Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 45/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép alakításáról és védelméről
Hatályos: 2024. 03. 29Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 45/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép alakításáról és védelméről
Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésének a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Mór város sajátos településképének védelme, fenntartása és alakítása, így különösen:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározása, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozása;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározása;
c) a településképi követelmények meghatározása;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozása
da) a településképi véleményezési eljárás szabályaira,
db) a településképi bejelentési eljárás szabályaira,
dc) a településképi kötelezés, településképi bírság szabályaira.
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásának szabályozása;
f) az országos és a helyi védelem alá eső területek és elemek hatékony védelméhez áttekinthető, összehangolt eljárások kialakítása.
2.A helyi védelem célja
2. § A helyi védelem célja az országos védettséget nem élvező, de a helyi örökség, a sajátos településkép megőrzése érdekében védendő építmények, területek és táji értékek meghatározása, az ott követendő tulajdonosi kötelezettségek és önkormányzati támogatások rögzítésével.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja azoknak a területeknek a meghatározása, ahol a településkép kialakult, megőrizendő sajátosságainak megőrzése érdekében az építkezéseket megelőzően településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.
4. A rendelet területi hatálya
4. § A rendelet Mór Város közigazgatási területére terjed ki.
5. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
2. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
3. Értékvizsgálat: az építmény helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, esztétikai-, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó dokumentum.
4.1
5. Helyi védett egyedi érték: helyi egyedi védelem alá helyezett érték, a 6., 7., és 8 pontban foglaltak gyűjtőfogalma.
6. Helyi védett épület és épületrész: olyan épület, épületrész, utcai vagy udvari épületszárny, homlokzat, tetőszerkezet, portál, lépcsőház, díszítmény és tartószerkezet, amely a hagyományos városkép megőrzése céljából, vagy építészeti, várostörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, megőrzésre érdemes alkotás, és ezért a helyi önkormányzat képviselő-testülete azt rendeletében védettnek nyilvánította.
7. Helyi védett kerítések: az olyan egységes tervek alapján, egy időben épült kerítések, melyek az utca képét meghatározzák, és ezért a helyi önkormányzat képviselő-testülete azokat rendeletében védettnek nyilvánította.
8. Helyi védett természeti érték: egyedi tájértékű, jellegzetes növényzet, amelyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében védettnek nyilvánított.
9. Helyi védett terület: az a képviselő-testület rendeletével védettnek nyilvánított terület, amelynek védelme a közterületet, valamint az azzal szorosan összefüggő táj- és utcaképet, az épített, természeti és táji környezet közterületről látható elemeit egyaránt magában foglalja, tekintettel az épülethomlokzatokra, a település sziluettjére, a történeti műtárgyakra, az épületekkel szoros egységet alkotó domborzati elemekre, növényekre, kertekre, közterületi bútorzatokra és burkolatokra.
10. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
11. Ingatlantulajdonos: az egyedi, vagy területi védelem alá helyezett építészeti örökségi, településszerkezeti elem tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy tulajdonosi jogainak gyakorlója.
12. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
13. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
14. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
15. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
16. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
17. Településszerkezet: a település közterületi és telekszerkezetének, az alkalmazott területhasználatnak, közterületi határvonalaknak, beépítési módoknak, és kialakult építési vonalaknak az összessége.
18. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
19. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi
20. Védett érték: a műemlék, a nyilvántartott műemlék, és a helyi védelem alá eső objektumok gyűjtőfogalma
21. Védett terület: a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet, és a helyi védettségű terület gyűjtőfogalma.
A HELYI VÉDELEM
6. A területi és egyedi helyi védelem
6. § (1) A kulturális örökség védelme közérdek, ezen belül a helyi védelem célja a település múltját bemutató, településképi, építészettörténeti, vagy építészeti értéket képviselő épületek, műtárgyak, képzőművészeti alkotások megőrzése, megvédése.
(2) Helyi területi védelem illeti meg mindazon közterületekből, egyedi ingatlanokból álló összefüggő területrészeket, melyek településszerkezeti, és ebből következő településképi, építészeti és történeti adottságuk miatt a település szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak.
(3) Helyi egyedi védelem alatt kell állnia azon építménynek, épületnek, köztárgynak, amely építészeti, történeti, iparművészeti, képzőművészeti, néprajzi értékei szempontjából a település számára kiemelt jelentőséggel bír.
(4) Helyi területi védelem alá tartoznak az 1. mellékletben lehatárolt, illetve felsorolt területek.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló értékeket a rendelet 2 melléklete tartalmazza.
7. A helyi védelem keletkezése és megszűnése
7. § A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet (a továbbiakban TfKr.) értelmében helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat jelen rendeletében védetté nyilvánít. További, jelentős védendő értéket tartalmazó egyedi építészeti örökségek (épületek, építmények) és területek helyi védelem alá helyezését, illetve annak megszüntetését, azaz jelen rendelet módosítását bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a jegyzőnél írásban kezdeményezheti.
8. § (1) Az egyedi helyi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséhez a városi főépítész értékvizsgálaton alapuló javaslatot készít, amely tartalmazza:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését és helyét,
b) az ingatlantulajdonos, illetve ingatlantulajdonosok nevét, esetleges észrevételeit,
c) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének indoklását,
d) a védett értékre vonatkozó dokumentációt és
e) amennyiben indokolt, a helyreállítási javaslatot.
(2) A területi helyi védelem elrendelésével, vagy megszüntetésével kapcsolatos döntéshez a városi főépítész előkészítő tanulmányt készít, amelyben leírja:
a) a védelemre, vagy annak megszüntetésére javasolt terület megnevezését és helyét,
b) a védettség elrendelését, vagy megszüntetését eredményező eseményeket,
c) a védettség elrendelését indokoló értékeket. sajátosságokat
(3) A védetté nyilvánításról és a védettség megszüntetéséről a városi főépítész szakmai véleményét figyelembe véve, a TfKr. szerinti véleményezési eljárás után, a jegyző javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(4) A Mór Városi Önkormányzat tulajdonában álló, helyi egyedi védelemre javasolt építészeti örökségi elemre vonatkozó javaslat esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(5) A helyi védelem alá vonni kívánt épületek összefüggésében folyamatban lévő hatósági eljárásokat a hatósági eljárás megindításakor fennálló védettségi viszonyok szerint kell lefolytatni.
(6) A helyi védettség elrendeléskor jogerős hatósági engedélyek azok érvényességi határidejéig hatályban maradnak.
(7) Ha helyi védettség alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védettsége automatikusan megszűnik. Ha országosan védett érték védettség szűnik meg, a főépítész külön kezdeményezés nélkül megvizsgálja az adott objektum helyi védettségének indokoltságát, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.
9. § (1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték építészeti károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban a helyi építészeti örökségi elem értékével.
(2) A helyi védett épület védettsége megszüntetésének, vagy részleges bontása engedélyezésének feltételeként előírható egyes épületrésznek, vagy tartozéknak az új épületbe történő beépítése vagy megőrzése.
(3) A helyi védett érték helyreállítását, újjáépítését követően a helyi védelem fennmarad.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló növényzetet – a balesetveszélyes állapot elhárítását kivéve - csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet csonkítani, kivágni.
10. § (1) A helyi védelem alá tartozó objektumokról és területekről a főépítész nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásban szerepelnie kell az ingatlan hatályos földhivatali térképkivonatának, legalább tíz fényképből álló fotódokumentációnak, és az objektum rövid műszaki leírásának, megjelölve benne a védettség elrendelésének indokait (az épület védendő sajátosságai, védendő részei, kertépítészeti, vagy egyéb sajátosságai, stb.) is.
8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A 2. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) Az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat, vagy annak változtatása a helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból nem befolyásolhatja károsan.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. A településképi szempontból meghatározó területek kijelölése
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekhez tartoznak a műemléki, vagy helyi védelem alá tartozó területek mellett az 1. melléklet térképén lehatárolt területek, továbbá az Árki utca, a Széchenyi utca, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Deák Ferenc utca, a Dózsa György utca, a Wekerle Sándor utca, a Mónus Illés utca, a Nemes utca, a Táncsics Mihály utca, a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi utca közterületei és a közterületekkel határos ingatlanok.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek műemléki környezethez, vagy a helyi védettségű területekhez nem tartozó részeinek a módosítása a Településképi Arculati Kézikönyv módosítása alapján, jelen rendelet módosításával, az arra vonatkozó eljárási szabályok mellett lehetséges. A jelenlegi területlehatárolásokat jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. A teljes településre vonatkozó követelmények
13. § (1) A település területén rikító színű homlokzatképzés nem alkalmazható.
(2) A település területén kék színű tetőhéjalás, valamint trapézlemez, cseréputánzatú lemez tetőfedés (az ásványzúzalékos lemezfedés kivételével) – az ipari, gazdasági területek kivételével – nem alkalmazható.
13/A. § (1) A felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére elsősorban alkalmas terület: Mór város közigazgatási területe az alábbi területek kivételével:
a) településképi szempontból meghatározó területek,
b) településszerkezeti terven szereplő lakóövezetek területe és
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt területeken elsősorban földkábelt kell alkalmazni. Új tartóoszlop sor nem kiépíthető.
(3) Nem alkalmasak a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlés légvezetékeinek, oszlopainak, tornyainak és egyéb, a településképbe nem illő elemeinek létesítésére a településképi szempontból meghatározó területeken és a településszerkezeti terven szereplő lakóövezetek területein belül:
a) a védett területek és az egyedi védett értékek telke és telkének 100 m-es látványkörnyezete,
b) a már kialakult beépített területek, ahol nincs légkábel és
c) az újonnan létesített utcák területei.
(4) A helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésénél, kialakításánál, anyaghasználatának megválasztásánál, igazodni kell a helyszín sajátosságaihoz, és érvényre kell juttatni a településkép védelmi érdekeket.
(5) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utcai fásítási és utcabútorozási lehetőség biztosítására, valamint az utcakép megőrzése érdekében a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(6) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.
(7) Önálló antennatartó szerkezet (torony) belterületen, illetve védett külterületen nem helyezhető el.
11. Általános településkép alakítási szakmai követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken
14. § A településképi szempontból meghatározó területeken
a)
b) az épületek tetőfelületein, a házak orom- vég- és tűzfalain eligazító illetve tájékoztató tábla, festett felirat, kép nem létesíthető,
c) közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés nem szerelhető fel,
d) üzletfelirat a bejárat felett, vagy amellett, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangoltan, az épület homlokzatához illeszkedő stílusban létesíthető, úgy, hogy az kevesebbet fedjen le az épület utcai homlokzatának egyötödénél,
e) cégérként az adott épülethez megtervezett szerkezet alkalmazható, legfeljebb 1,0 x 1,0 m-es méretben, épületenként legfeljebb két darab helyezhető el,
f) védőtető, előtető, biztonsági rács, korlát, ernyőszerkezet, zászlótartó, konzolos homlokzati lámpa az épület homlokzatához illeszkedő stílusban elhelyezhető,
g) üzletportál feletti előtető meglévő épületeken a portálba beépítve, legfeljebb 80 cm-es kiállással építhető.
h) klímaberendezésének külső egysége többszintes épületeknél a közterületről nem látható helyen, erkélyen, és lapos tetőn, családi házaknál az utcáról nem látható helyen helyezhető el
12. A településképi szempontból meghatározó egyes területek sajátos előírásai
15. § A Belváros területén
a) Csak a meglévő műemléki és helyi védett épületekhez illeszkedő épületek építhetők.
b) Az új, vagy átépített épületek tömegformálását, homlokzatképzését, tetőformáját és tetőfedését a szomszédos épületek homlokzatképzésével harmóniában kell kialakítani.
16. § A kisvárosi beépítésű területen:
a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.
b) A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik.
c) Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.
d) Vakolt, pasztell színezésű homlokzatképzést és 35-42 fok közötti lejtésű magastetőt, továbbá cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést lehet alkalmazni, kivéve a 8 m-nél nagyobb fesztávú épületeket, amelyek indokolt esetben alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájukban és karakterükben a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is megépíthetők, amennyiben illeszkednek a meglévő településképbe.
e) Az üzletek portál-kialakításának, alkalmazkodniuk kell az épület stílusához, az átalakítások során hagyományos építőanyagokat kell használni.
17. § A Pincesor területén:
a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület szőlészeti hagyományaihoz, az ezzel együtt kialakult településképhez.
b) A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója nem kapcsolódik a szőlőműveléshez, borfeldolgozáshoz, vagy borkereskedelemhez.
c) A beépítés tervezése során illeszkedni kell a hagyományos beépítési módhoz, az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.
18. § A kertvárosi és átalakuló kertvárosi területeken:
a) Az épületeknek elhelyezésükben, tömegformálásukban, magasságukban és tetőidomukban is illeszkedniük kell a meglévő szomszédos épületekhez, és ezzel a kialakult településképhez.
b) Az új épület előkertjének kialakult beépítési vonal esetén illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez.
c) A területen működő szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységek megnevezését, cégtábláját az épület homlokzatán, vagy a kerítésen kell elhelyezni.
19. § A tömbtelkes beépítésű területen:
a) Az épületeknek elhelyezésükben, tömegformálásukban, magasságukban és tetőidomukban, vagy lapos tetejükkel is illeszkedniük kell a meglévő szomszédos épületekhez, és ezzel a kialakult településképhez.
b) A paneles és középblokkos épületekre emelet és magas tető nem építhető.
c) Az üzletek portál-kialakításánál alkalmazkodni kell az épület stílusához.
20. § A Szőlőhegy területén
a) A tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni, elsősorban a völgyekben futó utak menti 60 méteres sávban, illetve ha ez nem lehetséges, a domboldalon úgy, hogy az épületek tetőgerince legalább 5 méterrel a hegygerinc alatt maradjon.
b) Épület a kialakult hagyományos építési módhoz alkalmazkodva, 35-45 fok közötti hajlásszögű, cserép, betoncserép, nád fedésű magas tetővel, a lejtő esésvonalával párhuzamos épületgerinccel, a völgy felőli oldalon oromfallal építhető.
c) Az épület homlokzatát hagyományos építészeti megoldások és anyagok alkalmazásával kell kialakítani.
21. § A gazdasági területen az épületeknek elhelyezésükben, tömegformálásukban illeszkedniük kell a meglévő szomszédos épületekhez, és ezzel a kialakult településképhez.
13. A helyi védett területekre vonatkozó általános településképi szakmai követelmények
22. § Helyi védett területen a TfKr. 22. § (2) c) és (3) b) pontjai szerinti településképi követelményként meghatározott egyedi építészeti követelmények a 14. §-ban foglalt előírások betartása mellett a következők:
1. A meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni.
2. A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fém burkolatú kémény nem létesíthető.
3. A magas tetős épületeknél cserépfedés vagy azzal megegyező megjelenésű héjazat alkalmazható. Betoncserép, kis- és nagy hullámmagasságú cserép, bitumenes zsindely, hullámlemez és fémlemez tető héjazatként nem használható.
4. Könnyűszerkezetes épület nem építhető, kivéve, ha megjelenése, tömegformálása és homlokzatának kialakítása igazodik a védettség meghatározó elemeihez.
23. § (1) A védett területen meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat.
(2) A védett területen fokozott gondossággal kell óvni és karbantartani a magán- és közterületek jellegzetes fáit és fás szárú növényeit. Új ültetésnél kizárólag a régiekkel azonos vagy rokon fajta telepíthető.
(3) A védett területen a kerti építmények, műtárgyak, szobrok, emléktáblák védelméről, jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
14. A helyi védett egyedi értékekre vonatkozó speciális építési szakmai követelmények
24. § (1) Helyi védett egyedi érték esetén a védelem alapját képező érték a műemlék épületeknél elvárható legnagyobb gondossággal eredeti állapotában megtartandó, helyreállítandó.
(2) Helyi védett értékek eredeti külső megjelenését, a védett érték
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) eredeti, ha az nem ismert, a feltételezhetően hasonló felületi kialakítását és színhatását,
d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit
a műemlékeknél előírt módon az értékvizsgálattól függően a 10 § szerinti nyilvántartásban foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
(3) Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során a homlokzatot – ide értve a tetőt is - az eredeti állapotnak megfelelően kell kialakítani. Ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőfelületén tetőablak akkor helyezhető el, amennyiben azok összképe az épület jellegéhez igazodik.
(5) A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épület, épülethomlokzat, vagy egyéb építményrész esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája a felújítás során korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre.
(6) Helyi védett épületen fa vagy fahatású és megjelenésű homlokzati nyílászáró építhető be. Meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni az eredetivel megegyező megjelenésű szerkezettel.
(7) Védett érték felújítása, átalakítása akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek, a történetileg kialakult rendeltetés nem változik.
(8) Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak akkor, és olyan kialakítással alkalmazható, hogy az ne okozza az épület jellegének megváltoztatását, értékeinek elvesztését.
REKLÁMOK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
15. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen
25. § Mór város közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképi védelemről szóló törvényben (a továbbiakban: TvTv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TvKr.) tiltott reklám közzététele.
26. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
16.2
27. §
17. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
28. § (1) Mór város közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely illeszkedik a településképhez.
(2) Mór város közigazgatási területén kizárólag olyan kioszk létesíthető, amely illeszkedik a településképhez.
(3) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) turisztikai és kulturális információk;
f) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(4)3
(5)4
18. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
29. § (1) Mór város közterületein elhelyezésre kerülő reklámhordozóknak megjelenésükben és műszaki megoldásaikban illeszkedniük kell az adott településképi környezethez, helyi adottságokhoz.
(2)5
(3)6
19. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
30. § (1) Mór város közigazgatási területén működő közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
(2) Valamennyi, Mór város közigazgatási területén működő közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
20. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
31. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
21. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
32. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
22. Szakmai konzultáció
33. § (1) Az Önkormányzat a városi főépítésszel történő szakmai konzultációra előzetesen írásban érkező kérelem esetén, egyeztetett időpontban lehetőséget biztosít.
(2) A szakmai konzultáció helyszíne a városi főépítész irodája, tartalma a kérelmező tervező által meghatározott, a konzultációs kérelemmel együtt megküldött szöveges bemutatással és rajzos műszaki vázlatokkal a tárgyalhatóság követelményinek megfelelően alátámasztott településképi kérdés lehet.
(3) A szakmai konzultáció eredményéről annak befejezését követően emlékeztető készül, a TfKr 25. § (5) és (6) bekezdésének megfelelően, amit a konzultáció résztvevői aláírnak.
33/A. §7 A Képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
23. Településképi véleményezési eljárás
34. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokat megelőzően,
a) a műemléki környezetben, műemléki védettségű ingatlanokon és Natura 2000 területen történő, illetve helyi védelem alatt álló építményt érintő beavatkozás esetén minden esetben,
b) az 5. § 9. pontja szerinti helyi védelem alatt álló területen, az a) pontban nem szereplő településképi szempontból meghatározó területeken végzett építési tevékenység esetén a közterületekről látható beavatkozások esetén.
(2) Az érintett területek e rendelet mellékleteiből azonosíthatók.
35. § A Polgármester a településképi véleményezési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló TfKr-ben meghatározottak szerint folytatja le, véleményét minden esetben a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
36. § (1) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük TfKr-ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
(2) A véleményezési eljárás során a TfKr-ben meghatározottakon belül vizsgálni kell
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
aa) a telepítés és beépítés módját, a környezetbe illeszkedés követelményének teljesülését,
ab) az épület tömegformálását, a tetőzet formáját, hajlásszögét, színét és anyagát esetleges tetőfelépítményeinek építészeti kialakítását,
ac) a homlokzat egészének stílusának, tagolásának összhangját a szomszédos homlokzatokkal,
ad) a terv rendeltetéssel összefüggő tájékoztató és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására tett javaslatot,
ae) a tervnek az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére tett javaslatát.
b) A közterület mentén az épület kialakítása módját és feltételeit, amelyen belül vizsgálni kell
ba) a közterület határát érintő tervezett beavatkozásokat,
bb) a közterület adottságainak és esetleges berendezéseinek, műtárgyainak, a meglévő telepítendő növényzetének megoldását,
24. Településképi bejelentési eljárás
37. § A településképi bejelentési eljárás az építtető, tervező illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) által írásban benyújtott kérelmére indul. A kérelmet Mór Város Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint a településfejlesztési Korm. rendeletben meghatározott tartalommal és módon kell benyújtani.
38. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek közül az építési tevékenységeket megelőzően a műemléki környezetben, Natura 2000 területen és műemléki védettségű ingatlanokon történő, illetve helyi védelem alatt álló építményt érintő beavatkozás esetén minden esetben, az 5. § 9. pontja szerinti helyi védelem alatt álló területen, a helyi védelem alatt nem álló településképi szempontból meghatározó területeken végzett építési tevékenység esetén pedig a közterületről látható beavatkozásoknál, az alábbiak munkák esetén:
a) új épület építése,
b) meglévő épület megjelenését befolyásoló építési tevékenység,
c) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése,
d) a telek természetes terepszintjének nem engedélyköteles megváltoztatása, amennyiben az utcaképet érinti
e) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó nem engedélyköteles méretű támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
f) szellőző-, légkondicionáló kültéri egysége, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése,
g) kerítés építése, átalakítása, bővítése, ha az közterületre, vagy közhasználat elől el nem zárt magánterületre néz,
h)
i) közterületi utcabútorok, köztárgyak elhelyezése,
j) közterületi zöldfelületek, gyalogos felületek létesítése.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatása esetén, amennyiben
a) az új rendeltetés parkoló igénye növekszik, vagy jelentősen megváltoztathatja az ingatlan gépkocsi forgalmát,
b) lakás rendeltetése változik, egyéb rendeltetésű építmény rendeltetése lakás rendeltetéssé módosul, vagy
c) az új rendeltetés szerinti területhasználat telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé.
39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyezési eljáráshoz nem kötött elhelyezések közül
a) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
aa) cég- és címtábla, cégér vagy cégérszerű tábla,
ab) egyedi tájékoztató tábla,
ac) kirakat,
ad) cég, vagy márkamegnevezést hordozó előtető, napvédő ponyva;
b) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, illetve közterületen, vagy közhasználatra átadott magánterületen elhelyezett
ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin,
bb) utcabútoron elhelyezett információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,
bc) totemoszlop
elhelyezése esetén.
