1. § E rendelet célja Tatabánya Megyei Jogú Város sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, településképi követelményeknek, az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszernek, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöknek a meghatározásával.

2. § E rendelet hatálya Tatabánya Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § (1)

6. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Közgyűlés rendelettel dönt.

(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálattal is javaslatot tehet.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával a városi főépítész gondoskodik.

7. § (1) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(2) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

(3) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

8. § (1) Indokolt esetben a bontás engedélyezésének feltételeként előírható az egyes épületrészeknek, tartozékoknak megőrzése.

(2) Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.

9. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

10. § Az Önkormányzat a település hagyományos telekszerkezetű és beépítési módú jellegzetes településképű területeire a helyi területi védelmet az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.

11. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmét szolgálja.

(2) A területi védelem kiterjed:

12. § (1) Helyi védelem alatt levő területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén az épületek homlokzatképzésében, tömegtagolásában, elhelyezésében utalni kell történeti építési vonalakra.

(2) A területen, a település helyi karakterének megtartása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása során a környezettől idegen anyaghasználat, és építészeti megoldások nem alkalmazhatók.

(3) Új épület, épületrész építésénél a kialakult állapothoz igazodva kell meghatározni és kialakítani:

13. § A rendelet 1. mellékletben felsorolt épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékes elemeket tartalmaznak, kubatúrájuk és tömegképzésük illeszkedik a település hagyományához, ezért az egyes építészeti értékre vonatkozó építési követelményeket e rendelet szerint kell alkalmazni.

14. § (1) A rendelet 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonosa köteles jókarban tartani, állapotát megőrizni.

(2) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat, a homlokzatdíszítés, az ereszkiképzés, a lábazati megoldások, valamint a nyílászáró szerkezetek kialakításánál.

15. § A helyi védett épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti értékeinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

16. § (1) Alsógalla, Bánhida és Felsőgalla helyi területi védelemmel érintett területein a telkek utcai szélességét, épületek, kerítések tagolását meg kell őrizni.

(2) Meg kell tartani a történelmileg kialakult telekszerkezetet, a közterület-hálózatot, az oldalhatáros beépítési módot.

(3) Új épületek építésénél az utcaképet, az épületek tömeg, tetőzet, és homlokzati ritmusát, jellegét meg kell őrizni.

(4) Az új épületeket a kialakult, jellemző utcai térfal síkjához igazodóan kell elhelyezni.

(5) Az új épületek magassága nem térhet el az utcaképet meghatározó épületek magasságától.

(6) Tetőfedésre hagyományos, égetett agyag, cserépfedést kell alkalmazni, a tető hajlásszögét 35-45º közöttire kell megválasztani.

(7) A régi településképek „megelevenítése” érdekében, az egyszerű bejelentési körbe tartozó tervezett épületeket előzetes szakmai konzultáción be kell mutatni a városi főépítésznek, az ott elhangzott és írásba is foglalt szempontokat, javaslatokat kötelezően figyelembe kell venni.

(8) A közterület felé tömör kerítés létesíthető fa, kő, nyerstégla anyagokból, vagy vakolt felülettel, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli.

(9) A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni.

17. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán a nyílászárók színének, osztásainak, tok-és profilszélességének megváltoztatása csak a nyílászáró eredeti, építéskori állapot szerinti visszaállítása szerint megengedett. Az eredeti, építéskori állapot ismeretének hiányában az épület korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek tetősíkjainak a hajlásszöge csak az eredeti állapotnak megfelelő lehet.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló magastetős épületek tetőfedésének anyaga csak égetett agyagcserép lehet.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán külső tokos redőny beépítése és kirakatszekrény kihelyezése tilos.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.

18. § Óváros területén lévő helyi egyedi védett értékekre vonatkozó építészeti követelmények:

19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró, lehatárolható településrészek.

(2) Az Önkormányzat a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján, a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 3. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.

20. § Alsógalla, Felsőgalla:

(1) A kertvárosi karakterű lakóterületeinek övezeteiben, a meglévő építészeti arculat megőrzése és megerősítése érdekében az épületek utcai homlokzatát a területre jellemző karakterben kell megépíteni. Lekontyolt, cserépfedéssel fedett tetőforma mellett a homlokzaton hagyományőrző építészeti tagozatok, vakolat architektúra alkalmazása javasolt.

(2) Az intézményi karakterű, elsősorban a meglévő intézmények és szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló területeken a funkciójának megfelelő kialakítású, a környezethez igazodó, magastetős épületek helyezhetők el.

(3) Az autópálya észak-keleti oldalán lévő, a szabályozási terven „látványvédelmi szempontból fokozottan védett” domboldalakra készülő valamennyi tervet -a VI. fejezet szerinti szakmai konzultáción- előzetesen véleményeztetni kell a városi főépítésszel.

(4) Ipari karakterű átalakuló gazdasági területek területére vonatkozó előírások:

21. § Bánhida és Dózsakert

(1) A kertvárosi karakterű lakóterületeken csak magastetős épületek létesíthetők, melynek hajlásszöge minimum 30⁰-os lehet.

(2) A tetőfedés anyaga csak műanyag- és eternit hullámlemez, vagy fém trapézlemeztől eltérő anyagú lehet.

(3) Az utcafronti kerítés 30 cm lábazatmagasságig lehet tömör kivitelű. A kerítés anyaga csak hullámlemez, trapézlemez és natúr betonfelülettől eltérő lehet.

22. § Kertváros

(1) A nagyvárosias karakterű lakóterületek épületeinek tetőszintjén építési tevékenység csak az egész háztömbre készülő, egységes építészeti terv alapján lehetséges. A tetőfelület területének legfeljebb 70%-a építhető be, a megmaradó felületek 15%-án a közösség számára is elérhető, intenzív tetőkert és tetőterasz létesíthető.

(2) A tetőfelületen épülő új létesítmények lapos- vagy alacsony hajlásszögű, legfeljebb 15° emelkedésű tetővel alakíthatók ki.

(3) A kertvárosi karakteren belüli kisvárosias jellegű lakóterületek területén belül a kiskertek és az építési telkek lekeríthetők. A telken belül legalább 90% áttörtségű, legfeljebb 1,2 m magas kerítés létesíthető. A közterület felöli a kerítés legfeljebb 1,8 m magas, legalább 50%-ban áttört, hagyományos tégla, ill. vakolt architektúrájú, minimum 30 cm-es lábazattal kialakított, a meglévő építészeti arculattal harmonizáló kialakítású lehet.

(4) A lakóterületek főépületeinek átépítésénél, a meglévő építészeti arculatot követő tetőszerkezet építhető, többnyire az utcával párhuzamos nyeregtető, melyen természetes, égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló betoncserép héjalás alkalmazandó. Nem építhető manzárd tetőforma, a tető hajlásszöge 30-45° között szabadon megválasztható.

(5) A kétszintes, telkes beépítésű, többlakásos lakóépületeken emeletráépítés megengedett. Új emeleti szint a tető felületének legfeljebb 60%-án létesíthető, a maradvány területen tetőkert, tetőterasz kialakítható. Az új emeleti szint lapos- illetve alacsony hajlásszögű, legfeljebb 15° emelkedésű tetővel fedhető le.

23. § Újváros, Bánhida –Dózsakert, Óváros nagyvárosi karakterű lakóterületeire vonatkozó előírások:

(1) Az épületek felújításakor, a homlokzatok utólagos hőszigetelésekor az épületek nyílászárói csak azonos méretűek, anyagúak és megjelenésűek lehetnek.

(2) A redőnyök és egyéb árnyékoló szerkezetek megjelenése, elhelyezése, anyaga és színe azonos homlokzaton belül csak egységes lehet.

(3) A földszinten alkalmazott biztonsági rendszerek és rácsok kialakításának alkalmazkodnia kell a bejáratok és az üzletportálok kialakításához, színezéséhez, formavilágához.

