1. § (1) A rendelet hatálya a Komádi Városi Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(2) Az Önkormányzat intézményeinek, valamint az egyéb szervek használatában lévő lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére az önkormányzat törzsvagyonára vonatkozó – az önkormányzat vagyonáról szóló – mindenkor hatályos önkormányzati rendeletet is alkalmazni kell.

(3) A társasházban lévő lakások és helyiségek bérbeadása során a társasházi alapító okiratot és a társasház közgyűlésének, illetve ügyintéző szervének határozatait is figyelembe kell venni.

(4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.

2. § (1)² A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Képviselő-testület, a Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság, a Szociális Bizottság, valamint a Polgármester gyakorolja az e rendeletben meghatározott feladatmegosztás szerint.

(2) A lakások és helyiségek kezelésével kapcsolatos bérbeadói jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat az önkormányzat hivatala útján látja el.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek e rendeletben meghatározott feladatinak ellátása során egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul közölni, szakmai ismereteikkel egymást segíteni.

3. § (1) Lakásbérleti jogviszony létesíthető:

(2)⁵ Kivételesen a polgármester eseti jelleggel dönthet önkormányzati lakás legfeljebb 3 hónapra történő bérbeadásáról, bérbe adható lakás rendelkezésre állásától függően, az adott lakásra vonatkozó, e rendelet 3. és 4. mellékletében meghatározott bérleti díj ellenében:

(3) Lakás csak az (1) és (2) bekezdés rendelkezése alapján és e rendeletben meghatározott jogcímen és módon adható bérbe. A bérbeadási jogcímek meghatározásáról, jogcímet érintő bárminemű módosításról, a lakásállományból való törlésről a Képviselő-testület határoz.

(4) Lakásbérleti jogviszony határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig létesíthető.

(5) A pályázat útján történő piaci alapú határozott időtartamú lakásbérleti jogviszony legfeljebb 3 év lehet. A határozott idő letelte után a bérleti jogviszony pályáztatás nélkül maximum 2 év időtartamra létesíthető, amennyiben a bérlő a korábbi jogviszonyában valamennyi szerződéses kötelezettségének eleget tett.

(6) A pályázat útján történő szociális elhelyezést biztosító határozott időtartamú lakásbérleti jogviszony legfeljebb 1 év lehet. A határozott idő letelte után a bérleti jogviszony esetenként legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg.

(7) A törvényben előírt elhelyezési kötelezettség teljesítése érdekében, ideiglenes jelleggel bérleti jogviszony legfeljebb 6 hónapra létesíthető, amely legfeljebb egy ízben 3 hónappal meghosszabbítható.

4. § (1) Szociális helyzet (jövedelmi, vagyoni viszonyok és szociális körülmények) alapján lehet a lakást bérbe adni (a továbbiakba: szociális bérlet) annak a pályázónak, aki megfelel a rendeletben előírt feltételeknek és nem áll fenn vele szemben kizáró ok. A (2)–(3) bekezdésben foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

(2)⁷ Jövedelmi helyzet alapján szociális bérlet azzal a személlyel létesíthető, akinek családjában (az összes együtt költöző személyt vizsgálva) az egy főre eső havi átlagjövedelem a bérbevételre vonatkozó pályázat benyújtását megelőző 3 hónapban elérte a szociális vetítési alap felét, de nem haladta meg annak ötszörösét, és vagyona nincs.

(3) A pályázónak a pályázat benyújtásakor csatolnia kell a pályázó és a vele együttköltöző családtagjaik - utolsó három hónap átlagát figyelembe vevő - egy főre eső nettó jövedelem igazolását. Jövedelem alatt a ténylegesen megszerezett rendszeres és rendkívüli pénzellátást is érteni kell.

(4) Nem létesíthető szociális bérlet azzal, aki

(5) A szociális bérletre kiírt pályázat alapján azzal a természetes személy pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki a jelen rendelet 1. számú melléklete szerinti pontrendszer alapján az igénylők közül legtöbb pontot szerzi meg. Pontazonosság esetén előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a legtöbb gyermek eltartásáról gondoskodik háztartásában. Ha ilyen módon nem lehet a pályázók között különbséget tenni, akkor előnyben kell részesíteni azt a pályázót, akinek a pályázat beadását megelőző 3 hónapban szerzett jövedelme alacsonyabb.

