Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete

Kunszentmárton város településképének védelméről

Hatályos: 2017. 12. 20- 2021. 10. 29

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete

Kunszentmárton város településképének védelméről

2017.12.20.

Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő- testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdés, a 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 6/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal;
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;
- Körös – Maros Nemzeti park Igazgatósága;
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; valamint
- a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)
véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Kunszentmárton Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Kunszentmárton város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, akik/amelyek Kunszentmárton város közigazgatási területén reklámot, reklámhordozót és cégért kívánnak elhelyezni.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a közúti közlekedésről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt, a közutak környezetében elhelyezett közúti jelző táblákra és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközökre;

b) a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampányeszköznek minősülő falragasz vagy felirat, mérettől és hordozóanyagtól függetlenül;

c) az önkormányzat, vagy megbízottja által a lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított hirdetőtáblákra.

2. A rendelet célja

2. § (1) E rendelet célja Kunszentmárton város jellegzetes és értékes településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem [a továbbiakban: helyi védelem] meghatározásával, a védetté nyilvánítás megszüntetésének szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép- érvényesítési eszközök szabályozásával;

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az egymástól elkülönülő jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó városrészek épített és természeti környezet összhangjának méltó megőrzése, megteremtése, valamint a városrészre jellemző településkép, városépítészeti értékek és a tervezett városképi elemek, településfejlesztési célok harmonikus összehangolása az illeszkedési elvárásokra, településképi követelményekre tekintettel.

(3) A reklámok mennyiségére és településképet befolyásoló jellegének meghatározására irányuló helyi szabályok megállapításának célja a településkép védelmének érvényre juttatása.

3. A helyi védelem célja

3. § (1) A helyi védelem célja az épített környezeti értékeinek védelme, fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, melynek érdekében Kunszentmárton Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a város közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A rendelet alkalmazása

4. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

5. § A rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t;

2. cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjában meghatározott fogalom;

3. cégtábla, cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, elérhetőségét, nyitva-tartását tartalmazó, az egységet magába foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített világítás nélküli tábla, vagy legfeljebb 10 szóból álló világítás nélküli áttört vonalszerű felirat;

4. címtábla, címfelirat: a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervek (jellemzően: költségvetési szervek, alapítványok, egyesületek, egyéb társadalmi szervek, egyházak) megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – valamint egyéb adatait feltüntető világítás nélküli tájékoztató tábla, vagy legfeljebb 10 szóból álló világítás nélküli áttört vonalszerű felirat;

5. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontjában használt fogalom;

6. építményrész: minden olyan építményszerkezet, műszaki alkotás, berendezés, eszköz, információhordozó, kiegészítő elem, egyéb műszaki berendezés, amely az építmény közterületről látható homlokzatának vizuális megjelenését befolyásolja;

7. fényreklám: saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú, világító reklámhordozó (pl. reklámdoboz, fénycsőreklám, futófény, led panel, videófal, monitor, stb.), mely állandó, vagy váltakozó fénykibocsátású;

8. földszínek: (más néven terraszínek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga;

9. közterület: közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület;

10. megállító reklámhordozó: valamely vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül a vállalkozás bejáratánál, a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil hirdetőeszköz, egyéb eszköz;

11. pasztel szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs;

12. plakát: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F §-a szerinti fogalom;

13. reklám: a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény szerinti gazdasági reklám, kivéve: cégér; kirakat; járművön elhelyezett reklám; ingatlanon elhelyezett elidegenítésre vonatkozó ajánlati felhívás (hirdetés);

14. reklámháló (építési reklámháló): a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti fogalom;

15. reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F §-a szerinti fogalom.

III. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

5. A helyi építészeti örökség védettségi kategóriái

6. § (1) A helyi védelem: a település egészére vagy összefüggő részére [helyi területi védelem], valamint egyes építményeire, ezek részleteire [helyi egyedi védelem] terjedhet ki.

(2) A helyi területi védelem:

a) a településszerkezetre (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),

b) a településképre (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c) településkarakterre (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) terjed ki.

(3) A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetének védelmére is kiterjeszthető.

(4) A helyi területi védelem az épített környezet olyan összefüggő részére terjed ki, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálja, az olyan térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. A településszerkezeti helyi területi védelem magába foglalja a településszerkezet, településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a helyi jelentőségű közterületek felületeire is. A településszerkezeti helyi területi védelem magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is.

(5) A helyi egyedi védelem:

a) építmény (épület és műtárgy), építmények együttesének egészére, vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

(6) A helyi védelem kategóriái:

a) E1 teljes védelem,

b) E2 tömeg, megjelenés védelme,

c) E3 homlokzati védelem,

d) E4 épületszerkezeti kialakítás védelme,

e) E5 homlokzati díszítő elem védelme,

f) E6 belső építészeti érték védelme,

g) E7 műalkotás (utcabútor, szobor, stb.) védelme

(7) Az Önkormányzat által helyi védelem alá helyezett épített környezeti értékek felsorolását a „Helyi értékek védelme – Értékvédelmi kataszter” című 1. számú melléklet tartalmazza.

6. A helyi védelemre vonatkozó általános szakmai követelmények

7. § (1) A helyi védelem alatt álló objektum tulajdonosa, használója köteles a jó műszaki állapot fenntartásának törvényes kötelezettségén belül a védett építészeti érték eredeti megjelenését az e rendeletben előírt módon megőrizni, illetve rongálódás esetén helyreállítani.

(2) A helyi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület csak a védelem megszüntetése után bontható le.

7. A helyi egyedi és területi védelem alá helyezési eljárás

8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről, a települési főépítész véleménye alapján, Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.

(2) A helyi védelem feladatait a Képviselő-testület a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki és Pályázatkezelő Osztályának bevonásával, a települési főépítész, a helyi társadalmi-, civil- és egyéb szervezetek véleményének kikérésével látja el.

(3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról – a hatályos jogszabályi előírások betartása mellett – a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület rendelettel, míg annak elutasításáról határozattal dönt. A Képviselő-testület döntését a települési főépítész véleményének figyelembevételével hozza meg.

(4) A helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati döntés szakmai megalapozására a hatályos szabályozási terv (rendezési terv) értékvédelmi munkarésze szolgál alapul. A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítésébe a települési főépítészt be kell vonni, amennyiben a védelem tárgya nem része az érvényes rendezési terv értékvédelmi munkarészének.

(5) Helyi érték védetté nyilvánítására, vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében, vagy önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,

b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,

c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,

e) a védelem fajtája,

f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

(6) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos előzetes egyeztetést és eljárást a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki és Pályázatkezelő Osztálya folytatja le.

(7) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetési eljárás kezdeményezését a helyben szokások módon közzé kell tenni 30 napra.

(8) A javaslattal érintett érték tulajdonosait írásban értesíteni kell a kezdeményezésről. Amennyiben az értesítés az érintettek felkutatása miatt aránytalanul nagy nehézségekbe ütközne, az értesítés közszemlére tétellel is történhet. Amennyiben az érintett ingatlant használó nem azonos az ingatlan tulajdonosával, a használó értesítése a tulajdonos útján történik.

(9) A védetté nyilvánítást megelőzően a védelemre javasolt értékről értékvédelmi vizsgálatot kell készíttetni, melynek elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik, de annak költségeit egyedi döntéssel a kezdeményezőre átháríthatja.

(10) Nem kell ismételten értékvédelmi vizsgálatot készíttetni azon helyi értékek vonatkozásában, melyekről a hatályos településrendezési terv készítése keretében már készült ilyen tartalmú értékvédelmi vizsgálat.

(11) Az értékvédelmi vizsgálat során, a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni, amely fotódokumentációból, felmérési tervből, leírásból, fellelhető archív dokumentumokból áll. Ezen dokumentációhoz kell csatolni az értékvédelmi vizsgálat során esetleg keletkező szakvéleményeket is.

8. A helyi egyedi és területi védelem megszüntetése

9. § (1) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn: a védelem tárgy természeti katasztrófa során megsemmisült, vagy a védett érték helyreállíthatatlanul megrongálódott.

(2) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét a polgármester közli a védett érték tulajdonosával, vagy tulajdonosaival, az ingatlant érintő közművek tulajdonosaival, a védetté nyilvánítás kezdeményezőjével, a védettség megszüntetésének kezdeményezőjével, a területileg illetékes építésügyi hatósággal, örökségvédelmi hivatallal és az ingatlan nyilvántartási bejegyzés érdekében a területileg illetékes földhivatallal. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti. A védelem megszüntetését nyilvánosságra kell hozni, és erről az érdekelt civil szervezeteket is tájékoztatni kell.

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított egyedi helyi érték megsemmisül, életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,

b) védetté nyilvánított helyi érték a védelem alapját képező értékei helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

(4) A védettség megszüntetésére irányuló javaslat melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

a) az érintett elem helyszínrajzát,

b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás), tájérték esetén a természeti tényező ismertetését

c) fotódokumentációt,

(5) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

9. A helyi védett értékek nyilvántartása

10. § (1) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték:

a) megnevezését

b) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám)

c) állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,

d) fotókat.

(2) A helyi védelemre kijelölt értéket meg kell jelölni, mely táblával történik. A jelölő táblán fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját. A tábla felirata: „helyi védett érték” vagy „helyi védettségű épület”, „Védetté nyilvánította Kunszentmárton Város Önkormányzata – dátum”. A megjelölést a tulajdonos a hatályos jogszabályok alapján tűrni köteles. Ez alól kivételek a szobrok, a köztéri műalkotások, illetve az emléktáblák. A jelzés elhelyezéséről és fenntartásáról Kunszentmártoni Önkormányzat Városgondnoksága gondoskodik, a védett objektum tulajdonosának előzetes – írásban történő – értesítése mellett.

(3) A tábla kihelyezése előtt az épület tulajdonosát a kihelyezésről értesíteni kell, amelyet az épület építészeti elemeihez igazodóan, annak jól látható részén kell elhelyezni.

10. A helyi védett értékek fenntartása

11. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.

(2) Az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatot előtérbe kell helyezni. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni.

11. A helyi egyedi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12. § (1) A helyi egyedi védelem körébe tartozó épületeken, épületrészeken, építményeken külső vagy belső felújítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, amely azoknak megjelenésére bármilyen hatással van, csak az V. fejezetben foglaltak betartása mellett szabad végezni.

(2) A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagával összhangban kell lennie.

(3) Törekedni kell a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, stb.) megtartására. Ezen változtatás csak igen indokolt esetben, megfelelő tervezői alátámasztással, a települési főépítésszel való egyeztetés mellett, az V. fejezet szerinti követelmények betartása mellett valósítható meg.

(4) A helyi egyedi védett épületeket, építményeket a hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni. A védett épületek eredeti tetőformája megtartandó.

(5) A tetőhéjazat, az eredetihez hasonló színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható.

(6) A megfelelő homlokzati tagozatok megtartandók vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállíthatók.

(7) A homlokzat burkolatai eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők.

(8) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni.

(9) Az eredeti építőanyagok az eredetihez hasonló megjelenést adó korszerű anyagokkal felválthatók, de az anyagszerűség megtartása alapkövetelmény.

(10) A helyi egyedi védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák lehetőleg az eredeti szerkezet és a belső értékek megtartásával végezhetők.

(11) A helyi egyedi védett épületen/építményen csak a látványt nem zavaró hatású antenna, hírközlési egység, illetve megújuló energiafelhasználás eszközei (pl. napelem) helyezhető el.

(12) A helyi egyedi védett épületen/építményen klíma- vagy légtechnikai berendezés, új parapet fűtőberendezés egysége, látható módon, védett utcai homlokzaton nem helyezhető el.

(13) A helyi egyedi védett népi/képzőművészeti alkotásokat, emléktáblákat az eredeti állapotnak megfelelő formában és anyaggal az eredeti felállítási helyükön, amennyiben erre nincs lehetőség, úgy arra megfelelő helyen (pl.: múzeum, temető) kell fenntartani. A közterületen lévő ilyen jellegű védett objektumok karbantartásáért Kunszentmártoni Önkormányzat Városgondnoksága, mint a közterület fenntartója felel.

12. A helyi védett értékek bontása

13. § (1) Helyi egyedi védett érték csak a védettség törlése után vagy az életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható el, a hatályos építésügyi jogszabályok figyelembevételével.

(2) A bontást megelőzően, a helyi védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték felmérése és fotódokumentációjának elkészíttetése.

(3) Amennyiben a védett érték a bontást követően nem kerül visszaépítésre és a bontás során egyes elemei megmenthetőek, illetve méretei megengedik és arra a tulajdonos nem tart igényt, úgy azt a területileg illetékes múzeumba be kell szállítani megőrzés céljából.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 2. melléklete tartalmazza, külterületen a kihirdetett magasabb szintű jogszabályok tartalmazzák.

(2) Településképi szempontból meghatározó terület:

a) belterületen:

aa) Városközpont településrész

ab) Történelmi településrész

b) külterületen:

ba) természetvédelemmel érintett területek.

14. Településképi szempontból meghatározó belterületi területekre vonatkozó építészeti követelmények

15. § (1) A lakóépületeken csak magastető alkalmazása lehetséges, 30- 45°-os tetőhajlásszöggel.

(2) Új lakóépület építése, meglévő lakóépületek héjazatának cseréje során nem megengedett a hullámpala, műanyag hullámlemez, trapézlemez, valamint a bitumenes hullámfedés. Lakóépületeknél zöld és kék tetőszín nem megengedett.

(3) A lakó- és középületek külső homlokzati felületképzésénél – a téglahomlokzatú épületek kivételével – csak pasztell színek alkalmazhatók, élénk színek csak kiegészítő színként alkalmazhatók.

(4) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása során el kell érni, hogy az a környezet kialakult állapotához igazodjon.

(5) Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához, igazodjon a környezetében lévő

a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz;

b) kialakult párkánymagasságokhoz;

c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz;

d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.

(6) Az egyedi homlokzatkialakítás során is az illeszkedés szabályait kell betartani, az alábbiak figyelembevételével:

a) Az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe.

b) A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is.

c) Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.

d) Magastetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor a tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.

(7) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását, a következőek figyelembe vételével:

a) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növények telepítésével,

b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát fizikailag korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon, teljes kifejlettsége esetén.

15. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése településképi szempontból meghatározó területeken

16. § (1) Épületen, építményen, előkertben az energiafogyasztást mérő berendezések és gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el, továbbá műemléki környezetben lévő épület utcafronti homlokzatán, csak a műemléki érdeksérelem nélkül helyezhető el.

(2) Épületeken antenna, hírközlési berendezés – a hátsókertre néző homlokzat kivételével - nem helyezhető el.

(3) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.

(4) Épületeken klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

(5) A város teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak csak közterületen helyezhetőek el.

16. Településképi szempontból meghatározó természeti területekre vonatkozó építészeti követelmények

17. § (1) A táj értékeinek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében, az épületek, építmények szabadon álló építési módban, telepszerűen helyezendők el. A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(2) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

a) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületek hosszúkásan nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

b) az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagyfesztávú ipari csarnoktól a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

(3) Szociális, iroda, lakó és szállás épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

(4) A majorsági/mezőgazdasági üzemi területeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében az ingatlan határokon védőfásítás szükséges.

(5) Településképi szempontból meghatározó természeti területnek minősül az 1. sz. mellékletben szereplő 38. sorszámú helyi érték.

(6) A természeti területek, ill. emlékek megóvása a település minden lakójának és minden szervezetnek kötelessége.

(7) A helyi jelentőségű természeti emlékek termőterülete védőövezetnek tekintendő. A védőövezet a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete körben 2 méterrel megnövelve. A védőövezeten belül tilos a talajt vízzáró burkolattal fedni és a védőövezeten belül mély-és magasépítési munkát végezni. Amennyiben a védőövezeten belül már létezik burkolat, építmény vagy közművezeték, úgy a védőövezet betartása azok cseréjekor, felújításakor, átalakításakor érvényes.

(8) A helyi jelentőségű természeti területek illetve emlékek védelme érdekében a természet védelméről szóló törvény és vonatkozó egyéb országos jogszabályok előírásait be kell tartani.

(9) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett fasorban lévő, valamint egyes védett faegyedek természetes állapotának megváltoztatásához.

(10) A helyi jelentőségű természeti területek és emlékek állapotának jelentős mértékű megváltoztatása (fakivágás) engedélyezéséhez a jegyző hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik.

(11) Védett növények, fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható ki, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent. A kivágás indokoltságát szakvéleménnyel vagy más módon (fényképfelvétel) dokumentálni kell. Fák kivágása építkezés miatt csak kivételes esetben engedélyezhető. Tőszáradt fát a kiszáradást követő 1 éven túl szabad csak kivágni, engedély alapján.

(12) A helyi jelentőségű természeti területek és emlékek egészségi állapotának megőrzése érdekében rendszeresen elvégzendő munkálatok:

a) A fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés)

b) A száraz ágrészek gondos időbeni eltávolítása, a növényi részek eltávolítása után sebkezelés.

c) A megfelelő növőtér - és a lombkoronának megfelelő földterület - állandó gyommentességének biztosítása.

(13) A védett fasorban lévő faegyed szükségessé vált kivágása után a pótlást a következő ültetési időszakban el kell végezni. A pótlásra kerülő egyed kizárólag a védett fasor fafajának megfelelő, előnevelt fa lehet. Védett fasor védőövezetébe a fasor fajától eltérő fajú faegyedet ültetni nem lehet. A fapótlási kötelezettség a tulajdonos feladata.

V. Fejezet

REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

17. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésére vonatkozó településképi szabályok

18. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Kormányrendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.

(2) Kunszentmárton város közigazgatási területén, a város szempontjából jelentős kulturális, sport, kereskedelmi, szolgáltató programokról, rendezvényekről való tájékoztatás, figyelemfelhívás érdekében évente legfeljebb összesen 12 naptári hét időszakra elhelyezhető:

a) közterületeken, intézményi épületeken molinó (az adott rendezvény időtartalmára);

b) intézmények területén hirdetőtábla, hirdetőoszlop, megállító tábla, plakát.

18. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése közterületen és a közterületről látható magánterületeken

19. § (1) A településkép védelme érdekében Kunszentmárton város közigazgatási területén lévő közterületeken, valamint a közterületről látható magánterületeken reklám és reklámhordozó csak az alábbiak betartása mellett helyezhető el:

a) a város területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

b) plakát max. 9 m2 felület lehet.

c) nem minősül közterületről látható magánterületnek a kirakatban, ill. üzlet ablakában elhelyezett reklám

d) az utcabútoron reklámelhelyezésre igénybe vehető felület meghaladhatja a 11 m2-t.

e) reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, elektromos- és távközlési oszlopon csak az adott szolgáltató előzetes engedélyével helyezhető el, az önkormányzati rendelet szerinti közterület használati díjak megfizetése mellett.

f) a reklám felirat típusának elsősorban az épület, vagy építmény homlokzatának stílusához kell alkalmazkodnia, vagy az illeszkedés elvét követnie.

g) állandó vagy váltakozó tartalmú hirdetmények belülről vagy kívülről megvilágított, ún. fényreklám alkalmazását mellőzni kell a forgalmas csomópontoknál a balesetmentes közlekedés érdekében,

h) a helyi építési szabályzat szerinti kereskedelmi, szolgáltató és ipari, gazdasági területeken reklám, reklámhordozó elhelyezhető;

i) a helyi építési szabályzat szerinti mezőgazdasági területen reklám, reklámhordozó elhelyezhető;

j) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

k) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülését a települési főépítész szakmai véleménye alapján a polgármester vizsgálja.

(3) A reklámhordozó közterületen történő elhelyezése esetén Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 14/2009. (IV.17.) önkormányzati rendeletében foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

19. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése helyi védett építmények esetében

20. § Az önkormányzati rendelet alapján helyi védett építményen, annak közterületről látható homlokzatán:

a) cégfeliratot, üzletmegnevezést és egyéb reklámfeliratot különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt tábla, vagy különálló betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőkben való felfestéssel oly módon szabad megvalósítani, hogy a felirat ne takarjon el építészeti tagozatot;

b) a felirat betűtípusának az épülethomlokzat stílusához kell igazodnia;

c) felirati tábla csak a bejárat mellett szerelhető fel;

d) konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel a homlokzathoz véleményezés nélkül valamely cég, üzletlánc tipizált reklámhordozója;

e) fényreklám alkalmazása nem megengedett.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP- ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

20. Településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

21. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység tervezett megkezdése előtt, illetve a településkép – védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kezdeményezésének írásban történő benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki és Pályázatkezelő Osztálya emlékeztetőt készít.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

21. Településképi bejelentési eljárás

22. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezéshez nem kötött építési- kivitelezési munkák, valamint reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése esetében a településképi követelmények megállapítása érdekében Kunszentmárton Város Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester) településképi bejelentési eljárást folytat le.

(2) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél írásbeli bejelentés formájában a polgármesternek címezve, a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki és Pályázatkezelő Osztályán kell kezdeményezni.

(3) A településképi bejelentési eljárásban a településképi követelmények érvényre juttatása céljából, a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.

(4) A településképi bejelentési eljárás alapján a tervezett tevékenység megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárás alapján hozott döntésével szemben a Képviselő- testülethez lehet fellebbezni.

22. Településképi véleményezési eljárás

23. § (1) A polgármester az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban településképi véleményezési eljárást folytat le.

(2) A településképi véleményezési eljáráshoz az ügyfél írásbeli megkeresést, kérelmet nyújt be a polgármesterhez címezve, a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki és Pályázatkezelő Osztályán.

(3) A polgármester településképi véleményének kiadásához kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.

(4) Amennyiben a polgármester a kérelem beérkezését követő 15 napon belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

23. Településképi bejelentési és településképi véleményezési eljárás közös szabályai

24. § A polgármester településképi véleményét, az alábbi helyi sajátosságok figyelembevételével hozza meg:

a) a kialakult utcahálózat, a beépítés módja, meglévő utcakép fennmaradásának érvényesülése;

b) a tervezett reklám, reklámhordozó és cégér esztétikus kialakítása, tömegformálása, homlokzat képzése és színezése.

c) A városközpont és történelmi településrészen új épület elhelyezési során az épület/épületrész kialakítására vonatkozóan: világos pasztell falszín, világos lábazatburkolat, magastetős kialakítás, piros cserépfedés engedélyezett, a meglévő épület tömegformálásának figyelembevétele mellett.

d) az épületek építészeti megjelenése a kialakult beépítésnek megfelelően környezetbe illő legyen, a fellelhető stílusjegyeket hordozza, hagyományos építőanyagok felhasználásával (tégla, cserépfedés, stb.) készüljön.

25. § (1) Az önkormányzati rendelet alapján helyi védett építményen, annak közterületről látható homlokzatán reklám, reklámhordozó és cégér elhelyezése esetén a polgármester az alábbiakat vizsgálja:

f) cégfeliratot, üzletmegnevezést és egyéb reklámfeliratot különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt tábla, vagy különálló betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőkben való felfestéssel oly módon szabad megvalósítani, hogy a felirat ne takarjon el építészeti tagozatot;

g) a felirat betűtípusának az épülethomlokzat stílusához kell igazodnia;

h) felirati tábla csak a bejárat mellett szerelhető fel;

i) konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel a homlokzathoz véleményezés nélkül valamely cég, üzletlánc tipizált reklámhordozója;

j) fényreklám alkalmazása nem megengedett.

24. A településképi kötelezés

26. § (1) A polgármester a településképi követelmények érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el, melyet helyszíni ellenőrzés előz meg. A helyszíni ellenőrzést a közterület- felügyelő végzi.

(2) A rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan birtokosa, használója, vagyonkezelője, ezek hiányában tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A településképi kötelezés beépítési, helyrehozatali, illetve beültetési kötelezettség lehet.

(4) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az ingatlan beépítésére, építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az ingatlan növényzettel való beültetésére kötelezheti, melyet határozatban rögzít.

(5) A polgármester a határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.

25. A településképi kötelezettség elmulasztása esetén irányadó szankciók

27. § (1) Amennyiben a felszólításra az elkövető 8 napon belül nem reagál, a polgármester településképi bírságot szabhat ki.

(2) A településképi bírság összege:

a) helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén minimum 5000 forint; maximum 200 000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén minimum 5000 forint; maximum 150 000 forint,

c) reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén minimum 5000 forint; maximum 100 000 forint.

(3) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.

(4) A polgármester elrendeli a településképet rontó reklámok, reklámhordozók és cégérek megszüntetését, és a reklám elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles azt elbontani, ha:

a) a települési főépítész szakmai véleménye alapján nem javasolt;

b) a reklámozott vállalkozás megszűnt;

c) lejárt, idejétmúlt a reklám, vagy műszakilag kifogásolható állapotba került;

d) nincs érvényes – külön önkormányzati rendelet szerinti – közterület-használati megállapodás.

(5) A reklámokat, reklámhordozókat elsősorban a kihelyező, ha a kihelyező szűnt meg, akkor az köteles eltávolítani 30 napon belül, akinek az érdekében a kihelyezés történt, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa.

(6) Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett reklámhordozók, nem az engedélyeknek megfelelő kivitelezéséből eredő lebontásáért az ingatlan tulajdonosa a reklámhordozó elhelyezőjével egyetemlegesen felelős.

26. Szabálytalanul elhelyezett reklámokra vonatkozó jogkövetkezmények

28. § (1) E rendeletben meghatározott kötelezettségek, szabályok betartását helyszíni szemle keretében Kunszentmárton Város közterület- felügyelője [a továbbiakban: közterület- felügyelő] ellenőrzi.

(2) Jogsértés esetén a közterület- felügyelő értesíti a polgármestert és a megyei kormányhivatalt. A szabálytalanul elhelyezett reklámok, reklámhordozók ügyében a megyei kormányhivatal jár el.

(3) Aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el, tartósan rögzít, közigazgatási bírsággal sújtható, melyet a közterület-felügyelő szab ki.

(4) Ha a helyszíni ellenőrzés során a reklámok, reklámhordozók vagy cégérek elhelyezésével kapcsolatos jogsértést az elkövető teljes mértékben elismeri, a közterület- felügyelő helyszíni bírságot szab ki, melynek összege 5 000 forinttól 100 000 forintig terjedhet. A közigazgatási bírság összege 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet.

(5) Ha a reklámot kihelyező azonnal eltávolítja a plakátot, a közterület- felügyelő eltekinthet a közigazgatási bírság, vagy a helyszíni bírság kiszabásától.

(6) Amennyiben a kötelezett a 27. § szerinti települési kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, úgy a polgármester elrendeli a szabálytalan reklám eltávolítását a kötelezett költségére. A kötelezés végrehajtását a polgármester a Kunszentmártoni Önkormányzat Városgondnoksága közreműködésével foganatosítja.

VII. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

27. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

29. § (1) Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyileg védett értékek megfelelő színvonalú fenntartásához és megjelenéséhez a tulajdonosokat – pályázat útján – anyagi támogatásban részesítheti. Ennek mértékét minden évben a költségvetés készítésekor kell meghatározni. Ugyanekkor kell meghatározni a tárgyévi támogatásra történő benyújtás határidejét.

(2) A támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Hatályba lépés

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a rendelet hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, a településképi törvényben alkalmazott eltérésekkel, valamint Kunszentmárton Város Önkormányzat Képviselő- testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 36/2009.(XII.11.) önkormányzati rendeletében foglalt szabályok betartása mellett.

29. Hatályon kívül helyező rendelkezések

31. § (1) Hatályát veszti Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő Testületének az épített és természeti környezeti értékeinek helyi védelméről szóló 7/2015. (V.01.) önkormányzati rendelet, valamint a reklámokra, reklámhordozókra és a cégérekre vonatkozó településképi követelményekről szóló 21/2017. (X.27.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 36/2009. (XII.11.) önkormányzati rendeletének következő pontjai:

a) 5§ (3) bekezdés l), m) pontja

b) 5. § (4) bekezdés l), m) pontja

c) 5. § (5) bekezdés i), m) pontja

d) 5. § (6) bekezdés l), m) pontja

e) 5. § (7) bekezdés f) pontja

f) 5. § (7.a.) bekezdés f) pontja

g) 6. § (6) bekezdés j) pontja

h) 7. § (2) bekezdés k) pontja

i) 7. § (3) bekezdés l) pontja

j) 7. § (4) bekezdés l) pontja

k) 7. § (5) bekezdés k) pontja

l) 7. § (6) bekezdés k) pontja

m) 7. § (8) bekezdés m) pontja

n) 9. § (3) bekezdés l) pontja

o) 11. § (14) bekezdés

p) 14. § (5), (7) bekezdés

q) 14. § (10) bekezdés c), d) pontja

r) 14§ (11) bekezdés d) pontja

s) 16§ (1), (2), (3) bekezdés

t) 17§ (1), (2), (3), (5) bekezdés

30. Az Európai Unió jogának való megfelelés

32. § A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.