1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat elismeri, és ápolja az elnevezésében megjelenített három városrész saját hagyományait és értékeit.

2. § (1) Az Önkormányzat székhelye: 1153 Budapest XV. kerület, Bocskai utca 1-3.

(2) Az Önkormányzat internetes honlapot működtet, amelynek webcíme: www.bpxv.hu (a továbbiakban: az Önkormányzat honlapja).

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a zászló és a címer.

(2) Az Önkormányzat címere: csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.

(3) Az Önkormányzat zászlaja: 2 m x 1m-s méretű fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az Önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.

(4) Az Önkormányzat logója hullámosan hajlított „XV.” grafika, amelyben az „X” kék, a „V” szürke és az „XV” képet követő pont kék színű. A „XV.” grafika alatt félkövér, teljesen nagybetűs, szürke színű „XV. KERÜLET” felirat, alatta pedig kék színű, ponttal elválasztott „RÁKOSPALOTA ● PESTÚJHELY ● ÚJPALOTA” szöveg olvasható.

(5) Az Önkormányzat nevének és jelképeinek védelmét, valamint használatának részletes szabályait külön rendelet határozza meg.

4. § Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

5. §¹ A Képviselő-testület tizenhét fő képviselő tagból és a polgármesterből áll.

6. § A Képviselő-testület szervei a polgármester, a bizottságok, a polgármesteri hivatal és a jegyző.

7. § Budapest Főváros kétszintű önkormányzati rendszeréből adódó sajátosságokra figyelemmel az Önkormányzat sokrétű, szoros partneri együttműködésre törekszik Budapest Főváros Önkormányzatával és a többi kerületi önkormányzattal, különös tekintettel a szomszédos kerületek önkormányzataira.

8. § A hazai és külföldi helyi önkormányzatokkal való kétoldalú kapcsolattartás szabályait külön rendelet szabályozza.

9. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek intézésébe széles körben bevonja a XV. kerületben működő civil szervezeteket, egyházakat, vallásfelekezeteket és vallási közösségeket.

(2) Az Önkormányzat elkötelezett a nemzetiségek kultúrájának támogatása mellett. A Képviselő-testület e rendelet szabályai szerint biztosítja a XV. kerületben működő települési nemzetiségi önkormányzatok törvényben előírt bevonását a nemzetiségeket érintő döntések meghozatalába.

(3) Az Önkormányzat a XV. kerületben működő települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítására a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott tartalommal közigazgatási szerződést köt, aminek keretében biztosítja különösen

10. § (1) A XV. kerületben gyermek és ifjúsági önkormányzat működik, amelynek elnevezése Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat (a továbbiakban: GYIÖK).

(2) A GYIÖK tagjai közül választja meg polgármesterét, alpolgármestereit. Saját szervezeti és működési szabályzat szerint tevékenykedik, amit a Képviselő-testület gyermek- és ifjúságpolitikai feladatokat ellátó bizottsága hagy jóvá.

(3) Az Önkormányzat az éves költségvetésében a GYIÖK működéséhez támogatást biztosít.

11. § (1)² A Képviselő meghatározott településrész lakosságát közvetlenül érintő ügyről, tájékoztatás céljából lakossági fórumot hívhat össze. A lakossági fórum összehívásának helyéről, idejéről a képviselő előzetesen a polgármestert értesíti.

(2)³ A lakossági fórum megszervezéséről és lebonyolításáról a képviselő gondoskodik. Ennek keretében

(3) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, ami tartalmazza

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a jegyzőkönyvet közzéteszi az Önkormányzat honlapján. A közzétett jegyzőkönyvben a felszólaló megnevezése csak a felszólaló kérése esetén kerül nyilvánosságra-hozatalra.

(5)⁴ Az e §-ban foglaltak nem érintik a polgármester és a képviselő azon jogát, hogy bármely helyi közéleti kérdésben lakossági tájékoztató fórumot szervezzen.

12. § (1) A képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) 32. § (2) bekezdés a)-h) pontjában meghatározottakon túl jogosult:

(2) A képviselő az e minőségében végzett tevékenységéről jogosult félévente 1/5-öd oldal terjedelemben írásos beszámolót közzétenni az Önkormányzat által fenntartott helyi közéleti lapban. A beszámolót az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(3)⁵ A képviselőnek is megválasztott polgármestert, valamint a képviselők közül megválasztott alpolgármestert képviselői megbízatására figyelemmel tiszteletdíj nem illeti meg.

13. § (1) A képviselő részére a képviselő-testületi és bizottsági meghívókat és a kapcsolódó dokumentumokat az erre szolgáló informatikai rendszeren keresztül kell rendelkezésre bocsátani. Dokumentumok papír alapú rendelkezésre bocsátását az informatikai rendszert érintő üzemzavar esetén vagy célszerűségi okokból a jegyző engedélyezheti.

(2) A képviselő jogosult a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések kezelését szolgáló informatikai rendszer elérésére, és köteles annak használatára.

(3) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott informatikai rendszerhez való távoli hozzáférést is lehetővé tevő informatikai eszközöket bocsát a képviselő rendelkezésére.

(4) A képviselő az (1)-(3) bekezdés szerinti adatkezelés során köteles betartani az informatikai biztonsági és adatvédelmi szabályzat előírásait. Informatikai biztonsági esemény vagy adatvédelmi incidens bekövetkezésének észlelése esetén köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni.

14. § A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában foglalt kötelezettségeinek teljesítésén túl köteles háromhavonta egy alkalommal az Önkormányzat honlapján legalább 15 nappal korábban előzetesen meghirdetett időpontban fogadóórát tartani.

15. § (1) A képviselő a Képviselő-testület és a bizottság üléséről történő távolmaradást annak okának megjelölésével

(2) Ha a képviselő a tárgyhónapban tartott képviselő-testületi, bizottsági ülés, - több ülés esetén – ülések döntéshozatalaitól igazolatlanul távol marad, a részére megállapított havi tiszteletdíjat az igazolatlan távolmaradás arányában csökkenteni kell.

(3) A tiszteletdíj csökkentéséről a polgármester javaslatára a költségvetési feladatokat ellátó bizottság dönt. A döntés ellen az érintett a Képviselő-testülethez fordulhat.

(4) A távollét igazolásának módját és a tiszteletdíj csökkentésének részletes szabályait külön rendelet határozza meg.

16. § (1) A képviselői megbízatás keletkezését követő öt munkanapon belül a jegyző írásban tájékoztatja a képviselőt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, az összeférhetetlenségre és a méltatlanságra vonatkozó törvényi rendelkezésekről. A tájékoztatásnak ki kell térnie a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő bejelentkezési kötelezettségre.

(2) A képviselő vagyonnyilatkozatát – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A képviselői megbízatás keletkezését követő öt munkanapon belül a jegyző írásban tájékoztatja a képviselőt a személyes adatainak polgármesteri hivatal általi kezeléséről az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679. rendelet (a továbbiakban: GDPR) 13. és 14. cikkének megfelelően.