(6)⁸ A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások lakbérét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1)¹⁰ A Vályogvető országos közfoglalkoztatási programban épített költségelven bérbe adható önkormányzati lakás (a továbbiakban: vályogház) bérbeadásánál a 4. § szabályait az e §-ban foglalt elérésekkel kell alkalmazni.

(2)¹¹ Vályogház bérlőjének - és az itt meghatározott esetekben a vele együtt költöző személynek - a következő feltételeknek kell megfelelnie:

(3)¹² A vályogházak bérbeadására kiírt pályázat alapján azzal a természetes személy pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki a jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti pontrendszer alapján az igénylők közül legtöbb pontot szerzi meg. Pontazonosság esetén előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a legtöbb gyermek eltartásáról gondoskodik háztartásában. Ha ilyen módon nem lehet a pályázók között különbséget tenni, akkor előnyben kell részesíteni azt a pályázót, akinek a pályázat beadását megelőző 3 hónapban szerzett jövedelme magasabb.

5/A. § (1) A „Leromlott városi területek rehabilitációja Komádiban” című, TOP-4.3.1-16-HB1-2017-00001 azonosító számú projekt keretében kialakított szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakás (a továbbiakban: városrehabilitációs lakás) bérbeadásánál e rendelet szabályait az e §-ban foglalt elérésekkel kell alkalmazni.

(2) Városrehabilitációs lakás bérlőjének kiválasztására nyilvános pályázatot kell hirdetni. A pályázaton kizárólag a „Szociális városrehabilitációs program Komádiban” című, TOP-5.2.1-15-HB1-2016-00004 azonosító számú projekt során felkészített, egyéni fejlesztésbe bevont, egyéni fejlesztési tervvel érintett személyek, családok nyújthatnak be pályázatot.

(3)¹⁴ Városrehabilitációs lakás bérlőjének - és az itt meghatározott esetekben a vele együtt költöző személynek - a következő feltételeknek kell megfelelnie:

(4) A pályázók közül a nyertes pályázó kiválasztására és részére a városrehabilitációs lakás bérbeadására a képviselő-testület jogosult. A képviselő-testület jogosult a pályázók között ragsor felállítására, vagy mérlegelési jogkörben dönteni az egyes lakások bérbeadásáról. A bérbeadáskor figyelemmel kell lenni a beköltözők számára is az alábbiak szerint: 1-2 fő esetén legalább 30 m2, 3 fő esetén 35 m2, 4 fő esetén 40 m2, 5 fő esetén 48 m2, 6 fő esetén 55 m2, és minden további beköltöző fő esetén +5 m2 hasznos alapterületű lakást kell biztosítani a bérlő számára.

(5)¹⁵ A nyertes pályázóval az Önkormányzat legfeljebb 2 év határozott időtartamú bérleti szerződést köt.

(6) A városrehabilitációs lakásokat és azok bérleti díját e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

5/B. §¹⁶ Az 5/A. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a „Leromlott városi területek rehabilitációja Komádiban II.” című, TOP_Plusz-1.2.2-21-HB1-2022-00003 azonosítószámú projekt keretében kialakított, a 4. melléklet II. részében szereplő, szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakások bérlőjének kiválasztására is.

6. § (1) A pályázat szociális alapon bérbe adható üres lakásra vagy lakott lakásra akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert. Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül egy lakás bérletére nyújthat be pályázatot.

(2) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy – amennyiben kívánja - a lakást megtekintse.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell:

(4) A pályázati kiírás teljes szövegét az önkormányzati hirdetőtáblán 15 napra ki kell függeszteni.

(5) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a pályázóknak a kiírástól számítottan minimum 15 nap rendelkezésükre álljon a pályázat benyújtására. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázatot a (4) bekezdés szerint először közzétették.

(6) A pályázatnak tartalmaznia kell

7. § (1) A benyújtott pályázatot zárt borítékban kell beadni. A pályázatot tartalmazó borítékot az önkormányzati hivatal központi iktatójába kell leadni.

(2)¹⁷ A pályázatokat a Szociális Bizottság bonthatja fel. A felbontást a benyújtási határidőt követő 15 napon belül kell elvégezni. A pályázatok felbontásáról jegyzőkönyv készül.

(3)¹⁸ Az (1) bekezdés szerint felbontott pályázatokat a Szociális Bizottság értékeli és rangsorolja, majd döntés végett a képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszti.

