Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2018. (I.29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 02. 13- 2024. 03. 18

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2018. (I.29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 02. 13- 2024. 03. 18

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 10/2017. (V.2.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja Tatabánya Megyei Jogú Város sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, településképi követelményeknek, az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszernek, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöknek a meghatározásával.

2. A rendelet hatálya

2. § E rendelet hatálya Tatabánya Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

1. melléklet: Tatabánya M. J. V. helyi egyedi védelem alatt álló, építészeti örökségeinek jegyzéke

2. melléklet: Tatabánya M. J. V. helyi területi védelem alatt álló területrészeinek elnevezése és lehatárolása

3. melléklet: Tatabánya M. J. V. településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása

4. melléklet: A Tatabányai Építészeti-műszaki Tervtanács szakmai állásfoglalását igénylő tervek esetei

5. melléklet: A városi főépítész szakmai állásfoglalását igénylő tervek esetei

6. melléklet: A Tatabányai Építészeti-műszaki Tervtanács ügyrendje

7. melléklet: Tatabánya M. J. V. azon területei, ahol reklám elhelyezése utcabútor alkalmazásával lehetséges, valamint az arra a célra használható utcabútorok száma

8. melléklet: Tatabánya M. J. V. azon területei, ahol kizárólag funkcionális célokat szolgáló

utcabútor helyezhető el

9. melléklet: Tatabánya M. J. V. illetékességi területén működő közművelődési intézmények

10. melléklet: Városképileg kiemelt közterületek jegyzéke

3. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

a) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 m2 látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

b) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 m-től 3,5 m magasságú, két lábon álló berendezés, amelynek felülete 7-9 m2, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

c) Helyi egyedi védelem alatt álló, építészeti értékek: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi -, régészeti -, művészeti -, tudományos -, társadalmi -, műszaki-ipari -, mérnöki - illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó, kiegészítő külső és belső díszítőelemeket -esetenként a használat módját- amelyeket a Közgyűlés rendeletében védelem alá helyezett.

d) Helyi egyedi védelem alatt álló, építészeti örökség: Tatabánya építészeti örökségének a Közgyűlés által védelem alá helyezett kiemelkedő építészeti értékű építményei, épületegyüttesei.

e) Helyi egyedi védelem alatt álló, építészeti örökség közvetlen környezete: az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.

f) Helyi területi védelem alatt álló épületegyüttesek: azoknak az ingatlanoknak a körülhatárolt vagy meghatározott csoportja, amelyeken jellemzően az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei állnak és azok történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, településszerkezeti, településképi szerepük meghatározó –akkor is, ha nem minden egyes alkotóelemük rendelkezik építészeti értékkel–, amelyeket a Közgyűlés rendeletében védelem alá helyezett.

g) Helyi egyedi védelem alatt álló, építészeti örökség károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

h) Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight - és CityBoard formátumú eszköz, amennyiben közérdeket is szolgál.

i) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

j) Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

k) Más célú berendezés: a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.

l) Új hozzátétel: az építészeti örökségvédelem alatt álló építmény kiegészítése, bővítése, olyan épületrésszel, épület tartozékkal, amely korábban nem tartozott a védett építményhez.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

4. A helyi védelem feladata

5. § (1)

a) A különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b) A védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, helyreállítása, újjáépítése.

5. Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

6. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Közgyűlés rendelettel dönt.

(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálattal is javaslatot tehet.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) egyedi építmények, épületek esetén:

aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész),

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),

ad) a kezdeményezés indokolását,

b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

ba) az együttes megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd) a kezdeményezés indokolását.

(4) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával a városi főépítész gondoskodik.

7. § (1) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(2) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kell kézbesíteni,

b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(3) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érdekelteket:

aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,

ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,

ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

b) az illetékes Földhivatalt,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) területi védelemnél az érdekelt közműveket.

6. Védett értékek bontása

8. § (1) Indokolt esetben a bontás engedélyezésének feltételeként előírható az egyes épületrészeknek, tartozékoknak megőrzése.

(2) Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.

7. A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

9. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

8. A helyi területi védelem előírásai

10. § Az Önkormányzat a település hagyományos telekszerkezetű és beépítési módú jellegzetes településképű területeire a helyi területi védelmet az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.

11. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmét szolgálja.

(2) A területi védelem kiterjed:

a) a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira

b) telekszerkezetre, ingatlanokra,

c) a területen található zöldfelületi elemekre,

d) a településképet meghatározó épületekre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre.

12. § (1) Helyi védelem alatt levő területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén az épületek homlokzatképzésében, tömegtagolásában, elhelyezésében utalni kell történeti építési vonalakra.

(2) A területen, a település helyi karakterének megtartása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása során a környezettől idegen anyaghasználat, és építészeti megoldások nem alkalmazhatók.

(3) Új épület, épületrész építésénél a kialakult állapothoz igazodva kell meghatározni és kialakítani:

a) a tető hajlásszögét,

b) a tetőgerinc irányát, tetőidom formáját

c) a nyílászárók méretét és formáját, anyagát, arányát és színezését

d) a kerítést,

e) az alkalmazott homlokzati építőanyagok típusát, textúráját,

f) az építmények homlokzati színezését.

9. A helyi egyedi védelem előírásai

13. § A rendelet 1. mellékletben felsorolt épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékes elemeket tartalmaznak, kubatúrájuk és tömegképzésük illeszkedik a település hagyományához, ezért az egyes építészeti értékre vonatkozó építési követelményeket e rendelet szerint kell alkalmazni.

10. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

14. § (1) A rendelet 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonosa köteles jókarban tartani, állapotát megőrizni.

(2) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat, a homlokzatdíszítés, az ereszkiképzés, a lábazati megoldások, valamint a nyílászáró szerkezetek kialakításánál.

15. § A helyi védett épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti értékeinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

11. A helyi területi védelemmel érintett területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

16. § (1) Alsógalla, Bánhida és Felsőgalla helyi területi védelemmel érintett területein a telkek utcai szélességét, épületek, kerítések tagolását meg kell őrizni.

(2) Meg kell tartani a történelmileg kialakult telekszerkezetet, a közterület-hálózatot, az oldalhatáros beépítési módot.

(3) Új épületek építésénél az utcaképet, az épületek tömeg, tetőzet, és homlokzati ritmusát, jellegét meg kell őrizni.

(4) Az új épületeket a kialakult, jellemző utcai térfal síkjához igazodóan kell elhelyezni.

(5) Az új épületek magassága nem térhet el az utcaképet meghatározó épületek magasságától.

(6) Tetőfedésre hagyományos, égetett agyag, cserépfedést kell alkalmazni, a tető hajlásszögét 35-45º közöttire kell megválasztani.

(7) A régi településképek „megelevenítése” érdekében, az egyszerű bejelentési körbe tartozó tervezett épületeket előzetes szakmai konzultáción be kell mutatni a városi főépítésznek, az ott elhangzott és írásba is foglalt szempontokat, javaslatokat kötelezően figyelembe kell venni.

(8) A közterület felé tömör kerítés létesíthető fa, kő, nyerstégla anyagokból, vagy vakolt felülettel, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli.

(9) A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni.

12. A helyi egyedi védelemmel érintett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán a nyílászárók színének, osztásainak, tok-és profilszélességének megváltoztatása csak a nyílászáró eredeti, építéskori állapot szerinti visszaállítása szerint megengedett. Az eredeti, építéskori állapot ismeretének hiányában az épület korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek tetősíkjainak a hajlásszöge csak az eredeti állapotnak megfelelő lehet.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló magastetős épületek tetőfedésének anyaga csak égetett agyagcserép lehet.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán külső tokos redőny beépítése és kirakatszekrény kihelyezése tilos.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.

18. § Óváros területén lévő helyi egyedi védett értékekre vonatkozó építészeti követelmények:

a) Az épületek utólagos hőszigetelésénél csak olyan technológia alkalmazható, mely az épület arányait és díszítéseit nem változtatja meg.

b) A Szent Borbála út 3. (hrsz.:2088/9) épület végfalán található „Őzikék” című műkő dombormű és a Szabó Ignác utca 5. (hrsz.: 2088/14) épület végfalán lévő „Fiú kutyával” című műkő dombormű megóvásáról az épületek bárminemű átalakításánál, felújításánál külön gondoskodni kell.

c) A Szent Borbála út 3. (hrsz.: 2151/2) és Szent Borbála út 5. (2152/1) alatti tisztviselői lakásokra vonatkozó előírások:

ca) A helyi védelem alatt álló, volt tisztviselői lakások épületéhez toldalék nem építhető.

cb) A helyi védelem alatt álló, volt tisztviselői lakások épülete valamennyi homlokzati elemének megváltoztatása kizárólag az eredeti állapot részbeni vagy teljes visszaállítására irányulhat.

III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró, lehatárolható településrészek.

(2) Az Önkormányzat a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján, a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 3. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.

a) Alsógalla

b) Bánhida és Dózsakert

c) Felsőgalla

d) Kertváros

e) Nyugati Ipari park

f) Óváros

g) Újváros

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

14. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

20. § Alsógalla, Felsőgalla:

(1) A kertvárosi karakterű lakóterületeinek övezeteiben, a meglévő építészeti arculat megőrzése és megerősítése érdekében az épületek utcai homlokzatát a területre jellemző karakterben kell megépíteni. Lekontyolt, cserépfedéssel fedett tetőforma mellett a homlokzaton hagyományőrző építészeti tagozatok, vakolat architektúra alkalmazása javasolt.

(2) Az intézményi karakterű, elsősorban a meglévő intézmények és szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló területeken a funkciójának megfelelő kialakítású, a környezethez igazodó, magastetős épületek helyezhetők el.

(3) Az autópálya észak-keleti oldalán lévő, a szabályozási terven „látványvédelmi szempontból fokozottan védett” domboldalakra készülő valamennyi tervet -a VI. fejezet szerinti szakmai konzultáción- előzetesen véleményeztetni kell a városi főépítésszel.

(4) Ipari karakterű átalakuló gazdasági területek területére vonatkozó előírások:

a) A telkeken lévő épületek és építmények anyaghasználata, tetőfedő anyaga csak egymással harmonizáló anyagú és színezésű lehet.

b) A tető fedésére és a homlokzat burkolására csak natúr alumínium lemezen, élénk színűre felületkezelt fémlemezen, eternit - és műanyag hullámlemezen kívüli anyaghasználat megengedett.

21. § Bánhida és Dózsakert

(1) A kertvárosi karakterű lakóterületeken csak magastetős épületek létesíthetők, melynek hajlásszöge minimum 300-os lehet.

(2) A tetőfedés anyaga csak műanyag- és eternit hullámlemez, vagy fém trapézlemeztől eltérő anyagú lehet.

(3) Az utcafronti kerítés 30 cm lábazatmagasságig lehet tömör kivitelű. A kerítés anyaga csak hullámlemez, trapézlemez és natúr betonfelülettől eltérő lehet.

22. § Kertváros

(1) A nagyvárosias karakterű lakóterületek épületeinek tetőszintjén építési tevékenység csak az egész háztömbre készülő, egységes építészeti terv alapján lehetséges. A tetőfelület területének legfeljebb 70%-a építhető be, a megmaradó felületek 15%-án a közösség számára is elérhető, intenzív tetőkert és tetőterasz létesíthető.

(2) A tetőfelületen épülő új létesítmények lapos- vagy alacsony hajlásszögű, legfeljebb 15° emelkedésű tetővel alakíthatók ki.

(3) A kertvárosi karakteren belüli kisvárosias jellegű lakóterületek területén belül a kiskertek és az építési telkek lekeríthetők. A telken belül legalább 90% áttörtségű, legfeljebb 1,2 m magas kerítés létesíthető. A közterület felöli a kerítés legfeljebb 1,8 m magas, legalább 50%-ban áttört, hagyományos tégla, ill. vakolt architektúrájú, minimum 30 cm-es lábazattal kialakított, a meglévő építészeti arculattal harmonizáló kialakítású lehet.

(4) A lakóterületek főépületeinek átépítésénél, a meglévő építészeti arculatot követő tetőszerkezet építhető, többnyire az utcával párhuzamos nyeregtető, melyen természetes, égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló betoncserép héjalás alkalmazandó. Nem építhető manzárd tetőforma, a tető hajlásszöge 30-45° között szabadon megválasztható.

(5) A kétszintes, telkes beépítésű, többlakásos lakóépületeken emeletráépítés megengedett. Új emeleti szint a tető felületének legfeljebb 60%-án létesíthető, a maradvány területen tetőkert, tetőterasz kialakítható. Az új emeleti szint lapos- illetve alacsony hajlásszögű, legfeljebb 15° emelkedésű tetővel fedhető le.

23. § Újváros, Bánhida –Dózsakert, Óváros nagyvárosi karakterű lakóterületeire vonatkozó előírások:

(1) Az épületek felújításakor, a homlokzatok utólagos hőszigetelésekor az épületek nyílászárói csak azonos méretűek, anyagúak és megjelenésűek lehetnek.

(2) A redőnyök és egyéb árnyékoló szerkezetek megjelenése, elhelyezése, anyaga és színe azonos homlokzaton belül csak egységes lehet.

(3) A földszinten alkalmazott biztonsági rendszerek és rácsok kialakításának alkalmazkodnia kell a bejáratok és az üzletportálok kialakításához, színezéséhez, formavilágához.

(4) A homlokzatok újra színezésekor csak nem harsány, rikító színek alkalmazhatók.

(5) Az épületek utólagos hőszigetelése és új homlokzatképzés esetén a felületek homogenitásának fellazítása érdekében olyan színezési motívumok alkalmazhatók, melyek nem törik meg homlokzat eredeti horizontális és vertikális rendszerét.

(6) Az épületek házszáma jól látható helyen és méretben megjelenhet, léptékében alkalmazkodnia kell az adott homlokzat felületéhez.

(7) A lakótelepeken új magastető és tetőtérbeépítés csak a tízemeletesnél alacsonyabb épületeken megengedett.

(8) Az épületek homlokzatának felújításakor az előtetők és előlépcsők kialakítása csak a főépületével azonos anyaghasználatú és színezési rendszerű lehet.

(9) Egy épület homlokzati loggiának beépítése csak ott megengedett, ahol az egymás felett elhelyezkedő erkélyek, loggiák beépítése már 70%-ban megtörtént.

(10) Az épületek homlokzatán, külső klímaberendezés csak a közterületről nem látható módon, a kondenzvíz homlokzatra, közterületre vezetése nélkül helyezhető el.

b) Magastető legfeljebb12,0 m széles egységek fedésére alkalmazható, legfeljebb 20 fokos hajlásszöggel.

24. § Nyugati Ipari park

(1) Az új csarnokokon kizárólag nem élénk színű és nem csillogó felületű héjazat és homlokzatburkolat alkalmazható.

(2) Homlokzatokon kizárólag a környezetbe olvadó -grafitszürke, antracit-, vagy a meleg-, visszafogott föld színek- alkalmazhatók.

(3) A parkolókat, kerékpártárolókat és várakozó helyeket növényzettel kell leárnyékolni, 4. parkolóhelyenként 1 db. nagy lombkoronát növelő fát kell ültetni.

(4) A telkeken lévő épületek és építmények anyaghasználata, tetőfedő anyaga csak egymással harmonizáló lehet.

(5) A tető fedésére és a homlokzat burkolására csak natúr alumínium lemezen, élénk színűre felületkezelt fémlemezen, eternit - és műanyag hullámlemezen kívüli más anyag alkalmazható.

(6) Magastető legfeljebb 12,0 m széles egységek fedésére alkalmazható, legfeljebb 20 fokos hajlásszöggel.

15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

25. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket, építményeket a telkeken belül olyan módon kell elhelyezni, hogy azok közterületről ne látszódjanak, vagy ne mutassanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) Szerelt kémény legfeljebb 1,2 m kiállási hosszal, a tetőszínével harmonizáló színűre festve helyezhető el. Épületen kívül, önállóan álló szerelt kémény nem építhető.

(3) Napkollektor magastetős épületen csak a tetőfedéshez igazodóan, színben harmonizálóan, tetőablakok kiosztási rendszerével együtt tervezetten létesíthető.

26. § Energia vezetékek elhelyezése:

(1) Belterületeken és a külterületek beépítésre szánt területein már üzemelő, föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a) műemléki környezetben,

b) helyi értékvédelmi területen,

c) sétálóutcában,

d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken

figyelembe véve a közművekre vonatkozó általános részében foglaltak is, csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Tatabánya teljes belterületén meglévő, föld feletti elosztóhálózat rekonstrukcióját – föld feletti kivitelezéssel – kizárólag a meglevő és helyben maradó oszlopsoron lehet végrehajtani. Oszlopsor áthelyezést, vagy új oszlopsor elhelyezést igénylő hálózatépítés esetén – műszaki meghibásodás miatti oszlopcsere kivételével – a hálózatépítést földkábellel való fektetéssel kell megoldani.

(3) A külterületek beépítésre szánt területein üzemelő, föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója föld feletti kivitelezéssel is megoldható, ha az az oszlop azonos helyen történő cseréjét, vagy a meglevő oszlophoz képest legfeljebb 5 m‐en belüli áthelyezését igényli. Egyéb esetben a hálózatépítés már új építésnek minősül, amelyre az új építésre vonatkozó ágazati előírásokat kell figyelembe venni.

(4) Külterületek beépítésre nem szánt területein – az erdőterület kivételével – egysoros, közösen igénybe vett oszlopsoron kell a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre – közvilágítási igény felmerülése esetén – a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni.

(5) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadálya esetén az új hálózatot csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(6) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel kell építeni.

(7) Beépítésre szánt területen lévő ingatlanok villamosenergia bekötését csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni.

(8) Új földgázvezetéket és távhőhálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.

(9) Meglévő távhőhálózat rekonstrukcióját földalatti vezetésű, előszigetelt vezetékkel kell megoldani.

27. § Elektronikus hírközlés:

(1) Belterületen, valamint új beépítésre szánt területen, ahol a villamosenergia ellátó hálózatok földalatti elhelyezéssel építhetők, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell létesíteni.

(2) Belterületen és külterületek beépítésre szánt területein, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, az új elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

(3) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózat föld feletti elhelyezéssel is kivitelezhető, ha

a) egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető,

b) a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti elhelyezéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell helyezni,

c) a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen okból akadályozott, az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) Vezeték nélküli szolgáltatás műtárgyait az Ipari Parkban, a Galla Ipari Övezetben és Bánhida városrészben:

a) fekvő gazdasági területek, a közműterületek, az erre szolgáló különleges területek kivételével, önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet,

b) silókra, tornyokra, egyéb műszaki létesítményekre, templomok harangtornyába takarásban, víztornyokra, azokhoz illeszkedő formai kialakításban telepíthető.

c) Amennyiben 300 m‐es körzetben már van antenna, új vezeték nélküli szolgáltatás műtárgyát csak közös tartószerkezetre lehet elhelyezni.

d) Beépítésre nem szánt területeken új, vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak többfunkciósan, egyéb célú hasznosítással egybeépített, kilátó, vendéglátóhely, buszváró stb. kialakítással telepíthető.

28. § (1) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol azt szakértői vélemény indokolja.

(2) Az új közműépítmények létesítése, meglévő közműépítmények cseréje, átalakítása esetén, a díszkivilágítás elosztó szekrénye kivételével, –jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az elhelyezést

a) a b) pontban foglaltak kivételével, a járdaszigeteken terepszint alatti kialakítással,

b) tömegközlekedési eszköz járdaszigeten elhelyezett megállója esetén terepszint alatti kialakítással vagy terepszint felett takarással,

c) az egyéb területeken terepszint alatti kialakítással, építményen belül, vagy terepszint felett, takarással kell biztosítani.

(3) A közműépítmények terepszint feletti takarása történhet:

a) zöldterületeken, valamint a lakótelepek zöldfelületein növényzet telepítésével, legfeljebb 1,0 méter magasságig tereprendezéssel, takarást biztosító műtárggyal, amennyiben a helyszíni adottságok mindezeket nem teszik lehetővé, festéssel,

b) a járda és az úttest közötti berendezési sávban, amennyiben a sáv szélessége lehetővé teszi, növényzet telepítésével, takarást biztosító műtárggyal, a berendezési sáv megfelelő szélessége hiányában festéssel,

c) a gyalogos sáv és a telekhatár közötti sávban növényzet telepítésével vagy takarást biztosító műtárggyal.

(4) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(5) A közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható, örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(6) A közműépítmény tereprendezéssel történő takarása esetén, a földrézsűt gyeppel vagy talajtakaró cserjével kell fedni, a vízelvezetését biztosítani kell.

(7) A közműépítmény festése

a) közúti jelzéseket, azokkal összetéveszthető ábrákat, feliratokat, továbbá a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színeket,

b) gazdasági reklámnak minősülő feliratot nem tartalmazhat.

(8) A gyalogos sáv és a telekhatár közötti sávban elhelyezett közműépítmény takarását biztosító műtárgy kialakításával, a mögötte lévő ingatlanon álló épülethez, kerítéshez kel illeszkedni. A takarást biztosító műtárgy az épület díszítőelemét, nyílását még részben sem takarhatja el.

(9) A közműépítmény takarását biztosító műtárgy fényvisszaverő anyagból nem készülhet.

V. REKLÁMOK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

16. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és közterületről látható magánterületen

29. § (1) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(2) Bármely utcabútortól számítva ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el, kivétel az utasvárók felülete, valamint a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezések, funkcionális célú utcabútorok, közérdekű reklámfelületek, továbbá az építési reklámháló.

(3) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus, meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(4) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

17. Reklám közzététele a településrendezési terv alapján meghatározott egyes területeken

30. § (1) E rendelet 7. melléklete szerint meghatározott területen reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a 7. mellékletben meghatározott számban kizárólag utcabútor alkalmazásával lehet.

(2) E rendelet 8. melléklete szerint meghatározott területen nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területeken.

18. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok

31. § (1) A 8. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület védelmi besorolása szerinti jellegét nem befolyásolja.

(2) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. Árnyékoló berendezés esetén, annak egész felülete hasznosítható reklámcélra.

19. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különös szabályok

32. § (1) A 9. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények számának húszszorosával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg. A 10. mellékletben meghatározott közterületeken kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő, közérdekű információ közlésére és reklám közzétételére létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos

tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell tartalmazzon.

20. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

33. § Közterületen reklám, illetve plakát csak

a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

helyezhető el.

21. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

34. § (1) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm.rendelet rendelkezéseitől eltérni csak az alábbi esetekben lehet:

a) település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente tizenkét naptári hét időszakra

b) építési tevékenység időtartama alatt, építési reklámhálón történő reklámelhelyezés esetén.

(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

VI. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

22. Rendelkezés a szakmai konzultációról

35. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető vagy megbízottja, legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kezdeményezni a városi főépítészénél.

(2) A szakmai konzultációról keretében sor kerül a településképi véleményezési és bejelentési eljárást megelőzően:

a) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,

b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

c) az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetésére,

d) a településképi előírásoknak való megfelelés egyeztetésére,

e) javaslattételre a településképi követelmények érvényesítésének módjával kapcsolatban.

23. A szakmai konzultációrészletes szabályai

36. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban, szakmai konzultáció kezdeményezése céljából, az építtetőnek vagy megbízottjának kérelmet kell benyújtania.

(2) A városi főépítész a konzultációs lehetőség biztosításáról a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül gondoskodik.

(3) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(4) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére –a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott, munkaközi dokumentációt, terv-vázlatot kell készíteni. A munkaközi dokumentációt

a) a terv digitális feldolgozása esetén elektronikus úton, PDF formátumban, a szakmai konzultációt legalább 2 nappal megelőzően kell eljuttatni,

b) a terv papír alapú feldolgozása esetén a szakmai konzultáció során kell bemutatni

a városi főépítésznek.

(5) A szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

(6) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történt, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, illetve rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Az ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az (5) bekezdés szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.

(8) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, az ismételt konzultáció során a terviratok között az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az ahhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(9) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz –azonosítható módon –tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

24. Településképi véleményezési eljárás

37. § (1) A polgármester a településképi véleményezési eljárás során a véleményét a 4. melléklet szerinti esetekben a Tatabányai Építészeti-műszaki Tervtanács, a 5. melléklet szerinti esetekben a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza. Amennyiben a Tervtanács – akadályoztatás miatt– szakmai álláspontját határidőben nem tudja kialakítani, a településképi vélemény a városi főépítész szakmai álláspontjára épül.

(2) A településképi véleményezési eljárás Tatabánya Megyei Jogú Város honlapjára feltöltött, vagy Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Főépítészi Irodáján személyesen átvehető kérelem benyújtásával indul.

(3) A településképi vélemény kialakítása során a más jogszabályban meghatározottakon túl az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,

b) a védendő (megmaradó) adottságnak való megfelelőség,

c) területfelhasználás szerinti megfelelőség,

d) telepítéssel kapcsolatosan a telek beépítési módjának vizsgálata során:

da) az esetleges távlati ütemezés lehetőségét,

db) a környezetbe való illeszkedést a szomszédos ingatlanok beépítésének, rendeltetésének, és léptékének figyelembe vételével,

e) építészeti összehang vizsgálata az alaprajzi elrendezés és a homlokzat, továbbá az alaprajzi elrendezés, a funkció és az építészeti tömeg között;

f) az épület külső megjelenésével kapcsolatosan (homlokzat, tetőforma) vizsgálni kell:

fa) a véleményezésre benyújtott terv tartalmaz-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információhordozók megjelenésére, elhelyezésére vonatkozó javaslatot,

fb) továbbá a telek vagy felépítmény vagy felépítmény vonatkozásában láthatóépületgépészeti vagy közmű megoldásokat.

g) az ingatlan közterületi kapcsolatának vizsgálatakor:

ga) a véleményezésre benyújtott terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleges közterületet közvetlenül vagy közvetve érintő beavatkozásra,

gb) továbbá biztosítja-e a biztonságos közlekedés feltételeit, jelent-e korlátozást a forgalomban résztvevők számára.

h) környezetterhelés, környezeti hatások,

j) a Településképi Arculati Kézikönyvben megfogalmazott ajánlások érvényesülésének vizsgálata.

VIII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

25. Településképi bejelentési eljárás

38. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden a közterületről, közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható:

a) építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a véglegessé vált engedélytől eltérően megvalósuló és az eltérést illetően építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött építési tevékenység,

b) ideiglenes építmény 30 napnál hosszabb időszakra történő felállítása,

c) 100,0 m2 –t meghaladó felületű épületszínezés,

d) meglévő építmény rendeltetésének részbeni vagy teljes megváltoztatása,

e) településkép - és a tájkép védelme érdekében, vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmény: antenna, antennatartó szerkezet, mobiltelefon átjátszó állomás, szélkerék és szélerőmű elhelyezése,

f) a 9. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények által létesítendő hirdetőoszlop felállítása,

g) meglévő 2 m2-t meghaladó reklám, illetve reklámfelületet biztosító reklámhordozó felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, továbbá 2 m2-t meghaladó reklám, illetve reklámfelületet biztosító reklámhordozó építése esetén.

h) A 10. mellékletben meghatározott, városképi szempontból kiemelt közterületeken csak közművelődési célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(2) A településképi bejelentési eljárás Tatabánya Megyei Jogú Város honlapjára feltöltött, vagy Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Főépítészi Irodáján személyesen átvehető bejelentés benyújtásával indul.

(3) A polgármester a kérelem tárgyában a városi főépítész szakmai álláspontja alapján határoz.

(4) A bejelentési eljárásban a más jogszabályban meghatározottakon túl vizsgálni kell azt is, hogy a tervezett építési tevékenység, illetve rendeltetésmód változtatás:

a) a környezetére környezetvédelmi – elsősorban zaj- és légszennyezési – szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt-e,

b) jelentősen megváltoztatja-e az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

c) a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek illetve rakodóhely kialakítását,

d) érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet;

e) befolyásolja-e a közterület közúti-, gyalogos-, illetve kerékpáros forgalmát, illetve veszélyezteti-e azok biztonságát.

(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívánalmainak, a tudomásulvételt igazoló hatósági határozat:

a) állandó építmény esetén idő korlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig,

b) az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig, de legfeljebb 180 napig,

c) rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig,

d) a reklám, reklámhordozó kihelyezése legfeljebb 2 évig érvényes.

(6) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben meghatározott – a csatolandó dokumentációt illetően előírt – követelményeknek,

b) a reklám illeszkedik a településképbe, valamint a reklám vagy a reklámhordozó településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm.rendelet rendelkezésnek megfelel.

(7) A polgármester megtiltja reklámelhelyezés vagy reklámhordozó elhelyezését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a jogszabályoknak.

(8) A településképi bejelentés tudomásul vételét illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(9) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését -a szakmai szempontok figyelembevételével- a polgármesteri hivatal készíti elő.

IX. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

26. Településképi kötelezési eljárás

39. § (1) A polgármester a településkép igényes alakítása és védelme érdekében a településképet romboló, vagy a szabálytalan, elavult, gondozatlan állapotok megszüntetésére – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le.

(2) Az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő biztosításával felszólítja a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett ingatlan tulajdonosát kötelezheti:

a) az építmény homlokzatának felújítására, átalakítására,

b) építményrész, tetőszerkezet felújítására, átalakítására, esetleg elbontására,

c) az ingatlan területének karbantartására,

d) az ingatlan növényzetének gondozására, pótlására.

27. Településkép-védelmi bírság

40. § (1) A polgármester az ingatlantulajdonost az 39. § (3) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg 50.000 forinttól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírságnak megfelelő településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezheti, mely ismételten is kiróható.

(2) A településkép-védelmi bírság mértékének megállapítása során a polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát,

h) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a város jogszabályban meghatározott településkép védelme szempontjából kiemelt területek, valamint jelen rendeletben foglalt értékek megőrzését vagy érvényesülését.

(3) A kiszabott közigazgatási bírságot az ingatlantulajdonos a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.

(4) A végleges döntés alapján kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt végleges döntéssel kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani.

X. ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVTANÁCS

41. § (1) Tatabánya Megyei Jogú Város a településképi véleményezési eljárás szakmai alátámasztása céljából működteti a Tatabányai Építészeti-műszaki Tervtanácsot.

(1) A Tervtanács az alábbi öt, szavazattal rendelkező tagból áll:

a) elnök,

b) egy fő, a Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara által delegált tag,

c) további három fő, esetenként meghívott tag.

(2) A Tervtanács szakmai véleményének megalapozása érdekében szakértőt kérhet föl.

(2) Az építészeti-műszaki tervtanács összetételét, működési feltételeit jelen önkormányzati rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

XI. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

28. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

42. § (1) A települési önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit az Értékvédelmi Támogatás-ból, továbbiakban: ÉT segítheti.

(2) Az ÉT a települési önkormányzat éves költségvetésében szerepel.

43. § (1) Az ÉT-t értékvédelmi pályázat útján lehet igénybe venni.

(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően - a városi főépítész javaslatára- a Közgyűlés írja ki.

(3) A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire, értéknövelő tevékenységre adható. A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(4) Amennyiben az ÉT-ra elkülönített pénzalap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy városi főépítész javaslatára a Közgyűlés dönt annak felhasználásáról.

(5) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) kérelmet, a pályázó adataival és a tervezett felújítási munka rövid ismertetésével,

b) az igényelt támogatási összeget, és a vállalt önerőt,

c) megvalósítást szolgáló költségvetést,

d) az épület fotóit,

e) az épület homlokzati terveit, a meglévő és a tervezett állapotot,

f) részletterveket a megértéshez szükséges számban és léptékben,

g) műszaki leírást a tervezett munkáról,

h) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét,

i) a munka ellenőrzésére megbízott szakember megnevezését,

j) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, továbbá, hogy az építkezést a megfelelő hatósági eljárások keretein belül végzi.

(6) A pályázati kiírás a (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(7) A beérkezett pályázatokat az Építészeti-műszaki Tervtanács véleménye alapján a településfejlesztésért felelős bizottság bírálja el, melynek alapján a képviselő-testület dönt.

(8) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését és azok tervezett költségét.

44. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester szerződést köt.

(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.

(4) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a beruházásokért felelős iroda, szükség esetén a Pénzügyi Bizottság közreműködésével ellenőrzi.

XII. Fejezet

ZÁRÓ ÉS HATÁLYON KÍVŰL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

45. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

a) a városépítészeti szempontból helyi védelem alá helyezett építészeti értékek megvalósításáról szóló 22/1995. (VI.01.) önkormányzati rendelet,

b) a Tatabányai Építészeti-műszaki Tervtanácsról szóló 8/2008. (II. 29.) önkormányzati rendelet,

c) a településrendezés sajátos jogintézményeiről szóló 6/2013. (II. 22.) önkormányzati rendelet,

d) a településképet meghatározó reklámok, plakátok elhelyezéséről szóló 23/2017. (XI.2.) önkormányzati rendelet.

Schmidt Csaba s.k.
polgármester

Dr. Berkovics Gergely s.k.
jegyző

1. melléklet a 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet a 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

7. melléklet a 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

8. melléklet a 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

9. melléklet a 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

10. melléklet a 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelethez