„1/A. § Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás vagy egyéb szempontból kiemelt beruházás esetén az érintett területre vonatkozó kormányrendeletben (a továbbiakban: vonatkozó Kormányrendelet) meghatározott szabályozási előírások és beépítési paraméterek alkalmazandók azzal, hogy a vonatkozó Kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekben, vagy abban az esetben, ha a vonatkozó Kormányrendelet hatályát veszíti, e rendelet előírásait kell alkalmazni.”

„(4) Foghíj és beépítetlen saroktelek esetében a homlokzati síknak illeszkednie kell a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének közterület felőli homlokzati síkjaihoz, kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az illeszkedési szempontok az ettől való eltérést indokolják.

(5) Már kialakult zártsorú beépítésű területen épület közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő 2-2 csatlakozó épület homlokzatmagasságának számtani középarányosát legfeljebb 0,5 m-rel lépheti túl. Ennél nagyobb eltérés az építési övezetben megengedett nagyobb beépítési magasság ellenére sem engedélyezett. Amennyiben valamely figyelembe vett szomszédos épület homlokzatmagassága az építési övezetben előírt legnagyobb beépítési magasság határértékét meghaladja, vagy legkisebb beépítési magasság határértékét nem éri el, úgy a számítás során az adott határérték szerinti számot kell figyelembe venni az épület homlokzatmagassága helyett.”

„(7) Takaratlan tűzfal olyan esetben sem maradhat, ahol olyan építési övezet van, ahol a beépítési mód szabadonállóan van meghatározva, de már kialakult tűzfal van. Ebben az esetben az adott telekhatáron meglévő tűzfalhoz is csatlakozni kell a tervezett beépítéssel.”

„(2) Az 1.a. mellékleten „telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó része” jelöléssel érintett területen kizárólag kerti építmény, valamint, ha az a közműszolgáltatók által elvárt módon nem telepíthető máshogyan, akkor közmű műtárgyak helyezhetők el.”

„(4) Az építési övezetekben olyan telkek esetében, ahol lakó rendeltetés elhelyezése is megengedett, a telkek zöldfelületeinek minden 100 m²-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni, kivéve olyan eseteket, ahol a telken csak a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló szolgálati lakás helyezhető el.”

„(3) Az épület melletti – az eredeti terepszinthez viszonyított – feltöltést a beépítésimagasság-számítás során figyelembe kell venni. Ahol az eredeti terepszint nem állapítható meg, ott a szomszédos telkek csatlakozó telekhatárait összekötő terepszintet kell figyelembe venni.”

„(3) A parkolófelületek, teremgarázsok és parkolóházak kialakítása során parkológép nem alkalmazható.”

„(4) A parkolók és az azok megközelítését szolgáló utak nem alakíthatók ki a telek zöldfelületként figyelembe vett területén.”

„(1) Közterületen, közterületi övezetekben, valamint közforgalom elől el nem zárt magánutakon és magánterületeken kioszk elhelyezhető, meglévő kioszk építmény felújítható, elbontható vagy újjáépíthető, abban az esetben is, ha erre az 1.a. melléklet külön építési helyet nem jelöl ki.”

„(1) A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális szélességi méretek tartandók be:

„(4) Ahol az 1.a. melléklet „közforgalom elől el nem zárt magánút területe” jelölést tartalmaz, ott az 1.c. mellékletben az építési övezetekre meghatározott szabályozási határértékeket a közforgalom elől el nem zárt magánút területével csökkentett területre kell figyelembe venni.

(5) Magánutat a vonatkozó egyéb szabályok betartása mellett bármely építési övezetben és övezetben ki lehet alakítani, azonban ahol az 1.a. melléklet „közforgalom elől el nem zárt magánút területe” jelölést tartalmaz, ott a magánút helyét és méretét az 1.a. melléklet szerint kell figyelembe venni és kialakítani.”

20. § (1) Közforgalom elől el nem zárt magánutakon és magánterületeken a településrendezési szerződésben rögzített feltételekkel, de a közterületekre vonatkozó egyéb szabályok betartásával lehet építési tevékenységet folytatni.

(2) Ingatlan közforgalom elől el nem zárt magánterületén a közlekedési rendeltetés számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető és üzemeltethető.”

20/A. § Azon Vt-M-XI, Vi-2-XI, Ln-T-XI-I építési övezetekbe sorolt ingatlanok esetében, amelyeknél az 1.a. melléklet „településrendezési szerződés kötése kötelező” jelölést tartalmaz, olyan építési tevékenység, amelynek eredményeképpen legalább 100 lakás létesül, csak településrendezési szerződés megkötése esetén végezhető.”

„(8) Az építési övezetekben szállás jellegű rendeltetés elhelyezése esetén legalább a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott „B” kategóriájú pihenőházra vonatkozó, a szobánkénti fekvőhelyekre és a fekvőhelyenkénti alapterületre vonatkozó feltételeknek és követelményeknek meg kell felelni.

(9) Lakó és szállás jellegű rendeltetés helyiségei pince és alagsori szinteken nem helyezhetők el.

(10) A (11) bekezdés figyelembevételével az építési övezetekben az épület legmagasabb pontja az építési övezetben meghatározott beépítési magasság (épületmagasság, párkánymagasság) plusz 3,5 méter lehet. Az épület legmagasabb pontjának megállapítása során, ha az építési övezetben az 1.a. melléklet „építési helyen belül eltérő beépítési magasság szabály” jelölést tartalmaz, akkor az adott területen belül az ott feltüntetett értéket kell alapul venni.

(11) Lapostetős kialakítás esetén az Lk-1-XI, az Lk-2-XI, az Lk-T-XI, az Lke-1-XI és az Ln-3-XI-01 építési övezetekben az épület legmagasabb pontja az építési övezetben meghatározott beépítési magasság (épületmagasság, párkánymagasság) plusz 2,5 méter lehet.”

„(1) A telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatához, működéséhez szükséges kiegészítő rendeltetésű önálló építmények közül, egyéb rendelkezés hiányában minden építési övezetben és övezetben kizárólag a következők helyezhetők el:

„(4) Melléképítmény legmagasabb pontja lakóterületek és vegyes intézményi területek esetében 5 m magasan lehet.”

„(2) Előkert hiányában épület utcai homlokzatán legfeljebb a homlokzatszélesség 1/3-án és 100 méterenként legfeljebb 2 db garázskapu, vagy garázslehajtó létesíthető.

(3) Zártsorú tömbökön belül a terepszint alatti teremgarázsok a tűzrendészeti szabályok betartásával összenyithatók.”

„(6) Amennyiben meglévő épület, épületrész az 1.a. mellékleten jelölt építési helyen kívül esik, akkor azon állagmegóvás, felújítás és átalakítás végezhető, bővítés azonban csak az építési helyen belül lehetséges.

(7) Amennyiben meglévő épület, épületrész az 1.a. mellékleten jelölt telek be nem építhető részére esik, akkor azon állagmegóvás, felújítás és átalakítás végezhető, bővítés azonban csak ezen kívül, és az egyéb rendelkezések figyelembevételével lehetséges.”

„(1) A lakosság nyugalmának biztosítása érdekében a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el, meglévő bővítése, átalakítása vagy meglévő épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem megengedett lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezetekben és ezekkel közvetlenül szomszédos építési övezetekben. A rendelkezés alkalmazása során közvetlenül szomszédos építési övezetnek minősül azon építési övezet is, melyet csak közterület vagy magánút választ el egy másik építési övezettől.”

„33. § (1) Az általános rendeltetések elhelyezésére meghatározott szintterületi mutató értékeket (szmá, szmá+) az övezetben elhelyezhető rendeltetések és az ezekhez szükséges parkoló rendeltetések kialakítására is igénybe lehet venni. A parkoló többletértékként megadott értékeket (szmp, szmp+) kizárólag parkoló rendeltetés kialakítására lehet felhasználni.

(2) Az önálló helyiségként kialakított kerékpár- és motorkerékpár-tároló az szmp értékbe nem számítható bele.”

„(1) Új parkolóhelyek létesítése az alábbi esetekben szükséges:

„(4) A 3. melléklet alkalmazása során az abban foglalt kedvezményes értékek szempontjából meglévő épületnek tekintendő az az épület, amely e rendelet hatálybalépése idején használatbavételi engedéllyel rendelkezik.”

„(5) Az Ln-3-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben munkásszállást újonnan vagy rendeltetésmód-váltásként sem lehet elhelyezni.”

„(4) Az Ln-T-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben munkásszállást újonnan vagy rendeltetésmód-váltásként sem lehet elhelyezni.

(5) Az Ln-T-XI-GK építési övezetekben lakó és szállás rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db szolgálati lakást.

(6) Az Ln-T-XI-I-01 építési övezetben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 80-nal történő osztásának egész számú hányadosa.”

„(10) Az Lk-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben munkásszállást újonnan vagy rendeltetésmód-váltásként sem lehet elhelyezni.

(11) Az Lk-1-XI-09 építési övezetben, amennyiben e rendelet hatálybalépésekor meglévő épület párkánymagassága a kialakult állapot szerint meghaladja az 5,0 métert, akkor állagmegóvás, átalakítás, felújítás, korszerűsítés vagy esetleges újjáépítés esetén a szabályozási határértékek közül a legnagyobb párkánymagasság értéke 7,25 méter lehet.”

„(5) Az Lk-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben munkásszállást újonnan vagy rendeltetésmód-váltásként sem lehet elhelyezni.”

„(4) Az Lk-T-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben munkásszállást újonnan vagy rendeltetésmód-váltásként sem lehet elhelyezni.”

„(7) Az Lke-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben munkásszállást újonnan vagy rendeltetésmód-váltásként sem lehet elhelyezni.”

„(8) A Vt-M-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben munkásszállást újonnan vagy rendeltetésmód-váltásként sem lehet elhelyezni.

(9) A Vt-M-XI-01, Vt-M-XI-02 és a Vt-M-XI-03 építési övezetekben lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.

(10) A Vt-M-XI-KM-01 építési övezetben a közművek építményein túl az épületekben csak

(11) A Vt-M-XI-04 építési övezetben amennyiben lakó rendeltetés elhelyezése is történik, akkor a beépítettség legnagyobb mértéke terepszint felett 40%, a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke általános rendeltetésre (szmá érték) 2,75 m²/m², a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke pedig 30% lehet.

(12) A Vt-M-XI-04, Vt-M-XI-06, Vt-M-XI-07 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 70-nel történő osztásának egész számú hányadosa.

(13) A Vt-M-XI-04, Vt-M-XI-06, Vt-M-XI-07 építési övezetekben a „rendeltetéskorlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel nem érintett területeken lakó rendeltetés elhelyezhető, de az épületeken belül a lakó funkció mellett minimum a beépíthető szintterület 10%-ában a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban szereplő rendeltetéseket kell elhelyezni.”

„(4) A Vi-2-XI építési övezetekben a „rendeltetéskorlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel nem érintett területeken a földszinten lakó rendeltetés elhelyezése csak az oldal- és a hátsókert felé homlokzattal néző épületrészekben, és csak akkor lehetséges, ha a terepszint felett beépíthető építési hely figyelembevételével a földszinti homlokzat vagy homlokzatszakasz távolsága az érintett telekhatártól legalább 12,0 méter.”

„(10) A Vi-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben munkásszállást újonnan vagy rendeltetésmód-váltásként sem lehet elhelyezni.

(11) A Vi-2-XI-01, Vi-2-XI-02 és a Vi-2-XI-13 építési övezetekben lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.

(12) A Vi-2-XI-04 építési övezetekben lakó és szállás rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db szolgálati lakást.

(13) A Vi-2-XI-05 építési övezetben szociális rendeltetés, valamint lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db szolgálati lakást.

(14) Vi-2-XI-07, Vi-2-XI-08, Vi-2-XI-09, Vi-2-XI-10, Vi-2-XI-12 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 70-nel történő osztásának egész számú hányadosa.

(15) A Vi-2-XI-07, Vi-2-XI-08, Vi-2-XI-09, Vi-2-XI-10, Vi-2-XI-12 építési övezetekben a „rendeltetéskorlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel nem érintett területeken lakó rendeltetés elhelyezhető, de az épületeken belül a lakó funkció mellett minimum a beépíthető szintterület 10%-ában a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban szereplő rendeltetéseket kell elhelyezni.

(16) A Vi-2-XI-03, Vi-2-XI-04, Vi-2-XI-06, Vi-2-XI-11, Vi-2-XI-14, Vi-2-XI-15 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 80-nal történő osztásának egész számú hányadosa.

(17) A Vi-2-XI-10 építési övezetben a fővárosi helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása esetén az általános rendeltetésre meghatározott szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértékén (szmá) felül további 0,05 m²/m² szintterület vehető igénybe, melyet kizárólag a védett épület átalakítására lehet igénybe venni.

(18) A Vi-2-XI-10 építési övezetben a fővárosi helyi egyedi védelem alatt álló építmény az 1.a. mellékleten jelölt építési helyen belül átalakítható.

(19) A Vi-2-XI-10 építési övezetben az 1.a. mellékleten a „rendeltetéskorlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel érintett területsáv kivételével az oldalkertben az építési helyeken belül kialakított terepfelszín feletti beépítéseket összekötő építmények, műtárgyak, hidak a mértékadó árvízszint magasságáig kialakíthatók.”

„(3) A Gksz–2-XI jelű építési övezetekben a kötelező zöldfelületeken 150 m²-ként minimum 1 db fa, minimum 20 m² cserje és a fennmaradó területen gyep telepítendő.”

„(5) Az Gksz-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben munkásszállást újonnan vagy rendeltetésmód-váltásként sem lehet elhelyezni.”

„(1) A Zkp-XI-Kk, Zkk-XI jelű övezetek a közterületi rekreációs zöldfelületek kialakítására és fenntartására szolgálnak.”