(4) A bérleti jogviszony létesítéséről a képviselő-testület dönt.

8. § (1) A piaci alapon meghatározott lakbérű bérlakás bérbeadásáról a képviselő-testület esetenként, a beérkezett írásbeli kérelmek alapján, a rendelkezésre álló lakások figyelembevételével dönt.

(2) Piaci alapú bérletre nem jogosult, aki

(3)¹⁹ Piaci alapú bérletre megüresedett vagy megüresedő lakás vonatkozásában ilyen irányú kérelem hiányában pályázat is kiírható. Ez esetben megfelelően alkalmazni kell a 6. § és 7. §-okban foglaltakat, azzal, hogy ilyen esetekben a bizottság hatáskörét a Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság gyakorolja.

9. §²⁰ Megüresedett vagy megüresedő lakásra és helyiségre a pályázatot az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti tartalommal a polgármester írja ki.

10. § (1) Másik lakást vagy az általa használt lakást kell bérbe adni annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki a bérlő halála után marad vissza a lakásban, ha

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említettek a bérlő halála esetén akkor igényelhetik másik lakás vagy az általuk használt lakás bérbe adását, ha a rendelet hatályba lépésekor már állandó jelleggel a lakásban laknak és ezt a tényt a bérlő halálától számított két hónapon belül igazolják.

(3) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha

(4) Az (1) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi – másik lakásnak bérbevételére nem jogosult – személy lakásába történő állandó jellegű befogadását.

(5) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni. A jogosultnak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.

(6) Másik lakásként olyan lakást lehet bérbe adni, amelyre a jogosult e rendeletben rögzített szociális bérletre vonatkozó feltételek figyelembevételével igényt tarthatna.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott személy részére a (3)-(5) bekezdés alkalmazásával az általa használt lakás is bérbe adható. Az ilyen bérlakás jogcíme a rendelet alkalmazása szempontjából az önkormányzat másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettsége.

(8) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani.

11. § (1) Lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése esetén az adós, illetve zálogkötelezett a lakóingatlan bérleti jogának megszerzésére irányuló kérelme alapján a lakóingatlan bérbeadására vonatkozó nyilatkozat kiadása a polgármester hatáskörébe tartozik.

12. § (1) Közérdekű feladatnak tekinthető jelen rendelet alkalmazásában a minden olyan, a város érdekét megvalósító közérdekű cél, amely a város biztonságát, közigazgatását, oktatását, nevelését, közművelődését, gazdaságát, egészségügyét, stb. szolgálja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közérdekű feladatok megvalósítása érdekében kell teljesíteni a bérbeadást, ha,

(3) A (2) bekezdés b) pontja tekintetében kizárólag e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott lakások adhatók bérbe.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerint bérbe adott lakásba csak a közfeladatot ellátó szerv munkavállalója költözhet együtt költöző családtagjaival.

(5) A munkavállalónak a (2) bekezdés c) pontja alapján benyújtott kérelméhez minden esetben csatolnia kell a munkáltatója részletes indoklást tartalmazó támogató javaslatát.

(6) Amennyiben a bérlőnek a határozott időtartamú bérlet időtartama alatt a közfeladatot ellátó szervnél megszűnik foglalkoztatására irányuló jogviszonya, abban az esetben a bérleti szerződése a jogviszony megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Ezt a lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell. A bérlő ilyen esetben a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül köteles kiköltözni a lakásból.

(7)²¹

14. § (1) Lakás egészét vagy egy részét nem lakás céljára egyedi kérelem alapján csak a Képviselő-testület adhat bérbe.

(2) A képviselő-testület jogosult a piaci alapon, a szociális alapon és a szolgálati jelleggel bérbe adható lakásokat is nem lakás céljára bérbe adni, különösen, ha arra intézményi feladat ellátása céljából vagy egyéb közérdekű cél megvalósítása érdekében van szükség.

(3) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára bérbe adni, ha az alábbi pontokban foglalt feltételek együttesen állnak fenn:

(4) Egy szobás lakás egy részét nem lehet más célra bérbe adni.

(5) A lakás más célra történő bérbeadására, illetve más célra történő hasznosításához való hozzájárulás esetén a bérlőt fel kell hívni, hogy a más célra történő használat akkor kezdhető meg, ha a tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állnak.

