Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (II. 1.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2025. 12. 04

Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (II. 1.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2025.12.04.

Fót Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) -(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása

1. § E rendelet célja Fót Város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § (1) E rendelet területi hatálya Fót Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely az Önkormányzat közigazgatási területén

a) építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, vagy tart fenn,

c) meglévő épület rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja,

d) az épület külső megjelenésén e rendeletben meghatározott változtatást végez.

(3) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

3. §¹ Jelen rendelet alkalmazásában

a) területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, utcaszerkezet, a településkép, valamint beépítési mód védelmével érintett területek, amelyeket a Képviselő-testület védetté nyilvánított;

b) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-, ipari-, avagy agrár-szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

c) védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

d) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, b) és c) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés.

e) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

f) pasztellszínek: A színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

g) föld színek: A barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatait nevezzük földszíneknek.

h) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat.

i) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

j) hagyományos arányú nyílászáró: olyan nyílászáró, melynek a szélesség és magassági arányszáma legfeljebb 0,7 - ahol a szélesség az osztandó, a magasság az osztószám. (szélesség/magasság <=0,7).

k) áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a legfeljebb 50 cm magas lábazatát nem számolva a felülete legfeljebb 49%-a tömör.

II. Fejezet

A helyi értékvédelem

3. A helyi védelem célja

4. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében Fót Város Önkormányzata a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) Helyi területi védelem alatt áll jelen rendelet

a) 1. sz. mellékletében körülhatárolt, egyedi településszerkezetet jelentő településterület (É) és

b) 2. sz. mellékletében körülhatárolt, a műemlékvédelemről szóló törvény szerinti műemléki környezettel közvetlenül szomszédos területek (ÉM).

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értékeket jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.²

(5) A helyi védelem fajtái a területi és az egyedi védelem.

(6) Helyi építészeti értékvédelem alatt álló terület

a) a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés,

b) az utcakép vagy utcakép részlet, valamint

c) a településkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

(7) Helyi építészeti érték a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményhez, építményrészlethez

b) kertépítészeti alkotáshoz, egyedi tájértékhez, növényzethez,

c) szoborhoz, képzőművészeti alkotáshoz, utcabútorhoz

kapcsolódóan az érintett telek egészére, vagy részére terjedhet ki.

4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

5. § (1) A helyi építészeti értékvédelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany egyaránt írásban kezdeményezheti a Polgármesternél.

(2) A helyi építészeti értékvédelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell

a) a kezdeményező nevét/megnevezését, címét;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a védendő érték pontos helyének megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telek, illetve telekrész);

d) a védendő érték rövid leírását;

e) a kezdeményezés indokolását.

(3) A helyi építészeti értékvédelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell

a) a kezdeményező nevét/megnevezését, címét;

b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a védett érték pontos helyének megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telek, illetve telekrész);

d) a kezdeményezés indokolását.

(4) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis maior helyzetet.

(5) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a Képviselő-testület dönt.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve megszüntetésről értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni. A védetté nyilvánításról szóló döntést megelőzően az ingatlanok tulajdonosait az Önkormányzat honlapján közzétett hirdetmény útján kell értesíteni, melyről az érintetteket levélben kell tájékoztatni.

(7) A védetté nyilvánítást nem befolyásolja, hogy a védetté nyilvánítandó érték kinek a tulajdona.

(8) A védetté nyilvánításról vagy megszüntetésről a Polgármester írásban értesíti

a) a védett érték tulajdonosát,

b) műalkotás esetén az élő alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tevőt,

d) az illetékes általános építésügyi hatóságot, az illetékes örökségvédelmi szervet.

(9) A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a Jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(10) A helyi építészeti értékvédelem megszüntetésére – a 9. § (1) bekezdésében leírt eset kivételével – csak vis maior helyzetben és akkor kerülhet sor, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy azt az utólagos értékvizsgálati dokumentáció nem javasolja.

5. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

6. § (1) A védett építmény jó karbantartása a tulajdonos (használó) kötelezettsége.

(2) A védett értékek használata során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi területi védelem alatt álló területen belüli közterületek nem változtathatók meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények bővítését, átalakítását, felújítását úgy kell megvalósítani, hogy az az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegkialakításában, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés), belső kialakításában.

6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

7. § (1) A helyi építészeti értékvédelem alatt álló értékek listáját jelen rendelet mellékletei tartalmazzák. Az értékvédelmi dokumentumok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás minimálisan tartalmazza

a) a helyi építészeti értékvédelem alatt álló terület esetén leírását, térképi ábrázolását,

b) a helyi építészeti érték esetén:

ba) az azt magába foglaló telek helyrajzi számát, címét, helyszínrajzát,

bb) a helyi építészeti érték vonatkozásában készített értékvizsgálati dokumentációt,

bc) az értékvizsgálati dokumentációra alapozott helyreállítási javaslatot, amennyiben az szükséges,

bd) az Önkormányzattól kapott támogatások adatait,

be) az állapotfelmérések adatait,

c) az egyes felújításokról, az érték megőrzés módjáról szóló részletes jelentést műszaki leírás formájában.

(3) A helyi építészeti értékvédelem megszűnése esetén a korábban védett építészeti érték megnevezésének - a hozzátartozó adatokkal és a törlésről szóló döntés pontos megjelölésével együtt -, mint védelem alól kivont elemnek, szerepelnie kell a nyilvántartásban.

7. Helyi építészeti értékvédelem alatt álló értékek megjelölése

8. § (1) A helyi építészeti értékvédelem alatt álló védett értékeket táblával meg kell jelölni. A jelzés elhelyezéséről, fenntartásáról és pótlásáról az Önkormányzat gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(2) A helyi építészeti értékvédelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Fót Város építészeti értéke”.

8. Helyi építészeti értékvédelem alatt álló értékekre vonatkozó szabályok

9. § (1) Helyi építészeti érték (épület, építmény, építmény részlete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor) nem bontható el, kivéve, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen.

(2) Helyi egyedi építészeti értéken csak olyan beavatkozás végezhető, amely nem eredményezi a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, eredetiségének kedvezőtlen irányú megváltozását.

(3) A védett építmény (kivéve a területi építészeti védelem) külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, képző- és iparművészeti, restaurálási, valamint a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát végezni, továbbá a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak a vonatkozó jogszabályoknak és jelen rendeletnek megfelelően lehet.

(4) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatát a személy- és gépjárműbejárat megvalósításának érdekében a védett épület homlokzati jellegzetességének minél teljesebb megőrzésével lehet megváltoztatni.

(5) A védett építményben külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, képző- és iparművészeti, restaurálási, valamint a védett építmény jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő építési, bontási munka is csak a védett érték károsítása nélkül végezhető.

(6) A védett épületek eredeti külső megjelenését, ezen belül

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, részletképzését, valamint ezek rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) az eredeti színezését, vagy ha ez nem ismert, a jellegének és környezetének megfelelő színezését,

d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálati dokumentációtól függően

az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

9. A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények

10. § (1) A település jellegzetes védett szerkezetét, utcavonal-vezetését meg kell őrizni.

