaslatokat.

(5) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselőknek,

b) a bizottsági tagoknak,

c) a munkatervben szereplő előterjesztőknek,

d) a jegyzőnek.

10. A Képviselő- testületi ülés napirendje

17. § (1) A testületi ülés napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A napirendről a Testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) rendelet-tervezetek,

b) határozati javaslatokat tartalmazó előterjesztések,

c) tájékoztatók,

d) interpellációk,

e) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok,

f) zárt ülés.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatók keretében a polgármester írásban beszámol:

a) a két ülés közötti időszakban a testület hatáskörében önkormányzati ügyben hozott - törvényi felhatalmazáson alapuló - döntéséről,

b) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról,

c) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, jelentősebb eseményekről,

(5) A rendes ülés napirendjére kell tűzni a népi kezdeményezés útján benyújtott ügyet, ha az megfelel a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényben és az önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek.

11. Az előterjesztések rendje

18. § (1) A testületi előterjesztést a polgármesternél - legkésőbb az ülést megelőző 5 nappal - írásban lehet benyújtani.

(2) A Testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) a polgármester és az alpolgármester,

c) a Testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) az önkormányzati intézményvezetők,

f) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetői,

g) a területileg illetékes rendészeti, valamint katasztrófavédelmi, tűzmegelőzési, tűzoltási és mentési feladatokat ellátó szervek vezetői, továbbá a  közterület-felügyeleti és mezőőri feladatokat ellátó személy,

h) az Önkormányzat által valamely szervezetbe beszámolási kötelezettséggel delegált személyek.

(3) Az előterjesztés értékelő részből és határozati javaslatból — rendelet esetében rendeletalkotási javaslatból — áll, melyeknek egymással szoros összhangban kell állniuk. Az előterjesztésnek egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket kell megfogalmaznia, az előterjesztőnek alá kell írnia, és meg kell jelölnie az előterjesztés tárgyát. Az előterjesztés értékelő része tartalmazza:

a) mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek megalapozott döntés hozatalához szükségesek;

b) amennyiben az adott témakörben több megoldás lehetséges, azok ismertetését;

c) szükség szerint a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira történő utalást.

(4) A határozati és döntési javaslatnál fel kell tüntetni, hogy elfogadása egyszerű vagy minősített többséget igényel. Amennyiben szükséges, javaslatot kell tenni a korábban hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére. Abban az esetben, ha a határozati javaslat feladatot határoz meg, meg kell jelölni a feladat végrehajtásáért felelős személyt, szervet és a végrehajtás határidejét.

(5) A bizottságok általi előterjesztési jog az SZMSZ bizottságra vonatkozó ügyrendjében található. Az előterjesztést előzetesen véleményeztetni kell  a bizottsággal, a Hivatal szervezeti egységeivel és egyéb szervekkel, amelyek feladatait vagy hatáskörét az előterjesztés érinti, vagy amelyekkel e kötelezettséget jogszabály írja elő. Az előterjesztés Testület elé kerüléséhez - a bizottság által benyújtott előterjesztés kivételével - azt véleményeznie kell legalább egy, az előterjesztés tárgya szerinti bizottságnak. Az előterjesztést úgy kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 1 nap álljon rendelkezésére álláspontjának kialakítására. Az előterjesztésnek a végső koordináció eredményeként kialakult álláspontot kell tükröznie.

(6) A Testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel a (3)-(5) bekezdés szerinti követelményeknek, és amelyet a jegyző aláírásával látott el.

(7) Egyszerűbb döntést igénylő ügyben, egy téma ismételt megtárgyalása vagy rendkívüli ülés összehívása esetén szóbeli előterjesztés is tehető. A szóbeli előterjesztéshez szabályszerű határozati javaslatot kell a kezdeményezőnek a testületi ülést megelőzően írásban benyújtania, legalább olyan időpontban, hogy az a testületi ülés megkezdésekor kiosztható legyen.

(8) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezi és biztosítja az írásos előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő szétosztását és az áttanulmányozási időt.

(9) Bármely előterjesztéshez, bármely bizottság vagy képviselő módosító indítványt nyújthat be írásban a polgármesterhez. A módosító indítvány — a határozati vagy rendeletalkotási javaslat (döntés) módosítására irányuló, — a teljes javaslatot megfogalmazó rendelkezésből, illetve rendelkezésekből áll. A módosító indítványt legkésőbb az ülés kezdetéig kell a polgármesterhez benyújtani. Az SZMSZ 18. § (7) bekezdésében meghatározott szóbeli előterjesztéshez az ülés tárgyalásakor szóban is megtehető a módosító javaslat.

(10)  Az előterjesztő az (9) bekezdésben meghatározott formától eltérő, szóbeli módosító javaslatot is elfogadhat, ha a módosítás bizottsági véleményt fogalmaz meg, illetve ha a módosítással alapvetően egyetért.      

(11) Az előterjesztés formai követelményeit a 3. sz. függelék tartalmazza.

12. A Képviselő- testületi ülés tanácskozási rendje

19. § (1) A testületi ülés vezetésére, tanácskozási rendjére az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A polgármester ülésvezetési munkáját a jegyző segíti. A polgármester akadályoztatása esetén az általa megbízott alpolgármester elnököl. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a legidősebb képviselő vezeti (a továbbiakban együtt: elnök).

(3) Az ülést a meghirdetett időponttól számított maximum  15 perc múlva meg kell kezdeni. Határozatképtelenség esetén az elnök az ülést berekeszti, és azt 10 napon belüli időpontra újra összehívja.

(4) Az ülést az elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét és a távollét igazoltságát.

 (5) Az elnök az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál is vizsgálja a határozatképességet. Ha az ülés tartama alatt az elnök a Testület határozatképtelenségét állapítja meg, továbbiakban a (3) bekezdés szerint jár el, azzal, hogy a folytatólagos ülést a fennmaradó napirendi pont(ok) megtárgyalására hívja össze.

20. § (1) Az előterjesztő a napirend megszavazása előtt kérheti a meghívóban jelzett napirendi pont törlését, halasztását. A törlést, halasztást a Testület vita nélkül tudomásul veszi.

(2) Bármelyik képviselő vagy az előterjesztő javasolhatja - maximum 2 perces indokolással - a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy elhalasztását. Erről a Testület vita nélkül - egyszerű többséggel - dönt.

21. § (1) A testületi ülésen résztvevő képviselők és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az elnök gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az elnök:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ. A rendzavaró képviselővel szemben havi tiszteletdíja legfeljebb 25 %-áig terjedő mértékű bírságot szabhat ki;

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy dönthet az ülés befejezéséről.

(4) Az elnöknek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(5) A testületi ülésen megjelent meghívottakat, érdeklődőket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az elnök rendreutasíthatja.

(6) Az érdeklődők részéről megismétlődő rendzavarás esetén az elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

13. Napirend előtti felszólalás

22. § (1) A napirend előtti felszólalást a képviselők a téma írásbeli megjelölésével az ülés megkezdése előtt legkésőbb 2 órával az elnöknél jelenthetik be. A felszólalás időtartama maximum 2 perc.

(2) Napirend előtti felszólalásról a Testület nem nyit vitát.

14. Interpelláció

23. § (1) A képviselő önkormányzati ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz magyarázat kérése céljából, a feladatkörükhöz tartozó témában interpellációt intézhet. Az interpelláció tárgyát címszerűen meg kell jelölni. Az interpelláció formanyomtatványát az SZMSZ 4. sz. függeléke tartalmazza.

(2) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is  — ha azt kéri — be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, illetve az önkormányzati bizottság vagy erre a célra létrehozott bizottság elnökét.

(3) A címzett interpellációra adott válasza után az interpelláló képviselőt viszontválasz joga illeti meg, majd a címzett reagálhat az elhangzottakra. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, amennyiben a választ az interpelláló nem fogadja el, a Testület dönt az elfogadásról. Ha a Testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, aki a kérdést 30 napon belül ismételt testületi döntésre előkészíti.

(4)  A (3) bekezdés szerinti válasz és viszontválasz ideje legfeljebb 2-2 perc lehet.

15. Képviselői kérdés

24. § (1) A képviselői felvilágosítás kérésre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak, amelyre a napirend tárgyalását követően kerül sor az „egyebek” napirendi pontban.

(2) A válaszról a Testület nem határoz.

16. Vitavezetés, felszólalások, hozzászólások szabályai

25. § (1) A napirend elfogadása előtt az elnök javasolhatja egyes napirendi pontok, vagy egy napirendi ponton belüli alpontok együttes tárgyalását. A napirend elfogadásáról a Testület egyszerű többséggel dönt.

(2) Az elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. Az elnök a felszólalásra a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának rendje:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése,

b) a bizottság véleményének ismertetése maximum 3 percben,

c) képviselői kérdések, hozzászólások, melyek időtartama személyenként maximum 2x2  perc lehet. Kérhető a hozzászólás meghosszabbítása 2 perccel, melyről a Testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt,

d) kérdésekre adott válasz, melynél az előterjesztő igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét,

e)  a képviselőcsoport vezetője plusz egyszeri hozzászólási joggal rendelkezik 2 percben,

f) előterjesztői összegzés, zárszó.

(4) A napirendi pont tartalmától eltérő felszólalás esetén az elnök megvonhatja a szót.

26. § (1) Ha az elnök a vita során fel kíván szólalni, akkor ezt bármikor megteheti, időkorlátozás nélkül.

(2) A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek is.

(3) A jegyző időkorlátozás nélkül, több alkalommal is felszólalhat, ha törvényességi észrevételt tesz.

27. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi kérdés tárgya kizárólag a testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó észrevétel lehet.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az észrevétel tétele előtt meg kell jelölnie a Szervezeti és Működési Szabályzat azon jogszabályhelyét, amelyre hivatkozik.

(3) Ha a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az elnök a képviselőtől megvonja a szót.

28. §   Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárása után további hozzászólásnak helye nincs.

17. A döntéshozatal rendje

29. § A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadók.

30. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történik. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön, előbb a módosító és kiegészítő, majd az elfogadott módosító és kiegészítő javaslatokkal egyesített eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

(4) A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot.

(5) A határozati javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni.

(6) Az elnök figyelmezteti, súlyosabb esetben a havi tiszteletdíj legfeljebb 25 %-ának mértékéig bírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztja.

31. § (1) A testületi ülésen a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Kézfelemeléssel történő szavazás során — kétség esetén — a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámolása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

32. § (1) Ha legalább 3 képviselő kéri, vagy ha azt jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron rögzíti, a szavazatokat összeszámolja, és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

33. § (1) A Testület a jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart.

(2) A Testület titkos szavazást rendelhet el mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály zárt ülés tartását írja elő vagy zárt ülés elrendelését lehetővé teszi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szavazás titkosságáról a Testület egyszerű többséggel dönt.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet a Hivatal pecsétjével kell ellátni.

(5) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, vagy döntési változatokra lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott, vagy

d) ha a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelöl meg a szavazólapon.

34. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához a Testület 3 főből álló ad hoc bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában résztvevő ad hoc bizottság megállapítja a szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a Testületet.

35. § (1) A szavazás céljára - a titkosság érdekében - a szavazólapok elhelyezésére urnát kell biztosítani.

(2) A Bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma egyezik a szavazásra jogosultak számával, ennek megtörténte után az urnát lezárja.

18. A Képviselő-testület döntései

36. § (1) A Képviselő- testület döntéseire az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak azzal, hogy  önkormányzati hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) A testületi határozatokat, valamint rendeleteket naptári évenként, egyes sorszámmal kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemről és személyiségi jogok védelméről szóló jogszabály rendelkezéseire és a hozott határozattal érintett harmadik személy üzleti érdekeire figyelemmel kell a nyilvánosságot tájékoztatni.

19. A Képviselő- testületi ülés jegyzőkönyve

37. § (1) A Testület üléséről készült jegyzőkönyvre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak. A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések, interpellációk,

c) a jelenléti ív,

d) a név szerinti esetén a szavazásról készült névsor,

e) a képviselő - kérésére - írásban is benyújtott hozzászólása.

(3) A nyilvános ülések jegyzőkönyveit az Önkormányzat honlapján folyamatosan közzé kell tenni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének megküldésére az Önkormányzati Törvény és más jogszabályok előírásai az irányadóak.

(4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a Hivatal Jegyzői Irodáján betekinthetnek a testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe.

III. Fejezet

Közmeghallgatás, lakossági fórum

20. Közmeghallgatás

38. § (1) A közmeghallgatásra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a Testület indokoltnak tartja.

(3) A közmeghallgatás összehívására a testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közmeghallgatást a helyben szokásos módon túl, szórólapon is meg kell meghirdetni.

21. Lakossági fórum

39. § (1)  Lakossági fórum — az érintettek személyes összehívásán kívül — az Önkormányzat honlapján is tartható, különösen a szabályozási tervek, a lakosságot közvetlenül érintő helyi adó bevezetése, a községben megvalósuló beruházások előkészítése és átfogó, ágazati koncepciók ügyében.

IV. Fejezet

A képviselőkre vonatkozó szabályok

22. A képviselők jogállása

40. § A képviselők jogállására az Alaptörvény és az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

23. Összeférhetetlenségi eljárás

41. § (1) A képviselő összeférhetetlenségére Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi- Ügyrendi Bizottságnak adja át.

24. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

42. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre és az eljárásra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi- Ügyrendi Bizottság tartja nyilván; gondoskodik azok megőrzéséről, kezeléséről és jogszabály szerinti visszaadásáról.

(3) A Pénzügyi- Ügyrendi Bizottság ügyrendje szabályozza a betekintést és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás technikai szabályait.

25. A képviselő jogai és kötelezettségei, a képviselő díjazása

43. § (1) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A képviselő köteles:

a) a rendszeres kapcsolattartásra a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel,

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni és indokolni, ha a testületi ülésen vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni; ennek megtörténte esetén a távollétet indokoltnak kell tekinteni.

c) a Testület munkájának segítéséhez kapott önkormányzati tulajdonú eszközökkel, az eszközök használatára vonatkozó belső szabályzatok előírásai szerint dolgozni, azokat használni.

(3) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

44. §  A képviselő díjazására az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

V. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

26. Bizottságok

45. § (1) A Testület bizottságaira az Önkormányzati Törvény előírásai irányadóak.

(2) A Testület állandó bizottságának felsorolását az 5. sz. függelék, a bizottság feladat- és hatáskörét, valamint ügyrendjét a 6. sz. függelék tartalmazza.

27. Állandó bizottság

46. § (1) Az állandó bizottság és tagjaik jogállására az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A bizottság elnökének visszahívását a Testület tárgyalni köteles, ha azt a bizottság tagjainak több mint fele együttesen kezdeményezi.

(3) A bizottság tevékenységét a Testület rendeletei, határozatai, a polgármester indítványai és saját munkaterve szerint végzi. A polgármester indítványára a bizottságot az elnök 5 munkanapon belüli időpontra köteles összehívni.

(4) A bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén az  általa felhatalmazott jogosult a bizottság összehívására és a bizottság Testület előtti képviseletére.

(5) A bizottság saját előterjesztésként nyújtja be a működését érintő előterjesztéseket, valamint azokat az előterjesztéseket, amelyeket törvény vagy rendelet számára meghatároz.

 (6) A bizottság évente egy alkalommal beszámol a Testületnek a bizottság munkájáról.

(7) A Testület felhatalmazza a bizottságot, hogy létszámkereteiken belül szükség szerint állandó vagy ideiglenes jelleggel albizottságo(ka)t is működtessenek. Az albizottság a bizottságnak alárendelten működik, döntési joggal nem rendelkezik.

(8)  A Testület felhatalmazza a bizottságot, hogy létszámkereteiken túl állandó vagy ideiglenes jelleggel munkacsoportot/-csoportokat működtessenek. A munkacsoport a bizottságnak alárendelten működik, döntési joggal nem rendelkezik.

28. Ideiglenes bizottság

47. § (1) A Testület egyes feladatok eredményes megoldása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság határozott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig működik.

(3) Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a Testület határozza meg.

(4) Egyebekben az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

VI. Fejezet

A polgármester és  az alpolgármester

29. A polgármester

48. § (1) A polgármester feladataira az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak. A polgármester főállásban látja el a tisztségét.

(2) Jogszabály által előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben részt vesz az országos közigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.

(3) A polgármester egyéb feladatai közé tartozik, hogy gyakorolja a Testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket; és segíti a képviselők és a bizottságok munkáját. A testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 8. sz. függelék tartalmazza.

49. § A polgármester dönt mindazon, a Testület hatáskörébe tartozó, átruházható, de egyébként át nem ruházott kérdésben, amelyben a döntés nem halasztható a következő rendes testületi ülésig.

30. Az alpolgármester

50. § (1) Az alpolgármesterre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Az alpolgármester feladat- és munkamegosztást, a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester állapítja meg.

VII. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal és a jegyző

31. A Polgármesteri Hivatal

51. § (1) A Testület önálló Hivatalt működtet. A Hivatalra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét az  7. sz. függelék tartalmazza.

(3) A Hivatal szervezeti és működési rendjének szabályozását a jegyző javaslatára a polgármester terjeszti a Testület elé.

32. A jegyző

52. § (1) A jegyző jogállására és feladataira az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadók.

(2) A jegyző egyéb feladatai:

a) javaslatot tesz a polgármesternek a Hivatal szervezeti és működési rendjének szabályozására,

b) rendszeresen ügyfélfogadást tart,

c) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt közigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket,

d) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat,

e) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,

f) gondoskodik a különböző városi  önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról,

g) biztosítja a Hivatal operatív gazdálkodási feladatainak ellátását,

h) figyelemmel kíséri a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat, indokolt esetben kezdeményezi, előkészíti önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását,

i) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük során jogszabálysértést tapasztal.

(3) A polgármester legfeljebb egy aljegyzőt nevezhet ki.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű,  tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával — legfeljebb 6 hónap időtartamra — a polgármester a Hivatal vezető besorolású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

VIII. Fejezet

Az Önkormányzat gazdasági alapjai, bevételei és

kapcsolata más önkormányzatokkal

33. Az önkormányzat működésének gazdasági alapjai, az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata

53. § Az Önkormányzat vagyonára és költségvetésére az Önkormányzati Törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei az irányadóak.

54. § Az Önkormányzat bevételeire az Önkormányzati Törvény előírásai irányadók.

55. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény által előírt működési és feladat ellátási feltételeket a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött megállapodás révén és keretén belül teljesíti, így különösen a helyiséghasználatot; a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit; a nyilvántartási, iratkezelési, sokszorosítási, postázási feladatokat és költségeket; az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésével kapcsolatos együttműködési kötelezettségeket; a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalási szabályait és az Önkormányzat azokkal kapcsolatos feladatait; a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs szabályait, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat, szabályokat és felelősségi köröket.

 (2) A Testület felhatalmazza a polgármestert az (1) bekezdés szerinti megállapodások megkötésére, felülvizsgálatára.

56. § (1)  Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről belső ellenőr útján gondoskodik. A belső ellenőr megbízási szerződés keretein belül éves ellenőrzési terv alapján tevékenykedik.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

57. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2013.( V.1.) önkormányzati rendelet, a 3/2012. (IV.3.) önkormányzati rendelet és a 17/2010.(XII.1.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről és a függelékek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

Nyírmártonfalva, 2014. október 22.

 Dr. Fekete Erzsébet                                                                                                           Kövér Mihály Csaba

             jegyző                                                                                                                       polgármester

A rendelet kihirdetve: 2014. október 23.

                                                                                                                                        Dr. Fekete Erzsébet

                                                                                                                                                  jegyző