15. § (1) Lakásbérleti jog fennállása esetén a lakás és helyiségei használatáért a bérlő előre, de legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig lakbért köteles fizetni. A bérleti díj nem tartalmazza a közüzemi költségeket (fűtés, víz, csatorna, villany), szemétszállítási díjat, kábeltelevízió, telefonvonal költségét. Ezeket a közüzemi díjakat közvetlenül a szolgáltató gazdasági társaság részére kell megfizetni, e célból kezdeményezni kell a közüzemi szolgáltatóknál a fogyasztóváltás bejelentését.

(2) Amennyiben a közüzemi órák átírása a bérlőre műszaki okból nem megoldható, az önkormányzat a közüzemi díjak bérlemény használatával keletkező arányos részét továbbszámlázza a bérlő részére.

(3) Társasház esetében a közgyűlés döntése szerint kell megfizetni a közüzemi és egyéb közös költségeket. A társasházi egyéb közös költség megfizetésére a bérbeadó köteles, azonban egyes költség nemek átháríthatók a bérlőre. Az áthárított költség nemekről a bérbeadó a bérlőt köteles tárgyév január 31-ig kiértesíteni.

(4)²³ Bérbeadó a Tv. 91/A. § 18. pontja szerinti külön szolgáltatást bérlő részére nem nyújt.

(5) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területeket és helyiségeket térítés nélkül jogosult használni és ellenkező megállapodás hiányában köteles annak tisztántartásáról gondoskodni.

(6)²⁴ A havi bérleti díj mértéke a rendelet 3. számú és 4. számú mellékletében lévő önkormányzati lakásokat tartalmazó táblázatban szabályozott.

(7)²⁵ A bérlők a közüzemi vízfogyasztásra és csatornahasználatra a víziközmű-szolgáltatóval saját nevükben kötnek szerződést, és fizetik a vízdíjat. A víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete szerinti normák alapján történik.

(8)²⁶

15/A. §²⁷ (1) A szociális bérlakás bérlőjének a hasonló komfortfokozatú piaci alapú lakásra – a lakás alapterületének alapul vételével - megállapított bérleti díj és a szociális lakás bérleti díja közötti 20%-ot meghaladó különbözet, valamint – amennyiben abban részesül - a Komádi Városi Önkormányzat képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján nyújtott lakásfenntartási települési támogatás - e rendelet alkalmazásában - lakbértámogatásnak minősül.

(2) A bérlő lakbértámogatásra való jogosultsága az (1) bekezdés alapján a szociális lakásra kötött bérleti jogviszonyával egyidejűleg szűnik meg.

17. § (1) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni.

(2) A Hivatal a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat és az átadott berendezési tárgyakat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A bérlő köteles a lakásban életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni az a Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja.

(4) A bérlő köteles a részére bérbe adott ingatlan állagát folyamatosan karbantartani, a rendeltetésszerű használhatóságát, tisztaságát biztosítani, az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet, valamint a kerítéssel határos területet és az ingatlan előtti járdát, illetve annak a zöldsáv úttestig terjedő teljes területét tisztán tartani, rendszeresen gondozni, és gyommentesíteni.

(5)²⁹ A bérlő köteles a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő a lakás lakbérét és költségeit mindaddig köteles megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak vissza nem adja.

(6) A bérlő köteles havonta utólag, a tárgyhót követő 15 napig a bérlemény közüzemi számláinak kiegyenlítéséről szóló számláit bemutatni. E körülményt a bérleti szerződésbe is bele kell foglalni, mint lényeges körülményt.

(7) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemi díj tartozásuk.

(8) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított

19. § (1) Ha a bérlő a bérbeadóval külön jogszabály alapján kötött megállapodásában a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a bér mérséklése ellenében egészben vagy részben magára vállalta, a bérfizetési kötelezettsége a megállapodásának megfelelően alakul. Ilyen esetben a fizetendő bér maximum 75%-ban mérsékelhető. A megállapodásnak rendelkeznie kell a bérleti jogviszony megszűnésének esetére a még vissza nem térített beruházások értéke megtérítésének módjáról is.

(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik; e címen a bér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.

(3) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az önkormányzat teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(4) Az (3) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

20. § (1) A bérbeadó a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről.

(2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, az bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.

(3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásbérbeadáeket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.

21. § (1) A bérbeadó - a polgármester által megbízott hivatali dolgozó útján - jogosult a bérbe adott ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését szükség szerint, de legalább negyedévente 1 alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrizni, mely során a bérlő köteles együttműködni a bérbeadóval, lehetőséget biztosítani számára az ingatlanba való bejutásra, valamint az ellenőrzést tűrni.

(2)³¹ Az (1) bekezdésétől eltérően a vályogházak rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a Szociális Bizottság havonta egy alkalommal ellenőrzi.

(3) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a Hivatal a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(4) A képviselő-testület és a Hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.

(4) Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a képviselő-testületet tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a képviselő-testület dönt.

22. § (1) A bérbeadó a bérlő (bérlőtárs) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő házastársán, gyermekén, jogszerűen befogadott gyermekének gyermekén, valamint szülőjén kívüli személyeket befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni. A befogadott személy a bérlő halála esetén pedig akkor tarthat igényt az általa használt vagy másik lakásra, ha a lakásnak nincs bérlője és a befogadáshoz való hozzájárulás után legalább 5 évig folyamatosan, állandó jelleggel a lakásban lakott.

(3)³²

(4)³³

(5)³⁴

(6) Nem lehet hozzájárulni a befogadáshoz, ha annak következtében a lakásban lakók száma alapján az egy főre eső alapterület nem érné el a 6m2/főt.

(7) A bérlőnek írásban kötelezettséget kell vállalnia, hogy a szerződés megszűnése esetén a befogadó nyilatkozatban megjelölt lakásba a vele együttlakó személyekkel beköltözik és a lakásban lévő vagyontárgyait a lakásból elszállítja és ezt a lakást a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadja.

(8)³⁵

23. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni - a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

24. §³⁶ A lakásbérleti jog folytatása ellenében a bérlő által kötendő tartási szerződést a megkötés előtt a polgármester részére hozzájárulás megadása céljából be kell mutatni.

25. § E fejezetben rögzített bérbeadói jogokat a Polgármester gyakorolja.

26. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről lehet megállapodni, ha

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az érintett két lakás forgalmi értékének különbsége az irányadó a pénzbeli térítési összegének kiszámításánál, mely térítési összeg nem haladhatja meg a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás forgalmi értékének 5%-át.

(3)³⁹ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszűntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésként a felmondással érintett lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 5 %-a fizethető meg.

(4) A megállapított térítés összegét a lakás átadását követő 60 napon belül kell megfizetni.

(5)⁴⁰ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszűntetése esetén a bérlő ajánlatát a feltételeknek megfelelő lakás rendelkezésre állásától függően lehet teljesíteni.

(6)⁴¹ Az (1) bekezdés d) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszűntetése esetén a bérlő ajánlatát - a feltételeknek megfelelő lakás rendelkezésre állásától függően - akkor lehet teljesíteni, ha a bérlő legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik és vállalja az új lakásra megállapított bérleti díj megfizetését.

27. §⁴⁴ (1) Ha a bérlő a szociális intézménybe utaláskor a bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, a szociális intézményből történő elbocsátását követően, a pénzbeli térítés visszafizetésével egyidejűleg legfeljebb akkora nagyságú lakásra tarthat igényt, mint amilyenben a korábbi bérleti jogviszonya alapján lakott.

(2) A bérlő elhelyezésre való jogosultsága annyi időre szól, mint a korábbi szerződés időtartama.

28. §⁴⁶ (1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel.

(2) A Bérlő és a Bérbeadó a bérleti jogviszony szüneteléséről megállapodást köt. E megállapodásban rögzítik a szünetelés időtartamát, melynek kezdő napja a kiköltözés kezdő napja, befejező napja a visszaköltözés utolsó napja.

29. § (1) Helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelmi, termelő, üzemi, szolgáltatási, továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási, valamint gépkocsi‑tárolási célokra lehet bérbe adni.

(2) Meghatározott célra épült és a rendelet hatálybalépése előtt is ezzel megegyező hasznosítású helyiséget (különösen: üzlet, műhely, garázs, iroda) más célra bérbe adni kizárólag a Képviselő-testület határozata alapján lehet.

(3) A Képviselő-testület egyedi döntése szükséges a vendéglátó-ipari vagy nem a lakosság alapellátását szolgáló ipari célú helyiség hasznosításához is.

