aa) A közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

ab) A művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

ac) A kialakult geomorfológiai formák természetes domborzati adottságai és láthatósága megőrzendők.

ad) Új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, legfeljebb 3%-os beépítettséggel történhet.

ae) Új üzemanyagtöltő állomás és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető.

af) Csarnok nem helyezhető el.

ag) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.

ah) Új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető, célkitermelőhely nem létesíthető, felszíni tájsebeket rendezni kell.

ai) Mezőgazdaságilag műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt. A művelt telek fennállását a szőlő esetében a hegybíró igazolja. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek. Az épület, építmény használatbavételi engedélyének kiadását követő egy év elteltével és azt követően évente a hegybíró ellenőrzi a művelés fennállását. Ha a tényleges művelés megszűnt, akkor a művelés jogán megvalósított épületet, építményt el kell bontani.

ba) Az övezetben 3000 m2-nél kisebb telket közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetben lévő telek kivételével kialakítani nem szabad.

bb) Gazdasági épülettel beépíthető minimum 2000 m2, minimum 80 %-ban szőlővel vagy gyümölcsössel beültetett, művelési ágba bejegyzett és gondozott terület.

bc) Szőlő- és gyümölcsös művelést, feldolgozást, tárolást és a borturizmust szolgáló épülettel beépíthető földfelszín felett a terület 3 %-a, legfeljebb 150m2 bruttó alapterületű egyetlen épülettel, a terepszint alatt szintén egyetlen földdel borított pincével a terület 10%-a, amennyiben az övezetben előírt minimális telekméretnek és művelési módnak a terület megfelel.

bd) Az épület tetőterében terasz nem alakítható ki.

be) Az építménymagasság 4 m lehet, de a legmagasabb homlokzat sem lehet több mint 6 m az oromfal beszámítása nélkül.

bf) Lakóház, lakókocsi, lakókonténer, mobilház, készház, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíz tározó, állattartó épület nem építhető, tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve fedetten helyezhető el.

bg) A 100 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tájba illesztését igazolni kell.

bh) Birtokközpont nem alakítható ki.

bi) Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kő-kép stb.) maximum 10m2 alapterülettel a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.