Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Diósd Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 23/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 1. § (3) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) 1. sz. melléklet:            SZT-M/2018. jelű Szabályozási Terv                        – M=1:2000                                                               (1.-8. szelvény+ jelmagyarázat)

2. §

A HÉSZ a következő 1/A. §-al egészül ki:

„ 1/A. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: Áttörtnek az a kerítés minősül, amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45 fokos szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50 %-án takarja.
2. Bruttó szintterület: Az összes építményszint bruttó (falakkal együtt mért) területe.
3. Csurgó-távolság: Az eresz külső függőleges síkja és a hozzá tartozó falsík közötti távolság.
4. Egyszintű növényzet: Gyepszint.
5. Építési vonal: Az építési hely utcafronti határvonala.
6. Fő rendeltetésű épület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő önálló rendeltetési egységeket tartalmazó, a területhasználatot nem zavaró épület.
7. Hagyományos utcakép: Az oldalhatáron álló vagy zártsorú beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kiosztása, anyagválasztásai és építészeti díszítő elemei.
8. Háromszintű növényzet: gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen.
9. Hézagosan zártsorú épület-elhelyezés: Az oldalhatáron álló és a zártsorú épület-elhelyezés között átmenetet képező - általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületek - sajátos épület-elhelyezési módja, ahol a zártsorú kialakítás ütemezett megvalósítása során első ütemben csupán a fő rendeltetésű épület egy része épül meg.
10. Invazív faj (magyarul = özönfaj): azon tájidegen faj, amely agresszíven és nagy tömegben terjed, tűrőképessége, szaporodó- és terjedő-képessége révén elfoglalja a természetes vagy az ember által létrehozott élőhelyeket, módosítja és veszélyezteti azok terméshozamát, stabilitását, fennmaradását, és ezáltal ökológiai, gazdasági és/vagy egészségi károkat okoz. Az özönfajok megváltoztathatják a korábbi ökológiai viszonyokat, és így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre és komoly gazdasági károkat okozhatnak.
11. Jelentős átépítés, bővítés: az épületek épületmagasságát, szélességét, tetőhajlásszögét, burkolati anyagait, valamint fő szerkezeti elemeit megváltoztató építési tevékenység.
12. Kétszintű növényzet: gyep- és lombkoronaszint együttesen.
13. Kiegészítő, vagy másodlagos rendeltetésű építmény: Az övezet rendeltetése szempontjából nem meghatározó önálló rendeltetési egységeket tartalmazó építmény, mint:
    1. járműtároló,
    2. nyári konyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló),
    3. kazánház,
    4. műterem.
14. Lapostető: minden, 10% alatti lejtésű tetőfelületet.
15. Meredek lejtés: A 30%-os lejtésnél nagyobb lejtésű terület.
16. Nem mobil lakókocsi: Helyhez kötött, nem kerekeken álló lakókocsi.
17. Tájidegen fajok: azok az élő szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatják.
18. Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegy felőli oldalában létesített – a bevágást megtámasztó – támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem.
19. Technikai sport: fosszilis energia felhasználásával működő járművek versenye, zajkibocsátással járó modellek versenye (autósport, motorsport, forma1, rally, MotoGP stb.)
20. Terepalakítás indokolt esetei: telek, építési telek közúti kapcsolatának biztosítása, épület megközelítése, vízelvezetés, talajstabilitás, zajvédelem, térnyerés.
21. Terepszint alatti megengedett legnagyobb beépítettség: a telek terepszint alatti építményekkel beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke.

22. Tömb: Közterületekkel vagy más övezetekkel, építési övezetekkel határolt terület.
23. Vendéglátás: A gazdasági tevékenységek közé nem sorolt olyan sajátos kereskedelmi tevékenység, amelynek keretében ételeket és italokat készítenek (jellemzően helyben fogyasztásra) és ezzel összefüggő szórakoztató, valamint egyéb szolgáltatásokat nyújtanak.
24. Zavaró hatású tevékenység: Mindazon tevékenység, amely:
    1. jogszabály vagy a környezetvédelmi felügyelőség által előírt környezeti hatástanulmányhoz,
    2. telepengedélyhez

kötött, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag kereskedelmével, értékesítésével, felvásárlásával, gyűjtésével, tárolásával, raktározásával, kezelésével, manipulálásával jár.

3. §

A HÉSZ 13. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A vízfolyások part-éleitől számított 3-3 méteres sáv nem építhető be, kerítés és a karbantartást, védekezést akadályozó létesítmény nem helyezhető el, kivéve, ha a vízfolyáshoz tartozó vízgazdálkodási terület szélessége eléri, vagy meghaladja a 8,0 (3+2+3) métert.”

4. §

A HÉSZ 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Azokban a túlnyomó részben beépült tömbökben, ahol a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott oldalkert mérete a kialakult beépítésből adódóan nem tartható be, ott az építési hely határait – eltérő övezeti előírás hiányában – a meglévő épületek homlokzati síkjához igazodóan kell meghatározni a tűztávolságok figyelembevételével, de az így számított oldalkert mérete szabadonálló beépítési mód esetén mindkét oldalon 3,0 m, oldalhatáron álló beépítési mód esetén – az építési hely határával átellenes oldalon – 3,0 m.”

5. §

(1) A HÉSZ 21. § (2) a) pontja helyébe az következő rendelkezés lép:

„a) településközpont terület:                                 Vt-1 – Vt-11”

(2) A HÉSZ 21. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f) barlangfürdő területe:                                    K-Bf”

6. §

(1) A HÉSZ  26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)   A kertvárosias lakóterületen eltérő övezeti előírás hiányában

1. a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresénél kisebb telken 1 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 1 önálló rendeltetési egység helyezhető el,
2. a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresét elérő, vagy annál nagyobb méretű, de a kialakítható legkisebb telekterület kétszeresénél kisebb telek esetében legfeljebb 1 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el,
3. a kialakítható legkisebb telekterület kétszeresét elérő, vagy annál nagyobb méretű telek esetében legfeljebb 2 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el.”

(2) A HÉSZ 26. §-a a következő (5/a) és (5/b) bekezdéssel egészül ki:

„(5/a) A kiegészítő rendeltetésű építményekben meglévő vagy tervezett önálló rendeltetési egységek számát a kertvárosias lakóterület építési övezeteire meghatározott rendeltetési egységek számításánál nem kell beleszámolni.”

 (5/b) Egy épületben több rendeltetés esetén a rendeltetések közötti dilatáció hossza legalább 6,0 méter legyen.”

(3) A HÉSZ 26. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az Lke-7, Lke-9, Lke-12 és Lke-16 jelű építési övezetben telkenként egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület helyezhető el.”

(4) A HÉSZ 26. §-a a következő (11/a) és (11/b) bekezdéssel egészül ki:

„(11/a) Az Lke-10 és Lke-11 jelű építési övezetben a (11/b) bekezdésben foglalt esetek kivételével az (5) bekezdés előírásai érvényesek.

„(11/b) Amennyiben a minimum 8 méter szélességgel kialakított közterülettel, vagy közhasználatra átadott magánúttal közös, legalább 16,0 méter hosszú telekhatárral rendelkező telek szélességének és hosszának aránya 1:3, vagy annál nagyobb,

a) a kialakítható legkisebb telekterület 125 %-ánál kisebb telken 1 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 1 önálló rendeltetési egység helyezhető el,

b) a kialakítható legkisebb telekterület 125 %-át elérő, vagy annál nagyobb méretű, de a kialakítható legkisebb telekterület 175 %-ánál kisebb telek esetében legfeljebb 1 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el,

c) a kialakítható legkisebb telekterület 175 %-át elérő, vagy annál nagyobb méretű telek esetében legfeljebb 2 fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 3 önálló rendeltetési egység helyezhető el.”

(5) A HÉSZ 26. § (11) a) és b) pontja helyébe  a következő rendelkezések lépnek:

„a) a kialakítható legkisebb telekterület

aa) a sorház nem szélső eleme esetén:                                                         540 m²

ab) a sorház szélső eleme esetén:                                                     760 m²

2. a kialakítható legkisebb telekszélesség

ba) a sorház nem szélső eleme esetén:                                                         12,0 m

bb) a sorház szélső eleme esetén:                                                    17,0 m”

7.§

(1) A HÉSZ 28. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A Vt-10 jelű építési övezet

a)    az (1) bekezdés szerinti rendeltetésű épületek és parkolóház elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják,

b)    az építési övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület háromszintű növényzettel beültetve létesítendő.”

(15) A Vt-11 jelű építési övezet

a)    az (1) bekezdés szerinti rendeltetésű épületek és templom elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják,

b)    az építési övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület háromszintű növényzettel beültetve létesítendő.”

8. §

A HÉSZ 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Gip-2 jelű építési övezetben

1. az egyéb ipari területre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni,
2. a közműellátáshoz szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, 
3. az építési övezetben a melléképítmények közül

ca) közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy,

cb) hulladéktartály-tároló,

cc) folyadék és gáztároló,

cd) zászlótartó oszlop

helyezhető el,

4. a telkeken az elő-, oldal- és hátsókert 0 méter,
5. az építménynek minősülő antennatartó szerkezetek magassági korlátozás nélkül helyezhetők el,
6. a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület építése esetén ettől az épületmagassági előírástól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig.”

9.§

(1) A HÉSZ 34. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f)          K-Bf        – Barlangfürdő területe”

(2) A HÉSZ 34. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„b) az építési övezetben a melléképítmények közül

ba) közmű-becsatlakozási műtárgy vagy közműpótló műtárgy,

bb) hulladéktartály-tároló,

bc) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

bd) kerti építmény,

be) folyadék és gáztároló,

bf) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,

bg) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete

helyezhető el,

c) az építési övezetben

ca) önálló lakóépület,

cb) technikai sportra alkalmas szabadtéri létesítmény,

cc) üzemanyagtöltő,

cd) nem mobil lakókocsi, lakókonténer,

ce) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor,

cf) állat ól, állatkifutó,

cg) trágyatároló, komposztáló,

ch) siló, ömlesztettanyag tároló

nem helyezhető el,”

(3) A HÉSZ 34. § (4) bekezdés b), c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„b) az övezetben a melléképítmények közül

ba) közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy,

bb) hulladéktartály-tároló,

bc) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

bd) kerti építmény,

be) komposztáló,

bf) folyadék és gáztároló

helyezhető el,”

 „c) az övezetben

ca) lakóépület,

cb) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor,

cc) állat ól, állatkifutó,

cd) trágyatároló,

ce) siló, ömlesztettanyag-tároló

nem helyezhető el,

d) a telkeken az előkert 5 m, az oldal- és a hátsókert 10 m, a meglévő ravatalozó bővítése esetén az előkert mérete 0 méter,”

(4) A Rendelet 34. § (5) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„b) az építési övezetben a melléképítmények közül

ba) közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy,

bb) hulladéktartály-tároló,

bc) kerti építmény,

bd) folyadék és gáztároló,

be) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,

bf) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete

helyezhető el,

c) az építési övezetben

ca) új önálló lakóépület,

cb) üzemanyagtöltő,

cc) nem mobil lakókocsi, lakókonténer,

cd) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor,

ce) állat ól, állatkifutó,

cf) trágyatároló, komposztáló,

cd) siló, ömlesztettanyag-tároló

nem helyezhető el,”

(5) A HÉSZ 34. § (6) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„c) az övezetben a melléképítmények közül

ca) közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy,

cb) hulladéktartály-tároló,

cc) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

cd) kerti építmény,

ce) állat ól, állatkifutó,

cf) trágyatároló, komposztáló,

cg) folyadék és gáztároló,

ch) építménynek minősülő zászlótartó oszlop

helyezhető el,

d) az övezetben

da) lakóépület,

db) üzemanyagtöltő,

dc) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor,

dd) siló, ömlesztettanyag tároló

nem helyezhető el,”

(6) A HÉSZ 34. § (7) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„c) az övezetben a melléképítmények közül

ca) közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy,

cb) kerti építmény

helyezhető el,

d) az övezetben

da) lakóépület,

db) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor,

dc) állat ól, állatkifutó,

dd) trágyatároló, komposztáló,

de) siló, ömlesztettanyag tároló

nem helyezhető el,”

(7) A HÉSZ  34. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A barlangfürdő területének K-Bf jelű építési övezete

1. sport- és strandlétesítmények, a terület működéséhez és fenntartásához szükséges épületek, vendéglátó, a fürdő rendeltetéshez kapcsolódó kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények, a pihenést, rekreációt szolgáló építmények, létesítmények elhelyezésére szolgál, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják. Az övezetben elhelyezhető még az előzőekben meghatározott célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is,
2. az építési övezetben a melléképítmények közül

ba) közmű-becsatlakozási műtárgy vagy közműpótló műtárgy,

bb) hulladéktartály-tároló,

bc) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

bd) kerti építmény,

be) folyadék és gáztároló,

bf) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, csúszdatorony,

bg) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete

helyezhető el,

3. az építési övezetben

ca) önálló lakóépület,

cb) technikai sportra alkalmas szabadtéri létesítmény,

cc) üzemanyagtöltő,

cd) nem mobil lakókocsi, lakókonténer,

ce) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor,

cf) állat ól, állatkifutó,

cg) trágyatároló, komposztáló,

ch) siló, ömlesztettanyag tároló

nem helyezhető el,

4. a telkeken az előkert 5 m, az oldal- és a hátsókert 10 m,
5. a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, de az övezetben az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodó épület (sportépítmények, csúszdák és egyéb, a fürdő tevékenységhez szükséges épületek) építése esetén ettől az épületmagassági előírástól el lehet térni, legfeljebb 15,0 m magasságig,
6. a telekhatár mentén többszintes növénysáv létesítendő legalább 5 m szélességben,
7. burkolati anyagként csak talajszennyezést nem okozó anyagok alkalmazhatók,

a parkolók legalább 50 %-a terepszint alatt alakítandó ki.”

10. §

​

(1) A HÉSZ 36. § (3) d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ d) Helyi (Önkormányzati) közúthálózat:

da) Települési gyűjtőút:                                                  B.V.b.C (KÖu-4)

A gyűjtőutak mentén a meglévő szélességet vagy a Szabályozási Tervnek megfelelően tervezett szabályozási szélességet kell biztosítani.

db) Települési kiszolgáló út:                                                      B.VI.d.C (KÖu-5)

A kiszolgáló utak mentén a meglévő szélességet vagy a Szabályozási Tervnek megfelelően tervezett szabályozási szélességet kell biztosítani.

A kiszolgáló utak a SZT-en övezeti jelölés nélkül ábrázoltak.

dc) Lakóút, vegyes használatú út:                                              B.VI.d.C (KÖu-6)

A meglévő lakóutaknál a meglévő szélességet vagy a Szabályozási Tervnek megfelelően tervezett szabályozási szélességet kell biztosítani a felszíni vízelvezetési megoldás függvényében, keresztmetszeti méretezés alapján.

A települést érintő meglévő országos utak nyomvonala és területe a kialakult marad.

A lakóutak, vegyes használatú utak a SZT-en övezeti jelölés nélkül ábrázoltak.

(2) A HÉSZ 36. § (9) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ c) a magánút minimális szélessége, amennyiben a biztonságos közlekedés feltételei és a szükséges közművezetékek elhelyezése biztosítható

ca) legfeljebb 6 lakótelek megközelítése esetén 9,5 m,

cb) 6 lakóteleknél több megközelítése esetén 12 m

kell legyen, a szükséges közművezetékek, térvilágítás és felszíni vízelvezetés biztosítása mellett,”

11. §

A HÉSZ 45. § (5) k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„k) telekmegosztás nem lehetséges abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában

ka) az övezetben előírt minimális területnagyságnál kisebb,

kb) a megengedett beépítettséget túllépő területűvé

 válik,”

12. §

(1) A HÉSZ 48. § (3) b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„b) az övezetben a melléképítmények közül

ba) közmű-becsatlakozási vagy közműpótló műtárgy,

bb) hulladéktartály-tároló,

bc) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

bd) kerti építmény,

be) folyadék és gáztároló,

bf) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

helyezhető el

c) az övezetben

ca) lakóépület,

cb) gépkocsi és egyéb tároló építmény, vagy ezek épülete

cc) technikai sportra alkalmas szabadtéri létesítmény,

cd) üzemanyagtöltő,

ce) nem mobil lakókocsi, lakókonténer,

cf) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor,

cg) állat ól, állatkifutó,

ch) trágyatároló, komposztáló,

ci) siló, ömlesztettanyag tároló

nem helyezhető el,

(2) A HÉSZ 48. § (4) b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„b) az övezetben a melléképítmények közül

ba) közmű-becsatlakozási műtárgy vagy közműpótló műtárgy,

bb) hulladéktartály-tároló,

bc) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

bd) kerti építmény,

be) építménynek minősülő zászlótartó oszlop

helyezhető el,

c) az övezetben

ca) lakóépület,

cb) üzemanyagtöltő,

cc) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor,

cd) állat ól, állatkifutó,

ce) trágyatároló, komposztáló,

cf) folyadék és gáztároló,

cg) siló, ömlesztettanyag tároló,

nem helyezhető el,”

13. §

(1) Jelen rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

(2) A HÉSZ 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(3) A HÉSZ 3. melléklete jelen rendelet 2. melléklete szerint módosul.

(4) A HÉSZ 4. melléklete jelen rendelet 3. melléklete szerint módosul.

(5) A HÉSZ 9. melléklete jelen rendelet 4. melléklete szerint módosul.

(6) Hatályát veszti a HÉSZ 1. § (2) bekezdés m) pontja és 2. melléklete.

Diósd, 2018. november 30.

               Bogó László                                                           Dr. Balogh Pál

              polgármester                                                                jegyző                                                            

A rendeletet 2018. november 30. napján kihirdettem.

Diósd, 2018. november 30.

Dr. Balogh Pál

jegyző