(4) Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület döntött és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint 6 hónap van hátra.

(5)⁴⁷ Üres helyiségek bérbeadási jogcímét a Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület határozza meg.

(6) Üres helyiségnek minősül az a határozott időre bérbe adott helyiség is, amelyre a bérleti szerződés 2 hónapon belül megszűnik. Ugyanez vonatkozik a határozatlan időre bérbe adott helyiségre is, ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették és a bérleti jogviszony megszűnéséig 2 hónapnál kevesebb idő van hátra feltéve, hogy a helyiségre a bérlőnek a szerződés alapján előbérleti joga nincs, vagy a bérlővel újabb szerződés megkötésére nem kerül sor.

30. § (1) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki az alább felsorolt bármelyik feltételnek eleget tesz:

31. § (1) A helyiségek bérbe adásakor a képviselő-testület határozatban dönt a bérlet főbb szempontjairól, amelynek megfelelően kell megkötni a bérleti szerződést.

(2) A bérbeadónak a bérleti szerződés megkötésekor érvényes bérleti díjban és a szerződés fennállása alatt a bérleti díj minden év január hó 1-jével történő növelésében, is meg kell állapodnia, melynek mértéke nem lehet kevesebb a Központi Statisztikai Hivatal által közölt inflációs rátával. A növelés mértéke évente az 5 %-ot nem haladhatja meg.

(3) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes pályázó elfogadott pályázata tartalmaz.

(4)⁴⁸ Amennyiben a szerződés megkötésére nem pályázat alapján kerül sor, a Képviselő-testület egyedi határozatában jelöli meg a bérleti díj összegét. A bérleti szerződés a Képviselő-testület által meghatározott bérleti díj bérlő által történő elfogadása esetén köthető meg.

(5) Ha a bérleti szerződés megkötésére ajánlatot tevő a bérleti díj mértékének tekintetében a bérbe adóval nem tud megállapodni, a bérleti szerződés nem jön létre.

(6) A helyiségbér összegében a felek szabadon állapodnak meg.

32. § (1) Az üres helyiség bérlőjét - a bérbeadás céljának meghatározása után - elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani.

(2) Nem kell pályázatot kiírni, ha az alább felsorolt feltételek valamelyike teljesül:

(3) A pályázat kiírásáról, közzétételéről és a szükséges feltételek biztosításáról a Polgármester gondoskodik.

(4) A pályázat közzétételére a lakások bérbeadásával kapcsolatos pályázati szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

(6) A pályázati ajánlatok benyújtására, felbontására és elbírálására a lakások bérbeadásával kapcsolatos pályázati szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) Pályázat alapján elsősorban annak lehet a helyiséget bérbe adni, aki az alább felsorolt feltételek valamelyikének eleget tesz:

(8) A pályázat elbírálása során felállított sorrendben a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó a nyertes pályázó visszalépése esetén a bérbeadó felhívására, annak eredeti ajánlata fenntartása mellett szerződést köthet a helyiségre 8 napon belül.

(9)⁵⁰ Eredménytelen pályázat esetén a Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság dönt a pályázat megismétléséről.

33. § (1) Helyiséget bérbe adni határozott időre vagy feltételhez kötötten lehet.

(2) Feltételhez kötötten szerződés akkor köthető, ha

35. § A helyiség bérleti joga nem apportálható, azonban a helyiség a bérbeadó hozzájárulásával gazdasági társaság vagy civil szervezet székhelyeként illetve telephelyeként bejelenthető.

36. § (1) A bérbeadó - ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételeket vállalja - a helyiség egy részének meghatározott időre (maximum 2 év) szóló albérletbe adásához hozzájárulhat.

(2) A hozzájárulás feltétele

(3) Az albérleti szerződéshez történő hozzájárulást a bérbeadó a helyiség bérleti díjának - az albérletben hasznosított terület arányában számított – legfeljebb kétszeres emeléséhez kötheti, mely hozzáadandó az eredetileg megállapított díjhoz.

(4) Amennyiben a bérlő a hozzájárulás feltételeit nem vállalja, úgy a bérbeadó a hozzájárulást megtagadja.

(5) A szerződés megkötésekor ki kell kötni, hogy amennyiben a helyiség egy része a bérlő számára meghatározott időre vagy véglegesen feleslegessé válik, akkor erről a tényről a bérbeadót értesíteni kell.