(4) A homlokzatok újra színezésekor csak nem harsány, rikító színek alkalmazhatók.

(5) Az épületek utólagos hőszigetelése és új homlokzatképzés esetén a felületek homogenitásának fellazítása érdekében olyan színezési motívumok alkalmazhatók, melyek nem törik meg homlokzat eredeti horizontális és vertikális rendszerét.

(6) Az épületek házszáma jól látható helyen és méretben megjelenhet, léptékében alkalmazkodnia kell az adott homlokzat felületéhez.

(7) A lakótelepeken új magastető és tetőtérbeépítés csak a tízemeletesnél alacsonyabb épületeken megengedett.

(8) Az épületek homlokzatának felújításakor az előtetők és előlépcsők kialakítása csak a főépületével azonos anyaghasználatú és színezési rendszerű lehet.

(9) Egy épület homlokzati loggiának beépítése csak ott megengedett, ahol az egymás felett elhelyezkedő erkélyek, loggiák beépítése már 70%-ban megtörtént.

(10) Az épületek homlokzatán, külső klímaberendezés csak a közterületről nem látható módon, a kondenzvíz homlokzatra, közterületre vezetése nélkül helyezhető el.

24. § Nyugati Ipari park

(1) Az új csarnokokon kizárólag nem élénk színű és nem csillogó felületű héjazat és homlokzatburkolat alkalmazható.

(2) Homlokzatokon kizárólag a környezetbe olvadó -grafitszürke, antracit-, vagy a meleg-, visszafogott föld színek- alkalmazhatók.

(3) A parkolókat, kerékpártárolókat és várakozó helyeket növényzettel kell leárnyékolni, 4. parkolóhelyenként 1 db. nagy lombkoronát növelő fát kell ültetni.

(4) A telkeken lévő épületek és építmények anyaghasználata, tetőfedő anyaga csak egymással harmonizáló lehet.

(5) A tető fedésére és a homlokzat burkolására csak natúr alumínium lemezen, élénk színűre felületkezelt fémlemezen, eternit - és műanyag hullámlemezen kívüli más anyag alkalmazható.

(6) Magastető legfeljebb 12,0 m széles egységek fedésére alkalmazható, legfeljebb 20 fokos hajlásszöggel.

25. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket, építményeket a telkeken belül olyan módon kell elhelyezni, hogy azok közterületről ne látszódjanak, vagy ne mutassanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) Szerelt kémény legfeljebb 1,2 m kiállási hosszal, a tetőszínével harmonizáló színűre festve helyezhető el. Épületen kívül, önállóan álló szerelt kémény nem építhető.

(3) Napkollektor magastetős épületen csak a tetőfedéshez igazodóan, színben harmonizálóan, tetőablakok kiosztási rendszerével együtt tervezetten létesíthető.

26. § Energia vezetékek elhelyezése:

(1) Belterületeken és a külterületek beépítésre szánt területein már üzemelő, föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

(2) Tatabánya teljes belterületén meglévő, föld feletti elosztóhálózat rekonstrukcióját – föld feletti kivitelezéssel – kizárólag a meglevő és helyben maradó oszlopsoron lehet végrehajtani. Oszlopsor áthelyezést, vagy új oszlopsor elhelyezést igénylő hálózatépítés esetén – műszaki meghibásodás miatti oszlopcsere kivételével – a hálózatépítést földkábellel való fektetéssel kell megoldani.

(3) A külterületek beépítésre szánt területein üzemelő, föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója föld feletti kivitelezéssel is megoldható, ha az az oszlop azonos helyen történő cseréjét, vagy a meglevő oszlophoz képest legfeljebb 5 m‐en belüli áthelyezését igényli. Egyéb esetben a hálózatépítés már új építésnek minősül, amelyre az új építésre vonatkozó ágazati előírásokat kell figyelembe venni.

(4) Külterületek beépítésre nem szánt területein – az erdőterület kivételével – egysoros, közösen igénybe vett oszlopsoron kell a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre – közvilágítási igény felmerülése esetén – a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni.

(5) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadálya esetén az új hálózatot csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(6) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel kell építeni.

(7) Beépítésre szánt területen lévő ingatlanok villamosenergia bekötését csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni.

(8) Új földgázvezetéket és távhőhálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.

(9) Meglévő távhőhálózat rekonstrukcióját földalatti vezetésű, előszigetelt vezetékkel kell megoldani.

27. § Elektronikus hírközlés:

(1) Belterületen, valamint új beépítésre szánt területen, ahol a villamosenergia ellátó hálózatok földalatti elhelyezéssel építhetők, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell létesíteni.

(2) Belterületen és külterületek beépítésre szánt területein, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, az új elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

(3) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózat föld feletti elhelyezéssel is kivitelezhető, ha

(4) Vezeték nélküli szolgáltatás műtárgyait az Ipari Parkban, a Galla Ipari Övezetben és Bánhida városrészben:

28. § (1) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol azt szakértői vélemény indokolja.

(2) Az új közműépítmények létesítése, meglévő közműépítmények cseréje, átalakítása esetén, a díszkivilágítás elosztó szekrénye kivételével, –jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az elhelyezést

(3) A közműépítmények terepszint feletti takarása történhet:

(4) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(5) A közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható, örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(6) A közműépítmény tereprendezéssel történő takarása esetén, a földrézsűt gyeppel vagy talajtakaró cserjével kell fedni, a vízelvezetését biztosítani kell.

(7) A közműépítmény festése

(8) A gyalogos sáv és a telekhatár közötti sávban elhelyezett közműépítmény takarását biztosító műtárgy kialakításával, a mögötte lévő ingatlanon álló épülethez, kerítéshez kel illeszkedni. A takarást biztosító műtárgy az épület díszítőelemét, nyílását még részben sem takarhatja el.

(9) A közműépítmény takarását biztosító műtárgy fényvisszaverő anyagból nem készülhet.

29. § (1) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(2) Bármely utcabútortól számítva ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el, kivétel az utasvárók felülete, valamint a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezések, funkcionális célú utcabútorok, közérdekű reklámfelületek, továbbá az építési reklámháló.

(3) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus, meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(4) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

30. § (1) E rendelet 7. melléklete szerint meghatározott területen reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a 7. mellékletben meghatározott számban kizárólag utcabútor alkalmazásával lehet.

(2) E rendelet 8. melléklete szerint meghatározott területen nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területeken.

31. § (1) A 8. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület védelmi besorolása szerinti jellegét nem befolyásolja.

(2) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. Árnyékoló berendezés esetén, annak egész felülete hasznosítható reklámcélra.

32. § (1) A 9. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények számának húszszorosával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg. A 10. mellékletben meghatározott közterületeken kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő, közérdekű információ közlésére és reklám közzétételére létesíthető:

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell tartalmazzon.

33. § Közterületen reklám, illetve plakát csak

34. § (1) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm.rendelet rendelkezéseitől eltérni csak az alábbi esetekben lehet:

(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

35. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető vagy megbízottja, legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kezdeményezni a városi főépítészénél.

(2) A szakmai konzultációról keretében sor kerül a településképi véleményezési és bejelentési eljárást megelőzően:

36. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban, szakmai konzultáció kezdeményezése céljából, az építtetőnek vagy megbízottjának kérelmet kell benyújtania.

(2) A városi főépítész a konzultációs lehetőség biztosításáról a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül gondoskodik.

(3) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(4) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére –a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott, munkaközi dokumentációt, terv-vázlatot kell készíteni. A munkaközi dokumentációt

(5) A szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

(6) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történt, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, illetve rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Az ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az (5) bekezdés szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.

(8) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, az ismételt konzultáció során a terviratok között az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az ahhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(9) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz –azonosítható módon –tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

37. § (1) A polgármester a településképi véleményezési eljárás során a véleményét a 4. melléklet szerinti esetekben a Tatabányai Építészeti-műszaki Tervtanács, a 5. melléklet szerinti esetekben a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza. Amennyiben a Tervtanács – akadályoztatás miatt– szakmai álláspontját határidőben nem tudja kialakítani, a településképi vélemény a városi főépítész szakmai álláspontjára épül.

(2) A településképi véleményezési eljárás Tatabánya Megyei Jogú Város honlapjára feltöltött, vagy Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Főépítészi Irodáján személyesen átvehető kérelem benyújtásával indul.

(3) A településképi vélemény kialakítása során a más jogszabályban meghatározottakon túl az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

38. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden a közterületről, közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható:

(2) A településképi bejelentési eljárás Tatabánya Megyei Jogú Város honlapjára feltöltött, vagy Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Főépítészi Irodáján személyesen átvehető bejelentés benyújtásával indul.

(3) A polgármester a kérelem tárgyában a városi főépítész szakmai álláspontja alapján határoz.

(4) A bejelentési eljárásban a más jogszabályban meghatározottakon túl vizsgálni kell azt is, hogy a tervezett építési tevékenység, illetve rendeltetésmód változtatás:

(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívánalmainak, a tudomásulvételt igazoló hatósági határozat:

(6) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés

(7) A polgármester megtiltja reklámelhelyezés vagy reklámhordozó elhelyezését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a jogszabályoknak.

(8) A településképi bejelentés tudomásul vételét illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(9) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését -a szakmai szempontok figyelembevételével- a polgármesteri hivatal készíti elő.

39. § (1) A polgármester a településkép igényes alakítása és védelme érdekében a településképet romboló, vagy a szabálytalan, elavult, gondozatlan állapotok megszüntetésére – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le.

(2) Az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő biztosításával felszólítja a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett ingatlan tulajdonosát kötelezheti:

40. § (1) A polgármester az ingatlantulajdonost az 39. § (3) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg 50.000 forinttól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírságnak megfelelő településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezheti, mely ismételten is kiróható.

(2) A településkép-védelmi bírság mértékének megállapítása során a polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:

(3) A kiszabott közigazgatási bírságot az ingatlantulajdonos a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.

(4) A végleges döntés alapján kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt végleges döntéssel kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani.

41. § (1) Tatabánya Megyei Jogú Város a településképi véleményezési eljárás szakmai alátámasztása céljából működteti a Tatabányai Építészeti-műszaki Tervtanácsot.

(1) A Tervtanács az alábbi öt, szavazattal rendelkező tagból áll:

(2) A Tervtanács szakmai véleményének megalapozása érdekében szakértőt kérhet föl.

(2) Az építészeti-műszaki tervtanács összetételét, működési feltételeit jelen önkormányzati rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

42. § (1) A települési önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit az Értékvédelmi Támogatás-ból, továbbiakban: ÉT segítheti.

(2) Az ÉT a települési önkormányzat éves költségvetésében szerepel.

43. § (1) Az ÉT-t értékvédelmi pályázat útján lehet igénybe venni.

(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően - a városi főépítész javaslatára- a Közgyűlés írja ki.

(3) A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire, értéknövelő tevékenységre adható. A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(4) Amennyiben az ÉT-ra elkülönített pénzalap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy városi főépítész javaslatára a Közgyűlés dönt annak felhasználásáról.

(5) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

(6) A pályázati kiírás a (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(7) A beérkezett pályázatokat az Építészeti-műszaki Tervtanács véleménye alapján a településfejlesztésért felelős bizottság bírálja el, melynek alapján a képviselő-testület dönt.

(8) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését és azok tervezett költségét.

44. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester szerződést köt.

(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.

(4) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a beruházásokért felelős iroda, szükség esetén a Pénzügyi Bizottság közreműködésével ellenőrzi.

45. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: