Hajdúszovát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2025. 11. 28Hajdúszovát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hajdúszovát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, valamint 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 30. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal, Állami Főépítészi Iroda, Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Hajdú – Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Közlekedési és Útügyi Osztály, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Építésfelügyeleti és Örökségvédelmi Osztály, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Debrecen, Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, Erdőfelügyeleti Osztály, Technológiai és Ipari Minisztérium, Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság, Közlekedési hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú – Bihar Megyei Rendőr Főkapitányság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Technológiai és Ipari Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság, Közlekedési hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság, Vasúti Hatósági Főosztály, Technológiai és Ipari Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság, Közlekedési hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság, Hajózási Hatósági Főosztály, Nemzeti Földügyi Központ, Budapest Főváros Kormányhivatala, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Útügyi Osztály, - Hajdú – Bihar megyei Önkormányzat Főépítésze Debrecen, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata, Derecske Város Önkormányzata, Kaba Város Önkormányzata, Tetétlen Község Önkormányzata, Földes Község Önkormányzata, továbbá Hajdúszovát Község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetések szabályairól szóló 5/2017.(III.14.) önkormányzati rendeletében biztosított partnerek, Hajdúszovát községi Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet 6. mellékletének 2/a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúszovát község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
RENDELET HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya, alkalmazása
1. § (1) A rendelet területi hatálya Hajdúszovát Község teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) valamint e rendelet (továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) A helyi építési szabályzat eltérő rendelkezéseinek hiányában a településrendezési követelményekre az OTÉK előírásai az irányadók.
(4) Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képező mellékletek:
a) 1. melléklet, SZ - 1 jelű Szabályozási terv I (külterület) (térkép – digitális állományú rajzi munkarész) M = 1: 15 000
b) 2. melléklet, SZ - 2 jelű Szabályozási terv II (belterület) (térkép – digitális állományú rajzi munkarész) M = 1: 4000
c) 3. melléklet, Építési övezetek összefoglaló táblázata.
(5) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.
(6) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) Átszellőzés: létesítmények elhelyezése esetén az egyes tömbökön belül a szabad légmozgás biztosítása,
b) Melléképület: a rendeltetési egységhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiséget (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó tevékenységek) magába foglaló önálló épület,
c) Kismélységű telek: olyan önálló helyrajzi számmal rendelkező építési telek, melynek átlagos telekmélysége kisebb, mint 30 méter, és a legkisebb és a legnagyobb mélységének különbsége legfeljebb 5,00 méter,
d) Középület: közösségi funkciónak helyet adó épületek,
e) Védőzöld: környezeti terhelések (zaj, por, stb.) csökkentése érdekében telepített növényállomány,
f) Védőfásítás: honos fafajokból telepített védőzöld
3. A szabályozási elemek típusai
3. § (1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa és előírásai,
c) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
d) közlekedési célú közterületek,
e) nem közlekedési célú közterületek.
(3) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei csak a településrendezési eszközök módosításával változtathatók meg.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
4. Közterület alakítására vonatkozó előírások
4. § (1) A közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat - szabadtér - építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület alakítási tervet készíttethet.
(2) A közterület alakítási tervet az önkormányzat képviselő - testülete hagyja jóvá.
(3) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs elfogadott közterület alakítási terv, a közterület alakításra vonatkozó rendelkezéseket a szabályozási terv által a közterületre megfogalmazott övezetekhez tartozó előírások tartalmazzák.
(4) A szabályozási terv által javasolt helyi közút szabályozása érdekében az eljárás lefolytatására illetékes hatóság a telek közút céljára szükséges részét az önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.
(5) Amennyiben a lejegyzéssel érintett visszamaradó ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
(6) Közlekedési célra és közmű elhelyezésére szolgáló magánút céljára területet lehet biztosítani.
(7) Jelen rendelet által meghatározott területfelhasználási egységekben, ingatlanonként csak egy kapubejáró létesíthető. Adott ingatlanhoz újabb kapubejáró csak indokolt esetben építhető.
(8) Az önkormányzati tulajdonú utak és közterületek mentén, kapubejárók építéséről hatályos helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.
(9) A közműtulajdonosok hozzájárulása nélkül épített kapubejáró közmű építése, bővítése, korszerűsítése, illetve cseréje esetén, kártérítés és helyreállítási kötelezettség nélkül megbontható közműépítő részéről, a közmű építéséhez szükséges mértékig és időtartamra.
5. Az épített környezetre és régészetre vonatkozó előírások
5. § (1) Hajdúszovát közigazgatási területén ex – lege védettségű kunhalom a Baló – halom, Bás – halom, Bistó – laponyag, Kishegyes – halom, Juhász – domb, Szőrös – halom, Nagy – hegyes – halom (SZ – 1 jelű szabályozási tervlap alapján).
(2) Kunhalmok körüli 30,00 méteres körzetben talajbolygatással járó mezőgazdasági művelést folytatni tilos.
(3) Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.
(4) A település közigazgatási területén ex – lege védettségű régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek találhatók. Régészeti lelőhelyeken mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható. Régészeti lelőhely határán belül folytatott építési tevékenység esetén az építtetőnek saját költségén megelőző régészeti leletfeltárást kell elvégeztetnie.
(5) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti megfigyelést kell biztosítani.
(6) A település belterületén kialakítandó parkolók fásítandók, legalább minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni.
(7) Újonnan kialakítandó gazdasági területen az előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani legalább minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni.
6. A táji és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) Táj- és természetvédelem szempontjából Hajdúszovát közigazgatási területét érintik az ökológiai hálózat övezetei: a magterület övezete, az ökológiai folyosó övezete, a pufferterület övezete. Hajdúszováton kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek a Hajdúszováti gyepek területe (SZ – 1 jelű tervlap alapján).
(2) Országos jelentőségű védett természeti területet érintő minden beavatkozáshoz az érintett Nemzeti Park Igazgatóság, elsőfokú természetvédelmi hatóság, mint elsőfokú engedélyező hatóság, nem védett külterületi területek esetében pedig mint szakhatóság véleménye szükséges.
(3) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat zöldfolyosók fenntartásával kell biztosítani.
(4) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.
(5) A közigazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozzon, továbbá környezet károsítás és környezetszennyezés ne következzen be.
7. Környezetvédelmi előírások
7. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Roncsolt (lezárt, rekultiválandó szeméttelep és folyékony hulladékleürítő) és szennyezett felszínű területet rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.
(3) Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű létesítmény védőtávolsága a belterület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület területének a határát nem érintheti.
(4) A település belterületén a műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozás kötelező.
(5) Állattartó telepek csak a keletkező trágya kezelésének, ártalmatlanításának megoldásával létesíthetők.
(6) A közcsatornára rákötött ingatlanok esetében, ahol előtisztítás szükséges megfelelően méretezett műtárgyak kiépítése és szakszerű üzemeltetése előírás.
(7) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.
(8) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodni.
(9) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(10) A gépjármű - közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.
(11) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken, ingatlanokon, közterületeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.
(12) Lakóterületen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezettségi anyagkibocsátása - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.
(13) Beépítésre szánt területeken, valamint tereprendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
(14) Az épületeket úgy kell megvilágítani, hogy az ne okozzon fényszennyezést a horizonton. A lámpákat úgy kell beállítani, hogy a potenciális észlelő felé irányuló fénysugarak függőlegessel bezárt szöge nem haladhatja meg a 70 fokot, és lehetőleg kerülni kell az alulról felfelé történő világítást. A közlekedési területek megvilágítását úgy kell megoldani, hogy csak annak területét érje.
(15) Az épületek és műalkotások megvilágítását 23 óra és 05 óra között ki kell kapcsolni, vagy a felére kell csökkenteni.
8. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
8. § (1) A mély fekvésű, a szabályozási terven mélyfekvésű, vízállásos terület jelöléssel érintett földrészleteken a következő rendelkezések betartásával lehet építeni:
a) az építési telken talajfeltöltést alkalmaznak, és
b) az épületek létesítésénél az alapozási, vagy a vízszigetelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy az biztosítsa az állékonyságot, az életet és egészséget valamint a köz- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, bárminemű épületszerkezeti vagy egyéb károsodás nélkül, vagy
c) a vízelvezetés belvízrendezés keretében megoldásra kerül az egész érintett telektömbben, vagy területen.
(2) Pinceszint, szennyvízgyűjtő műtárgy a belvízzel veszélyeztetett területeken kizárólag talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.
(3) Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes lefolyás a szomszédos ingatlanokban kárt ne okozzon.
(4) A belvíz által veszélyeztetett területeken és a vízállásos területen az SZ-1 és SZ-2 tervlapokon ábrázoltak szerint az épületek földszinti padlószintje 0,50 – 0,70 méterre emelendő ki a terepszinthez viszonyítva, talajvíz elleni szigetelés technológiájának kivitelezése mellett.
9. Egyéb sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
9. § (1) A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében változtatási, telekalakítási és építési tilalom rendelhető el.
(2) Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(3) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter betartásával és a szomszédos telek beépíthetőségének korlátozása nélkül.
(4) Telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett építési telkek mindegyike elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, és az építési telek minimális szélességét. Amennyiben ilyen előírás nincs, akkor az illeszkedés elve szerint kell a telekméreteket kialakítani.
(5) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.
(6) Amennyiben a telek a telekalakítási előírások szerint megosztható lenne, a beépítést mindig magasabbrendű útvonal felőli oldalon kell megvalósítani az építkezés első ütemeként. Amennyiben a telek nem megosztható, akkor a határoló utcákban kialakult beépítésekhez igazodóan építhető be.
(7) Saroktelek esetén, amennyiben a határoló mindkét út elsőrendű közlekedési célú közterület, az első ütemben építendő épület csak a sarkon kezdődhet.
(8) Amennyiben kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához, és nem egy másik kis mélységű telek végéhez csatlakozik, akkor hátsó kertet nem kell tartani, az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozhat, az épületet a hátsó telekhatárig ki kell építeni. Amennyiben a szomszédos telken már épület található tűzfalas kialakítással, akkor ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az előírt hátsókert méretet kell tartani.
(9) Amennyiben kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az előírt legnagyobb épületmagasság (mely egyben tűztávolság is) határozza meg a hátsó kert minimális méretét.
10. Közművek előírásai
10. § (1) A közműellátás építési övezetenként mértékét és módját a Rendelet állapítja meg.
(2) Közművesítettség szempontjából az építési övezet:
a) teljesen közművesített, ha:
aa) az energia (villamosenergia, gáz vagy távhő),
ab) az ivóvíz,
ac) a szennyvízelvezetés és tisztítás, és a
ad) a közterületei csapadékvíz - elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik,
b) részlegesen közművesített, ha
ba) a villamos energia,
bb) az ivóvíz,
bc) a közterületi csapadékvíz - elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztító mezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolásra egyedi zárt szennyvíztárolóban történik,
c) hiányosan közművesített, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn,
d) közművesítetlen, ha nincs közüzemi vagy közcélú szolgáltatás.
(3) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó vagy egyéb korszerű közműpótló létesítése szükséges. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező.
(4) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energia ellátás valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell elsődlegesen helyet biztosítani.
(5) Az évi 500 m3 vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kutak maximális talpmélysége a település területén 35,00 m. Építményektől, létesítményektől az alábbi távolságokra telepíthetők:
a) lakóépülettől: 10,00 m,
b) melléképülettől: 5,00 m,
c) istállótól: 10,00 m,
d) szigetelés nélküli trágyatárolótól: 15,00 m,
e) űrgödrös árnyékszéktől: 15,00 m,
f) szikkasztó aknától: 15,00 m,
g) azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól: 25,00 m.
11. Építés általános szabályai
11. § (1) Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a megengedett környezetterhelési határértékeket, valamint a terepszint alatt elhelyezhető építmények körét az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, a meglévő, kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan a hiányzó beépítési paramétereket az Étv. 18. § (2) szerinti illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni. Az illeszkedés alapjának nem tekinthetők a szabálytalanul épített, vagy a nagyon kirívó építmények.
(2) Az építési helyen belül melléképítmény bárhol elhelyezhető, ahol az övezeti előírás erre vonatkozóan nem rendelkezik. Az építési övezeteknél az előkertben közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló elhelyezhető. Kertvárosias és falusias lakóterületen az oldal- és hátsókertben komposztáló elhelyezhető.
(3) Kettő, vagy többegységes épület építési munkái során a tulajdonosok kötelesek egységes homlokzatot kialakítani.
(4) Előkertek mérete:
a) Az építési hely utcavonaltól számított távolsága (előkert mérete) egyben az utcafelőli kötelező építési vonal is, melyre az épületnek legalább egy ponton illeszkednie kell,
b) Az előkert legkisebb mélységét az építési övezeti előírások tartalmazzák,
c) 0,00 méter előkert esetén az építési vonal megegyezik a szabályozási vonallal.
(5) Kialakult beépítési területen foghíj beépítésnél az illeszkedés szabályait figyelembe véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.
(6) Az oldalkert legkisebb szélessége a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában:
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt legnagyobb épületmagasság,
b) szabadon álló beépítési mód esetén az előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő érték, de minimum 3,00 méter.
(7) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület elhelyezés a telekhatártól maximum 1,00 m-re történhet.
(8) A hátsókert legkisebb mélységére a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában az OTÉK előírásai az irányadók.
(9) Melléképítmény önállóan, főépület nélkül nem építhető.
(10) Ingatlanonként az építési helyen belül több főrendeltetésű épület is elhelyezhető, a védőtávolságok betartásával, úgy, hogy az a kialakult utcaképet ne rontsa.
(11) A lakóterületeken a lakófunkció biztosítása és védelme érdekében az egyes lakótelkek beépítése esetén az egyéb rendeltetésű épületek területe nem haladhatja meg a lakófunkciójú épületek területét.
(12) Konténer építmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területen konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építés idejére helyezhető el kizárólag felvonulási építményként.
(13) A falusias lakóterületben a gazdasági tevékenységi célú épület épületmagassága nagyobb lehet a lakó funkciójú épület épületmagasságánál.
(14) Amennyiben az építési övezet telkén a meglévő épület épületmagassága nagyobb, mint az érintett építési övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság, akkor az épület felújítható, bővíthető, de a bővítmény épületmagassága nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb értéket.
(15) Amennyiben az építési övezet telkén meglévő beépítettség mértéke nagyobb, mint az érintett építési övezetre meghatározott legnagyobb beépíthetőség, akkor az épület felújítható, átépíthető alapterület bővítés nélkül.
(16) Amennyiben az építési övezet telkén a kialakult beépítés nem felel meg az érintett területen meghatározott beépítési módnak, vagy az építési helyre, elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknak, a meglévő épület felújítható, azonban bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, az egyéb építési övezetre vonatkozó előírások betartásával és új rendeltetési egység nem alakítható ki.
(17) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az adott építési övezeti előírások lehetővé teszik 18,00 méternél szélesebb vagy saroktelek esetén a az építési helyen belül a szabadon álló épület elhelyezést, akkor a rendeltetési egységhez tartozó tároló, és egyéb gazdasági épületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron álló vagy szabadon álló épület elhelyezéssel) is elhelyezhetők.
12. § (1) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózat, ökológiai (zöld) folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.
(2) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózat, magterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
(3) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózat pufferterületének övezetében célkitermelőhely nem létesíthető.
(4) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.
(5) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében hírközlő torony és szélkerék nem helyezhető el, továbbá bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni, távközlési-, energetikai célú magasépítmény nem helyezhető el,környezetszennyező, létesítmények (pl. szennyvíziszap tároló-, hígtrágyatároló, stb.) nem létesíthetők az övezetek védelme érdekében.
12. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
13. § Hajdúszovát a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a 2-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
14. § (1) A település teljes közigazgatási területén építési telket kialakítani csak úgy szabad, hogy az a szabályozási tervben meghatározott területfelhasználásra alkalmas legyen, továbbá mérete, alakja, beépítettsége a HÉSZ - ben megadott értékeknek és a vonatkozó általános jogszabályoknak megfeleljen.
(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségeit az általános előírásokon túl, a HÉSZ - ben foglaltaknak megfelelően – az adott telekre vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg, melynek betartása kötelező érvényű.
(3) Az építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretű területnél kisebb területen, már kialakult, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) építési telken is engedélyezhető építés, ha az összes egyéb előírás (szakhatósági előírások, szabványok) betartható.
(4) Hajdúszovát Község közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:
a) Beépítésre szánt területek:
aa) Lakóterület: kisvárosias (Lk), kertvárosias (Lke ), falusias (Lf1,Lf2, Lf3),
ab) Vegyes terület: településközpont vegyes terület (Vt),
ac) Gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató (Gksz1, Gksz2), ipari terület (Gip1, Gip2),
ad) Különleges terület: (Kv, Kio, Kszv, Klo, Ktur, Kmü1, Kmü2, Kmü3, Kmü4, Kmü5),
b) Beépítésre nem szánt területek:
ba) Különleges beépítésre nem szánt terület: (Kbsp, Kbt, Kbag, Kbho),
bb) Közlekedési és közmű – elhelyezési, hírközlési terület (Köu 1 – 5),
bc) Zöldterület (Zkp),
bd) Erdőterület (Eg, Ev),
be) Mezőgazdasági területek (Má, Máki, Mk),
bf) Vízgazdálkodási (V),
bg) Természetközeli (Tk).
(5) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
(6) A szabályozási terv kötelező szabályozási jeleit csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.
13. Kisvárosias lakóterület
15. § Lk jelű építési övezet, szabályozási terven jelöltek szerint (jellemzően a település központi részén lévő lakóterület):
a) A kisvárosias lakóterületen, a legfeljebb 4 lakásos lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető:
aa) kereskedelmi, szolgáltató,
ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ac) kulturális,
ad) szállás jellegű - maximum 8 fő együttes elhelyezésével,
ae) igazgatási, iroda,
af) sport
rendeltetésű épület.
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 650 m2.
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. Saroktelek esetén az épület az építési helyen belül mindkét utcára nézően elhelyezhető előkerttel, 25,00 méternél szélesebb telek esetén az épület az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhető.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagassága: 7,50 m.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.
j) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult).
k) Melléképület (lásd fogalommeghatározás) oldalhatáron állóan, a főépülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter épületmagassággal építhető.
l) Az építési övezet intézményterületein állattartó épület nem helyezhető el, a lakóterületi funkciónál az utcai telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalommeghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
m) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ma) közmű becsatlakozási műtárgy,
mb) hulladéktartály – tároló,
mc) kirakatszekrény,
md) kerti építmény.
14. Kertvárosias lakóterület
16. § Lke jelű építési övezet, szabályozási terven jelöltek szerint (jellemzően laza beépítésű, szabálytalan telkes, nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű terület, a belterület középső részének területe ):
a) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakó rendeltetésen kívül:
aa) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ac) kulturális,
ad) szállás jellegű - maximum 6 fő együttes elhelyezésével,
ae) sport,
af) kézműipari
rendeltetésű épület.
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 600 m2.
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, saroktelek esetén az épület az építési helyen belül mindkét utcára nézve elhelyezhető előkerttel.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagassága: 5,00 m.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (kertvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.
j) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult).
k) Melléképület (lásd fogalommeghatározás ) oldalhatáron állóan, a főépülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter magas épületmagassággal építhető.
l) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
m) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ma) közmű becsatlakozási műtárgy,
mb) hulladéktartály – tároló,
mc) kerti építmény,
md) állat ól, állatkifutó,
me) trágyatároló, komposztáló,
mf) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
15. Falusias lakóterület
17. § (1) Lf-1 jelű építési övezet, szabályozási terven jelöltek szerint (jellemzően nagytelkes falusias lakóterület):
a) A falusias lakóterületen a legfeljebb kétlakásos lakó rendeltetésen kívül:
aa) mezőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
ab) kereskedelmi, szolgáltató,
ac) szállás jellegű, maximum 12 fő együttes elhelyezésével,
ad) igazgatási, iroda,
ae) hitéleti, nevelési, oktatási, szociális,
af) kulturális, közösségi, szórakoztató, és
ag) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 800 m2.
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 18,00 m –nél szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m, Lakóépület megengedett legnagyobb épületmagassága: 5,00 m lehet.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.
j) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult).
k) Az építési övezetben melléképület a főépülettel azonos oldalhatáron építhető.
l) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
m) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ma) közmű becsatlakozási műtárgy,
mb) hulladéktartály – tároló,
mc) kerti építmény,
md) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
me) állat ól, állatkifutó,
mf) trágyatároló, komposztáló,
mg) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(2) Lf-2 jelű építési övezet, szabályozási terven jelöltek szerint (jellemzően kisebb telkes lakóterület):
a) A falusias lakóterületen- a legfeljebb kétlakásos lakó rendeltetésen kívül:
aa) mezőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
ab) kereskedelmi, szolgáltató,
ac) szállás jellegű, maximum 8 fő együttes elhelyezésével,
ad) igazgatási, iroda,
ae) hitéleti, nevelési, oktatási, szociális,
af) kulturális, közösségi, szórakoztató, és
ag) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 650 m2.
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, saroktelek esetén az épület az építési helyen belül mindkét utcára nézően elhelyezhető előkerttel.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 5,00 m.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.
j) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 méter.
k) Melléképület (lásd fogalommeghatározás) a lakóépülettel azonos oldalhatáron, a főépülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter épületmagassággal helyezhető el.
l) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
m) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ma) közmű becsatlakozási műtárgy,
mb) hulladéktartály – tároló,
mc) kerti építmény,
md) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
me) állat ól, állatkifutó,
mf) trágyatároló, komposztáló,
mg) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
mh) mezőgazdasági géptároló.
(3) Lf-3 jelű építési övezet, szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően nagytelkes falusias lakóterület, a település belterületének peremrészén):
a) A falusias lakóterületen- a legfeljebb kétlakásos lakó rendeltetésen kívül:
aa) mezőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
ab) kereskedelmi, szolgáltató,
ac) szállás jellegű, maximum 12 fő együttes elhelyezésével,
ad) igazgatási, iroda,
ae) hitéleti, nevelési, oktatási, szociális,
af) kulturális, közösségi, szórakoztató, és
ag) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
b) A falusias lakóterületen- a legfeljebb kétlakásos lakó rendeltetésen kívül kivételesen:
ba) üzemanyagtöltő,
bb) gépjármű és mezőgazdasági gépmosó
rendeltetést is tartalmazhat.
c) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 900 m2, üzemanyagtöltő, továbbá gépjármű és mezőgazdasági gépmosó elhelyezése esetén 1000m2.
d) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 18,00 m –nél szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,00 m.
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
j) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.
k) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult). Az előkertben terepszint alatti műtárgy elhelyezhető.
l) Az építési övezetben melléképület (lásd fogalommeghatározás) a főépülettel azonos oldalhatáron építhető.
m) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig(lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
n) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
na) közmű becsatlakozási műtárgy,
nb) hulladéktartály – tároló,
nc) kerti építmény,
nd) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
ne) állat ól, állatkifutó,
nf) trágyatároló, komposztáló,
ng) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
16. Településközpont vegyes terület
18. § Vt –jelű építési övezet: Hajdúszovát belterületének központi magja, több funkciót is magában hordozó terület max. 6,00 méter középület épületmagassággal ( igazgatási, művelődési, szolgáltató, stb.), lakóépület esetén 5,00 méter épületmagassággal.
a) A településközponti területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:
aa) igazgatási, iroda,
ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
ac) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi, szórakoztató,
ad) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ae) kulturális, közösségi, szórakoztató, és
af) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
b) Az építési övezetben telkenként max. 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el, egymás funkciójának zavarása nélkül.
c) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 650 m2.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %. Meglévő és újonnan elhelyezendő intézmények esetén: 70%.
e) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: K (kialakult).
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság lakóépület építése esetén: 5,00 méter, intézmény esetén: 7,50 m.
g) Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %.
h) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
i) Az építési övezetben a kialakult előkert mérete: K (kialakult).
j) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
k) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.
l) Az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások: Melléképület a főépülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter épületmagassággal építhető.
m) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ma) közmű becsatlakozási műtárgy, előkertben elhelyezhető,
mb) hulladéktartály – tároló, előkertben elhelyezhető,
mc) kerti építmény, építési helyen belül elhelyezhető.
n) Az építési övezetben szolgáltató, intézményi funkció esetén állattartó épület önálló épületként nem helyezhető el. Állattartó épület a főépülettel egybeépítve létesíthető, amennyiben a főépület funkcióját nem zavarja.
17. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
19. § (1) GKSZ1 jelű építési övezet, Hajdúszovát belterületén a kisebb környezetét nem zavaró telephelyek területe, max. 7,50 méter épületmagasságú gazdasági célú létesítmények céljára:
a) Az építési övezetben elhelyezhető a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m2,
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló,
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,00 m,
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes,
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %,
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti szomszédos lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
j) A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igény a közterületen is biztosítható a telkek 100,00 m –es körzetében.
(2) GKSZ2 jelű építési övezet, Hajdúszovát bel- és külterületén a nagyobb környezetét nem zavaró telephelyek területe, max. 9,00 méter épületmagasságú gazdasági célú létesítmények céljára:
a) Az építési övezetben elhelyezhető a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 4000 m2,
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló,
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m,
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes, külterületen részleges,
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %,
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti szomszédos lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
j) A kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató építményekhez szükséges gépjármű parkoló igényt telken belül kell biztosítani.
18. Ipari, gazdasági (egyéb ipar) terület
20. § (1) Gip1 jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint (Hajdúszovát belterületén meglévő iparterület):
a) Az építési övezetben elhelyezhető az ipar, energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei,
b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 3000 m2,
d) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló,
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m,
g) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes,
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %. Az előírt zöldfelületből a nem közterülettel csatlakozó telekhatárok mentén legalább 3,00 méter fásított védőterületet kell kialakítani a csatlakozó területfelhasználások védelme érdekében a tulajdonosnak/üzemeltetőnek a használatbavételi engedély megszerzéséig,
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
j) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
k) Gépjárművek elhelyezését saját telken belül kell biztosítani.
(2) Gip2 jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint (Hajdúszovát külterületén lévő iparterület):
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) az ipar, energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei,
ab) a megújuló energiahasznosítás (biogáz, napelem) építményei, műtárgyai,
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m2,
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló,
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35 %,
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 9,00 m. A technológiához tartozó toronyszerű műtárgyak kivételével (pl. siló, kémény, tartály, stb.),
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: részleges,
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %. Az előírt zöldfelületből a 4805. sz. út melletti közterülettel határos telekhatár mentén 20,00 méter véderdősáv telepítendő. Az ipari területen belüli erdőterületek művelési ága nem változtatható meg. A zöldterületen belül termett talajon háromszintű gyep+40db cserje/150m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m 2 növényzet telepítése kötelező,
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
j) Kiegészítő épületek és melléképítmények közül az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el,
k) Gépjárművek elhelyezését saját telken belül kell biztosítani.
19. Különleges terület
21. § (1) A beépítésre szánt különleges területeket a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja.
(2) Kv jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint (Vízmű területe):
a) A területen a települési vízmű rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el,
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 1 500 m2,
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló,
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%,
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: K (kialakult),
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes,
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%,
h) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el,
i) Az építési övezetben az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak elhelyezhetők,
j) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ja) közmű becsatlakozási,
jb) hulladéktartály-tároló,
k) A telken belüli zöldfelület folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni,
l) A vízbeszerzési területek (vízműkutak) 10,00 méteres sugarú védőtávolságán belül (hidrogeológiai védőidom) mindenfajta építési tevékenység tilos.
(3) Kio jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint (idősek otthona területe):
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el,
b) Az építési övezeten belül sportpályák, úszómedence, kerti pavilon elhelyezhetők,
c) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m 2,
d) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló,
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %,
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m ,
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes,
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %,
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
j) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
k) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ka) közmű becsatlakozási műtárgy,
kb) közműpótló műtárgy,
kc) hulladéktartály – tároló,
kd) kerti építmény.
(4) Kszv jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint ( szennyvíztisztító):
a) Az építési övezetben a szennyvíztisztító technológiának és az üzemeltetésnek megfelelő épületet, építményt és műtárgyakat lehet elhelyezni,
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 4 000 m 2,
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló,
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %,
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m ,
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes,
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %,
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
i) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a technológiának megfelelő építmények helyezhetők el,
j) A telep nem erdőterülettel csatlakozó telekhatárainak mentén a telep kezelőjének legalább 20,00 méteres többszintes védőfásítást kell kialakítani,
k) Az építési övezet védőtávolságán belül (300,00 m) lakóépület nem helyezhető el.
(5) Klo jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint (lovas turisztikai szolgáltatás területe):
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények (lovarda boxokkal, karám, lovaspálya) helyezhetők el,
b) Az építési övezeten belül fogadóépület elhelyezhetők,
c) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 3500 m 2,
d) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló,
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %,
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m,
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes,
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %,
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
j) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
k) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ka) közműpótló műtárgy,
kb) hulladéktartály – tároló,
kc) kerti építmény,
kd) takarmánytároló,
ke) eszköztároló.
(6) Ktur jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint (turisztikai terület):
a) A területen a turisztikai és állatbemutató rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények (vendégház, szálláshely, istállók, termény és mezőgazdasági géptároló) helyezhetők el,
b) Az építési övezeten belül a terület energiaszükségletének biztosítása érdekében a megújuló energiahasznosítás műtárgyai (napelemek) elhelyezhetők,
c) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m2,
d) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló,
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %,
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m,
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes,
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %, melyből 20 méter szélességű védőfásítás kötelező a hátsó telekhatár mentén. Az 50% zöldfelületből 10% háromszintes, 15% kétszintes kialakítású kell legyen, míg 25% egyszintes növényállomány. A belső közlekedő felületeket lélegző burkolattal kell kialakítani,
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
j) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
k) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ka) közmű becsatlakozási műtárgy,
kb) hulladéktartály – tároló,
kc) kerti építmény,
kd) takarmánytároló,
ke) eszköztároló,
kf) állat ól, állatkifutó,
kg) trágyatároló, komposztáló,
kh) siló.
(7) Kmü1 jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint (állattartó telepek területe):
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el,
b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
c) Az építési övezetben kivételesen hígtrágyatároló elhelyezhető,
d) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m 2,
e) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló,
f) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35 %,
g) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m. A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, stb.),
h) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges,
i) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %, melyen egyszintű növényzet telepítése kötelező,
j) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
k) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
l) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
la) hulladéktartály – tároló,
lb) közműpótló műtárgy,
lc) állat ól, állatkifutó,
ld) trágyatároló, komposztáló,
le) siló.
(8) Kmü2 jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint (állattartó és halgazdasági telepek területe):
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények, valamint raktár épületek helyezhetők el,
b) Az építési övezetben a melegvízű haltenyésztés, és algatenyésztés építményei és technológiai műtárgyai elhelyezhető,
c) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 7000 m 2 , de a települési gázfogadó területe: K (kialakult), ahol telekterülettől függetlenül technológiai fejlesztés végezhető,
d) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló,
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %,
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m. A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, stb.),
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges,
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %, melyen belül termett talajon kialakított, háromszintű, gyep+40 db cserje/150 m2+1 db nagy lombkoronájú fa /150m2 növényzet telepítése kötelező. Állattartó telep esetén egyszintű növényzet telepítendő,
i) Telekhatár mentén 20,00 méteres véderdősáv kialakítása kötelező, kivéve állattartó telep,
j) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
k) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
l) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
la) hulladéktartály – tároló,
lb) közműpótló műtárgy,
lc) állat ól, állatkifutó,
ld) trágyatároló, komposztáló,
le) siló.
(9) Kmü3 jelű építési övezet a szabályozási terven feltüntetettek szerint (állattartó telep területe):
a) Az építési övezetben szociális épület, porta épület, hizlalda épületek, állati hulla tároló épület, almos trágya és csurgaléklé tároló és a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el,
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m 2,
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló,
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %,
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,00 m. A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, stb.),
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges,
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %,
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
j) Az előkertben kerékmosó és fertőtlenítő műtárgy, portásfülke és közmű műtárgy elhelyezhető,
k) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ka) hulladéktartály – tároló,
kb) közműpótló műtárgy,
kc) állat ól, állatkifutó,
kd) trágyatároló, komposztáló,
ke) siló.
(10) Kmü4 jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint (állattartó és gombatermesztő telep területe):
a) Az építési övezetben szociális épület, porta épület, tartályos haltenyésztés épületei, ivadéknevelő épület, gombatermesztő épületek, növénytermesztő fóliasátor és a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el,
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m 2,
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló,
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %,
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m. A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, stb.),
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges,
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %, melyen belül a telekhatárok mentén látványtakaró fásítás létesítése kötelező,
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
j) Az előkertben kerékmosó és fertőtlenítő műtárgy, portásfülke és közmű műtárgy elhelyezhető,
k) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ka) hulladéktartály – tároló,
kb) közműpótló műtárgy,
kc) állat ól, állatkifutó,
kd) trágyatároló, komposztáló,
ke) siló.
(11) Kmü5 jelű építési övezet, a szabályozási terven feltüntetettek szerint (állattartó és terménytároló, szárítótelep, vetőmag üzem területe):
a) Az építési övezetben állattartó épületek, építmények, terménytároló, szárító, vetőmag üzem, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények, műtárgyak helyezhetők el,
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m 2,
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló,
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %,
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,50 m. A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, stb.),
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges,
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %, melyen belül a szabályozási terven jelöltek szerint 10,00 méter széles egyszintű növénytakaró létesítése kötelező,
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók,
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető,
j) Az előkertben kerékmosó és fertőtlenítő műtárgy, portásfülke és közmű műtárgy elhelyezhető,
k) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ka) hulladéktartály – tároló,
kb) közműpótló műtárgy,
kc) állat ól, állatkifutó,
kd) trágyatároló, komposztáló,
ke) siló.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
20. Különleges terület
22. § (1) A különleges, beépítésre nem szánt területek, Hajdúszovát közigazgatási területén a sportpálya, a temető, agyaggödör területek.
(2) A különleges, beépítésre nem szánt, sportpálya területet a terv a Kbsp– jelű övezetbe sorolja
a) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények,épületek, megengedett legnagyobb beépítettsége: 5%,
b) Sportépítmény építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m,
c) A telekterület méret: K (kialakult).
(3) A különleges, beépítésre nem szánt, temető területet a terv a Kbt– jelű övezetbe sorolja
a) A (3) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, maximum 5% beépítettséggel,
b) Temetőkápolna, ravatalozó építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság: 10,00 m,
c) A temető terület ellátásához szükséges parkoló terület közterületen is elhelyezhető.
(4) A különleges, beépítésre nem szánt, agyaggödör területet a terv a Kbag – jelű övezetbe sorolja
a) Az (4) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, épületek, legfeljebb a terület 2% -áig,
b) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,50 m,
c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: K (kialakult).
(5) A különleges, beépítésre nem szánt, horgásztó területet a terv a Kbho – jelű övezetbe sorolja
a) Az (5) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények,épületek, horgászstég, esőbeálló, csónakkikötő, padok, egyéb pihenő épületek legfeljebb a vízfelület nélküli telekterület 2% -áig,
b) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,00 m,
c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: K (kialakult).
21. Közlekedési és közműterület
23. § (1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület Hajdúszovát közigazgatási területén az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖu– jelű övezetekbe sorolja.
a) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető: közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat,
b) Az övezetben épület a kapcsolódó területfelhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.
(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a (2) a) pontjában meghatározottakon túl, utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.
(5) Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.
(6) Az (2) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Hajdúszováton az alábbiakra tagozódik:
a) KÖu – 1: 4805. (Debrecen – Földes), 4804. (Hajdúszoboszló – Hajdúszovát), 4816. (Hajdúszovát – Derecske) jelű országos mellékút, tervezett országos mellékút Kaba - Derecske viszonylatban. Tervezett építési terület: 30,00 méter,
b) KÖu – 2: Települési kiszolgáló utak a település lakóterületén. Tervezett építési területe: 12,00 méter,
c) KÖu– 3 Meglévő és tervezett kerékpárutak területe. Tervezett építési területe: 3,00 méter,
d) KÖu – 4 Tervezett külterületi főfeltáró utak területei. Tervezett építési területe: 12,00 – 14,00 méter.
(7) A közlekedési területek építési szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.
(8) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út szélétől mért 15 - 15 m-en belül építmény nem helyezhető el.
(9) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.
(10) Az országos és gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, valamint a beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával. A kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsiparkolói.
(11) Települési kiszolgáló és gyűjtőutak esetén amennyiben az útpálya szélessége és forgalomtechnikai adatok lehetővé teszik, kerékpársáv kialakítható.
(12) Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.
(13) A terv közlekedési és közműterületei közterületnek minősülnek.
(14) Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani. Átjátszó állomás, mobil hírközlő torony belterületen nem helyezhető el.
22. Zöldterület
24. § (1) Zöldterület Hajdúszováton a szabályozási terven feltüntetettek szerint jelölt közpark területek.
(2) A meglévő és tervezett zöldterületeket a szabályozási terv Zkp jelű övezetbe sorolja
a) A Zkp –jelű övezetben elhelyezhető:
aa) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (gyermekjátszószerek, sportolást szolgáló pályák, stb.),
ab) a területen utcabútorok, műalkotások, térplasztikák, szökőkút, díszkút elhelyezhetők,
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:
ba) szociális és a terület fenntartásához szükséges épület,
bb) vendéglátó épület,
bc) szabadtéri színpad,
c) Az övezetben épület a kapcsolódó területfelhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető,
d) Az övezetben építmény maximum 3% beépítettséggel, és 4,5 méter megengedett legnagyobb épületmagassággal helyezhető el,
e) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen,
f) A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie,
g) Az övezet területein közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki.
23. Erdőterület
25. § (1) Az erdőterületeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja.
(2) Gazdasági célú erdőterület, Eg jelű övezet, a közigazgatási területen lévő kisebb erdőterületek:
a) Az övezetben épület legfeljebb 5% megengedett legnagyobb beépítettséggel, 4,5 méter maximális épületmagassággal helyezhető el, mely alól kivételt képeznek az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények ( pl: kilátó, magasles) amelyek maximum kétszeres magasságúak lehetnek,
b) Az övezetben épületet szabadon állóan, legalább 10,00 méteres elő-, oldal-, és hátsókerttel lehet elhelyezni.
(3) Ev jelű övezet: a belterületen lévő védelmi erdőterület
a) az övezetben elsősorban környezetvédelmi célokat szolgáló erdőterületek tartoznak,
b) az övezetben csak a közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok épületnek nem minősülő építményei helyezhetők el.
24. Mezőgazdasági terület
26. § (1) A mezőgazdasági terület Hajdúszováton a szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.
(2) A mezőgazdasági övezetek földrészletei a növénytermesztési, az állattartás, állattenyésztési és halászat továbbá ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 6 méter oldaltávolságot kell biztosítani.
(4) Az övezetben birtokközpont kialakítható a hatályos jogszabályoknak megfelelően.
(5) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:
a) Má jelű általános mezőgazdasági terület, szántó, gyep művelési ággal,
b) Máki jelű általános mezőgazdasági terület kivett művelési ággal,
c) Mk jelű kertes mezőgazdasági terület.
25. Általános mezőgazdasági terület
27. § (1) Má jelű övezet, Hajdúszováton a külterületi mezőgazdasági szántó és gyep művelési ág területei:
a) Az övezetben elhelyezhető lakó (tanya) épület max. 4,50 m épületmagassággal, továbbá állattartó épület, mezőgazdasági termény és géptároló, saját mezőgazdasági termékfeldolgozó és tároló építmény, fóliasátor, stb. technológia függvényében max. 7,50 m épületmagassággal,
b) A mezőgazdasági terület 1500 m2-t meghaladó telkén építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el,
c) Lakóépület 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, maximum 5 % beépítettséggel,
d) A földrészleten az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó , legalább 10,00 méter elő-, oldal- és hátsókerttel meghatározott területrészen kell elhelyezni,
e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos,
f) Az övezet területén birtokközpont alakítható a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően,
g) Gyep művelési ág esetén a természetközeli élőhelyek, ősgyepek területén a meglévő művelési ágak megtartandók,
h) Gyep művelési ág esetén csak a legeltető állattartás épületei, építményei helyezhetők el.
(2) Máki jelű övezet, Hajdúszováton a belterületi mezőgazdasági terület kivett művelési ággal:
a) A kivett művelési ágú területen lévő lakóépület fenntartható, felújítható, bővíthető maximum 5% beépítettséggel,
b) Új lakóépület 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, maximum 5 % beépítettséggel.
26. Kertes mezőgazdasági terület
28. § Mk jelű övezet, Hajdúszováton a volt zártkertek területei:
a) Az övezetben a 720 m2-t elérő teleknagyságú földrészleteken elsősorban a mezőgazdasági termelés, tárolás építményei helyezhetők el maximum 5%-os beépítettséggel. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el,
b) Az övezetben csak azon földrészletek építhetők be, melyek a 720 m2-t elérő teleknagyságúak. A 720 m2-t el nem érő területrészeken csak növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor helyezhető el,
c) Az övezetben az épületeket a telken oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelő építési helyen belül kell elhelyezni, 10,00 méteres előkerttel, maximum 4,50 méter épületmagassággal,
d) Az övezetben lakóépület nem építhető,
e) Az övezet területén intenzívebb művelés nem folytatható, a jelenlegi művelési ág
nem változtatható meg.
27. Vízgazdálkodási terület
29. § (1) A vízgazdálkodási terület Hajdúszováton a Szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.
(2) Az övezetben a vízfolyások medre, partja, hullámtere tartoznak. Az övezetben a vízgazdálkodással kapcsolatos terület felhasználásnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők, természeti terület esetén az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértésével.
(4) A vízgazdálkodási területet a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja: V jelű övezet, A jelentősebb csatornák (Kösely, Keleti főcsatorna stb.) területei:
a) Az öntöző és belvízcsatornák partéltől mért 3,00 – 3,00 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként, rétként, legelőként alakítható ki,
b) Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban meghatározottak alapján lehet.
28. Természetközeli terület
30. § (1) A Tk jelű természetközeli terület (mocsarak, nádasok területei a bel– és külterületen) Hajdúszováton a Szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.
(2) Az övezet területén a művelési ág nem változtatható, az élőhely fenntartandó.
(3) Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el, az ökológiai (zöld) folyosó védelme érdekében is.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatályba lépéskor folyamatban lévő engedélyezési eljárásoknál is alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 17/2010. (XI.11.) számú önkormányzati rendelet.
3. melléklet a 20/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
1. Építési övezetek összefoglaló táblázata
|
Sajátos építési használat szerinti |
Övezeti |
Kialakítható legkisebb |
Beépítési |
Beépítettség |
Megengedett legnagyobb |
Zöldfelület |
Előkert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Beiktatta a 10/2025. (XI.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2025. november 28. napjától.