40. § Amennyiben a 38. §-ban felsorolt beavatkozásokra közterületen kerül sor, a közterület-használati határozat csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével adható ki.
41. § (1) A településképi bejelentési eljárás a bejelentő által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul. A bejelentés melléklete a TfKr-ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő papíralapú dokumentáció.
(2) A polgármester a főépítész szakmai véleménye alapján a településképi bejelentési eljárásban a településképi illeszkedés, illetve a településképi szabályoknak megfelelés vizsgálatakor a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,
b) a tervezett építési tevékenység utcaképi illeszkedése,
c) a tervezett rendeltetés-változás a szomszédos és a környező beépítés településképi sajátosságaihoz való illeszkedése, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben történő zavarása, illetve korlátozása.
25. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére
42. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a TvKr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a TfKr-ben, és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított három év.
(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) Ezen alcímben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a TvKr. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
26. Településképi kötelezési eljárás
43. § (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát TvTv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére kötelezheti.
(2) A polgármester elindítja az (1) szerinti eljárást,
a) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a tulajdonosok az épület jókarbantartását, homlokzati elemeinek, színezésének védelmét, egységes megjelenésének biztosítását, vagy rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzését legalább három hónapon át elmulasztották.
b) a településképet rontó hirdetések, cégérek megszüntetése érdekében, ha a hirdető berendezés és a hirdetmény
ba) állapota nem megfelelő,
bb) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez, vagy
bc) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető;
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi kötelezési határozat végre nem hajtása esetén az építtetővel szemben – a polgármester előterjesztésében – 1.000.000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).
(4) A településképi bírságot a helyi adók módjára kell behajtani.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
27. A támogatás célja és tárgya
44. § A képviselő-testület a város közigazgatási területén a műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen lévő ingatlanok, továbbá a helyi jelentőségű egyedi művi értékek külső felújításának és állagmegóvásának elvégzéséhez a magánszemély tulajdonosok részére pályázat alapján elnyerhető, vissza nem térítendő pénzügyi támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt, ezzel is segítve a meglévő, hagyományos értékek megőrzését.
28. A támogatás elnyerésére irányuló pályázat
45. § (1) A támogatás elnyerésére irányuló pályázat kiírására, a beérkezett pályázatok elbírálására és a pályázati eljárást lezáró döntés meghozatalára a Településfejlesztési Bizottság jogosult.
(2) A pályázat minden év május 31. napjáig kerül kiírásra.
(3) A támogatás iránti pályázatot minden év szeptember 30. napjáig lehet a Móri Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.
(4) A pályázati eljárást lezáró döntés meghozatalára a városi főépítész, valamint a Móri Városvédő és Szépítő Egyesület véleménye alapján minden év október 31. napjáig kerül sor.
46. § (1) A támogatás elnyerését célzó pályázathoz mellékelni kell:
a) a jogerős építési engedélyt (engedélykötelesség esetén), vagy a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatot,
b) a tulajdoni lap másolatát,
c) az elvégezni kívánt munkák részletes műszaki leírását, bemutatva a hagyományos építészeti értékek megőrzésének módját,
d) a beárazott költségvetést, külön kimutatva a védettségből eredő többletkötelezettséget,
e) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az ingatlan felújításához részesült-e már támogatásban, és ha igen, milyen forrásból és mikor,
f) a pályázónak az e rendeletben megállapított pályázati és támogatási feltételek megismeréséről és elfogadásáról szóló nyilatkozatát.
(2) A pályázat beérkezését követő 15 napon belül a jegyző a Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda útján a felújítandó épületről fotódokumentációt készít.
(3) Érvénytelen az a pályázat, ahol a felújítási, állagmegóvási munkát a pályázó a (2) bekezdésben meghatározott fotódokumentáció készítése előtt megkezdi.
(4) A Településfejlesztési Bizottság szükség esetén legfeljebb 10 napos hiánypótlási határidőt biztosít. Nem vonható elbírálás alá az a pályázat, amely az írásban közölt hiánypótlási határidő lejártát követően sem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(5) Egyazon épület értékmegőrző külső felújításához, illetve állagmegóvásához, vis maior következtében előálló indokolt eseteket kivéve, tíz évenként legfeljebb egy alkalommal igényelhető támogatás.
29. Támogatási szerződés
47. § (1) A pályázati eljárást lezáró döntést követő 10 napon belül a támogatottal a polgármester támogatási szerződést köt, melyben rögzíteni kell a támogatás feltételeként elvégzendő munkákat.
(2) A támogatás folyósítására a támogatási szerződésben rögzített munkák megvalósítása után kerül sor, melynek helyszíni ellenőrzését a jegyző a Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda útján végzi.