(6) A bérbeadó az értesítés alapján kezdeményezheti a szerződés közös megegyezéssel való módosítását és bérlőtársi jogviszony létesítésére – a leendő bérlőtárs személyének megjelölése mellett – tehet javaslatot.

(7)⁵²

37. § (1) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához a következő feltételekkel járulhat hozzá:

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget el kívánja cserélni, az ehhez való hozzájárulás feltételei megegyeznek az átruházáshoz történő hozzájárulás feltételeivel.

(3) A cseréhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl akkor lehet hozzájárulni, ha az új bérlő vállalja a bérbeadó által közölt új szerződési feltételeket. (A bérleti szerződésben foglalt új feltételek a bérbeadóra előnytelenül nem változhatnak meg.)

38. § (1) Ha a bérbeadó és a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, a bérbeadó másik helyiség bérbeadására akkor tehet ajánlatot, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

(2) A bérbeadó a másik helyiség biztosításakor nem köteles a cserehelyiségre vonatkozó megfelelőségi szabályokat alkalmazni. Olyan másik helyiséget kell felajánlani, amely a bérlő tevékenységének folytatására alkalmas.

39. § (1) Ha a bérlő másik helyiségre nem tart igényt vagy a felajánlott helyiséget nem fogadja el, akkor részére a bérbeadó pénzbeli térítés megfizetésére tehet ajánlatot.

(2)⁵⁴ A pénzbeli térítés összege, ha a bérleti szerződés másképpen nem rendelkezik, a bérlő által a helyiségre fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értéke.

(3) Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését azért kezdeményezi, mert a tevékenységét nagyobb vagy más szempontból számára előnyös adottságú helyiségben kívánja folytatni és a helyiség bérbeadására a rendeletbe foglalt szabályok figyelembe vételével lehetőség van, akkor a bérbeadó a megnövekedett összegű bérleti díj megfizetésének kikötése mellett a másik helyiséget számára bérbe adhatja.

40. § (1) A bérbeadó a cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

(2)⁵⁵ A pénzbeli térítés összege az (1) bekezdés szerinti esetben 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeg.

41. § (1) A lakás és helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni, amely 2 hónapig azonos a bérleti díjjal. Két hónap eltelte utántól számított 1 évig a használati díj a bérleti díj kétszerese, 1 év után az ötszöröse.

(2)⁵⁶

42. § (1) A Képviselő-testület az elővásárlási jog gyakorlását kizárólag azokra a lakásokra és azoknak a személyeknek biztosítja, amelyekre, illetőleg akiknek a Tv. ezt lehetővé teszi.

(2)⁵⁷ Az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítéséről a Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület szükség szerinti alkalommal dönt.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Az épület felújítása, karbantartása, átalakítása, bővítése, helyreállítása idejére vagy bármilyen jogcímen a bérlőnek átmenetileg biztosított lakás nem idegeníthető el.

(5) Bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás esetén az elidegenítésre tett javaslathoz mellékelni kell a jogosult hozzájáruló nyilatkozatát.

43. § (1) Az elővásárlásra jogosultak részére – ha a Képviselő-testület a lakás eladásáról döntött – az eladási ajánlatot a Polgármester teszi meg.

(2) A Képviselő-testület az ajánlati kötöttség idejét 60 napban határozza meg. Amennyiben a jogosult ezen időn belül nem válaszol, az ajánlati kötöttség megszűnik.

44. § (1)⁵⁸ A lakás vételára a forgalmi érték. A forgalmi értéket a hasonló adottságú lakások forgalmi értéke alapján, különösen

(2)⁵⁹ A lakás megvásárlására kötött szerződéskor a vevő által befizetendő első vételár-részlet – amennyiben a felek ettől többen a szerződéskötéskor nem állapodnak meg – az (1) bekezdésben meghatározott vételár 15%-a amennyiben a bérlőnek vagyona nincs és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300%-át, egyéb esetekben a vételár 20%-a.

(3)⁶⁰ A vevőt az első vételár-részlet befizetése után fennmaradó vételár hátralékra legfeljebb 15 évi, havonta egyenlő mértékben fizetendő részletfizetési kedvezmény illeti meg, amelyet a jogszabály alapján a szerződésen alapuló pénztartozásokra kiköthető kamat terhel. A vételárhátralék havi törlesztő részlete – az esedékes kamatokkal együtt – nem lehet kevesebb, mint a szerződés megkötésekor érvényes és a megvásárolt lakásra megállapított havi bérleti díj. Amennyiben a bérlőnek vagyona nincs és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300%-át, a kamat összege az előzőekben megállapított kamatmérték 80%-a.

(4)⁶¹ Ha a bérlő az adásvételi szerződésben rögzített törlesztési időtől rövidebb törlesztési időt vállal, akkor egyedi kérelem alapján őt a képviselő-testület vételárhátralék engedményben részesítheti. A vételárengedmény összege amennyiben a bérlőnek vagyona nincs és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300%-át a vételár legfeljebb 10%-a, egyéb esetekben legfeljebb 5%-a lehet.

45. § (1) A vevő törlesztő részleteket az minden hónap 15. napjáig az adásvételi szerződésben meghatározott számlaszámra köteles befizetni.

(2)⁶²

(3)⁶³

(4) Az, aki árengedményt, illetőleg a vételárhátralékból engedményt kapott és az adásvételtől számított 5 éven belül a lakást átruházza, a kapott árengedményt, illetőleg vételárhátralékból adott engedményt köteles a jogszabály alapján a szerződésen alapuló pénztartozásokra kiköthető kamattal növelt összegben az önkormányzat javára visszatéríteni.

(5)⁶⁴

(6) Az (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a tulajdonos igazolja, hogy az eladásból származó bevételt saját céljára történő másik lakás megvásárlására fordítja, valamint, ha a lakását tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján idegeníti el. Ez utóbbi esetben az eltartónak teljesíteni kell a Tv. ide vonatkozó rendelkezéseit.

(7)⁶⁵

(8)⁶⁶

(9)⁶⁷

46. § (1)⁶⁸ Az önkormányzat a Bérlő javára szerződéssel elővásárlási jogot alapíthat.

(2) A helyiség vételára a forgalmi érték. A forgalmi érték megállapításánál a lakások elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy a lakottság tényét figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A vevőt sem árengedmény, sem a vételárhátralékból engedmény nem illeti meg.

(4)⁶⁹ Helyiségek elidegenítéséről a Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság javaslatára, a Képviselő-testület dönt.

(5)⁷⁰ Az elővásárlásra jogosult bérlő részére - kérelmére – a képviselő-testület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.

47. § (1) Amennyiben a lakást vagy a helyiséget az elővásárlási jog jogosultja nem vásárolja meg, és az elidegenítésre – a törvényben meghatározott határidő eltelte után vagy a jogosult nyilatkozata alapján – lehetőség nyílik, továbbá üres lakás (helyiség) esetén az elidegenítés pályázat útján történik.

(2)⁷¹ A pályázat kiírásáról, a pályázati feltételek meghatározásáról a Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság dönt.

(3)⁷² Az elidegenítés tekintetében a Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

48. § (1) Az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgároknak azokat a személyi adatokat kell szolgáltatniuk, amelyeket a hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratok esetében ír elő.

(2) Az elidegenítéssel kapcsolatban a következő feladatokat kell teljesíteni:

48/A. § Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit lakóház vásárlására, lakásépítésre, lakóház felújításra, a településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére használja fel, erről esetileg a bevétel keletkezését követő év végéig dönt.

49. § E rendelet alkalmazásában a lakás, összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli lakás fogalmaira a Tv. 91/A. §-ban foglaltak az irányadók.

50. § (1) Az e rendelet alapján elidegenített lakásokra és helyiségekre vonatkozó adásvételi szerződést a Képviselő-testület nevében kell megkötni.

(2) Az adásvételi szerződésben mindazon kikötéseket szerepeltetni kell, amelyet az önkormányzat a rendeletben meghatározott.

(3) Az elidegenítés lebonyolításában, a társasház alapításában, az adásvételi szerződés megkötésével, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel összefüggő költségeket az önkormányzat viseli.

(4) A polgármester és a bizottságok évente egy alkalommal köteles a Képviselő-testületnek az e rendelet szerinti tevékenységéről beszámolni.

(5) A vályogházak első alkalommal történő bérbeadása során a képviselő-testület mérlegelési jogkörében határozza meg, hogy az e rendelet szerinti pályázaton nyertes bérlők részére melyik lakást biztosítja.

51. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti: