Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (IV.10.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 01. 01Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (IV.10.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Tihany Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. [1]
2. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, mélysége legfeljebb 22 méter.
3.1
4. Kereskedelmi szálláshely: szálláshely - üzletszerűen, állandóan vagy idényjelleggel működik, - amelyben a szolgáltatásként hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tízet, kempingek esetében a kempinghelyek száma az ötöt meghaladja.
5. [2]
6. Kialakult beépítettség: A település már beépült építési telkén, telkén az ingatlan nyilvántartásban lejegyzett jogok és tények alapján vagy jogosan szerzett építési joggal szerkezetkész épület nagyságából számított beépítettség. Új épület, épületrész építése csak a meglévő épület bontása esetén, legfeljebb azzal megegyező nagyságrendben történhet.
7. Kialakult beépítési mód: A település már beépült részén történelmileg kialakult beépítési mód, mely nem határozható meg egyértelműen oldalhatáron állóként, vagy szabadon állóként. Új épület építése esetén az építési hely a magasabb rendű jogszabályokban szabályozott telepítési távolság és a településkép figyelembevételével szabadon megválasztható.
8. Kialakult épületmagasság: az adott építési övezetben, övezetben az érintett építési telkeken, telkeken kialakult maximális épületmagasság, melyet a meglévő építmények átalakítása, újjáépítése és új épület építése során sem lehet túllépni.
9. Kialakítható legkisebb telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség.
10. Kialakult telekméret: Az ingatlan nyilvántartásban lejegyzett jogok és tények alapján építési telkek vagy telkek, amelyek felosztása már megtörtént, tovább nem oszthatók, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe maximum 10%-ban módosulhat.
11. Kialakult terepszint alatti beépítettség: A település már beépült építési telkén, telkén megegyezik a kialakult beépítettség nagyságával.
12. Kialakult zöldfelületi arány: kialakult beépítettséggel rendelkező építési telek, telek esetén, a telek zöldfelületként kötelezően fenntartandó része.
13. Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára szolgalmi jog jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.
14. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
15. Ősközség: belterülethatár – Pisky sétány – 663 hrsz—ú közterület – Garai utca – 623 hrsz-ú közterület – 615 hrsz-ú közterület – 613 hrsz-ú közterület – Kossuth Lajos utca – 395 hrsz-ú közterület – Csokonai utca – 374 hrsz-ú közterület – Major utca – belterülethatár – Szőlő utca – 416 hrsz-ú közterület – Major utca –Kiserdőtelepi út – Kossuth Lajos utca – belterülethatár.
16. Szintterületi mutató: a telken lévő összes épület összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa
17. [3]
18. Támfalgarázs, támfal építmény: Legalább 15%-os lejtős terep esetén - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított személygépjármű-tároló, tároló, kereskedelmi rendeltetésű építmény, ahol a bevágás nagysága 2,0-4,0 m.
19. Telek be nem építhető része: a szabályozási terven külön megjelölt telekrész, melyen védelmi szempontból épület nem helyezhető el, nem építési hely; területe az építési telek zöldfelületeként beszámítható.
20. [4]
21. [5]
22. Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.
23. Vízrendezési terv: a felszíni természetes vizek (csapadékvizek, hóolvadással keletkező vizek), talajvizek szakszerű, kártétel nélküli elvezetésének, ingatlanon belüli kezelésének terve.
24. [6]
25. Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
26. [7] Szálláshely: szállás jellegű rendeltetésen belül elhelyezhető szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület.
27.2 Glamping sátor: szálláshely szolgáltatásra alkalmas sátor, mely változó használói kör időszakos tartózkodására szolgál, és mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas
28.3 Szakrális műtárgy: a hagyományos tájhasználat részét képező kereszt, kőkép.
A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA
2. § (1) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határa, mely egyben övezethatár is;
c) építési övezet, övezet határa és jele;
d) építési hely;
e) telek be nem építhető része;
f) megtartandó fasor;
g) a kötelező erejű megszüntető jel;
h) tömbönként kialakítható maximális telekszám;
i) közműsáv;
j) közigazgatási határ;
k) szabályozási szélesség.
[8]l) magánút területe
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek,
a) védőtávolságok;
b) műemlék és telke;
c) műemléki jelentőségű terület határa;
d) műemléki környezet határa;
e) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
f) helyi védett épület;
g) országos ökológiai hálózat magterület;
h) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
i) országos ökológiai hálózat pufferterület
j) fokozottan védett természetvédelmi terület határa;
k) Nemzeti park határa
l) Natura 2000 terület;
m) tájképvédelmi terület határa;
n) felszíni vízminőség-védelmi terület
o) felszínmozgás veszélyes terület határa és kategóriái;
p) vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa.
(3) Sajátos jogintézmények:
a) beültetési kötelezettséggel érintett terület határa;
b) elővásárlási joggal érintett terület határa;
(4) Az (1)-(3) bekezdésben fel nem sorolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.
3. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés, az építési övezet szerinti építési telek kialakítását és a terület belterületbe vonását követően történhet.
Közterület alakítására vonatkozó előírások
4. §
5. § Műemléki jelentőségű terület közterületeire vonatkozó előírások. A Batthyányi utcában közterületen vagy közlekedési területen nem helyezhető el semmiféle árusítás, vendéglátó tevékenység folytatására alkalmas építmény, vagy utcai berendezés, reklámhordozó.
6. § (1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket, a műemléki jelentőségű területeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
7. § (1) Műemléki környezet területén nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása érdekében alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
(2) Műemléki környezet területén az építményeket (épületek, kerítések, utcabútorok) a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
8. § (1) A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A régészeti érintettségű területen a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
9. § (1) Az Ősközség területén a műemléki jelentőségű terület tekinthető településkép védelmi területnek. E területen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (továbbiakban: Balaton törvény) történeti települési terület övezet előírásait kell figyelembe venni.
(9) Műemléki jelentőségű területen
a) a kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,5 métert.
b) [15]
c) [16]
(10) Műemléki jelentőségű területen a meglévő terepszint 1 métert meghaladó változtatása tilos.
10. §
III. Fejezet
11. § (1) [19] A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat övezeteire, a félsziget egészére, mint országosan védett természeti területekre, ex lege védett természeti értékekre, egyedi tájértékekre – megóvását biztosítani kell.
(2) [20] A tájhasználat során a következők szerint kell biztosítani a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozás terven jelölt meglévő fasorok, erdősávok megtartandók, a tervezettek telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő,
c) mezőgazdasági területen sáncolás, teraszozás nem engedélyezhető,
d) művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges, a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.
(3) [21]A Tihanyi-félsziget egészén a tájkarakter megőrzése és a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért
a) a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, kialakítani,
b) honos növényzet telepítendő,
c) történeti tájhasználat fenntartandó.
d) [22]
(4) [23]
(5) A településen a beépítésre nem szánt területek övezeteiben az egyes erdősült területeket a fajösszetétel, zártság vagy ligetes karakter; illetve fás –legelő karakter megőrzése, valamint a megtartandó gyepek aránya vonatkozásában a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon és a kezelési tervnek megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
12. § (1) [24] A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek és a Natura 2000 területek, a félsziget egésze, mint országos jelentőségű védett természeti területek, az Európa diploma területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni; a természetvédelmi kezelési terv előírásait be kell tartani.
(2) [25]Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken és a Natura 2000 területeken
a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók,
b) [26]
c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak,
d) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el.
e) [27]
f) szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető.
(3) [28] Természeti területen
a) új épület elhelyezése ahol az övezeti előírások lehetővé teszik, ott a természeti terület fenntartása és az ehhez kapcsolódóan oktatási, kutatási, ismeretterjesztési és ökoturisztikai céllal létesíthető.
b) a természetvédelmi kezelési terv előírásait be kell tartani.
(4) [29]A Külső-tó fokozottan védett természeti terület, ahol a természetvédelmi előírások szerint
a) az élővilág teljes háborítatlanságát biztosítani kell,
b) kizárólag olyan a természetvédelmi kezelésnek megfelelő, engedélyezett és szigorúan ellenőrzött tevékenységek végezhetők, amelyek a természeti értékek védelmét, az őshonos élővilág revitalizációját szolgálják,
c) csak a tudományos kutatás, ismeretterjesztés célját szolgáló madármegfigyelő építmény alakítható ki,
d) horgászni, halászni, csónakázni szigorúan tilos,
e) vizet vezetni, vagy onnan vizet leengedni kizárólag az élővilág védelmét szolgáló vízszintszabályozás érdekében lehet.
(5)5 A szabályozási terven feltüntetett országos ökológiai hálózat magterületén:
a) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális műtárgy helyezhető el,
b) 10 m-es épületmagasságot meghaladó építmény - kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével - nem létesíthető.
(6) [32] A szabályozás terv szerinti országos ökológiai hálózat pufferterületén csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
13. § (1) [33] [34]
(2) Tájképvédelmi terület pontosított határa a szabályozási terven feltüntetésre került.
(3) [35]Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illesztés látványtervvel igazolandó.
(4)6 A települési és tájkarakter védelme érdekében a településen csarnok nem építhető.
14. §
15. § (1) Tihany belterületein a nem köztulajdonban levő Balaton-parti területen, illetve telken a szabályozási terven jelölt szélességű területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani, területe nem építési hely.
(2) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni. A nádasokban csak a jogszabályokban meghatározott tevékenység végezhető, a szabályozási terv által jelölt, a szabad vízjárást nem akadályozó, valamint lábakon álló vízi bejárók és csónakkikötők fenntarthatók.
(3) [37] A vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető.
(4) [38] A parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni. A tómeder nádasaiban és attól 2 m-en belül tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízállás-, csónakút, horgászhely létesítés) amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné.
(5) [39] A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó vízfelületen halászat nem engedélyezhető.
(6) [40] Fokozottan védett területen (Bázsai-öböl) a halászat mellett a horgászat is tilos.
(7) [41] A Balaton jogi partvonalának megváltoztatása és az élővilágra, vízminőségre káros befolyással levő tevékenység nem végezhető.
Környezetvédelmi előírások
16. § (1) A település igazgatási területén a területfelhasználás úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.
(4) A település területén ipari üzemet létesíteni, külszíni bányát, anyagnyerő helyet nyitni nem szabad.
17. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.
(2) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.
(3) A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.
(4) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.
(5) A Belső-tóba és a Balatonba felszíni csapadék vizeket vezetni csak előzetes tisztítás után, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően szabad.
18. § (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(2) A település teljes közigazgatási területe légszennyezettség szempontjából kiemelten védett.
19. § (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély nem növekszik.
(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(5) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.
20. § (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(2) Szelektív hulladékgyűjtő szigetek a település közterületén helyezhetők el.
(3) Hulladéklerakó telep, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető.
21. § (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy az adott területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
(3) Műemléki jelentőségű terület, illetve az Ősközség területe zaj- és rezgésvédelmi szempontból védett övezet, ahol a zajvédelemmel kapcsolatos jogszabályok falusias lakóterületre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
KATASZTRÓFAVÉDELEM
22. § (1) A település közigazgatási területén a tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor
a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
(2) A település területén nyílt tűzivíz tároló nem helyezhető el.
23. § (1) [42] A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) [43] A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín
a) külterületen legalább 80%-os;
b) belterületen legalább 30%-os növényborítottságát, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(3) A 12%-nál nagyobb lejtésű területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.
(4) A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani.
(5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos.
24. § (1) [44] A felszíni vízminőség-védelmi terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) [45] Felszíni vízminőség-védelmi területen
a) terepszint alatti és feletti épületet, építményt, illetve térburkolatokat elhelyezni tilos.
b) [46]
(3) Az övezet területén tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni. A területen kizárólag a terület élőhelyi adottságait, vízháztartását, természetes növényzetet figyelembe vevő felhasználás lehet.
25. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) természetközeli folyó- és állóvizek.
(2) A Szabályozási terven feltüntetett, a Belső-tó partjától számított 100 m-es védőtávolságon belül új építmények elhelyezése tilos, kivéve
a) a jogszerűen beépítésre kijelölt területek esetében,
b) vízjogi engedéllyel rendelkező építmények esetében.
(3) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók kivéve a rendeletben szabályozott esetekben.
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények
26. § A település területén beültetési kötelezettség jegyezhető be a polgármester önkormányzati hatósági döntése alapján a 2. melléklet szerinti ingatlanokra.
27. § A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. sz. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.
28. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek, telkek alakja egyszerű, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél. A teleknyúlvány közterülettől számított 5,0 méter mély szakaszának szélessége nem lehet kisebb, mint az előtte lévő közterület vagy 6,0 méter.
(3) Közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de az nem kevesebb, mint ennek 70%-a.
(5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzésére vagy kisajátítására kerül sor, úgy az övezetben, építési övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telek is kialakítható.
(6) Közterület alakítás során a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások nem teljesíthetőek.
(7) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
(8) [47]
Közműellátás és hírközlés
29. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) közművek elhelyezésénél:
ba) településképi megjelenésre,
bb) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
bc) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) Közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
b) magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg,
bc) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
(6) A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok mellett az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.
30. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a belterület, beépítésre szánt területen rendelkezésre áll, illetve biztosított:
aa) legalább részleges közműellátás, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történik,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) a külterület beépítésre szánt területein rendelkezésre áll, illetve biztosított:
ba) a hiányos közműellátás,
bb) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bc) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
b) c)[48] a külterület beépítésre nem szánt területein rendelkezésre áll, illetve biztosított: ivóvízellátás, a villamosenergia-ellátás,
cc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
cd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
31. § (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) csak műanyag (esetleg GÖV) alapanyagú csővezetéket szabad alkalmazni,
c) a közterületi hálózatot az ellátás biztonsága érdekében lehetőleg körvezetékként kell kiépíteni,
d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.
(2) Belterület beépítésre szánt területén új vízhálózat:
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.
(3) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:
a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
32. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) Azokon a területeken, ahol a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás kötelező, a létesítmények használatba vételéig a csatlakozást biztosítani kell.
33. § (1) A külterület beépítésre szánt területén új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők:
a) vagy a közcsatorna hálózat továbbépítésével arra tud csatlakozni
b) vagy, a jelen § (2) bekezdésben leírtakat teljesíti.
(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:
aa) a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával igazolni kell.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.
bd) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken.
be) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
bf) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.
(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
34. § (1) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(2) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.
(3) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye egyedileg megállapított és rögzített méretű.
35. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni csak vízjogi engedély alapján szabad.
(2) Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad és csak akkor, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan biztosítható.
(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:
a) az állami karbantartású vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6 m-es,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén min. 3-3 m-es,
c) tavak, tározók part éleitől min 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)
(4) Belvizes területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően lehet.
(5) Jellemzően magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.
36. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni:
a) csapadékvíz szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
b) a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.
c) a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:
ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
cb) új telekosztás esetén
cc) a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(2) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását, záportározó létesítésével) megoldani,
(3) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat:
a) kiemelt szegéllyel kell kivitelezni,
b) vízzáró burkolattal kell ellátni,
c) a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer).
d) szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.
(4) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(5) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árkok,építési telkenként 3,5 m-nél hosszabb szakaszon nem fedhetők le, illetve zárt csatornás elvezetésűvé nem alakítható át, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják,
a) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen.
c) egy telekre (sarok telkek kivételével) csak és kizárólag egy áteresz létesíthető, amelynek szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb,
d) meredek nyomvonalon kialakított nyílt árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell, energiatörő műtárgyak alkalmazásával.
37. §
38. §
39. §
40. §
Építés általános szabályai
41. § (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül, felújítható, tetőtere beépíthető.
(2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.
(3) A település beépítésre szánt területén a kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe 50%-ig számítható be a gyephézagos térburkolat felülete.
(4) Két övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső részének/nagyságának megfelelően.
(5) Beépítésre szánt területen belül állattartó építmény nem helyezhető el.
(6) [53] Új, 6 méter magasságot meghaladó antenna, zászlótartó oszlop a település területén nem helyezhető el.
(7)7 Új épület létesítése vagy új rendeltetési egység kialakítása vagy módosítása esetén minden üdülő és lakó rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani telken belül, kivéve, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.
42. § (1) [54]
(2) [55]
(9) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek.
(13)8
(14)9 A település beépítésre nem szánt területein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, mobil lakóház, egyéb mobilház, jurta, glamping sátor, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
43. § (1) Az 1,0 méternél nagyobb tereprendezés tereprendezési terv alapján végezhető.
(2) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg:
a) felfelé legfeljebb 1,50 métert,
b) lefelé legfeljebb 1,50 métert, de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg, kivéve ha az építési övezeti előírások másként rendelkeznek.
(3) Tereprendezés építési helyen kívül – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek,
a) előkertben tereprendezés a közterület határától mért 8 m távolságig lehetséges, ha az épület telepítése következtében a gyalogos és gépjárművel való megközelítése ennél nagyobb távolságot nem tesz szükségessé.
b) oldalkert és hátsókert építési határvonalától mért 1,0 m távolságon belül tereplépcső illetve kerti szabadlépcső elhelyezhető.
(4) Támfal kialakításával a természetes terepszint
a) felfelé legfeljebb 1,50 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,50 méterrel, de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtatható meg.
(5) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,0 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.
(6) Utcavonalon vagy az előkertben álló, meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható.
44. § (1) [58]
(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,50 m lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron/ valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.
(3) [59]Külterületen, beépítésre nem szánt területen kerítés építhető természetvédelmi vagy vadvédelmi célból.
(4) [60]Zöldterületen épített kerítés magassága legfeljebb 1,0 m lehet, kivéve ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(5) [61]Sportpályát körülvevő védőkerítés magassága legfeljebb 6,0 m lehet.
(6) [62]
45. § (1) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.
(2) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.
(3) Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a legalább 70%-ban az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetett kialakult állapothoz kell igazodnia.
(4) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:
a) lakóövezetek esetében: 5 m, mely egyben kötelező építési vonal is,
b) egyéb övezet esetében: 5 m, kivéve ha az övezetek és építési övezetek másként nem rendelkeznek.
(5) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mérete legalább 5 m.
(6) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon.
(7) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható.
(8) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méterre, a hátsókert 0 méterre csökkenthető, amennyiben a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.
(9) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek legkisebb oldalkertje az építési övezetben szabályozott épületmagasság. 12 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje minimum 3,0 méter lehet.
(10) Építési határvonalon kívülre eső épületrész az oldalkertbe legalább 5,0 méteres oldalkert esetén, legfeljebb 1,0 méteres benyúlással létesíthető.
(11) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(12) A település területen, amennyiben egy építési telekre vagy telekre a szabályozási terven feltüntetésre került építési hely, úgy építmények csak a megjelölt helyen helyezhetők el.
(13) Beépítésre nem szánt területen az OTÉK és e rendelet beépítési módra és építési helyre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI
46. § (1) Az azonosított veszélyeztető hatások következményei, és az események bekövetkezésének gyakorisága alapján, település katasztrófavédelmi besorolása II. osztály.
(2) Az azonosított veszélyeztető hatások:
a) Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek a földtani veszélyforrások:
aa) földcsuszamlás,
ab) partfalomlás.
b) Egyéb eredetű veszélyforrás felszíni és felszín alatti vizek sérülékenysége.
FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLETEINEK ELŐÍRÁSAI
47. § (1) A földtani veszélyforrás területeinek lehatárolását a (2) bekezdés szerinti kategóriánként a szabályozási terv tartalmazza. A földtani veszélyforrás területeinek lehatárolása megegyezik a Balaton törvény felszínmozgás veszélyes terület övezetével.
(2) [63]
(3) Földtani veszélyforrás területeit annak bekövetkezési kockázati szintje szerint, az alábbi kategóriákba sorolhatók:
a) I. kategória, ahol a kockázat alacsony vagy átlagos – szabályozási terv nem jelöli,
b) II. kategória, ahol a kockázat átlag feletti,
c) III. kategória, ahol a kockázat kedvezőtlen, rendkívül kedvezőtlen,
d) tilalomra javasolt terület.
(4) Veszélyforrások fellelése esetén geotechnikus a tervezésbe bevonandó, a kategóriába sorolását szigoríthatja. Veszélyforrások lehetnek: korábban nem ismert feltöltött gödör, korábbi anyag nyerőhely, vagy kőbánya, esetleg rejtett, ismeretlen pince.
(5) A geotechnikai terv elkészítésénél az EUROCODE-7 előírásait kell irányadónak tekinteni.
FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLET I. KATEGÓRIA ELŐÍRÁSAI
48. § (1) Új építmények építésénél, ahol az épületek max. alapterülete bruttó 250 m2, és a szintek száma 4, vagy a terepszint alatti építés több szintes, a szerkezeti méretezés geotechnikai tervezési beszámoló, vagy geotechnikai terv alapján lehetséges, és a talajvíz mértékadó helyzetét kötelező vizsgálni.
(2) Medencék, zárt szennyvíztárolók, csapadéktárolók építése esetén
a) a használt víz szennyvíz hálózatba vagy zárt szennyvíztárolókba kötése kötelező,
b) a szennyvíztárolónak túlfolyója nem lehet,
c) a medencéket kockázat elhárítására, és az esetleges károk megakadályozására is kell tervezni.
(3) Bevágásokat 2,0 m szabad magasság fölött állékonyságra is méretezni kell.
(4) A telkeken belüli feltöltésekre vonatkozó általános építésügyi előírásokat be kell tartani. Feltöltésekre építmények alapjai nem kerülhetnek.
(5) Építmények nem építhetők a vízrendezés tervezése és megléte nélkül. A csapadékelvezető rendszeren más típusú vizet levezetni tilos.
FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLET II. KATEGÓRIA ELŐÍRÁSAI
49. § (1) Új építmények építésénél, a tervezést, méretezést kötelezően geotechnikai tervezési beszámoló, vagy geotechnikai terv alapján lehet készíteni, és a talajvíz mértékadó helyzetét kötelező vizsgálni.
(2) Peremi helyzetű, meglevő szakadó partok szélén lévő telkeknél 2,0 m-nél magasabb függőleges falú bevágás esetén geotechnikai tervezés szükséges. Bevágás tervezése esetén az ún. hegynyomást is figyelembe kell venni.
(3) Csapadékvizeket, a tetőkről és a burkolt felületekről lefolyó vizet vízrendezési terv alapján kell kezelni, azokat nem szabad koncentráltan a talajba vezetni.
(4) Medencék, zárt szennyvíztárolók, csapadéktárolók építése esetén
a) a víz elvezetés szennyvíz hálózatba vagy zárt szennyvíztárolókba kötés kötelező.
b) a szennyvíztárolónak túlfolyója nem lehet.
c) tervezés környezetre gyakorolt lehetséges hatást, mint veszélyforrást vizsgálni kell, kockázat elhárítására, vagy esetleges károk megakadályozására is kell tervezni.
d) peremi helyzetű, meglevő szakadó partok szélén lévő telkeknél a peremtől 15 m védőtávolságot kell tartani.
(5) Medence nagysága nem haladhatja meg - az üdülőházas területek kivételével - a bruttó 50,0 m3-t, illetve a 1,5 m-es mélységet.
(6) Bevágások tervezése során
a) 2,0 m szabad magasság fölött állékonysági tervezés is szükséges,
b) csúszólap helyének vizsgálata szükséges a legkedvezőtlenebb teherállásra,
c) a megtámasztásához geotechnikai tervezési beszámoló szerinti méretezés szükséges,
d) támszerkezet mögötti szivárgó rendszer tervezése is szükséges,
e) megtámasztásokat az épületszerkezetek építése előtt kell elvégezni.
(7) Töltések tervezése során
a) megfelelő erózióvédelem vagy a feltöltés megtámasztása szükséges,
b) a vizek kártétel nélküli levezetése a szomszédos, illetve az alacsonyabb térszínen levő telkek adottságainak figyelembevételével történjen.
c) a feltöltésből eredő többlettömeg és terhelés állékonyságra gyakorolt hatásai szerint méretezni kell.
(8) A telkeken belüli feltöltésekre vonatkozó általános építésügyi előírásokat be kell tartani. Feltöltésekre építmények alapjai nem kerülhetnek.
(9) Építmények nem építhetők a vízrendezés tervezése és megléte nélkül. A csapadékelvezető rendszeren más típusú vizet levezetni tilos.
FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLET III. KATEGÓRIA ELŐÍRÁSAI
50. § (1) Új építmények építésénél, a szerkezeti méretezést geotechnikai tervezési beszámoló, vagy geotechnikai terv alapján kell készíteni, a talajvíz mértékadó helyzetének vizsgálatával.
(2) Az állékonysági veszély miatt a talajvizsgálatok között szükséges a speciális terepi mérés, pl. CPT, vagy nagyobb mélységű fúrás, és a mozgásmérések.
(3) Csapadékvizeket, a tetőkről és a burkolt felületekről lefolyó vizet vízrendezési tervezés alapján kell kezelni, azokat nem szabad koncentráltan a talajba vezetni.
(4) Medencék, zárt szennyvíztárolók, csapadéktárolók építése esetén
a) a víz elvezetés szennyvíz hálózatba vagy zárt szennyvíztárolókba kötés kötelező,
b) a szennyvíztárolónak túlfolyója nem lehet,
c) tervezés környezetre gyakorolt lehetséges hatást, mint veszélyforrást vizsgálni kell, kockázat elhárítására, vagy esetleges károk megakadályozására is kell tervezni,
d) azt szivárgást jelző jelzőrendszerrel kell ellátni,
e) a megkövetelt biztonság 100%,
f) peremi helyzetű telkeknél a peremtől 15 m védőtávolságot kell tartani.
(5) Medence - üdülőházas üdülőterületek kivételével - nem létesíthető.
(6) Bevágások tervezése során
a) 2,0 m szabad magasság fölött állékonysági tervezés is szükséges.
b) csúszólap helyének vizsgálata szükséges a legkedvezőtlenebb teherállásra
c) a megtámasztásához geotechnikai tervezési beszámoló szerinti méretezés szükséges
d) támszerkezet mögötti szivárgó rendszer tervezése is szükséges
e) megtámasztásokat az épületszerkezetek építése előtt kell elvégezni.
(7) Töltések tervezése során
a) megfelelő erózióvédelem vagy a feltöltés megtámasztása szükséges.
b) a vizek kártétel nélküli levezetése a szomszédos, illetve az alacsonyabb térszínen levő telkek adottságainak figyelembevételével történjen,
c) a feltöltésből eredő többlettömeg és terhelés állékonyságra gyakorolt hatásai szerint méretezni kell.
(8) A telkeken belüli feltöltésekre vonatkozó általános építésügyi előírások szerint tervezett legyen. Friss feltöltésekre építmények alapjai nem kerüljenek.
(9) Építmények nem építhetők a vízrendezés tervezése és megléte nélkül. A csapadékelvezető rendszeren más típusú vizet levezetni tilos.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
51. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolandók:
a) Kisvárosias lakóterület (Lk)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont terület (Vt)
d) Intézményi terület (Vi)
e) Üdülőházas terület (Üü)
f) Hétvégiházas terület (Üh)
g) Különleges területek
ga) történeti vegyes (K-tv)
gb) sportterület (K-sp)
gc) temető (K-t)
gd) szabadidő központ terület (K-szk)
ge) kikötő terület (K-kk)
gf) strand terület (K-str)
KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET (Lk)
52. §10 (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kisvárosias lakóterület építési övezetében elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Kisvárosias lakóterület építési övezetének építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Az építési övezet építési telkén több – (2) bekezdés szerinti rendeltetésű - épület is elhelyezhető.
(5) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum nyolc önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.
(6) Kisvárosias lakóterület építési övezetében a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló.
(7) Kisvárosias lakóterület építési övezetében az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:
a) kerti építmények,
b) komposztáló,
c) közműpótló műtárgy,
d) garázs.
(8) Kisvárosias lakóterület építési övezetében hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:
a) mosókonyha,
b) nyárikonyha,
c) gépjárműtároló.
(9) Kisvárosias lakóterület építési övezetében kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(10) Kisvárosias lakóterület építési övezetben a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(11) Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül
a) új épület esetén a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben
b) önálló építményben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet.
(12) Kisvárosias lakóterület építési övezetében a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 9,0 m lehet, az övezetre vonatkozó legnagyobb épületmagasság betartása mellett.
(13) A kisvárosias lakóterület építési övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 8. sz. függelék szerint kell meghatározni.
53. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szálláshely jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történik.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.
(5) [64]
(6) Falusias lakóterület építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(7) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.
(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben a fő rendeltetésű épület nagysága legfeljebb bruttó 180 m2.
(9) [65]
(10) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló,
f) támfal építmény.
(11) Falusias lakóterület építési övezeteiben elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el
a) kerti építmény,
b) komposztáló,
c) garázs – támfalgarázs kivételével, a (15) bekezdés figyelembevételével[66].
(12) Falusias lakóterület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:
a) mosókonyha,
b) nyárikonyha,
c) gépjármű- és egyéb tároló épület.
(13) [67]
(14) Falusias lakóterület építési övezetben a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(15) Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül
a) a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,
b) terepszint alatt,
c) előkertben támfalgarázsként történhet. Utcai homlokzaton garázs nem létesíthető. 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek részére parkoló vagy garázs nem helyezhető el.
(16) Falusias lakóterület építési övezetben zaj- és rezgésvédelmi szempontból a HÉSZ 21. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
Falusias lakóterület építési övezeti előírásai
54. §11 A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 9. sz. függelék szerint kell meghatározni.
55. § (1) [68]
(2) Lf1 és Lf4 jelű építési övezetben
a) a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m,
b) [69]
(3) Lf1 és Lf4 építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
56. § (1) [70]
(2) Lf2 jelű építési övezetben
a) a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m,
b) az épület legmagasabb pontja 7,5 méter,
c) [71]
d) a legnagyobb beépíthető alapterület bruttó 120 m2.
(3) Lf2 építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
57. § (1) [72]
(2) Lf3 jelű építési övezetben
a) a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m,
b) [73]
(3) Lf3 építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(4) Lf3 építési övezetben a szabályozási terven szereplő telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. A felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni a 49. § előírásait.
58. § (1) [74]
(2) Lf5m jelű építési övezetben
a) a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5,0 m,
b) [75]
(3) Lf5m jelű építési övezet építési telkein a 53. § (10) bekezdésben felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el:
a) önálló hulladéktartály-tároló,
b) kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak,
c) üvegház, fóliasátor,
(4) [76]
(5) Lf5m építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el.
(6) Lf5m építési övezetben a szabályozási terven szereplő telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. A felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni a 49. § előírásait.
59. § (1) [77]
(2) Lf6m jelű építési övezetben
a) a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5,0 m,
b) [78]
(3) Lf6m jelű építési övezet építési telkein a 53. § (10) bekezdésben felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el:
a) önálló hulladéktartály-tároló,
b) kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak,
c) üvegház, fóliasátor.
(4) [79]
(5) Lf6m építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el.
60. § (1) [80]
(2) Lf7m jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5,0 m.
a) [81]
(3) Lf7m jelű építési övezet építési telkein az 53. § (10) bekezdésben felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el:
a) önálló hulladéktartály-tároló,
b) kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak,
c) üvegház, fóliasátor.
(4) [82]
(5) Lf7m építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el.
TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI (Vt)
61. § (1) A településközpont terület építési övezete a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezetek, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont területen elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport rendeltetést is tartalmazhat, kivéve ha az építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(4) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló továbbá támfal garázs, támfal építmény.
(5) Településközpont terület építési övezeteiben elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el
a) kerti építmény,
b) komposztáló,
c) garázs – támfalgarázs kivételével, a (7) bekezdés figyelembevételével[83].
(6) Településközpont terület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:
a) mosókonyha,
b) nyárikonyha,
c) gépjármű- és egyéb tároló épület.
(7) Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül
a) a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben,
b) terepszint alatt,
c) előkertben támfalgarázsként helyezhetők el.
(8) Az építési övezet építési telkein a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.
(9) Az építési övezet építési telkein állattartó építmény nem helyezhető el.
TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET építési övezeti előírásai
62. §12 A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 10. sz. függelék szerint kell meghatározni.
63. § (1) Vt1 jelű építési övezet építési telkein több 61. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(2) Vt1 jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,5 m lehet.
(3) Vt1 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Belső-tó felőli látványát.
(4) [84]
64. § (1) Vt2 jelű építési övezet építési telkein szállás rendeltetés összesen a maximális beépítettség legfeljebb 50%-án helyezhető el.
(2) Vt2 jelű építési övezet építési telkein több 61. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(3) Vt2 jelű építési övezetben az OTÉK-ban meghatározott parkolószámot az építési övezettől 100 m-es távolságon belül, közterületen is biztosítani lehet.
65. § (1) Vt3 jelű építési övezet építési telkein szállás rendeltetés összesen a maximális beépítettség legfeljebb 50%-án helyezhető el.
(2) Vt3 építési övezet építési telkein legfeljebb kettő, a 61. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
66. § (1) Vt4 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a 61. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(2) Vt4 jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m lehet.
(3) Vt4 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
67. § (1) Vt5, Vt5* jelű építési övezet építési telkein újonnan egy 61. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(2) Vt5, Vt5* jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
(3) Vt5, Vt5* jelű építési övezetben az OTÉK-ban meghatározott parkolószámot az építési övezettől 100 m-es távolságon belül, közterületen is biztosítani lehet.
(4) Vt5, Vt5* jelű építési övezet építési telkeinek megengedhető legnagyobb beépítettsége
a) meglévő épület felújítása esetén kialakult,
b) új épület építése esetén legfeljebb 50%.
(5) Vt5* építési övezetben az előkerti építési határvonal 0 m.
(6) Vt5* építési övezet telkein kerítés nem létesíthető.
68. § (1) Vt6 jelű építési övezetben található rendeltetés meglévő épület megtartása mellett sport infrastruktúra, múzeum, illetve egyéb ezekhez kapcsolódó rendeltetések.
(2) Vt6 jelű építési övezet építési telkein melléképület nem létesíthető.
(3) Vt6 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
(4) Vt6 jelű építési övezetben az OTÉK-ban meghatározott parkolószámot az építési övezettől 100 m-es távolságon belül, közterületen is biztosítani lehet.
(5) Vt6 jelű építési övezet építési telkeinek megengedhető legnagyobb beépítettsége meglévő épület felújítása esetén kialakult.
INTÉZMÉNY TERÜLET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI (Vi)
69. § (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet területfelhasználási egység, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
e) sport,
f) lakó rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Az építési övezet építési telkein önálló lakóépület nem helyezhető el. Lakó rendeltetés csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás lehet.
(6) Az intézmény terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(7) Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül
a) a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben,
b) terepszint alatt helyezhetők el.
(8) Az intézmény terület építési övezeteiben lapostető is létesíthető.
INTÉZMÉNY TERÜLET építési övezeti előírásai
70. §13 Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. sz. függelék szerint kell meghatározni.
71. § (1) Vi1 építési övezet építési telkein legfeljebb kettő, a 69. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(2) Vi1 jelű építési övezet építési telkein legfeljebb 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazhat a 69. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épületben.
(3)14
(4) Vi1 jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 10,5 m lehet.
(5) Vi1 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Belső-tó felőli látványát is.
72. § Vi2 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
73. § (1) Vi3 építési övezet építési telkein legfeljebb kettő, a 69. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(2) Vi3 jelű építési övezet területén megállapított legnagyobb épületmagasság az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.
(3) Vi3jelű építési övezetben az épületszélesség nem haladhatja meg a 8,0 métert.
ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI (Üü)
74. § (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet. Az Üü jelű építési övezet olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2) Üdülőházas területen elhelyezhető épület:
a) kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő,
b) a terület ellátásához szükséges kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) szállás jellegű,
d) az üdüléshez kapcsolódó sport rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) [85]
(5) Az üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein több (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.
(6) Az üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein medence létesíthető.
(7) Az üdülőházas terület építési övezetiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(8) Az építési övezet építési telkein épület, amennyiben a szabályozási terv nem jelöl építési helyet, a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.
(9) [86]
(10) Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül
a) a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben,
b) terepszint alatt helyezhető el.
(11) Az üdülőházas terület építési övezeteiben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni.
(12) [87]
ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET építési övezeti előírásai
75. §15 Az üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 12. sz. függelék szerint kell meghatározni.
76. § Üü1 és Üü3 jelű építési övezetekben a megengedett legnagyobb épületmagasság 8 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény épületmagassága, de legfeljebb 12,5 m.
77. § (1) Üü4 jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság 8 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény épületmagassága, de legfeljebb 12,5 m.
(2) Üü4 jelű építési övezet építési telkein új épületet kizárólag a meglévő épített értékeket figyelembe véve helyezhetők el, a telek be nem építhető részét figyelembe véve.
(3) Üü4 építési övezetben a környezeti állapotadat részét képező látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is, illetve a kastélyépülettel való kapcsolatát.
78. § (1) Üü5 jelű építési övezet építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.
(2) Üü5 jelű építési övezet építési telkein új épület kizárólag a meglévő épített értékeket figyelembe véve helyezhetők el.
(3) [88]
(4) Az építési övezetben a felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni az 50. § előírásait.
79. §16 (1) Üü11 jelű építési övezetekben, a felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni az 49. § előírásait.
(2) Üü11 építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül
a) a 74. § (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben,
b) terepszint alatt
c) támfalgarázsként helyezhetők el.
(3) Üü11 építési övezet telkén az előkert legkisebb mérete 0,0 m. A közterületi telekhatártól 5,0 m-ig támfalgarázs és a terület megközelítését biztosító műtárgyakon, továbbá az ingatlanhatáron elhelyezett támfalon és kerítésen kívül építmény nem helyezhető el.
(4) Üü11 építési övezet telkén támfalgarázs csak a meglévő támfal helyén kerülhet sor, a szomszédos növényállomány veszélyeztetése nélkül, a támfalgarázs létesítésére alkalmas telekhatáron helyezhető el.
80. § Üü7 jelű építési övezetekben, a felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni az 49-50. § előírásait.
81. § (1) Üü8 jelű építési övezet építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság - oromfalas épület esetén - az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.
82. § (1) Üü10 jelű építési övezet építési telkein az utcafronton csak egy 74. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el.
(2) Üü10 jelű építési övezet területén a 74. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épületben legfeljebb nyolc üdülő rendeltetési egység helyezhető el.
(3) Üü10 jelű építési övezetben
a) homlokzatmagasság új épület építése esetén nem lehet nagyobb, mint 9,0 m, egyéb esetben kialakult,
b) [90]
c) az alápincézett terasz a beépített terület része,
d) [91]
(4) Üü10 jelű építési övezet az OTÉK-ban meghatározott parkolószámot az építési övezettől 100 m-es távolságon belül, közterületen is biztosítani lehet.
(5) Az építési övezetben a felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni az 50. § előírásait.
HÉTVÉGIHÁZAS TERÜLET (Üh)
83. §17 (1) Hétvégiházas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Hétvégiházas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) üdülő,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(4) Hétvégiházas terület építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el.
(5) Hétvégiházas terület építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.
(6) Hétvégiházas terület építési övezeteiben a (2) bekezdés szerinti rendeltetésű épület nagysága legfeljebb bruttó 120 m2.
(7) Hétvégi házas terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló.
(8) Hétvégi házas terület építési övezeteiben előkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el kerti építmények közül tárolásra szolgáló műtárgyak.
(9) Hétvégi házas terület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:
a) mosókonyha,
b) nyárikonyha,
c) gépjármű- és egyéb tároló épület.
(10) Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül
a) a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben,
b) terepszint alatt,
c) előkertben támfalgarázsként[92] helyezhetők el.
(11) [93]
(12) Üh jelű építési övezetekben, a felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni a 49-51. § előírásait. Üh2 jelű építési övezetben meglévő támfal építmény fenntartható, újjáépíthető.
(13) A hétvégiházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 13. sz. függelék szerint kell meghatározni.
55. KÜLÖNLEGES TERÜLET
84. § Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) történeti vegyes (K-tv)
b) sporrterület (K-sp)
c) temető (K-t)
d) szabadidő központ terület (K-szk)
e) kikötő terület (K-ki)
f) strand terület (K-str)
KÜLÖNLEGES TERÜLET – TÖRTÉNETI VEGYES TERÜLET (K-tv)
85. § (1) A különleges terület – történeti vegyes terület építési övezete a Szabályozási terven K-tv jellel jelölt építési övezetek, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál az Ősközség területén, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Különleges terület – történeti vegyes területen elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport rendeltetést is tartalmazhat, kivéve ha az építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(3) Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(4) Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló, valamint támfal garázs, támfal építmény.
(5) Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteke építési telkein a (4) bekezdésben felsorolt melléképítmények mellett nem helyezhető el:
a) kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak,
b) üvegház, fóliasátor.
(6) Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:
a) mosókonyha,
b) nyárikonyha,
c) gépjármű- és egyéb tároló épület.
(7) Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezetben a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(8) Az építési övezetek építési telkein új gépjárműtároló, garázs építési telken belül
a) a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben,
b) terepszint alatt,
c) előkertben támfalgarázsként[94] helyezhetők el.
(9) Az építési övezetek építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el.
(10) Az építési övezet építési telkein a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.
(11) Az építési övezetek építési telkein állattartó építmény nem helyezhető el.
(12) Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.
(15) Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteiben
a) a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 4,5 m,
b) [96]
(16) Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezetben zaj- és rezgésvédelmi szempontból a HÉSZ 21. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
KÜLÖNLEGES TERÜLET – TÖRTÉNETI VEGYES TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI
86. §18 A különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 14. sz. függelék szerint kell meghatározni.
87. § (1) K-tv1 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a 85. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(2) K-tv1 jelű építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum három önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) K-tv1 jelű építési övezet építési telkén a beépítettség
a) kizárólag lakó rendeltetés esetén 20 %, de legfeljebb bruttó 150 m2,
b) egyéb esetben 30%.
88. § (1) K-tv2 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a 85. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(2) K-tv2 jelű építési övezet építési telkén a beépítettség kizárólag lakó rendeltetés esetén legfeljebb bruttó 150 m2.
89. § (1) K-tv3 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a 85. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(2) K-tv3 jelű építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum három önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) K-tv3 jelű építési övezet építési telkén a beépítettség
a) kizárólag lakó rendeltetés esetén 30 %, de legfeljebb bruttó 150 m2,
b) egyéb esetben 40%.
90. § (1) K-tv4 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a 85. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.
(2) K-tv4 jelű építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum három önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.
KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET(K-sp)
91. §19 (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-sp jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - sportterületen elhelyezhető építmény:
a) sport,
b) a sport rendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű rendeltetést is tartalmazhat.
(3) K-sp jelű építési övezetben szállás jellegű rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 20%-án helyezhető el.
(4) K-sp jelű építési övezet telkein több (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.
(5) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(6) Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(7) [97]
(8) A különleges terület – sportterület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 15. sz. függelék szerint kell meghatározni.
KÜLÖNLEGES TERÜLET – TEMETŐTERÜLET (K-t)
92. §20 (1) Különleges terület - temető a Szabályozási terven K-t jellel szabályozott építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - temetőterületen elhelyezhető építmény:
a) terület fenntartását és őrzését szolgáló,
b) ravatalozó, kápolna rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(4) Az övezet telkein több (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.
(5) Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
(6) Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) állat ól, állatkifutó,
f) komposztáló,
g) zászlótartó oszlop.
(7) A temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.
(8) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni.
(9) A különleges terület – temető építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 16. sz. függelék szerint kell meghatározni.
KÜLÖNLEGES TERÜLET – Szabadidő központ terület ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI (K-szk)
93. § (1) Különleges terület - szabadidő központ terület a Szabályozási terven K-szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - szabadidő központ terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) turisztikai,
b) turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) közösségi szórakoztató, kulturális,
e) lakó,
f) sport rendeltetést is tartalmazhat, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(3) [99] Különleges terület – szabadidő központ terület építési övezeteiben önálló lakóépület nem helyezhető el.
(4) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(5) Különleges terület – szabadidő központ terület építési övezeteinek építési telkein több (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.
(6) Különleges terület – szabadidő központ terület építési övezeteinek építési telkein a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(7) [100]Különleges terület – szabadidő központ terület építési övezeteiben a magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 8,0 m-nél.
SZABADIDŐ KÖZPONT TERÜLET építési övezeti előírásai
94. §21 [101] A különleges terület - szabadidő központ terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 17. sz. függelék szerint kell meghatározni.
95. § K-szk1 jelű építési övezetben a legnagyobb megengedhető homlokzatmagasság legfeljebb 12,0 m lehet.
96. § (1) K-szk2 jelű építési övezetben elhelyezhető a 93. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetésű építmények mellett egészségügyi, szociális jellegű rendeltetés is. Egészségügyi rendeltetés esetén a legnagyobb megengedhető beépítettség 10%.
(2) K-szk2 jelű építési övezetben
a) a vízpart-rehabilitációval érintett terület esetén a legnagyobb megengedhető épületmagasság és homlokzatmagasság 8,0 méter,
b) egyéb területen az épületmagasság legfeljebb 10,5 méter, a legnagyobb megengedhető homlokzatmagasság legfeljebb 12,0 m lehet.
(3) K-szk2 jelű építési övezetben a vízpart-rehabilitációval érintett terület esetén elhelyezhető épület kizárólag:
a) közösségi szórakoztató, kulturális,
b) vendéglátó,
c) sport rendeltetést tartalmazhat.
97. § K-szk3 jelű építési övezet építési telkein legfeljebb két 93. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület és egy melléképület helyezhető el.
KÜLÖNLEGES TERÜLET – KIKÖTŐ terület (K-ki)
98. § (1) Különleges terület - kikötő terület a Szabályozási terven K-ki jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a vízi közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – kikötő területen elhelyezhető építmény:
a) hajókikötő,
b) kereskedelmi, vendéglátó,
c) szállás rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – kikötő területen építési övezeteiben önálló szállás rendeltetés nem létesíthető, szállás rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 30%-án helyezhető el.
(4) Különleges terület - kikötő építési övezeteinek építési telkein több (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.
(5) Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(6) Különleges terület - kikötő építési övezeteinek építési telkek legfeljebb 40%-án alakítható ki vízfelület.
(7) Különleges terület – kikötő építési övezet építési telkein feltöltés nem lehet.
(8) Különleges terület – kikötő építési övezeteiben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
KÜLÖNLEGES TERÜLET – KIKÖTŐ terület építési övezeti előírásai
99. §22 A különleges terület - kikötő területépítési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 18. sz. függelék szerint kell meghatározni.
100. § K-ki3 jelű építési övezet telkein figyelembe kell venni a szabályozási terven jelölt beépítetlenül megőrzendő parti területsávot.
KÜLÖNLEGES TERÜLET – STRAND terület (K-str)
101. §23 (1) Különleges terület - strandterület a Szabályozási terven K-str jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban strand terület és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – strand területen elhelyezhető építmény:
a) strand kiszolgáló létesítményei,
b) kereskedelmi, vendéglátó,
c) közösségi és szórakoztató
d) szabadtéri sportlétesítmények,
e) medence rendeltetést is tartalmazhat. Szálláshely rendeltetés nem helyezhető el.
(3) Különleges terület – strand terület építési övezeteinek építési telkein több (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(5) Az építési övezet építési telkein figyelembe kell venni a szabályozási terven jelölt beépítetlenül megőrzendő parti területsávot.
(6) [103]
(7) Különleges terület – strand terület építési övezet építési telkein feltöltés nem lehet.
(8) Az építési övezet építési telkein a minimális zöldfelületi arány legalább 30%-án fa telepítendő.
(9) Különleges terület – strand terület építési övezeteiben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
(10) A különleges terület – strand terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 19. sz. függelék szerint kell meghatározni.
(11) [104] K-str4 jelű építési övezetben a HÉSZ 24. § (2) bekezdés előírásait figyelembe kell venni. Az építési övezet építési telkén jogszerűen megépített épület, műtárgy megtartható, kubatúrán belül felújítható, nem bővíthető.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
102. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közpark (Zkp)
ab) Közkert (Zkk)
ac) Természetközeli közkert (Zkkt)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)
cb) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
d) Vízgazdálkodási terület:
da) Vízfelszín (V)
db) Vízbeszerzési terület (Vb)
dc) Tómedren belül (Vtb)
dd) Tómedren kívül (Vtk)
e) [105] Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) szabadidő terület (Kb-sz)
eb) szőlőhegyi turisztikai terület (Kb-ktur)
ec) jószágállás (Kb-jt)
ed) településüzemeltetési terület (Kb-tü)
f) Közlekedési és közműterület
fa) Országos út (főút, mellékút és belterületi szakaszaik) (Köu1)
fb) Belterületi egyéb gyűjtőutak (Köu2)
fc) Korlátozott mezőgazdasági út (Köu3)
(2) [106] Beépítésre nem szánt területeken
a) 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be - ide nem értve a közműépítmények telkeit
b) szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el.
ZÖLDTERÜLET
103. § (1) Zöldterület övezet állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. A zöldterületek nagyságuk, az ott elhelyezhető rendeltetésük alapján:
a) Közpark (Zkp)
b) Közkert (Zkk)
c) Természetközeli közkert (Zkkt)
(2) [107]
(5) Vízpart-rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterületeken épület csak a kijelölt helyen helyezhető el.
(6) Zöldterület övezetiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló,
f) zászlótartó oszlop.
ZÖLDTERÜLET övezeti előírásai
104. § (1) Zöldterület közpark övezetekben elhelyezhető, amennyiben övezeti előírások másként nem rendelkezik:
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
b) a területfenntartásához szükséges építmény,
c) vendéglátó épület.
(2) Zöldterület közpark övezetek telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(3) Zöldterület közpark övezetek telkein a zöldterület legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át háromszintű növényzetnek kell takarnia.
(4) [109] Zkp2 jelű övezetben, a pufferterületként lehatárolt területeken a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
(5) [110] Zkp3 jelű övezet telkein külön jogszabállyal jóváhagyott, természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési célból szabad építményt elhelyezni. Az övezetben a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
(6) Zkp3 övezetek telkein elhelyezhető vásárrendezést, piactartást szolgáló rendeltetés.
105. § (1) Zöldterület közkert övezetek telkein a zöldterület legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át háromszintű növényzetnek kell takarnia.
(2) Zöldterület közkert övezetekben elhelyezhető, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkezik:
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
b) a terület fenntartásához szükséges építmény,
c) vendéglátó épület.
(3) [111] Zkk1 és Zkk2 övezetek telkein az épületek legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(4) [112] Zkk1 jelű övezetben, a pufferterületként lehatárolt területeken a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
(5) [113] Zkk2 jelű övezet telkein külön jogszabállyal jóváhagyott, természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési célból szabad építményt elhelyezni. Az övezetben
a) magterületre a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
b) felszíni vízminőség-védelmi területre a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
(6) Zkk3 övezetben épület nem helyezhető el.
106. § (1) [114] [115] Zöldterület Zkkt jelű természetközeli közkert övezetek telkein tereprendezés és vízelvezetés nem végezhető. Az övezetben a meglévő, természetes növénytakaró védendő, a terület vízháztartása megőrzendő, depónia ideiglenes jelleggel sem helyezhető el. A területek fenntartása, kezelése a természetvédelmi jogszabályok és kezelési előírások figyelembe véve történhet.
(2) Zöldterület természetközeli közkert övezetek telkein a zöldterület legalább 90%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
(3) Zöldterület természetközeli közkert övezetek telkein sportolási célú terület nem létesíthető, a területen vízzáró burkolat nem létesíthető. A burkolt felületek nagysága nem haladhatja meg az övezet területének a 2%-át. Az övezetek telkein 20 vagy több gépkocsit befogadó parkoló nem létesíthető.
(4) Zöldterület természetközeli közkert övezetek telkein kerítés nem létesíthető, csak természetvédelmi célzattal.
(5)24 Zöldterület természetközeli közkert övezetek telkein terepszint alatti építmény nem megengedett.
(6) [116] Zkkt1FE és Zkkt2FE jelű természetközeli közkert övezeteiben az erdőtelepítés megvalósulásáig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
(7) Zkkt1FE övezetekben kerékpáros fogadóközpont mellett a pihenést szolgáló műtárgyak helyezhetők el az építési helyen.
(8) Zkkt1FE övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. A legnagyobb beépíthető bruttó alapterület nem haladhatja meg a bruttó 100 m2-t. A területen legfeljebb egy épület építhető.
(9) [117] Zkkt1FE jelű övezetben
a) a)pufferterületre a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
a) b)felszíni vízminőség-védelmi területre a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
(10) Zkkt2FE jelű övezetben építmény nem helyezhető el.
(11) [118] Zkkt2FE jelű övezetben a
a) a)pufferterületre a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
a) b)felszíni vízminőség-védelmi területre a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
(12) Zkkt3 jelű övezetben építmény nem helyezhető el.
ERDŐTERÜLET (E)
107. § (1) Erdőterület övezet erdő művelési ágú, és a szabályozási terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.
(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi célú erdők, szabályozási terven Ev jellel jelölt erdők.
(3) A védelmi rendeltetésű erdőterület övezetek elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak. A településen található erdők természetvédelmi rendeltetésű védelmi erdők.
(4) Az Ev jelű övezetekben a legkisebb kialakítható telek 2 ha, kivéve ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik.
(5) Ev jelű övezetekben nem helyezhetők el:
a) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,
b) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
c) megújuló energiaforrás műtárgya,
d) melléképítmények,
e) reklámcélú hirdető építmény.
(6) Ev jelű övezetekben a meglévő gyepek fenntartása szükséges.
Erdőterület övezeti előírásai
108. § (1)25 Ev1 jelű övezet az egyéb védett és védelmi célú erdőterületek, ahol épület nem helyezhető el, terepszint alatti építmény nem megengedett.
(2) Ev1 jelű övezet területén jogszerűen megépített épület, műtárgy megtartható, kubatúrán belül felújítható, nem bővíthető.
(3) [119] Ev1 jelű övezet
a) a)magterületbe vagy pufferterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
a) c)felszíni vízminőség-védelmi területbe tartozó részén a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
109. § (1) Ev2 jelű övezetbe tartoznak azon erdőtelepítésre alkalmas területek, melyek felszíni erdőborítottsággal rendelkeznek. Az övezet területén a Balaton törvény erdőtelepítésre alkalmas terület övezetre vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
(2)26 Ev2 jelű övezet területén épület nem helyezhető el, terepszint alatti építmény nem megengedett.
(3) [120] Ev2 jelű övezet
a) a)magterületbe vagy pufferterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
110. § (1) Ev3 jelű övezetbe tartoznak azon erdőterületek, melyeket a vízpart-rehabilitáiós tanulmányterv erdő területfelhasználásba sorol, s a környező területfelhasználásokat szolgálja.
(2)27 Ev3 jelű övezet területén jogszerűen megépített épület, műtárgy megtartható, kubatúrán belül felújítható, nem bővíthető. Az övezet területén terepszint alatti építmény nem megengedett.
(3) Ev3 jelű övezet területén nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő elhelyezhető.
(4) [121] Ev3 jelű övezet
a) a)magterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
a) b)felszíni vízminőség-védelmi területbe tartozó részén a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
110/A. §28 (1) Ev4 jelű övezetbe tartoznak azon védett és védelmi célú erdőterületek, ahol nyilvános illemhely és kerékpáros pont épülete és hulladékgyűjtő elhelyezhető.
(1) Ev4 jelű övezetben nyilvános illemhely és kerékpáros pont elhelyezésének feltételei a következők:
a) építmény megengedhető legnagyobb bruttó alapterület 60 m2,
b) a legnagyobb épületmagasság 3,5 m.
(2) Ev4 jelű övezetben terepszint alatti építmény nem megengedett, a területhasználat a meglévő geológiai alakzatok és kőzetek megőrzésével és a terepadottságok figyelembe vételével, terepalakítás nélkül megengedett.
(3) Ev4 jelű övezet telkein épületet építeni csak a kijelölt építési helyen szabad.
(4) Ev4 jelű övezet telkein parkolóterületet létesíteni csak a kijelölt építési helyen szabad.
(5) Ev4 jelű övezetben
a) magterületre a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait,
b) felszíni vízminőség-védelmi területre a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
111. § (1) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv – a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a tájkarakter, a termelési kultúra megőrzése és fejlesztése érdekében az alábbi övezetekre osztja:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
aa) általános mezőgazdasági terület – egyéb (Má-e)
ab) általános mezőgazdasági terület – szőlő (Má-sző)
ac) általános mezőgazdasági terület – jószágállás terület (Má-jt)
ad) általános mezőgazdasági terület – kert terület (Má-k)
ae) általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő (Má-gy)
af) általános mezőgazdasági terület – Külső-tó (Má-Kt)
ag) általános mezőgazdasági terület – korlátozott (Má-ko),
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben:
a) csak a tájba illeszkedő épületek építhetők, a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
b) új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.
(3) [123]
(4) Mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.
(5) A mezőgazdasági területen nem helyezhetők el, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek:
a) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
b) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,
c) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
d) melléképítmények a közmű becsatlakozási műtárgyak kivételével,
e)29 nyílt vízfelület, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíz tározó, tájgazdálkodási célú víztározó,
f) fóliasátor és üvegház.
ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET (Má)
112. § (1) Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra kijelölt mezőgazdasági terület.
(2) Az általános mezőgazdasági területetek az építmények elhelyezésének szempontjából
a) általános mezőgazdasági terület – egyéb (Má-e)
b) általános mezőgazdasági terület – szőlő (Má-sző)
c) [124]
d) általános mezőgazdasági terület – kert terület (Má-k)
e) általános mezőgazdasági terület – kert terület (Má-k)
f) általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő (Má-gy)
g) általános mezőgazdasági terület – Külső-tó (Má-Kt)
h) általános mezőgazdasági terület – korlátozott (Má-ko) rendeltetésűek.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2.
(4) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben lakó rendeltetés nem helyezhető el, amennyiben az övezetei előírások másképp nem rendelkeznek.
(5) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben egy épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb bruttó 300 m2, amennyiben az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.
ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - EGYÉB TERÜLET ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI (Má-e)
113. § (1) Általános mezőgazdasági terület – egyéb terület övezetek egyéb általános gazdálkodásra kijelölt terület.
(2)30 Általános mezőgazdasági terület – egyéb terület övezetekben épületet elhelyezni nem szabad, terepszint alatti építmény nem megengedett.
(3) [125] Általános mezőgazdasági terület – egyéb terület övezetekben
a) magterületbe vagy pufferterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
c) felszíni vízminőség-védelmi területbe tartozó részén a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - SZŐLŐ TERÜLET ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI (Má-sző)
114. § (1) Má-sző jelű terület a szőlőgazdálkodás kijelölt mezőgazdasági terület.
(2)31 Má-sző jelű övezetben épület nem építhető. Az övezetben a terepszint alatti építmény nem megengedett.
(3) [127] Má-sző jelű övezet
a) pufferterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait,
c) felszíni vízminőség-védelmi területbe tartozó részén a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - JÓSZÁGÁLLÁS TERÜLET ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI (Má-jt)
115. §32
ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - kert TERÜLET ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI (Má-k)
116. § (1) Általános mezőgazdasági terület– kert terület a Szabályozási terven Má-k jelű övezet, mely Tihany hagyományos, természetközeli gazdálkodását bemutató és azt kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. A területen a tihanyi táj karakterét meghatározó kert művelési ágba tartozó, jellemzően ligetesen telepített mandula, levendula és gyógynövény ültetvény elhelyezésére szolgál.
(2) Általános mezőgazdasági terület– kert terület övezete
a) a tihanyi táj karakterét meghatározó, jellemzően mandula, levendula és gyógynövények feldolgozását, bemutatását,
b) a terület fenntartását,
c) hitéleti,
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára lakó rendeltetésű épületek és építmények elhelyezésére szolgál.
(3) Általános mezőgazdasági terület – kert terület övezetében az épület- és építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) kert művelési ág,
b) a terület legalább 80%-án a növények eltelepítése és a művelés megkezdése,
c) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret 6 ha,
d) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség 100 m,
e) a beépítés módja szabadonálló,
f) a beépítettség mértéke 2%,
g) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke 2 %,
h) legnagyobb megengedhető épületmagasság 5,0 m,
i) minimális zöldfelület arány 90%,
j) egy épület legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 400 m2.
(4) Általános mezőgazdasági terület - kert terület övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.
(5) Általános mezőgazdasági terület– kert terület övezet telkein épületet építeni csak a kijelölt építési helyen szabad. Kápolna épületet építeni a szabályozási terven jelölt építési helyen kívül is lehet.
(6) Kápolna legnagyobb bruttó alapterülete nem haladhatja meg a bruttó 50 m2-t.
(7) Általános mezőgazdasági terület– kert övezet telkein levendulaszárító és kápolna épületek esetében a legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,5 méter.
(8) Az övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(9) Az övezet telkén több épület is elhelyezhető.
(10) [129] [130]
(11) [131]Az övezet telkén
a) az épület feltöltésben nem helyezhető el,
l) tároló - legfeljebb 4,0 méter szélességig - zöldtetővel létesíthető.
(12) Az övezet területén a természetvédelmi kezelés szempontjait figyelembe kell venni.
(13) A Belső-tó látványvédelmét a fák ligetes telepítésével kell biztosítani.
(14) [133] Má-k jelű övezetben pufferterületre a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait figyelembe kell venni. Má-k jelű övezet felszíni vízminőség-védelmi területbe tartozó részén épület nem helyezhető el, a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezeti előírásai (Má-gy)
117. § (1) Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetek a tihanyi táj karakterét meghatározó gyep, bokorerdő, fás legelő, karsztbokorerdő területek, melyeket fenn kell tartani.
(2)33 Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetekben épületet elhelyezni nem szabad, a terepszint alatti építmény nem megengedett.
(3) Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetek – nemzeti park természeti területbe sorolt – területén a szabadidő eltöltését szolgáló turistaút, pihenőhely (pad, asztal, esőtető) erdei tornapálya, az ismeretterjesztést szolgáló tanösvény, ismertető táblák helyezhetők el.
(4) [134]
118. § (1a) [135] (1) Má-gy jelű övezet
a) a)magterületbe vagy pufferterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
a) c)felszíni vízminőség-védelmi területbe tartozó részén a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
(2) Má-gyFE jelű övezetben az erdőtelepítés megvalósulásáig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Má-gyFE jelű övezet
a) a)magterületbe vagy pufferterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
a) b)felszíni vízminőség-védelmi területbe tartozó részén a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - KORLÁTOZOTT TERÜLET (Má-ko)
119. § (1) Általános mezőgazdasági terület – korlátozott terület a Szabályozási terven Má-ko jellel szabályozott övezet.
(2) [136]Má-ko jelű övezet telkein kerítés nem létesíthető.
(3) Má-ko jelű övezetekben a kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2.
(4)34 Má-ko jelű övezetekben épület, terepszint alatti építmény nem létesíthető, amennyiben a jelen HÉSZ övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
120. § (1) Má-ko1 jekű általános mezőgazdasági terület - korlátozott terület övezet szőlő vagy gyümölcs művelési ágú területek.
(2) Az Má-ko1 övezetben jogszerűen megépített épület, műtárgy megtartható, kubatúrán belül felújítható, nem bővíthető.
(3) [137] Má-ko1 jelű övezet
a) a)pufferterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
a) c)felszíni vízminőség-védelmi területbe tartozó részén a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
121. § (1) Má-ko2 jelű övezet az Óváron található szőlő- és gyümölcs művelési ágú általános mezőgazdasági terület - korlátozott területek.
(2) Az Má-ko2 övezetben jogszerűen megépített épület, műtárgy megtartható, kubatúrán belül felújítható, nem bővíthető.
(3) [138]
(4) Má-ko2 jelű övezetben a szabályozási tervben jelölt „vaskori földvár sánc” sávja által érintett, 2. függelékében felsorolt ingatlanokon a régészeti feltárási folyamat során pontosan meghatározott földvár sáncának sávján belül:
a) felszíni és felszín-alaktani formák teljes körű megőrzése biztosítandó,
b) tereprendezés – a természetvédelmi kezelés kivételével – nem végezhető,
c) közmű-műtárgy, építmény, szilárd burkolat nem helyezhető el.
(5) [139] Má-ko2 jelű övezet magterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
122. § (1) Má-ko3 jelű övezetbe a gyep művelésű területek, melyek védelmének fenntartása elsődleges.
(2) Má-ko3 jelű övezetben az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területfelhasználás folytatható.
(3) [140]Má-ko3 jelű övezet
a) a)magterületbe vagy pufferterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
a) c)felszíni vízminőség-védelmi területbe tartozó részén a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
123. § [141] (1) Má-ko4FE jelű korlátozott mezőgazdasági terület övezetben az erdőtelepítés megvalósulásáig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
(2) Má-ko4FE jelű övezetben a pufferterületre vonatkozóan a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
(3) Má-ko4FE övezetben a felszíni vízminőség-védelmi területein a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET – KÜLSŐ-TÓ ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI (Má-Kt)
124. § (1) Mezőgazdasági terület – Külső-tó a Szabályozási terven Má-Kt jellel szabályozott övezet. A korlátozott mezőgazdasági terület beépíthetősége, használata a szabályozás során korlátozásra került.
(2) Má-kt jelű övezetben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el – a vonatkozó jogszabályok szerint, összhangban a természetvédelmi érdekekkel.
(3) Az Má-Kt jelű övezet fokozottan védett természeti terület, ezért ott a táj- és természet védelmére vonatkozó előírások az irányadók.
(4) [142] Má-kt jelű övezetben
a) a)magterületre a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
a) b)felszíni vízminőség-védelmi területre a HÉSZ 24. § előírásait figyelembe kell venni.
KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET (Mk)
125. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezet a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, kisüzemi jellegű, legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység területe.
(2)35 A kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető a telek beépítettségére vonatkozó szabályok figyelembe vételével.
(3)36 Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein építmény-elhelyezés kizárólag mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken lehetséges a (3a) bekezdés figyelembevételével.
(3a)37 Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetbe tartozó telkein a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló rendeltetésű épület létesíthető; a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.
(4) [144]
(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(6) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkei csak akkor oszthatók meg, ha a kialakuló telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(7)38
(8) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben jogszerűen megépített építmény megtartható, felújítható, építési helyen belül bővíthető. Az övezeteknél meghatározott építési előírás értékét meghaladó építmény vízszintes és függőleges irányú bővítése nem engedélyezhető, de kubatúrán belül felújítható.
(9)39 Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a 111. § (5) bekezdés rendelkezésein túl
a) hulladéktartály tároló
b) kirakatszekrény
c) állat ól, állatkifutó
d) trágyatároló
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
f) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop
nem helyezhető el.
(10) [145] A kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,5 métert.
(11) [146] Az övezet területén a támfal magassága nem haladhatja meg az 1,0 métert.
(12) [147] Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben
a) az épület feltöltésben nem helyezhető el;
b-l) [148]
(13)40
(14)41
(15) A keletkező szennyvíz elhelyezésére – amennyiben a szennyvíz-elvezető hálózathoz való csatlakozás nem megoldott - zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani, ha az övezet előírásai másképp nem rendelkeznek.
(16) Az övezet telkeire vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott.
(16a) (17-18) [149]
(19) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben bruttó 50 m2-nél nagyobb alapterületű épület tájba illesztése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
(20)42 Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a tereprendezés feltétele:
a) az épület előtt a természetes terepszinttől kiemelkedő terasz nem létesíthető. Az épület körüli rendezett terep csak a természetes terepszinten, vagy az alatt alakítható ki;
b) az ingatlan beépítetlen részén a természetes terepfelszín tereprendezéssel, teraszozással vagy feltöltéssel nem bontható meg.
(21)43 Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein terepszint alatt legfeljebb egy szint létesíthető.
(22)44 Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein gazdasági épület részeként pince legfeljebb a felépítménnyel megegyező bruttó alapterülettel, azzal szerkezeti egységben létesíthető – az övezetben meghatározott legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség és az építési hely figyelembevételével.
KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET övezeti előírásai
126. §45 [150] Kertes mezőgazdasági terület övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 20. sz. függelék szerint kell meghatározni.
127. § [151] Mk1 jelű övezet
128. § (1)46
(2)47
(3) [152] Mk2 jelű övezet pufferterületbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
129. § (1)48
(2)49
(3) [153]
(4)50
(5)51 Mk2 jelű övezet telkein — az ingatlan-nyilvántartás szerinti „udvar" vagy „épület és udvar" megnevezésű alrészleten — az épület körüli kertrész zöldfelületként, szőlővel, gyümölcsfákkal, cserjékkel, honos kerti növényzettel tartandó fenn.
(6)52
(7)53
(8) [155]
(9)54 Mk2 jelű övezetben a szabályozási tervben jelölt „vaskori földvár sánc” sávja által érintett, 2. függelékében felsorolt ingatlanokon bármilyen építési tevékenység csak a földvár sáncának tényleges kiterjedését megállapító régészeti feltárás adatszolgáltatása alapján meghatározott építési korlátozás figyelembe vételével végezhető. Az így meghatározott építési helyen belül elhelyezhető épület, építmény, burkolat, kerítés a további előírások figyelembe vétele mellett:
a) a régészeti feltárási folyamat során pontosan meghatározott földvár sáncának sávján belül, felszíni és felszín-alaktani formák teljeskörű megőrzése biztosítandó.
b) tereprendezés – a természetvédelmi kezelés kivételével – nem végezhető.
c) közmű-műtárgy, építmény, szilárd burkolat nem helyezhető el.
(10)55 Mk2 jelű övezet
a) magterületbe tartozó részén építmény nem helyezhető el;
130. § (1) [157]
(2)56 Mk3 övezetben az épület legmagasabb pontja bővítés, illetve új épület építése esetén sem lehet magasabban, mint a meglévő épület tetőgerince vagy a földdel borított boltpince legmagasabb pontja.
(3)57 Mk3 övezetben az építési hely legmagasabb pontja nem lehet magasabban, mint a 172,5 mBf vízszint által kimetszett szintvonal, kivéve meglévő épülethez vagy földpincéhez kapcsolódó présház építése esetén.
(4)58 Mk3 jelű övezet
a) a)puffer területbe tartozó részén a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait
(5)59 Mk4 jelű övezet tájképvédelmi területbe tartozik, így a HÉSZ 11. § és 13. § előírásait figyelembe kell venni.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
131. § (1) Vízgazdálkodási területek a következők:
a) Vízfelszín (V)
b) Vízbeszerzési terület (Vb)
c) Tómedren belül (Vtb)
d) Tómedren kívül (Vtk)
(2) Vízgazdálkodási terület övezeteiben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el – a vonatkozó jogszabályok szerint.
(3) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
(4) Vízgazdálkodási területen állatokat fürdetni, itatni nem szabad.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET övezeti előírásai
132. § (1) A V1 jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(2) [160] A V2 jelű övezet a Belső-tó, melynek elsődleges rendeltetése a horgászat, azonban természetvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bír. A Belső-tó területén a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve:
a) a)kizárólag egy csónakkikötő létesíthető, horgászállások nem létesíthetők,
a) b)kizárólag honos, a tó eltartó-képességének megfelelő mennyiségű hal telepíthető,vízfelület, az övezet területén belül levő szárazulatok tisztán tartásáról, a nádasok védelméről a kezelő köteles gondoskodni.
(3) [161] A V2 jelű övezetben a magterületre a HÉSZ 12. § vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
133. § (1) A Vb övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.
(2) Vb jelű övezet területének a fenntartása a magasabb rendű jogszabályok és a természetvédelmi érdekek figyelembe vételével történhet.
134. § (1) A Vtb jelű övezet a vízgazdálkodási terület tómedren belüli területe, ami a Balaton vízmeder területe.
(2) [162] A Vtb jelű övezetben a következő előírásokat kell alkalmazni:
a) Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken létesíthetők,
a) b)a szabályozási terven jelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró - amennyiben természetvédelmi érdekeket nem sért – fenntartható,
a) c)parti móló, hullámtörő és kikötői építmény kivételével állandó építmény, sziget nem építhető.
135. § (1) Vtk jelű övezet a vízgazdálkodási terület tómedren kívüli területe.
(2) [164] A Vtk jelű övezetben a HÉSZ 15. § vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
(3) Vtk jelű övezet területén jogszerűen megépített épület, műtárgy megtartható, kubatúrán belül felújítható, nem bővíthető. Új építmény nem építhető.
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
136. § Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:
a) szabadidő terület (Kb-sz)
b) szőlőhegyi turisztikai terület (Kb-ktur)
c) [165] jószágállás (Kb-jt)
d) [166] településüzemeltetési terület (Kb-tü)
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET, SZABADIDŐ TERÜLET (Kb-sz)
137. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - szabadidő terület a Szabályozási terven Kb-sz jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a szabadidő eltöltésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidő terület övezeteiben elhelyezhetők a terület kiszolgálását szolgáló rendeltetések.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidő terület övezeteiben épület nem építhető.
(4) [167]
(5) [168]
(6) Zöldterület övezetiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) kerti építmény,
b) komposztáló.
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – szőlőhegyi Turisztikai terület(Kb-ktur)
138. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – szőlőhegyi turisztikai terület a Szabályozási terven Kb-ktur jellel szabályozott övezet, mely a szőlőhegyi területen turisztikai építmények elhelyezésére szolgál.
(2) [169] Különleges beépítésre nem szánt terület – szőlőhegyi turisztikai terület övezeteiben
a) a)szőlőtermesztéshez kapcsolódó gazdasági,
a) b)vendéglátási,
a) c)bemutató
(3) [170] Az övezetben szállás rendeltetés kizárólag csak a terület tulajdonosa számára helyezhető el a főépületen belül.
(4) [171] Kb-ktur1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret 3000 m2;
b) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség 50 m,
c) a beépítés módja kialakult,
d) a beépítettség mértéke kialakult,
e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke kialakult,
f) legnagyobb megengedhető épületmagasság kialakult,
g) minimális zöldfelület arány kialakult.
(4/A)[172] [173]
(5) Az övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(6) Az övezet építési telkei a beépíthető telekrészen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.
(7) Különleges beépítésre nem szánt terület – szőlőhegyi turisztikai terület övezeteinek telkein elhelyezhető melléképítmények:
a) közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
e) trágyatároló, komposztáló,
f) medence, nyílt tűzivíz tározó nem helyezhető el.
(8) Különleges beépítésre nem szánt terület – szőlőhegyi turisztikai terület övezetben az épületek kialakításának feltételei az épület feltöltésben nem helyezhető el.
(9) [175] Különleges beépítésre nem szánt terület – szőlőhegyi turisztikai terület övezet telkein épület a hegybíró nyilatkozatával igazolt, legalább 80%-ban, szőlő műveléssel hasznosított telken helyezhető el. Az övezet területén tájképvédelmi területre vonatkozóan a HÉSZ 11. § és 13. § előírásait figyelembe kell venni.
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – jószágállás (Kb-jt) [176]
138/A. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – jószágállás terület a Szabályozási terven Kb-jt jellel szabályozott övezet, mely jószágállás és a terület fenntartását szolgáló rendeltetések elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – jószágállás terület övezetben szállás rendeltetés nem helyezhető el.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – jószágállás terület övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret 3000 m2,
b)60 a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség 18 m
d) a beépítettség mértéke legfeljebb 10%,
e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke legfeljebb 10%,
f) legnagyobb megengedhető épületmagasság 5,0 m,
g) minimális zöldfelület arány 60%.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – jószágállás terület övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(5) Különleges beépítésre nem szánt terület – jószágállás terület övezeteinek telkein elhelyezhető melléképítmények:
a) kommunális hulladékgyűjtő,
b) kerti építmény,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(6) Különleges beépítésre nem szánt terület – jószágállás terület övezetben az épületek tájba és környezetbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Belső-tó és a Cserhegy-kapu felőli látványát is, mely tartalmazza a környező területhasználatokat.
(7)61
(8) Különleges beépítésre nem szánt terület – jószágállás terület övezetben
a) a HÉSZ 12. § pufferterületre vonatkozó,
c) a HÉSZ 23. § előírásait figyelembe kell venni.
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – településüzemeltetési terület(Kb-tü) [177]
138/B. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – településüzemeltetés terület a Szabályozási terven Kb-tü jellel szabályozott övezet, mely a településgazdálkodáshoz kapcsolódó műhelyek, a tároláshoz kapcsolódó és szociális rendeltetések elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – településüzemeltetési terület övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret 5000 m2,
b) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség 25 m,
c) a beépítettség mértéke legfeljebb 10%,
d) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke legfeljebb 10%,
e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 5,0 m,
f) minimális zöldfelület arány 60%.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – településüzemeltetési terület övezet telkein az épületek bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 250 m2-t.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – településüzemeltetési terület övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(5) Különleges beépítésre nem szánt terület – településüzemeltetési terület övezeteinek telkein elhelyezhető melléképítmények:
a) kerti építmény,
b) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
c) hulladékátrakó építmény.
(6) Különleges beépítésre nem szánt terület – településüzemeltetési terület övezetben
a) a terület rendeltetéséhez szükséges konténerek egyéb elhelyezhető építmények takarásáról gondoskodni kell,
b) a beültetési kötelezettséggel érintett telekrészen 3 szintű növénytelepítés elvégzése kötelező.
(7) Különleges beépítésre nem szánt terület – településüzemeltetési terület övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Belső-tó, a Cserhegyúti dűlő, az Aranyház utca és a Kossuth Lajos utca felőli látványát is, mely tartalmazza a környező területhasználatokat és beépítéseket.
(8) Különleges beépítésre nem szánt terület – településüzemeltetési terület övezetben
a) a HÉSZ 12. § pufferterületre vonatkozó,
c) a HÉSZ 23. § előírásait figyelembe kell venni.
KÖZLEKEDÉSI és közműTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI (Köu)
139. §62 (1) A szabályozási terven jelölt közlekedési és közműterületek a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési és közműterületek a következők:
a) Országos út (főút, mellékút és belterületi szakaszaik) (Köu1)
b) Belterületi egyéb gyűjtőutak (Köu2)
c) Korlátozott mezőgazdasági út (Köu3)
d) A közlekedési övezetbe nem sorolt közutak a település kiszolgáló útjai, melyeken a szabályozási terv alapján kiszolgáló lakóutca, vegyesforgalmú út, gyalogosfelület alakítható ki, a vonatkozó egyéb rendelkezések figyelembevételével.
(3) A szabályozási szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával.
(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja a 21. sz függelék szerint.
(5) Közforgalom elől elzárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki, közforgalom elől el nem zárt magánút a szabályozási tervben foglaltak szerint alakítandó ki.
(6) 8 méternél keskenyebb utca csak vegyes használatú útként építhető ki.
(7) [178] Köu3 jelű korlátozott mezőgazdasági út kialakítása a természetvédelmi jogszabályok és kezelés szerint lehetséges - az érintett térség kiemelt természeti, ökológiai és tájképi értékeinek megőrzése és ezek védelmét biztosító jogszabályok teljesítése céljából.
(8) Az OTÉK által előírt várakozóhelyek 50%-a közterületen is biztosítható a jogszabályban előírt tartalmú közlekedési vizsgálat alapján az alábbi építési övezetek esetén, ha az építési övezeti és övezeti előírások rendelkeznek róla:
a) településközpont területen,
b) intézményi területen,
c) üdülőházas területen.
(9) A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén közterületen új parkolók létesíthetők a Szabályozási terven jelöltek szerint.
(10) A burkolatlan, nem közlekedési célú felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
140. § (1)63 Jelen építési szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási Terv
aa) 1.1.szelvény: Ősközség (SZT-1/M5)
ab) 1.2.szelvény: Diós, Gödrös (SZT-2/M1)
ac) 1.3.szelvény: Sajkod (SZT-3)
ad) 1.4.szelvény: Kopaszhegy (SZT-4/M5)
ae) 1.5.szelvény: Külterület (SZT-5/M7)
b) 2. melléklet: Sajátos jogintézmények
(2) Jelen építési szabályzat függelékei:
a) 1. függelék: Művi értékvédelem
b) 2. függelék: Régészeti területek
c) 3. függelék: Természetvédelem
d) 4. függelék: Mintakeresztszelvények
g) 7. függelék: Egyedi tájértékek
h)64 8. függelék: Kisvárosi lakóterület beépítésének előírásai
i)65 9. sz. függelék: Falusias lakóterület beépítésének előírásai
j)66 10. sz függelék: Településközpont beépítésének előírásai
k)67 11. sz. függelék: Intézmény terület beépítésének előírásai
l)68 12. sz. függelék: Üdülőházas terület beépítésének előírásai
m)69 13. sz. függelék: Hétvégiházas terület beépítésének előírásai
n)70 14. sz. függelék: Különleges övezet beépítésének előírásai
o)71 15. sz. függelék: Különleges terület, sportterület építési előírásai
p)72 16. sz. függelék: Különleges terület, temető építési övezet építési előírásai
q)73 17. sz. függelék: Különleges terület, szabadidő központ építési előírásai
r)74 18. sz. függelék: Különleges terület, kikötő terület építési előírásai
s)75 19. sz. függelék: Különleges terület, strand terület építési előírásai
t)76 20. sz. függelék: Kertes mezőgazdasági terület építési előírásai
u)77 21. sz. függelék: Közlekedési területek kialakítása
141. § E rendelet 2015. május 11. napján lép hatályba. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Tihany község helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002. (IX.6.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Az 1. § 3. pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 27. pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. § 28. pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az IV. Fejezet címe a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (7) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 42. § (13) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. § (14) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 62. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 70. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 71. § (3) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 75. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 79. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 83. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 86. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 91. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 92. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 94. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 99. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 101. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 106. § (5) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 108. § (1) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 109. § (2) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 110. § (2) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 110/A. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 111. § (5) bekezdés e) pontja a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 113. § (2) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 114. § (2) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 115. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 117. § (2) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 119. § (4) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 125. § (2) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 125. § (3) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 125. § (3a) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdése iktatta be.
A 125. § (7) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 125. § (9) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 125. § (13) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 125. § (14) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 125. § (20) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 15. § (4) bekezdése iktatta be.
A 125. § (21) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 15. § (4) bekezdése iktatta be.
A 125. § (22) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 15. § (4) bekezdése iktatta be.
A 126. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 128. § (1) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 128. § (2) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 129. § (1) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 129. § (2) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 129. § (4) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 129. § (5) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 129. § (6) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 129. § (7) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 129. § (9) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 129. § (10) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 130. § (2) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 130. § (3) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 130. § (4) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 130. § (5) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 138/A. § (3) bekezdés b) pontja a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 138/A. § (7) bekezdését a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 139. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A 140. § (1) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 140. § (2) bekezdés h) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés i) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés j) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés k) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés l) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés m) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés n) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés o) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés p) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés q) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés r) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés s) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés t) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 140. § (2) bekezdés u) pontját a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
Az 1.1. melléklet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg.
Az 1.5. melléklet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 8. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdés - 2. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 9. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (3) bekezdés - 3. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 10. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (4) bekezdés - 4. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 11. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (5) bekezdés - 5. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 12. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (6) bekezdés - 6. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 13. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (7) bekezdés - 7. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 14. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (8) bekezdés - 8. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 15. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (9) bekezdés - 9. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 16. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (10) bekezdés - 10. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 17. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (11) bekezdés - 11. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 18. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (12) bekezdés - 12. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 19. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (13) bekezdés - 13. melléklete iktatta be.
A 2. melléklet 20. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (14) bekezdés - 14. melléklete iktatta be. A 2. melléklet 20. függelék a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 21. függeléket a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete 21. § (15) bekezdés - 15. melléklete iktatta be.