(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(4) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani, környezetalakítási terv (KAT) alapján.

(5) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása, bővítése a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell, kivéve, ha a szomszédos épületek építészeti értéket nem képviselnek.

(6) Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak a kötelező szakmai konzultáció pozitív minősítése alapján lehetséges.

10. A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása.

(2)³⁴ A területi védelem alatt álló területen új és meglévő épületek tetőszerkezetét érintő átalakítása esetén az épületek tetőkialakítása 35-45 fok közötti tetőhajlásszögű, hagyományos tetőformájú legyen, amelynek anyaga égetett cserép, az égetett cserép színével megegyező színű és textúrájú egyéb anyagú cserép, korcolt fémlemez vagy természetes pala lehet. Amennyiben az eredeti épület magas-tetejének tetőhajlásszöge más volt vagy a szomszédos épület magas-tetejének tetőhajlásszöge más, ott az eredeti hajlásszög is alkalmazható vagy igazodni lehet a szomszédos épület tetőhajlásszögéhez.

(3) Új épületek vagy meglévő épületek felújítása, bővítése esetén a homlokzati kialakítása vakolt, törtfehér, vagy pasztell színezéssel, illetve természetes kő, fa, üveg anyaghasználata megengedett.

(4) Az épületeken külső megjelenésében falazott kémény alakítható ki.

(5) A kerítések tömör részeinek színe és anyaga az épületek homlokzatával megegyező kialakítású legyen.

11. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12. § (1) A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben – beépítési mód, tömegarányok, tetőforma, tetőhajlásszög homlokzati jellegzetességek, nyílászáró arány és osztásrend - megőrizni.

(2) Védett épületet, épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni.

(3) A védett épület eredeti tetőformáját, a tető dőlésszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.

(4) A homlokzati burkolatokat, díszítőelemeket, tagozatokat meg kell tartani, illetve lehetőség szerint hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.

(5) Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak abban az esetben megengedett, ha az épület arányai és homlokzati elemei, részei nem változnak meg, kivéve, ha az utólagos hőszigetelés a homlokzati architektúra megváltoztatása nélkül megvalósítható.

12. A helyi védett területen elhelyezett építményekre, műtárgyakra vonatkozó követelmények

13. § (1) Védett területen és építészeti értékvédelem alatt álló épület homlokzatán szekcionált garázskapu, külső redőnytok, gépészeti berendezés, klímaberendezés, szerelt kémény nem helyezhető el.

(2)⁵ Utcáról látható tetőfelületen napenergia-hasznosító berendezés napelemcserép kivételével nem helyezhető el. Közterületről nem látható módon napelem elhelyezése lehetséges.

(3) Az épületeken antenna vagy hírközlési egység, gépészeti berendezés a közterületről nem láthatóan, az utcaképi látványt nem zavaróan helyezhető el.

(4) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér, a kötelező szakmai konzultáción egyeztetett formában.

III. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönzési rendszer

13. A támogatási és ösztönzési rendszer célja

14. § Az önkormányzati támogatási és ösztönzési rendszer célja a helyi védelem tárgyát képző építészeti örökség fennmaradásának, értékéhez méltó felújításával színvonalas megjelenésének, és így a város településképi vonzereje megtartásának és növelésének elősegítése.

14. A cél megvalósítása

15. § (1) A 14. § szerinti cél megvalósulásának elősegítése a helyi építészeti örökséget hordozó ingatlan felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, kezelő, jogszerű használó, továbbiakban együttesen: jogosult) örökségvédelmi munkájának támogatásával történik.

(2) E rendelet szerinti helyi értékvédelem céljai megvalósulásának előmozdítása érdekében az Önkormányzat

a) a helyi építészeti örökség értékeinek folyamatos védelme, feltárása, számbavétele, és védetté nyilvánítása,

b) valamint az e rendelet 1.számú mellékletében körülhatárolt történeti városközpont területe építészeti értékeinek, a 2.számú mellékletében körülhatárolt, a műemléki környezettel közvetlenül szomszédos területek építészeti értékeinek, és a 3.számú mellékletében rögzített helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értékek megóvása, állaguk megőrzése

érdekében végzendő helyrehozatali, felújítási munkái költségeinek részbeni térítésével anyagi támogatást nyújthat az (1) bekezdés szerinti jogosultnak.

15. A támogatási és ösztönzési rendszer forrása

16. § (1) A támogatási és ösztönzési rendszer forrása az Önkormányzat éves költségvetése.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete költségvetési rendeletében évente előirányzatot biztosít a helyi védett építészeti értékeknek a 15. § (2) bekezdése szerinti támogatására, a „Helyi védett értékek támogatása” című előirányzat terhére.

(3) A tárgyévre vonatkozó támogatás teljesítése és kifizetése alapos indok esetén a tárgyévet követő évre átvihető. A tárgyévet követő évre átvitt támogatás összegét a tárgy év költségvetéséből a tárgyévet követő év költségvetésébe kell átvinni, amely összeg azonban nem csökkentheti a tárgyévet követő évben támogatásra szánt összeg mértékét. A támogatás tárgyévet követő teljesítéséről és kifizetéséről a pályázat kiírója dönt.

16. A támogatás és ösztönzés meghirdetésének módja

17. § (1) A költségvetés elfogadását követő 30 napon belül a polgármester, a főépítészi iroda közreműködésével nyilvános pályázatot ír ki a 16. § (2) szerinti előirányzat felhasználására e rendelet figyelembevételével.⁶

(2)⁷ Támogatásra

a) a helyi védelem alá helyezett ingatlan és épületrész felett a 15. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, vagy

b) a jellegzetes fóti homlokzattal rendelkező épület felett

jogosult, vagy jogosultak esetén a jogosultak együttesen, a jogosultság igazolása mellett pályázhat/nak.

(3)⁸ A pályázati kiírásban meg kell határozni a pályázathoz melléklendő dokumentumok körét. A pályázathoz kötelezően mellékelendő dokumentumok:

a) jogosultság igazolása

b) a jogosult nyilatkozatai:

ba) nincs adótartozása az Önkormányzat felé,

bb) a pályázati kiírás feltételeit elfogadja,

bc) a pályázat tárgyát képző védett érték felett harmadik félnek nincs rendelkezési jogosultsága, a védett értéket jelzálog nem terheli,

c) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség felmérési terve, leírással, rajzokkal, fotókkal (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, tetőkialakítás M=1:100),

d) a szomszédos épületek feltüntetése legalább fotó montázzsal,

e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség felújításának terve, leírással, rajzokkal, fotókkal (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, tetőkialakítás, színterv M=1:100),

f) részletes költségvetés a végzendő munkákról,

g) építészeti engedélyköteles munkák esetén az építésügyi hatósági eljárás megindításáról szóló igazolás,

h) egyéb, a kiíró által esetenként meghatározott dokumentum.

(4) A pályázati kiírást meg kell jelentetni a város honlapján, és köztéri hirdető táblákon, valamint a helyi újságban.

(5)⁹ A pályázati kiírásban a pályázat közzétételétől számított 30 napot kell biztosítani a pályázat elkészítésére és benyújtására. A kiírásban fel kell hívni a pályázók figyelmét a településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet előírásaira.

(6)¹⁰ A pályázatot egy példányban kell benyújtani személyesen vagy postai úton a Polgármesternek címzett lezárt borítékban, a borítékon „Pályázat a helyi védett értékek támogatására” felirattal.

17. A nyertes pályázók kiválasztása

18. § (1) A pályázatokról a városi főépítész előzetes szakmai véleménye alapján, a Fóti Értéktár Bizottság véleményének kikérésével, a Polgármester dönt a pályázat benyújtási határidejét követő 21 napon belül.

(2) A támogatást nyert jogosulttal az (1) bekezdés szerinti döntést követően a Polgármester 15 napon belül szerződést köt, amelyben rögzíteni kell:

a) a támogatásra jogosult adatait, a támogatott, helyi építészeti érték védelem alatt álló ingatlan adatait, beazonosítva e rendelet 1. számú, 2. számú, 3. számú melléklete szerint,

b) a támogatás teljes feltételrendszerét,

c) az elvégzett munkák igazolásának, bizonylatolásának rendjét

d) a támogatás folyósításának idejét, módját,

e) az 17. § szerinti feltétel vállalását.

f) esetleges egyéb fontos feltétel meghatározását,

A támogatási szerződéshez mellékleteként csatolni kell a pályázathoz benyújtott terveket, költségvetéseket.

(3) A támogatást elnyert jogosult a felújítás megkezdése előtt egyeztetni köteles a városi főépítésszel.¹¹

18. A támogatás szabályozása

19. § (1)¹² A támogatás csak a - nyertes pályázat alapján a jogosulttal kötött támogatási szerződésben meghatározott - helyi védelem alatt álló, 15. § (2) bekezdés szerinti építészeti örökség állagmegóvását, helyrehozatalát, felújítását célzó munkákra használható fel, olyan módon, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elvégzendő munkák költségvetés, illetve a benyújtott számla szerinti igazolt értékének 80%-át, maximum bruttó 800.000,- Ft erejéig. A támogatás kizárólag utófinanszírozással, az elvégzett és leigazolt munkát követően folyósítható.

(2)¹³ A támogatással érintett munka elkészültét a támogatás jogosultjának írásban kell bejelentenie a polgármesternek. A bejelentést követő 8 napon belül a városi főépítész és a polgármester által kijelölt személy az elvégzett munkát a helyszínen ellenőrzi.

(3) Az elvégzett munkát a támogatás jogosultjának tételes számlával kell igazolni. A számlához kötelezendően csatolandó iratok körét, a számla igazolásának módját a támogatási szerződésben kell szabályozni.

(4) A Polgármester az e rendelet, és az e rendelet alapján megkötött támogatási szerződés előírásainak figyelembevételével kiállított igazolt teljesítés esetén intézkedik a támogatás jogosult részére történő folyósításáról.

(5) A Polgármester megtagadja a támogatás folyósítását, ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy:

a) a munkát nem a védett értéken végezték,

b) a munka nem a jóváhagyott terveknek megfelelően készült,

c) a munka nem szolgálta a védett érték pályázat szerinti megőrzését, értékének helyreállítását, értéknövekedését,

d) a munkát nem a támogatási szerződés szerint végezték,

e) az elvégzett munka mennyisége, költsége, a felhasznált anyagok minősége egyértelműen nem állapítható meg.

f) a munka a támogatásra jogosult készre jelentése ellenére sem készült el teljesen.

g) engedélyköteles építési tevékenység esetén a jogosult nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével.

(6) A Polgármester az (5) bekezdés e), f) és g) pontja szerinti esetekben – határidő kitűzésével – hiánypótlásra szólíthatja fel a támogatásra jogosultat, a felszólítás eredménytelensége esetén az addig támogatásra jogosult pályázatát törli a támogatottak közül.

(7) A Polgármester a támogatás mértékének 10%-os csökkentése mellett a szerződéses határidőre be nem fejezett, de a valóságban egyébként a támogatási szerződésnek mindenben megfelelő, jó minőségű, mennyiségileg ellenőrizhető, a védett érték megőrzését szolgáló, legalább 80%-os készültségi fokon álló kivitelezési munka befejezési határidejét 30 nappal meghosszabbíthatja.

19. A támogatás visszakövetelése

20. § (1) Az Önkormányzat által nyújtott támogatással helyrehozott, felújított védett érték helyi védettségének a támogatott által, a támogatás felhasználását követő hét éven belül kezdeményezett – és az Önkormányzat által jóváhagyott - megszüntetése esetén, a támogatottnak a támogatás összegét a mindenkori jegybanki kamat kétszeresével növelt értékben kell visszafizetnie, mely kötelezettséget a támogatási szerződésnek tartalmaznia kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a védett érték elemi kár következtében történő megsemmisülésének esetére nem vonatkozik.

IV. Fejezet

Településképi szempontból eltérő karakterű területek

20. Településképi szempontból eltérő, meghatározó karakterű területek lehatárolása

21. §¹⁴ (1) A településkép szempontjából meghatározó területek (a továbbiakban: TMT) és elnevezéseik

1. Városközpont;

2. Ófalu;

3. Fótújfalu;

4. Kisalag;

5. Királydomb és Csillagdomb,

6. Szent Benedek park;

7. Fóti tó és környéke;

8. Kertváros;

9. Fótliget;

10. Öreghegy és Kertek;

11. Sikátorpuszta;

12. Gazdasági területek;

13. Zártkertek;

14. Természetvédelmi terület;

15. Kastély;

16. Mezőgazdasági- és különleges területek.

(2) Helyi védett értékek esetében a helyi védett értékekre vonatkozó településképi követelmények, és a helyi védett érték elhelyezkedése szerinti TMT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ha ezek ellentétesek, akkor a helyi védett értékre vonatkozó településképi követelményt kell figyelembe venni.¹⁵

(3) Az általános településképi követelmények az összes TMT-re vonatkoznak, amennyiben előírások másképp nem rendelkeznek.¹⁶

(4) Az egyes TMT-re vonatkozó településképi követelmények a kapcsolódó alterületekre egyaránt vonatkoznak.¹⁷

(5) Az alterületekre vonatkozó településképi követelmény csak az alterületre vonatkozik.

(6) A településképi szempontból eltérő, meghatározó karakterű területek lehatárolását a 4. sz térképi melléklet ábrázolja.¹⁸

(7)¹⁹

V. Fejezet

Településképi követelmények

21.²⁰ Általános követelmények

22. § (1)²¹ Hullámpala, műanyag hullámlemez, hagyományostól eltérő anyagú és - kék, zöld és rikító - színű tetőfedés nem alkalmazható.

(2) Lakó, üdülő épületeken nem alkalmazható:

a) tetőfedésként cserepeslemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, trapézlemez,

b) a homlokzaton hullámlemez burkolat,

c) díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat az ablakok, ajtók körül.

(3) Közterületről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el, kivételt képez ez alól a településképi véleményezési eljárás során történő jóváhagyással elhelyezhető művészi alkotás.

(4)²² Utcai kerítések anyagaként nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nádborítás nem alkalmazható. A település teljes területén az utcai kerítésnek legalább 50% átláthatóságot kell biztosítani, kivéve ahol az adott TMT-re vonatkozó előírás másképp rendelkezik.

(5) A kötelező építési vonal a kialakult előkert mérete. Kialakult állapot hiányában a kötelező építési vonal a telekhatártól számított 5 méter. Az épület teljes utcafront felé eső homlokzatának legalább a 40%-a kötelezően az építési vonalon kell álljon.²³

(6) Valamennyi TMT területen az újonnan létesített és a meglévő épületek bővítésével létrehozott épületek terepszint feletti szintszáma legfeljebb földszint+tetőtérbeépítés lehet, amennyiben az egyes TMT területekre vonatkozó egyedi előírások másként nem rendelkeznek.²⁴

(7)²⁵ Valamennyi TMT területen a külön jogszabályban meghatározott gépjárműigényt szükséges biztosítani saját ingatlanon belül.²⁶

(8)²⁷ Valamennyi TMT területen, amennyiben az egyes TMT területekre vonatkozó egyedi előírások másként nem rendelkeznek, telkenként két darab kapu létesíthető, melynek legnagyobb szélessége 4,5 méter. Gazdasági TMT területeken a kapu legnagyobb szélesség 10 méterig növelhető.²⁸

(9) Gépjárművet csak teljes mértékben burkolt felületen lehet tárolni, melynek minimális szélessége 2,5 méter, minimális mélysége 5,0 méter.²⁹

(10)³⁰ Két gépjárműnél több befogadó képességű parkolóból gépjárművel csak előremenetben lehet kihajtani közterületre, a gépjárművek megfordulásának lehetőségéről ingatlanon belül gondoskodni kell burkolt felületen, mely nem számítható be a telek zöldfelületi mutatójába.

(11) Közterületről látható tetőfelületen megújuló energiát hasznosító- és egyéb gépészeti berendezések a tetőfelület dőlésétől nem térhetnek el, a tetőfelülettől indokolatlanul nem emelhetőek el.³¹

22. A településkép szempontjából meghatározó területi építészeti követelmények

23. § (1)³² Az épületek utcai homlokzatán, tetőszerkezetén közterületről látható helyre technológiai létesítmény (klímaberendezés, szellőző, szerelt kémény stb.) nem helyezhető el.

(2) Lakó-, és üdülő épületeken

a) a homlokzatok színezésénél pasztell- és földszínek használata engedett meg, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként használhatók,

b)³³ utcafonti homlokzaton utólagosan külső redőnyszekrény nem helyezhető el,

c)³⁴ új épületeket, meglévő épületek átalakítását úgy kell megtervezni, hogy a homlokzaton utólagosan gépészeti- és megújuló energiát hasznosító vagy termelő berendezés elhelyezése nem megengedett.

(3)³⁵ Kerítések magassága legfeljebb 1,80 méter magas lehet. Amennyiben a telekhatáron támfal építése is szükségessé válna, a kerítés és a támfal együttes magassága a kerítés teljes szakaszán sehol sem haladhatja meg a 2,5 métert. Hátsó telekhatáron tömör kerítés csak zajvédő falként történő kialakítás esetén lehet.

(4)³⁶ Utcafronti kerítések elé, valamint közvetlenül az útpadka mellé (gépjárművek leállása, lehúzódás) nem ültethető tömör sövény.

(5) A telekbehajtó és a közterületi járda burkolatának az útszakasz egységes megjelenése érdekében igazodnia kell a már kialakult állapothoz.

(6) Építés során kötelező a fás szárú növényállomány megőrzése, ettől eltérni csak akkor lehet, ha igazoltan beteg, kiöregedett a faállomány vagy az épület elhelyezése ellehetetlenül.

(7) Közterületi fás szárú növényültetés csak tulajdonosi hozzájárulás alapján végezhető. Közterületek, közutak fásítása során előnevelt, többször iskolázott várostűrő fajok, külterületen csak őshonos fajok alkalmazhatók.

23.³⁷ Ófalu és Városközpont

24. § (1)³⁸ A történelmi városközpont TMT teljes területe helyi területi értékvédelem alatt áll. A Városközpont TMT lehatárolását az 1. számú melléklet tartalmazza

(2) Városközpont TMT területen:³⁹

a) a beépítés módja illeszkedjen az utcára, utcaszakaszra jellemző, már kialakult beépítéshez (oromfalas oldalhatáron álló vagy utcával párhuzamos gerincű, zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés).

b) az újonnan létesített és a meglévő épületek bővítésével létrehozott épületek terepszint feletti szintszáma legfeljebb földszint + 1 építményszint + tetőtérbeépítés lehet, önkormányzati célt megvalósító épületek esetében az épületek terepszint feletti szintszáma legfeljebb földszint + 2 építményszint + tetőtérbeépítés/tetőterasz

c) pince, mélygarázs építése megengedett;

d) tetőhéjalásaként csak natúr színű, égetett cserép, vagy szürke színű azbesztmentes műpala alkalmazható;

e) közterületről látható építmény homlokzata csak vakolt felületű, kisméretű égetett tégla vagy terméskő lehet;

f)⁴⁰ a közterületről látható homlokzatokon terméskő és kisméretű égetett tégla a lábazaton, vagy a teljes homlokzat legalább 1/4-én alkalmazható:

fa) összefüggő felületként,

fb) falazott falként, vagy

fc) legalább 6 cm vastag burkolatként;

g) az épületek homlokzati felületének színezésénél a szomszédos, csatlakozó épületekhez illeszkedő, hagyományos, nem rikító színek alkalmazhatók;

h) hagyományos arányú, hagyományos színvilágú nyílászárók alkalmazhatók;

i) tömör kerítés az épülethez illeszkedő, vakolt felületű lehet;

j) áttört kerítés építése esetén az alábbi anyagok használhatók:

ja) fa,

jb) fém,

jc) vakolt, falazott szerkezet,

jd) falazott terméskő,

je) legalább 6 cm vastag terméskő burkolat

jf) élő növényzet

k) telkenként legfeljebb egy darab, középfelnyíló kapu létesíthető – kivéve az átnyúló telkeket – melynek legnagyobb szélessége 4,5 méter, legnagyobb magassága 3,5 méter.

(3) Ófalu TMT területen a helyi területi védelemre vonatkozó 11. § és 12. § általános szabályok mellett az alábbi előírások betartása kötelező:⁴¹

a)⁴² az épület utcafrontján szekcionált garázskapu nem létesíthető, csak középfelnyíló, befelé nyíló kapu,

b) homlokzat-képzésnél csak természetes anyagok (kő, tégla, vakolat architektúra, fa, üveg, indokolt esetben fém, kerámia cserép, pala) alkalmazhatók,

c) utcai tetőfelületeken hófogórácsok elhelyezése nem megengedett,

d) nyílászáró pácolt, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színekre (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai) mázolt kivitelben készülhet,

e) az ablakok külső árnyékolására a redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos vagy fehér színben lehet alkalmazni,

f) utcafronti kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez vagy műanyagbetétes,

g) kerti építmény és melléképület csak hagyományos anyagból – kő, téglafa -, natúr színű cserépfedéssel, magastetős kialakítással készülhet,

h)⁴³ telkenként legfeljebb egy darab középfelnyíló kapu létesíthető – kivéve az átnyúló telkeket – melynek legnagyobb szélessége 4,5 méter, legnagyobb magassága 3,5 méter,

i)⁴⁴ a meglévő tömör kerítés megtartható, újjáépíthető, azonban amennyiben az utcaszakaszon tömör kerítés jellemző, nem kötelező az áttört kerítés építése,

j)⁴⁵ utcáról látható tetőfelületen napenergia-hasznosító berendezés napelemcserép kivételével nem helyezhető el, illetve közterületről nem látható módon napelem elhelyezése lehetséges.

(4) A Szeberényi utca térfalai megtartandók.

(5) Ófalu területén új épület zártsorú beépítési móddal létesíthető, kivéve ahol a kialakult beépítési mód oldalhatáron álló.

(6) Ófalu területén új épület létesítése vagy meglévő épület felújítása, átépítése, bővítése esetén:

a) az épület utcafrontján szekcionált garázskapu nem létesíthető, csak középen felnyíló, fából készült vagy faburkolatú kapu,

b) homlokzat-képzésnél csak természetes anyagok (kő, tégla, vakolat architektúra, fa, üveg, indokolt esetben fém, kerámia cserép, pala) alkalmazhatók.

(7) A meglévő buszmegállókat, utcabútorokat egységes kivitelű, az épített környezet értékeihez igazodó minőségű köztárgyakra kell cserélni.

(8)⁴⁶ Ófalu területén az alkalmazandó tető dőlésszöge 35-45 fok között lehet.

(9)⁴⁷ Városközpont TMT területen meglévő vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat érintő bárminemű átalakítás és rekonstrukció esetén földalatti elhelyezésre át kell térni.

24. Fótújfalu és Kisalag

25. § (1)⁴⁸ Elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) Lejtős terep esetében kötelező az új épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartásával.

(3) Előkert nélküli épület utcai homlokzatán tilos garázskapu elhelyezése, kivéve zártsorú beépítés esetén.

(4) Utcafronti homlokzaton zártsorú beépítés esetén szekcionált garázskapu nem létesíthető, csak középen felnyíló, fából készült vagy faburkolatú kapu.

(5) Kötelező az utcai telekhatár vonalában álló támfalak, tömör kerítések növénnyel min. 50 %-os mértékben történő befuttatása.

(6)⁴⁹ Amennyiben az épület rövidebb oldalhossza nem haladja meg a 7 métert, az alkalmazandó tető dőlésszöge 35-42 fok között lehet. Minden egyéb esetben a minimális tető dőlésszög 30 fok.

25. Szent Benedek park

26. § (1)⁵⁰ Elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) Az ablakok külső árnyékolására a redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos vagy fehér színben lehet alkalmazni.

(3) Az újonnan létesített és a meglévő épületek bővítésével létrehozott épületek terepszint feletti szintszáma legfeljebb földszint + 2 építményszint + tetőtér-beépítés lehet⁵¹

26. Fótliget

27. § (1)⁵² Elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) A területen kukatároló a kerítéssel egybeépítve létesíthető, amelynek fedése az épület fedésével, homlokzata a lakóház homlokzatával megegyező lehet.

(3) A telek utcafrontja legfeljebb 1,5 méter magas, nem tömör kerítéssel határolható el a Mátyás király utca, a Mézeskalács utca, a Garabonciás utca, az Igazmondó utca és az Aranykapu utca mentén.

(4) Kioszk a területen nem létesíthető.

(5) az újonnan létesített és a meglévő épületek bővítésével létrehozott épületek terepszint feletti szintszáma legfeljebb földszint + 1 építményszint + tetőtér-beépítés lehet⁵³

27.⁵⁴ Kastély

28. § (1) Új épületek elhelyezése, meglévő épületek átépítése, bővítése esetén az épületek homlokzata jellemzően vakolt kialakítású legyen, a felület legfeljebb 40%-a lehet kő vagy téglaborítású, nagytáblás és fém burkolóelemek alkalmazása nem megengedett.

(2) Kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes kialakítású.

28.⁵⁵ Fóti tó és környéke

29. § (1)⁵⁶ Elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) Lejtős terep esetében kötelező az új épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartásával.

(3)⁵⁷

(4) Kötelező az utcai telekhatár vonalában álló támfalak, tömör kerítések növénnyel min. 50 %-os mértékben történő befuttatása.

(5)⁵⁸ Amennyiben az épület rövidebb oldalhossza nem haladja meg a 7 métert, az alkalmazandó tető dőlésszöge 35-42 fok között lehet. Minden egyéb esetben a minimális tető dőlésszög 30 fok.

29.⁵⁹ Királydomb és Csillagdomb

30. § (1)⁶⁰ Elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) Lejtős terep esetében kötelező az új épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartásával.

(3) Kötelező az utcai telekhatár vonalában álló támfalak, tömör kerítések növénnyel min. 50 %-os mértékben történő befuttatása.

(4)⁶¹ Az újonnan létesített és a meglévő épületek bővítésével létrehozott épületek terepszint feletti szintszáma legfeljebb földszint + 1 építményszint + tetőtér-beépítés lehet.

30.⁶² Kertváros

31. § (1)⁶³ Elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) Lejtős terep esetében kötelező az új épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartásával.

(3) Kötelező az utcai telekhatár vonalában álló támfalak, tömör kerítések növénnyel min. 50 %-os mértékben történő befuttatása.

(4)⁶⁴ Amennyiben az épület rövidebb oldalhossza nem haladja meg a 7 métert, az alkalmazandó tető dőlésszöge 35-42 fok között lehet. Minden egyéb esetben a minimális tető dőlésszög 30 fok.

30/A.⁶⁵ Öreghegy és Kertek

31/A. § (1) Elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező terület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) Lejtős terep esetében kötelező az új épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél inkábbi megtartásával.

(3) Utcafronti homlokzaton felfelé nyíló garázskapu nem létesíthető, csak középen felnyíló, fából készült vagy faburkolatú kapu.

(4) Kötelező az utcai telekhatár vonalában álló támfalak, tömör kerítések növénnyel min. 50 %-os mértékben történő befuttatása.

(5) Az alkalmazandó tető dőlésszöge 35-45 fok között lehet. A tető felületének 20%-án alkalmazható 45 fok feletti tető dőlésszög is.

(6) Épületek tetőfedésére csak égetett agyag vagy természetes anyagú tetőfedés alkalmazható.

(7) Kerítések anyaga csak természetes fa, kő, nád, élő növényzet lehet.

(8) Telken belüli szintkülönbségeket természetes föld rézsűvel vagy szikkerttel szükséges kialakítani, épített támfal nem engedélyezett.

31.⁶⁶ Zártkertek

32. § (1) A területeken új épület építése, meglévő épület átalakítás, bővítése esetén a természetes anyaghasználat, kő-, tégla, fa- vagy vakolt homlokzat, cserépfedés a megengedett.

(2) Lejtős terepen kötelező az épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartásával. A tömeg harmonikus illeszkedését a hegyoldalba minden alkalommal, látványképpel igazolni kell.

(3) Lejtős terep esetében, a lejtő felől nézve egymás felett, a tömegek egymáshoz képest történő eltolása nélkül, 2 szintnél több nem jelenhet meg.

(4) A területen tömör kerítés nem létesíthető, az utcai kerítésnek legalább 50% átláthatóságot kell biztosítania.

(5)⁶⁷ Amennyiben az épület rövidebb oldalhossza nem haladja meg a 7 métert, az alkalmazandó tető dőlésszöge 35-42 fok között lehet. Minden egyéb esetben a minimális tető dőlésszög 30 fok.Az alkalmazandó tető dőlésszöge 35-45 fok között lehet.

32. Sikátorpuszta

33. § (1)⁶⁸ Elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) A területen új építményeken a természetes, hagyományos anyaghasználat megengedett.

(3) Lakóépületek esetében hagyományos kő-, vagy vakolt homlokzat, natúr színű cserépfedés, 35-45 fokos magastető megengedett.

33.⁶⁹ Gazdasági területek

34. § (1)⁷⁰ Elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező területen kialakult színvonalas anyaghasználathoz, illeszkedjen a szomszédos épületek építészeti megjelenéséhez, homlokzati színezéséhez.

(2) A területen rikító színek sem a homlokzaton, sem a tetőfelületen nem alkalmazhatóak.

(3) Kioszk (telefonfülke kivételével) nem helyezhető el.

(4) A területen a növényállomány kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a tájra jellemző fajokat. A kiültetett faállomány legalább 50%-a előnevelt, 2-szer iskolázott fa kell, hogy legyen. „Vattázó termésű” fa nem ültethető.

34.⁷¹ Természetvédelmi területek

35. § (1) A területen új építmény csak a természeti környezet táji elemeinek figyelembevételével helyezhető el.

(2) A területen kötelező a természetes anyaghasználat (kő, tégla, fa) és a cserépfedés az építményeken, kivett művelési ágú telekrész lekerítésére kizárólag fakerítés használható.

(3)⁷² Amennyiben az épület rövidebb oldalhossza nem haladja meg a 7 métert, az alkalmazandó tető dőlésszöge 35-42 fok között lehet.

35.⁷³ Mezőgazdasági- és különleges területek

36. § (1) Hullámpala, műanyag hullámlemez, kék, zöld és rikító színű tetőfedés nem alkalmazható.

(2) Erdő és mezőgazdasági övezetekben tömör kerítés nem megengedett.

(3)⁷⁴ Épületeken alkalmazott színek esetében kerülni kell a tájba nem illő színek alkalmazását.

(4)⁷⁵ Amennyiben az épület rövidebb oldalhossza nem haladja meg a 7 métert, az alkalmazandó tető dőlésszöge 35-42 fok között lehet.

IV. Fejezet

A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai

36. Általános előírások

37. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas településképi szempontból meghatározó területek:

a) gazdasági területek,

b) mezőgazdasági területek.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas, településképi szempontból meghatározó területek:

a) Ófalu,

b) Fótújfalu,

c) Kisalag,

d) Fóti-tó környéki területek,

e) Természetvédelmi területek: Mogyoródi patakmente, Somlyó-hegy, Keszi-hegy.

(3) Beépítésre szánt új fejlesztési területeken, a helyi területi védelem alatt álló területeken, és a Déli Vállalkozási területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell kiépíteni.

(4) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

(5) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyúttal a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(6) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a) műemléki környezetben,

b) a történeti városközpont területén,

c) sétáló utcává alakítandó utcában,

d) területgazdálkodási igény miatt,

e) helyi védettségű területen,

f) közparkokban

csak földalatti elhelyezéssel létesíthető.

37. Teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlés

38. § Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein antenna

a) gazdasági területek kivételével csak meglévő építményre telepíthető,

b) helyi védettséggel érintett területen, helyi egyedi védettséggel érintett építményen, közparkban nem telepíthető.

38. Felszíni energiaellátási sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások

39. § A helyi védettség alatt álló területek, közparkok területén a felszíni energiaellátási sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos követelmények:

a) elsősorban épületben vagy terepszint alatti elhelyezés

b) felszín feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, faburkolat, korcolt fémlemez-fedés megengedett.

V. Fejezet

Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

39.⁷⁶

40. §

40. A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai

41. § (1) Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(2)⁷⁷

(3) Legfeljebb 1,5 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés az alábbi helyeken létesíthető:

a) Kossuth Lajos utcában,

b) Károlyi Mihály utcában

c) Vörösmarty utcában,

d) Szent Benedek park területén,

e) Német Kálmán utcában,

f) Dózsa György úton,

g) Keleti Márton úton,

h) vasútállomásoknál,

i) Volán-buszfordulónál,

j) Fáy Présháznál

k) természetvédelmi területek útvonalain, tanösvényeken.

(4)⁷⁸ Nem helyezhető el reklám, közterületi információs berendezés a Fóti út, Hajcsár út, M2-es út által határolt területen.

(5) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet.

41. A helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett területre vagy elemre vonatkozó településképi követelmények

42. § (1) Helyi védelem alatt álló területen, védett épületen, építményen, közterületen reklámhordozó – az egyes rendeltetési egységek megjelölését szolgáló cégér és címtábla kivételével – nem helyezhető el. A cégéreket hagyományos módon és nagyságban, kovácsoltvas, illetve réz anyag felhasználásával kell kialakítani, a címtáblákat egységes kialakítással rézből kell megvalósítani.

(2) A cégérek és címtáblák kialakításánál a rikító színek használatát kerülni kell.

42. Egyéb területekre vonatkozó településképi követelmények

43. § (1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézmények épületeinek, építményeinek homlokzatán az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(3) Gazdasági területen saját vállalkozást népszerűsítő hirdetőberendezés torony alkalmazásával is elhelyezhető, amelynek magassága legfeljebb 35 m lehet.

VI. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

43. A településkép-védelmi tájékoztatás

44. § (1) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a településképi követelményekről tájékoztatást kérhet.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás iránti kérelmet – a Fóti Közös Önkormányzati Hivatal címén - a városi főépítészhez kell eljuttatni elektronikus úton, vagy személyesen, vagy írásban.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a Kérelmező nevét, a Kérelmező elérhetőségét, az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, az építési tevékenység jellegét.

(4) A tájékoztatóban szereplő - a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló - kötelező, irányadó és tájékoztató tartalmi és eljárási elemeket az építési munkával érintett ingatlan és környezete adottságait is figyelembe véve, együttesen kell értelmezni és alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

(5) A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat

(6) A tájékoztatót a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül meg kell adni.

1.⁷⁹ Szakmai konzultáció esetei és a kötelező konzultáció szabályai

1. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett építési tevékenység:⁸⁰

a)⁸¹

b)⁸²

c) a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozik,

d)⁸³ helyi egyedi védelem alatt álló értéket érint, és

e) helyi területi védelemmel érintett ingatlant érint.

(2) A szakmai konzultáció a városi főépítésznek benyújtott írásos kérelemre indul.⁸⁴

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:⁸⁵

a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,

b)⁸⁶ az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat,

c)⁸⁷ a településképet érintő tervezett tevékenység ismertetését,

d)⁸⁸ a kitöltött és aláírt szakmai konzultáció nyomtatványt.

(4)⁸⁹ A szakmai konzultáció a főépítésszel írásban történik.⁹⁰

(5) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a városi főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.⁹¹

(6)⁹² A konzultációhoz a dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (pdf/A. formátumban) meg kell küldenie a főépítésznek.

(7)⁹³

(8) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon –tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.⁹⁴

(9)⁹⁵

VII. Fejezet

A településkép véleményezési eljárás

45. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

46. § (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) új építmény építési engedélyezési eljárását,

b) meglévő építmény - a meglévő tetőtér beépítését is ide értve - bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást

megelőzően.

(2) E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek helyi egyedi vagy területi védettség alatt állnak.

46. A településképi véleményezési eljárás szabályai

47. § (1)⁹⁶ A településképi véleményezési eljárás a kérelemre indul, amit az ÉTDR rendszerbe történő feltöltéssel kell kezdeményezni.

(2) A Polgármester településképi véleményét a városi főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, megadja szakvéleményét.

(3)⁹⁷

(4) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció, illetve e rendelet, valamint a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.

(5)⁹⁸ A településképi véleményt - a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - az elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni..

(6) A Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.

47. A településképi véleményezés szabályai

48. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatónak megfelelően készült-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben szereplő ajánlásokat,

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl - megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,

(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatosan vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám-és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(4) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatosan vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz- a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő - beavatkozásokra,

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel az meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

VIII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

48. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

49. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a)⁹⁹ építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek,

b) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezésének,

c)¹⁰⁰ építmények rendeltetésének és rendeltetési szám változtatásának megkezdése előtt.

(2)¹⁰¹ E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés-köteles tevékenység:

a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,

b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró - áthidalóját nem érintő cseréje, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

c) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása

d) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,

e)¹⁰²

f)¹⁰³

g) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

h)¹⁰⁴

i)¹⁰⁵ utcafronti kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,

j) nem építési kivitelezéshez kapcsolódóan az 1 hónapnál tovább fennmaradó mobil illemhely, mobil mosdó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése,

k) áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,

l) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, árnyékoló elhelyezése,

m) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talpazatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

n) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talpazatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

o) szellőző-, klíma- napenergia-hasznosító berendezés építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,

(3) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének- részleges vagy teljes megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest:

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

49. A településképi bejelentési eljárás szabályai

50. § (1)¹⁰⁶ A településképi bejelentési eljárás az Ügyfél által a Polgármesterhez benyújtott elektronikus bejelentésre indul, melyet az E-TÉR rendszeren vagy e-papiron keresztül szükséges benyújtani.

(2) A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv – helyszínrajz, jellemző szintek alaprajza, homlokzatok, utcakép vagy fotódokumentáció a szomszédos épületek feltüntetésével -, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

(3) A Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával, vagy anélkül tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről értesíti, ha

a) a dokumentáció nem felel meg jelen rendeletben és más jogszabályokban meghatározott előírt követelményeknek

b) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítéssajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben zavarja, illetve korlátozza.

(4) A Polgármester hatósági határozatban megtiltja az építési tevékenységet, rendeltetésváltoztatást, illetve figyelmezteti a kérelmezőt a jogellenesen végzett tevékenységek jogkövetkezményére, ha

a) a dokumentáció nem felel meg jelen rendeletben és más jogszabályokban meghatározott előírt követelményeknek

b) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben zavarja, illetve korlátozza.

(5) A 49. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,

a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,

b) ha a Polgármester a bejelentést tudomásul veszi és az előírt feltétel teljesülését a városi főépítész igazolja,

c) ha a Polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.

(6)¹⁰⁷ Az eljárás végén a hatósági határozattal egy időben a tervdokumentáció egy záradékolt példányát a kérelmezőnek meg kell küldeni, a második példány az ügyiratban marad.

(7)¹⁰⁸ A polgármesteri hatósági határozat a határozat közlésétől számított fél évig érvényes, ez idő alatt lehetséges az építési tevékenységet megkezdeni. Az igazolás megkérése nélkül, vagy annak érvényességi ideje lejárta után az építési tevékenységet nem lehet megkezdeni.

(8)¹⁰⁹ Az építtető jogosultsággal rendelkező tervező közreműködésének bevonása nélkül saját maga is elkészítheti az egyszerűbb munkálatokhoz szükséges bejelentési dokumentumokat, amennyiben a Településképi bejelentést megelőzően szakmai konzultáció során a Főépítész ezt engedélyezi számára

IX. Fejezet

A településképi kötelezés

50. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei

51. § (1) A Polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a helyi építési szabályzatban, illetve e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a) településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

b) a településképi véleményezési, illetve bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,

c) a településképi bejelentés elmulasztása,

d) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása

esetében.

(3) A Polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

a) helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezete műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat,

b) a településkép védelme érdekében, különösen, ha:

ba) a természetes terepviszonyok nem megengedett mértékű megváltoztatása, az építmény telepítése, terepre illesztése nem e rendelete előírásai szerint történt az építmény külső megjelenése (tömege, homlokzata, tetőzete, színezése) a városképet lerontja, nem felel meg e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben ajánlottaknak,

bb) az utcafronti épület leromlott műszaki állapotából eredően élet- vagy balesetveszélyessé vált,

bc) településképet rontó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha:

azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak,

műszaki állapota, megjelenése nem megfelelő,

tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző városképi látványban idegen elemként jelenik meg,

harsány színeivel, nagy méretével kirívó, feltűnő módon jelenik meg a városképben;

c) az építményt nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják;

d) az előírásoknak megfelelő zöldfelület kialakítása és annak fenntartása érdekében;

e) bejelentés, vagy tudomásul vétele nélkül, vagy bejelentéstől eltérően került megépítésre, átépítésre, funkcióváltásra.

(4) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.

51. A településképi kötelezési eljárás szabályai

52. § (1) A Polgármester az 51. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak esetén kötelezheti az érintett ingatlan tulajdonosát, bérlőjét, használóját az érintett építmény, építményrész, hirdető- és reklámberendezések felújítására, átalakítására, vagy elbontására.

(2) Az 51. § szerinti eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályait kell alkalmazni.

(3)¹¹⁰

(4)¹¹¹

X. Fejezet

Záró rendelkezések

51. Hatályba léptető rendelkezések

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

52. Hatályon kívül helyező rendelkezések

54. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a településképi véleményezési eljárásról szóló 14/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelet,

b) a településképi bejelentési eljárásról szóló 15/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelet,

c) a reklámok közzétételéről, a reklámhordozók és a reklámhordozókat tartó berendezések elhelyezéséről szóló 39/2017. (X.26.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 2/2018. (II. 1.) önkormányzati rendelethez

A történelmi városközpont lehatárolása

A történelmi városközponthoz tartozó ingatlanok helyrajzi szám szerinti lehatárolása:

1019, 1020, 1021 (árok) egy része, 1022, 1023,1024,1025, 1027/1, 1028, 1029, 1030, 1087, 1088, 1098 ( Czuczor Gergely utca) egy része, 1117 (közterület) , 1118, 1119, 1120, 1121/1, 1121/2, 1122, 1123, 1124/1, 1124/2, 1124/3, 1126, 1127/1, 1127/2, 1128, 1129/7, 1129/9, 1129/10, 1129/11, 1129/12, 1129/13, 1135/1, 1135/2, 1136, 1137, 1138, 1139, 1140, 1141, 1142, 1143/1, 1143/2, 1144, 1145, 1146, 1291 (Károlyi István út) egy része, 1292 (Vörösmarty tér), 1293, 1294, 1295, 1296, 1297, 1298, 1299 (Vörösmarty utca), 1300, 1301, 1302, 1303, 1304/1, 1304/2, 1305/1, 1305/2 (Vörösmarty tér), 1306, 1307 (Deák Ferenc utca), 1308,1309/1, 1309/2, 1311, 1312 (Névtelen utca), 1313, 1314, 1315, 1316, 1317 (Szeberényi utca), 1318 (48-as Ifjúság utca) egy része, 1346, 1347, 1348, 1349, 1350, 1526, 1527, 1528/1, 1546 ( Károlyi István út), 1547, 1548, 1549, 1550, 1551”

2. melléklet a 2/2018. (II. 1.) önkormányzati rendelethez

A műemléki környezettel közvetlenül szomszédos, helyi védelem alatt álló ingatlanok

a) felsorolása helyrajzi számok szerint:

893, 894, 895, 896, 897, 898, 899, 967, 968, 973, 982, 983/2, 984, 985, 986, 987, 988, 989, 990, 993, 997, 998, 999, 1003, 1004, 1005, 1012/1, 1012/2, 1013, 1030, 1031, 1032, 1033, 1034, 1035, 1036, 1037, 1076, 1077, 1078, 1079, 1080, 1081, 1082, 1083, 1084, 1085, 1086, 1087, 1088, 1089, 1090, 1091, 1092, 1093, 1094, 1095, 1096, 1097, 1118, 1119, 1120, 1121/1, 1121/2, 1128, 1129/7, 1129/10, 1129/11, 1129/12, 1129/13, 1122, 1123, 1124/1, 1126, 1135/1, 1135/2, 1136, 1137, 1138, 1139, 1140, 1141, 1151, 1153/1, 1153/2, 1154, 1156, 1157, 1158/1, 1158/2, 1165/1, 1165/2, 1166, 1167, 1168/1, 1275, 1277, 1278, 1279, 1280, 1281/1, 1290/1, 1290/2, 1290/4, 1290/5, 1302,1303, 1308, 1309, 1310, 1311, 1313, 1314, 1315, 1340, 1342, 1343, 1344, 1345, 1346, 1347, 1348, 1349, 1350, 1351, 1352, 1353, 1354, 1373, 1374, 1375, 1376, 1377, 1498, 1499, 1500, 1501, 1502, 1503, 1504, 1505, 1506, 1507, 1508, 1509, 1510, 1517, 1518, 1519, 1520, 1523, 1526, 1530, 1531, 1534, 1535, 1536, 1539, 1540, 1597, 1598, 1599, 1600, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 1606, 1607, 1608, 1609, 1610, 1611, 1612, 1613, 1614, 1619, 1620, 1621, 1622, 1623, 1624, 1625, 1626, 1627, 1628, 1629, 1631, 1632, 1734/1, 1734/2, 1735, 1736, 1737/1, 1737/2, 1738, 1880, 5002, 5003, 5048, 6425/1, 6425/3, 6425/4, 6428, 6431, 6434/3, 6435, 0283/20

b) és térképi lehatárolása:

3. melléklet a 2/2018. (II. 1.) önkormányzati rendelethez¹¹²¹¹³¹¹⁴

Helyi építészeti értékek

sorszám	megnevezés, cím	hrsz
1	Református templom	1548 hrsz.
2	Evangélikus templom	135o hrsz.
3	Baptista imaház	1377 hrsz.
4	Művelődés ház	1547 hrsz.
5	Török-kút	1117 hrsz.
6	Mandák villa	982 hrsz.
7	Németh Kálmán Emlékház	2825 hrsz.
8	Katolikus óvoda épülete	1300 hrsz.
9	„Magyar Lajos-féle" lakóház	2171 hrsz.
10	Kőkereszt	1929 hrsz.
11	Kőkereszt	2155 hrsz.
12	Lakóház a SuumCuique telepen	2161 hrsz.
13	Lakóház a SuumCuique telepen	2190 hrsz.
14¹¹⁵
15	Lakóház utcafronti homlokzata	1521/1 hrsz.
16	Lakóház utcafronti homlokzata	1542 hrsz.
17	Kerítés és kapu	4092/56 hrsz.
18	Hősi emlékmű	1546 hrsz.
19	Köztéri szobrok	1298 hrsz.
20	Kisalagi fiókkönyvtár	2821/2 hrsz.
21	Major épület	1286/7 hrsz.
22	Kőkereszt	1289
23	Kőkereszt	1695
24	Tájház – Petőfi Sándor utca 6	1372

4. melléklet a 2/2018. (II. 1.) önkormányzati rendelethez¹¹⁶

Eltérő karakterű területek lehatárolása

1. null

A 3. § nyitó szövegrésze a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

Módosította a 14/2021. (VIII.2.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. augusztus 17-től.

A 11/2019 (IV.25.) számú önkorm. rendelet 1. §.–val módosított szöveg, mely változás 2019. április 26-tól hatályos.

⁴

A 11. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

A 13. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 20. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁶

Módosította a 31/2019. (IX.26.) számú önkorm. rendelet 1. §.-a, hatályos 2019. 09.27.-től

⁷

A 17. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁸

A 17. § (3) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁹

A 17. § (5) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 20. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

A 17. § (6) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 20. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹

Módosította a 31/2019. (IX.26.) számú önkorm. rendelet 2. §.-a, hatályos 2019. 09.27.-től

¹²

A 19. § (1) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 20. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 19. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴

A 21. § a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵

A 11/2019 (IV.25) számú önkorm. rendelet 3. §.–val módosított szöveg, mely változás 2019. április 26-tól hatályos.

¹⁶

A 11/2019 (IV.25) számú önkorm. rendelet 4. §.–val módosított szöveg, mely változás 2019. április 26-tól hatályos.

¹⁷

A 11/2019 (IV.25) számú önkorm. rendelet 5. §.–val módosított szöveg, mely változás 2019. április 26-tól hatályos.

¹⁸

A 11/2019 (IV.25) számú önkorm. rendelet 7. §.–val módosított szöveg, mely változás 2019. április 26-tól hatályos.

¹⁹

A 21.§ (7)-(14) bekezdéseit a 11/2019.(IV.25.) számú önkormányzati rendelet 8-a §-a 2019. április 26-tól hatályon kívül helyezte.

²⁰

A 21. alcím címe a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

²¹

A 22. § (1) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 20. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

²²

A 22. § (4) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²³