17. § (1) A jegyző minden harmadik hónap 15. napjáig ellenőrzi, hogy a képviselő szerepel-e az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozás-mentes adózói adatbázisban.

(2) A jegyző írásban értesíti az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságot, ha

(3) A jegyző (2) bekezdés szerinti jelzése alapján az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság 30 napon belül megvizsgálja, hogy fennáll-e az Mötv. 38. § d) pontja szerinti méltatlansági ok. A bizottság a vizsgálat során az érintett képviselőt személyesen meghallgatja, és az állami adóhatóságot megkeresheti.

(4) A méltatlansági ok megállapítása esetén az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság kezdeményezi a Képviselő-testületnél a méltatlanság megállapítását.

(5) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnöke írásban tájékoztatja az érintett képviselőt, ha a (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye szerint a képviselőnek köztartozása áll fenn, de az Mötv. 38. § d) pontja szerinti méltatlansági ok fennállása nem állapítható meg. A tájékoztató tartalmazza a köztartozás megfizetésének elmaradása esetén beálló méltatlansági ok jogkövetkezményét.

18. § (1) A képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot alakíthatnak.

(2) A képviselőcsoport tagjainak a száma legalább három fő.

(3) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(4) A képviselőcsoport működési rendjét maga alakítja ki, és tagjai közül vezetőt választ.

(5) A képviselőcsoport megalakulását annak vezetője három napon belül írásban bejelenteni polgármesternek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, tagjainak névsorát és vezetőjének nevét.

19. § (1) A független képviselő bármelyik képviselőcsoporthoz csatlakozhat, ha a képviselőcsoport a csatlakozást elfogadja.

(2) A képviselőcsoporthoz történő csatlakozást a képviselőcsoport vezetője három napon belül írásban bejelenti a polgármesternek.

20. § (1) A képviselőcsoport tagja a képviselőcsoport vezetőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal a képviselőcsoportból bármikor kiléphet.

(2) A képviselő a kilépését három napon belül írásban bejelenti a polgármesternek.

21. § (1) A képviselőcsoport megszűnik, ha

(2) A képviselőcsoport (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését a polgármesternek írásban kell bejelenteni.

(3) A képviselőcsoport (1) bekezdés b) pontja szerinti megszűnését a polgármester jelenti be a megszűnési ok beállását követő képviselő-testületi ülés megnyitását követően.

22. § A polgármester a képviselőcsoport

23. § A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője vagy az a tagja képviseli, akit a képviselőcsoport az adott kérdésben képviseleti joggal felruház.

24. §⁶ A képviselőcsoport tanácskozásához a polgármesteri hivatal épületében irodahelyiséget kell biztosítani.

25. § A képviselőcsoport hetente egy alkalommal sajtótájékoztatót tarthat a polgármesteri hivatal erre a célra kijelölt helyiségében. A sajtótájékoztató pontos időpontját a képviselőcsoport köteles 24 órával korábban a polgármesternek előzetesen bejelenteni.

26. § (1) A Képviselő-testület tanácsnokot választhat

(2) A tanácsnok megválasztásáról szóló határozatban rendelkezni kell:

(3) A tanácsnok a polgármesterhez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(4) A polgármester vagy bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület a tanácsnokot visszahívhatja.

27. §⁷ A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

28. § (1) Az állandó bizottságok tagjainak száma hét fő.

(2) Az állandó bizottság elnökének munkáját két alelnök segíti, akiket a bizottság tagjai közül a Képviselő-testület választ meg.

(3) Az állandó bizottság nem képviselő tagja külön rendeletben meghatározottak szerint tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra jogosult.

(4) Az állandó bizottság nem képviselő tagjának bizottság üléséről történő távolmaradása esetén a képviselők távolmaradására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az állandó bizottság nem képviselő tagjára megfelelően alkalmazni kell a 16. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 17. §-ban foglalt rendelkezéseket.

29. § (1) A Pénzügyi Bizottság feladatkörébe tartozik:

(2) A Jogi Bizottság feladatkörébe tartozik:

(3) A Kerületfejlesztési Bizottság feladatkörébe tartozik:

(4)¹⁰ A Népjóléti és Kulturális Bizottság feladatkörébe tartozik:

(5)¹¹

(6)¹²

30. § (1) A Képviselő-testület a 1. mellékletben meghatározott hatásköreinek gyakorlását állandó bizottságaira ruházza át.

(2) A Képviselő-testület egyéb rendeleteiben az állandó bizottságokra átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

31. § A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetésben meghatározott szakértői keretet biztosít az állandó bizottságok részére. A keret terhére meghatározott feladat ellátására bizottság döntése alapján a polgármester szakértőt bízhat meg. A szakértői megbízások teljesítését a bizottság elnöke igazolja.

32. § (1) A Képviselő-testület a polgármester vagy legalább öt képviselő javaslatára meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot létrehozó határozatban rendelkezni kell a bizottság:

33. § (1) Az ideiglenes bizottság a létrehozásáról szóló határozatban foglalt határidőig köteles elvégezni feladatát, és benyújtani beszámolóját a Képviselő-testületnek.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása a beszámoló Képviselő-testület általi elfogadásával szűnik meg.

(3) A Képviselő-testület a beszámoló elfogadásával egyidejűleg további kapcsolódó feladat meghatározásával és határidő tűzésével dönthet az ideiglenes bizottság megbízatásának meghosszabbításáról.

(4) A beszámoló elutasítása esetén a Képviselő-testület dönt:

34. § A polgármester a tisztségét főállású polgármesterként látja el.

35. § (1) Ha a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a polgármester jogosult döntéshozatalra - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek (Mötv. 42. §) és a jogorvoslati eljárásban hozott döntés kivételével - feltéve, hogy az

(2) A polgármester a Képviselő-testület két ülése között felmerülő halaszthatatlan esetben döntést hozhat a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket.

(3) A polgármester az (1)-(2) bekezdés szerinti döntéséről és annak indokairól a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

36. § (1) A Képviselő-testület a 3. mellékletben meghatározott hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(2) A Képviselő-testület egyéb rendeleteiben a polgármesterre átruházott hatásköreinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

37. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással helyettesítésére és munkájának segítségére

(2)¹³

38. § (1) A polgármester normatív utasításban határozza meg

(2) A polgármester általános helyettesének a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert bízhat meg.

39. § Ha a polgármester megbízatása nem új polgármester választásával szűnik meg, az új polgármester megválasztásáig a polgármesteri jogköröket a polgármester általános helyettesi feladatait ellátó alpolgármester, ennek hiányában a helyettesítési rend szerint sorrendben következő alpolgármester látja el.

40. § A polgármester és az alpolgármester köteles az Önkormányzat honlapján legalább 15 nappal korábban előzetesen meghirdetett időpontban fogadóórát tartani.

41. § A Képviselő-testület az 5. mellékletben meghatározott hatásköreinek gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

42. § A jegyző köteles az Önkormányzat honlapján legalább 15 nappal korábban előzetesen meghirdetett időpontban fogadóórát tartani.

43. §¹⁴ A polgármester a jegyző javaslatára egy aljegyzőt nevez ki. Ha a jegyzői tisztség betöltetlen, az új jegyző polgármester általi kinevezéséig a jegyzői jogköröket az aljegyző gyakorolja.

44. § (1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a polgármesteri hivatalból a jegyzői feladatok ellátásával – a jegyző vagy aljegyző kinevezéséig – olyan közszolgálati tisztviselőt bíz meg, aki a jegyzői kinevezés törvényi feltételeinek egyébként megfelelne.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül, ha a jegyző és az aljegyző egyidejűleg harminc napot meghaladóan nem tudják ellátni a jegyzői feladatokat.

45. § (1) A Képviselő-testület Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalotai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) elnevezéssel egységes polgármesteri hivatalt tart fenn.

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 1153 Budapest XV. kerület, Bocskai utca 1-3.

46. § A Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszámát az Önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.

47. § A Képviselő-testület a polgármester által a jegyző javaslatára benyújtott előterjesztés alapján meghatározza a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét.

48. § A Képviselő-testület ülésének formái:

49. § A Képviselő-testület az Önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Az ülés az Önkormányzat közigazgatási területén más alkalmas helyszínen is megtartható. A helyszín akkor tekinthető alkalmasnak, ha a Képviselő-testület ülésének lebonyolítása és nyilvánossága e rendelet szabályai szerint biztosítható.

50. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését attól a naptól számított tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni, hogy a Képviselő-testület valamennyi tagja megválasztásának eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedett, és minden olyan jogorvoslati eljárás, aminek jogkövetkezménye lehet a választás megismételtetése jogerősen, a választás megismétlése nélkül lezárult.

(2) Ha az Alkotmánybíróság az (1) bekezdés szerinti valamely döntés végrehajtását felfüggesztette, a határidőt az ügy érdemében hozott alkotmánybírósági döntésnek az Alkotmánybíróság honlapján való közzétételétől kell számítani.

51. § A rendes ülés a Képviselő-testület féléves munkatervében meghatározott ülés.

52. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, ha a soron következő rendes ülést megelőzően szükséges a Képviselő-testület döntése. A polgármester a rendkívüli ülés meghívójában köteles megindokolni, miért szükséges a soron következő rendes ülést megelőző döntéshozatal.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerint a Képviselő-testület valamely döntésének ismételt tárgyalását kezdeményezi.

(3)¹⁵ A polgármester az Mötv. 44. §-ának megfelelően köteles tizenöt napon belül rendkívüli ülést összehívni. Az indítványnak tartalmaznia kell az összehívás indokát.

(4)¹⁶ A rendkívüli ülés időpontját, helyszínét és a napirendi javaslatot, továbbá a tárgyalandó előterjesztéseket legkésőbb a meghívó kiküldésével egyidejűleg kell közzétenni az Önkormányzat honlapján.

(5)¹⁷

(6)¹⁸

(7) Nem köteles a polgármester rendkívüli ülés összehívására, ha a (3) bekezdés szerinti indítványt a munkaterv szerint soron következő rendes ülést megelőző tizenöt napon belüli időpontban terjesztik elő. A rendkívüli ülés összehívásának mellőzése esetén az indítványban szereplő ügyet a polgármester a rendes ülésre napirend kiegészítéseként terjeszti elő.

53. § (1) A Képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést tarthat.

(2) Az együttes ülés szabályairól és a határozathozatal rendjéről az érintett önkormányzatok az ülés előkészítése során, előzetesen állapodnak meg.

54. §¹⁹ (1) A közmeghallgatás a Képviselő-testület ülésének a lakosság közvetlen bevonásával történő sajátos formája, amelyet a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megfogalmazásának fórumaként évente egy alkalommal kell megtartani.

(2) A Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő meghatározott ügyek megvitatása érdekében további közmeghallgatást is tarthat.

(3) A közmeghallgatásra a helyi közügyet érintő kérdést vagy javaslatot a közmeghallgatást megelőző második munkanap 12 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesterhez. A közmeghallgatás meghívójának tartalmaznia kell a kérdés és javaslat benyújtásának módjáról és határidejéről szóló tájékoztatást.

(4) A közmeghallgatás akként is összehívható, hogy azon a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselői személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz útján vesznek részt. Ebben az esetben az Önkormányzat honlapján elérhetővé kell tenni a részvételhez szükséges, valós idejű, kép és hang egyidejű továbbítását biztosító alkalmazást. A kommunikációs alkalmazást akként kell megválasztani, hogy annak eszközigénye és használati módja a helyi lakosság lehető legszélesebb köre számára tegye lehetővé a közmeghallgatáson való részvételt. A meghívónak részletes tájékoztatást kell tartalmaznia a kommunikációs alkalmazás használatának technikai feltételeiről és módjáról.

(5) Ha a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül összehívott közmeghallgatáson a valós idejű, kép és hang egyidejű továbbítását biztosító kommunikáció nem lehetséges, a közmeghallgatást be kell zárni, és legkorábban 15 és legkésőbb 30 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közmeghallgatást a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes részvételével kell megtartani.

(6) A közmeghallgatást a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül kell megtartani, ha személyes részvételre jogszabályi korlátozás miatt nincs lehetőség.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdéseket és javaslatokat a polgármester helyben szóban vagy a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül írásban megválaszolja. Az írásbeli válaszokat a polgármester a képviselőknek is megküldi.

(8) A közmeghallgatás nem tartható meg, ha a Képviselő-testület annak napirendjét nem fogadja el. Ha a Képviselő-testület a napirendet a határozatképesség hiánya miatt nem tudja elfogadni a közmeghallgatás helyett a megjelentek részvételével lakossági fórum tartható.

55. § (1) A Képviselő-testület ülésének helyszínén lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ülésen megjelenő érdeklődők a terem befogadóképességének keretei között az ülést személyesen nyomon követhessék.

(2) A sajtó képviselői az ülés helyszínéről az ülés szükségtelen zavarása nélkül szabadon tudósíthatnak.

56. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ülés levezetője köteles kezdeményezni a zárt ülés elrendelését.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a polgármester előzetesen írásban nyilatkozatra kéri fel a személyes döntés érintettjét, hogy kéri-e zárt ülés tartását. Az érintett nyilatkozatát az előterjesztéshez mellékelni kell. Több érintett esetén nyilvános ülés megtartására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az érintettek egyike sem kéri zárt ülés tartását.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendelését a Képviselő-testület bármelyik tagja kezdeményezheti.

(4) Az érintett személy meghívása zárt ülés elrendelésének kezdeményezése esetén is kötelező.

(5) A zárt ülés dokumentumainak megismerésére jogosultakat és a zárt ülésen résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli az általuk megismert személyes adatok és a védendő üzleti titok tekintetében.

57. § A testületi munka tervszerűségének és átláthatóságának biztosítása érdekében a Képviselő-testület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

58. § (1) A Képviselő-testület a munkatervről a félévet megelőző utolsó rendes ülésén a polgármester előterjesztésére dönt.

(2) A munkatervben meg kell határozni:

(3) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

59. § (1) A Képviselő-testület ülésére:

(2) A tájékoztató önkormányzati rendeletben foglaltak szerint áttekintést ad a Képviselő-testület szervének vagy az Önkormányzat intézményének tevékenységéről. A tájékoztatót a Képviselő-testület nem tárgyalja, arról határozatot nem hoz.

60. § (1) A Képviselő-testület július és augusztus kivételével minden hónapban legalább egy rendes ülést tart.

(2)²⁰ A rendes ülést és a közmeghallgatást a munkatervben megjelölt időpontig, de legkésőbb az ülés napját megelőző tizedik munkanapon össze kell hívni. A rendes ülést lehetőség szerint csütörtöki napra kell összehívni.

(3) A rendkívüli ülést az ülés napját megelőzően legalább három nappal kell összehívni.

(4) Az alakuló ülést az ülés napját megelőzően legalább öt nappal kell összehívni.

61. § (1) A polgármester a rendes ülést indokolt esetben a munkatervben meghatározottól eltérő, későbbi időpontra is összehívhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerint elhalasztott ülést a munkatervben meghatározott időponttól számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni, de nem később, mint a munkaterv szerinti soron következő ülés időpontja.

(3) Az ülés összehívása helyett a benyújtott előterjesztések a munkaterv szerinti soron következő ülés napirendjére is felvehetőek, ha soron következő ülést az elhalasztott ülés munkatervben meghatározott időpontjától számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

62. § Ha 30 napot meghaladóan

63. § (1) A Képviselő-testület ülését az írásbeli meghívónak az Önkormányzat honlapján történő közzétételével, és a meghívottak részére történő megküldéssel kell összehívni.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a benyújtott előterjesztéseket. A meghívóban jelezni kell, ha az előterjesztés részét képező dokumentum, adat vagy nyilatkozat csak későbbi időpontban fog rendelkezésre állni. Legkésőbb az előterjesztést tárgyaló képviselő-testületi ülésig az előterjesztés hiányosságait pótolni kell.

(3) A képviselők részére a meghívót a 13. § (1) bekezdésben meghatározott módon kell megküldeni. Amennyiben az elektronikus levélcím rendelkezésre áll a többi meghívott részére a meghívót elektronikus levélben, ennek hiányában postai úton kell megküldeni.

(4) A meghívó tartalmazza:

(5) Az ülés meghívóját a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat által fenntartott televízióban is közzé kell tenni.

64. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2)²⁴ Az (1) bekezdés b)-i) pontjában meghatározott személyek a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) A tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni azon önszerveződő közösségek képviselőit, amelyek az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban vállalták valamely közfeladat ellátásában való közreműködést. A tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségekről és azok tevékenységi köréről a polgármester nyilvántartást vezet, amit az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

65. § (1) A rendes ülés napirendi javaslatában szerepeltetni kell minden olyan előterjesztést, amit az arra jogosult a munkatervben megjelölt határidőn belül benyújtott.

(2) A napirendi javaslatban előterjesztésként szerepeltetni kell azt a szabályszerűen benyújtott sürgősségi javaslatot, aminek napirendre vételét a Képviselő-testület a megelőző rendes ülésén elutasította.

(3) A napirendi javaslatban szerepeltetni kell a szabályszerűen benyújtott sürgősségi javaslatot.

(4) A polgármester az előterjesztés és a sürgősségi javaslat napirendi javaslatba vételét mellőzi, ha az elkésett, vagy nem felel meg a jogszabályokban előírt tartalmi és formai követelményeknek. A mellőzés indokairól az előterjesztőt írásban tájékoztatni kell.

66. § A rendkívüli ülés napirendi javaslata a polgármester által megtárgyalni javasolt előterjesztéseket, valamint az Mötv. 44. §-ának megfelelő indítvány esetén az abban megjelölt javaslatot tartalmazza.

67. § (1) Az alakuló ülés napirendi javaslata az Mötv-ben meghatározott kötelező napirendi pontokat és a polgármester által javasolt előterjesztéseket tartalmazhatja.

(2) A polgármester felkéri a Budapest Főváros XV. Kerületi Helyi Választási Bizottság elnökét, hogy az alakuló ülésen adjon tájékoztatást a választás lebonyolításáról. A felkérés elfogadása esetén a tájékoztatót az alakuló ülés napirendi javaslatának első pontjaként kell szerepeltetni.

68. § (1) A meghívóban megjelölt napirendi javaslat

(2) A módosított meghívót közzé kell tenni, és mindenkinek meg kell küldeni, akinek a meghívót is megküldték.

69. § (1) Az ülést a polgármester, távollétében az általa az ülés vezetésével megbízott, ennek hiányában helyettesítési rend szerinti olyan alpolgármester vezeti, aki tagja a Képviselő-testületnek.

(2) A polgármester az ülés vezetését ideiglenesen átadhatja az alpolgármesternek.

(3) Amennyiben az ülést a 62. § szerint a korelnök hívta össze, az ülést a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.

70. § Az ülés vezetője:

71. § (1) Ha a meghívóban meghatározott időpontban a határozatképességhez szükséges számú képviselő jelen van, az ülés vezetője az ülést megnyitja.

(2) Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghívóban meghatározott időpontot követő harminc percen belül nincs jelen, és a határozatképesség belátható időn belüli biztosítására nincs lehetőség az ülés vezetője az ülést elnapolja.

(3) Az ülés vezetője tizenöt perc szünetet rendel el, ha a Képviselő-testület az ülés során válik határozatképtelenné. Amennyiben a határozatképesség nem állítható helyre az ülés vezetője az ülést berekeszti.

72. § (1) Az ülés vezetője rendreutasítja azt, aki a Képviselő-testület tekintélyét vagy más képviselő személyét, emberi méltóságát sértő kifejezést használ vagy a tanácskozás rendjére, a szavazás módjára vonatkozó szabályait megszegi.

(2) Az ülés vezetője a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti.

(3) Az ülés vezetője a képviselőtől vagy az ülésen tanácskozási joggal jelen lévő személytől megvonhatja a szót, ha

(4) Akitől a (3) bekezdés szerint megvonták a szót, az érintett napirendi pont vitájában a továbbiakban nem kaphat szót.

(5) Az ülés vezetője az ügyrendi hozzászólás során megvonja a szót, ha a képviselő vagy nem képviselő alpolgármester a 80. § (1) bekezdés szerint nem tesz szabályszerű ügyrendi javaslatot. Akitől e bekezdés szerint megvonták a szót, az érintett napirendi pont vitájában ismételt ügyrendi hozzászólásra nem kaphat szót.

(6) Az ülés vezetője a képviselő és a jegyző kivételével az ülésterem elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki az (1) bekezdés szerinti magatartásával a második rendreutasítás ellenére sem hagy fel.

(7) Az ülés vezetője legfeljebb harminc percre megszakítja az ülést, ha ott olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(8) Ha a megszakított ülés harminc perc elteltével sem folytatható, az elnök az ülést berekeszti és azt nyolc napon belüli időpontra ismételten összehívja. Az így összehívott ülést a megzavart napirendi pont ismételt tárgyalásával kell kezdeni.

73. § (1) A polgármester

(2) Ha az elnapolást vagy a berekesztést követő nyolc napon belül a Képviselő-testület rendes ülést tart, a polgármester az elnapolt vagy berekesztett ülés ismételt összehívása helyett a rendes ülés napirendi javaslatát az (1) bekezdés szerinti napirendi pontokkal kiegészítheti.

(3) Teljes egészében meg kell ismételni annak a napirendi pontnak a vitáját, amelynek során a 71. § (3) bekezdése vagy a 72. § (8) bekezdése szerint berekesztésre sor került.

74. § (1) Az ülés megnyitását követően, a napirendi vita előtt a polgármester valamely, a XV. kerület szempontjából jeles eseményről való megemlékezés vagy a XV. kerülethez kötődő, kiemelkedő teljesítményt elért személy vagy szervezet méltatása, köszöntése céljából két percben protokolláris bejelentést tehet.

(2) A polgármester döntése alapján az ülés megnyitását követően a Képviselő-testület által alapított kitüntetések és díjak átadására is sor kerülhet. A protokolláris eseményről a képviselőket a meghívó kiküldésével egyidejűleg értesíteni kell.

75. § (1)²⁶ Az ülés megnyitását és a protokolláris bejelentést vagy protokolláris eseményt követően a polgármester időkeret nélkül, a nem képviselő alpolgármester és a képviselő 2 perces időkeretben felszólalhat az Önkormányzat feladatkörét érintő, kiemelten fontos ügyben.

(2) A képviselőnek a napirend előtti felszólalási szándékát az ülés megnyitása előtt be kell jelentenie a polgármesternek.

76. § (1) A napirendi javaslatot az ülés vezetője szóban ismerteti. Célszerűségi okokból az egyes napirendi pontokat a meghívóban kiküldött napirendi javaslattól eltérő sorrendben terjesztheti elő, amit indokolni köteles.

(2) Az előterjesztett napirendi javaslathoz bármely képviselő egy percben módosító javaslatot terjeszthet elő. A módosító javaslat:

(3) Az ülés vezetője egy percben nyilatkozhat arról, hogy a napirend módosítási javaslat támogatását vagy elutasítását javasolja-e a Képviselő-testületnek.

(4) A napirend módosítási javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) A szabályszerűen benyújtott sürgősségi javaslat napirendre vételéről a Képviselő-testület az ülés vezetőjének állásfoglalását követően vita nélkül dönt.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti döntéseket követően a Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról további vita nélkül egy szavazással dönt.

(7)²⁷ Amennyiben az előterjesztő távol marad az ülésről, az ülés vezetője javaslatot tehet a napirendi pont tárgyalásának mellőzésére. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a polgármester által jegyzett előterjesztések esetén.

77. § (1) A napirend elfogadását követően a képviselő a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a tanácsnokhoz vagy a bizottság elnökéhez a feladatkörében tartozó önkormányzati ügyben interpellációt intézhet.

(2) Alakuló ülésen, rendkívüli ülésen és közmeghallgatáson interpelláció nem tehető fel.

(3)²⁸ Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző ötödik munkanap 12 óráig a polgármesternek írásban kell benyújtani. Az interpelláció elektronikus levélben is megküldhető. A határidőt követően benyújtott interpelláció a soron következő rendes ülésen tehető fel.

(4)²⁹ A benyújtott interpelláció szövegét az ülést megelőző ötödik munkanap végéig közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján az ülés előterjesztései között.

(5) Az interpellációkat a benyújtás sorrendjében kell megtárgyalni azzal, hogy egy képviselő egy ülésen egy interpellációt tehet fel, és az interpellációkra összesen 30 perc időkeret áll rendelkezésre. Az időkereten belül megkezdett interpelláció tárgyalását be kell fejezni.

(6) Az interpellációt a képviselő annak ismertetéséig visszavonhatja.

(7)³⁰ Az ülésről távolmaradó, interpellációt benyújtó képviselő előzetesen benyújtott írásbeli kérelmére az interpelláció tárgyalását el kell halasztani, és a soron következő rendes ülés napirendjére kell felvenni. A kérelmet a polgármesternek kell címezni, és elektronikus levélben is benyújtható.

78. § (1) Az interpelláló képviselő az interpellációt az ülésen három perces időkeretben szóban ismerteti. A szóban ismertetett interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, ami az előzetesen írásban benyújtott szövegben nem szerepelt.

(2) Az interpelláció ismertetését követően az interpellált köteles szóban választ adni. A válaszadásra négyperces időkeret áll rendelkezésre.

(3) Ha az interpellált az ülésen nem vesz részt, az interpelláció megválaszolásában a polgármestert az általa kijelölt alpolgármester, a jegyzőt az aljegyző, a bizottság elnökét az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Az interpelláció megválaszolásában a tanácsnok nem helyettesíthető, távolmaradása esetén a tanácsnokhoz intézett interpelláció a soron következő ülésen tehető fel.

(4) Az interpellált válaszát követően az interpelláló képviselő egy perces időkeretben nyilatkozik a válasz elfogadásáról vagy elutasításáról. Az interpelláló képviselőnek a nyilatkozat megtételére és annak indokolására egy perces időkeret áll rendelkezésre.

(5) Ha az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, az interpellált válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

79. § (1) Ha a Képviselő-testület az interpellált válaszát elutasítja, bármely képviselő kezdeményezésére dönthet az interpelláció tárgyát képező ügy kivizsgálásának elrendeléséről.

(2)³¹ A bizottság a lefolytatott vizsgálat eredményéről három hónapon belül előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek. Az előterjesztésben a bizottság

(3) A vizsgálat lefolytatására vonatkozó kezdeményezést közvetlenül a válasz elutasításáról szóló döntés meghozatalát követően a levezető elnök erre vonatkozó felhívására szóban lehet megtenni. A kezdeményezésben meg kell jelölni a vizsgálat lefolytatására javasolt bizottságot.

(4)³² A vizsgálatot a feladatkörrel rendelkező bizottság folytatja le kivéve, ha az elutasított interpellációt a bizottság elnökéhez intézték.

80. § (1) A képviselő és a nem képviselő alpolgármester a napirend elfogadását követően soron kívül egy perces időkeretben ügyrendi hozzászólást tehet. Az ügyrendi hozzászólásban először az ügyrendi javaslatot kell megfogalmazni, ezt követően adható elő a javaslat indoka.

(2) Ügyrendi javaslatként képviselő és a nem képviselő alpolgármester:

(3) Ügyrendi javaslat megtételére az ülés vezetője soron kívül ad szót. Az ügyrendi javaslat és indokolásának előterjesztésére egy perces időkeret áll rendelkezésre.

(4) Az ügyrendi javaslatról az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott esetben a Képviselő-testület, egyéb esetekben az ülés vezetője dönt.

(5) Az ülés vezetője köteles legalább tizenöt perces szünetet elrendelni, ha azt valamelyik képviselőcsoport vezetője kezdeményezi.

81. § A jegyző az ülés menetével összefüggő törvényességi észrevétel megtétele érdekében soron kívül felszólalhat.

82. § (1) A képviselő és a nem képviselő alpolgármester a napirendi pontok tárgyalása közben soron kívül egy perces időkeretben reagálhat az őt személy szerint megnevező és személyét sértő vagy tevékenységét kritizáló hozzászólásra.

(2) A személyes megtámadtatás miatti felszólalásra annak a napirendi pont vitájának lezárásáig lehet szót kérni, amelynek tárgyalása alatt a válaszra okot adó felszólalás elhangzott.

(3)³⁵ A személyes megtámadtatás miatti felszólalást az ülés vezetője engedélyezi, napirenden belül legfeljebb két alkalommal.

83. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül tartalmazza:

(2) A képviselőnek a felszólalását megelőzően az ülés vezetőjének bejelentett igényére a jegyzőkönyv a felszólalást szó szerint tartalmazza. A képviselő kérheti az írásba foglalt felszólalásának jegyzőkönyvhöz csatolását.

(3) A jegyzőkönyv melléklete:

84. § A zárt ülés kivételével a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet annak aláírását követően haladéktalanul közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján. A jegyzőkönyv a honlapról nem távolítható el.

85. § (1) Az előterjesztés képviselő-testületi határozat meghozatalára vagy rendelet alkotására (a továbbiakban együtt: döntés) irányuló kezdeményezés.

(2) Az ülés ügyrendjével – ideértve különösen a napirenddel, az ülés menetrendjével és a szavazás módjával – összefüggésben hozott döntés kivételével a Képviselő-testület csak szabályosan benyújtott előterjesztés alapján hozhat határozatot, és alkothat rendeletet.

86. § (1) Előterjesztést írásban kell benyújtani.

(2) A határozati javaslat tartalmazza a Képviselő-testület döntésére vonatkozó javaslatot, a határozat végrehajtásáért felelős személy megjelölését és a végrehajtás határidejét.

(3) Az előterjesztéshez a rendelettervezetet a jogalkotásról szóló törvényben és a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően, kihirdetésre alkalmas állapotban kell mellékelni az indokolással és az előzetes hatásvizsgálat eredményét bemutató hatásvizsgálati lappal együtt.

(4) Az előterjesztés a tárgyát képező ügy vagy szabályozást igénylő kérdés rendezését szolgáló több döntési javaslatot is tartalmazhat. Csak olyan döntési javaslatok nyújthatók be egy előterjesztés részeként, amelyek tárgya azonos, vagy egymással nyilvánvalóan szorosan összefügg.

(5) Az előterjesztésnek a döntési javaslaton túl tartalmaznia kell

(6) Az előterjesztés formai szabályoknak megfelelő előkészítésének segítése érdekében a jegyző előterjesztés mintát bocsát az előterjesztés benyújtására jogosultak rendelkezésére.

87. § (1) A Képviselő-testület beszámolásra köteles szerve a beszámolót előterjesztés formájában nyújtja be a Képviselő-testület elé, amelyben javasolja a beszámoló elfogadását.

(2) Az (1) bekezdés kivételével a Képviselő-testület felé beszámolásra köteles személy a beszámolóját a polgármesternek köteles benyújtani. A polgármester előterjesztés benyújtásával tesz javaslatot a mellékletként csatolt beszámoló elfogadására vagy elutasítására.

88. §⁴⁰ Előterjesztés benyújtására jogosult

89. § (1) A polgármester és a jegyző előterjesztését a Polgármesteri Hivatal készíti elő.

(2)⁴¹ A 88. § b)-e) pontja szerinti előterjesztők előterjesztésének előkészítéséhez a Polgármesteri Hivatal a polgármester rendelkezései szerint segítséget nyújthat.

90. § (1)⁴² A 88. § a)-e) pontja szerinti előterjesztő a rendes ülésre benyújtandó előterjesztést legkésőbb az ülés munkatervben megjelölt időpontját megelőző 17. munkanapon törvényességi ellenőrzésre bemutatja a jegyzőnek.

(2) Az előterjesztést a jegyző öt munkanapon belül törvényességi szempontból felülvizsgálja, amelynek eredményeként

91. § (1) A rendes ülésre a törvényességi ellenőrzésre határidőben bemutatott előterjesztést legkésőbb az ülés összehívására a munkatervben megjelölt napot megelőző munkanap 12 óráig kell benyújtani.

(2) Az előterjesztést papír alapon, az előterjesztő által aláírva a polgármesternek vagy a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egységénél kell benyújtani.

(3) Az előterjesztés elektronikus levélben is megküldhető. Elektronikus levélben történő megküldés esetén legkésőbb az ülés napja előtti munkanap végéig az előterjesztést aláírva, papír alapon is be kell nyújtani.

92. § (1) A sürgősségi javaslat olyan előterjesztés, amivel az előterjesztő objektív okokból előre nem látható, de sürgős döntést igénylő ügyben kezdeményezi képviselő-testületi döntés meghozatalát. A sürgősségi javaslat új rendelet megalkotásra vagy jelentősebb mértékű rendeletmódosításra nem irányulhat.

(2) A sürgősségi javaslat benyújtására és tárgyalására az ezen alcímben foglalt eltérésekkel az előterjesztésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

93. § (1) A sürgősségi javaslatot

(2) A sürgősségi javaslatban ki kell térni azokra az okokra, amik miatt a döntés

(3) A sürgősségi javaslatot az ülés napját megelőző harmadik munkanap 12 óráig kell törvényességi ellenőrzésre bemutatni a jegyzőnek. A jegyző a sürgősségi javaslat törvényességi ellenőrzését 24 órán belül elvégzi.

(4) A törvényességi ellenőrzésre határidőben bemutatott sürgősségi javaslatot legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon a hivatali nyitvatartási rend szerinti időben lehet benyújtani. A benyújtott sürgősségi javaslatot haladéktalanul meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjainak, és közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

94. §⁴³ Sürgősségi javaslathoz módosító javaslat vagy kiegészítő javaslat a napirendi pont lezárásáig írásban nyújtható be.

95. § (1) A 88. §-ban meghatározott személy vagy szerv módosító javaslatot és kiegészítő javaslatot nyújthat be.

(2) A módosító javaslatot és a kiegészítő javaslatot a polgármesternek indokolással ellátva írásban kell benyújtani.

(3) A módosító javaslat és a kiegészítő javaslat előkészítésének segítése érdekében a jegyző formanyomtatványt bocsát a benyújtására jogosultak rendelkezésére.

96. § (1) A módosító javaslat az előterjesztett

(2) A módosító javaslatban az eredeti szöveghez képest egyértelműen jelölni kell, hogy az a szöveg melyik részének elhagyására, módosítására vagy milyen szöveg beillesztésére irányul.

97. § A kiegészítő javaslatban az előterjesztés új határozati javaslattal történő kiegészítése kezdeményezhető. A kiegészítő javaslat nem terjeszkedhet túl az előterjesztés tárgyán.

98. §⁴⁵ (1) Az előterjesztéshez módosító javaslatot és a kiegészítő javaslatot a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület ülésének napját megelőző negyedik munkanap 12 óráig írásban lehet benyújtani.

(2) A rendkívüli ülés napirendjén szereplő előterjesztéshez az ülést megelőző második nap 16 óráig lehet módosító javaslatot és a kiegészítő javaslatot benyújtani.

(3) Az előterjesztést tárgyaló bizottság a bizottsági vitában elhangzott érvekre és javaslatokra figyelemmel módosító javaslat és kiegészítő javaslat benyújtásáról dönthet. A bizottság módosító javaslatát és kiegészítő javaslatát a bizottság elnöke legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16 óráig köteles benyújtani.

99. §⁴⁶ (1) Az előterjesztő a 95-98. § rendelkezései szerint nyújthat be módosító javaslatot vagy kiegészítő javaslatot. Az előterjesztő által benyújtott módosító javaslat és kiegészítő javaslat az előterjesztés részévé válik. Több előterjesztő esetén a módosító javaslat vagy a kiegészítő javaslat akkor válik az előterjesztés részévé, ha azt az előterjesztők együttesen nyújtják be.

(2) Az előterjesztő a szavazás megkezdéséig nyilatkozik arról, hogy a nem általa benyújtott módosító vagy kiegészítő javaslatot befogadja. A befogadott módosító javaslat és kiegészítő javaslat az előterjesztés részévé válik. Több előterjesztő esetén a módosító javaslat és a kiegészítő javaslat befogadásához az összes előterjesztő befogadó nyilatkozata szükséges.

100. § (1)⁴⁷

(2)⁴⁸

(3)⁴⁹

(4)⁵⁰ A benyújtott módosító javaslatot és kiegészítő javaslatot az ülés napját megelőző munkanap 14 óráig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani, és zárt ülés kivételével közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

101. §⁵¹ (1) A bizottság megtárgyalja a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület ülésének napirendi javaslatában szereplő előterjesztést, valamint az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatot és kiegészítő javaslatot. A többi bizottság az előterjesztést saját döntése szerint megtárgyalhatja.

(2) A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtott előterjesztéseket a bizottság a Képviselő-testület ülését megelőző második vagy harmadik munkanapon tárgyalja meg.

(3) A Jogi Bizottság köteles megtárgyalni a rendeletalkotásra irányuló előterjesztést.

(4) A Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni a költségvetési kihatással járó előterjesztést.

(5) Az Önkormányzat költségvetéséről, a költségvetés végrehajtásáról és a Képviselő-testület munkatervéről szóló előterjesztést minden bizottság köteles megtárgyalni.

102. §⁵² A bizottság az előterjesztésben foglalt döntési javaslatról, valamint a módosító javaslatról és kiegészítő javaslatról állást foglal. Az állásfoglalásában a javaslat támogatását vagy elutasítását javasolja a Képviselő-testületnek

103. § (1) A napirendi pont tárgyalásának megnyitását követően az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az előterjesztéshez.

(2) A szóbeli kiegészítést követően az előterjesztést tárgyaló bizottság elnöke vagy akadályoztatása esetén a bizottság általa kijelölt képviselő tagja háromperces időkeretben ismerteti a bizottság határozatát.

(3) Az előterjesztést a Képviselő-testület két körben tárgyalja:

(4) A képviselőknek az ülés vezetője jelentkezési sorrendben ad szót. A vitában a nem képviselő alpolgármesternek a képviselőkkel azonos sorban és időkeretben kell szót adni.

(5) A képviselői hozzászólásokat követően a tanácskozás joggal meghívottak három perc időkeretben szólalhatnak fel.

(6)⁵³ Az ülésteremben jelen lévő hallgatóság tagja a vita lezárásáig az ülés vezetőjénél írásban kérelmezheti hozzászólás engedélyezését. A kérelemről az ülés vezetőjének indítványára a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület a kérelmező számára egy alkalommal két perc hozzászólást engedélyezhet.

(7) Az ülés vezetője a napirendi pont vitáját lezárja, ha

(8) A napirendi pont vitájának lezárását követően az előterjesztő zárszóban reagálhat a vitában elhangzottakra. Ha nem a polgármester az előterjesztő, az előterjesztő zárszava előtt a polgármester három perces időkeretben reagálhat a vitában elhangzottakra.

(9)⁵⁴ Az előterjesztőnek összesen húsz perc időkeret áll rendelkezésére az előterjesztői kiegészítés megtételére, a képviselői kérdések megválaszolására, a vitában való részvételre és a zárszó megtartására. Az időkeret terhére az előterjesztő a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője vagy az előterjesztés tárgyalására meghívott szakértő közreműködését is igénybe veheti.

(10)⁵⁵ Rendeletalkotásnál vagy rendeletmódosításnál, valamint a 104. §-ban meghatározott esetben az előterjesztőnek összesen harminc perc időkeret áll a rendelkezésére.

104. § Nagy jelentőségű előterjesztés esetén ügyrendi javaslatban bármely képviselő kezdeményezheti a felszólalási időkeret meghosszabbítását. Ha a Képviselő-testület a felszólalási időkeretet meghosszabbítja, a képviselői felszólalás 103. § (3) bekezdés b) pontja szerinti időkerete 5 percre módosul.

105. § (1) A jegyző az előterjesztéshez írásban törvényességi észrevételt nyújt be, ha

(2) A jegyző a Képviselő-testület döntését követő tizenöt napon belül írásban törvényességi észrevételt nyújt be, ha az elfogadott határozat jogszabályellenességét vagy a megalkotott rendelet törvényellenességét észleli. A törvényességi észrevételt a Képviselő-testület soron következő ülésének megnyitását követően az ülés vezetője ismerteti.

106. § A képviselő a szavazás során igen vagy nem szavazattal élhet, vagy tartózkodhat.

107. § A Képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv. 50. §-ában meghatározott tárgykörökön túl:

108. § (1) A nyílt szavazás a szavazatszámláló készülék alkalmazásával történik. A szavazatszámláló készülék meghibásodása vagy egyéb műszaki akadály esetén a nyílt szavazásra kézfelemeléssel kerül sor. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.

(2) Ha a nyílt szavazás eredménye felől kétség vetődik fel – különös tekintettel a szavazógép működésére – bármely képviselő kezdeményezésére az ülés vezetője új szavazást rendelhet el.

109. § (1) A név szerinti szavazás elrendelésére vonatkozó, az Mötv. 48. § (3) bekezdésben meghatározott kezdeményezést a vita lezárásáig kell benyújtani a polgármesternek.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát tartalmazó jegyzékből a jegyző olvassa a képviselők nevét, akik ezt követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóval szavaznak. A jegyző az elhangzott szavazatot megismétli.

(3) A szavazatot a képviselő neve mellett kell rögzíteni, majd a megszámlálás után a szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. A névsort és a szavazatokat tartalmazó jegyzéket az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A név szerinti szavazás nem ismételhető meg.

110. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben a Képviselő-testület bármely képviselő kezdeményezésére titkos szavazást rendelhet el.

(2) A titkos szavazás megkezdése előtt a Képviselő-testület képviselőkből háromtagú szavazatszámláló bizottságot, ezen belül elnököt, szükség szerint alelnököt választ. A szavazás rendjéért és a titkosság biztosításáért a szavazatszámláló bizottság felel.

(3) Gondoskodni kell arról, hogy a titkos szavazás megtartásához szükséges szavazóhelyiség és urna rendelkezésre álljon. A megfelelő számban előkészített szavazólapokat bélyegzőlenyomattal kell hitelesíteni.

(4) Érvényesen szavazni az „igen” vagy „nem” válasz két egymást metsző vonallal történő megjelölésével lehet.

(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság a szavazás eredményét jegyzőkönyvbe foglalja. Az ülés vezetője a szavazás eredményét a jegyzőkönyv szerint állapítja meg.

111. § (1)⁵⁷ A Képviselő-testület a döntési javaslatokról azok előterjesztés szerinti sorrendjében külön szavaz kivéve, ha az ülés vezetőjének ezzel ellentétes indítványát egy képviselő sem kifogásolja.

(2)⁵⁸ Ha a döntési javaslathoz módosító javaslatot nyújtottak be, a döntési javaslatról történő szavazás előtt a Képviselő-testület először a módosító javaslatokról határoz a benyújtás sorrendjében. A szavazás előtt az előterjesztő nyilatkozik a más által benyújtott módosító javaslat elfogadásának támogatásáról. Több előterjesztő esetében az előterjesztők által a szavazás megkezdésekor előzetesen megnevezett előterjesztő nyilatkozik. Nem kell szavazásra bocsátani azt a módosító javaslatot, ami a döntéshozatali eljárás során már megszavazott módosító javaslattal ellentétes.

(3)⁵⁹ A módosító javaslat elfogadása esetén a módosított döntési javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(4)⁶⁰ Az előterjesztésben foglalt döntési javaslatokról történő szavazást követően a Képviselő-testület a kiegészítő javaslatokról határoz.

112. § (1) A képviselő a szavazást megelőzően az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(2)⁶¹ A Képviselő-testület a szavazásban résztvevő képviselő tiszteletdíját és természetbeni juttatását a Jogi Bizottság előterjesztésére megvonja az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

(2a)⁶² A képviselő tiszteletdíja és természetbeni juttatása megvonásának időtartama három hónaptól hat hónapig terjedhet. A megvonás időtartamának meghatározása során különösen az érintettség mértékét, annak képviselő általi felismerhetőségét, valamint a képviselő által tanúsított esetleges megtévesztő magatartást kell mérlegelni.

(2b)⁶³ Ha a szavazásban résztvevő képviselő főállású polgármester vagy alpolgármester a Képviselő-testület a Jogi Bizottság kezdeményezésére fegyelmi eljárást indíthat meg.

(3) A személyes érintettség utólagos megállapítását a szavazást követő nyolc napon belül bármely képviselő vagy a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul megküldi kivizsgálásra a Jogi Bizottságnak.

(4)⁶⁴ A Jogi Bizottság a kezdeményezést soron következő ülésén kivizsgálja. Ha a vizsgálat eredményeként a kezdeményezés

(5) A Képviselő-testület a Jogi Bizottság (4) bekezdés a) pontja szerinti indítványáról a soron következő rendes ülésén dönt.

113. § (1) Az 52. § (2) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülésre döntési javaslatként azt a képviselő-testületi döntést kell előterjeszteni, aminek ismételt megtárgyalását a polgármester kezdeményezte.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntési javaslathoz a polgármester a rendkívüli ülés összehívásával egyidejűleg módosító javaslatot nyújthat be.

114. § A Képviselő-testület nem normatív határozatában meg kell jelölni a végrehajtás felelősét és határidejét.

115. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni a kihirdetés napjának a feltüntetésével.

(2) A Képviselő-testület normatív határozatait a közzététel napjának a feltüntetésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.

116. § (1) A Képviselő-testület és bizottságok határozatait az Önkormányzat honlapján kereshető formában közzé kell tenni.

(2) A kihirdetett rendeleteket a nemzeti jogszabálytárra irányuló internetes hivatkozás feltüntetésével kell az Önkormányzat honlapján elérhetővé tenni.

117. § (1) A határozat végrehajtásáról a végrehajtásért felelős köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(2) A végrehajtásért felelős személyek adatszolgáltatása alapján a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót a polgármester nyújtja be.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztató tartalmazza a végrehajtott határozatok számát, a döntés tartalmát és a megtett intézkedéseket.

118. § (1) A bizottság ülésének összehívására, nyilvánosságára, vezetésére, rendjének fenntartására, jegyzőkönyvezésére, az előterjesztések benyújtására és megtárgyalásának menetére, valamint a döntéshozatal módjára e rendelet Képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülésére a 88. §-ban meghatározottakon túl

(3) A bizottság e rendelet keretei között az általa elfogadott ügyrendben határozza meg működésének részletes szabályait.

119. §⁶⁵ (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott helyettesítési sorrend szerint az alelnök hívja össze.

(2) A bizottság rendes ülését a Képviselő-testület rendes ülését megelőző második vagy harmadik munkanapon tartja.

(3) A bizottság rendkívüli ülését nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni

(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása esetén az ülés napirendjén szereplő előterjesztés tárgyalásának előkészítésére a feladatkörrel rendelkező bizottságot rendkívüli ülésre össze kell hívni.

120. § (1) A bizottsági elnökök megállapodhatnak valamely téma együttes ülésen történő megtárgyalásáról. A Képviselő-testület felkérésére a bizottságoknak együttes ülést kell tartaniuk.

(2) Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat önállóan hozzák meg.

121. § (1) Az ülés meghívóját legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon kell kiküldeni, illetve közzétenni.

(2)⁶⁶ A meghívó az (1) bekezdéstől eltérően későbbi időpontban is kiküldhető, ha az ülés célja rendkívüli ülés előkészítése.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ülés összehívásáról a bizottság tagjait telefonon is értesíteni kell.

(4) A bizottság ülésére a bizottság tagjain kívül tanácskozási joggal meg kell hívni

122. § Ez a rendelet 2020. október 10. napján lép hatályba.

123. §⁶⁷

125. § Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelet.