Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete
Abony Város Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2026. 02. 13Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete
Abony Város Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról
Abony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjába meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ figyelembevételével kell alkalmazni.
1. Értelmező rendelkezések
2. § (1) Tisztségviselő: polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző.
(2) Helyben szokásos mód: Abony Város Önkormányzata hirdetőtáblája, valamint Abony város hivatalos honlapján (www.abony.hu) való megjelenítés.
(3) Igazolt hiányzás:
a) önkormányzati érdekből való távollét,
b) állampolgári kötelezettség teljesítése,
c) különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét.
(4) TTT: Települési Testületi adatTár.
2. Hivatalos megnevezés, a képviselőtestület szervei, a képviselet rendje
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Abony Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 2740 Abony, Kossuth Lajos tér 1. szám.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Abony város közigazgatási területe.
(4) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(5) A Képviselő-testületet a polgármestert helyettesítő jogkörében az alpolgármester, illetve mindkettő akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke képviseli.
4. § A Képviselő-testület szervei:
1. a polgármester,
2. a képviselő-testület bizottságai:
a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (7 fő);
b) Humánpolitikai Bizottság (9 fő);
c) Városfejlesztési Bizottság (9 fő);
d) Köznevelési Bizottság (5 fő);
e) Egészségügyi Bizottság (5 fő);
f) Környezet- és Klímavédelmi Bizottság (5 fő).
3. polgármesteri hivatal,
4. jegyző,
5. társulás:
a) Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás
b) Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás
3. Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei
5. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik.
(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei látják el.
(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. és 2. mellékletei tartalmazzák.
(4) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(6) A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
(7) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(8) Az átruházott hatáskör gyakorlója félévente – a képviselő-testület februári és szeptemberi munkaterv szerinti ülésén – köteles írásban az átruházott hatáskörben hozott döntésekről beszámolni.
(9) Az átruházott hatáskörbe tartozó hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a Képviselő-testület – ha jogszabályban rövidebb határidőt nem állapít meg – a következő munkaterv szerinti ülésén köteles megtárgyalni.
(10) A polgármester az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek terhére forgatási célú állampapír vásárlásról és értékesítésről, valamint ezen állampapíroknak a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlán történő elhelyezéséről a pénzügyi akvizíciót követő munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
6. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervezetein keresztül látja el.
(3) A Képviselő-testület által alapított egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságok listáját jelen rendelet 10. melléklete tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben
a) az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,
b) rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.
(5) Az Önkormányzat által önként vállat feladatok felsorolását e rendelet 9. melléklete, az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 8. melléklete tartalmazza.
4. Az önkormányzat jelképei
7. § (1) Az önkormányzat jelképei: Abony város címere és zászlaja, a helyi címerrel ellátott bélyegző.
(2) Az önkormányzat jelképeinek, továbbá az Abony városnév használata szabályairól külön rendelet rendelkezik.
Képviselő-testület működése
5. Képviselő-testület ülései
8. § (1) A képviselő-testület alakuló és munkaterv szerinti (rendes) ülést tart, továbbá rendkívüli ülést tarthat.
(2) A képviselő-testület munkaterv szerint évente legalább hat ülést tart.
(3) A képviselő-testület jeles évfordulók, jubileumok, ünnepek alkalmából díszülést tarthat, melynek összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(4) Képviselő-testület ülésein szavazati joggal vesznek részt a képviselő-testület tagjai.
(5) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt e rendelet 16. § (10) bekezdésében foglaltak.
9. § (1) A képviselő-testület az üléseit a Városháza dísztermében tartja.
(2) Rendkívüli körülmények bekövetkezése esetében (Városháza alkalmatlanná válik) az ülés helyszínét a polgármester határozza meg, mely elsősorban a város közigazgatási területén lévő közintézmény lehet.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület kihelyezett ülést kíván tartani, az kizárólag a város közigazgatási területén belül tartható úgy, hogy arról ülés időpontját megelőzően 10 nappal a lakosságot a helyben szokásos módon értesíteni kell.
(4) A Képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülés 9 órakor kezdődik, és legfeljebb 13 óráig tart. Az ülés 13 óra utáni folytatásáról a polgármester dönt. A polgármester 15 órakor a testületi ülést bezárja.
(5) Az ülés meghívójában megjelölt időpontot követően, 20 perc várakozási idő után a levezető elnök megállapítja, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes és az ülést elnapolja.
(6) A képviselők a jelenléti íven regisztrálják részvételüket az ülésen.
6. Az alakuló ülés, a képviselő-testület megalakulása, az alakuló ülés eljárási rendje
10. § (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze. A megválasztott polgármester hiányában vagy a polgármester akadályoztatása esetén a megválasztott képviselők korelnöke hívja össze az alakuló ülést.
(2) Az alakuló ülés meghívóját a megválasztott önkormányzati képviselők részére papír alapon az ülést megelőzően legalább 2 nappal kell kézbesíteni.
(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményeiről.
(4) Az önkormányzati képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
(5) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.
(6) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
(7) Az alakuló ülésre egyebekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. §-ában foglaltak az irányadók.
7. Alpolgármester, a bizottságok tagjainak és elnökeinek megválasztása
11. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített szótöbbséggel társadalmi megbízatású 1 fő alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület a polgármester, illetve bármely önkormányzati képviselő javaslata alapján az alakuló, de legkésőbb az alakuló ülést követő soron következő ülésén nyílt szavazással dönt a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről, valamint a bizottságok tagjainak megválasztásáról.
(3) A képviselő-testület az alakuló, de legkésőbb az alakuló ülést követő soron következő testületi ülésén dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester, bizottsági elnökök, az önkormányzati képviselők, külső bizottsági tagok tiszteletdíjáról.
8. Az ülések éves munkaterve
12. § (1) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadott éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület évente július 1-től augusztus 31-ig, valamint december 01-től január 31-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) képviselő-testület tagjaitól,
b) képviselő-testület bizottságaitól,
c) jegyzőtől.
d) országgyűlési képviselőtől,
e) nemzetiségi önkormányzattól,
f) önkormányzati intézmények vezetőitől,
g) közszolgáltatást végző szervezetektől.
(4) A munkaterv tervezetét a jegyző a hivatal közreműködésével állítja össze, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések időpontját (hónap megjelölésével),
b) az ülések napirendjét, továbbá az előterjesztések előadóit,
c) az előterjesztés előkészítésében közreműködő szerv, vagy személy megnevezését,
d) az előterjesztést tárgyaló bizottság(ok) megjelölését,
e) azon témák megjelölését, amelyek előkészítésénél lakossági fórum összehívása szükséges.
(6) A munkatervet helyben szokásos módon, valamint a TTT-ben közzé kell tenni, és – elektronikus formában – meg kell küldeni mindazoknak, akik a TTT-hez hozzáféréssel nem rendelkeznek, de a jegyző az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott.
9. Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, a zárt ülésre vonatkozó szabályozások
13. § (1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart, vagy tarthat.
(3) A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülést levezető elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot rendre utasíthatja, felszólíthatja a rendzavarás megszüntetésére, végső esetben pedig az ülésről kiutasíthatja.
(4) A képviselő-testület ülésén csak a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel. Kivételesen a Képviselő-testület vita közben – egyszerű többséggel – a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.
(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, meghívása esetén az érintett, a szakértő, a polgármesteri hivatal osztályvezetői, továbbá a jegyzőkönyvvezetők, valamint az informatikai rendszert kezelő munkatárs vehetnek részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt zárt ülésen.
(6) Zárt ülés tartását indítványozhatják:
a) bizottság,
b) tisztségviselő,
c) képviselő-testület tagjai.
(7) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a jegyzőnek, az aljegyzőnek,
c) napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak,
d) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek,
e) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetője részére,
f) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek.
(8) Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az tekinthet be, aki a zárt ülésen részt vehet.
10. Az ülés összehívása
14. § A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, valamint a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
15. § A képviselő-testületet határozatképtelensége esetén – 8 napon belüli időpontra – ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
16. § (1) Az ülés összehívása elektronikus meghívóval történik. A meghívó megküldéséről a képviselőt SMS-ben értesíteni kell.
(2) A meghívót a tisztségviselők, a képviselők, a hivatal osztályvezetői részére a részükre létrehozott hivatali elektronikus postafiókra kell megküldeni.
(3) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt úgy kell a TTT rendszerben elérhetővé tenni, hogy azt az önkormányzati képviselők rendes ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 48 órával hozzáférhessenek.
(4) A képviselő-testület ülése halasztást nem tűrő indokolt esetben telefonon is összehívható, melynek szükségességéről a polgármester saját hatáskörben dönt. A telefonon történő összehívás esetén az írásos anyag a TTT rendszeren keresztül érhető el a képviselők számára.
(5) A telefonon összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendi témájához kapcsolódó előterjesztést – a TTT rendszer működésképtelensége esetén – a képviselő-testület tagjai az ülést megelőzően papír alapon kapják kézhez. A képviselő-testület tagjainak 30 perc áll rendelkezésére az írásos előterjesztés áttanulmányozására.
(6) A képviselő-testület ülésének meghívóját – a rendes ülést megelőzően 5 nappal, a rendkívüli ülés előtt 48 órával – a város lakóit helyben szokásos módon értesíteni kell.
(7) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket és határozati javaslatokat – a zárt ülés anyagának kivételével – A TTT rendszeren keresztül a város honlapján elérhetővé kell tenni. A Városi Könyvtár gondoskodik róla, hogy az érdeklődők abba elektronikus úton betekinthessenek, továbbá a Könyvtár és a Hivatal gondoskodik róla, hogy az érdeklődők – díj megfizetése mellett – azokat papír alapon megkaphassák.
(8) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés minősítését (rendes, rendkívüli ülés),
b) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,
c) a javasolt napirendi pontokat,
d) a napirendek előadójának megjelölését,
e) azt az elektronikus címet, ahol a város honlapján – a TTT rendszerben – a nyílt ülési előterjesztések megtekinthetők
f) az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát, dátumot.
g) az addig beérkezett interpellációk tárgyát.
(9) A képviselő-testület ülésére minden esetben meg kell hívni az önkormányzati képviselőket.
(10) A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt, aljegyzőt,
c) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
d) a város egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjét,
e) a bizottságok nem képviselő tagjait,
f) helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
g) a város díszpolgárait, helyi társadalmi és civil szervezetek képviselőit,
h) helyi intézmények vezetőit,
i) az illetékes járási hivatal vezetőjét,
j) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, valamint akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
(11) Azon meghívottak részére – ide nem értve a (2) bekezdésben felsoroltakat – akik az adott zárt ülési napirend tárgyalása során jelen lehetnek, a meghívóhoz mellékelni kell az adott, zárt ülésben tárgyalandó előterjesztést és határozati javaslatot is.
(12) A (10) bekezdés j) pontjában meghatározott meghívottak részére a meghívó papír alapon is kézbesíthető, amennyiben elektronikus levelezési cím nem áll rendelkezésre.
11. Rendkívüli ülés
17. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.
(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a könyvvizsgáló indítványára, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-a szerint.
(3) A rendkívüli ülés összehívásakor a polgármester meghatározza a testületi ülés indokát, időpontját, helyszínét, napirendjét.
12. Ciklusprogram
18. § A polgármester az önkormányzat ciklusprogramját a képviselő-testület megalakulását (alakuló ülés) követő fél éven belül terjeszti a képviselő-testület elé, amely a testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.
13. Előterjesztések rendje
19. § (1) Előterjesztések előkészítésének rendjét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) A polgármester a munkaterv szerinti ülésen önálló napirend keretében jelentést tesz a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és javaslatot fogalmaz meg a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben hozott döntés esetén a bizottság részére az egyes lejárt határidejű határozatok hatályon kívül helyezésére vagy a végrehajtásra vonatkozó határidő meghosszabbítására.
14. Sürgősséggel beterjesztett előterjesztés
20. § (1) Ha alapos okkal következtetni lehet arra, hogy egy ügy tárgyalásának, a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot, vagy más érdekeltet és e rendelet 4. melléklet 1.4 pontja szerinti határidő eltelte miatt előterjesztés benyújtására nincs mód,
a) rendeletalkotási javaslat vagy
b) olyan ügyben, amelynek tárgyában meghozott döntés végrehajtása az önkormányzat költségvetése terhére történő, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kötelezettségvállalást igényel, vagy az önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő kiadások módosításával, a kiadási előirányzatok közti átcsoportosítással jár,
kivételével sürgősséggel beterjesztett előterjesztést nyújthatnak be e rendelet 4. melléklet 1.2 pontjában nevezettek.
(2) Amennyiben az elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, vagy azt az önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított eljárás indokolja, az (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt esetekben készült előterjesztés is benyújtható sürgősséggel.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában kiemelkedő közérdeknek az olyan körülmény minősül, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.
(4) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztést kizárólag írásban lehet benyújtani, tartalma tekintetében e rendelet 4. mellékletében meghatározottak irányadók azzal, hogy tartalmaznia kell a sürgősség indokolását is.
(5) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülése előtti munkanapon kell benyújtani a polgármesterhez úgy, hogy az legalább 24 órával megelőzze a testületi ülés megkezdését. Amennyiben erre nincs mód, a testületi ülésen is beterjeszthető előterjesztés sürgőséggel e rendelet 21. § (9) bekezdése szerinti ülésvezetés alkalmazásával.
(6) (6) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztést a Képviselő-testület a hatáskörrel rendelkező bizottságok véleményének hiányában is tárgyalhatja.
A képviselő-testület működési szabályai
15. A napirend elfogadása, az ülés vezetése, az ülés elnökének jogköre
21. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő.
(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több, mint a fele (7 fő) jelen van.
(3) Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes távollétük esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(4) Az ülés napirendjére és azok sorrendjére az ülés vezetője tesz javaslatot.
(5) Az ülésvezető
a) megnyitja a képviselő-testület ülését,
b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták-e össze,
c) a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő önkormányzati képviselők számát, az ülés határozatképességét,
d) ismerteti a távollétüket bejelentőket,
e) előterjeszti az ülés napirendjének javaslatát.
(6) Az előterjesztett javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) A javaslathoz bármely önkormányzati képviselő, vagy bizottság módosító indítványt, napirendi javaslatot terjeszthet elő.
(8) A meghívóban nem szereplő napirendi javaslat testületi ülésen napirendre tűzéséről – amennyiben jogszabályi előírás alapján a döntés a következő munkaterv szerinti ülésig nem halasztható, sürgősséggel beterjesztett előterjesztés esetén vagy az önkormányzatnak különösen fontos érdeke indokolja – a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(9) Amennyiben a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés a TTT rendszerben az ülés napján vált elérhetővé, vagy a testületi ülésen került kiosztásra, úgy a képviselő-testület tagjainak, szükség esetén 30 perc áll rendelkezésére az írásos előterjesztés áttanulmányozására.
(10) Módosító indítványról a napirendi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
16. A napirendi pontok tárgyalása, a hozzászólások rendje
22. § (1) Képviselő-testület ülésén a napirendek sorrendje:
a) napirend elfogadása,
b) előterjesztések
c) napirend utáni felszólalás,
ca) interpellációk,
cb) képviselői kérdések.
(2) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről. Ennek során: figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik.
(3) Az ülés vezetője megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki a rendelkezésére álló időtartamot kimerítette, illetve aki figyelmeztetés ellenére eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik.
(4) Az ülés vezetője a napirendi pontok tárgyalásakor szükség esetén szünetet rendel el.
(5) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő-testület vita nélkül hozott határozatával erről dönt.
(6) Az interpelláció szóban történő ismertetésére a képviselő-testület tagjai egy alkalommal legfeljebb 5 perc időtartamban tehetik meg hozzászólásukat.
(7) A képviselői kérdések szóban történő feltevésére a képviselőnek ülésenként 3 perc időtartam áll rendelkezésére.
(8) A képviselői kérdésre vagy interpellációra rendelkezésre álló időkeretek nem vonhatók össze.
(9) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:
a) a jegyzőt,
b) akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges (előkészítésben közreműködő szervezeti egység vezetőjét, érintett intézmények, szervek, szervezetek képviselői, könyvvizsgáló),
c) a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan Abony városban működő társadalmi szervek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik,
d) a bizottság nem képviselő tagját, abban az esetben, ha az előterjesztést tárgyaló bizottság, a bizottsági többségi, vagy kisebbségi vélemény képviseletére, határozatával felkérte.
23. § (1) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor
a) szót ad a napirendi pont előadójának szóbeli kiegészítésre,
b) szót ad az előterjesztést megtárgyaló bizottság előadójának a bizottság döntésének ismertetésére,
c) igény szerint szót ad a bizottsági kisebbségi vélemény előadójának,
d) megnyitja a napirend vitáját,
e) a bejelentkezés sorrendjében szót ad az előterjesztéshez kapcsolódó képviselői kérdések feltételére,
f) szót ad az előterjesztő illetve az előadó részére a képviselői kérdések megválaszolására,
g) a bejelentkezés sorrendjében szót ad a vélemények kifejtésére,
h) lezárja a vitát, ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászólás, vagy ha a képviselő-testület a vita lezárásáról döntött,
i) ismét szót ad a napirendi pont előadójának, hogy válaszoljon a vitában elhangzott hozzászólásokra,
j) a szavazást megelőzően ismerteti a határozati javaslatot,
k) elrendeli a szavazást,
l) kimondja a határozatot.
(2) A polgármester a vita során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.
(3) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve a napirendi pont vitájához hozzászólhatnak. A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.
(4) A vitában a képviselők napirendenként legfeljebb két alkalommal, személyenként összesen 5 perc időtartamban tehetik fel kérdéseiket az előterjesztéssel kapcsolatban, illetve tehetik meg hozzászólásaikat, észrevételeiket.
(5) A tanácskozási joggal meghívottak napirendenként egy alkalommal, legfeljebb 3-3 percben szólhatnak hozzá a vitához.
(6) A jegyző és a könyvvizsgáló a vitában soron kívül is felszólalhat.
17. Személyes megszólíttatás
24. § (1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.
(2) Ha az ülés levezetője ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(3) Viszontválasznak helye nincs.
25. § (1) A képviselő-testület elé kerülő döntési javaslat módosítását (szövegszerű módosítás, szövegrész törlés, kiegészítés) a tisztségviselők, a képviselők, és a bizottságok kezdeményezhetik.
(2) A módosító javaslatot szövegszerűen, döntési javaslatba illeszthető módon kell megfogalmazni és ismertetni, ennek hiányában a módosító javaslat nem bocsátható vitára.
(3) Rendelet-tervezethez módosító indítványt írásban, papír alapon, vagy elektronikus úton – a képviselő részére biztosított hivatali postafiókról az testulet@abony.hu címre küldött elektronikus levélben – az ülés napját megelőző munkanap 12:00 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez. A képviselő-testületi ülésen kizárólag a rendelet-tervezet szövegében mutatkozó koherencia zavarok és jogszabályi ütközések megszüntetése érdekében terjeszthet elő módosító indítványt.
26. § (1) A képviselő-testület ülésének levezetésével kapcsolatos kérdésekben (ügyrendi kérdés) a képviselő soron kívül szólhat hozzá legfeljebb 2 percben.
(2) Ügyrendi kérdésben a képviselő-testület – szükség esetén a jegyző meghallgatását követően – vita nélkül határoz.
18. A vita lezárása, döntéshozatal és a szavazás szabályai
27. § (1) A hozzászólások elhangzását követően az ülés elnöke a vitát lezárja. Ezt követően – személyes megtámadtatás miatti észrevétel és ügyrendi hozzászólás kivételével – további képviselői hozzászólásra nincs lehetőség.
(2) A vita lezárása után az előterjesztő reagál a felvetésekre.
28. § (1) A képviselő-testület döntésével rendeletet alkot, határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt: napirendi pontok elfogadásáról, szünet elrendeléséről, ügyrendi kérdésekben.
29. § A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 49. §-ában foglaltak az irányadók.
30. § (1) Az előterjesztés vitájának lezárását követően az ülés vezetője szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, valamint az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, rendelettervezetet.
(2) A képviselő-testület a módosító indítványokról külön-külön szavaz, amennyiben nem állnak ellentétben a már elfogadott módosító indítványokkal.
(3) Végül az ülés vezetője a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.
(4) Azon napirendi pont esetében, amelynek tárgyalása megtörtént, de döntéshozatalra határozatképtelenség miatt nem került sor, az ülés elnöke szünetet rendel el, és ha a szünet után a határozatképesség helyre áll, a napirendi pont döntéshozatalával folytatódik az ülés.
(5) Amennyiben nem határozatképes az ülés, az ülést be kell zárni. A döntéssel le nem zárt napirendekkel kapcsolatos határozathozatalra a következő ülésen kerül sor. Ekkor a napirendet a szavazással kell folytatni.
31. § (1) Ha törvény, vagy helyi rendelet másként nem rendelkezik a javaslat elfogadásáról a képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 47. § (2) szerinti egyszerű szótöbbséggel – a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatával – dönt.
(2) Minősített többség – a képviselők több mint felének igenlő szavazata – kell a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50. §, 55. § (1) bekezdés, 68. § (1) bekezdés, 70. § (1) bekezdés, 76. § d) pont, 85. § (10) bekezdés, 88. § (2) bekezdés, 89. § (2) bekezdés és 103. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az alábbi döntések meghozatalához:
a) a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
b) költségvetési tartalék felhasználása;
c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása, adományozása;
d) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
e) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
f) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2023. (II.16.) önkormányzati rendelet 11. § (3)–(4) bekezdésekben meghatározott esetekben.
(3) A Képviselő-testület választás, kinevezés, vezetői megbízás, kitüntetések és elismerő címek adományozása során, több jelölt esetén – ha közülük többen is megkapták a minősített többséget – a legtöbb szavazattal támogatott jelölt személyét fogadja el.
(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 48. § (5) bekezdésében foglaltakon túl a polgármester, a jegyző és bármely képviselő javaslatára egyszerű szótöbbséggel dönthet a képviselő-testület a szavazás legfeljebb további egy alkalommal történő megismétléséről.
(5) Ha a javaslat nem kapta meg a szükséges számú igen szavazatot, a javaslat elutasítottnak minősül. Ha az adott ügyben sürgős, halaszthatatlan érdemi döntés szükséges – és jogszabály másként nem rendelkezik – a képviselő-testület a polgármester, bármely képviselő, javaslatára egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy a vita ismételt megnyitásával folytatja-e tovább a tárgyalást, vagy a témát későbbi időpontban újra napirendre tűzi.
32. § (1) A képviselő-testület döntéseit – ha jogszabály mást nem ír elő – nyílt szavazással hozza.
(2) A szavazás gépi úton (számítógépi rögzítéssel), vagy kézfelemeléssel történik. A szavazat „igen”, „nem”, „tartózkodom” lehet.
(3) Név szerinti szavazás tart a képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 48. § (3) bekezdésében rögzített esetekben, bármely képviselő javaslatára, ha az indítvány legalább 3 támogató szavazatot kapott, továbbá jogszabályban előírt kötelező esetekben.
(4) Név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) Név szerinti szavazás esetén az ülés elnöke a névsor szerint szólítja a képviselőket, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(6) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét átadja az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó iratot az ülés elnöke és a jegyző írja alá.
33. § (1) Titkos szavazás tartható a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 48. § (4) bekezdése szerinti ügyekben. Titkos szavazást a képviselő-testületi ülésen bármely önkormányzati képviselő kezdeményezheti, melyről a testület – vita nélkül – minősített szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás elektronikus úton, a szavazórendszer „titkos szavazás” üzemmódjának használatával, vagy szavazólapok alkalmazásával történik.
(3) A titkos szavazás szavazólapok igénybevételével történő lebonyolítására a képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített többségű szavazatával tagjaiból 3 fős (1 elnök, 2 bizottsági tag) szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság elnökének és tagjainak elsősorban a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tagjai közül kell javasolni.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, erre a célra rendszeresített és hitelesített urna igénybevételével történik.
(5) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(6) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámolása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. A szavazás eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.
(7) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. E jegyzőkönyvet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
Képviselői felvilágosítás-kérés
19. Interpelláció
34. § (1) Az interpelláció olyan önkormányzati ügyben benyújtott előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az mikor szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.
(2) A képviselő-testület ülésén az önkormányzati képviselő interpellációt intézhet a
a) polgármesterhez,
b) alpolgármesterhez,
c) jegyzőhöz,
d) a bizottságok elnökeihez.
(3) Az interpellációt – a rendes ülést megelőzően legalább 5 munkanappal – a polgármesternél kell írásban, vagy elektronikus úton – a képviselő részére biztosított hivatali postafiókról az testulet@abony.hu címre küldött elektronikus levélben – benyújtani.
(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címzettjét,
c) az interpelláció tárgyát.
(5) Az interpelláló interpellációja tartalmát a képviselő-testület ülésén szóban ismertetheti és kiegészítheti.
(6) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell érdemi választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 30 napon belül írásban is válaszolhat. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
(7) Írásban adott választ a következő rendes képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni, melynek során az interpelláció címzettje írásbeli válaszának tartalmáról tájékoztatja a képviselő-testületet.
(8) A válaszadást követően az interpelláló viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e, majd a képviselőt-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(9) Ha az interpellációra adott választ az önkormányzati képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását, határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a képviselő-testület határoz.
(10) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
(11) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.
20. Képviselői kérdés
35. § (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó bármely (pl. szervezeti, működési, döntés-előkészítési stb.) ügyben történő felvetés vagy tudakozódás.
(2) Önkormányzati képviselő a polgármesternél írásban, elektronikus úton – a képviselő részére biztosított hivatali postafiókról az testulet@abony.hu címre küldött elektronikus levélben – vagy a képviselő-testület ülésén szóban a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez intézhet kérdést, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról sem a képviselő, sem a képviselő-testület nem dönt.
A képviselő-testületi ülések dokumentálása
21. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
36. § (1) A képviselő-testület üléséről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény64. §-ában foglalt szabályok szerint jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.
(2) Jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében rögzítetteken túl tartalmazza:
a) jegyzőkönyvvezető nevét
b) döntéshozatal módját,
c) a levezető elnök intézkedéseit,
d) képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) meghívót,
b) jelenléti ívet,
c) előterjesztéseket, az interpellációkat, az írásban benyújtott képviselői kérdéseket,
d) névszerinti szavazásról készült dokumentumot,
e) a jegyző törvényességi észrevételét,
f) az interpellációra és a kérdésre utólag adott választ,
g) a szavazólap igénybevételével történt titkos szavazásról készül jegyzőkönyvet,
h) az írásba foglalt véleményt, javaslatot, hozzászólást,
i) az elfogadott – a polgármester és jegyző sajátkezű aláírásával ellátott – rendeletet.
(4) Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe csak azok tekinthetnek bele, akik a képviselő-testület zárt ülésein részt vehetnek.
22. A döntések nyilvántartása, kihirdetése, a jegyzőkönyvek nyilvánossága
37. § (1) A rendeleteket és a határozatokat évente újrakezdődő növekvő sorszámozással kell ellátni, és a TTT rendszer alkalmazásával elektronikus módon nyilvántartani.
(2) A határozatokat az alábbiak szerint kell megjelölni: „sorszám/év(döntés napja) számú képviselő-testületi határozat cím”
(3) A zárt ülésen hozott határozatok megjelölése esetén sorszáma elé „Z-” jelzést kell beszúrni.
38. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon kell kihirdetni.
(2) Hatályos rendeleteket és határozatokat a képviselők és a lakosság számára a TTT rendszer alkalmazásával a város honlapján hozzáférhetővé kell tenni.
(3) A jegyzőkönyvek 1 eredeti példányát – nyílt és zárt ülésekét külön-külön – évente be kell köttetni.
(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a hivatalban, valamint Abony város hivatalos honlapján hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A zárt ülések jegyzőkönyveit a Titkárság elkülönítetten, elzárva őrzi, az azokba a való betekintéseket írásban dokumentálni kell, amely tartalmazza:
a) betekintés az időpontját,
b) a betekintő nevét és, jogosultságának alapját,
c) a betekintő aláírását a betekintést biztosító titkársági ügyintéző aláírását.
Az önkormányzati képviselő
23. A képviselő-testület tagjainak jogállása
39. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései határozzák meg.
(2) A képviselő Abony Város egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
24. Az önkormányzati képviselő jogai
40. § (1) Az önkormányzati képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény32. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt jogokon túl az alábbi jogok illetik meg:
a) E rendeletben foglaltak szerint interpellációt nyújthat be.
b) A hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
c) A képviselőt, a bizottság elnökét, a bizottság tagját, külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.
(2) A képviselő és bizottsági tag a testületi működést segítő informatikai eszközök és alkalmazások használatára vonatkozóan támogatásra (képzés, segítségnyújtás) jogosult, amelyet a hivatal közvetlenül, vagy külső partner bevonásával biztosít.
(3) A képviselő és bizottsági tag részére biztosítani kell a TTT rendszer való hozzáférést, valamint névre szóló elektronikus postafiókot.
(4) A képviselő és bizottsági tag részére a (3) bekezdésben rögzített informatikai rendszerek igénybevételét biztosító személyi számítógép (laptop) megvásárlásához – a képviselő vagy bizottsági tag nyilatkozata alapján – az Önkormányzat egyszeri, legfeljebb 100.000,- Ft támogatást biztosít.
(5) A képviselő fogadóórájának megtartásához – előzetesen egyeztetetett időpontban, hivatali időben – a Városháza épületében helyiséget kell biztosítani.
25. Az önkormányzati képviselő kötelességei
41. § Az önkormányzati képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben rögzített kötelezettségeinek teljesítésén túl köteles:
a) Előzetesen írásban, elektronikus levélben, vagy sms-ben bejelenteni és indokolni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
b) A tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni, mely kötelezettsége megbízatásának megszűnését követően is fennáll.
c) A magánéletben olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető a képviselői minőségével, közéleti tevékenységével.
42. § (1) Amennyiben a képviselő-testületi tag a havonta, munkaterv szerint tartott ülésekre vonatkozóan a testületi döntések meghozatalának legalább 50 %-ában nem vesz részt – ide nem értve az igazolt távolléteket –, a következő két hónapban tiszteletdíját az őt képviselői minőségében megillető tiszteletdíj 50 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
(2) Amennyiben a képviselő-testületi tag a negyedévben tartott rendkívüli ülésekre vonatkozóan a testületi döntések meghozatalának legalább 50 %-ában nem vesz részt – ide nem értve az igazolt távolléteket –, a negyedévet követő hónapban tiszteletdíját az őt képviselői minőségében megillető tiszteletdíj 50 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
(3) A hiányzás jellegének igazolt vagy igazolatlan minősítése a polgármester feladata. A polgármester köteles igazolatlan távollétnek minősíteni azt az egyébként igazoltnak minősülő távollétet is, amelyet az érintett képviselő a mulasztásra okot adó körülményről való tudomásszerzését követő két munkanapon belül előzetesen jelezni elmulasztott. Az előzetes jelzést írásban a polgármester telefonjára SMS-ben, vagy a testulet@abony.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben kell megtenni.
(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő nem tesz eleget a kizárási ok bejelentésére vonatkozó, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény49. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének tiszteletdíját a következő 6 hónapban az őt képviselői minőségére tekintettel megillető tiszteletdíja 25 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.Amennyiben a képviselő aktuális havi tiszteletdíja nem nyújt fedezetet a jelen §-ban rögzített szankciók érvényesítésére, úgy a csökkentést elő kell jegyezni és a soron következő tiszteletdíjból, díjakból kell érvényesíteni.
A képviselő-testület bizottságai
26. A bizottság jogállása és az állandó bizottság
43. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ad-hoc bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottság általános feladata:
a) Feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,
b) Dönt a hatáskörébe utalt ügyek esetében,
c) Javaslatot tesz – saját szakterülete vonatkozásában – a költségvetési koncepció és az önkormányzat éves költségvetése összeállításához és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,
d) A képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és véleményezi a feladatkörébe tartozó ügyeket,
e) A képviselő-testület munkatervében számára meghatározott feladatok tárgyában előterjesztést nyújt be,
f) Közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében. Az egyes bizottságok feladatkörébe tartozó rendelet-tervezetet az érintett bizottság köteles véleményezni,
g) Feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek, képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, valamint végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság az ellenőrzött szervek tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
(3) A bizottság önálló kapcsolatot létesíthet és tarthat fenn más önkormányzatok bizottságaival és szakterületéhez kapcsolódó intézményekkel, szervezetekkel.
44. § (1) A bizottságok létrehozásáról, megszüntetéséről, nevének meghatározásáról a bizottság létszámáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) A képviselő-testület a bizottság képviselő tagjai közül elnököt választ. A bizottságok a bizottság tagjai közül az elnök helyettesítésére elnökhelyettest választanak.
(3) A bizottsági tagokra és elnökökre bármely önkormányzati képviselő javaslatot tehet. A bizottsági tagok és elnök megválasztásához, felmentéséhez minősített többség szükséges.
(4) A bizottság elnöke képviseli a bizottságot, összehívja és vezeti annak üléseit, megszervezi a bizottság munkáját. A bizottság elnöke a bizottság határozatképessége, döntéshozatala szempontjából bizottsági tagnak tekintendő.
(5) A bizottság elnökhelyettese segíti a bizottság elnökének munkáját, felkérése alapján, illetve az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnöki feladatokat. A bizottság elnök-helyettese a bizottság határozatképessége, döntéshozatala szempontjából bizottsági tagnak tekintendő. Az elnökhelyettesi tisztség nem jár kiemelt tiszteltdíjjal.
(6) Az elnökhelyettest a bizottság az elnökének javaslatára választja meg a bizottság önkormányzati képviselő tagjai közül
(7) A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.
(8) A bizottságok tagjai kötelesek a tudomásukra jutott állami, szolgálati, valamint magán- és üzleti tikot megőrizni.
(9) A bizottságok részletes feladatait, a rájuk átruházott hatásköröket e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(10) A bizottság nem képviselő tagja a választást követő 30 napon belül, majd ez követően kétévente, az esedékesség évében június 30-ig vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A bizottság nem képviselő tagja saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élők vagyonnyilatkozatát.
(11) A bizottságok a megalakulásuktól számított 90 napon belül kötelesek ügyrendjeiket megalkotni, felülvizsgálni.
27. Ideiglenes (ad-hoc) bizottság
45. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott célfeladatok elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
(2) A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a bizottságot létrehozó határozatában jelöli ki.
(3) Az ad-hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.
(4) Az ad-hoc bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár.
28. Bizottság működésének szabályai
46. § (1) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy – a bizottság ügyrendjében meghatározásra kerülő rendszer szerint kijelölésre kerülő – tagja írja alá.
(3) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének jóváhagyását követően munkaterv szerinti ülésén hagy jóvá.
(4) A bizottság ülését az elnök, illetve tartós akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti.
(5) Az előbbiek tartós akadályoztatása miatt a bizottság összehívásáról a polgármester gondoskodik, ha a bizottsági döntés elmaradása önkormányzati érdeksérelemmel járna.
(6) A bizottságot a képviselő-testület határozatára, a bizottsági tagok egynegyedének indítványára, vagy más bizottság határozatában foglalt indítványra a megjelölt határidőre össze kell hívni. A polgármester indítványára történő összehívás esetén a bizottságot az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belüli időpontra kell összehívni.
(7) A bizottság e rendelet 6. melléklet szerinti jogkörébe tartozó előterjesztéseket köteles véleményezni.
(8) Az önkormányzati képviselő, vagy a képviselő-testület más bizottságai kérésére bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását a bizottság legközelebbi munkaterv szerinti ülése elé kell terjeszteni, s arra az indítványozót meg kell hívni.
(9) A bizottság ülései – a zárt ülésre vonatkozó rendelkezések szerinti kivételekkel – nyilvánosak.
(10) A bizottság zárt ülésen köteles tárgyalni azon, a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket, amelyek zárt ülésen történő tárgyalását az előterjesztő indítványozza.
(11) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, jegyzőt, aljegyzőt, valamint a bizottság ügyrendjében megjelölt személyeket.
(12) A bizottsági ülésre meg kell hívni mindazon személyeket, akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
47. § (1) A bizottság ülésére szóló, az ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót úgy kell elektronikus úton kézbesíteni, hogy azt a bizottság tagjai munkaterv szerinti ülés esetén az ülést megelőző hét pénteken 12 óráig, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt legalább 48 órával megkapják. A bizottsági ülés telefonon is összehívható, melyre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szükségesség kérdésében a bizottság elnöke dönt.
(2) A bizottság munkatervében szereplő előterjesztéseket legkésőbb az azt tárgyaló munkaterv szerinti bizottsági ülés meghívójának kézbesítésével egyidejűleg, a munkatervben nem szereplő előterjesztéseket és a rendkívüli üléseken tárgyalandó előterjesztéseket lehetőség szerint az ülés meghívójának kézbesítésével egyidejűleg, de legkésőbb az ülés kezdetét megelőzően 48 órával kell a bizottsági tagok számára elérhetővé tenni a TTT rendszerben.
(3) Az elnök, a más bizottságok által előkészítendő előterjesztések kivételével bármely a képviselő-testület által tárgyalandó előterjesztés napirendre vételéről rendelkezhet. A bizottság napirendjére vonatkozó, a tervezettől eltérő rendelkezését az elnök, a munkaterv szerinti bizottsági ülés napját megelőző hét péntek 8 órájáig küldi meg hivatali elektronikus postafiókjának használatával az testulet@abony.hu címre.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben rögzített időpontig a bizottsági napirendre vonatkozó rendelkezés nem érkezik, úgy a napirend tervezete az elnök által jóváhagyottnak minősül.
48. § A bizottság egyes napirendjeit más bizottsággal együttes ülésen is megtárgyalhatja. Az együttes ülés szabályait a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
49. § A bizottságok munkáját a jegyző segíti az alábbiak szerint:
a) jóváhagyásra előkészíti a képviselő-testület munkaterve alapján a bizottságok munkatervét,
b) gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról és kiküldéséről,
c) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat 3 napon belül – törvényességi ellenőrzés után – megküldi a polgármesternek, felfüggesztési jogának gyakorlása végett,
d) elkészítteti a bizottsági ülés határozatainak és jegyzőkönyvének tervezetét.
50. § (1) A bizottsági ülések jegyzőkönyveit a jegyzőkönyvvezető legkésőbb az ülés napját követő 10. napon megküldi az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő részére.
(2) Az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 60. §-ában rögzített felterjesztési határidőt megelőző második munkanapon kérheti annak javítását, pontosítását.
(3) Amennyiben a (2) pontban rögzített határidőig a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv-hitelesítő a jegyzőkönyvben változtatást nem kért, vagy a kért módosítás átvezetésre került, legkésőbb a felterjesztési határidőt megelőző munkanapon – hivatali időben – a jegyzőkönyvet aláírja.
51. § (1) Amennyiben a bizottság tagja, vagy elnöke a havi munkaterv szerint tartott ülésekre vonatkozóan a döntések meghozatalának legalább 50 %-ában nem vesz részt – ide nem értve az igazolt távolléteket –, a következő két hónapban tiszteletdíját az őt e minőségében megillető tiszteletdíj 50 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
(2) Amennyiben a bizottság tagja, vagy elnöke a negyedévben tartott rendkívüli ülésekre vonatkozóan a döntések meghozatalának legalább 50 %-ában nem vesz részt – ide nem értve az igazolt távolléteket –, a negyedévet követő hónapban tiszteletdíját az őt e minőségében megillető tiszteletdíj 50 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
(3) A hiányzás jellegének igazolt vagy igazolatlan minősítése a bizottsági tag esetén az elnök, az elnök esetében a polgármester feladata. Az elnök, illetve polgármester köteles igazolatlan távollétnek minősíteni azt az egyébként igazoltnak minősülő távollétet is, amelyet az érintett bizottsági tag a mulasztásra okot adó körülményről való tudomásszerzését követő két munkanapon belül előzetesen jelezni elmulasztott. Az előzetes jelzést írásban a polgármester telefonjára SMS-ben, vagy az testulet@abony.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben, vagy a bizottság elnöke részére kell megtenni.
(4) Amennyiben a bizottság elnöke vagy tagja nem tesz eleget a kizárási ok bejelentésére vonatkozó, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 49. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének tiszteletdíját következő 6 hónapban az őt e minőségében megillető tiszteletdíja 25 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
(5) Amennyiben az elnök vagy a jegyzőkönyv-hitelesítő nem tesz eleget a jegyzőkönyv aláírására vonatkozó 50. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének, az ott megjelölt határidőig, úgy a jegyző indítványára a polgármester az őt bizottsági tagként illetve elnökként megillető egy havi tiszteletdíja 50%-át kitevő tiszteletdíj-csökkentéssel sújtja.
Képviselő-testület tisztségviselői
29. A polgármester
52. § (1) A polgármester feladatait főállású polgármesterként látja el.
(2) A polgármester ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 67-68. §-aiban foglalt feladatokat.
(3) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. §-ának rendelkezései szerint állapítja meg a polgármester illetményét és költségtérítését.
(4) A polgármester a jogszabályban megjelölt összeférhetetlenségi okot a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének jelzi.
(5) A polgármester személyes fogadóórát tart: Hétfő: 1500 – 1800 óra között.
(6) A polgármester online fogadóórát tarthat előre meghirdetett időpontban.
30. A polgármester feladata
53. § (1) A polgármesternek az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 67-68. §-ában foglaltakon túl a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) biztosítja a képviselő-testület, demokratikus széles nyilvánosság melletti működését,
b) segíti az önkormányzati képviselők munkáját.
(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő kiemelt feladatai:
a) kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,
b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. Amennyiben a bizottság az érdeksérelmet nem állítja helyre, a felfüggesztett döntést a képviselő-testület soron következő ülése elé kell terjeszteni,
c) feladategyeztető megbeszélést tart a bizottság elnökei részére,
d) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.
(3) A polgármesternek a saját feladatköre tekintetében különösen:
a) dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
d) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
e) szervezi a településfejlesztés és a közszolgáltatás feladatkörébe tartozó feladat megoldását.
(4) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatja.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (3)-(4) bekezdései szerinti, az önkormányzat által működtetett oktatási intézmények feladatának megváltoztatásával és nevének megállapításával kapcsolatos véleményezés,
b) önkormányzati támogató vélemény adása pályázat benyújtásához, beruházás megvalósításához, amennyiben nem igényel önkormányzati forrást,
c) válasz adása előzetes vitarendezési eljárásban (a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 80. § (3) bekezdés).
(6) A polgármester részletes feladat és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
31. Az alpolgármester
54. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselőtestület megbízásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladat és hatáskörei:
1. A polgármestert akadályoztatása, távolléte esetén általános jelleggel helyettesíti.
2. Segíti a polgármester munkáját, feladatait a polgármester irányításával látja el. Közreműködik az önkormányzati rendeletek és a képviselő-testületi határozatok előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében, a végrehajtás ellenőrzésében.
3.1
4. A képviselő-testület ülésén a városi képviselők által hozzá intézett, az önkormányzati ügyeket érintő kérdésre, interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – köteles választ adni.
5. Közreműködik a hivatali és intézményi feladatok irányításában, ellátásában: folyamatosan kapcsolatot tart fenn a hivatal valamennyi osztályával és a polgármesteri kabinettel.
6. Ellátja a polgármester által meghatározott egyéb önkormányzati feladatokat, intézi a rábízott ügyeket.
7. A polgármesterrel felváltva ügyfélfogadást tart.
8. A polgármester hatáskörében tett intézkedésekről, a polgármester által rábízott feladatok végrehajtásáról folyamatosan beszámol a polgármesternek.
9. Felügyeli az önkormányzat költségvetés tervezését, végrehajtását.
10. Segíti a munkahelyteremtéssel kapcsolatos döntések előkészítését, végrehajtását.
11. Ellátja a helyi gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos feladatok koordinálását, döntések előkészítését, végrehajtását.
12. A helyi gazdasági szereplőkkel (őstermelőkkel, mezőgazdasági gazdálkodókkal, mikro-, és kisvállalkozásokkal) kapcsolatokat épít, fórumokat szervez, előadásokat tart.
(3) Az alpolgármester fogadóórát tart: Szerda: 1300 – 1500 óra között.
32. A jegyző, aljegyző
55. § (1) A polgármester – pályázat alapján, határozatlan időre – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt és gyakorolja – a hivatal dolgozói tekintetében – a munkáltatói jogokat.
(3) Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(4) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, e körben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(5) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket, és dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket neki a polgármester átad.
(6) Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.
(7) Jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület, a bizottság, valamint a polgármester döntésénél jogszabálysértést észlel.
56. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.
(3) Az aljegyző a jegyző helyettesítése során a jegyző nevében jár el.
(4) Az aljegyző konkrét feladatait a jegyző külön határozza meg.
(5)2 A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által normatív utasításban kijelölt, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselő látja el.
A Polgármesteri hivatal jogállása
57. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.
(2) A Polgármesteri Hivatal jogi személy. A hivatal az önkormányzat feladataihoz igazodó szervezeti tagozódással működik.
(3) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását e rendelet 7. mellékletében foglaltak szerint határozza meg.
(4) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntések végrehajtásának foganatosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
Lakossági kapcsolatok
58. § (1) Szervezett formái:
a) közmeghallgatás,
b) lakossági fórum,
c) polgármesteri, alpolgármesteri fogadóóra,
d) képviselői fogadóóra,
e) képviselő-testületi bizottságok ülései,
f) hivatalos lapja: Abonyi Napló,
g) Abony Város Honlapja: www.abony.hu,
h) jegyzői fogadóóra.
(2) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart a Városháza dísztermében.
(3) A képviselők és a polgármesteri hivatal szükség szerint lakossági fórumokat tarthatnak elsősorban városrendezési tervek elfogadása előtt, vagy egyes városrészeket érintő, közérdekű kérdések megtárgyalása előtt.
(4) A közmeghallgatás, lakossági fórum időpontját, helyét, témáját közhírelni kell. A közhírelést a közmeghallgatás, illetve a lakossági fórum előtt legalább 5 nappal korábban meg kell tenni.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
Együttműködés a helyi nemzetiségi önkormányzattal
59. § (1) Abony Város Önkormányzata a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében szorosan együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal.
(2) A képviselő-testület és a helyi nemzetiségi önkormányzat közigazgatási szerződést köthet együttműködés céljából.
(3) Külön megállapítja az átruházandó feladat- és hatásköröket, valamint azokat az ügyköröket, amelyekben a nemzetiségi önkormányzat előzetesen véleményt nyilvánít.
(4) A nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat az őt érintő kérdésekben.
(5) A képviselő- testület az együttműködés keretén belül, a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit, amelyről a polgármesteri hivatal gondoskodik.
Az Önkormányzat gazdálkodása
60. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját tulajdona. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzat költségvetése az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.
(3) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.
(4) Feladatai ellátásához szükséges forrásokat saját bevételekből, központi költségvetési hozzájárulásokból, valamint támogatásokból – szükség esetén ideiglenes pénzforrásokból (hitel, kötvény) – teremti meg.
(5) Abony Város Önkormányzata alapítói és tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek felsorolását a 10. melléklet tartalmazza.
61. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(3) Az önkormányzat tulajdonával való rendelkezés és a vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(4) Az önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra, továbbá a kiadások teljesítésének, és bevételek beszedésének az elrendelésére (utalványozására) a polgármester jogosult.
(5) A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés részletes szabályait a mindenkor hatályos gazdálkodási szabályzat határozza meg.
Helyi népszavazás
62. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.
Az önkormányzat együttműködései
63. § A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
Záró rendelkezések
64. § Ez a rendelet 2024. október 4-én 18 órakor lép hatályba.
65. §3
1. melléklet a 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelethez
1. Területfejlesztési, településrendezési, településképi
1.1. a településrendezési eszközök kidolgozása kidolgozás során az államigazgatási szerveket, valamint érintett települési önkormányzatokat az előkészítésbe bevonja;
1.2. az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítja az önkormányzat településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 22/2017. (X.02.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint;
1.3. Gondoskodik az elfogadott településterv közzétételéről;
1.4. Bejegyezteti a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében önkormányzati rendeletben megállapított elővásárlási jogot;
1.5. Tulajdonosi hozzájárulást ad nyomvonalas létesítmények elhelyezéséhez önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében;
1.6. Ingatlan rendeltetésmód változtatás esetén, jogszabályban meghatározott esetekben hatósági bizonyítvány állít ki.
1.7. A polgármester – ha annak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt feltételei fennállnak – településképi véleményezési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló 28/2017. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
1.8. A polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytat le,
1.9. A polgármester a településképi kötelezés kibocsátással egyidejűleg településképi bírság kiszabásáról intézkedik.
2. Ipari és kereskedelmi igazgatás, környezetvédelem
2.1. Ipari és kereskedelmi igazgatás
2.1.1. Hozzájárul közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetéséhez vagy közérdekből történő további üzemeltetéséhez, ha a bányafelügyelet engedélyezi a föld alatt bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet.
2.1.2. Bányászati előkutatással érintett ingatlan tulajdonosaként (használójaként) megállapodást köt az előkutatást végzővel.
2.1.3. A bányafelügyelet kérésére a tájrendezési terv jóváhagyását megelőzően hozzájárulását adja, vagy megtagadja.
2.1.4. Önkormányzati tulajdonban lévő bányatelek megállapítása végett részt vesz a bányafelügyelet által szervezett helyszíni tárgyaláson.
2.2. Környezetvédelem
3. Birtokvédelem
4. Egészségügyi és szociális ellátás, valamint a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátás
4.1. Egészségügyi ellátás
4.1.1. Megköti a képviselő-testület által elfogadott szerződést a háziorvossal, házi gyermekorvossal, és a szakellátást nyújtó vállalkozóval.
4.1.2. Szerződést köt az önkormányzathoz tartozó intézmények köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalóinak foglalkozás-egészségügyi ellátását végző szolgáltatóval.
4.1.3. A polgármester az egészségügyi szolgáltatókkal történő szerződés-módosítást jogosult megkötni, amennyiben kizárólag azok székhely, telephely, fióktelep adataiban történik változás. Ide nem értve az alakulás, egyesülés, szétválás, jogutódlás miatt történő szerződés-módosítást.
4.2. Szociális ellátás
4.2.1. Bejelenti a területileg illetékes közjegyzőnek, ha utólag tudomására jut, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna.
4.2.2. Igényelheti a meghalt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítését.
4.2.3. Elbírálja a jogosult és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panaszait, ha a panasz kivizsgálására jogosult határidőben nem intézkedik, vagy intézkedésével nem értenek egyet.
4.2.4. Dönt a zöldség-gyümölcs egységcsomagokról a települési támogatás szabályairól szóló 6/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 18. §-ában foglaltak szerint.
4.3. Gyermekvédelmi, gyermekjóléti ellátások
4.3.1. Jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott bölcsődék szervezeti és működési szabályzatát.
4.3.2. Dönt a bölcsőde nyári nyitva tartási rendjéről.
5. Közlekedési igazgatás
5.1. Sürgős és rendkívüli esetben – a képviselő-testület tájékoztatása mellett – áttekinti a város forgalmi rendjét – a forgalmi körülmények, vagy baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként – és ha szükséges kezdeményezi annak módosítását.
5.2. A közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről. [1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdés]
5.3. Megengedett össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek és járműszerelvények közlekedése esetén közútkezelői hozzájárulást ad helyi közút esetén. [1988. évi I. törvény 15. § (1) bekezdés, 36/2017. (IX.18.) NFM rendelet 3. § (1)-(3) bekezdés, 4. § (1)-(7) bekezdés, 8. § (1)-(6) bekezdés]
5.4. Azt, aki a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát
a) a közút, annak műtárgya, tartozéka beszennyezésével,
b) közúti jelzés vagy egyéb tárgy-hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérően- elhelyezésével, eltávolításával, megváltoztatásával
5.5. Útcsatlakozás létesítéséhez hozzájárul. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a kérelem benyújtásától számított 21 napon belül köteles nyilatkozni. Ez a határidő indokolt esetben legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható, melyről a kérelmezőt az eredeti határidő lejárta előtt értesíteni kell. [1988. évi I. törvény 39. § (1) bekezdés, (6) bekezdés, 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet 6. § (5) bekezdés
5.6. Az ingatlan tulajdonosát az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a közlekedés biztonsága, valamint a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére felszólíthatja. [30/1988. (IV.30.) MT rendelet 33. § (2) bekezdés]
5.7. Hozzájárul a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez. A hozzájárulást megtagadja, ha a tervezett igénybevétel a közút állagának jelentős romlásával, a közúti forgalom biztonságának súlyos sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, és az az igénybevétel feltételeinek meghatározásával sem hárítható el, illetve, ha a fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátást, hálózatfejlesztési és korszerűsítési tervek, programok végrehajtását veszélyezteti. [1988. évi I. törvény 36. § (1), (3), (4) bekezdés, 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet 7. § (1)-(6) bekezdés]
5.8. A közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén eljárásra kéri fel a közlekedési hatóságot, valamint pótdíj megállapítását kéri. [1988. évi I. törvény 37. § (2)-(3) bekezdés, 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet 7. § (7)-(8) bekezdés]
5.9. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezése során eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak vonatkozásában.
5.10. Köteles megtéríteni a közút kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint [1988. évi I. törvény 35. §]
5.11. A közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, vagy az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóságnál vagy a közlekedési hatóságnál kezdeményezi az építmény, útcsatlakozás tulajdonosának (kezelőjének) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre vonatkozó kötelezését. [1988. évi I. törvény 41. § (1)-(2) bekezdés]
5.12. Hozzájárul a közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetéséhez. [1988. évi I. törvény 42. § (3) bekezdés]
5.13. Hozzájárul
a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint
b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
5.14. a létesítmény elhelyezéséhez, amennyiben annak dőlési távolsága a közút határát keresztezi. [1988. évi I. törvény 42/A. § (1)-(2) bekezdés]
5.15. A közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható hóvédművet, valamint – kártalanítás ellenében – azon, az alatt vagy felett, műtárgyat helyezhet el és tarthat fenn. [1988. évi I. törvény 43. § (1) bekezdés]
5.16. Eljár a járművezető által tett bejelentés tárgyába közúti jelzés rongálása, beszennyezése, vagy a közútra került olyan akadály esetén, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti. [1988. évi I. törvény 7. § (3) bekezdés]
5.17. A hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja. [1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdés]
5.18. Jogosult a közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt. [1988. évi I. törvény 14. § (1) bekezdés a) pont]
5.19. Jogosult a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíteni annak érdekében, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. Köteles a készített felvételt haladéktalanul átadni a Kormány által rendeletben kijelölt hatóságnak. [1988. évi I. törvény 33. § (2) bekezdés]
5.20. Köteles a közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket nyilván tartani. [1988. évi I. törvény 34. § (3) bekezdés]
5.21. Köteles a közút megrongálódását – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. Köteles a kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, valamint a közutat lezárni. [1988. évi I. törvény 34. § (4) bekezdés]
5.22. Értesíti a bírság kiszabására jogosult, – külön jogszabályban meghatározott hatóságot –, ha közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladék került elhelyezésre és az ilyen hulladék elhelyezője azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye. A hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezőjével szemben érvényesíti. [1988. évi I. törvény 34. § (6) bekezdés]
6. Köznevelés és közművelődés
6.1. Nevelés-oktatás
6.1.1. Meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi az óvodai beiratkozási időszakot.
6.1.2. Jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatát, pedagógiai programját, éves munkatervét, valamint ellenőrzi a házirendjét.
6.1.3. Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvoda általános felvételi időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról, az óvoda nyitva tartásának rendjéről.
6.1.4. Évente egy alkalommal – augusztus 31-ig – pályázatot ír ki az Abonyi Kinizsi Önkormányzati Ösztöndíjra.
6.2. Közművelődés
6.2.1. Egyszeri közművelődési feladatátvállalás esetén megköti a közművelődési megállapodást.
6.2.2. A Humánpolitikai Bizottság előzetes véleményének kikérése után megköti a folyamatos önkormányzati feladatra vonatkozó közművelődési megállapodást. Helyben szokásos módon gondoskodik a megállapodások közzétételéről.
6.2.3. Jóváhagyja a közművelődési intézmény szervezeti és működési szabályzatát.
7. Önkormányzati gazdálkodás
7.1. Esetenként átcsoportosításokat végezhet a költségvetésben, de az összességében éves szinten a 10 millió Ft-ot nem haladhatja meg.
7.2. A 7.1. pont vonatkozásában tett döntéseiről a képviselő-testületet munkaterv szerinti következő ülésén a képviselő-testületet tájékoztatja.
7.3. Jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek közötti megállapodást, amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti.
7.4. Dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást nem igénylő pályázatok benyújtásáról, továbbá aláírja az önkormányzati önerőt nem igénylő pályázatokkal kapcsolatos megállapodásokat, amennyiben azok képviselő-testületi döntést nem igényelnek.
7.5. Működési és ágazati feladatokhoz kapcsolódó támogatások igénylése, és azokról történő lemondás [2011. évi CXCV. törvény 57. § (1)-(2) bekezdés]
7.6. Likviditási terv készítése [2011. évi CXCV. törvény 78. § (2) bekezdés]
7.7. Beszámoló benyújtása [4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 32. § (4) bekezdés]
8. A költségvetési törvény által megállapított feladat- és hatáskörök
8.1. Támogatással megvalósuló feladat esetén felhatalmazza a pénzintézetet, hogy a számla kiegyenlítésekor az önkormányzat számláját megterhelje az önkormányzat költségvetéséből fizetendő összeggel.
8.2. Köteles az éves költségvetési beszámolás keretében elszámolni a költségvetési törvényben foglalt előirányzatok felhasználásáról, a feltételek betartásáról és a feladatok teljesítéséről.
9. Vagyonhasznosítás
9.1. Ellátja a mindenkor hatályos önkormányzati döntésekben meghatározott feladatokat és gyakorolja az átruházott hatásköröket.
9.2. Vásártér (0163 hrsz-ú. ingatlan), valamint a „Lidl telek” (966, 967, 968 hrsz-ú ingatlanok) alkalmi bérbeadására vonatkozó tulajdonosi döntés meghozatala. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdés b) pont]
9.3. 1.9.3 Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdésében nem nevesített tulajdonosi jogokat értékhatártól függetlenül, ha jogszabály azt nem utalja más szerv vagy személy hatáskörébe. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés]
9.4. A vagyon tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat bruttó 10 millió Ft-ig, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés a) pont]
9.5. Megteszi az önkormányzati vagyont érintő tulajdonosi jognyilatkozatokat – értékhatártól függetlenül –, ha azt jogszabály nem utalja más szerv, vagy személy hatáskörébe. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 11. § (6) bekezdés]
9.6. Dönt – bruttó 10 millió Ft-ig – a vagyon tulajdonjogának ingyenes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról, ide nem értve az állami tulajdonban lévő ingatlanok megszerzését. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés]
9.7. Megteszi a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:589 §-a szerinti közérdekű kötelezettségvállalás elfogadására irányuló jognyilatkozatokat. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdés]
9.8. Dönt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a behajthatatlannak nem minősülő önkormányzati követelésről történő lemondásról bruttó 10 millió Ft-ig, ide értve a bér- és árengedményt is. [5/2023. (VII. 03.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdés a) pont]
9.9. Dönt az önkormányzati költségvetési szervet illető kis összegű követelésekről történő lemondás jóváhagyásáról. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdés]
9.10. Meghozza a behajthatatlannak minősülő követelés törlésére vonatkozó döntést bruttó 10 millió Ft-ig. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 19. § (7) bekezdés]
9.11. Dönt a törzsvagyonba tartozó vagyontárgy határozatlan idejű, vagy öt évet meghaladó bérbeadáshoz történő – az SZMSZ szerint illetékes bizottság véleményének kikérése mellett, – hozzájárulás megadásáról. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdés]
9.12. Megteszi a törzsvagyont érintően az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet III. fejezetében nem szabályozott egyéb tulajdonosi nyilatkozatokat értékhatártól függetlenül. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 23. § (5) bekezdés]
9.13. Gondoskodik az átmenetileg használaton kívüli korlátozottan forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgyak vagyonkezeléséről. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 23. § (6) bekezdés]
9.14. Dönt a kis értékű tárgyi eszközökre vonatkozó, a költségvetési szervekre irányadó értékhatárt elérő, de legfeljebb bruttó 10 millió forint forgalmi értékű tárgyi eszközök értékesítése, használatra átengedése, egyéb hasznosítása, vagy selejtezése esetén a hozzájárulás megadásáról. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdés a) pont]
9.15. Dönt a korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok zöldterületeinek, tulajdonost, használót terhelő gondozási kötelezettségének átvállalása fejében – ingyenesen, vagy jelképes ellenérték fejében – magánszemély és átlátható szervezet számára a zöldterület kaszálásához, legeltetéséhez, nád levágásához, az azon növő surjánok irtásához való hozzájárulás megadásáról. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdés]
9.16. Gyakorolja a képviselő-testület nevében az önkormányzat nem kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés]
9.17. Dönt – értékhatártól függetlenül – az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek terhére forgatási célú állampapír vásárlásról és értékesítésről, valamint ezen állampapíroknak a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlán történő elhelyezéséről. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 37. § (1) bekezdés]
10. Önkormányzati lakások
10.1. Értékhatártól függően dönt a lakbér mérsékléséről.
10.2. Kivételes méltánylásra okot adó élethelyzet, így különösen: természeti csapás, tűzvész, vagy más szerencsétlenség, speciális lakhatási körülményeket igénylő egészségügyi állapot esetén azonnali, halasztást nem tűrő helyzetben az okot adó élethelyzet várható fennállásáig, de legfeljebb 3 hónapos határozott időtartamra jogosult lakásbérleti szerződést kötni. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 42. § (1) bekezdés]
10.3. Határozatlan időre biztosítja a szociális intézményből elbocsátott személy részére méltányolható mértékű lakásigénynek megfelelő és ugyanolyan komfortfokozatú lakás bérletét, mint amilyenről az intézménybe utaláskor lemondott, ha nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója és a kapott pénzbeli térítést egy összegben visszafizeti, vagy igazolja, hogy bérleti jogviszony megszüntetéséért járó térítést maradéktalanul az intézményi ellátásra használta fel. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 50. § (2) bekezdés]
10.4. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó bérleti díj tartozását és használati díjtartozását a bérleti szerződés megszűnését követően kiegyenlíti, a kiegyenlítésre vonatkozóan legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 55. § (2) bekezdés]
10.5. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 47. § (2) bekezdésében fennálló feltételek megléte esetén a jogcím nélküli lakáshasználónak az általa használt lakást a vele korábban határozott időre kötött bérleti szerződésben megjelölt időpontig, határozatlan idejű bérleti szerződés esetén legfeljebb 5 éves határozott időre újból bérbe adja. [24/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelet 55. § (4) bekezdés]
10.6. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdések vonatkozásában meghatározathatja a bérlővel történő megállapodás tartalmát. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 66. §]
10.7. Gyakorolja a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdésében meghatározott bérbeadót megillető felszólítás és felmondás jogát, és amennyiben a felszólítást és felmondást követően a bérbeadót megillető jogok és követelések érvényesítése érdekében szükséges a perindítás, jogát. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 72. § (1)-(2) bekezdés]
10.8. Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás nem szociális célú hasznosításra történő kijelöléséről. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 22. §]
10.9. Elbírálja a nem szociális bérlakásra beérkezett pályázatokat. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 25. §]
10.10. Dönt az önkormányzati érdekből történő bérbeadásról. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 34. § (1) bekezdés]
10.11. Önkormányzati érdekből bérbe adott lakás esetén dönt a lakás ismételt bérbeadásáról. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdés]
10.12. Dönt önkormányzati érdekből bérbe adott lakás esetén, ha az önkormányzati érdek a bérlő nyugdíjazása miatt szűnt meg és az ismételt bérbeadást kezdeményezi, azonban lakbérhátralékkal, használati díjhátralékkal, közös költség hátralékkal, az erre vonatkozó megállapodásról. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés]
10.13. Évenkénti felülvizsgálat alapján dönt önkormányzati érdekből bérbeadott lakás esetén, amennyiben a bérlő önkormányzati érdeket megalapozó munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tevékenysége megszűnt, a bérlakás részére történő további bérbeadásáról. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 37. §]
10.14. Dönt kivételes méltánylásra okot adó élethelyzet esetén legfeljebb 3 hónapra történő bérbeadásról, ennek leteltét követően pedig ennek legfeljebb egy éves határozott időre történő meghosszabbításáról. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 42. § (1) bekezdés]
11. Egyéb ingatlan, vagyon
11.1. Az ingatlan-végrehajtás során a végrehajtás alá vont ingatlan tekintetében nemleges nyilatkozatot ad az elővásárlási jog gyakorlásánál
11.2. Lakáscélú támogatás biztosítására bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom ranghelycseréjéhez hozzájárul
12. Bírósági ülnökök megbízatása
13. Kisajátítás
13.1. Kezdeményezheti a kisajátítási eljárást a képviselő-testület által meghatározott – településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanokra vonatkozóan – amennyiben a kártalanítás várható fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll.
13.2. A kisajátítási eljárás kezdeményezése helyett megállapodhat az érdekeltekkel a kártalanításról, ha az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részén építmény, vagy építményrész áll, abban az esetben, ha a kártalanításhoz szükséges és szakértői véleménnyel alátámasztott költség a költségvetésben rendelkezésre áll.
13.3. Megállapodhat a kártalanításról az érintett ingatlan tulajdonosával, haszonélvezőjével, ha valamely településrendezési intézkedés következtében az ingatlan korábbi rendeltetését, használati módját meg kell változtatni és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik.
13.4. Kezdeményezheti az ingatlan kisajátítását, ha a tulajdonos nem teljesíti beépítési kötelezettségét (amennyiben a kártalanításra a szükséges fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll).
14. Fellobogózás
14.1. A polgármester nemzeti ünnepeken kívül is elrendelheti Abony közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózását, a közterületek közül azokat, melyeket az ünnepi esemény jellegéhez képest fel kell lobogózni, a polgármester határozza meg.
14.2. Magyarország történelmének tragikus eseményei, valamint köztiszteletben álló, így különösen a Magyarország közjogi méltóságai, Abony Város országgyűlési képviselői, Abony Város Képviselő-testület tagjai elhunyta vagy tömegszerencsétlenség esetén a elrendelheti az önkormányzat tulajdonában lévő középületek gyászlobogóval való fellobogózását.
15. Egyéb feladatok és hatáskörök
15.1. Az önkormányzat által fenntartott egyéb intézményekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
15.2. A foglalkoztatás elősegítésével és a munkanélküliek ellátásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök:
15.2.1. A foglalkoztatás elősegítése, a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében együttműködik a Kormánnyal, a munkaadókkal, a munkavállalókkal, illetve az utóbbiak érdekvédelmi szervezeteivel.
15.2.2. Megállapodhat az illetékes bizottság véleményének figyelembevételével az illetékes állami foglalkoztatási szervvel az álláskeresési járadékban részesülő munkanélküliek ellenőrzéséről.
15.2.3. Együttműködik a közfoglalkoztatás hatékony megszervezése érdekében.
15.2.4.4 Amennyiben az önkormányzati képviselőt testületi munkában való részvétel miatt a munkahelyén a munkavégzés alól felmentik, a kiesett jövedelmének - a munkáltató kérelmére történő - megtérítéséről dönt.
16. Plakátok, hirdetések
17. Nem lakáscélú helyiségek
17.1.5 Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakáscélú helyiségek tekintetében a helyiség éves bérleti díjának, ennek hiányában forgalmi értéke 15%-ának figyelembevételével bruttó 10.000.000 Ft értékhatárig gyakorolja a bérbeadói jogokat, ideértve
a) a bérbeadásról szóló döntést,
b) az üzlethelyiség versenytárgyalás során alkalmazandó minimális bérleti díjának meghatározását,
c) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 38. § (1) bekezdése szerinti helyiségbér összegében történő felek közötti megállapodás megkötését,
d) a bérlő bérleti jogának másra történő átruházásához vagy elcseréléséhez szükséges hozzájárulás megadásáról szóló döntés. [23/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés, 3. § (3)-(4) bekezdés, 6. § (1) bekezdés, 1993. évi LXXVIII. törvény 38. § (1) bekezdés]
17.2.6 Javaslatot tesz üzlethelyiségek bérbeadása esetén a bérbeadás időtartamára. [23/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés]
17.3.7 Az üzlethelyiségek jelképes ellenérték fejében történő bérbeadása, ingyenes vagy jelképes ellenérték fejében történő használatba adása, a bérleti díj mérséklése, elengedése tekintetében az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet üzleti vagyonra vonatkozó szabályai szerint jár el. [23/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdés, 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdés]
17.4.8 Megteszi – értékhatártól függetlenül – a nem lakáscélú helyiségeket érintő egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokat, melyek nem tartoznak az üzlethelyiségek versenytárgyalás során alkalmazandó minimális bérleti díj meghatározásának, valamint a helyiségbér összegében történő felek közötti megállapodás megkötésének körébe. [23/2024. (XI. 28. önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdés, 1993. évi LXXVIII. törvény 38. § (1) bekezdése]
2. melléklet a 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelethez
1. Címer-, zászló- és névhasználat
2. Szociális és gyermekvédelmi ellátások keretében dönt:
2.1. a rendkívüli települési támogatásról
2.2. táborozási támogatásról;
2.3. személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti intézményvezetői döntése ellen benyújtott fellebbezésekről;
2.4. az Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely továbbképzési és beiskolázási tervének jóváhagyásáról;
3. Állattartás
3.1. Amennyiben az állat továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna és gyógyulása nem várható, továbbá az állat tartója ismeretlen, vagy vadon élő, nem vadászható állat esetében az egyed a szabadon élésre vagy fogságban tartásra alkalmatlan és az állatvédelmi hatóság az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodott, az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket köteles megtéríteni. [1998. évi XXVIII. törvény 45. § (1)]
3.2. Az ebösszeírás alapján az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B. § (2) bekezdésben foglalt adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása érdekében [1998. évi XXVIII. törvény 42/B. § (3) bekezdés]
4. Közterületek használata
5. Közterület filmforgatási célból történő igénybevétele
6. Külön helyi önkormányzati rendeletben nem szabályozott, a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati hatósági hatáskörök
6.1. Intézkedik a köztemetésről a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §-a alapján.
6.2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §-ban biztosított hatáskörében kötelezi az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére,
6.3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 100-101. §-ban biztosított hatáskörében, amennyiben az intézményi jogviszony megszűnésének oka az intézmény jogutód nélküli megszűnése, és a jogosult csak intézményi keretek között gondozható, másik intézményi elhelyezésről gondoskodik,
6.4. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 108. §-ban biztosított hatáskörében megvizsgálja, hogy a beutalás feltételei továbbra is fennállnak-e, ha a bentlakásos szociális intézményi elhelyezés határozott időre szól,
6.5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 108. §-ban biztosított hatáskörében az elhelyezést további egy évvel meghosszabbítja, ha a beutalás időtartama eltelt, azonban a beutalt állapota miatt családi környezetébe nem térhet vissza,
6.6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 109. §-ban biztosított hatáskörében kezdeményezheti az áthelyezést, illetve dönt az áthelyezésről, a szociális törvényben meghatározott esetekben,
6.7. Dönt a rendszeres jelleggel megállapított települési támogatásról,
6.8. Tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
6.9. Gyakorolja az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási eljárásban az ügyfél jogait. [5/2023. (II.16.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés]
3. melléklet a 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelethez
1.9 Lefolytatja a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal összefüggő önkormányzati hatósági eljárást, és közigazgatási bírságot szab ki. [5/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelet]
2. Lefolytatja a kedvtelésből tartott állatok tartásával összefüggő önkormányzati hatósági ügyben indult hatósági eljárásokat. [14/2017. (VII.03.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés]
4. melléklet a 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelethez
1. ELŐTERJESZTÉSEK, BESZÁMOLÓK, JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK (továbbiakban: előterjesztés) KEZDEMÉNYEZÉSE
1.1. Munkatervben nem szereplő előterjesztés megtárgyalására javaslatot tehetnek azok, akiktől a munkaterv-tervezet összeállításához javaslatot kell kérni.
1.2. Sürgősséggel előterjesztést beterjeszthet a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselők.
1.3. A javaslatot képviselő-testületi napirend esetében a polgármesterhez, bizottsági napirend esetében a bizottság elnökéhez kell eljuttatni.
1.4. A javaslatot tevő az előterjesztésre irányuló javaslatot a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 10 munkanappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőzően legalább 5 munkanappal nyújthat be.
1.5. A javaslatot írásban, papír alapon, vagy elektronikus úton a testulet@abony.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben kell megküldeni.
1.6. A javaslatot beküldőnek az előterjeszteni kívánt témakörben minden esetben írásos anyagot kell mellékelnie, amelyben részletesen kifejti álláspontját, javaslatát.
1.7. Amennyiben az előterjesztést kezdeményező a megjelölt határidőig javaslatát nem küldi meg, kiegészítve az adott előterjesztésre vonatkozó konkrét álláspontjával, úgy az előterjesztést maga köteles elkészíteni és megtárgyalásra a bizottságok, valamint a képviselő-testület elé beterjeszteni.
1.8. A testület munkatervébe felvett előterjesztések elkészítéséért a munkatervben megjelölt előadó a felelős, míg a munkatervben nem szereplő előterjesztés elkészítéséért a polgármester vagy jegyző által kijelölt személy (szervezet) a felelős. Az előterjesztés iktatásáról a tárgy szerinti osztályvezető gondoskodik.
1.9. Amennyiben az előterjesztés elkészítésében a polgármesteri hivatal belső szervezeti egysége is közreműködik, annak szakmai, jogi tartalmáért az illetékes osztályvezető felelősséggel tartozik. Ez azonban nem helyettesíti a törvényességi kontrollt, melyet a jegyző gyakorol.
1.10. Az előterjesztések előkészítése, véleményeztetése, belső egyeztetése, jóváhagyása elektronikus úton a TTT informatikai rendszer alkalmazásával történik.
2. AZ ELŐTERJESZTÉSEK TARTALMI ÉS ALAKI KÖVETELMÉNYEI
2.1. Az előterjesztés írásbeli és szóbeli lehet. Szóbeli előterjesztésre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor, a határozati javaslatot ebben az esetben is írásba kell foglalni, amelyet legkésőbb a napirendi pont tárgyalása előtt a testületi ülésen ki kell osztani.
2.2. Az írásbeli előterjesztés előterjesztő részből és határozati javaslatból áll, a külső szakértő által készített napirendeknél elegendő, ha a napirend tárgyalása után az elnök által meghatározott határozati javaslat kerül elfogadásra.
2.3. Az előterjesztő rész tartalmazza:
a) a tárgy pontos megjelölését,
b) utalást arra vonatkozóan, hogy e tárgykörben volt-e a testület előtt (ha igen, milyen döntés született, hogyan alakult annak a végrehajtása),
c) a döntés meghozatalához szükséges információkat, helyzetelemzést (döntési változatok esetén az egyes változatok mellett és ellenük szóló érveket, az egyes változatok következményeit),
d) az esetleges korábbi vitában felmerült kisebbségi javaslatokat, álláspontokat,
e) a javaslat megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket,
f) a pályázati tartalékból biztosított forrás felhasználásáról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a pályázati lehetőség bemutatását, a megvalósítandó beruházás költségvetését, és a beruházás gazdasági programnak való megfelelősségének bemutatását.
2.4. A határozati javaslat tartalmazza:
a) a döntésre hatáskört biztosító jogszabály(ok) megjelölését
b) az alternatív döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítetten,
c) a végrehajtásért felelős megnevezését,
d) a végrehajtási határidőt,
e) rendelkezést az azonos tárgyú korábbi döntés további hatályban tartásáról, módosításáról, vagy hatályon kívül helyezéséről,
f) a határozatról értesítendőket, név és cím megjelöléssel,
g) a határozat végrehajtásában közreműködő szervezet, szervezeti egység megnevezését,
h) normatív határozat esetén a hatálybalépés, alkalmazhatóság kezdő időpontját
i) a tárgy pontos megjelölését (mely megegyezik az előterjesztés tárgyával)
j) egyértelmű feladat meghatározást, és az ehhez szükséges anyagi eszközök felsorolását, és azok forrásait,
2.5. Az egyszerűbb döntést igénylő ügyekben az előterjesztés első részének kidolgozása mellőzhető, illetve szóban is előadható.
2.6. Felelősként azt a személyt, vagy szervezetet kell meghatározni, akinek a feladatkörébe tartozik a határozat tartalmának teljesítése. A végrehajtás határidejét úgy kell megállapítani, hogy az reális legyen. A részfeladatokra részhatáridők is megállapíthatók. Kerülni kell a folyamatos határidőket, ahol pedig az elkerülhetetlen (pl. két-három évre szóló programok esetében), ott részhatáridőt kell megjelölni a határozat hatályosulásáról szóló/évente, félévente/ jelentés készítésére.
2.7. Kivételesen az azonnali határidő is elfogadható, ez azonban általában csak a döntés közlésére, a döntés végrehajtásának a megkezdésére irányulhat.
2.8. A testületek elé kerülő előterjesztések alaki követelményei:
2.8.1. Az előterjesztés címe „Beszámoló”, „Jelentés”, „Tájékoztató”, vagy „Előterjesztés”, amely alatt szerepel a tárgy megjelölése.
2.8.2. Egy adott területet, ágazatot, vagy annak részterületét érintő átfogó értékelés „Beszámoló”, vagy „Jelentés” címmel kerül előterjesztésre.
2.8.3. Egyedi ügyekben – választás, kinevezés, intézmény, átszervezés, megszüntetés, stb. – az előterjesztés címe „Előterjesztés” .
2.8.4. Egy adott helyzetet, állapotot bemutató előterjesztés címe: „Tájékoztató” .
2.8.5. Az előterjesztés baloldali fejrészén rögzíteni kell az előterjesztő megnevezését, jobb oldali fejrészén pedig az előkészítésben közreműködő szakértők, szervezeti egységek, szervezetek nevét, illetve az előterjesztést előzetesen tárgyaló bizottság(ok) megjelölését, valamint a szavazás módját.
2.8.6. Az előterjesztésekről külön lapot (a továbbiakban: kísérő lap) kell kiállítani.
2.8.7. A kísérő lapot a tárgy szerint illetékes osztályvezető írja alá és az előterjesztés két példányával együtt a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott határidőben eljuttatja a Titkárságra.
2.8.8. Az elkészült előterjesztések iktatott példányát az előkészítésért felelős osztályvezető szignálja, mellyel igazolja az előterjesztés szakmai és jogi megfelelőségét.
2.8.9. A rendeleteket, határozatokat folyamatosan az év kezdetétől sorszámmal és évszámmal kell ellátni, a rendeletek sorszámmal, majd évszámmal tört jelölése után zárójelbe kerül a kihirdetés hónapja római számmal, és a napja arab számmal. Határozatok esetében zárójelbe – hasonló jelöléssel – a határozatot hozó képviselő-testületi ülés időpontja kerül. A nyílt ülésen, illetve a zárt ülésen hozott határozatokat folyamatosan kell sorszámozni.
2.8.10. Az előterjesztés elkészítésével kapcsolatos eljárási szabályokat a polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
2.9. Jegyzői törvényességi kontroll
3. RENDELETALKOTÁS
3.1. A rendeletalkotás előkészítésének rendje
3.1.1. Rendeletalkotás kezdeményezése:
3.1.2. Rendeletalkotás kezdeményezhető szóban, írásban, a szabályozni kívánt tárgykör (beleértve a meglévő rendelet módosítását, kiegészítését és hatályon kívül helyezését is) megjelölésével, vagy a rendelet-tervezet benyújtásával a polgármesternél.
3.1.3. Rendelet alkotását előterjesztőként kezdeményezhetik a képviselő-testület tagjai, bizottságai, és a jegyző.
3.1.4. Rendelet alkotását kezdeményezhetik továbbá a írásban a polgármesterhez benyújtott kezdeményezésben:
a) az városban működő, vagy abonyi székhelyű jogi személyek;
b) választójoggal rendelkező abonyi lakosok.
3.1.5. A polgármester a kezdeményezést, a kezdeményezés tárgya szerinti bizottság elé terjeszti, amely a kezdeményezést elveti, vagy azt elfogadva, javaslataival együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
3.2. A rendelet-tervezet előkészítésének folyamata
3.2.1. A képviselő-testület által kijelölt előadó felelős a rendelet előkészítéséért, a rendeletalkotásban részt vevő szervezetek (hivatal, szakértők, stb.) közreműködésének koordinálásáért.
3.2.2. A jegyző külön is felelős azért, hogy a rendelet-tervezet szakmai és egyéb jogi szabályokkal összhangban álljon.
3.2.3. Az előadónak elemezni szükséges a szabályozni kívánt társadalmi viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható hatását, a végrehajtás feltételeit.
3.3. A rendelet tartalmi és alaki követelményei
3.4. A rendeletalkotás folyamata
3.4.1. Az elkészített rendelet-tervezetet véleményezésre az illetékes képviselő-testületi bizottság elé kell terjeszteni, amelynek ülésére meg kell hívni az előkészítésben közreműködőket és a rendeletalkotás kezdeményezőjét.
3.4.2. A rendelet megalkotása utáni feladatok:
3.4.2.1. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
3.4.2.2. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
3.4.2.3. A jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testületi rendeletek érvényesülését, gondoskodik az egységes szerkezetbe foglalásáról. Kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, módosítását, hatályon kívül helyezését.
5. melléklet a 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelethez
1. Együttes bizottsági ülés összehívásának szabályai
1.1. Azon előterjesztések véleményezésére, amelyek több bizottság feladatkörébe is tartoznak, az illetékes bizottságok együttes ülést tarthatnak.
1.2. Az együttes bizottsági ülés összehívását a polgármester és az alpolgármester kezdeményezheti az érintett bizottságok elnökeinél a javasolt napirend és tárgyalási időpont megjelölésével.
1.3. Az együttes bizottsági ülést a polgármester által a levezetésre felkért elnök nevében kell összehívni.
2. Együttes bizottsági ülés tartása, nyilvánossága, zárt ülés elrendelésének szabályai
2.1. Együttes ülés tartására akkor kerülhet sor, ha két, vagy több határozatképes bizottság külön-külön egyszerű szótöbbségű szavazattal elfogadja a napirendi javaslatot és azzal egyettért.
2.2. Az együttes bizottsági ülésekre is a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
2.3. Zárt ülés elrendeléséhez minősített szótöbbség szükséges és az elrendelésre vonatkozó javaslatot indokolni kell. A zárt ülés elrendelésének szabályai megegyeznek a bizottságok ügyrendjében foglaltakkal.
3. Az ülés vezetése, határozatképesség, határozathozatal szabályai
3.1. A levezető elnök feladatai megegyeznek a bizottságok ügyrendjében foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a határozatképességet külön-külön (a jelenléti ív segítségével) kell megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.
3.2. Ha valamely bizottság nem határozatképes, annak tagjai csak tanácskozási joggal vehetnek részt az együttes ülésen (határozatot nem hozhatnak).
3.3. Az együttes ülés vezetésére, az előkészítésére, az ügyitelére, a vitára, és a határozathozatalra vonatkozó szabályok megegyeznek a bizottsági ügyrendekben elfogadott szabályokkal, azzal az eltéréssel, hogy a vitában a hozzászólók a jelentkezés sorrendjében kapnak szót, de a határozathozatal bizottságonként történik.
3.4. A bizottságok valamennyi napirendi pontnál a határozati javaslatról külön-külön, bizottságonként szavaznak, és önálló határozatot hoznak.
3.5. A bizottságok együttes üléséről készült jegyzőkönyvet az együttes ülésen részt vevő bizottságok elnökei, a bizottságonként megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
6. melléklet a 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelethez
1. PÉNZÜGYI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
1.1. Feladatköre:
1.1.1. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos képviselő-testületi döntések előkészítésében ajánlásokkal, véleményezéssel való közreműködés, az önkormányzat költségvetését rövid és hosszabb távon, illetve éves szinten érintő, befolyásoló előerjesztések véleményezése, döntés a képviselő-testület által hatáskörébe utalt kérdésekben.
1.1.2. Felügyeli a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az előírásainak betartását, a közbeszerzési eljárások lefolytatásának rendjét, a versenyeztetés tisztaságát, az esélyegyenlőség biztosítását.
1.1.3. Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok – különös tekintettel a törzsvagyoni körbe tartozó vagyonra – megóvása, fenntartása, működtetése, fejlesztése, használata, hasznosítása, megterhelése, más célú hasznosítása, valamint a vállalkozói vagyoni körbe tartozó tulajdon hasznosításáról való gondoskodás, az önkormányzati vagyont működtető szervezeti formák meghatározása; a forgalomképes vagyon elidegenítése, vállalkozásba való bevitele, valamint vagyontárgy vagy vagyonrész megszerzése, az önkormányzati vagyon gyarapodását, és csökkenését befolyásoló, a tulajdonost megillető joggyakorlás körében döntés-tervezetek, javaslatok véleményezése, a döntések végrehajtásának segítése és ellenőrzése, valamint a képviselő-testület hatásköréből átruházott döntési hatáskörök gyakorlása.
1.1.4. Ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 37. §-ban meghatározott összeférhetetlenség vizsgálatát; valamint a 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint:
1.1.5. Felhívja a polgármestert, az alpolgármestert és a képviselőket (továbbiakban együtt: képviselőket) a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésére:
a) a képviselő rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat tételhez szükséges nyomtatványokat;
b) igazolást ad ki az átvett képviselői, valamint hozzátartozói vagyonnyilatkozatokról;
c) az átvett vagyonnyilatkozatokat a jegyző által rendelkezésre bocsátott páncélszekrényben, más dokumentumoktól elkülönítetten kezeli.
1.2. Saját hatáskörben dönt:
1.2.1. ügyrendjének megállapításáról;
1.2.2. a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan saját munkaterve elfogadásáról.
1.3. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt:
1.3.1. ellátja a mindenkor hatályos önkormányzati döntésekben meghatározott feladatokat és dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt kérdésekben;
1.3.2. a vagyon tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat bruttó 10.000.001 forint feletti és bruttó 15.000.000 forint alatti, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés b) pont]
1.3.3. bruttó 10.000.001 forint feletti és bruttó 15.000.000 forint alatti a vagyon tulajdonjogának ingyenes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról, ide nem értve az állami tulajdonban lévő ingatlanok megszerzését. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés]
1.3.4. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a behajthatatlannak nem minősülő önkormányzati legfeljebb bruttó 10.000.001 forint feletti és bruttó 15.000.000 forint alatti követelésről történő lemondásról, ide értve a bér- és árengedményt is. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdés b) pont]
1.3.5. meghozza a behajthatatlannak minősülő követelés törlésére vonatkozó döntést bruttó 10.000.001 forint feletti és bruttó 15.000.000 forint alatti. [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 19. § (7) bekezdés]
1.3.6. a hozzájárulás megadásáról az önkormányzati vagyont használó szerv vezetője általi bruttó 10.000.001 forint feletti és bruttó 15.000.000 forint alatti forgalmi értékű tárgyi eszközökre vonatkozó értékesítési, használatra átengedési, egyéb hasznosítási, vagy selejtezési döntéshez; [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdés b) pont]
1.3.7. az üzleti vagyon – ide nem értve a lakás és nem lakás célú helyiségek bérbeadását – körébe tartozó vagyontárgyban bérbeadásáról, haszonbérletbe adásáról [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdés c) pont]
1.3.8.10 az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakáscélú helyiségek tekintetében bruttó 10.000.001 forinttól bruttó 15.000.000 forintig gyakorolja a bérbeadói jogokat, ideértve
a) a bérbeadásról szóló döntést,
b) az üzlethelyiség versenytárgyalás során alkalmazandó minimális bérleti díjának meghatározását,
c) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 38. § (1) bekezdése szerinti helyiségbér összegében történő felek közötti megállapodás megkötését,
1.3.9.11 az üzlethelyiségek ingyenes vagy jelképes ellenértékű használatba adásáról, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 19. §-ában rögzített szabályok szerint. [23/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdés]
1.3.10.12 A sportszervezetek és a kulturális tevékenységet végző társadalmi, civil szervezetek támogatására kiírt pályázatok elbírálásáról, a támogatások odaítéléséről – a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól szóló 11/2010. (V. 03.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdésében és a helyi közművelődésről szóló 3/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelet 6. §-ában és 7. § -ában foglaltak szerint.
1.3.11. A 0390/58 hrsz. szántó megművelésével kapcsolatos bevételi és kiadási kötelezettségvállalások tekintetében bruttó 10.000.001 forint feletti és bruttó 15.000.000 forint alatti értékhatárig
1.3.12. Ellátja az önkormányzati biztos kirendelésével kapcsolatos feladatokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 71. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 116. §-ában, valamint az önkormányzat mindenkor hatályos költségvetési rendeletében foglaltak alapján.
1.3.13. a képviselő-testület által hatáskörébe utalt egyéb kérdésekben.
1.3.14. A Közbiztonsági Alap felhasználásáról a Közbiztonsági Alap létrehozásáról szóló 10/2015. (III.30.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint.
1.3.15. Dönt a Városi Eseménynaptárba befogadott, de a Városi Rendezvénytervben nem szereplő rendezvények önkormányzati támogatásáról.
1.3.16.13 Dönt az elővásárlási jog gyakorlásáról a helyi önazonosság védelméről szóló 26/2025. (XII. 09.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
1.3.17.14 Dönt a bírság összegéről jogellenes betelepülés esetén a helyi önazonosság védelméről szóló 26/2025. (XII. 09.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
1.4. Előkészíti:
1.4.1. a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, az önkormányzati döntéstervezeteket a képviselő-testület, valamint a bizottság munkatervében ütemezettek szerint;
1.4.2. a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket;
1.4.3. az „Év vállalkozója” kitüntetés adományozásának előkészítésével kapcsolatos előterjesztést;
1.4.4. az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló összeférhetetlenségi eljárást, illetve az ezzel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztést;
1.4.5. a díszpolgári cím adományozásával kapcsolatos előterjesztést;
1.4.6.15 az „Abony Város Közbiztonságáért” kitüntetés adományozásának előkészítésével kapcsolatos előterjesztést;
1.4.7. a képviselő-testület azon döntéseit, melyek a város közbiztonságának helyzetével a bűnmegelőzéssel kapcsolatosak;
1.4.8.16 az „Abony Város Életmű díja” kitüntetés adományozásának előkészítésével kapcsolatos előterjesztést.
1.4.9.17 „Az Év Köztisztviselője” kitüntetés adományozásának előkészítésével kapcsolatos előterjesztést.
1.5. A bizottság véleményezi:
1.5.1. az önkormányzat gazdasági programja tervezetét;
1.5.2. az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait meghatározó előterjesztést;
1.5.3. a költségvetési rendelet-tervezetet és végrehajtásáról szóló tájékoztatások, beszámolók tervezetét;
1.5.4. az önkormányzati gazdálkodást érintő fejlesztési, működtetési, átszervezési koncepciókhoz a tervezeteket;
1.5.5. minden előterjesztést, melynek költségvetési, pénzügyi kihatása van;
1.5.6. a kötvénykibocsátással, hitelfelvétellel és nyújtással; valamint közérdekű kötelezettségvállalással kapcsolatos előterjesztések tervezeteit;
1.5.7. az értékpapír vásárlással és értékesítéssel kapcsolatos előterjesztéseket;
1.5.8. a képviselő-testület munkaterv-tervezetét;
1.5.9. az önkormányzat gazdálkodásának helyzetéről szóló tájékoztatót és a zárszámadási rendelet-tervezetet;
1.5.10. az önkormányzat által alapított gazdasági társaság alapítására, megszüntetésére, létesítő okiratának módosítására, az ügyvezető megbízására vonatkozó előterjesztéseket;
1.5.11. az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság üzleti tervét, illetve mérleg-beszámolóját;
1.5.12. az átmeneti gazdálkodás szabályairól szóló rendelet-tervezetet;
1.5.13. az önkormányzati költségvetési szerv alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos előterjesztések tervezeteit, valamint az alapító okirat módosítására vonatkozó előterjesztéseket, amennyiben ezek költségvetési kihatással járnak, vagy vagyont érintő kérdéseket tárgyalnak;
1.5.14. az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vállalkozási tevékenységével kapcsolatos előterjesztést;
1.5.15. az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodási jogkörének meghatározására (módosítására) vonatkozó előterjesztést;
1.5.16. az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólagos jogosítványainak az önkormányzat képviselő-testület, mint alapító általi gyakorlása körébe tartozó előterjesztéseket, a személyi kérdések kivételével;
1.5.17. a helyi adók bevezetésére, mértékének megállapítására (módosítására), hatályon kívül helyezésére irányuló rendelet-tervezeteket;
1.5.18. a személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjai megállapítására vonatkozó előterjesztéseket;
1.5.19. a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 14. § (2) bekezdés d) pontja hatálya alá tartozó esetben az adósságrendezéssel kapcsolatos előterjesztést, valamint a válság költségvetési rendelet-tervezetet;
1.5.20. a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 29-31. § hatálya alá tartozó bírósági eljárással összefüggő képviselő-testületi döntés tervezeteket;
1.5.21. az önkormányzat vagyonát képező egyes vagyontárgyak forgalomképesség szerinti minősítésére, átminősítésére vonatkozó előterjesztéseket;
1.5.22. az önkormányzat javára történő vagyon felajánlás elfogadására irányuló javaslatot, melyre az önkormányzat jogosult, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére;
1.5.23. az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó ügyekben keletkezett képviselő-testületi előterjesztéseket;
1.5.24. a helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményezése esetén a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a helyi nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyon (vagyontárgyak és pénzeszközök) meghatározására vonatkozó előterjesztést;
1.5.25. helyi víziközművek működtetésével kapcsolatos előterjesztéseket;
1.5.26. az önkormányzat területét érintő villamos energia korlátozás sorrendjének megállapítására irányuló tervezetet;
1.5.27. gázvezeték hálózat önkormányzati hozzájárulással történő fejlesztésére vonatkozó előterjesztést;
1.5.28. az önkormányzat illetékességi területére készített gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásra készített tanulmánytervet;
1.5.29. a piaci árusító helyekre vonatkozó helypénz, illetve bérleti díjak megállapítására, módosítására vonatkozó előterjesztést;
1.5.30. a feladatkörébe tartozó intézmény gazdálkodási jogkörének, tevékenységi körének szabályozásáról, módosításáról szóló előterjesztést.
1.5.31. rendeletek tervezetét;
1.5.32. képviselő-testületi döntéssel jóváhagyandó szerződések tervezetét;
1.5.33. az önkormányzat EU integrációs és nemzetközi vonatkozású előterjesztést;
1.5.34. az önkormányzat idegenforgalmával kapcsolatos előterjesztéseket;
1.5.35. bel- és külföldi önkormányzattal való együttműködésről, új kapcsolatok kialakításáról, nemzetközi önkormányzati és egyéb szervezethez való csatlakozásról készített megállapodás tervezeteket;
1.5.36. az EU tagsággal összefüggő intézményfejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztéseket;
1.5.37. a bűnmegelőzéssel és közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket;
1.5.38. az önkormányzat törzsvagyona tekintetében a határozatlan idejű, vagy öt évet meghaladó bérbeadásra irányuló kérelmet, javaslatot [5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdés]
1.5.39. a Városi Rendezvényterv és a Városi Eseménynaptár tervezetét.
1.5.40. a polgármester (alpolgármester), jegyző által elébe terjesztett – szakmai körébe tartozó – tervezeteket, javaslatokat;
1.6. Ellenőrizheti:
1.6.1. a költségvetési előirányzatok (bevétel-kiadás) teljesítését;
1.6.2. az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosítását;
1.6.3. az önkormányzat vagyongazdálkodása, tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó önkormányzati rendeletek hatályosulását, és végrehajtását;
1.6.4. az önkormányzati vagyonnyilvántartás vezetését;
1.6.5. a képviselő-testület azon döntéseinek végrehajtását, amelyek végrehajtásáért felelős;
1.6.6. a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyon-változás (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
1.6.7. a pénzkezelési szabályzat megtartását;
1.6.8. a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését;
1.6.9. az önkormányzati képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai részére megállapított tiszteletdíj és egyéb juttatás kifizetésének szabályszerűségét;
1.6.10. a képviselő-testület által feladatkörébe utalt egyéb önkormányzati feladatok ellátását;
1.6.11. a társadalmi szervezetek részére az önkormányzat által nyújtott támogatások pénzügyi ellenőrzése;
1.6.12. önkormányzati intézmények költségvetést érintő tevékenységét;
1.6.13. önkormányzati gazdasági társaság/ok költségvetést érintő tevékenységét;
1.6.14. ellenőrzi az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok működését;
1.6.15. az idegenforgalmi, valamint terület- és település fejlesztési célokat szolgáló támogatások felhasználását.
1.6.16. a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi döntések, valamint átruházott hatáskörben a bizottság által hozott döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló munkát;
1.6.17. azon képviselő-testületi döntések végrehajtását, amelyek előkészítésében részt vett, amelyek végrehajtásáért felelős;
1.6.18. feladatkörében az önkormányzati rendeletek hatályosulását;
1.6.19. a bizottságnál kezdeményezett ellenőrzési eljárás során a képviselői vagyon-nyilatkozatokat.
2. HUMÁNPOLITIKAI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
2.1. Feladatköre:
2.1.1. A szociális és gyermekjóléti ellátásról, a gyermekvédelemről, családvédelemről, a lakásfenntartás támogatása, a munkanélküliség kezelése, körében a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, döntés a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben, illetve a polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntések véleményezése a képviselő-testület által meghatározott, továbbá a polgármester által igényelt körben.
2.1.2. A közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység támogatása körében, valamint a sportról szóló törvényben meghatározott helyi önkormányzati feladatellátás körében a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, e döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, döntés a képviselő-testület által hatáskörébe utalt kérdésekben; illetve véleményezés a polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörben történő döntésekben a képviselő-testület által meghatározott, továbbá a polgármester által igényelt körben. Részvétel a közművelődési, közgyűjteményi, és művészeti tevékenységekkel kapcsolatos helyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásában.
2.2. Saját hatáskörben dönt:
2.2.1. ügyrendjének megállapításáról;
2.2.2. a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan saját munkaterve elfogadásáról.
2.3. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt:
2.3.1. karácsonyi támogatásról;
2.3.2. üdülési támogatásról;
2.3.3. szociális bérlakás bérbeadásáról;
2.3.4. az Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely munkatervének jóváhagyásáról, valamint az éves beszámolójának elfogadásáról;
2.3.5. a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati szociális ösztöndíj rendszerhez való csatlakozásról, valamint a pályázat odaítéléséről és mértékéről.
2.3.6. az Abonyi Kinizsi Önkormányzati Ösztöndíjra beérkezett pályázatok elbírálásáról.
2.3.7. a kivételes méltánylásra okot adó élethelyzet esetén, ha a kivételes méltányosságra okot adó élethelyzet az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendeletben foglaltakon túl is fennáll, a lakásbérleti szerződés esetenként legfeljebb 1 éves határozott időre történő meghosszabbításáról. [24/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 42. § (2) bekezdés]
2.3.8. a képviselő-testület által hatáskörébe utalt egyéb kérdésekben;
2.4. Előkészíti:
2.4.1. a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, és rendelet-tervezeteket;
2.4.2. a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket;
2.4.3.18 ellátja az „Abony Közművelődéséért”, „Abony Város Szociális Gondoskodásáért”, „Abony Sportjáért”, „Abony Város Sportolója”, „Jó tanuló, jó sportoló” és az Abony Fiatal Művészeti Tehetsége kitüntetések és díjak adományozásának előkészítésével kapcsolatos előterjesztéseket.
2.5. A bizottság véleményezi:
2.5.1. a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket;
2.5.2. a szociális, és gyermekjóléti intézmények vezetői állására benyújtott pályázatokhoz, elbírálására javaslatot tesz a képviselő-testületnek;
2.5.3. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények intézményi térítési díjai megállapítására vonatkozó előterjesztéseket;
2.5.4. a szociális ellátó és gyermekjóléti intézményrendszer fejlesztésével, átszervezésével, továbbá a foglalkoztatáspolitikával, a munkanélküli ellátással kapcsolatos koncepciókat, tervezeteket, előterjesztéseket.
2.5.5. a testnevelési és sportfejlesztési célkitűzések és feladatok meghatározására irányuló előterjesztést;
2.5.6. a helyi testnevelési és sportfeladatok meghatározására, valamint az önkormányzati sport- szervezet fejlesztésére, átszervezésére, megszüntetésére irányuló koncepciókat, tervezeteket, előterjesztéseket;
2.5.7. a Városi Rendezvényterv és a Városi Eseménynaptár tervezetét;
2.5.8. a feladatkörét érintő rendeletek-tervezetet;
2.5.9. a közművelődés közfeladatai ellátása körébe tartozó előterjesztéseket;
2.5.10. a képviselő-testület munkaterv-tervezetét;
2.5.11. az önkormányzat gazdasági programja tervezetet, a költségvetési rendelet tervezetet és a végrehajtásról szóló tájékoztatót, beszámolót; valamint a zárszámadási rendelet tervezetet;
2.5.12. a polgármester, (alpolgármester), a jegyző által elébe terjesztett feladatkörébe tartozó javaslatokat, tervezeteket;
2.6. Ellenőrizheti:
2.6.1. a polgármesteri hivatalnál a bizottság feladatkörébe tartozó képviselő-testületi döntések, valamint a bizottság által átruházott hatáskörében hozott döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló munkát;
2.6.2. a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények tevékenységét a képviselő-testület, vagy a polgármester jóváhagyásával;
2.6.3. azon képviselő-testület döntések végrehajtását, amelyek előkészítésében részt vett;
2.6.4. a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását;
2.6.5. a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek hatályosulását, és javaslatot tesz azok módosítására;
3. VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
3.1. Feladatköre:
3.1.1. A helyi gazdaság fejlesztésével, a foglalkoztatottság növelésével, a munkanélküliség csökkentésével, a munkahelyteremtő beruházások bevonzásával kapcsolatos önkormányzati lehetőségek feltárása, az e célokat szolgáló intézkedések kidolgozása, a megvalósításuk nyomon követése
3.1.2. A településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása), vízgazdálkodás, vízkárelhárítással összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról való gondoskodás, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, a földrajzi nevek megállapításával, a kulturális örökség helyi védelmével, a földügyi, az állategészségügyi önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátásával, valamint a közszolgáltatások körében az önkormányzat részére törvény által kötelezően előírt, más jogszabály által biztosított, illetve a képviselő-testület által felvállalt feladatokban, a helyi érdekű közügyek megoldásában való részvétel.
3.2. Saját hatáskörben dönt:
3.2.1. ügyrendjének megállapításáról;
3.2.2. a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan, saját munkaterve elfogadásáról.
3.3. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt:
3.3.1. a helyi közutakat osztályba sorolja a településrendezési tervek figyelembevételével; [5/2004. (I. 28.) GKM rendelet melléklete]
3.3.2. a közút forgalmi rendjéről, kivéve az átmeneti forgalmi rend módosítást, valamint – az forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint gondoskodik a közúti jelzések elhelyezéséről, fenntartásáról és eltávolításáról [1988. évi I. törvény 34. § (2) bekezdés,
3.3.3. Az Abokom Közhasznú Nonprofit Kft. kül- és belterületi közutak fenntartási feladatainak ellátáshoz az állagmegóváshoz, tervszerű karbantartások elvégzéséhez készített éves terv jóváhagyásáról minden év március 01. napját követő ülésén, valamint az ütemtervben foglaltak végrehajtásának elfogadásáról,
3.3.4. Az Abokom Közhasznú Nonprofit Kft. belvíz elleni védekezési feladatinak ellátáshoz készített karbantartási terv jóváhagyásáról minden év március 01. napját követő ülésén, valamint az ütemtervben foglaltak végrehajtásának elfogadásáról,
3.3.5. Dönt a tárgyévben kiírt „Virágos Abonyért” pályázat elbírálásáról.
3.3.6.19 Dönt az önkormányzati támogatással megvalósuló járdaépítésekre beérkezett pályázatok elbírálásáról.
3.4. Előkészíti:
3.4.1. a város marketing stratégiájára vonatkozó önkormányzati koncepció elfogadását
3.4.2. a munkahelyteremtő beruházások megtelepedését szolgáló intézkedések tervezeteit
3.4.3. a gazdaságfejlesztési célt szolgáló testvérvárosi kapcsolatok kiépítését.
3.5. A bizottság véleményezi:
3.5.1. az önkormányzat gazdasági program tervezetet; a költségvetési rendelet tervezetet és a végrehajtásról szóló tájékoztatókat, beszámolókat; valamint a zárszámadási rendelet tervezetet
3.5.2. a városfejlesztést szolgáló koncepciók, továbbá az önkormányzatnak az idegenforgalom helyi fejlesztésére, a területi érdekeknek az országos érdekekkel való összehangolására vonatkozó koncepció tervezetet;
3.5.3. a Pest Megyei Területrendezési Terv felülvizsgálatához kapcsolódó képviselő-testületi előterjesztéseket;
3.5.4. a Településfejlesztési Koncepciót és módosítási tervezetet;
3.5.5. az Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatot;
3.5.6. a Településszerkezeti Terv annak módosítását, és a Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv, valamint annak módosításaival kapcsolatos előterjesztéseket;
3.5.7. az önkormányzat idegenforgalmi rendeltetésű fejlesztéseire, beruházásaira, az idegenforgalmi rendeltetésű vagyontárgyainak hasznosítására vonatkozó előterjesztéseket;
3.5.8. az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról, propagálásáról szóló, a város idegenforgalmának alakulását elemző előterjesztéseket;
3.5.9. idegenforgalmi intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről szóló előterjesztéseket;
3.5.10. az idegenforgalmi és nemzetközi megállapodások tervezetét;
3.5.11. bel- és külföldi önkormányzattal való együttműködésről, új kapcsolatok kialakításáról, nemzetközi önkormányzati és egyéb szervezethez való csatlakozásról készített megállapodás tervezeteket;
3.5.12. a feladatkörébe tartozó rendeletek-tervezetét;
3.5.13. a kormányzati terület- és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről és az ehhez kapcsolódó helyi feladatok meghatározásáról szóló előterjesztést;
3.5.14. üzleti park és egyéb területfejlesztési egység létrehozására vonatkozó előterjesztést;
3.5.15. helyi jelentőségű természeti értékek és területek védetté nyilvánításáról, óvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, valamint természeti állapotának fejlesztéséről való gondoskodás körében készített, továbbá a védettség feloldására irányuló előterjesztések tervezeteit;
3.5.16. a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyására, és a vízfogyasztás rendjének megállapítására vonatkozó döntési javaslatot;
3.5.17. a térképezési határkiigazítással kapcsolatos önkormányzati vélemény kialakítására vonatkozó előterjesztést;
3.5.18. az önkormányzat illetékességi területén lévő és műemléki oltalmat érdemlő értékek védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést;
3.5.19. a település műemlékileg védett területeinek szabályozási terv lapjára és annak módosítására vonatkozó tervezetet;
3.5.20. az önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú építmények vonatkozásában a mozgásukban korlátozott személyek részére a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget, használhatóságot megteremtő intézkedésekre kidolgozandó program tervezetet;
3.5.21. az önkormányzat EU integrációs és nemzetközi vonatkozású előterjesztéseit;
3.5.22. az EU tagsággal összefüggő intézményfejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztéseket;
3.5.23. művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezésére, áthelyezésére, lebontására, felújítására vonatkozó előterjesztéseket;
3.5.24. a szakbizottságok véleményének ismeretében a beruházások, felújítások indokoltságához, a beruházási javaslatokhoz, a beruházási programokhoz, és azoknak az éves költségvetésbe történő felvételt;
3.5.25. az önkormányzat illetékességi területén földrajzi nevek megállapítására, megváltoztatására irányuló javaslatot, tervezetet;
3.5.26. a polgármester, (alpolgármester), a jegyző által elébe terjesztett –feladatkörét érintő- javaslatokhoz, tervezeteket.
3.6. Ellenőrzheti:
3.6.1. az idegenforgalmi, valamint terület- és település fejlesztési célokat szolgáló támogatások felhasználását;
3.6.2. a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását;
3.6.3. a közterületek tisztántartásával kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását;
3.6.4. a közhasználatú zöldterületek fenntartásával kapcsolatos önkormányzati feladatellátást;
3.6.5. a város területén helyi védelem alatt álló építmények védelmével kapcsolatos tevékenységet;
3.6.6. a csapadék és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése, a védőművek fenntartása, fejlesztése, és azokon a védekezés ellátása körébe tartozó önkormányzati feladatellátást;
3.6.7. folyamatosan ellenőrzi a vásárok és a piac rendjét;
3.6.8. az önkormányzat közútkezelői feladatainak ellátását;
4. KÖZNEVELÉSI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
4.1. Feladatköre:
4.1.1. A köznevelési ellátásról való gondoskodás körében a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, döntés a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben, illetve a polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntések véleményezése a képviselő-testület által meghatározott, továbbá a polgármester által igényelt körben.
4.1.2. Az óvodáról az alap- és középfokú oktatásról és nevelésről való gondoskodás körében, valamint a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység támogatása körében, a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás körében, valamint a sportról szóló törvényben meghatározott helyi önkormányzati feladatellátás körében a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, e döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, döntés a képviselő-testület által hatáskörébe utalt kérdésekben; illetve véleményezés a polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörben történő döntésekben a képviselő-testület által meghatározott, továbbá a polgármester által igényelt körben. Részvétel a köznevelési, és ifjúságpolitikai tevékenységekkel kapcsolatos helyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásában.
4.2. Saját hatáskörben dönt:
4.2.1. ügyrendjének megállapításáról;
4.2.2. a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan saját munkaterve elfogadásáról.
4.3. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt:
4.3.1. a maximális létszámtúllépés fenntartói engedélyezéséről a köznevelési intézményekben;
4.3.2. az óvodák nevelési év lezárásáról szóló tájékoztatójának elfogadásáról;
4.3.3. az óvodaköteles gyermekek óvodai beiratkozásáról szóló tájékoztató elfogadásáról;
4.3.4. a képviselő-testület által hatáskörébe utalt egyéb kérdésekben.
4.4. Előkészíti:
4.4.1. a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, és rendelet-tervezeteket;
4.4.2. a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket;
4.4.3. kezdeményezheti címzetes óvodavezetői, illetve címzetes igazgatói cím adományozását, kezdeményezhet továbbá felelősségre vonást, illetve elismerést;
4.4.4. az „Abony Közneveléséért”, kitüntetés adományozásának előkészítésével kapcsolatos előterjesztést.
4.5. A bizottság véleményezi:
4.5.1. feladatkörét érintő területen az önkormányzat intézményrendszere szervezetének kialakítására, változtatására irányuló tervezethez; a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket;
4.5.2. az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények elnevezésére, alapító okiratuk elfogadására, módosítására, kiegészítésére vonatkozó előterjesztéseket;
4.5.3. az önkormányzat tulajdonában, fenntartásában lévő köznevelési intézmény tulajdonosi, vagy fenntartói jogának – részben vagy egészben – más fenntartónak való átengedéséről szóló előterjesztés-tervezetet;
4.5.4. a feladatkörét érintő rendeletek-tervezetét;
4.5.5. a köznevelés közfeladatai ellátása körébe tartozó előterjesztéseket;
4.5.6. a helyi gyermek és ifjúsági feladatok meghatározására irányuló koncepciókat, tervezeteket, előterjesztéseket;
4.5.7. a gyermekekkel és ifjúsággal foglalkozó szervezetekkel, a drog (kábítószer, alkohol, dohányzás) fogyasztás visszaszorításával kapcsolatos előterjesztéseket;
4.5.8. a képviselő-testület munkaterv-tervezetet;
4.5.9. az önkormányzat gazdasági programja tervezetet, a költségvetési rendelet tervezetet és a végrehajtásról szóló tájékoztatókat, beszámolókat; valamint a zárszámadási rendelet tervezetet;
4.5.10. a diákok foglalkoztatásával kapcsolatos javaslatokat;
4.5.11. a polgármester, (alpolgármester), a jegyző által elébe terjesztett feladatkörébe tartozó javaslatokhoz, tervezetekhez;
4.6. Ellenőrizheti:
4.6.1. a polgármesteri hivatalnál a bizottság feladatkörébe tartozó képviselő-testületi döntések, valamint a bizottság által átruházott hatáskörében hozott döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló munkát;
4.6.2. a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények tevékenységét a képviselő-testület, vagy a polgármester jóváhagyásával;
4.6.3. azon képviselő-testület döntések végrehajtását, amelyek előkészítésében részt vett;
4.6.4. a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek hatályosulását, és javaslatot tesz azok módosítására;
4.6.5. nevelési évenként egy alkalommal átfogó beszámolót kérhet az önkormányzat fenntartásában lévő köznevelési intézmények vezetőitől az intézmények tevékenységéről;
4.6.6. értékelheti az önkormányzat fenntartásában lévő köznevelési intézményben a nevelési program végrehajtását, továbbá az intézményben folyó szakmai munka eredményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, és a gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket;
4.6.7. a nevelési intézményekben a továbbképzési program, valamint a nevelési program, a pedagógiai program összhangját, a továbbképzési program törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.
5. EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
5.1. Feladatköre:
5.1.1. Az egészségügyi ellátásról való gondoskodás körében a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, döntés a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben, illetve a polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntések véleményezése a képviselő-testület által meghatározott, továbbá a polgármester által igényelt körben.
5.1.2. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat területén az egészségügyi ellátást, a szenvedélybetegségek elleni küzdelem javítása érdekében tett intézkedéseket, a gyógyító, megelőző ellátást, valamint a közegészségügyi és járványügyi helyzetet.
5.1.3. Figyelemmel kíséri az egészségügyi intézmény, valamint a vállalkozási formában működő alapellátást nyújtó házi, gyermek, valamint fogorvosok működését, működésükhöz szükséges feltételek alakulását, fejlesztésükhöz szükséges eszközöket.
5.2. Saját hatáskörben dönt:
5.2.1. ügyrendjének megállapításáról;
5.2.2. a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan saját munkaterve elfogadásáról.
5.3. Előkészíti:
5.3.1. a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, és rendelet-tervezeteket;
5.3.2. a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket;
5.3.3. az egységes egészségügyi koncepció megalkotását;
5.3.4. az „Abony Város Egészségügyéért” kitüntetés adományozásának előkészítésével kapcsolatos előterjesztést;
5.3.5. a felnőtt háziorvos letelepedesének támogatásáról szóló előterjesztést;
5.3.6. a rezidens ösztöndíj programmal kapcsolatos előterjesztést.
5.4. A bizottság véleményezi:
5.4.1. feladatkörét érintő területen az önkormányzat intézményrendszere szervezetének kialakítására, változtatására irányuló tervezethez; a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével valamint az ellátására, fejlesztésére vonatkozó koncepciókat, előterjesztéseket;
5.4.2. az önkormányzat gazdasági programja tervezetét, a költségvetési rendelet tervezetet és a végrehajtásról szóló tájékoztatókat, beszámolókat; valamint a zárszámadási rendelet tervezetét;
5.4.3. az egészségügyi, szociális, és gyermekjóléti intézmények vezetői állására benyújtott pályázatokhoz, elbírálására javaslatot tesz a képviselő-testületnek, valamint a területi ellátási kötelezettséget is vállaló háziorvosi praxis szerződéskötésére irányuló kérelmeket;
5.4.4. a szociális ellátó és gyermekjóléti intézményrendszer, valamint egészségügyi ellátó intézményi rendszer fejlesztésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókhoz, tervezetekhez, az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás körébe tartozó koncepciókhoz, beszámolókhoz, és orvosi ügyelettel kapcsolatos előterjesztéseket;
5.4.5. a város területén működő egészségügyi intézmény munkáját;
5.4.6. a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzetek kialakítását;
5.4.7. az egészségügyi ellátás területére vonatkozó megállapodásokat;
5.4.8. az egészségügyi szolgáltatóval létrejött feladatátadási szerződés megkötését a működtetési jog jogosultjának változása esetén;
5.4.9. az Önkormányzat által támogatott egészségügyi célú pályázatokat;
5.4.10. a feladatkörét érintő rendeletek-tervezetét;
5.4.11. a képviselő-testület munkaterv-tervezetét;
5.4.12. az önkormányzat gazdasági programja tervezetét, a költségvetési rendelet tervezetét és a végrehajtásról szóló tájékoztatókst, beszámolókat; valamint a zárszámadási rendelet tervezetét;
5.4.13. gyógyszertár létesítésével kapcsolatos előterjesztést;
5.4.14. a gyógytestneveléssel összefüggő előterjesztéseket;
5.4.15. a polgármester, (alpolgármester), a jegyző által elébe terjesztett feladatkörébe tartozó javaslatokat, tervezeteket;
5.5. Ellenőrzi:
5.5.1. a polgármesteri hivatalnál a bizottság feladatkörébe tartozó képviselő-testületi döntések, valamint a bizottság által átruházott hatáskörében hozott döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló munkát;
5.5.2. a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények tevékenységét a képviselő-testület, vagy a polgármester jóváhagyásával;
5.5.3. azon képviselő-testület döntések végrehajtását, amelyek előkészítésében részt vett;
5.5.4. a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek hatályosulását, és javaslatot tesz azok módosítására;
5.5.5. a feladatkörébe tartozó intézmények tevékenységét a képviselő-testület, vagy a polgármester felhatalmazása alapján;
6. KÖRNYEZET- ÉS KLÍMAVÉDELMI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
6.1. Feladatköre:
6.1.1. A környezetvédelem körében a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, döntés a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben, illetve a polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntések véleményezése a képviselő-testület által meghatározott, továbbá a polgármester által igényelt körben.
6.1.2. A környezetvédelem, a zaj- és rezgésvédelm, a levegőtisztaság védelem önkormányzati feladat- és hatásköreinek ellátásával, valamint az önkormányzat részére, törvény által kötelezően előírt, más jogszabály által biztosított, illetve a képviselő-testület által felvállalt feladatokban a helyi érdekű környezetvédelmi ügyek megoldásában való részvétel.
6.2. Saját hatáskörben dönt:
6.2.1. ügyrendjének megállapításáról;
6.2.2. a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan saját munkaterve elfogadásáról.
6.3. Előkészíti:
6.3.1. a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, és rendelet-tervezeteket;
6.3.2. a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket;
6.3.3. az önálló települési környezetvédelmi programot;
6.4. A bizottság véleményezi:
6.4.1. a feladatkörét érintő rendeletek-tervezetét;
6.4.2. a képviselő-testület munkaterv-tervezetét;
6.4.3. az önkormányzat gazdasági programja tervezetét, a költségvetési rendelet tervezetét és a végrehajtásról szóló tájékoztatókat, beszámolókat; valamint a zárszámadási rendelet tervezetét;
6.4.4. a területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítására, csendes övezet kialakításának elrendelésére; helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítására vonatkozó tervezeteket, és a védett kategóriába tartozó területeken alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi követelmények megállapítására irányuló tervezetet;
6.4.5. a hulladék kezelésével, elhelyezésével és ártalmatlanításával kapcsolatos előterjesztést;
6.4.6. az önkormányzat illetékességi területére jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat meghatározó szabályokat tartalmazó önkormányzati rendelet tervezetet;
6.4.7. a városfejlesztési célú előterjesztések véleményezése során törekszik érvényesíteni a környezetvédelem követelményeit, elősegíteni a környezeti állapot javítását;
6.4.8. környezetvédelmi szempontból az önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztéseket;
6.4.9. a polgármester, (alpolgármester), a jegyző által elébe terjesztett feladatkörébe tartozó javaslatokhoz, tervezetekhez;
6.5. Ellenőrzi:
6.5.1. a polgármesteri hivatalnál a bizottság feladatkörébe tartozó képviselő-testületi döntések, valamint a bizottság által átruházott hatáskörében hozott döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló munkát;
6.5.2. a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények tevékenységét a képviselő-testület, vagy a polgármester jóváhagyásával;
6.5.3. azon képviselő-testület döntések végrehajtását, amelyek előkészítésében részt vett;
6.5.4. a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek hatályosulását, és javaslatot tesz azok módosítására;
7. melléklet a 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelethez
1. A hivatal megnevezése, jogállása, irányítása, vezetése
1.1. A hivatal elnevezése: Abonyi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: hivatal).
1.2. A hivatal Abony Város Önkormányzata által alapított, a polgármester irányításával, a jegyző vezetésével működik.
1.3. A hivatal jogállása: a hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
1.4. A hivatal az önkormányzat működésével, az önkormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásával, az önkormányzati és közigazgatási hatósági ügyek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el.
1.5. A polgármester a hivatal vonatkozásában ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 67. §-ában rögzített hatásköreit.
1.6. A jegyző a hivatal vonatkozásában ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. §-ában rögzített hatásköreit
1.7. A hivatal képviseletét a jegyző látja el. A jegyző a hivatal eseti képviseletére – az aljegyző akadályoztatása vagy az aljegyzői állás betöltetlensége esetén – a hivatal köztisztviselőinek meghatalmazást adhat.
1.8. A jegyző ellátja az adócsoport szervezeti egység vezetésével járó feladatokat.
1.9. A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti
1.10. Az aljegyző által ellátandó feladatokat a jegyző határozza meg.
2. A hivatal belső szervezeti tagozódása
2.1. A hivatal feladatait az alábbi osztályi és csoport szintű szervezeti tagozódásban látja el. A szervezeti tagozódás szempontjából a titkárság az osztállyal esik egy tekintet alá.
2.2. A hivatal szervezeti egységei:
a) Titkárság
b) Gazdasági Osztály
c) Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya
d) Településfejlesztési osztály
e) Adócsoport
2.3. A Hivatal munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, a belső szervezeti egységei közötti munkamegosztás rendjét és a konkrét feladatokat az Abonyi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.
2.4. A hivatal létszámát az Önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg.
2.5. A jegyző minden hétfőn 15:00 – 18:00 óra között ügyfélfogadást tart.
3. A munkaszüneti nap
8. melléklet a 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelethez
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013310 |
Köztemető fenntartás-üzemeltetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
013330 |
Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés |
|
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
018034 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
|
031060 |
Bűnmegelőzés |
|
041140 |
Területfejlesztés igazgatása |
|
041232 |
Start – munka program – Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
045170 |
Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása |
|
047120 |
Piac üzemeltetése |
|
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
062010 |
Településfejlesztés igazgatása |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
|
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
074031 |
Család- és nővedelmi egészségügyi gondozás |
|
081043 |
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
|
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
|
082070 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása |
|
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
084020 |
Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
104035 |
Bölcsődei étkeztetés |
|
104037 |
Intézményen kívüli étkeztetés |
9. melléklet a 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelethez
1. Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely fenntartásával a múzeumi kiállítóhely biztosítása
2. Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Humán Szolgáltató Központja útján Támogató Szolgálat és a közösségi ellátás biztosítása
3. Járóbeteg szakellátás
4. Az Abonyi Polgármesteri Hivatal keretében közterület-felügyelet
5. Fürdő- és strand szolgáltatás
6. Táboroztatás
10. melléklet a 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelethez
1.20 A társaság neve: Abonyi Városfejlesztő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
2.21 A társaság neve: ABOKOM Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
3. A társaság neve: DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Korlátolt Felelősségű Társaság (tulajdonrész: 1,743%)
Az 54. § (2) bekezdés 3. pontját az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 56. § (5) bekezdése az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 65. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet 15.2.4. pontját az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 17.1. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 17.2. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 17.3. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 17.4. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 1. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet 1.3.8. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet 1.3.9. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet 1.3.10. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet 1.3.16. pontját az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. melléklet 1.3.17. pontját az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. melléklet 1.4.6. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet 1.4.8. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet 1.4.9. pontját az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 6. melléklet 2.4.3. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet 3.3.6. pontját az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 10. melléklet 1. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 2. pontja az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.