30. A támogatás összege
48. § (1) A támogatás fedezetét a képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében állapítja meg.
(2) A rendelkezésre álló éves keretösszegből a benyújtott költségvetés szerinti felújítási, állagmegóvási többletköltség arányában megosztva mindazon pályázók támogatásban részesülnek, akiknek a pályázata a kiírás feltételeinek megfelel.
(3) Az adható támogatás legmagasabb összege alkalmanként és ingatlanonként a védettségből eredő felújítási, állagmegóvási többletköltségek maximum 50 %-a, de legfeljebb 1.000.000,- Ft, azonban ez nem lehet több az éves támogatási keretösszeg 25 %-nál.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
50. § (1) Hatályát veszti Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi egyedi védelem alatt álló épületek értékmegőrző felújításának és állagmegóvásának támogatásáról szóló 43/2015. (X.7.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az építészeti örökség helyi védelméről szóló 51/2015. (XI.4.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi védelemről szóló 64/2015. (XII.2.) önkormányzati rendelete.
(4) Hatályát veszti Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 36/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. A műemléki környezettől északra eső területek:
49-53; 56; 57/1,2; 58-65/2; 66; 67/1,2; 68; 71/2; 72; 73/1,2; 74/3,4; 76/1,2; 77; 78; 80-83/1,2; 85; 90; 93/1-6; 94-97; 99/2-5; 100-107; 109-123/1,2; 124; 126-128/1; 129-134/1,2 egy része; 135; 136; 137 egy része; 138 egy része; 139; 140 egy része; 141,1; 141/2 egy része; 142 egy része; 143 egy része; 145 egy része; 146; 147; 149 egy része; 150 egy része; 152 egy része; 153 egy része;154 egy része; 155 egy része; 156 egy része; 157 egy része; 162 egy része; 163/1; 164 egy része; 165/1,2; 166; 167; 168 egy része; 169; 170; 171/1; 173-184/1,2; 185-193/1,2; 199/1,2; 200; 208-213/1,2; 214; 338-341;342 egy része; 347; 348/2; 350; 351; 354/1,2; 355; 356; 360/1,2; 363-373; 377-382/1,2; 383/1,2; 384; 386; 387; 388; 389; 390; 391; 392; 393; 396/1,2; 397; 398; 399/1,2; 400/1,2; 401; 402; 412-425; 438; 439 egy része; 440-443/1,2; 444-447; 451-453/1,2; 454; 455; 487 egy része; 490-493/2; 494; 504; 505; 506/1,2; 507-516/1,2; 517-522; 594/1,2; 597; 598; 605/1,2; 606/1; 606/2 egy része; 2586/26,27,28; 2609/1,2; 2612; 2613; 2614; 2619; 2620; 2621/2; 2628-2631/1,2; 2636; 2640; 2642; 2644; 2645/1,2; 2646; 2647; 2648; 2650/1; 2654; 2655; 2656 egy része; 2657; 2658; 2659/2; 2660/1,2; 2661/1,2; 2662-2665/1-3; 2666 egy része; 2667 egy része; 2671; 2672; 2674/8,9 egy része; 2674/3-7,10; 2676; 2677 egy része; 2678 egy része; 2679 egy része; 2680 egy része; 2681/1 egy része; 2682 egy része; 2683/1 egy része; 2684/2,3; 2686-2695;
3. A Zsidótemető:
hrsz: 2162 és 2163
4. A Homoki temető:
hrsz: 2999
2. melléklet8
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1 |
név |
Cím |
hrsz |
2 |
pince, présház |
Pince utca 8. |
530 |
3 |
pince, présház |
Pince utca 36. |
687 |
4 |
pince, présház |
Pince utca 38. |
686 |
5 |
pince, présház |
Pince utca 40. |
685 |
6 |
pince, présház |
Pince utca 42. |
684 |
7 |
pince, présház |
Pince utca |
683 |
8 |
pince, présház |
Pince utca |
682 |
9 |
pince, présház |
Pince utca |
680 |
10 |
pince, présház |
Pince sor 8. |
665 |
11 |
pince, présház |
Pince sor 12. |
663 |
12 |
pince, présház |
Pince sor 14. |
662 |
13 |
pince, présház |
Pince sor 18. |
660 |
14 |
pince, présház |
Pince sor 22. |
659 |
15 |
pince, présház |
Pince sor 24. |
658 |
16 |
pince, présház |
Pince sor 28. |
657/1 és 657/2 |
17 |
pince, présház |
Pince sor 32. |
656 |
18 |
pince, présház |
Pince sor 36. |
654 |
19 |
pince, présház |
Pince sor 40. |
651 |
20 |
pince, présház |
Pince sor |
649 |
21 |
pince, présház |
Ezerjó utca 3. |
525 |
22 |
pince, présház |
Ezerjó utca 5. |
526 |
23 |
pince, présház |
Ezerjó utca 7. |
531 |
24 |
pince, présház |
Ezerjó utca 11. |
497 |
25 |
pince, présház |
Ezerjó utca 13. |
498 |
26 |
pince, présház |
Ezerjó utca 23. |
503 |
27 |
pince, présház |
Ezerjó utca 31. |
509 |
28 |
pince, présház |
Ezerjó utca 35.-37. |
513, 514 |
29 |
lakóház |
Zrínyi utca 20. |
513 |
30 |
pince, présház |
Zrínyi utca 37. |
389 |
31 |
pince, présház |
Zrínyi utca 9. |
401 |
32 |
48-as Honvéd emlékmű |
Szabadság tér, |
2657 |
33 |
Rókus kápolna |
Rákóczi Ferenc utca |
126 |
34 |
Református templom |
Perczel Mór utca |
2494 |
35 |
I. világháborús emlékmű |
Szent István tér |
4 |
36 |
általános iskola |
Lovarda utca 2. |
27 |
37 |
lakóépület |
Lovarda utca 4. |
28 |
38 |
általános iskola főépülete |
Szent István tér 9. |
29 |
39 |
lakóház |
Ady Endre utca 3. |
33 |
40 |
lakóépület |
Kossuth Lajos utca 3. |
37/1 és 37/2 |
41 |
lakóház |
Ady Endre utca 4.-6. |
39 és 40 |
42 |
présház, pince |
Zrínyi utca 13. |
400/1 |
43 |
présház, pince |
Zrínyi utca 11. |
400/2 |
44 |
lakóépület |
Erzsébet tér 15. |
411 |
45 |
művelődési ház |
Erzsébet tér 14. |
448 |
46 |
óvoda |
Erzsébet tér 13. |
449 |
47 |
lakóépület |
Kossuth Lajos utca 18. |
461 |
48 |
lakóépület |
Erzsébet tér 6/A. |
469/1 |
49 |
lakóépület |
Erzsébet tér 4. és 4/A. |
473/1 és 473/2 |
50 |
lakóépület |
Erzsébet tér 3. |
474 |
51 |
lakóépületek |
Kapucinus tér 1, 2, |
484,485 |
52 |
általános iskola |
Erzsébet tér 19. |
488 |
53 |
kerítés |
Pince utca 6. |
529 |
54 |
„virágárus” pavilon |
Széchenyi utca |
701 |
55 |
lakóépület |
Bajcsy-Zsilinszky utca 1.,1/B, 1/A, |
704,705,706 |
56 |
öregek napközi otthona |
Bajcsy-Zsilinszky utca 7. |
710 |
57 |
lakóépület |
Széchenyi utca 7. |
731 |
58 |
présház, pince |
Hársfa utca, |
741 |
59 |
útszéli kereszt |
Széchenyi utca – Csókakői út |
1234 |
60 |
lakóépület |
Széchenyi utca 10. |
1290 |
61 |
lakóépület |
Bajcsy-Zsilinszky utca 8. |
1375 és 1376 |
62 |
lakóépület |
Bajcsy-Zsilinszky utca 2. |
1382 |
63 |
lakóépület |
Táncsics Mihály utca 1. |
1384 és 1385 |
64 |
iskola |
Dózsa György utca 2-4. |
1801 |
65 |
lakóépület |
Deák Ferenc utca 99. |
1956 |
66 |
gyógyszertár és üzlet |
Köztársaság tér 1. |
2576 |
67 |
lakóház és kerítés |
Vasút utca 4. |
2597 |
68 |
vendéglő és kerítés |
Vasút utca 2/A. |
2599 |
69 |
présház, pince |
Vén-hegy, Hársfa utca |
5414 |
70 |
présház, pince |
Vén-hegy, Hársfa utca 2. |
5417 |
71 |
présház, pince |
Vén-hegy, Hársfa utca |
5418 |
72 |
útszéli kereszt talapzata |
Kecske-hegy |
5622 |
73 |
kápolna |
Kecske-hegy |
5638/1 |
74 |
útszéli kereszt |
81-es számú főút |
0818/8 „a” alrészlet |
3. melléklet
Az 5. § 4. pontját a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. alcímet (27. §-t) a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (4) bekezdését a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (5) bekezdését a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (2) bekezdését a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (3) bekezdését a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33/A. §-t a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. melléklet a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.