Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelete

Fót Város Helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2025. 12. 04

Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelete

Fót Város Helyi építési szabályzatáról

2025.12.04.

Fót Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezetében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerségi egyeztetés szerinti érintettek, államigazgatási szervek, érintett területi és települési önkormányzatok véleményének kikérésével, Magyarország alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Fót Város közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet alkalmazása

2. §1 (1) Jelen rendeletet Fót Város településkép-védelmi rendeletével (a továbbiakban: TKR) együtt kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) 1-6/m1 térképszelvények,

b) 2. melléklet: Városközpont szabályozási terve,

c) 3. melléklet: építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzői,

d) 4. melléklet: Településrészek megnevezése és lehatárolása, és

e) 5. melléklet: Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok.

(3) Az SZT jelmagyarázatában szereplő tájékoztató szabályozási elemektől jelen rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Kialakult: Az a meglévő állapot, mely a hagyományok, az illeszkedés, a korábban érvényben volt, illetve jelenleg is érvényben levő településrendezési, építészeti és egyéb előírások alapján – telekmegosztás, telekalakítás, telekösszevonás, épület-, építmény-, objektum-elhelyezés, beépítési mód, útkialakítás, növénytelepítés, közműelhelyezés stb. által - jött létre.

2. Kialakult beépítés: Az olyan beépítés, ahol a telkek méretei, a beépítettség mértéke, az építménymagasság, a beépítési mód, az épületek elhelyezésének módja, rendeltetése (területfelhasználás) a terület korábbi beépítése következtében már jellemzően meghatározott, kialakult.

3. Kialakult beépítésű telektömb (kialakult állapot): az a telektömb, ahol a telkek legalább 70%-a beépített. A beépített telkek arányának számítása során csak azok a telkek vehetők figyelembe, amelyeken az építés - építésügyi hatósági engedély alapján - megkezdődött.

4. Kiegészítő építmény: a szabályzat alkalmazása szempontjából kiegészítő épületnek minősül a fő rendeltetés szerinti épületet kiegészítő funkciót tartalmazó, annál nem nagyobb alapterületű és magasságú épület, mint

a) járműtároló,

b) nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló),

c) kazánház,

d) műterem.

5. Magasépület: a magasépítmények körébe tartozó magasház, amely esetében az épület legmagasabb pontja legfeljebb 60,0 méter.

6. Technológiai célú építmények: olyan építmény, mely elsősorban a telken elhelyezkedő üzem vagy rendeltetés működéséhez szükséges gépeknek és berendezéseknek ad helyet; csak olyan huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmaz, mely ezen berendezések működtetéséhez feltétlenül szükségesek (például: kémény, szélmotor, kürtő stb.).

7. Telek be nem építhető része: a telek kerületi szabályozási tervben (SZT) lehatárolt része, ahol – külön előírás hiányában – az övezeti előírások alapján az elő-, oldal- és hátsókertben elhelyezhető megengedett műtárgyak és melléképítmények, továbbá út- és térburkolatok az egyéb előírások keretei között elhelyezhetők, de a telek beépítési mértékébe beszámító építmények nem.

8. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmények által műszakilag igénybe vett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.

9. Zárványtelek: olyan építési övezetben fekvő kialakult telek, amely az építési telkekre külön jogszabályban előírt megközelíthetőséggel nem rendelkezik.

10. Munkásszállás: olyan, a munkaadó tulajdonát képező vagy általa bérelt szállás jellegű önálló rendeltetési egység, szálláshely szolgáltatási önálló rendeltetési egység vagy lakóépület, amely helyiségenként legalább egy, a munkaadóval munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye a településen.

11. Nem zavaró hatású tevékenység, vagy rendeltetés: az olyan rendeltetés vagy olyan a telken, vagy épületben végzett tevékenység, melynek légszennyezési-, zajkibocsátási határértékei nem haladják meg az adott területfelhasználásra jogszabályban meghatározott határértéket és nincs zavaró bűzkibocsátása.2

12.3 Ciszterna: terepszint alatt elhelyezett zárt esővízgyűjtő tartály.

4. Belterületbe vonás

4. § (1) Szabályozási tervlapon jelölt belterületbe vonások szakaszosan, ütemezetten hajthatók végre.

(2) Területet csak a meglévő belterülethez csatlakozóan szabad belterületbe vonni. A jelenlegi külterületi besorolású ingatlanok belterületbe vonásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ne keletkezzenek belterülettel körbezárt külterületi földrészletek.

5. A területfelhasználási egységek tagozódása, általános jellemzők

5. § (1) A beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezetekre és építési övezetekre tagozódnak.

(2) Az építési övezeti és övezeti jellemzőket, és az általános érvényű előírásokat együttesen kell alkalmazni és azoknak együttesen kell megfelelni.

II. Fejezet

Az építéssel kapcsolatos környezet- és természetvédelem

6. Természetvédelem

6. §4 (1) Építmények Natura 2000 területeken kizárólag a Natura 2000 terület fenntartási tervében megfogalmazott kezelési javaslatok megvalósításával összhangban, országos ökológiai hálózat területén a természetvédelmi célkitűzések megvalósulásával összhangban helyezhetők el.

(2) Mezőgazdasági területhasználat és az egyes övezetekben megengedett épületek, építmények elhelyezése a védett fajok előfordulásának figyelembevételével lehetséges.

7. Zöldterületek

7. §5 A természetes környezet tudatos fejlesztése és a városi életminőség javítása érdekében

a) a zöldfelületeket úgy kell kialakítani, hogy azok szolgálják a szélsőséges elemeket mutató városi klíma kiegyensúlyozását, a közlekedésből, gazdasági vagy szabadidős tevékenységből származó zaj- és rezgésterhelés csillapítását, a levegőben lévő szálló por és szennyezőanyagok mennyiségének csökkentését, és megakadályozzák a szél és vízerózió kialakulását,

b) új növényzet telepítésekor elsősorban az őshonos fajokat kell alkalmazni, és

c) a felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét, helyreállítását biztosítani kell.

8. Felszíni vizek és Felszín alatti vizek

8. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót végezni csak a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) A vízfolyások mentén karbantartás céljára, jogszabály rendelkezésének hiányában:

a) állami kezelésben lévő vízfolyások és vízfelületek partéleitől 6-6 méter,

b) önkormányzati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások és egyéb vízfelületek partéleitől 4-4 méter,

c) a nyílt árkok mentén, azok mindkét oldalán, legalább 1 méter

szélességű sávot szabadon kell hagyni, melyen belül építmény az út kivételével - nem helyezhető el, növényzet nem telepíthető.

(3) Vízügyi nyilvántartásban szereplő felszíni víz partélétől, vagy ivóvíz nyerőhelytől számított 100 m-en belül trágyatároló nem létesíthető.

9. § (1) Közterületi csapadékvíz-elvezető rendszerbe csapadékvíz az üzemeltető előzetes engedélye nélkül nem vezethető be.

(2) A burkolatokról és az épületek tetőfelületeiről lefolyó csapadékvizeket, közterületek kivételével - a környezeti adottságok figyelembevételével - telken belül, az előírásoknak megfelelően kell elszikkasztani, kezelni, elhelyezni és felhasználni.

(3)6 Lakó-, településközponti vegyes és kertes mezőgazdasági területi besorolású telken történő új beépítés, épületbővítés vagy a burkolt felületek növelése esetén a telek burkolt és a beépítettségbe beszámítandó módon beépített részének minden megkezdett bruttó 50 m2 -e után 1 m3 tárolókapacitású zárt csapadéktározó tartályt (ciszternát) kell létesíteni.

(4) Lakó- és településközponti vegyes övezetek területén csapadékvíz-szikkasztó kút abban az esetben létesíthető, amennyiben a talaj megfelelő szikkasztó-képességgel rendelkezik, és a szükséges mértékű csapadékvíz-szikkasztás a telek, a szomszédos telkek, továbbá a meglévő építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

10. Katasztrófavédelem

10. § (1) Katasztrófavédelmi osztályba sorolás: Fót a külön jogszabály meghatározott elégséges védelmi szint követelményei alapján a III. kategóriába tartozik.

(2)7 Lakó rendeltetést - kivéve szolgálati lakás - megengedő építési övezettől mért 500 m távolságon belül nem létesíthető környezetre jelentős hatást gyakorló üzemi termelő-tároló építmény.

(3)8 Környezetre jelentős hatást gyakorló üzemi termelő-tároló önálló rendeltetési egységek különálló, egymástól legalább 150 m-re elhelyezkedő épületben helyezhetőek el.

10. Környezettudatos energiafelhasználásra, gépészeti berendezésekre és megújuló energiaforrásokra vonatkozó előírások

11. § (1) Belterületen lakó- és településközponti vegyes területen szélenergia-hasznosító berendezés nem telepíthető.

(2) Talajhő kinyerésére szolgáló eszköz, berendezés, szerkezet a telekhatártól mért 3 méteren belül nem helyezhető el.

(3) Biogáz előállítására szolgáló berendezés, lakóterületen, üdülőterületen és vegyes területen nem helyezhető el. Egyéb területeken a környezet zavarása nélkül elhelyezhető.

(4) Védett természeti területen, Natura 2000 területen, valamint az ökológiai hálózat övezetében

a) szélenergia hasznosítást szolgáló berendezés, talajhő kinyerésére szolgáló eszköz, berendezés, biogáz előállítására, biomassza hasznosítására szolgáló berendezés, napenergia hasznosítására szolgáló építmény nem létesíthető,

b) annak határától mért 1000 méteres távolságban 20 méternél magasabb szélenergia hasznosítását szolgáló berendezés nem létesíthető.

III. Fejezet

Közművek

11. Közművekre vonatkozó előírások

12. § (1) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig, átmeneti közműpótló berendezésként, csak ellenőrizhetően zárt szennyvíztározó medencék létesíthetők ellenőrzötten szivárgásmentes kialakítással.

(2)9 Hidrogeológiai védőterületeken és természetvédelemmel érintett területen zárt szennyvíztározó ideiglenesen sem létesíthető, meglévő szennyvíztározó új lakóegység, más szennyvíz keletkezését eredményező huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építmény, rendeltetési egység létesítése esetén nem vehető figyelembe.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

a) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

b) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg

c) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

12. Vízellátás

13. § Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

13. Szennyvízelvezetés

14. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása tilos.

(2) Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvíz ártalmatlanítása és a tisztított szennyvizek szikkasztása csak hidrogeológiai védőterület és természetvédelmi terület által nem érintett külterületeken, hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű szennyvíztisztító kisberendezéssel megengedett, azon telkek esetében, amelyek vezetékes vízellátással rendelkeznek, vagy területükön hatósági engedéllyel rendelkező kút létesült. Ahol a tisztított szennyvizek szikkasztása nem megengedett, ott átmenetileg - a szennyvízcsatornával történő elvezetésig - zárt szennyvíztározó vagy azzal egyenértékű engedélyezett műszaki megoldás létesíthető.

(3) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),

bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,

bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,

be) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.

(4) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

14. Villamosenergia ellátás

15. § (1) Beépítésre szánt területen új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat légvezeték.

(2) Előkerttel rendelkező telkeknél a telekhatár és az épület között a vezeték csak földalatti elhelyezéssel építhető.

(3) Elektronikus hírközlés hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a TKR rögzíti.

IV. Fejezet

Beépítésre vonatkozó általános előírások

15. Telekalakítás általános előírásai

16. § (1) Településközponti vegyes és lakóterületen a tömb kialakult telekszerkezetébe nem illeszkedő telekalakítás sem a közterülethez kapcsolódóan, sem a tömbbelsőben (magánúttal történő megközelítéssel) nem megengedett.

(2) A szabályozási vonallal érintett telkek akkor is megoszthatók a szabályozási vonal mentén, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete és meglévő beépítettségi paraméterei nem teljesíti az építési övezeti, övezeti előírásokat.

(3) Kertvárosias lakóterületen a két szemközti oldalán közúttal határos telkek megoszthatók, ha tömb kialakult beépítésű, legalább 70%-ban beépített és a tömb telekméretei indokolttá teszik. A kialakuló új telkek mérete az övezetben előírt legkisebb terület 75%-a lehet.

(4) Kertvárosias lakóterületen saroktelek megosztható a, ha a tömb kialakult beépítésű, legalább 70%-ban beépített és a tömb telekméretei indokolttá teszik. A kialakuló új telkek mérete az övezetben előírt legkisebb terület 75%-a lehet.

(5) Új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki, kivéve olyan zárványtelek esetében, amely

a) jelen rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen meglévőnek tekintett lakó- vagy üdülőépülettel beépült,

b) megközelítését bejegyzett szolgalmi jog biztosítja és ezen telek esetében a szolgalmi joggal érintett területrész a telekkel nyélként egyesíthető a hatályos jogszabályokban előírt méretek betartásával.

(6) Amennyiben a szabályozási terv alapján egy építési telek, telek, több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt, úgy az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek a telek vagy építési telek vonatkozó övezeti, építési övezeti részére számítandók.

(7) Telekcsoport újraosztásával érintett területekre vonatkozó rendelkezések

a) Telekcsoport újraosztásával érintett és együtt-tervezendő lakóterületeken a szomszédos telkek csoportjának összevonása és az új telekosztás kialakítása során a városrészt szolgáló közösségi célú oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sport, hitéleti rendeltetések területigényének biztosítására az - erről szóló Önkormányzattal kötött külön megállapodásban foglaltak keretei között - Lke-A övezetbe sorolt telkek kialakítása kötelező.

b) Gazdasági területeken a területek megközelítést és közművesítését biztosító közutak kiszabályozása jelen rendelet közlekedési területeire vonatkozó előírásainak megfelelően történhet.

16. Magánút létesítésére vonatkozó előírások

17. § (1) A település területén magánutat - az erről szóló Önkormányzattal kötött külön megállapodásban foglaltak keretei között - közterületekre vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével kell kialakítani.

(2)10 Lakó és településközponti vegyes területen magánút telkének kialakítása során az övezetekre előírt legkisebb telekméretektől (terület, szélesség, mélység) el szabad térni, de amennyiben az SZT nem rendelkezik, a magánút beépítésre szánt területen: legalább 12,0 méter széles kell, hogy legyen, amelynek keresztmetszetén belül biztosítani kell:

a) a kétirányú gépjárművel való közlekedést,

b) a legalább egyoldali járdát,

c) az előírt közművesítés számára megfelelő nagyságú keresztmetszetet, beleértve a felszíni vízelvezetést is és a közvilágítást, és

d) legalább egyoldali fasort zöld sávval.

(3) Lakó és településközponti vegyes területen magánút legfeljebb 6 telket szolgálhat ki, és legfeljebb 40 m hosszú lehet.

(4)11 Beépítésre nem szánt területen magánút szélessége legalább 10 méter széles kell, hogy legyen, kivéve, ha

a) övezeti előírások másképp rendelkeznek,

b) az SZT eltérő szélességgel jelöli, vagy

c) magánút legfeljebb 4 telket tár fel.

(5)12 Közterületi kapcsolat magánúton az (1) –(4) bekezdések előírásainak megfelelően létesíthető, ha az egyéb övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.

V. Fejezet

Építmények elhelyezése és kialakítása

17. Az elő-, oldal-, hátsókertek, beépítési mód és az építési hely előírásai

18. § (1)13 Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított legfeljebb 1m-re kell elhelyezni.

(2) A hátsókert méretén belül

a) legfeljebb egy darab, legfeljebb 50 m2 bruttó alapterületű önálló garázs, tároló,

b) az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz,

c) a 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest,

d) az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső, lejtő és annak támfala,

e) továbbá az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása

állhat.

(3) Zártsorú beépítési módban új épület építése esetén a telekhatártól telekhatárig történő beépítéstől eltérni az illeszkedés szabályainak figyelembevételével, a településképi rendeletben meghatározott szakmai konzultáció keretében meghozott állásfoglalás alapján lehet.

(4)14 Az építési övezetekben

a) terepszint alatti beépítés építési helyen belül történhet kivéve, ha övezeti előírás másképp nem rendelkezik,

b) melléképítmények építési helyen belül helyezhetők el, kivéve

ba) a közmű-becsatlakozási műtárgyat, gáznyomás-szabályozó, hulladéktartály tároló kerti építmény, és csapadékvíz elhelyezésére szolgáló terepszint alatti ciszterna, amely elő- és oldalkertben is elhelyezhetők,

bb) csapadékvíz elhelyezésére szolgáló terepszint alatti ciszterna, amely elő- és oldalkertben a 23. § (4) bekezdése szerint helyezhető el,

c) kerti építmények az építési helyen belül helyezhetők el,

d) legfeljebb bruttó 20 m2 területű fedett, nyitott építmény építési helyen belül helyezhető el.

18. Gépjárművek elhelyezése

19. § (1) Az épületek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, jogszabály által előírt számú gépjármű-parkolókat és kerékpártárolókat egyéb előírás hiányában telken belül kell biztosítani.

(2)15 Új lakó rendeltetésű épület létesítése esetén, amennyiben egy rendeltetési egységnél többet tartalmaz, akkor rendeltetési egységenként legalább 1 gépjármű épülettel egy tömegben, építési helyen belüli elhelyezéséről gondoskodni kell.

(3)16 Meglévő épület új lakó rendeltetési egységgel történő bővítése esetén rendeltetési egységenként legalább 1 db gépjármű épülettel egy tömegben, építési helyen belüli elhelyezéséről gondoskodni kell.

(4) A kötelezően előírt számú személygépkocsi várakozóhelyet nem lehet parkológéppel és egyéb parkoló berendezéssel biztosítani.

(5) A gépjárműveket úgy kell elhelyezni, hogy egymást a ki-és beállásban ne akadályozzák.

(6)17 A létesítendő személygépjármű várakozóhelyek számát a rendeltetések szerint, a vonatkozó külön jogszabály előírásai és a (2)-(3) alapján kell meghatározni, kivéve, ha övezeti előírások másképp rendelkeznek.

(7)18 Parkolóhely az egyéb jogszabályokban előírt kötelező, új parkoló férőhelyek esetén a létesítmény 500 méteres körzetében közterületen és önálló parkoló területen, vagy más telken is biztosítható.

(8) Kialakított közterületi parkolóhely csak annak 500 méteren belüli egyidejű pótlásával szüntethető meg.

19. Építmények kialakítása lejtős terepen

20. § (1)19 10%-nál nagyobb lejtésű terepen

a) a terepszint alatti építmény lejtő felőli oldalon a csatlakozó terepszintből legfeljebb 1,5 méter magasságban emelkedhet ki, kivéve az épület bejáratot, és a bejárathoz csatlakozó tereplépcsőt, rámpát; és

b) épület legnagyobb oldalhossza legfeljebb 20,0 méter lehet.

(2) Az épület lejtő felőli homlokzatának magassága túllépheti az építési övezetben/övezetben meghatározott épületmagasság értékét, a terepcsatlakozások közötti különbség felével.

20. Támfal, rézsű

21. § (1)20 A telkek közötti és épületek körüli támfalakat, rézsűket, bevágásokat úgy kell kialakítani, hogy azok a szomszédos telkek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne korlátozzák.

(2) Amennyiben a terep eredeti lejtése támfal, bevágás kialakítását szükségessé teszi, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplépcső, vagy támfal magassága sehol nem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 3,0 métert. A telken belüli magassági különbségeket teraszos terep és támfal kialakítással kell áthidalni. Teraszos kialakításánál a támfalak közötti minimális távolság legalább 1,2 méter oldalirányban.

(3)21 Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közlekedési terület bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 2,0 méternél, akkor a közterület felőli támfal járdaszinttől mért magassága nem lehet nagyobb 2,5 méternél, a további magasságkülönbségeket teraszos terepidomokkal kell biztosítani.

(4) Az 1,0 méternél magasabb teraszos kialakítású támfalakat növényzettel takartan kell kialakítani és fenntartani

(5) A tereprendezés eredményeképpen kialakuló rézsű:

a) 1:2 arányúnál nagyobb lejtésű rézsű nem lehet hosszabb 3,0 méternél,

b) rézsűt növényzettel kell betelepíteni, a talajerózió megakadályozása céljából,

c) rézsű állékonyságát a telek területén kell biztosítani.

(6)22 A tereprendezés során a terep kialakítása a szomszéd telkek határától számított 1,5 méteren belül nem térhet el a természetes tereptől.

21. Támfalgarázsokra vonatkozó előírások

22. § (1) Támfalgarázs létesíthető, amennyiben:

a) a terep átlagos lejtése az előkertben legalább 20%-os, vagy

b) az előkert természetes terepszintje legalább 1,5 méterrel magasabban van a kapcsolódó közterület csatlakozó terepszintjénél.

(2) Telek homlokvonalán lévő támfalgarázs:

a) az utca csatlakozó terepszintjétől számítva legfeljebb 3,0 méter magasságú lehet,

b) magassága a szomszédos telek felé való csatlakozásnál legfeljebb 1,0 méter, a ráépített kerítés magassága legfeljebb további 1,0 méter lehet, és

c) felette áttört kerítés létesíthető.

(3) A támfalgarázs utcai hossza (az utcafronti homlokzat garázskapukkal együtt mért legnagyobb szélessége) legfeljebb 8,0 méter lehet.

22. Melléképítményekre vonatkozó előírások

23. § (1) 5 m3-t meghaladó hasznos térfogatú kerti, valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással (korszerű szennyvíztisztító kisberendezés) biztosított.

(2)23 Melléképítmény legfeljebb összesen 50 m2 bruttó alapterülettel helyezhető el eltérő övezeti rendelkezések hiányában

a) kertvárosias lakóterületek és

b) településközponti vegyes területek építési övezeteiben.

(3) Megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló terepszint alatti építmények, egyéb övezeti előírás hiányában összességében legfeljebb 15 m2 bruttó szintterülettel a telekhatártól mért legalább 2 méteres védőtávolsággal helyezhetők el.

(4)24 Csapadékvíz elhelyezésére szolgáló terepszint alatti ciszterna az építési hely szélességében az elő- és hátsókert legkisebb méretén belül is elhelyezhető,

a) telekhatártól mért legalább 1,5 méteres védőtávolsággal, és

b) a szomszédos telken álló meglévő épülettől legalább két méter védőtávolsággal.

(5) Melléképítmény(ek) csak főépítmény megléte esetén vagy azzal egyidejűleg létesíthető(ek) és a melléképítmény épületének legmagasabb pontja nem lehet magasabb a főépítmény számított épületmagasságánál.

(6) Állattartásra szolgáló építmények elhelyezésére, létesítésére vonatkozó előírások.

a)25 a Vt-1 és Vt-2 építési övezetek területén állattartásra szolgáló építmény a szomszédos telken lévő épülettől 20 méterre helyezhető el,

b) Fótliget területén állattartásra szolgáló építmény a szomszédos épület nyílásától legalább 20m távolságra nem helyezhető el.

c) Az állattartásra szolgáló építmény

ca) a szomszédos telken lévő lakóépület legközelebb eső nyílásától (ajtó/ablak) 15 méterre,

cb) ásott kúttól 15 méterre,

cc) fúrt kúttól 5 méterre,

cd) fürdőmedencétől 10 méterre,

ce) hátsó telekhatártól 6 méterre,

cf) közterülettől 20 méterre

helyezhető el.

(7)26 Eltérő rendelkezés hiányában az üzemszerű állattartás céljára szolgáló építmények kizárólag a mezőgazdasági (Má, Má-kh) és a K-L-1 és Kb-L-1 jelű övezetekben helyezhető el.

(8) Gazdasági haszon állattartás építményei kizárólag általános mezőgazdasági övezetben helyezhetők el.

MÁSODIK RÉSZ

Részletes övezeti előírások

VI. Fejezet

Beépítésre szánt területek

23. Beépítésre szánt területek általános előírásai

24. § (1) Egy telken két épület helyezhető el, kivéve, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(2)27 Új épület építése, vagy meglévő épület bővítése esetén az elhelyezhető rendeltetési egységek számát a telekméret 150 m2-rel történő osztásával és egész számra történő kerekítésével kell meghatározni, kivéve, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.

24. Lakóterületek általános előírásai

25. § (1) A lakóterületek építési övezeteinek területe elsődlegesen lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületen a terepszint alatti beépítettség mértéke a megengedett beépítettség mértékét legfeljebb 5 %-kal lépheti túl eltérő övezeti előírások hiányában.

(3)28 Az utcai telekhatártól mért 40 m-nél mélyebb telkek esetén az utcai telekhatártól mért 40 m-en túli telekrész nem építhető be, kivéve, ha

a) az övezeti előírások másként rendelkeznek, vagy

b) az építési helyet a SZT másként jelöli.

(4)29

(5) Lakásonként legalább nettó 4 m2-es tároló helyiséget kell létesíteni (kerékpár, kertészeti eszközök, babakocsi stb. tárolására.). A tároló helyiség(ek)et közösségi közlekedőhelyről nyílóan, vagy külső bejárattal a földszinten, vagy pinceszinten kell elhelyezni. Amennyiben a személygépkocsi tároló épületen belül, lakásonként zártan kerül elhelyezésre, a személygépkocsi tárolóban egy lakás részére a tárolóhely megoldott, külön tároló nem szükséges.

(6) Meglévő garázsok, gépjárműtárolók Szent Benedek park területén más funkcióra nem alakíthatók át.

(7) Lakóterületen a legkisebb kialakítható telek szélessége 16,0 m eltérő övezeti előírások hiányában.

25. Kertvárosias lakóterületek

26. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) A kertvárosias lakóterületbe sorolt építési övezetek területe elsődlegesen lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(3) A kertvárosias lakóterület övezeteiben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül fő rendeltetésként

a) szállás jellegű rendeltetést a megengedett lakó rendeltetési egységszámmal azonos vendégszoba számmal,

b) szolgáltató rendeltetést

c) a helyi lakosság ellátást szolgáló, legfeljebb nettó 300 m2 eladóterű kereskedelmi rendeltetést

tartalmazhat, kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek

(4)30 A melléképítmények közül húsfüstölő, jégverem, zöldségverem helyezhető el, kivéve, ha az övezeti előírások másképp rendelkeznek.

(5) Állattartásra szolgáló építmény legfeljebb a beépíthető alapterület 20%-án helyezhető el.

(6) Az övezetben a tervezett közművesítettség beépítés feltétele - településhigiéniai és talajvédelmi okokból –teljes.

(7) Egyéb övezeti előírás hiányában egy főépítmény helyezhető el.

(8)31 A kertvárosias lakóterületek Lke-3, Lke-13 és Lke-14 jelű építési övezeteinek telkein

a) az építési övezetben előírt legkisebb telekterület méreténél kisebb telek esetében legfeljebb egy lakó rendeltetés létesíthető,

b) az építési övezetben előírt legkisebb telekterület méretét meghaladó méretű telek esetében két lakás és a telek területének minden, a legkisebb telekterület felét meghaladó területrésze után további egy lakó rendeltetés létesíthető.

(9)32 A kertvárosias lakóterületek Lke-5, Lke-6 és Lke-7 építési övezeteiben

a)33 lakó rendeltetésen kívül egyházi-, és egészségügyi rendeltetés helyezhető el,

b) nem helyezhető el szállás jellegű, kereskedelmi, oktatási rendeltetés,

c)34 a teljes terület mértékére vetítve legalább 1 db lakó rendeltetési egység létesítendő 375 m2-ként,

d)35 lakásonként legfeljebb 3 m2 alapterületű, 2,0 m belmagasságú kukatároló a kerítéssel egybeépítve létesíthető,

e)36 a telkek oldalhatárától számított 3 méteren belül 1 métert meghaladó szintkülönbséget áthidaló, le- vagy felhajtó lejtő (rámpa) nem létesíthető,

f)37 az építmények egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 7 métert, és

g)38 telkenként 2 épület létesíthető.

(10)39

27. § (1) Lke-1 jelű építési övezetben

a)40 egy épület legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazhat,

b) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg a legnagyobb terepszint feletti beépítettséget.

c) Barackos és Sátorfák városrészekben az előkert legkisebb mértéke 3,0m lehet.

d) Barackos területén a kialakítható telkek legkisebb szélessége 17,0 m lehet.

e) Az előkert mérete a feltáró útra csatlakozó zsákutcával feltárt tömbben

ea)41 a három szomszédos oldalán közterülettel határolt,

eb) a hosszabb oldalával a feltáró úthoz csatlakozó építési telek esetében

ec) a feltáró út és a zsákutca csatlakozása mentén a kialakult vagy 5m előkertet kell kialakítani és

ed) az építési telek zsákutca felőli, a feltáró úttal párhuzamos telekhatára az építési hely határvonalának tekinthető; ebben az esetben az oldalhatáron álló beépítési módra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az a szomszédos telek beépíthetőségét és a közterület használatát nem korlátozza.

(2) Lke-2 jelű építési övezetben

a)42 egy épület legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazhat,

b) A gépkocsi-tárolót az épületben úgy kell kialakítani, hogy annak megközelítése az előkert felől történjen.

c) Önálló terepszint alatti építmény helyezhető el.

d) Barackos területén a kialakítható telkek legkisebb szélessége 17,0 m lehet.

e) Változó telekszélességű telek esetén a legkisebb telekszélesség mértékének legalább az előkerti építési vonalon teljesülnie kell, de az átlagos telekszélesség mértékének a legkisebb telekszélesség mértékét ebben az esetben is el kell érnie.

f) az övezetben tömör kerítés nem létesíthető, kivéve gyűjtőúttal határos hátsókerti telekhatáron zajvédelem érdekében.

g) Az övezetben a természetes terepfelszín legfeljebb +/- fél méterrel változtatható meg.

h) Az előkerti építési határvonal egyben építési vonal is.

i) Az építés helyes sorrendje érdekében több épület elhelyezése esetén legalább az elsőként megvalósulónak az építési vonalon kell állnia.

(3)43 Lke-3 jelű építési övezetekben

a) a terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg a legnagyobb terepszint feletti beépítettséget,

b) önálló terepszint alatti építmény nem helyezhető el, és

c) telkenként 2 rendeltetési egység helyezhető el.

(3a)44 Lke-8, és Lke-9 jelű építési övezetekben

a) a terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg a legnagyobb terepszint feletti beépítettséget,

b) önálló terepszint alatti építmény nem helyezhető el, és

c) telkenként egy rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Lke-11 jelű építési övezetben

a) Kizárólag lakó rendeltetési egység helyezhető el.

b) Telkenként egy rendeltetési egység helyezhető el.

c) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg a legnagyobb terepszint feletti beépítettséget.

d) Önálló terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(5) Lke-A jelű építési övezetben

a) a lakóterületek alapfokú intézményi ellátására szolgáló rendeltetések, és közösségi célú oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sport, hitéleti rendeltetést, tartalmazhat, és

b) telkenként egy rendeltetési egység

helyezhető el.

26. Falusias lakóterületek

28. § (1) Az építési övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) Az övezetben a tervezett közművesítettség beépítés feltétele - településhigiéniai és talajvédelmi okokból –részleges.

(3) A falusias lakóterületbe sorolt építési övezetek területén elhelyezhető:

a) lakó rendeltetés,

b) mező- és erdőgazdasági rendeltetés,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés,

d) szállás jellegű rendeltetés,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés.

(4) A lakóépületek egy lakó rendeltetési egységet tartalmazhatnak.

27. Településközpont vegyes terület

29. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) A településközponti vegyes területeken a tervezett közművesítettség mértéke teljes.

(3) A településközpont területbe sorolt építési övezetek területén eltérő övezeti rendelkezések hiányában

a) lakó,

b) igazgatási, iroda,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, és

e) kulturális

rendeltetés helyezhető el.

(4) A településközpont területbe sorolt építési övezetek területén

a) vendéglátó rendeltetésű építmények közül önálló autós gyorsétterem,

b)45 közterületi határtól 20 méteres távolságon belül önálló sorgarázs nem létesíthető.

(5) A településközponti vegyes területen eltérő övezeti előírások hiányában a terepszint alatti beépítettség mértéke a megengedett beépítettség mértékét legfeljebb 5 %-kal lépheti túl eltérő övezeti rendelkezések hiányában.

(6) Fótliget területén

a) a településközpont vegyes terület építési övezeteiben - egyéb építési övezeti előírások hiányában egy épület létesíthető, és

b) kötelező építési vonal a telek előkerti homlokvonala és a kialakult beépítés szerinti oldalkerti határvonala.

(7)46 Településközponti vegyes területek övezetében az utcai telekhatártól mért 40 m-nél mélyebb telkek esetén az utcai telekhatártól mért 40 m-en túli telekrész nem építhető be, kivéve, ha az övezeti előírások másképp rendelkeznek vagy az építési helyet a szabályozási terv másképpen jelöli.

30. § (1) Vt-1 jelű építési övezetben

a) Önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

b) Az épületek földszintjén csak kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató rendeltetésű egységek helyezhetők el, kivéve a kulturális, igazgatási és szállás rendeltetésű épületeket, ahol az alaprendeltetésnek megfelelő kiegészítő rendeltetés elhelyezhető.

c) A Kossuth Lajos utca – Luther Márton tér – Eötvös utca által határolt tömbben egészségügyi rendeltetés létesítése esetén

da) a beépítettség +30%-kal növelhető,

db) a terepszint alatti beépítettség mértéke 80% lehet,

dc) a legkisebb zöldfelület mértékének ebben az esetben is el kell érnie a 10%-os mértéket.

d) Melléképítmények közül kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy helyezhető el.

e) A városközpont területén a 1023, 1024, 1025 hrsz-ú telkek nem oszthatók meg.

f) Az igazgatási épületek parkoló igényét tömbön belül kell megoldani.

(2)47 Vt-2 jelű építési övezetben

a) nem helyezhető el szállás jellegű rendeltetésű épület,

b) az épületek földszintjén csak igazgatási, szociális, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kulturális rendeltetésű egységek helyezhetők el, a c) pont kivételével,

c) igazgatási rendeltetés létesítése esetén kiegészítő rendeltetésként telkenként 2 db szolgálati lakás a földszinten is elhelyezhető, és

d) az építési övezet területén piac, szabadidő park, játszó tér, kulturális rendeltetés műtárgya önállóan is elhelyezhető.

(3) Vt-3 jelű építési övezetben

a) Az övezetben meghatározott előkerti érték kötelező építési vonal.

b) A Németh Kálmán utca – Béke utca - Kosztolányi Dezső utca által határolt területen a megengedett legnagyobb létesíthető épületmagasság 7,0 m lehet.

(4) Vt-4 jelű építési övezetben

a)48 Az övezetben meghatározott előkerti érték kötelező építési vonal,

b) A Március 15-e utca - Juhász Gyula utca - Németh Kálmán utca - 3001-3002 hrsz-ú telkek által határolt területen

ba) lakó rendeltetés nem helyezhető el,

bb)49 az épületek földszintjén csak kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, intézményi rendeltetésű egységek helyezhetők el,50

c)51 a legkisebb épületmagasság 4,5 m, és

d)52 ha a szomszédos épület a legkisebb épületmagasságot nem éri el, akkor a csatlakozó épület magassága azt legfeljebb 1,5 méterrel haladhatja meg.

(5) Vt-5 jelű építési övezetben

a) A Móricz Zsigmond utca felőli előkerti építési határvonal kötelező építési vonal.

(6) Vt-7 jelű építési övezetben

a) Az övezetben a nem lakás rendeltetésű épületek, épületrészek megközelítése gépjárművel kizárólag az 5351/312 hrsz.-ú és a 5351/24 hrsz.-ú útról lehetséges.

(7) Vt-10 jelű építési övezetben

a) A telkek ÉK-i határvonala kötelező építési vonal.

(8) Vt-13 jelű építési övezetben

a) A Németh Kálmán út mentén az előkert mértéke 0,0 m.

(9) Vt-14 jelű építési övezetben

a) A telek utcai határvonala egyben kötelező építési vonal.

b) Az építési övezetben a kialakítható legnagyobb utcai homlokzatmagasság 7,5 m.

c) A terepszint alatti beépítettség mértéke a legnagyobb beépítettséget nem haladhatja meg.

(10) Vt-15 jelű építési övezetben

a) Az övezet területén a meglévő egészségügyi rendeltetésű épület bontása esetén 40%-ban közhasználat céljára megnyitott zöldterületet kell kialakítani.

(11)53

(12) Vt-17 jelű építési övezetben

a) Az övezet területén a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység helyezhető el.

(13) Vt-11 övezetben

a) lakó rendeltetés nem helyezhető el,

b) a legnagyobb alkalmazható épületmagasság értéke tornacsarnok esetén 11,0 m,

c) az előkert mértékét a 3.sz. melléklet határozza meg, kivéve ahol a szabályozási terv zöldfelületként kialakítandó területet jelöl, ott az előkert mértéke 15,0 m.54

(14)55 A Vt-6/A jelű építési övezetben egy telken egy rendeltetési egység helyezhető el.

(15) Vt-18 jelű építési övezetben:

a) az építési telkek beépítése során a közművek védősávjaiban a vonatkozó jogszabályok és a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe kell venni.

b) a településközpont vegyes területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.56

(16)57 A Vt‐19 jelű építési övezetben a telekterület minden 500 m2‐e után egy főépítmény építhető. Egy főépítményben egy önálló rendeltetési egység létesíthető.

(17)58 A Vt‐20 jelű építési övezetben a telekterület minden 300 m2‐e után egy főépítmény építhető. Egy főépítményben két önálló rendeltetési egység létesíthető, melyből egy lehet lakó rendeltetésű.

28. Gazdasági területek általános előírásai

31. § (1) A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató és ipari területekre tagozódnak.

(2) A területen lakó rendeltetés nem létesíthető,

(3) A területen nem helyezhető el:

a) szökőkút,

b) lábon álló kerti tető,

c) szabadon álló és legfeljebb 6,00 métert meghaladó magasságú szélkerék, antennaoszlop.

(4) A gazdasági területen az alábbi mérnöki létesítmények (sajátos építmények):

a) reklámtorony,

b) gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló műszaki alkotások maximum 30,0 méteres épületmagassággal elhelyezhetők.

(5)59 A gazdasági területen eltérő övezeti előírások hiányában a terepszint alatti beépítettség mértéke a megengedett beépítettség mértékét legfeljebb 5 %-kal lépheti túl, de ebben az esetben sem haladja meg az OTÉK szerinti megengedett legnagyobb beépítettség mértékét.

(6) A gazdasági terület telkein földdepónia csak az adott ingatlanra engedélyezett építéssel összefüggésben helyezhető el.

29. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) általános előírásai

32. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területbe sorolt építési övezetek területén, egyéb övezeti előírás hiányában

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú rendeltetésű épületek

b) igazgatási rendeltetésű épületek,

c) parkolóház, üzemanyagtöltő,

d) sport rendeltetésű épületek,

e) hitéleti, nevelési, oktatási rendeltetésű épületek,

f) egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek,

g) egyéb közösségi szórakoztató rendeltetésű épületek, valamint

h) a gazdasági rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként 1 db lakó rendeltetési egység

helyezhetők el.

(3) Az övezetek területén a tervezett közművesítettség mértéke teljes.

(4) A terepszint alatti beépítettség mértéke a megengedett beépítettség mértékét legfeljebb 5 %-kal lépheti túl eltérő övezeti előírások hiányában.

(5) Meghatározott időtartamra létesített ideiglenes építmény - a közszolgáltatási célú ideiglenes építmény kivételével - nem létesíthető.

(6) Állattartásra szolgáló építmény huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helység nyílászárójától 15 m-re helyezhető el.

(7) A telek építési határvonalait e rendelet és a szabályozási terv állapítja meg, amennyiben a rendelet, vagy a szabályozási terv erről nem rendelkezik, úgy az előkert mérete 10,0 m. Ott, ahol egy telek beépítésre nem szánt övezetet is magában foglal, ott az építési hely határa azonos az övezeti határvonallal.

(8) Déli vállalkozási terület II. ütem területén a Gksz-6, Gksz-7, Gksz-10 és Gksz -11 övezetek területén

a) A terület feltárását és építési telkek kialakítását szolgáló, önálló helyrajzi számmal kialakított magánút szélességét e rendelet és a szabályozási terv állapítja meg, amennyiben e rendelet és a szabályozási terv nem rendelkezik, úgy a magánút szélessége legalább 16 m kell, hogy legyen.

b) Az előkertben út és közműépítmények, valamint portaépület elhelyezhető.

c) Gépjármű várakozó és rakodó helyek nem helyezhetők el a közterület felé eső előkert közterület felől mért 5 méteres sávjában.

d) Közműpótló berendezés átmenetileg sem alkalmazható.

e) A szabályozási terven Gksz-7 jelű építési övezet és az Ev jelű övezet területén tájékoztató (nem kötelező) jelleggel jelölt „telken belüli út vagy magánút helye” a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztatható az egyéb rendelkezések keretei között, de szélessége legalább 12 m kell, hogy legyen.

f) Ahol egy telek beépítésre nem szánt terület területbe tartozó övezetet is magában foglal, ott az építési hely határa azonos az övezeti határvonallal, de a telkek beépítési jellemzőit az övezetek szerint, elkülönítve kell értelmezni.

(9) Szállás jellegű rendeltetés az övezetek területén nem helyezhető el.60

33. § (1)61 Gksz-1 jelű építési övezetben az előkerti építési határvonal kötelező építési vonal.

(2) Gksz-6 jelű építési övezetben

a) nem helyezhető el sport, hitéleti, nevelési oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetés, valamint egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés,

b) a kialakítható új telkek legkisebb szélessége az építési hely határának vonalában mérve 50,0 m,

c) a létesíthető épület legmagasabb pontja 10,0 m.

(3) Gksz-7 jelű építési övezetben

a) Nem helyezhető el sport, hitéleti, nevelési oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetés, valamint egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés.

b) A kialakítható új telkek legkisebb szélessége az építési hely határának vonalában mérve 50,0 m.

c) A létesíthető épület legmagasabb pontja 12,0 m.

(4) Gksz-8 jelű építési övezetben

a) A terület feltárását és építési telkek kialakítását szolgáló magánút szélessége 16 m-nél kisebb nem lehet.

b) Az övezet területén csak a „magasépület elhelyezésére kijelölt terület” -en helyezhető el magasépület az alábbiak figyelembevételével:

ba) csak olyan magasépület helyezhető el, mely rendelkezik kulturális és sportolási rendeltetéssel, és

bb) amelynek maximum két használati szint padlószintje kizárólag technológiai okokból meghaladja a 30 métert, és

bc) az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 60 métert.

(5)62 Gksz-9 jelű építési övezetben a hátsókert területén építmény, melléképítmény nem helyezhető el.

(6) Gksz-10 jelű építési övezetben

a) Nem helyezhető el sport, hitéleti, nevelési oktatási, egyészségügyi és szociális rendeltetés, valamint egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés.

b) Épület legmagasabb pontja 16,0 m lehet.

c) Amennyiben az Ev övezet felé nem kerül kialakításra magánút, úgy az oldalkert legkisebb mérete 20,0 m.

d) a szabályozási tervben meghatározott utak (magánutak, közterületek) ütemezetten is kialakíthatók.

(7) Gksz-11 jelű építési övezetben

a) Nem helyezhető el sport, hitéleti, nevelési oktatási, egyészségügyi és szociális rendeltetés, valamint egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés

b) az előírt legkisebb zöldfelület 25%-át fásítottan kell kialakítani

c) épület legmagasabb pontja 20,0 m lehet

(8) Gksz-12 jelű építési övezetben

a) a beépítés feltétele a területen a megközelítő köz-, és magánutak kiszabályozása.

b) A terület feltárását és építési telkek kialakítását szolgáló út legkisebb szélessége legalább 16 m kell, hogy legyen.

30. Általános gazdasági terület (Gáp)

34. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2)63 A Gáp építési övezetek területe elsődlegesen olyan gazdasági célú egyéb ipari, üzemi termelő-tároló építmények, telephelyek elhelyezésére szolgál, melyek környezetre jelentős hatást nem gyakorolnak.

(3) Az építési övezetek területén elhelyezhetők:

a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású ipari építmény, valamint az azt kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények (szolgáltató és iroda épület stb.), amelybe nem tartozik bele a munkásszállás,64

b) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1 db lakás rendeltetési egység telkenként,

c) üzemanyagtöltő állomás.

(4) A terepszint alatti beépítettség mértéke a megengedett beépítettség mértékét legfeljebb 5 %-kal lépheti túl eltérő övezeti előírások hiányában.

(5) Az övezetek területén a tervezett közművesítettség mértéke teljes.

(6) A technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítani az ingatlan tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének.

(7) Az előkertben - főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg - a kerítéssel egybeépítve, kizárólag porta funkciójú, legfeljebb bruttó 50 m2 alapterületű, földszintes épület helyezhető el.

(8) Egyéb övezeti előírás hiányában több főépítmény és kiegészítő épület is elhelyezhető.

(9) Déli vállalkozási terület II. ütem területére vonatkozó külön előírások

a) Nem helyezhető el olyan ipari és raktározási rendeltetési egység, amely a környezetét a határértéket meghaladó mértékben terheli (zajos, talaj-, víz-, vagy levegő-szennyező, veszélyes hulladékot feldolgozó).

b) A területen veszélyes hulladék tárolására, feldolgozására, ártalmatlanítására szolgáló építmény, építési terület, tárolóterület, - az övezetek területén keletkezett veszélyes hulladék átmeneti, elszállításáig történő gyűjtésének kivételével – nem alakítható ki, illetve nem helyezhető el.

c) A vízbázis külső védőterületén lévő Gáp-5 jelű építési övezet területén 1 db talajvíz figyelő kút kialakítása és folyamatos mintavétellel a talajvíz rendszeres állapot figyelése szükséges, a tereprendezés és az építkezés megkezdésétől 65.

35. § (1) Gáp-1 jelű építési övezetben kizárólag csak olyan rendeltetési egységek helyezhetők el, amelyek a lakóterületekre előírt környezetterhelési kibocsátási határértékeket nem haladják meg.

(2) Gáp-5 jelű építési övezetben

a) magasépület nem helyezhető el,

b) zöldfelület fásított területének aránya legalább 25%,

c) a létesíthető bruttó szintterület a telek területének mértékével megegyező.

(3) Gáp-6 jelű építési övezetben

a) magasépület nem helyezhető el.

b) zöldfelület fásított területének aránya legalább 25%

c) a létesíthető bruttó szintterület a telek területének mértékével megegyező.

(4) GÁP-7 jelű építési övezetben

a) az elő- és hátsókert mérete 10,0 m, az oldalkert mérete 7,5 m.

b) az ingatlanokon a zöldfelület fásított területének aránya legalább 25%.66

31. Különleges beépítésre szánt területek építési övezeteinek általános előírásai

36. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) A terepszint alatti beépítettség mértéke a megengedett beépítettség mértékét nem lépheti túl eltérő övezeti előírások hiányában.

(3) Az övezetek területén a tervezett közművesítettség mértéke teljes egyéb övezeti előírások hiányában.

(4) Lakás rendeltetési egység egyéb övezeti előírás hiányában nem létesíthető.

(5) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(6) Egyéb övezeti előírás hiányában több főépítmény is elhelyezhető.

(7) A különleges beépítésre szánt területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:

a) Kastély területe (K-Kastély)

b) Sport terület (K-Sp)

c) Rekreációs terület (K-Rek)

d) Temető terület (K-T);

e)67 Kulturális célú építési övezet (K-Kult),

f) lovasterápiás központ nagy kiterjedésű sportolási és egészségügyi célú területei (K-L),

g)68 Közmű terület (K-Kmű), és

h)69 Városgazdálkodási terület (K-Vg).

37. § (1) K-Kastély jelű - különleges beépítésre szánt kastély építési övezete

a) Az övezetbe a fóti Károlyi kastély terület és a műemléki védelemmel érintett területek tartoznak.

b) Az övezetben a terület sajátosságainak megfelelő, a Kastély működéséhez, funkciójához kapcsolódó rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el.

c) Épületet, építményt elhelyezni, meglévő épületeket hasznosítani a műemlékhez és környezetéhez méltó kereskedelmi, vendéglátói vagy idegenforgalmi céllal szabad.

(2) K-Sp jelű - különleges beépítésre szánt sportterület építési övezete

a) Az övezetbe a nagy kiterjedésű sportolási célú területek tartoznak.

b) Az építési övezetben elhelyezhető épületben a sport rendeltetésen kívül

ba) vendéglátó létesítmény,

bb) a főépületen belül legfeljebb egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, valamint

bc) a létesítmények működését és biztonságát kiszolgáló építmények.

(3) K-Rek jelű - különleges beépítésre szánt rekreációs terület építési övezete

a) Az övezetbe a Somlyó tó körüli rekreációs területek tartoznak.

b) Az építési övezetben elhelyezhető

ba) rekreációs, közösségi szórakoztatás rendeltetésű,

bb) sportolási rendeltetésű,

bc) strand,

bd) legfeljebb egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetési egység, valamint

be) a létesítmények működését és biztonságát kiszolgáló építmények.

(4) K-T jelű - különleges beépítésre szánt temető építési övezete

a) Az építési övezetben temetkezési és az azt kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

b) Az építési övezetben harangláb, hamvasztó épület és a hozzátartozó legmagasabb pontja 9,0 m lehet.

c) Az övezet területén a tervezett közművesítettség- településhigiéniai és talajvédelmi okokból - mértéke részleges.

(5)70 K-Kult jelű - különleges beépítésre szánt kulturális célú építési övezet

a) a területen kulturális, közösségi szórakoztató, vendéglátás és sport rendeltetés helyezhető el,

b) a területen két főépítmény helyezhető el, és

c) az övezet területén a tervezett közművesítettség mértéke hiányos.

(6) K-L-1 jelű - különleges beépítésre szánt lovasterápiás központ nagy kiterjedésű sportolási és egészségügyi célú területei építési övezet

a) Az építési övezetben a lótartáshoz szükséges és egyéb állattartó építmények, sportolási célú, egészségügyi, szállás jellegű, szolgáltató, a szabadidő eltöltéséhez-, rekreációhoz, legfeljebb 200 m2 bruttó alapterületű vendéglátó, legfeljebb 200 m2 bruttó alapterületű kiskereskedelmi célú, a lótartáshoz kapcsolódó egyéb építmények, mezőgazdasági építmények, mezőgazdasági termékek (takarmány, szalma, széna stb.) tárolására szolgáló, továbbá a megújuló energiaforrásokkal összefüggő építmények, a vízgazdálkodással és a vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

b) A lovasterápiás épületek, a fedett lovarda és a technológiai célú építmények magassága legfeljebb 15 m lehet.

c) A telekalakítások – beleértve a közterületek szabályozását is – ütemezetten is végrehajthatók, de ebben az esetben a hrsz 0243 telek területén csak közlekedési-, közműellátással, természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos, a külön jogszabály alapján bármely építési övezet, övezet területén elhelyezhető építmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos építmények helyezhetők el.

d) Az övezet területén a tervezett közművesítettség- településhigiéniai és talajvédelmi okokból - mértéke részleges.

(7) K-Kmű Közmű területekhez tartozó telkek a település közműellátását szolgáló mérnöki létesítmények, berendezések, illetve azokat kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, melyen kizárólag a tulajdonos vagy személyzet számára kialakított, meglévő lakás fenntartása megengedett.

(8)71 A különleges városgazdálkodási terület K-Vg építési övezet területén elhelyezhető

a) igazgatás, iroda, és

b) kiegészítő rendelkezésként raktározás.

VII. Fejezet

Beépítésre nem szánt terület

32. Közlekedési területek

38. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) A közlekedési terület a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, a vasúti területek, mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(3) A közlekedésre nem használt felületeket zöldfelületként kell kialakítani, vagy szilárd burkolattal kell ellátni.

(4) Új közúti közlekedési célú helyi vagy országos közterület kiépítése során biztosítani kell:

a) 12,0 méter, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén a kétoldali fasor helyét,

b) 10,0 métert elérő szabályozási szélesség esetén a legalább egyoldali fasor helyét,

c) a felszíni vizek elvezetését övárokkal vagy csapadékcsatornával,

d) a közművek védőtávolsággal való elhelyezhetőségét.

33. Közúti közlekedési terület

39. § (1) A szabályozási terven a közúti közlekedés területei közé soroltak az országos és helyi közutak területei.

(2) A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Köu jelű övezet

aa) gyorsforgalmi-, és fő utak, valamint azok csomópontjai elhelyezésére

ab) országos mellékutak

ac) helyi gyűjtő utak

ad) Kül- és belterületi kiszolgáló utak

b) KÖm jelű magánutak, melyek a jelen rendelet közterületekre vonatkozó előírásai, valamint a magasabb szintű jogszabályokban és szabványokban foglaltak betartása mellett a szabályozási terv módosítása nélkül alakíthatók, megszüntethetők.

(3) A tervezett új közutak esetében belterületen a szabályozási terv szerinti szélességű építési területet kell biztosítani.

(4) A település területén zsákutca létesítése kizárólag fordulóvéggel kialakítottan létesíthető.

(5) Fótliget területén

a) Fótligeten a közforgalom számára megnyitott magánutak (KÖm-1) építési területe legkevesebb 12,0 méter széles, amelyen belül legkevesebb 6,0 m széles burkolatot, legalább egyoldali 1,5 méter széles járdát kell kialakítani.

b) Fótligeten a közforgalom elől elzárt magánutak (KÖm-2) építési területe legkevesebb 12 méter széles, amelyen belül legkevesebb 5,5 méter széles burkolatot, legalább egyoldali 1,5 méter széles járdát kell kialakítani.

c) Fótligeten a közforgalom elől elzárt vegyes használatú magánutak (KÖm-3) építési területe legkevesebb 9,0 méter széles, melyen legalább 3,5 méter széles burkolatot kell kialakítani.

(6) A Gksz-8 építési övezet (hrsz: 0221/8, 0221/9, 0221/10, 0221/12, 0221/14) Régi Fóti út mentén fekvő részén:

a) A terület teljes kiépítéséig, illetve, ha a kereskedelmi építmények összes bruttó szintterülete meghaladja a 10.000 m2 –t, a Régi Fóti út és az építési övezet telkeit feltáró út szabályozási terv szerinti (körforgalmi) csomópontját a településrendezési szerződésben rögzített feltételekkel kell megvalósítani.

b) A hrsz: 0215 telken a terület másodlagos megközelítésére szolgáló (menekülő) utat – mezőgazdasági útként kell kialakítani, a vonatkozó előírások keretei között.

34. Kötöttpályás közlekedési területek

40. § (1) A szabályozási terven a kötöttpályás közlekedés területei közé a Budapest – Vác – Szob vasútvonal és Veresegyház – Vác vasútvonal vonalas jellegű építményeinek, valamint az egyéb kiszolgáló épületeinek, építményeinek KÖk övezetbe sorolt területei tartoznak.

(2) Az övezet építési területe (telekhatárai) megtartandók.

(3) Az övezet zöldfelületeinek fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

35. Zöldterületek - közparkok

41. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) Az övezet területén, egyéb övezeti előírások hiányában, az OTÉK szerinti épület helyezhető el.

(3) Az övezetek

a) telkei bekeríthetők, de a korlátlan közhasználatot biztosítani kell,

b) területén lévő értékes faállomány megtartandó.

(4) A Zkp jelű övezetekben a tervezett közművesítettség hiányos.

42. § (1) Zkp-1, Zkp-2 és Zkp-3 övezetekben elhelyezhető

a) sétaút, pihenőhely,

b) terület fenntartásához szükséges épület, építmény,

c) gyermek játszóhely,

d) szükséges közműépítmények.

(2) Zkp-4 övezetekben épület nem helyezhető el.

(3) A Zkp-1 övezet területén

a) a területre jellemző, kialakult értékes fás növénytársulások megtartásával a természetvédelem szempontjait érvényesíteni kell

b) a Mogyoródi patak tengelyétől mért 20 méteren belül építmény nem helyezhető el, burkolat, vagy feltöltés nem létesíthető.

36. Erdőterületek

43. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) Erdőterületen egyéb övezeti előírás hiányában, legalább 10 ha nagyságú erdőként nyilvántartott telken, a legalább 300 hektár erdőterület fenntartásához szükséges, az erdő rendeltetésének megfelelő funkciójú épület helyezhető el.

(3) Az övezetekben a tervezett közművesítettség -településhigiéniai és talajvédelmi okokból - hiányos.

44. § (1) Az Eg jelű (gazdasági erdőterület) övezet területén az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint közlekedési, szállítási és termékvezeték építmények helyezhetők el.

(2) Az Ev jelű (védelmi célú) erdőterületen épület nem, egyéb építmény az erdőre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően helyezhető el.

37. Mezőgazdasági területek

45. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, állattenyésztés célzott területfelhasználású és kapcsolódó funkciójú területei.

(3) A szabályozási terv a település külterületének mezőgazdasági területeit alábbi övezetekbe sorolja:

a) Má jelű általános mezőgazdasági övezet,

b) Má-kh jelű korlátozott mezőgazdasági övezet,

c) Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet,

(4) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(5) Egy telken több főépítmény is elhelyezhető, kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.

(6) Kiegészítő épület egyéb övezeti előírás hiányában a főépítménnyel egybe építve helyezhető el.

(7) Az övezetekben a tervezett közművesítettség -településhigiéniai és talajvédelmi okokból - hiányos.

(8) Biztosítani kell:

a) a keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket

b) a keletkező szennyvizek jelen rendelet előírásai szerinti biztonságos ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket.

46. § (1) Az Má jelű (általános mezőgazdasági terület) övezetében

a) elhelyezhetők:

aa) a növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei,

ab) az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei,

b) nem létesíthetők:

ba) a növénytermesztéshez kapcsolódó gazdasági rendeltetés építményei védett természeti területtől, vízfolyástól, lakó-, továbbá különleges sportterülettől 50 méteren belül,

bb)72 az állattartáshoz kapcsolódó gazdasági építmények, védett természeti területtől, vízfolyástól, lakó-, továbbá különleges sportterülettől 100 méteren belül, kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek;

c)73 Má-1, Má-2, Má-3 és Má-4 jelű övezetek elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

ca) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

cb) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.

cc) a lakó rendeltetés tartalmazó épület földszinti bruttó alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t.

d) Má-1 jelű övezetben a termőföld védelme érdekében építmény

da) 720-1500 m2 területnagyságú telken legfeljebb 3 %-os beépítettséggel,

db) 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5 %-os beépítettséggel

helyezhető el.

e) Má-2 jelű övezetben építmény legfeljebb 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

f)74 Má-3 jelű övezet területe ökológiai hálózat kijelöléssel érintett, ahol építmény

fa) 5000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 10 %-os beépítettséggel,

fb) a természetvédelem szempontok figyelembevételével helyezhető el, és.

fc) állattartáshoz kapcsolódó gazdasági építmények elhelyezhetők.

g)75 Má-4 jelű övezetben nem létesíthetők:

ga) a növénytermesztéshez kapcsolódó gazdasági rendeltetés építményei védett természeti területtől, vízfolyástól, lakó-, továbbá különleges sportterülettől 15 méteren belül, továbbá

gb) az állattartáshoz kapcsolódó gazdasági építmények, védett természeti területtől, vízfolyástól, lakó-, továbbá különleges sportterülettől 25 méteren belül.

(2) Az Má-kh jelű (korlátozott használatú mezőgazdasági terület) övezetében

a) A szabályozási terven Má-kh-1 jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetébe az ökológiai, táj-, és természetvédelmi érdekeket szolgáló területek tartoznak.

b) Az övezetekben nem létesíthető birtokközpont, illetve kiegészítő központ.

c) Az övezetekben huzamos tartózkodásra szolgáló építmények nem helyezhetők el.

d)76 a természetvédelmi szempontok figyelembevételével helyezhetők el az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos tárolás építményei.

(3) Az Mk-1 és Mk-2 (kertes mezőgazdasági) jelű övezet területén

a) Elsősorban a kertes mezőgazdasági műveléshez, valamint a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

b) A jogszabályokban és a jelen rendeletben meghatározott általános beépítési feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb egy lakás létesíthető.

c) Nem létesíthető birtokközpont.

d) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; zászlótartó oszlop helyezhető el.

e) Telkenként legfeljebb egy rendeltetési egység hozható létre.

f)77 a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 m2-t,

g) Az övezet területén a terepszint feletti beépítettség +5%-növelhető abban az esetben, ha a csapadékvizek visszatartásának biztosítása érdekében ciszterna létesül telken belül, amelynek térfogata az adott ingatlan minden egyes m2 beépített és burkolt felületére számítva legalább 50 liter tározó kapacitású legyen

h)78 az utcai telekhatártól mért 40 m-nél mélyebb telkek esetén az utcai telekhatártól mért 40 m-en túli telekrész nem építhető be,

i) Az övezet területén a zártkerti művelés alól kivett telken lakóépület akkor létesíthető, ha

ia) a csapadékvizek visszatartásának biztosítása érdekében ciszterna létesül telken belül, amelynek térfogata az adott ingatlan minden egyes m2 beépített és burkolt felületére számítva legalább 50 liter tározó kapacitású legyen, és

ib) a telken belül víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáró műtárgyba gyűjtik a szennyvizeket, és annak elszállítása megoldott, és

ic) a telek szélessége eléri a 16 m-t és területe az 1000 m2-t.

j) Új épület építése és meglévő épület beépítettséget növelő bővítése esetén a ciszterna tározó térfogata az adott ingatlan minden egyes 50 m2 burkolt felületére számítva legalább 0,75 m3 nagyságú legyen. Ha a csapadékvizek visszatartása telken belüli elszikkasztással vagy ciszternában való tározással műszakilag nem lehetséges, akkor egyedi megoldás alkalmazása csak a hálózat és a befogadó kezelőjének előzetes engedélyével lehetséges.

38. Vízgazdálkodási terület

47. § (1) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) Vízgazdálkodási területen épület, építmény a magasabb rendű vonatkozó jogszabályok betartásával létesíthető.

(3) Épület elhelyezésének feltétele egyéb övezeti előírás hiányában – település-higiéniai és talajvédelmi okokból - legalább a hiányos közművesítettség megvalósítása.

(4) Lakó rendeltetési egység nem alakítható ki.

39. Különleges beépítésre nem szánt területek

48. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. sz. melléklet felhasználásával kell meghatározni.

(2) Az övezetekben a tervezett közművesítettség -településhigiéniai és talajvédelmi okokból –részleges, egyéb övezeti előírások hiányában.

(2a)79 A különleges beépítésre nem szánt területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:

a) lovasterápiás központ nagy kiterjedésű sportolási és egészségügyi célú területei (Kb-L),

b) Rekreációs terület (Kb-Rek),

c) Temető terület (Kb-T) és

d) Bányaterület (Kb-B).

(8)80

49. § (1) Kb-L-1 jelű övezetbe a lovasterápiás központ különleges beépítésre nem szánt területei tartoznak.

a) Az övezetben a lótartáshoz szükséges és egyéb állattartó építmények, sportolási célú, egészségügyi, szállás jellegű, szolgáltató, a szabadidő eltöltéséhez-, rekreációhoz, legfeljebb 200 m2 bruttó alapterületű vendéglátó, legfeljebb 200 m2 bruttó alapterületű kiskereskedelmi célú, a lótartáshoz kapcsolódó egyéb építmények, mezőgazdasági építmények, mezőgazdasági termékek (takarmány, szalma, széna stb.) tárolására szolgáló, továbbá a megújuló energiaforrásokkal összefüggő építmények, a vízgazdálkodással és a vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

b) Az övezet területén az ökológiai hálózat övezetébe és a helyi jelentőségű védett természeti területbe tartozó részén építmény – közműépítmények kivételével - nem helyezhető el.

c) A technológiai célú építmények magassága legfeljebb 15 m lehet.

(2) Kb-Rek jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs övezet területén

a) kizárólag jelentős zöldfelületet igénylősport, szabadidő, rekreáció rendeltetésű építmények, valamint

b) a fenti funkciókat kiszolgáló vendéglátó építmény

helyezhetők el,

(3) Kb-B jelű különleges beépítésre nem szánt bányaterület övezete a rekultiválandó bánya területe, ahol

a) a rekultivációval összefüggő rendeltetésű építményeket lehet elhelyezni,

b) az övezetekben a tervezett közművesítettség -településhigiéniai és talajvédelmi okokból - hiányos.

(4) Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető övezet területén

a) az övezetben temetkezési és az azt kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el,

b) az övezetben harangláb, hamvasztó épület és a hozzátartozó legmagasabb pontja 9,0 m lehet.

c) Az övezet területén a tervezett közművesítettség- településhigiéniai és talajvédelmi okokból - mértéke hiányos.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

40. Hatályba léptető rendelkezések

50. § E a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

41. Hatályon kívül helyező rendelkezések

51. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a

a) 13/2001. (VII:13.) Ör rendelet Fót Nagyközség építési szabályzatáról és az azt módosító 14/2003. (V.21.) sz. KT. rendelet, a 7/2004. (III.25.) sz. KT. rendelet, a 25/2004. (XII.01.) sz. KT. rendelet, a 4/2005. (III.23.) sz. KT. rendelet, a 7/2005. (V.18.) sz. KT. rendelet, a 9/2005. (V.18.) sz. KT. rendelet, a 19/2006. (VII.17.) sz. KT. rendelet, a 13/2007. (V.30.) sz. KT. rendelet, a 7/2008. (IV.23.) sz. KT. rendelet, a 8/2009. (IX. 16.) sz. KT. rendelet, a 14/2009. (XII.16.) sz. KT. rendelet, a 25/2011. (IX. 30.) sz. KT. rendelet, 36/2013. (XII. 20.) önkorm. rendelet, a 37/2013. (XII. 20.) önkorm. rendelet, az 55/2016.(XII.15.) önkorm. rendelet, az 56/2016.(XII.15.) önkorm. rendelet, a 23/2017. (VII.6.) önkorm. rendelet, a 35/2018.(XII.13.) önkorm. rendelet, a 36/2018.(XII.13.) önkorm. rendelet, valamint a 9/2019.(III.28.) önkorm. rendelet;

b) a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 36/2017.(X.26.) önkormányzati rendelet és

c) Fótliget - 0208 hrsz. - Helyi Építési Szabályzatáról szóló 19/2000. (XI.20.) KTr. sz. rendelet.

1. melléklet81828384858687

2. melléklet88

Városközpont szabályozási terve - SZ VKP
Városközpont területe (1019, 1023, 1027/1, 1025, 1028, 1029, 1087, 1088, 1115, 1116, 1118/1, 1118/2, 1118/3, 1119, 1120, 1121/1, 1121/2, 1122, 1124/1 1124/2, 1124/3, 1126, 1127/2, 1128, 1129/7, 1129/9, 1129/10, 1129/11, 1129/12, 1129/13, 1135/1, 1135/2, 1136, 1137, 1140, 1141, 1142, 1143/1, 1143/2, 1144, 1145, 1146, 1292, 1293, 1294, 1295, 1296, 1297, 1298, 1299, 1300, 1301, 1302 .1303, 1305/2, 1306, 1307, 1308, 1309/1, 1309/2, 1311, 1312, 1313, 1314, 1315, 1316, 1317, 1346, 1347, 1348, 1349, 1350, 1526, 1527, 1528/1, 1546, 1547, 1548, 1550, 1551 hrsz-ú telkek és érintett közterületek)

3. melléklet899091

Építési övezetek jellemzői

1. Beépítésre szánt övezetek jellemzői

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

1

övezet

telekre előírt

épületre előírt

2

jele

beépítési mód

Legkisebb telekméret

Legnagyobb beépítettség

Szintterületi mutató

Legkisebb zöldfelület mértéke

Előkert

Oldalkert

Hátsókert

Legnagyobb épület-magasság

3

terepszint felett

terepszint alatt

legkisebb mértéke

4

m2

%

%

m2/ m2

%

m

m

m

m

5

Lke-1

O

800

30%

30%

-

50%

K

-

-

5,0

6

Lke-2

SZ

800

26%

31%

-

50%

5,0

-

-

5,5

7

Lke-3

SZ

800

30%

30%

-

50%

K

-

-

5,0

8

Lke-4

Z

500

K

K

-

50%

K

-

-

K

9

Lke-5

SZ

1000

30%

35%

-

50%

5,0

-

-

6,5

10

Lke-6

SZ

1200

20%

25%

-

50%

5,0

-

-

6,5

11

Lke-7

SZ

1200

30%

35%

-

50%

5,0

-

-

6,5

12

Lke-8

SZ

1200

30%

30%

-

50%

5,0

-

-

6,5

13

Lke-9

SZ

1500

30%

30%

-

50%

5,0

-

-

6,5

14

Lke-10

O

500

25%

30%

-

50%

K

-

-

5,0

15

Lke-A

SZ

K

30%

30%

-

50%

5,0

-

-

K

16

Lke-11

SZ

20000

10%

10%

-

90%

10

5,0

40

3

1792

Lke-12

SZ

500

35

35

-

50%

K

-

-

5,5

18

Lke-13

O

800

30%

30%

-

50%

K

-

-

5,0

19

Lf

SZ

K

15%

20%

-

60%

5,0

-

-

5,0

20

Vt-1

Z

1000

45%

55%

-

25%

0

-

-

12,5

21

Vt-2

Z

1000

45%

55%

-

25%

0

-

-

7,5

22

Vt-3

Z

1000

40%

45%

-

30%

0

-

-

5,0

23

Vt-4

Z

1500

40%

45%

-

30%

0

-

-

8,0

24

Vt-5

Z

1000

75%

80%

-

20%

0

-

-

9,3

25

Vt-6

O

1500

30%

35%

-

30%

K

-

-

5,0

26

Vt-6/A

O

1500

30%

35%

-

30%

K

-

-

5,0

27

Vt-7

SZ

1000

30%

35%

-

35%

5,0

-

-

10,5

28

Vt-8

SZ

1000

40%

45%

-

30%

K

-

-

10,5

29

Vt-9

SZ

5000

25%

30%

-

30%

5,0

-

-

13,0

30

Vt-10

SZ

5400

25%

30%

-

40%

10,0

-

-

5,5

31

Vt-11

SZ

7500

40%

45%

-

30%

5,0

-

-

8,0

32

Vt-12

SZ

5000

40%

45%

-

40%

5,0

-

-

12,0

33

Vt-13

SZ

3500

50%

55%

-

25%

5,0

-

-

7,5

34

Vt-14

Z

1500

80%

80 %

-

10%

0,0

0,0

-

12,5

35

Vt-15

SZ

5000

45%

50%

-

40%

5,0

-

-

12,5

36

Vt-16

O

800

50%

55%

-

25%

5,0

-

-

7,5

37

Vt-17

Z

5000

60%

65%

-

20%

0,0

-

-

12,5

38

Vt-18

SZ

2000

50%

50%

-

25%

5,0

-

-

10,5

39

Vt-19

SZ

1000

30

35

-

50

5

3,25

6

6,5

40

Vt-20

Z

1000

40

45

-

30

5

-

6

6,5

41

Vt-21

SZ

5000

10%

10%

-

90%

10

5,0

40

3

42

Vt-22

Z

1000

50%

50%

-

10%

0,0

-

-

10,5

42a93

Vt-23

Z

4000

80%

80%

-

10%

0,0

-

-

12,5

43

Gksz-1

Z

1500

40%

45%

0,80

20%

K

5,0

10,0

8,0

44

Gksz-2

SZ

1000

50%

55%

0,80

20%

10

-

-

9,5

45

Gksz-3

SZ

2000

40%

45%

0,80

20%

K

-

-

8,0

46

Gksz-4

SZ

2000

45%

50%

1,00

30%

10,0

-

-

12,5

47

Gksz-5

SZ

2000

50%

55%

1,00

20%

5,0

-

-

9,5

48

Gksz-6

SZ

3500

50%

55%

0,80

25%

5,0

10,0

10,0

6,0

49

Gksz-7

SZ

3500

50%

55%

0,80

25%

10,0

10,0

10,0

9,0

50

Gksz-8

SZ

5000

50%

55%

1,00

20%

10,0

5,0

10

16,5

51

Gksz-9

SZ

7800

25%

30%

1,00

50%

10,0

6,0

13,0

12,5

52

Gksz-10

SZ

9000

50%

55%

2,00

20%

20,0

20,0

10,0

13,0

53

Gksz-11

SZ

20000

50%

55%

1,5

20%

20,0

20,0

20,0

15,0

54

Gksz-12

SZ

2000

50%

55%

0,50

30%

10,0

5,0

10,0

12,5

55

Gksz-13

70000

10%

10%

90%

-

-

-

3,0

56

Gksz-14

SZ

1000

50%

55%

0,80

20%

10

-

-

10

57

Gáp-1

SZ

2000

40%

45%

0,80

25%

10,0

5,094

6,095

8,0

58

Gáp-2

SZ

2000

50%

55%

1,00

25%

10,0

-

10,0

8,0

59

Gáp-3

SZ

3500

50%

55%

1,50

25%

10,0

10,0

10,0

20,0

60

Gáp-4

SZ

5000

50%

55%

1,00

25%

10,0

10,0

10,0

8,0

61

Gáp-5

SZ

5000

50%

55%

1,00

25%

20,0

10,0

20,0

12,0

62

Gáp-6

SZ

10000

50%

55%

1,4

25%

20,0

10,0

20,0

20,0

63

Gáp-7

SZ

5000

50%

55%

1,0

25%

10,0

7,5

10,0

15,0

64

K-Sp

SZ

5000

40%

40%

-

40%

5,0

5,0

10,0

12,0

65

K-Kult

SZ

2000

15%

20%

-

60%

5,0

5,0

10,0

7,5

66

K-kastély

SZ

K

K

K

-

40%

K

K

K

K

67

K-T

SZ

5000

10%

10%

-

40%

5,0

5,0

10,0

5

68

K-Rek

SZ

5000

30%

-

40%

5,0

5,0

10,0

12,5

69

K-L-1

Sz

5000

25%

25%

-

45%

5,0

5,0

10,0

7,5

70

K-Kmű

SZ

1500

10%

10%

-

40%

5,0

5,0

10,0

3

71

K-Vg

Z

800

40%

40%

0,80

40%

5,0

-

-

7,5

72

2. Beépítésre nem szánt övezetek jellemzői

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1

övezet

előírt

2

jele

beépítési mód

Legkisebb telek- méret

Legnagyobb beépítettség

Szint-területi mutató

Legkisebb zöldfelület mértéke

Előkert

Oldalkert

Hátsókert

Legnagyobb épület-magasság

3

terepszint felett

terepszint alatt

legkisebb mértéke

4

m2

%

%

m2/ m2

%

m

m

m

m

5

Zkp-1

-

-

3%

3%

-

70%

-

-

-

7,5

6

Zkp-2

-

-

3%

-

-

70%

-

-

-

4,0

7

Zkp-3

-

-

2%

-

-

70%

-

-

-

4,0

8

Zkp-4

-

-

--

-

-

70%

-

-

-

-

9

Zkk-1

-

-

-

-

-

60%

-

-

-

-

10

Eg

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4,0

11

Ev

-

-

0%

-

-

-

-

-

-

-

12

Ek

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

13

Má-1

-

720

3%

3%

-

90%

10,0

-

-

4,5

14

Má-2

-

1500

3%

3%

-

90%

10,0

-

-

3,5

15

Má-3

-

5000

10%

10%

-

85 %

10,0

-

-

4,5

16

Má-4

-

720

3%

3%

-

90%

10,0

-

-

4,5

17

Má-kh

-

720

3%

3%

-

95%

10,0

-

-

4,5

18

Mk-1

-

720

5%

10%

-

85%

10,0

-

-

4,5

19

Mk-2

-

720

5%

5%

-

90%

10,0

-

-

4,5

20

Mk-3

-

720

5%

5%

-

90%

10,0

-

-

4,5

21

V

-

-

0,15%

0,15%

-

-

-

-

-

4,0

22

Kb-Rek

-

20 ha

10%

10%

-

80%

5,0

-

-

4,5

23

Kb-L-1

-

1500

10%

10%

-

45%

5,0

-

-

4,5

24

Kb-B

-

100000

10%

10%

-

40%

5,0

5,0

10,0

3,5

25

Kb-T

-

5000

10%

10%

-

40%

5,0

5,0

10,0

5

4. melléklet

Településrészek megnevezése és lehatárolása
null

5. melléklet9697

Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok

1. Fót város területén a településrendezési célok megvalósulása érdekében az Önkormányzat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25. §-ának megfelelően az alábbi telkekre állapít meg elővásárlási jogot

a) az igazgatási, a nevelési oktatási, az egészségügyi és a kulturális célokat szolgáló épületek telkeivel szomszédos telkekre településrendezési okokból (1805 hrsz, 1808 hrsz, 3550 hrsz, 3555/1),

b) a 072/2 hrsz-től a 072/26 hrsz-ig és a 072/28 hrsz (Fáy Présház alatti tájvédelmi terület) területekre,

c) a 1305/1 hrsz-ú területre a közterület helyreállítása érdekében,

d) a 1128, 1129/7, 1129/9 hrsz-ú területekre közcélú felszíni parkoló (közterület) kialakítása érdekében,

e) a 1100, 1101, 1102, 1103, 1105, 1106, 1107, 1110, 1111, 1112, 1113, 1114, 1116, 1120, 1121/1, 1121/2, 1122, 1126, 1127/1, 1127/2, 1136, 1137, 1301, 1302, 1308, 1309/1, 1309/2, 1311, 1316, 1554/1 hrsz-ú telkekre a városközpont területén

f) a 3003/1 hrsz-ú területre a kisalagi alközpont kialakítása érdekében,

g) a 3881 hrsz-ú területre a kisalagi református templom előtt közpark kialakítása érdekében, valamint

h) a 0279/90 hrsz-ú területre a Kisalagi temető bővítése érdekében.

2. Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésekor az ingatlanadatok, térképi állapot ellenőrizendő, az alaptérképi pontatlanságok, alaptérképi változások miatt.

6. melléklet98

1

A 2. § a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A (10)-(11) bekezdést beiktatta a 8/2021. (IV.15) rendelet 1. §. Hatályos 2021. április 30-tól.

3

A 3. § 12. pontját a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

4

A 6. § a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

5

A 7. § a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

6

A 9. § (3) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 26. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 10. § (2) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

8

A 10. § (3) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

9

A 12. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

10

A 17. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 17. § (4) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 17. § (5) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdése iktatta be.

13

A 18. § (1) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 18. § (1) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

14

A 18. § (4) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 19. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 19. § (3) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 19. § (6) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 19. § (7) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 20. § (1) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

20

A 21. § (1) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 21. § (3) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 21. § (6) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdése iktatta be.

23

A 23. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 23. § (4) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 23. § (6) bekezdés a) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 23. § (7) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 24. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

28

A 25. § (3) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

29

A 25. § (4) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 27. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 26. § (4) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 26. § (8) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 26. § (9) bekezdés nyitó szövegrésze a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 26. § b) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 26. § (9) bekezdés a) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 26. § c) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 26. § (9) bekezdés c) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 26. § d) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 26. § (9) bekezdés d) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 26. § e) pontja szerint módosított szöveg.

36

A 26. § (9) bekezdés e) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 26. § f) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 26. § (9) bekezdés f) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 26. § g) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 26. § (9) bekezdés g) pontját a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdése iktatta be.

39

A 26. § (10) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

40

A 27. § (1) bekezdés a) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 27. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 27. § c) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 27. § (2) bekezdés a) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 27. § (3) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 27. § (3a) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 16. § (4) bekezdése iktatta be.

45

A 29. § (4) bekezdés b) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 29. § (7) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdése iktatta be.

47

A 30. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 30. § (4) bekezdés a) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 26. § h) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 30. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 26. § i) pontja szerint módosított szöveg.

50

A (4) bekezdés b) pontját beiktatta a 8/2021. (IV.15.) rendelet 3. §. Hatályos 2021. április 30-tól.

51

A 30. § (4) bekezdés c) pontját a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdése iktatta be.

52

A 30. § (4) bekezdés d) pontját a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdése iktatta be.

53

A 30. § (11) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 27. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

54

A (13) bekezdést beiktatta a 7/2021. (III.9.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. március 10. napjától.

55

A 30. § (14) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

56

A (15) bekezdést beiktatta a 20/2021. (XII.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. december 21. napjától.

57

A 30. § (16) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

58

A 30. § (17) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

59

Módosította a Képviselő-testület 16/2020. (IX.28.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2020. szeptember 29. napjától.

60

A (9) bekezdést beiktatta a 8/2021. (IV.15.) rendelet 6. §. Hatályos 2021. április 30-tól.

61

A 33. § (1) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

62

A 33. § (5) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A 34. § (2) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.

64

Módosította a 8/2021. (IV.15.) rendelet 7. §. Hatályos 2021. április 30-tól.

65

Módosította a Képviselő-testület 16/2020. (IX.28.) rendelet 4. §-a. Hatályos 2020. szeptember 29. napjától.

66

A (4) bekezdést beiktatta a 20/2021. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. december 21. napjától.

67

A 36. § (7) bekezdés e) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

68

A 36. § (7) bekezdés g) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 36. § (7) bekezdés h) pontját a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 21. § (3) bekezdése iktatta be.

70

A 37. § (5) bekezdése a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

71

A 37. § (8) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 22. § (2) bekezdése iktatta be.

72

A 46. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

73

A 46. § (1) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 26. § j) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 46. § (1) bekezdés f) pont nyitó szövegrésze a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 27. § e) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 46. § (1) bekezdés g) pontját a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdése iktatta be.

76

A 46. § (2) bekezdés d) pontját a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 23. § (3) bekezdése iktatta be.

77

A 46. § (3) bekezdés f) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 23. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

78

A 46. § (3) bekezdés h) pontja a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 23. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

79

A 48. § (2a) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 24. §-a iktatta be.

80

A 48. § (8) bekezdését a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 27. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

82

Módosította a Képviselő-testület 7/2021. (III.9.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2021. március 10. napjától.

83

Módosította a Képviselő-testület 16/2020. (IX.28.) rendelet 5. §-a. Hatályos 2020. szeptember 29. napjától.

84

Módosította a 20/2021. (XII.20.) önkormányzati rendelet 1. -2. melléklete. Hatályos 2021. december 21. napjától.

85

Módosította a 8/2021. (IV.15.) rendelet 9. §. Hatályos 2021. április 30. napjától.

86

Módosította a 15/2025., (VI.2) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2025. június 17. napjától

87

Módosította a 29/2025. (XII.1.) önkormányzati rendelet 2. §-a Hatályos 2025. december 04. napjától

88

A 2. melléklet a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 2. mellékletével megállapított szöveg.

89

Módosította a 20/2021. (XII.20.) önkormányzati rendelet 1. -2. melléklete. Hatályos 2021. december 21. napjától.

90

Módosította a 8/2021. (IV.15.) rendelet 9. §. Hatályos 2021. április 30. napjától.

91

A 3. melléklet a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

92

A 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 17. sora a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

93

A 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 42a. sorát a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

94

A 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat I:57 mezője a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontjával megállapított szöveg.

95

A 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat J:57 mezője a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontjával megállapított szöveg.

96

Módosította a 8/2021. (IV.15.) rendelet 10. §. Hatályos 2021. április 30-tól.

97

Az 5. melléklet a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 25. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

98

A 6. mellékletet a Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 27. § g) pontja hatályon kívül helyezte.