1. § (1) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető rendeltetések körét az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak szerint, az e rendeletben szabályozott eltérésekkel kell meghatározni.

(2)¹ Az övezetek, építési övezetek beépítési határértékeit az 1. melléklet állapítja meg.

(3) A 2. melléklet Rácalmás Város Szabályozási Terve. A Szabályozási terv nyomtatásban a 2/A és 2/B M1:2500 léptékű és a 2/C M1:10.000 léptékű tervlapokból, valamint a 2/A és a 2/B tervlapokhoz a 2/J jelmagyarázatból áll.

(4) Az elővásárlási joggal érintettek a 3. mellékletben megjelölt telkek.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A település közigazgatási területén nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve

(2) A HÉSZ előírásainak megfelelő építési telek akkor alakul ki, amikor a 2. mellékletben meghatározott szabályozási vonalak mentén a telket megosztják.

(3) A 2. melléklet szerinti tervezett szabályozási vonal mentén a telek akkor is megosztható útra és építési telekre, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére meghatározott méretet.

(4) Az a telek, amelynek a területe eléri az építési övezetben az 1. mellékletben meghatározott legkisebb kialakítható telekméret kétszeresét, de szélessége kisebb, mint a legkisebb kialakítható telekszélesség, megosztható bármelyik hosszanti oldalhatárával 70-90 fokos szöget bezáró telekhatár mentén, ha a megosztás után létrejövő telkek szélessége nem csökken, és a létrejövő telkek a többi határértéknek megfelelnek.

(5) Az a telek, amelynek a területe eléri az építési övezetben az 1. mellékletben meghatározott legkisebb kialakítható telekméret kétszeresét, akkor is megosztható útra és 2 telekre, ha a megosztás után kialakuló telkek területe nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére meghatározott méretet úgy, hogy

(6) A 2. mellékleten lehatárolt „telekcsoport újraosztással érintett terület” összes telke csak a telekcsoport újraosztásával alakítható, egyéb telekmegosztás, telekhatár-rendezés nem megengedett, kivéve, ha a telekmegosztás közterület kialakítása érdekében történik.

(7) A helyi védett területen belül a telkek csak intézmények számára vagy meglévő kereskedelmi egységek legfeljebb még 1 telket igénybe vevő bővítése céljából vonhatók össze, vagy akkor, ha az összevont telek mérete nem éri el az 1. melléklet szerinti legkisebb kialakítható telekméret kétszeresét.

4. § (1) Az övezetekben, építési övezetekben a műtárgyak legmagasabb pontjának a rendezett tereptől mért magassága nem haladhatja meg az 1. melléklet szerinti legnagyobb megengedett épületmagasságot, kivéve:

(2) Az övezetekben, építési övezetekben az 1. melléklet szerinti legnagyobb megengedett épületmagasság megnövelhető 1 oromfal alkalmazása esetén 0,5 m-rel, 2 oromfal alkalmazása esetén 1 m-rel.

(3)³ Az oldalhatáron álló homlokzatra, az oldalhatártól 3 m-nél kisebb távolságra elhelyezett homlokzatra és az utcai homlokzatra külön, az épületmagasság számítás szabályai szerint számított magassága nem lehet nagyobb, mint az építési övezetre az 1. mellékletben megállapított megengedett legnagyobb épületmagasság, amely az utcai homlokzaton oromfal alkalmazása esetén 0,5 m-rel növelhető.

5. § Beépítésre szánt területen, ha az övezet előírásai másként nem rendelkeznek, a terepszint alatti beépítés az épület alatti részeket nem számítva az 1. mellékletben az építési övezetre meghatározott legnagyobb beépítettségen túl a telek területének legfeljebb 30 %-a lehet.

6. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt, a kialakítható legkisebb telekterületre vonatkozó előírásoknak meg nem felelő méretű építési telek az övezetre előírt többi szabály szerint építhető be.

(2) Ahol az övezethatár telken belül húzódik, a beépítési határértékeket és előírásokat az adott övezetben lévő telekrészre kell vonatkoztatni és érvényesíteni. A legkisebb kialakítható vagy beépíthető telekméret a telken alkalmazott övezetek, építési övezetek közül a legnagyobb érték.

(3) Ha a telek beépítettsége 20%-nál nagyobb mértékben túllépi az 1. mellékletben az adott övezetre vonatkozó határértéket, a telek beépítettsége és az épület(ek) magassága sem növelhető.

(4) Ha a telken meglévő épület magassága meghaladja az adott övezetre vonatkozó legnagyobb megengedett épületmagasságot, a meglévő épület magassága nem növelhető, a bővítés az övezetre előírt többi szabály szerint lehetséges.

(5)⁴ Rendeltetés megváltoztatása esetén az új rendeltetésnek meg kell felelnie az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletnek és e rendelet rendelkezéseinek is.

7. § (1) Oldalhatáron álló beépítés estén – a csapadékvíz saját telken való elvezetése és az épület karbantartása érdekében – az épület falának külső síkja a telekhatártól legkevesebb 1m-re helyezhető el.

(2)⁵ Az olyan övezethatárok mentén, amelyhez legalább az egyik oldalon szabadon álló beépítésű építési övezet csatlakozik, új épület, - kivéve a 2,5 m-nél nem magasabb fedett, de oldalán nyitott épületet -, az övezethatártól számított 3 m széles sávon belül nem helyezhető el.

(3)⁶ Szabadon álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3 m.

(4)⁷ Meglévő épület területe minden esetben építési hely, amin belül az épület átépíthető, újraépíthető.

8. § (1) Épület, építmény nem helyezhető el

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése alól kivétel

9. § (1) Építési telek oldalkerti és hátsókerti részén a telekhatártól számított 1,0 méteren belül a terep szintje nem változtatható meg.

(2)⁸ Beépítésre szánt területen terepszint alatti építményeket, építési helyen belül kell elhelyezni.

(3) A HÉSZ 2. mellékletében meghatározott tervezett közterületen és a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti magánút céljára fenntartott telekrészen a terepszint nem változtatható meg úgy, hogy ez a későbbiekben az utca tervezett határai közötti kiépítését hátrányosan befolyásolja.

10. § (1)⁹ Utcai kerítés magassága, ha az övezet építési előírásai másként nem rendelkeznek, gazdasági területen legfeljebb 2 m, egyéb helyen legfeljebb 1,8 m lehet. A kerítést minden esetben a terepvonalat követő módon kell kialakítani.

(2) Két telek között a kerítés magassága legfeljebb 2,0 m, támfal fölött legfeljebb 1,5 m lehet.

(3) Szabályozási vonallal érintett telken a közterület, magánút felé kerítés csak a tervezett közterületi határvonalra építhető.

(4) Nem helyezhető el kerítés, kapu:

11. § (1) Haszonállat elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec egyéb építményektől, műtárgyaktól, létesítményektől való távolsága:

(2) Haszonállatot tartani csak jól tisztítható, hézagmentes padozatú, szilárd burkolatú létesítményben szabad. Nagytestű haszonállat esetében a trágyalét zárt, szivárgásmentes trágyalé-gyűjtőbe kell elvezetni. A trágyát csak fedett, szivárgásmentes, szükségszerűen kezelt és fertőtlenített trágyagödörben, illetve trágyagyűjtőben lehet tárolni.

(3) Nagylétszámú állattartó építmény belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges rekreációs területhez 300 m-nél, állandó vízfolyás, tó partjához 100 m-nél közelebb nem lehet.

12. § (1) Natura 2000 területeken építmények kizárólag a Natura 2000 terület fenntartási tervében megfogalmazott kezelési javaslatok megvalósításával összhangban, országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területén a természetvédelmi célkitűzések megvalósulásával összhangban helyezhetők el.

(2) Árkok, vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni, a roncsolt árokszakaszokat helyre kell állítani.

(3) Beépítésre nem szánt területen árkok, vízfolyások telekhatárától, ennek hiányában mederélétől számított 30 m széles sávban épületet elhelyezni nem lehet.

(4) A közterületi és közhasználatú zöldfelületeket és a 2. mellékleten jelölt, valamint a rendelet II. fejezetében előírt telkeken belüli védőfásításokat a termőhelyi adottságoknak megfelelő, vagy azok faiskolai változataiból álló fajokból kell telepíteni.

(5) Beépítésre nem szánt területen, ha az övezet előírásai külön nem rendelkeznek, csak lábazat nélküli, drótfonatos vagy vadháló kerítés építhető.

(6) A 2. mellékleten jelölt kötelező fásítás területén út és parkoló a kapuhoz csatlakozó bejárati út kivételével nem helyezhető el.

(7) A tájképvédelem szempontjából kiemelten kezelendő területen és az ökológiai hálózaton belül önálló szerkezeten álló napelem vagy napelempark nem helyezhető el.

13. § A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad.

14. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő létesítmény kizárólag olyan módon alakítható ki, hogy a szomszédos telkek, építési övezetek, övezetek jogszerű beépítési lehetőségét, területfelhasználását ne korlátozzák.

(2) Nem helyezhetők el olyan rendeltetésű építmények, amelyek üzemelése során a légtérben diffúz légszennyezés keletkezik.

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők:

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

(5) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(6) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.

(7) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat nem folytatható, ill. építmény nem helyezhető el.

15. § (1) A 6. sz. és a 62. sz. országos út úttengelyétől számított 50 m-en, a gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250 m-en belül lakás, állattartó építmény, állatkifutó nem helyezhető el.

(2) A 6.sz. és a 62.sz. országos út tengelyétől mért 50 m széles, a gyorsforgalmi út tengelyétől mért 250 m széles és a vasút szélső vágányától számított 100 m széles sávban állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek zaj elleni védelméről gondoskodni kell.

16. § (1) A településen újrahasznosítható hulladék gazdasági tevékenységként végzett begyűjtése, begyűjtést követő tárolása és feldolgozása kizárólag gazdasági rendeltetésű területen végezhető.

(2) A (1) bekezdés előírása nem vonatkozik a közterületen és intézményekben elhelyezett hulladékgyűjtő konténerekre.

17. § (1) Felszínmozgással veszélyeztetettek a 2. mellékleten ekként jelölt területek, valamint az 1:1,5 arányú rézsűknél meredekebb rézsűk, partfalak és a rézsűlábtól, valamint a rézsűéltől számított, a rézsűfal magasságának kétszeresével egyenlő szélességű sáv. Ezeken a területeken a várható felszínmozgásra tekintettel lehet építeni.

(2) Nem helyezhető épület függőleges partfal vagy az 1:1 arányú rézsűknél meredekebb rézsűk élétől és lábától számított, a fal vagy rézsű magasságának kétszeresével egyenlő szélességű sávban.

(3) Potenciálisan csúszásveszélyes a 2. mellékleten lehatárolt Duna-parti sáv, ahol a felszínmozgással való veszélyeztetettséget vizsgálni kell, a vizsgálat eredményétől függően lehet építeni.

(4) Alábányászott területnek kell tekinteni a meglévő pincék feletti területeket.

(5) Bányászati tevékenységgel érintett területnek kell tekinteni minden olyan területet, amelyen jelenleg, vagy a múltban a földfelszínt megbontó bányászati tevékenység folyt, valamint a 2. mellékleten jelölt rekultivált szemétlerakó feltöltött területét.

18. § A 2. mellékleten lehatárolt katasztrófavédelmi veszélyességi övezettel (Be=belső, Kö=középső és Kü=külső övezetekkel) érintett területeken a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

19. § Nagyvízi mederben a szabályozási terven jelölt árvizeket levezető sávok a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján helyezhető el építmény.

20. § (1) Az új utakat, csomópontokat úgy kell kialakítani, hogy a meglévő és a 2. melléklet szerinti tervezett kerékpárutak, kerékpáros útvonalak, jelölt gyalogutak biztonságos keresztezése megoldott legyen.

(2) Az utakat és egyéb közterületeket, a vízelvezető rendszereket és fasorokat úgy kell kialakítani, átépíteni, felújítani, hogy a 2. melléklet szerinti tervezett kerékpárutak vagy kerékpársávok megvalósítását segítse elő.

21. § (1) Közutat csak a csapadékvíz-elvezetés egyidejű kiépítésével lehet megépíteni, felújítani.

(2) A csapadékvíz-elvezetést zártan vagy folyókával kell megoldani:

22. § (1) A járdák az OTÉK 39. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szélességén felül 0,5-0,5 m széles biztonsági sávot kell kialakítani, ha a járda mellett nincs zöldsáv.

(2) Ha nem alakítható ki az (1) bekezdés szerinti járda és biztonsági sávok vagy zöldsáv, akkor az utat vegyes használatra kell kialakítani úgy, hogy a járművek haladási sebességét műszaki eszközök is korlátozzák.

(3) Külterületen gazdasági célra szánt telek megközelítésére az utat úgy kell megtervezni, hogy legalább egyoldali járdának az (1) bekezdés szerinti járda helye biztosított maradjon akkor is, ha nem építik meg az úttal egy időben.

(4) A 10 m vagy szélesebb közúton vagy magánúton legalább egyik oldalon fasort kell telepíteni.

(5) A köz- és magánutak, valamint az egyéb közterületek be nem épített és burkolattal el nem látott felületeit zöldfelületként vagy vízfelületként kell kialakítani.

23. § (1) Magánút számára legalább az alábbi szélességű telket kell kialakítani:

(2) A 2. mellékleten jelölt, meghatározott szélességű javasolt magánút helyén kialakított magánutak esetében az (1) bekezdést figyelmen kívül kell hagyni, a magánút legalább a tervlapon jelölt szélességű kell legyen.

(3) Magánutat a csapadékvíz-elvezetés egyidejű kiépítésével kell megépíteni.

(4) A közforgalom elől el nem zárt zsák magánutak végén végfordulót kell kialakítani.

(5) Magánutat a közforgalom elől akkor lehet elzárni, ha legfeljebb 4 építési telek megközelítését szolgálja.

24. § (1) Belterületen építési övezetben, az üdülőterületet kivéve a tervezett közművesítettség teljes.

(2) Üdülőterületen, zártkertben és külterületen a tervezett közművesítettség hiányos.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor:

25. § (1) Beépítésre szánt területen

(2) Új szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető hálózatot elválasztott rendszerrel kell építeni.

(3) A keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés akkor alkalmazható, ha:

(4) Zárt szennyvíztároló akkor alkalmazható, ha:

(5) 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű új épület elhelyezésekor ki kell építeni telken belül a csapadékvíz tározását és késleltetett elvezetését vagy elszikkasztását lehetővé tevő műtárgyat. A tározót úgy kell méretezni, hogy 1,8 m3 tározókapacitás jusson 100 m2 vízszintes vetületi tetőfelületre.

26. § (1) Háztartási méretű kiserőműnek minősülő szélgenerátor nem telepíthető lakó, vegyes, és a beépítésre szánt különleges területek közül a rekreációs és a temető területen.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt helyen a szélgenerátor telepítésének feltétele, hogy

(2a)¹⁰ Naperőmű, - a háztartási méretű kiserőművek kivételével -, nem helyezhető el:

(3) A helyi védett Ófalu területén, a tájképvédelem szempontjából kiemelten kezelendő területeken, valamint az ezeket határoló utakon a villamos energia, és a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok létesítése, átépítése során:

(4) Külterületen föld feletti elhelyezésű villamosenergia-hálózatokat megfelelő madárvédelmi szigeteléssel kell ellátni.

27. § (1) Az 1. és 2. mellékleten Lf jellel jelöltek a falusias lakóterületek, Lke jellel jelöltek a kertvárosias lakóterületek.

(2) Lakóterületen telkenként egy fő rendeltetésű épület és egy melléképület helyezhető el.

(3) Lakóterületen egy épületben 2 lakás lehet.

(4)¹¹ Lakóterületen, ha építési telek megközelítését szolgáló út szabályozási szélessége kisebb, mint 10 m, az építési telken legfeljebb 5 személygépkocsi-várakozóhely alakítható ki és nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) Lakóterületen nem helyezhető el

(6) Lakóterületen az önálló melléképület rendeltetése lehet

(7)¹² Lakóterületen a közterületi vagy magánúti határtól számított 15 m-es sávban, fekvőtelken és saroktelken a hosszabbik telekhatár mentén 8 m-es sávban új melléképület nem helyezhető el.

(8) Lakóterületen

28. § (1) Az 1. és 2. mellékleten Vt jellel jelöltek a településközpont területek.

(2)¹⁵ A településközpont területen telkenként egy, legfeljebb 4 lakásos lakóépület vagy legfeljebb 4 lakó rendeltetési egységet is tartalmazó épület helyezhető el.

(3) A településközpont területen telkenként egy melléképület helyezhető el.

(4) A településközpont területen nem helyezhető el

(5) A Vt7 és Vt10 építési övezetben kizárólag

(6) Nem helyezhető el lakás a Vt1, a Vt7, Vt8, Vt10, Vt11 és Vt12 építési övezetekben, a telkenkénti 1szolgálati lakást kivéve.

(7)¹⁶ A Vt13 építési övezetben:

29. § (1) A szabályozási terveken Gksz jellel jelöltek a kereskedelmi, szolgáltató területek.

(2) A Gksz építési övezetben lakás

(3) A szabályozási terveken Gá jellel jelöltek az általános gazdasági területek.

(4) A Gksz és Gá építési övezetekben a vasút övezettel határos oldal- és hátsókert 1 m.

(5) A Gksz3 építési övezetben a 6. számú főút, országos közút telekhatárától mért 40,0 m távolságon belüli sávban az épületmagasság legfeljebb 6,0 m lehet.

(6) Általános gazdasági területen az elő-, oldal és hátsókertben

(7) A Gksz és a Gá építési övezetek telkein 4 parkoló-állásonként 1 db fát kell ültetni.

30. § (1) Az 1. és 2. mellékleten Gip jellel jelöltek az ipari területek.

(2) Rácalmás ipari területein a környezetre jelentős hatást gyakorló rendeltetés nem helyezhető el.

(3) Ipari területen az elő-, oldal és hátsókertben

(4) Az építési telken 4 parkoló-állásonként 1 db fát kell ültetni.

(5) A Gip1 és Gip2 építési övezetben:

(6) A Gip-1 építési övezetben az OTÉK 4. melléklete szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettség 50 %-át kell biztosítani, a beépítés minden ütemében.

31. § (1) Rácalmás üdülőterületei hétvégi házas üdülőterületek, az építési övezetek jele az 1. és 2. mellékleten Üh.

(2) Üdülőterületen telkenként egy épület helyezhető el.

(3) Az üdülőterületen egy épületben legfeljebb 2 üdülőegység és legfeljebb 2 személygépkocsitároló helyezhető el.

(4) Az Üh1 építési övezetben:

(5) Az üdülőterületen csak a telken álló épülethez tartozó parkolókat lehet kialakítani.

32. § (1) Az 1. és 2. mellékleten K-Sp jellel jelölt sportolási célú különleges területen sportpályák, sportolási célú építmények, valamint kereskedelmi, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó és a sport rendeltetéssel összefüggő szolgáltató építmények, valamint a sportterület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) Az 1. és 2. mellékleten K-P jellel jelölt övezet a pincesorok területe, ahol:

(3) Az 1. és 2. mellékleten K-R jellel jelölt különleges rekreációs területen a pihenéssel, sportolással, kikapcsolódással és az idegenforgalommal összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, kemping, kalandpark, ifjúsági és egyéb tábor, kulturális, ismeretterjesztő, közösségi szórakoztató, sport, vízisport és vendéglátó rendeltetésű, valamint az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények, ide értve telkenként 1 szolgálati lakást, helyezhetők el.

(4) Az 1. és 2. mellékleten K-T jellel jelölt beépítésre szánt különleges temető területen hitélet és a temetkezéshez kapcsolódó építmények, szobrok, emlékművek, valamint a terület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(5) Az 1. és 2. mellékleten K-Fü jellel jelölt beépítésre szánt különleges fürdő, termálfürdő, strand területen a sajátos rendeltetéshez kapcsolódó és az azt kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(6) Az 1. és 2. mellékleten K-Mü jellel jelöltek a beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi területek építési övezetei, ahol a mezőgazdasági termékfeldolgozással, állattartással és az ezeket nem zavaró egyéb gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos építmények, valamint a megújuló energiatermelés építményei, a szélerőművet kivéve, helyezhetők el.

33. § Közút területén épület nem helyezhető el, kivéve a buszvárókat.

34. § (1) Az 1. és 2. mellékleten Zkp jelű közpark övezet a belterület közhasználatú területének jellemzően növényzettel fedett része, ahol:

(2) Közpark (Zkp jelű övezet) közhasználat elől elzárt területe a közpark összes (közpark övezetben lévő egymással szomszédos telkek csoportjának összes ) területének legfeljebb 5%-a lehet.

(3) Zkp övezetben a közpark használatához szükséges gépkocsi-parkolókat terepszinten kell elhelyezni.

(4) Zkp övezetben 4 parkoló állásonként 1 db fát, 4-nél kevesebb parkoló esetén 1 fát kell telepíteni.

(5) Az 1. és 2. mellékleten Zkk jelű közkert övezetben sétaút, kerékpárút, pihenőhely, kertberendezési tárgyak, köztárgyak (különösen szobrok, szökőkutak, medencék), kerti építmények és műtárgyak helyezhetők el.

(6) A ZKp és Zkk övezetekbe sorolt vízfolyásokon áthidalás, áteresz csak a természetvédelmi és esztétikai szempontok érvényre juttatásával létesíthető, építhető át.

35. § (1) Az 1. és 2. mellékleten Ev1 jelű, Natura 2000 területen-, országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területén elhelyezkedő erdőterületeken az építmények közül csak műtárgyak helyezhetők el, a védett fajok és élőhelyek védelmének biztosítása mellett.

(2) Az 1. és 2. mellékleten Ev2 jelű, településvédelmi-, környezetvédelmi rendeltetést betöltő erdőterületeken az építmények közül csak műtárgyak helyezhetők el, amennyiben ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

36. § (1) Az 1. és 2. mellékleten Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

(2) Mk jelű övezetben épületet a közút tengelyétől számított 12 m-es, de a közterületi vagy magánúti telekhatártól is legalább 6 m-es sávban elhelyezni nem lehet.

(3) Mk jelű övezetben a terepszint alatti építmény bruttó alapterülete a terepszint feletti építmény területén kívül nem lehet több a telek területének 5 %-ánál.

37. § (1) Az 1. és 2. mellékleten Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezhető:

(2) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetben több önálló telekből birtoktest alakítható ki, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktestként egy tulajdonos, vagy családi gazdaság birtokában levő azon általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezkedő, összesen legalább 10 ha [150.000 m2 (15ha)] nagyságú, bármely művelési ágban nyilvántartott termőföldek vehetők figyelembe, amelyek valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

(3) A (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén a birtoktesthez tartozó, a birtoktest telkeinek —a vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével kiszámított— összes beépíthetősége, a birtokközponton is kihasználható. A birtokközpontra vonatkozó előírások:

(4) Az 1. és 2. mellékleten Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezhető:

(5) Az 1. és 2. mellékleten Má-3 jelű általános mezőgazdasági övezet, amelybe a távlati fejlesztési területek és a nagyvízi meder általános mezőgazdasági területei tartoznak, épületek nem helyezhetők el.

(6) Az Má-1 és Má-2 jelű övezetekben épületet a közút tengelyétől számított 15 m-es, és a közterületi vagy magánúti telekhatártól legalább 10 m-es, az oldalsó és a hátsó telekhatároktól számított 10 m-es sávban elhelyezni nem lehet.

38. § (1) Az 1. és 2. mellékleten Mko-1 jelű övezet a jellemzően természetes és természet közeli állapotú, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét is szolgáló, a természetvédelmi védettség alatt álló, ill. a Natura 2000 területen elhelyezkedő, korlátozott használatú mezőgazdasági területek övezete, ahol az élőhelyek sérelme nélkül

(2) Az Mko-1 jelű övezetben épületet a közút tengelyétől számított 15 m-es és a közterületi vagy magánúti telekhatártól legalább 10 m-es, az oldalsó és a hátsó telekhatároktól számított 10 m-es sávban elhelyezni nem lehet.

(3) Az 1. és 2. mellékleten Mko-2 jelű övezet a magyarországi, ill. nemzetközi természetvédelmi védettség alatt nem álló, de védendő, vagy megőrzendő növényzettel bíró mezőgazdasági területek övezete, ahol épület nem helyezhető el.

39. § Mezőgazdasági területek övezeteiben kerítés:

40. § (1) Tk jelű természetközeli területek övezetbe a mocsarak, nádasok területei tartoznak, ahol nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(2) Tk jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.

41. § (1) A szabályozási terveken V jelű vízgazdálkodási övezetekben a medreket úgy kell fenntartani vagy alakítani, hogy

(2) A V övezetbe sorolt vízfolyásokon áthidalás, áteresz csak a természetvédelmi szempontok érvényre juttatásával létesíthető, építhető át.

42. § (1) Az 1. és 2. mellékleten Kb-Tkp övezet a lezárt temetők övezete, amelyben a terület rendeltetésével összefüggő építmény helyezhető el.

(2) Az 1. és 2. mellékleten Kb-R jellel jelölt övezet olyan különleges, beépítésre nem szánt övezet, amelynek célja a szabadban eltöltött rekreációs tevékenységek, a természetjáró és víziturizmus helyének biztosítása, ahol az elhelyezhető építmények rendeltetése a pihenéssel, sportolással, kikapcsolódással és az idegenforgalommal összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, kemping, kalandpark, ifjúsági és egyéb tábor, kulturális, ismeretterjesztő, közösségi szórakoztató, sport, vízisport és vendéglátó rendeltetésű, valamint az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények és parkolók helyezhetők el.

(3) Az 1. és 2. mellékleten Kb-Km jellel jelölt övezetben a közművek műtárgyai és szükség esetén az üzemeltetéshez szükséges épületek helyezhetők el.

(4) Az 1. és 2. mellékleten Kb-SpR jellel jelölt beépítésre nem szánt terület sportolási célú különleges övezetben sportpályák, sportolási célú építmények, valamint a sportterület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építmények, valamint a régészeti örökség kutatásával, bemutatásával kapcsolatos építmények helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

43. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti