Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2009.(VII.27.) önkormányzati rendelete

Bicske helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2020. 02. 27- 2021. 07. 28

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2009.(VII.27.) önkormányzati rendelete

Bicske helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2020.02.27.

Bicske Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes települési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 40. § (1) bekezdésében biztosított, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet területi hatálya

(1) A jelen rendelet hatálya Bicske Város közigazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat, kötelezettségeket és előírásokat fogalmazza meg.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

1/A. §2 E rendelet alkalmazásában:

a) földrészlet: a Földhivatalnál egy helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület

b) főépület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, az építési övezetnek megfelelő rendeltetésű, meghatározó utcaképet adó épület

c) hagyományos szerkezet és kialakítás: tradicionális építőanyagok (tégla, kő, fa, cserépfedés /esetleg pala, hullámpala kivételével/) alkalmazása, illetőleg az építészeti hagyományokhoz alkalmazkodó külső megjelenés

d) háromszintű növénytelepítés: az a növénytelepítés, amikor a zöldfelület területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre”

e) házikert: az építési telek be nem építhető, kertként hasznosítandó hátsó része, melyen belül legfeljebb melléképítmények elhelyezése engedélyezhető

f) intézmény: jellemzően közösségi célú, közhasználatú funkció, illetőleg annak teret biztosító épület

g) melléképület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten – az övezeti előírások szerint – főépületnek nem minősülő épület, mely a főépület rendeltetés szerinti használatát egészíti ki

h) beültetési kötelezettségű terület: a beültetési kötelezettségű területen háromszintű növényzet telepítendő a létesítmény használatba vételi engedélyéig. Az előkertben jelölt beültetési kötelezettségű területen legfeljebb kapusfülke és a beültetési kötelezettségű területet keresztirányban keresztező út létesíthető.

i) kertépítészeti terv: a kert, ill. zöldfelület kialakítására vonatkozó műszaki terv, melynek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, szükség esetén részletterveket, és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.

2. §

A rendelet alkalmazása

(1) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel (T-2/a-d, T-3/a-d, T-4/a-r) együtt kell alkalmazni.
(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló hatályos jogszabályban3 meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(3) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint történhet.
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület-előkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
(5) Épület építése csak olyan építési telken engedélyezhető, amely közútról, vagy erre a célra kialakított, önálló helyrajzi számmal rendelkező közcélú magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető.
(6) 4 A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el a Rendelet 1-6. mellékleteiben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekszélességként meghatározott értéket.
(7) 5 Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést (szabályozást), kisajátítást, kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

3. §

Szabályozási elemek

(1) A szabályozási tervlapokon alaptérképi elemek, továbbá szabályozási elemek szerepelnek:
Szabályozási elemek:
igazgatási határ, belterületi határ,
tervezett szabályozási vonal, minimális szabályozási szélesség
építési övezet, övezet határa, építési övezeti, övezeti jel szerinti előírások,
építési hely határa,
művi és természeti értékvédelemre vonatkozó határvonalak és jelek,
védőtávolságok határa,
telken belüli védőfásítás határa.
A külterületi szabályozási terven ezen túlmenően:
- beépítésre szánt/nem szánt területek határa,
- területfelhasználási egység határa,
- védett területek.
(2) A szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

4. §

A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása

(1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek általában, de nem kizárólag a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában, de nem kizárólag a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:
a) nagyvárosias lakóterület,
b) kisvárosias lakóterület,
c) kertvárosias lakóterület,
d) falusias lakóterület,
e) 6 hétvégi házas terület,
f) településközpont vegyes terület,
g) központi vegyes terület,
h) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
i) ipari gazdasági terület (egyéb ipari terület),
j) különleges területek:
ja) különleges terület – egyedi jelentőségű intézmények területe,
jb) különleges terület – nagykiterjedésű szolgáltató, vendéglátó funkciójú terület,
jc) különleges terület – rekreációs célú terület,
jd) különleges terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület,
je) különleges terület – temető terület,
jf) különleges terület – golfpálya terület,
jg) különleges terület – hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló terület,
jh) különleges terület – bányaterület,
ji) különleges terület – honvédelmi területek.
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:
közlekedési és közműterület,
zöldterület,
erdőterület,
kertes mezőgazdasági terület,
általános mezőgazdasági terület,
vízgazdálkodási terület.

5. §

A belterületi határ módosítása

A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembevételével.
A belterületbe kerülő területek rendeltetését, építési övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, a részletesebb tervek elkészítésekor és jóváhagyásakor, szakaszosan is végrehajtható.
Belterületbe vonandó területek (a szabályozási terv szerinti lehatárolással):
- az Erdőalja és Endresz György utcáktól DNy-ra lévő tervezett lakóterület,
- a Tatai út melletti tervezett kereskedelmi, szolgáltató, illetve ipari gazdasági terület,
- a Csákvári út melletti, iparvasútig terjedő területrész,
- az Űrhajós u. végénél lévő területrész (lakóterületként),
- az 1. sz. út és a Mányra vezető út közötti területrész (Szociális Otthon, valamint a volt LINDAB és a vele szomszédos terület),
- a menekülttábor területe, valamint a Csabdi út melletti kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
- az autópálya mellett a SPAR és a mellette lévő terület (egyéb belterület, ipari gazdasági területként),
- az úgynevezett Póc-tető T-4/l jelű tervlapon lehatárolt része (tervezett lakóterület, golfpálya, szabadidős és szállásférőhely létesítmények stb.).

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK

ELŐÍRÁSAI

6. §

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

(1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. Bicske lakóterületei a
nagyvárosias lakóterület (kizárólag a meglévő, ilyen jellegű területek),
kisvárosias lakóterület (meglévő és tervezett sorházas és kistársasházas területek),
kertvárosias lakóterület (városias jellegű családi házas, illetve zártsorú beépítésű területek),
falusias lakóterület (nagytelkes, falusias jellegű beépítésű területek)
építési övezetbe sorolandók.
(2) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóterület telkein a lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők az építési övezeti előírások betartásával.
(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(4) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, illetve a szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni.
(5) Azon építési övezetekben, melyekben „gazdasági épület” építése engedélyezhető, a „gazdasági épület” a „főépület” takarásában helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a „főépületben”, vagy a mögé kell elhelyezni. „Gazdasági épületet” az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény „gazdasági épületként” elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépületé (illetve az Lke jelű – építési övezetben maximum 50 m2). Szomszédos „gazdasági épületek” egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható „gazdasági épületek” a „főépülethez” igazodóan építendők építménymagassága nem lehet magasabb, mint a főépületé.
(6) Közterületen lévő garázsok átminősítése (pl. kereskedelmi, vendéglátó, illetve szolgáltató létesítmény, raktár, illetve műhely céljára) nem engedélyezhető.
(7) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, legalább 30 %-ban áttört kerítés létesíthető, Ln, Lk övezetekben csak sövénykerítés létesíthető.
(8) A lakóterületek zöldfelületeinek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombhullató fa telepítendő.
c) a kisvárosias és a nagyvárosias lakóövezetekben az építési engedélyezési tervnek a kert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia.
d) az Lke15 építési övezetben a Szabályozási terven jelölt kizárólagos zöldfelületi hasznosítású terület zöldfelületként hasznosítandó, ahol a meglévő természetközeli növényzet lehetőség szerint megtartandó, újonnan kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajok telepíthetők.

7. §

Nagyvárosias lakóterület építési övezete (Ln1-Ln3)

(1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhetők még a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint kivételesen szálláshely szolgáltató épület és igazgatási épület. A kivételesen elhelyezhető épületek csak az építési övezetre általánosan jellemző kapacitással, beépítéssel és környezeti feltételekkel létesíthetők.
(2) A nagyvárosias lakóterület építési övezetének előírásai (a szabályozási tervlap szerint):

Építési
övezet jele

legkisebb kialakíth.
telekterület
(m2)

legkisebb kialakíth.
telekszél.
(m)

megeng.
legnagyobb
beépítettség
%

megeng.
legnagyobb
szintterület-sűrűség

legkisebb zöldfelület
%

beépí-tési
mód

legkisebb-legnagyobb
építm.mag.
(m)

max.
lakásszám

Ln1

15.000

80

35*

3,0

35

SZ

12,5-18,0

-

Ln2

2500

60

50

3,0

20

Z

12,5-16,0

-

Ln3

10.000

60

60

3,0

20

SZ

12,5-16,0

-

*a 2468/11 hrsz. „úszótelek” esetében 80%
(3) Az Ln1 építési övezetben az előkert mérete legalább 5 m legyen, az oldalkert legalább 10 m, a hátsókert legalább 20 m legyen. Az Ln2 építési övezetben az előkert 0 m legyen, a hátsókert mérete legalább 20 m legyen. Az Ln3 építési övezetben az előkert mérete legalább 2 m legyen, az oldalkert legalább 12 m, a hátsókert pedig 16 m legyen.
(4) 7 Kerítés nem létesíthető, csak sövénykerítés. Garázsok építése csak csoportos kialakítással (szint alatti, süllyesztett, vagy gyeppel borított teremgarázsként) engedélyezhető. A meglévő épületekre igény esetén magastető-ráépítés (tetőtér-beépítés) engedélyezhető, egységesen megtervezett formában. Melléképítmények közül az az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(OTÉK) 1. számú melléklet 67. pontja szerinti b, c, d, e, f, g, h, i, j és l jelű építmény nem helyezhető el. (5) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépít-hetőség mértékéig engedélyezhető.

8. §

Kisvárosias lakóterület építési övezete (Lk1-Lk9)

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 10,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhetők még a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint kivételesen szálláshely szolgáltató épület és igazgatási épület. A kivételesen elhelyezhető épületek csak az építési övezetre általánosan jellemző kapacitással, beépítéssel és környezeti feltételekkel létesíthetők.
(2) 8 A kisvárosias lakóterület építési övezeteinek előírásait a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az 1. mellékletben az Lk7, Lk8, Lk9 a Póc-tetőn alkalmazott építési övezeteket, az SZ szabadon álló beépítési módot, a Z: zártsorú beépítési módot jelöli.
(3) 9 Az építési övezetekben „melléképület” nem létesíthető. Új építésnél a magastető kialakítása kötelező; meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés engedélyezhető. Az övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1.számú melléklet 67. pontja szerinti b, c, d, e, f, g, h, i, j és l jelű építmények nem helyezhetők el.
(4) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépíthetőség mértékéig engedélyezhető.
(5) Speciális előírások az Lk1 jelű építési övezeten belül:
Bocskai István u. 2-4-6. (hrsz.:2563/1-5, 2564/2)
- A meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés engedélyezhető, a tetőhajlásszög maximum 45˚ lehet.
- Az épület mögötti garázssor távlatban átépítendő.
Fáy András u. 2-12. (hrsz.:2527/6-7; 2537; 2538/1-4)
- A meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés engedélyezhető, a tetőhajlásszög maximum 45˚ lehet.
Fáy András u. 1-9. (hrsz.:2540; 2544; 2545; 2550; 2551)
- A meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés engedélyezhető, de az 1. és 9. sz. épületeknél (hrsz.:2540 és 2551) csak az emeleti lakások bővíthetők, új lakás nem létesíthető. A tetőhajlásszög maximum 45˚ lehet.
(6) Speciális előírások az Lk3 jelű építési övezeten belül:
- Az építési hely területét átszelő vízelvezető árok kiváltandó, és kiváltás után a jelenlegi, bevágódott árok - megfelelő anyagokkal és tömörített módon - feltöltendő.
- Az adott területen belül maximum 100 lakás építése engedélyezhető. A konkrét beépítés kialakítására az építési engedélyezési terv részeként, legalább 1:1000 m.a. beépítési terv készítendő, a 018 hrsz.-ú területre, amely az elhelyezésén kívül a parkolásra, a zöldfelületek kertészeti kialakítására, a közműellátás megoldására, valamint a környezetvédelmi előírások betartására is kiterjed. Az elhelyezendő épületek egységes építészeti kialakítása érdekében az építési engedélyezési terv a tervezett beépítés egészére készítendő.
(7) Speciális előírások az Lk7 és Lk8 jelű építési övezetekre:
- Az építési övezetekben elhelyezendő épületeket az építési övezetek egészére kiterjedő, egységes építészeti tervek (építési engedélyezési terv) alapján kell megtervezni.
(8) Speciális előírások az Lk9 jelű építési övezetre:
- Az építési övezetben elhelyezendő épületeket az építési övezet egészére kiterjedő, egységes építészeti tervek (építési engedélyezési terv) alapján kell megtervezni. Az építési övezetben legfeljebb 50 lakás elhelyezése engedélyezhető.
- Az építési övezetben a szabályozási terven „erózió, defláció érzékeny terület határa” vonallal jelölt területen épületek, létesítmények biztonságos elhelyezése érdekében az építési engedélyezési terv részeként a vonatkozó, hatályos jogszabály szerint10 geotechnikai dokumentációt kell készíteni.
(9) Az Lk1 építési övezetben az előkert legalább 5 m, oldalkert 4 m legyen, a hátsókert pedig 10,5 m. Az Lk2 építési övezetben az előkert mérete legalább 8 m, az oldalkert 4 m, a hátsókert pedig 10 m legyen. Az Lk3 építési övezetben az előkert mérete legalább 10 m, az oldalkert 20 m, a hátsókert 20 m legyen. Az Lk4 építési övezetben az előkert mérete legalább 5 m legyen, az oldalkert 4 m, a hátsókert 8 m legyen. Az Lk5 építési övezetben az előkert mérete legalább 5 m, a hátsókert 8 m legyen. Az Lk6 építési övezetben az előkert legalább 5 m, a hátsókert 10 m legyen.

9. §

Kertvárosias lakóterület építési övezete (Lke1– Lke15)

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben elhelyezhető:
- az Lke 8,9,10,11,15 jelű építési övezetekben: maximum 1 lakásos lakóépület,
- az Lke 1,2,4,5,12,13,14 jelű építési övezetekben: maximum 2 lakásos lakóépület,
- az Lke 3,6,7 jelű építési övezetekben: maximum 4 lakásos lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó épület (Lke1-15),
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület (Lke1-15),
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari
épület (Lke1-10).
Kivételesen elhelyezhető:
- sportépítmény (Lke1-15),
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény (Lke1-15),
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági
épület (Lke1-10).
(2) 11 A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek előírásait a 2. melléklet tartalmazza. A mellékletben az Lke8, Lke9, Lke10 övezetekben a megengedett legnagyobb beépítési százalék korábbi OTÉK alóli felmentés alapján lett meghatározva. A mellékletben a SZ a szabadonálló, az O az oldalhatáron álló, az I az ikres, a Z a zártsorú beépítési módot jelöli, a K esetében a beépítési mód az illeszkedés elve alkalmazásával állapítandó meg Az Lke11, Lke12, Lke13, Lke14, Lke15, Póc-tetőn alkalmazott építési övezetek a következők:
a) Az Lke1 jelű építési övezetben kialakult beépítés esetén a min. 10 m széles telkek is beépíthetők
b) Az Lke3, Lke6, és Lke7 építési övezetekben 350 m2-enként 1, de maximum 4 lakás építése engedélyezhető
c) Az Lke8, Lke9, Lke10, Lke13 és Lke14 jelű építési övezetekben 700 m2-nél nagyobb telekterület esetén 2 lakás építése engedélyezhető.
(3) Az építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épület-tömegben helyezhető el.
(4) 12 Az Lke1-10 jelű építési övezetekben melléképületként garázs és a háztartással kapcsolatos épületek (nyárikonyha, tárolók stb.), kisállattartás építményei és kisipari termelő-tároló építmény (barkácsműhely) építhetők, továbbá az OTÉK 1. melléklet 67. pontja szerinti melléképítmények közül az a, b, c, d, e, k és l jelű építmények helyezhetők el. Az Lke8-10 jelű építési övezetekben melléképület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető. Az Lke11-15 jelű építési övezetekben melléképület nem építhető. Melléképítmények közül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontja szerinti a, b, d, f, g, h, i, j, k, és l jelű építmények nem helyezhetők el.
(5) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépíthetőség + 10% mértékéig engedélyezhető.
(6) Az építési övezetekben az épületeket a környező beépítéshez illeszkedő módon, kizárólag magastetővel (30-45° közötti hajlásszöggel) szabad kialakítani. Az épületeket a terepre kell illeszteni, 1 m-nél nagyobb feltöltésen épületet elhelyezni nem szabad. Az elhelyezni kívánt épületeket és építményeket együtt kell megtervezni és engedélyezni.
(7) Az Lke1,8,9,10 jelű kialakult, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben az újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14, ill. 12 m. Telekmegosztás esetén ennél kisebb szélességű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ezen építési övezetekben a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.
(8) 13 Az Lke 1, 2 építési övezetekben az előkert mérete a kialakult állapothoz kell igazodjon, ennek hiányában legalább 5 m. Az oldalkert minimális mérete legalább 3 m, a hátsókert 6 m. Az Lke 3 építési övezetben az előkert mérete legalább 5 m, az oldalkert 3 m, a hátsókert 6 m. Az Lke 3 építési övezet 4209/14 hrsz. útról feltárt tömbjében az előkert legalább 20 m Az Lke 4 építési övezetben az előkert mérete a kialakult utcaképhez illeszkedjen, ennek hiányában legalább 5 m, az oldalkert legalább 3 m, a hátsókert 10 m. Az Lke 5 építési övezetben az előkert a kialakult állapotokhoz kell igazodjon, új építésnél legalább 5 m , az oldalkert legalább 4 m, a hátsókert 8 m. Az Lk6 építési övezetben az előkert 0 és 5 m között lehet, az oldalkert legalább 6m, a hátsókert 8 m. Az Lk7 építési övezetben az előkert 0 m lehet (utcavonali beépítés), az oldalkert legalább 6m, a hátsókert 8 m. Az Lke 8, 9 és 10 jelű építési övezetekben az előkert mérete 0 és 2 m között lehet, a kialakult utcaképbe illeszkedően, az oldalkert legalább 4m, a hátsókert 6 m

10. §14

Falusias lakóterület építési övezete (Lf1, Lf2, Lf3)

(1) A falusias lakóterület építési övezetének területén belül elhelyezhető épületek:
- maximum 2 lakásos lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
Kivételesen elhelyezhető:
- sportépítmény,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(2) A falusias lakóterület építési övezeteinek előírásai (a szabályozási tervlap szerint):

Építési
övezet jele

legkisebb kialakíth.
telekterület
(m2)

legkisebb kialakíth.
telekszél.
(m)

megeng.
legnagyobb
beépítettség
%

megeng.
legnagyobb
szintterület-sűrűség

legkisebb zöldfelület
%

beépí-tési
mód

legkisebb-legnagyobb
építm.mag.
(m)

max.
lakásszám

Lf1

800

14*

30

0,5

40

O/K

3,0-5,0

2

Lf2

800

16

30

0,5

40

O

3,0-5,0

2

Lf3

700

14*

30

0,5

40

O/K

3,0-5,0

2

K: a beépítési mód az illeszkedés elve alkalmazásával állapítandó meg,
O: oldalhatáron álló beépítési mód
*kialakult állapot esetén a beépíthető minimális telekszélesség: 10 m
(3) Az építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezhető.
(4) Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben, vagy a fő épülettömeg takarásában engedélyezhető.
(5) Az építési övezetben a vonatkozó, hatályos jogszabály15 szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(6) Terepszint alatti építmények elhelyezése a maximális beépíthetőség + 10% mértékéig engedélyezhető.
(7) Az épületeket a meglévő terepre kell illeszteni, feltöltésen épületet elhelyezni nem szabad. Az elhelyezni kívánt épületeket és építményeket együtt kell megtervezni és engedélyezni.
(8) Az Lf1 és Lf3 jelű kialakult, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben az újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m. Telekmegosztás esetén ennél kisebb szélességű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ezen építési övezetekben a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.
(9) Az Lf 1 és Lf 3építési övezetben az előkert mérete a kialakult utcaképhez illeszkedjen, vagy legalább 5 m legyen, az oldalkert legalább 5 m, a hátsókert 10 m legyen. Az Lf 2 építési övezetben az előkert mérete legalább 5 m legyen, az oldalkert legalább 5 m, a hátsókert 8 m legyen.

11. §16

Üdülőterület – hétvégi házas terület építési övezete (Üh)

(1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők továbbá az üdülők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények és sportépítmények.
(2) A hétvégi házas terület építési övezetének előírásait a 3. melléklet tartalmazza. A mellékletben az SZ a szabadonálló beépítési módot jelöli.
(3) Az építési övezetben az épületeket tájba illő módon, kizárólag magastetővel (25-45° közötti hajlásszöggel) lehet kialakítani. A megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 6,0 m.
(4) Terepszint alatti építmények (pince, garázs) elhelyezése a maximális beépíthetőség mértékéig engedélyezhető, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt. Az övezetekben az előkert mérete legalább 5 m, az oldalkert mérete legalább 4 m, a hátsókert mérete legalább 6 m. Melléképítmények közül az építési övezetben az OTÉK 1. sz. melléklet 67. pontja szerinti e, f, g, h, i, j, k és l jelű építmények nem helyezhetők el.
(5) A szabályozási terv szerinti ütemezés betartandó; a második ütem beépítése csak az első ütem legalább 50 %-os beépülését követően engedélyezhető.
(6) Az üdülőterületek zöldfelületeinek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b) az egyes telkek zöldfelületének legalább 75 %-a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazásával alakítandó ki.

12. §

A vegyes területekre vonatkozó általános előírások

(1) Bicske vegyes területei:
a) településközpont vegyes terület (Vt-1-Vt-11) (jellemzően helyi települési szintű intézmények, lakóépületek), valamint a
b) központi vegyes terület (Vk1-Vk 7) (jellemzően központi intézmények)
építési övezetbe sorolandók.
(2) A vegyes területeken az épületeket (az épület tömegétől függően) magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani.
(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.
(4) 17 Az építési övezetek lakótelkein „melléképület” csak a „főépülettel” egybeépítve létesíthető. Az építési övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontja szerinti, e, f, g, h, i és l jelű építmények nem helyezhetők el.
(5) Közterületen lévő garázsok átminősítése (kereskedelmi, vendéglátó, illetve szolgáltató létesítmény, raktár, illetve műhely céljára) nem engedélyezhető.
(6) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, legalább 30 %-ban áttört kerítés létesíthető.
(7) A kialakult beépítésű építési övezetekben a kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.
(8) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépíthetőség + 10% mértékéig engedélyezhető.
(9) A vegyes területek zöldfelületeinek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintű, két vagy háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombhullató fa telepítendő.
c) új intézményi funkciójú épület kialakítása, meglévő intézmény átalakítása esetén az építési engedélyezési tervnek a kert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia.

13. §

Településközpont vegyes terület (Vt1-Vt11)

(1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen a vonatkozó hatályos jogszabály18 figyelembevételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény.
(2) 19 A településközpont vegyes terület övezeteinek építési előírásait a 4. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben a SZ a szabadonálló, az O az oldalhatáron álló, a, Z a zártsorú beépítési módot jelöli. A Vt6, Vt7, Vt8, Vt9, Vt10, Vt11 a Póc-tetőn alkalmazott építési övezetek előírásait tartalmazza.
(3) 20 Speciális előírások a Vt1 jelű építési övezeten belüla Szent István út 8. (hrsz.:2560) ingatlan vonatkozásában:
a) Az épület párkányvonala minimum 1 m-rel legyen alacsonyabban, mint a mellette lévő Kollégiumé.
b) Az utcai homlokzaton csak tetősíkban fekvő ablak létesítése engedélyezhető.
c) A tetőhajlásszög minimum 15˚, maximum 45˚ lehet.
d) Az övezetben az előkert 0 m lehet. (4) Speciális előírások a Vt6 jelű építési övezeten belül:
- Az építési övezet elsősorban nagy zöldfelülettel rendelkező intézmények (kereskedelmi, vendéglátási, idegenforgalmi létesítmények) elhelyezésére szolgál.
(5) Speciális előírások a Vt7 jelű építési övezeten belül:
Az építési övezet elsősorban nagyobb idegenforgalmi szálláshely-létesítmények (szálloda), illetve szabadidős létesítmények (strandfürdő, termálfürdő) elhelyezésére szolgál. Az építési övezeten belül elhelyezendő nagyobb tömegű épületeket minimum 60 m-enként, illetve legalább 3000 m2 földszinti alapterület esetén tagolni kell. Az épületek színezésénél a természetes színek alkalmazandók; a rikító színek kerülendők.
(6) Speciális előírások a Vt8 jelű építési övezeten belül:
Az építési övezet elsősorban nagyobb kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben elhelyezendő épületeket az építési övezet egészére kiterjedő, egységes építészeti tervek (építési engedélyezési terv) alapján kell megtervezni.
(7) Speciális előírások a Vt9 jelű építési övezeten belül:
Az építési övezet elsősorban a bor-turizmussal kapcsolatos létesítmények (pincék, présházak, borozó, vendégfogadó, stb.) elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben elhelyezendő épületeket az építési övezet egészére kiterjedő, egységes építészeti tervek (építési engedélyezési terv) alapján kell megtervezni.
(8) Speciális előírások a Vt10 jelű építési övezeten belül:
Az építési övezet elsősorban szálláshely-létesítmények (vendégházak, turizmussal kapcsolatos létesítmények, illetve igény esetén „nyugdíjas-falu” építményei) elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben elhelyezendő épületeket az építési övezet egészére kiterjedő, egységes építészeti tervek (építési engedélyezési terv) alapján kell megtervezni.
(9) Speciális előírások a Vt11 jelű építési övezeten belül:
Az építési övezet elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, illetve iroda funkciójú építmények, illetve többlakásos (társasház jellegű) lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben elhelyezendő épületeket az építési övezet egészére kiterjedő, egységes építészeti tervek (építési engedélyezési terv) alapján kell megtervezni.
(10) 21 A Vt 1 és a Vt 2 építési övezetben az előkert mérete legalább 2 m , az oldal- és hátsókert minimális mérete az OTÉK szerinti érték lehet. A Vt 3 és Vt-5 építési övezetben az elő- oldal- és hátsókert kert minimális mérete az OTÉK szerinti érték, kivéve a vasútállomás térségében, MÁV-területből Vt-5 építési övezetbe sorolt területeket, ahol ezen érték 0.
(11) A Vt6-Vt11 jelű építési övezetekben a zöldfelületek kialakítására a 12. §. (9) bekezdés előírásai – kivéve c) pont és az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a zöldfelületek kialakításánál legalább 75 % arányban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.
b) az építési engedélyezési tervnek a kert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia.
c) a Vt7 építési övezetben a Szabályozási terven a tározó tó mentén jelölt kizárólagos zöldfelületi hasznosítású terület elsődlegesen zöldfelületként hasznosítandó, ahol vízparti létesítmény kizárólag a partszakasz legfeljebb 1/5-én alakítható ki a vízügyi jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével. A kizárólagos zöldfelületi hasznosítású területen a meglévő természetközeli növényzet lehetőség szerint megtartandó, újonnan kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajok telepíthetők.
(12) 22 Speciális előírások a Vt12 jelű építési övezetre:
Az építési övezet sportcsarnok és sportolással összefüggő egyéb létesítmények építményeinek elhelyezésére szolgál.
(13) 23 Speciális előírások a Vt13 jelű építési övezetre:
Az építési övezet közművelődési- és egyéb közösségi és szórakoztató létesítmények és ezzel összefüggő egyéb létesítmények építményeinek elhelyezésére szolgál.

14. §

Központi vegyes terület (Vk1-Vk7)

A Vk jelű központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek (a vonatkozó, hatályos jogszabály24 szerinti építmények) elhelyezésére szolgál (városközpont területe). Az elhelyezendő épületeket lehetőség szerint magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani.
(2) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Építési
övezet jele

legkisebb kialakíth.
telekterület
(m2)

legkisebb kialakíth.
telekszél.
(m)

megeng.
legnagyobb
beépítettség
%

megeng.
legnagyobb
szintterület-sűrűség

legkisebb zöldfelület
%

beépítési
mód

legkisebb-legnagyobb
építm.mag.
(m)

Vk 1

1000

20

35

1,2

40

Z

4,5-10,5

Vk 2

K

K

K(80)

2,5

10

K

K

Vk 3

350

10

60

2,5

10

Z

4,5-9,0

Vk 4

350

10

60

2,5

10

K

4,5-7,5

Vk 5

1000

20

60

2,5

10

SZ

4,5-12,5

Vk 6

300

25

80

2,5

10

Z

7,5-12,5

Vk 7

500

16

80

3,5

10

Z

10,5-20,5

SZ, Z: szabadonálló, zártsorú beépítési mód
K: a beépítési mód az illeszkedés elve alkalmazásával állapítandó meg,
(3) 25 26
cd)
(4) 27 28
(5) 29 30
(6) 31 A Vk4 építési övezetben az előkert mérete 0 és 5 m közötti lehet, a kialakult utcaképhez illeszkedve. A Vk5 építési övezetben az előkert mérete legalább 10m, az oldalkert 10m. A Vk6 építési övezetben az elő- és oldal-kert mérete 0 m lehet. A Vk7 építési övezetben az elő- és az oldalkert mérete 0 m lehet.

15. §

Gazdasági területek

(1) 32 A gazdasági területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz1-Gksz8)
b) ipari gazdasági terület (Gip1-Gip10)
c) ipari gazdasági – mezőgazdasági üzemi terület (Gip-Mü1- Gip-Mü2)
(2) A gazdasági építési övezeteken belül a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.
b) a telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább 2 sorban egységes fasor telepítendő.
c) a felszíni parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombhullató fa telepítendő. A 12 férőhelynél nagyobb parkolók esetén a fák kedvezőbb életfeltételeinek biztosítása miatt legalább 1,5 m széles zöld sáv létesítendő.
d) új épület kialakítása esetén az építési engedélyezési tervnek a kert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia.
e) a beültetési kötelezettségű területeken és a telekhatárok mentén kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepítendők.

16. §

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz1-Gksz8)

(1) A Gksz jelű építési övezetek elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, illetve raktározási tevékenység, irodák, stb.), továbbá a vonatkozó, hatályos jogszabály33 szerinti épületek elhelyezésére szolgálnak. Az építési övezetekben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kivételesen a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára lakások is kialakíthatók. Az építési övezetekben az új építési telkek méretét és a telek beépítését úgy kell megállapítani, hogy a területre vonatkozó környezetvédelmi határértékek a telekhatáron belül teljesüljenek. Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) az építési övezetekben elhelyezhetők, a maximális beépíthetőség + 10 % mértékéig, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt.
(2) 34 A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési előírásait az 5. melléklet tartalmazza. A mellékletben az SZ a szabadonálló beépítési módot, a K az illeszkedés elve alkalmazásával megállapítandó beépítési módot jelöli.
(3) Az egyes kialakítandó telephelyek belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítés és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott keretek között.
(4) 35
(5) Az egyes építési övezetekben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területet portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
(6) Speciális előírások a Gksz3 jelű (Csabdi út melletti) gazdasági területre:
a) Az építési övezet tó felőli építési telkeinek telekvégei - a vizek védelme érdekében, valamint esztétikai szempontból - kötelezően fásítandók, legalább a „beültetési kötelezettségű terület határa” vonaláig (a tó melletti vízfolyás partélétől számított min. 30 m-es védőtávolság figyelembevételével).
b) A Csabdi út melletti építési telkek közül a lakóterülettel, illetve a menekült-táborral szemközti telkeknél az út menti telekhatártól számított minimum 15 m-es, sűrű telepítésű védőfásítás kialakítása kötelező, melyen belül legfeljebb kapusfülke létesíthető.
(7) 36 A Gksz1 - Gksz8 jelű építési övezetekben az elő- és az oldalkert mérete legalább 5 m, a hátsókert mérete legalább 10 m.
(8) Speciális előírások a Gksz5 jelű (1. sz. főút melletti) gazdasági területekre: az építési övezet kizárólag abban az esetben építhető be, ha a gazdasági terület funkcionális és vizuális elválasztását és a környező területek védelmét szolgáló, a szabályozási terven jelölt védő erdő – legalább a beruházással érintett telkeken - eltelepítésre került.
(9) 37 Speciális előírások a Gksz6-Gksz8 jelű (M1 autópálya - 1. sz. főút közötti) gazdasági területekre: amennyiben a terület beépítése nem egy ütemben (helyhez kötött beruházásként) történik, a szabályozási terv szerinti ütemezés betartandó; a következő ütem beépítése csak az azt megelőző ütem legalább 50 %-os beépülését követően engedélyezhető.

17. §38

Ipari gazdasági terület (Gip1-Gip10)

(1) A Gip jelű ipari gazdasági terület (egyéb ipari terület) olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari gazdasági területen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) az építési övezetekben elhelyezhetők, a maximális beépíthetőség + 10 % mértékéig, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt.
(2) Az ipari gazdasági terület építési övezeteinek legfontosabb előírásait a 6. melléklet tartalmazza a szabályozási tervlap szerint, ahol az SZ a szabadonálló beépítési módot jelöli.
(3) Az egyes kialakítandó telephelyek belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítés és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott keretek között.
(4) Az egyes építési övezetekben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területet portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

18. §

Ipari gazdasági – mezőgazdasági üzemi terület (Gip-Mü1- Gip-Mü2)

(1) A Gip-Mü jelű építési övezet jellemzően az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgál.
(2) A Gip-Mü1- Gip-Mü2 jelű építési övezetek területén:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek,
i) biztonsági okokból szükséges őrházak,
j) termékvezetékek és műtárgyaik,
k) komposztáló telepek építményei,
l) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények,
helyezhetők el.
(3) A terület építési övezeteinek részletes előírásai:

Építési
övezet jele

legkisebb kialakíth.
telekterület
(m2)

legkisebb kialakíth.
telekszél.
(m)

megeng.
legnagyobb
beépítettség
%

megeng.
legnagyobb
szintterület-mutató

legkisebb zöldfelület
%

beépítési
mód

legkisebb-legnagyobb
építm.mag.
(m)

Gip-Mü1

3000

50

25

0,5

40

SZ

3,0-7,5*

Gip-Mü2

3000

50

45

1

30

SZ

3,0-7,5*

SZ: szabadonálló beépítési mód
* technológiai torony, terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető
(4) Az építési övezetekben legalább 10 m elő-, 15 m oldal- és 20 m hátsókertet kell biztosítani.
(5) Az építési övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezettel, anyaghasználattal, színezéssel alakíthatók ki.
(6) Az építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

19. §

Különleges területek (K1-K13)

(1) A K jelű „különleges terület” területfelhasználási egységbe sorolt területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak (a szabályozási tervlapok szerinti lehatárolással):
a) egyedi jelentőségű intézmények területe (K1-K3),
b) nagykiterjedésű szolgáltató, vendéglátó funkciójú különleges területek (K4)
c) rekreációs célú különleges területek (K5-K6)
d) nagykiterjedésű sportolási célú területek (K7)
e) temetők területei (K8)
f) golfpálya-terület (K9)
g) hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területek (K10-K11)
h) bányák telkeinek területei (bányaterületek) (K12)
i) honvédelmi területek (K13)
(2) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Építési
övezet jele

legkisebb kialakíth.
telekterület
(m2)

legkisebb kialakíth.
telekszél.
(m)

megeng.
legnagyobb
beépítettség
%

megeng.
legnagyobb
szintterület-sűrűség

legkisebb zöldfelület
%

beépítési
mód

legkisebb-legnagyobb
építm.mag.
(m)

K1

2000

K*

10

0,3

60

SZ

3,0-7,5

K2

2000

K*

40

1,5

30

SZ

3,0-7,5

K3

2000

K*

25

0,8

30

SZ

3,0-7,5

K4

800

16

20

1,2

40

SZ/0

3,0-7,5

K5

1000

20

20

1,2

40

SZ/0

3,0-7,5

K6

2000

25

35

0,8

40

SZ

3,0-7,5

K7

5000

25

15

0,5

50

SZ

3,0-7,5

K8

5000

25

15

0,5

60

SZ

3,0-7,5

K9

500000

25

1

0,1

70

SZ

3,0-9,0

K10

K*

K*

10

0,4

40

SZ

3,0-9,0

K11

K*

K*

40

1,0

40

SZ

3,0-9,0

K12

K*

K*

10

0,8

40

SZ

*

K13

K*

K*

25

0,8

40

SZ

3,0-4,5

SZ, Z: szabadonálló, zártsorú beépítési mód *technológiától függő érték
K*: kialakult állapot telekméret, telekterület megőrzendő, a meglévő telek nem megosztható
K9 Póc-tetőn alkalmazott építési övezet
(3) 39 A K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7 és K9 jelű övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1. melléklet 67. pontja szerinti i, j, k, l, és n, jelű építmények nem helyezhetők el. A K8, K10, K11, K12 és K13 építési övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1. melléklet 67. pontja szerinti d, e, f, g, h jelű építmények nem helyezhetők el.
(4) Az egyedi jelentőségű intézmények (K1-K3) területére vonatkozó speciális előírások:
a) Az egyedi jelentőségű intézmények területe az alábbi építési övezetekre tagolódik:
aa) Batthyány kastély és kastélypark területe (K1):
Az építési övezetbe a volt Batthyány kastély (jelenleg Kossuth Zsuzsa Nevelőotthon) és a kastélypark területe tartozik. Az építési övezeten belül a létesítmény-együttes funkciójához kapcsolódó oktatási, kulturális, illetve ahhoz szükséges kiszolgáló építmények elhelyezése engedélyezhető, a kialakult beépítéshez igazodóan.
ab) Szociális otthon területe (K2):
Az építési övezetbe a Szociális otthon területe tartozik. Ezen belül az intézmény funkciójához szükséges építmények elhelyezése engedélyezhető, a kialakult állapothoz igazodó (jellemzően szabadon álló) beépítéssel, 5 m elő-, 4 m oldal- és legalább 10 m hátsókertek biztosításával.
ac) Menekült-tábor területe (K3)
Az építési övezetbe a Menekült-tábor területe tartozik. Ezen belül az intézmény funkciójához szükséges építmények elhelyezése engedélyezhető, a kialakult állapothoz igazodó (jellemzően szabadon álló) beépítéssel, legalább 3 m előkert, 5 m oldalkert és 10 m hátsókert biztosításával.
b) 40
(5) A nagykiterjedésű szolgáltató, vendéglátó funkciójú különleges területekre (K4) vonatkozó speciális előírások:
a) A K4 jelű építési övezetbe az úgynevezett „Bagolyvár” és „Payer-villa” környezete, valamint a Mányi út keleti oldala. Az építési övezeten belül elsősorban kereskedelmi, vendéglátó funkciójú építmények (pl. panzió, fogadó, pinceborozó stb.), kivételesen a tulajdonos számára lakóépület elhelyezése engedélyezhető, a fő funkció megtartásával, jellemzően szabadon álló (illetve a kialakult állapot szerinti, ahhoz igazodó) beépítéssel, legalább 5 m előkert, 4 m oldalkert és 10 m hátsókert biztosításával.
b) A K4 jelű építési övezetben a zöldfelületek kialakítására a gazdasági területekre meghatározott zöldfelületi feltételek [15. §. (2) bekezdés, kivéve b) pont] vonatkoznak.
(6) A rekreációs célú különleges területekre (K5-K6) vonatkozó speciális előírások:
a) A rekreációs célú különleges terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:
aa) Mányi út melletti terület (K5):
A K5 jelű építési övezetbe a Mányi út nyugati oldalán található területek tartoznak (a szabályozási tervlap szerinti lehatárolással). Az építési övezeten belül rekreációs, illetve üdülési funkciójú építmények (pl. sport-létesítmények, panzió, lovarda, üdülő stb.), valamint egy beruházás keretében megvalósuló lakóépületek elhelyezése engedélyezhető.
ab) Kastélypark – 1.sz. főút közötti terület (K6),
A K6 jelű építési övezetbe a jelentősebb kiterjedésű rekreációs területek (az 1. sz. főút melletti, Báder fogadóhoz csatlakozó tervezett rekreációs központ) tartoznak. Az építési övezeten belül kereskedelmi, vendéglátó, kulturális funkciójú építmények (pl. panzió, képtár, szoborpark, strand, lovarda, stb.) elhelyezése engedélyezhető, jellemzően szabadon álló beépítéssel.
b) A K5 és K6 jelű építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az üdülőházas üdülőterületre meghatározott zöldfelületi feltételek [11. §.(5)] vonatkoznak.
c) 41 Az épületeket legalább 5 m előkert, 4 m oldalkert és 6 m hátsókert biztosításával kell elhelyezni.
d) A K5 jelű építési övezet kizárólag abban az esetben építhető be, ha a rekreációs terület védelmét szolgáló, a szabályozási terven jelölt védő erdő eltelepítésre került.
e) 42
(7) A nagykiterjedésű sportolási célú területek (K7) speciális előírásai:
a) A K7 jelű építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
aa) sportpályák,
ab) sportpályák kiszolgáló létesítményei, pl.: öltözők, lelátók stb.,
ac) pihenést és testedzést szolgáló építmények,
ad) vendéglátó épület,
ae) a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad stb.),
af) a terület fenntartásához szükséges épületek.
b) Az építési övezetben az építési hely határvonalai: a telekszélektől számított 15 méter.
(8) A temetők területének (K8) speciális előírásai:
a) A szabályozási terven temetőként lehatárolt (K8 jelű) építési övezetben egyházi és világi kegyeleti épületek (ravatalozó, kápolna), sírépítmények, a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények, továbbá a temetkezés céljait szolgáló egyéb építmények (pl.: sírkőfaragó műhely és bemutatóterem) helyezhetők el.
b) Az építési övezetben az építési hely határvonalai: a telekszélektől számított 15 méter.
c) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
ca) A temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő.
cb) A temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, balesetveszély elhárítása, műszaki indokok vagy közegészségügyi szempontok teszik szükségessé.
cc) A temető bővítése esetén a bővítési terület telekhatára mentén legalább 30 m széles fásított védőterületet kell kialakítani.
(9) A golfpálya területének (K9) speciális előírásai:
a) A K9 jelű építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
aa) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület (golf-klubház, panzió, stb.),
ab) egyéb közösségi szórakoztató épület, igazgatási épület,
ac) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény,
ad) parkolóház, terepszint alatti parkoló, továbbá
ae) mindazon építmények, melyek az adott létesítmény-együttes fenntartásához, működtetéséhez szükségesek, és amelyek létesítéséhez az illetékes szakhatóságok hozzájárulnak.
b) Az építési övezetben az építmények a kijelölt építési hely területén belül, szabadon álló beépítési móddal helyezendők el. A nagyobb tömegű épületeket minimum 30 m-enként, illetve legalább 1000 m2 földszinti alapterület esetén tagolni kell. Az épületek színezésénél a természetes színek alkalmazandók; a rikító színek kerülendők.
c) A létesítmény fenntartásához, működtetéséhez szükséges, maximum 50 m2 alapterületű építmény(ek) (például: porta-épület, tárolók stb.) a kijelölt építési hely területén kívül is elhelyezhető(k), maximum 4,5 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással (35-45 közötti tetőhajlásszöggel), a maximális beépíthetőség mértékéig.
d) Az építési övezet közterületek felőli telekhatárán maximum 1,80 m magas, legalább 70 %-ban áttört kerítés építése engedélyezhető. A többi telekhatáron kerítés-építés nem kötelező, illetve amennyiben épül, úgy maximum 1,80 m magas, legalább 70 %-ban áttört, vagy növényzettel takart kerítés építhető.
e) A golfpálya területének kialakítása - a pályakiosztás, a belső feltáró utak, parkolók, épületek kialakítása, növénytelepítés, tereprendezés, a tavak kialakítása, közművek elhelyezése – a terület egészére kiterjedő beépítési és pálya-elhelyezési terv, illetve ezzel összhangban álló részletes tervek (építészeti, kertépítészeti, közlekedési, közmű tervek stb.) alapján, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírt engedélyek (pl. vízjogi létesítési engedély, építési engedély stb.) birtokában, az azokban foglalt feltételek betartásával történhet.
f) A pályakiosztás és a vízfelületek helyének, alakjának, méretének meghatározása a táji adottságok (domborzati, illetve terepadottságok, meglévő növényzet, tájképi adottságok) figyelembevételével történhet.
g) A tájkarakter védelme, a rézsűfelületek állékonyságának biztosítása és az erózió elleni védelem miatt az övezetben 2 lábasnál (27, ill. 50 % hajlásszögűnél) meredekebb rézsűk nem alakíthatók ki.
h) A golfpálya övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
ha) A golfpálya építési övezetben az egyes telkek legalább 70 %-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani.
hb) A golfpálya építési övezetben a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
hc) A felszíni parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott nagy lombkoronát nevelő lombos fa telepítendő.
hd) Növénytelepítés során legalább 85% arányban a termőhelyi és ökológiai adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajok, illetve ezek nemesített fajtái alkalmazandók, a parkoló felületeken, az utak mentén, valamint a telekhatár menti növényzet kialakításakor kizárólag honos fa- és cserjefajok telepíthetők.
he) A pálya elrendezés, a tereprendezés, a növénytelepítés és a vízfelületek kialakítása kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet, melynek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, vízrendezési tervet, részletterveket és az e munkarészekhez tartozó szöveges műleírást kell tartalmaznia.
(10) A hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területek (K10-K11) speciális előírásai:
a) A hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területek az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
aa) szilárd települési hulladéklerakó (K10),
ab) települési szennyvíztisztító (K11).
b) A K10 és K11 jelű építési övezetekben az építési hely határvonalai: az építési határvonal az elő-, az oldal- és a hátsókertben a telek szélétől 15 m-re húzódik.
c) A hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területeken kizárólag a hulladékok kezeléséhez kapcsolódó és biztonsági okokból szükséges épületek, építmények, műtárgyak helyezhetők el.
d) A hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területeket körül kell keríteni.
e) A hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területek telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő, illetve tartandó fenn.
f) A szilárd települési hulladéklerakó 1000 m-es körzetében, a szennyvíztisztító és szennyvíziszap kezelő 300 m-es körzetében lakó- üdülő- és vendéglátó épület, élelmiszer tároló, illetve feldolgozó gazdasági épület, létesítmény, tanya-gazdaság, illetve birtokközpont lakóépülete, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el.
(11) A bányák telkeinek területei (bányaterületek) (K12) speciális előírásai:
a) A bányák telkeinek területei (bányaterület) övezetbe (K12) a Szabályozási terven jelölt, jogerős bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelkek területei43 tartoznak.
b) A bányák telkeinek területei (bányaterület) övezetben kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, adminisztrációs és szociális épületek helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.
c) A bányaterületet úgy kell kialakítani, hogy a környező más területek (mezőgazdasági területek, országos, illetve helyi közutak) felé saját telken belül legalább 10 m széles erdősáv kerüljön telepítésre.
d) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. Törekedni kell arra, hogy a letermelt humusz Bicske közigazgatási határán belül kerüljön felhasználásra.
e) A bányászati hasznosítás során átalakított terület környezetbe illesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezést kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrendezés ütemezett megvalósítását a jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv és bányabezárási műszaki üzemi terv tájrendezési fejezetében meghatározottak szerint kell végezni.
f) A tájba illesztés elősegítése miatt a tereprendezés tereprendezési terv alapján, a növénytelepítés növénykiültetési terv alapján, a térségben honos fajok alkalmazásával valósítandó meg. A tereprendezési tervet és a növénykiültetési tervet a bányászati műszaki üzemi terv, illetve a bányabezárási műszaki üzemi terv tájrendezési fejezetének kell tartalmaznia.
g) Új bánya kutatás, bányanyitás, bányatelek fektetése, illetve bővítése kizárólag a Szabályozási terven jelölt megkutatott, nyilvántartott ásványi vagyonnal rendelkező területen, továbbá a hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetbe sorolt területen és kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a bányászati tevékenység negatív környezeti hatása (pl. határértéket meghaladó zaj-, rezgésterhelés, légszennyező hatás) a bányászathoz kapcsolódó előzetes vizsgálatban, illetve környezeti hatásvizsgálatban igazolt módon, a Szabályozási terven jelölt beépítésre szánt területeket, kertes területeket nem érinti és természeti értéket nem veszélyeztet.
h) Az ökológiai hálózat szabályozási terven jelölt magterületén és ökológiai folyosó területén új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterületen bányászati tevékenységet folytatni kizárólag a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.
(12) A honvédelmi területek (K13) speciális előírásai:
a) Az építési övezetben a fegyveres szervek elhelyezésére, tevékenységére szolgáló épületek, építmények, létesítmények helyezhetők el.

III. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI

20. §

Közlekedési területek

(1) 44 A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét, és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza. A szabályozási tervlapon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút közlekedési területen belüli helye stb.) irányadónak tekintendők.
(2) 45 Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően lehet. A közlekedési területen belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály előírásai szerint történhet. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.
(3) Az országos utak külterületi szakaszai mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Az M1 autópálya, és az 1sz. főút mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 100-100 méter, az 1104, 8101, 8126 j. összekötő utak, a 11119, 11117 j bekötő utak és a 81305j. vasútállomási út mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 50-50 m.
(4) 46
(5) A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a KÖu jellel megkülönböztetett terület az országos utak területe.
(6) 47 A terület közútjainak tervezési osztályba sorolása:
a) M1 autópálya: K.I.B.
b) 1sz. főút: K.IV.B., B.IV. b-C
c) 1104j. út: K.V.B., B.V. b-C
d) 8101j. út: K.V.B., B.V. b-C
e) 8126j. út: K.V.B.
f) 11117j. út: K.VI.B., B.V. b-C
g) 11119j. út: K.VI.B., B.V. b-C
h) 81305 j. út: B.V. b-C
i) helyi gyűjtőutak: K.V.B., B.V. b-C
j) kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D
k) önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII.
l) önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII.
m) helyi külterületi utak: K.VI.C.
(7) A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási, és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.
(7a) 48 Gazdasági területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélessége 12 m, egyéb magánutaké 6m.
(8) Új kiszolgáló és gyűjtőutak létesítése, meglévő utak átépítése esetén a 12,0 m vagy annál kisebb szabályozási szélességű utak mentén legalább az egyik oldalon, a 12,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén mindkét oldalon egységes – azonos korú és fajú – növényegyedekből álló fasorok telepítendők.
(9) 49
(10) A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől 6-6 méterre helyezhető el.
(11) 50 A parkolást és rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani.
(12) 51 Az országos közforgalmú vasútvonal számára a szabályozási tervlap szerinti vasúti területet kell biztosítani. A vasúti területen belül, illetve a vasútvonal mellett a szélső vágánytól mért 100-100 méteres távolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárulásával és előírásai szerint, előzetes üzembentartói nyilatkozat alapján történhet. Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási háromszög – lakott területen a csökkentett rálátási háromszög – területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb növényzetet ültetni, termeszteni nem lehet.

21. §

Zöldterületek

(1) A zöldterületek a funkció, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Z1: közpark
b) Z2: közkert
(2) A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel

kialakítható/
beépíthető
telek min. nagysága (m2)

kialakítható/
beépíthető
telek legkisebb szélessége (m)

beépítés módja

beépítettség max. mértéke
(%)

max.
építmény-magasság (m)

Z 1

1 ha

80

SZ

2

4,5

Z 2

3000/-

50/-

-

-

-

SZ: szabadonálló
(3) A Z 1 övezetben a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott épületek, építmények helyezhetők el.
(4) A Z 1 övezetben az építési hely határvonalai: a telekszélektől számított 15 méter.
(5) A Szent László-patak, illetve horgásztó menti zöldterületeken a természetközeli növényzet minél nagyobb arányú megtartása, növénytelepítés során pedig legalább 80 % arányban honos növényfajok alkalmazása szükséges.
(6) A Z 2 övezetben kizárólag:
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, pergola stb.),
b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.)
alakíthatók ki.
(7) A közparkok, közkertek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja. Az egyszintű növényzetbe a gyepes sportpálya és a vízfelület 100 % mértékig, a műanyag gyepráccsal borított és gyepesített terület 50 % mértékig beszámítható.
(8) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet.
(9) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében:
a) a szabályozási terven jelölt „értékes megtartandó fák” védelmét biztosítani kell, kivágásuk kizárólag a fa rossz egészségi állapota esetén, illetve balesetveszély elhárítása érdekében és műszaki okokból történhet.
b) meglévő fát, ill. növényzetet kivágni kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabály52 előírásainak betartásával lehet.
c) az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.
d) ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, a visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen vagy annak közelében kell telepíteni.
e) a visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság határozza meg.

22. §

Erdőterület

(1) A közigazgatási területen található erdőterületek elsődleges rendeltetésük és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Ev: védő erdő,
b) Eg-1: korlátozott használatú gazdasági erdő, és
c) Eg-2: gazdasági erdő és
d) Ee: egészségügyi, szociális, turisztikai erdő.
(2) Az erdőterület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

Öve-zeti jel

beépíthető telek min.nagysága
(ha)

beépítettség max. mértéke
(%)

beépítés módja

max. építmény-magasság
(m)

Ev

-

-

-

-

Eg-1

-

-

-

-

Eg-2

10

0,5

SZ

4,5

Ee

10

5

SZ

4,5

(3) Védő rendeltetésű erdőterületeken (Ev) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
(4) Korlátozott használatú gazdasági erdőterület övezetbe (Eg-1) a Natura 2000 területként53 és/vagy természeti területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak. Eg-1 övezetben épületek nem alakíthatók ki, kizárólag az ismeretterjesztést és turizmust szolgáló nem épület jellegű építmények helyezhetők el. A műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése (közmű és közút építése) a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet.
(5) A gazdasági rendeltetésű erdőterületeken (Eg-2) a (3) pontban meghatározott építményeken kívül az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (erdészház, közösségi vadászház, erdőgazdaság épületei, építményei, az ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul. A tájkarakter védelme miatt egyenként maximum 150 m2 bruttó beépített területű épületek alakíthatók ki.
(6) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen (Ee) a (3) bekezdésben felsorolt létesítményeken túlmenően az erdő közjóléti rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (a testedzést és turizmust szolgáló építmény, erdei tornapálya, sportpálya, játszótér, fedett esőbeálló stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el. Az övezetben a területen található, illetve egykor fellelhető műemlék épületek eredeti helyükön és formájukban visszaállíthatók, illetve újjáépíthetők.
(7) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 35°-45°közötti tető hajlásszöggel létesíthetők.
(8) A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken – különösen az Eg-1 övezetben - erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

23. §

Mezőgazdasági terület

(1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:
a) kertes és
b) általános
mezőgazdasági területek.
(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
b) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.
c) a gazdasági épületek egy max. 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra is alkalmas részt is magukba foglalhatnak.
d) kerítés csak sövényből, vagy sövénnyel, vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából létesíthető.
(3) Az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.
(4) Szélerőmű elhelyezésére kizárólag a hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetbe (Má-1) sorolt területek vonhatók vizsgálat alá.

24. §

Kertes mezőgazdasági terület

(1) A kertes mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Mk-1: szőlőhegyi övezet,
b) Mk-2: kiskert övezet.
(2) A kertes mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

övezeti jel

épület típus

művelési ág

beépíthető min. teleknagyság
(m2)

beépíthető min. telekszélesség
(m)

beépítés módja

max. beépítési
%

max. építmény magasság (m)


Mk-1

G

szőlő, kert, gyümölcsös

720

O: 10
SZ: 12

O, SZ

3*

3,5

G

gyep, szántó, nádas

1500

O: 10
SZ: 12

O,SZ

3*

3,5

Mk-2

G

-

1500

14

SZ

3*

3,5

SZ: szabadon álló
O: oldalhatáron álló
G: gazdasági épület
* lásd még (6) bekezdés
(3) Az Mk-2 övezetben amennyiben a korábban már kialakított, közvetlenül szomszédos telkek területe csak együttesen éri el a 720 m2-t, illetve az 1500 m2-t, és együttesen szélesebbek, mint 14 m, akkor a közös telekhatáron egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el a két telek nagyságának legfeljebb 3 %-os beépítettségével.
(4) A kertes mezőgazdasági övezetekben kialakítható legkisebb telek nagysága 1500 m2, legkisebb szélessége 14 m.
(5) A kertes mezőgazdasági övezetekben kizárólag a növénytermesztéshez, szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el. Az övezetben lakóépület nem létesíthető, lakófunkció nem engedélyezhető.
(6) A kertes mezőgazdasági övezetekben egy telken egy gazdasági épület helyezhető el.
(7) Az építési hely meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az építési hely határvonala az előkertben: a telek szélétől 6 m-re húzódik,
b) az építési hely határvonala az oldalkertben: a telek szélétől 3 m-re húzódik,
c) az építési hely határvonala a hátsókertben: a telek szélétől 6 m-re húzódik,
d) az épületek közötti legkisebb tűztávolságot (az épületek tényleges építmény-magassága) minden esetben be kell tartani.
(8) A kertes mezőgazdasági övezetekben állattartó gazdasági épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító stb.) nem helyezhetők el.

25. §

Általános mezőgazdasági terület

(1) Az általános mezőgazdasági területbe a kertes területen kívüli mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) 54 Az általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi mezőgazdasági övezetekre tagolódik:
a) Má-1, Má-1-1: hagyományos árutermelő övezet,
b) Má-2: korlátozott használatú övezet
c) Má-3: korlátozott beépíthetőségű övezet
(3) 55 Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait a 7. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben a G: gazdasági épület (a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei) a T: tanyagazdaság lakóépülettel (lakóépületet is magában foglaló egyéni gazdasági terület) az SZ: szabadon álló beépítési mód előírásokat tartalmazza.
(4) 56 Az Má-1 és Má-1-1 övezetben (hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet) amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi – tanyagazdaság kialakítható, illetve lakófunkciót is szolgáló épület elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de - a tájkarakter megőrzése érdekében - legfeljebb 300 m2 lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.
(5) Az Má-1 övezetben (hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet) több telekből álló birtoktest kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség (1%) a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken – kivéve az ökológiai hálózat területén lévő telkeket - is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető. A birtokközpont telkén a beépítettség a 25%-ot nem haladhatja meg.
(6) A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
(7) Az Má-2 övezetbe (korlátozott használatú mezőgazdasági övezet) a természeti értékekben gazdag területek, a kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területként (Natura 2000 területek) és/vagy természeti területként nyilvántartott mezőgazdasági területek tartoznak.
(8) Az Má-2 övezetben
a) gazdasági épület kizárólag a művelési ág fenntartása érdekében létesíthető;
b) 57 nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el;
c) a műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése (közmű és közút építése) a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet;
d) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja;
e) a gyep, nádas, vízállásos terület művelési ágak, továbbá a vízfelületek (vízfolyások, tavak) partjait kísérő erdősávok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető;
f) fásítás, erdősítés kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet;
g) az övezet területén extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatandó.
(9) Az általános mezőgazdasági övezetekben az építési hely meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az építési hely határvonala az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) az építési hely határvonala az oldalkertben: a telek szélétől 5 m-re,
c) az építési hely határvonala a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re
húzódik.
(10) Az Má-2 és Má-3 mezőgazdasági övezetekben tanyagazdaság és birtokközpont nem létesíthető.

26. §

Vízgazdálkodási terület

(1) A vízgazdálkodási területek a közigazgatási területen az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) V-1: horgásztó, halastó övezete,
b) V-2: vízfolyások, csatornák medre és parti sávja,
c) V-3: vízállásos, vízjárta területek övezete,
d) V-4: vízműterület.
(2) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban58 meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
(3) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő és gyepterületek megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
(4) A V-3 övezet (vízállásos, vízjárta területek övezete) olyan faállománnyal borított, üzemtervezett erdőterületein, melyek az erdőtörvény hatálya alá tartoznak - függetlenül a jelenleg nyilvántartott művelési ágtól - az erdőtörvény előírásait be kell tartani.
(5) A vízgazdálkodási övezetekben létesítmények kizárólag a vízügyi és természetvédelmi jogszabályok, erdőterületeken továbbá az erdőtörvény59 betartásával, a vízügyi hatóság, a természetvédelmi, illetve az erdészeti hatóság hozzájárulásával helyezhetők el.
(6) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.

IV. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

27. §

Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

(1) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett:
a) a közlekedési területek szabályozási terveken jelölt építési területén és védőtávolságán belül,
b) a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint,
c) a szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül (lakó-funkció),
(2) A városban a jogszabályokban meghatározottakon túl a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:
a) A város teljes közigazgatási területén közterületen mindenfajta hirdetőtábla (épített tábla) elhelyezése, a tábla méretétől függetlenül. Közterületen hirdetőtáblát elhelyezni csak úgy szabad, hogy az a közterület tisztántartását, az utak és járdák beláthatóságát nem akadályozza, valamint a környezetbe való illeszkedés maradéktalanul teljesül.
b) 60

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

28. §

Levegőtisztaság-védelem

(1) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban61, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység62 kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs, sportolási célú, intézményi vagy szolgáltató funkciójú különleges területet, zöldterület, valamint természetvédelmi szempontból értékes területet (Natura 2000 terület, természeti terület, ökológiai hálózat területe) nem érint. Védelmi övezeten belül a vonatkozó országos érvényű jogszabályban63 meghatározott épületek nem helyezhetők el.
(3) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek lakóterületen, vegyes területen, üdülőterületen, rekreációs, sportolási célú, intézményi vagy szolgáltató funkciójú különleges területen nem folytathatók.

29. §

Talaj- és földvédelem

(1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.
(2) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A mű-velés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(3) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet.
(4) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

30. §

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

(1) Bicske a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve kiemelten érzékeny terület besorolású64. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok65 előírásait figyelembe kell venni.
(2) Bicske nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezőgazdasági tevékenységek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban foglalt előírásokat66 be kell tartani.
(3) A közigazgatási terület „B” hidrogeológiai védőidommal érintett részén érvényesíteni kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat67.
(4) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható. Beépítésre szánt területen új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható.
(5) A csatornahálózatba be nem kapcsolható külterületi beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.
(6) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, hígtrágya, trágyalé a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők.
(7) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok68 előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
(8) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba kizárólag abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó jogszabály69 előírásainak megfelel.
(9) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(10) 70 A Külterületi szabályozási terven „nyílt karszt területként” lehatárolt területeken építmények elhelyezése, tevékenységek folytatása, mindennemű hulladékok gyűjtése és kezelése a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban foglalt előírások betartásával történhet.”

31. §

Hulladékkezelés

(1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és rendszeres idő-közönként kijelölt hulladéklerakó helyre történő szervezett elszállítását biztosítani kell.
(2) Lakó-, vegyes és intézményi funkciójú különleges területen veszélyes hulladékot71 eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.) folytatása esetén engedélyezhetők. Üdülőterületen és rekreációs funkciójú különleges területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek nem folytathatók.
(3) A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban72 előírt módon, hulladék fajtánkként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(4) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok kizárólag az ipari gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben dolgozhatók fel és hasznosíthatók, ha:
a) az alkalmazandó technológia korszerűnek minősül, bizonyított, hogy a tevékenység a környezetében károsodást nem okoz,
b) a környezetvédelmi hatóság és az ÁNTSZ nem emel kifogást a létesítmény, illetve a technológia ellen.

32. §

Környezeti zaj elleni védelem

(1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban73 és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban74 meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.
(3) Bicske beépítésre szánt területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba75 tartoznak:
a) 1. zajvédelmi kategória „üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek”: Üü övezetekbe sorolt területek,
b) 2. zajvédelmi kategória „lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület”: Lk, Lke, Lf, K5, K6, K7, K8, K9, Z övezetekbe sorolt területek,
c) 3. zajvédelmi kategória „lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes területek”: Ln, Vt, Vk, K1, K2, K3 övezetekbe sorolt területek,
d) 4. zajvédelmi kategória „gazdasági terület”: Gksz, Gip, Gip-Mü, K4, K10, K11, K12, K13 övezetekbe sorolt területek.

33. §

Település- és tájkép védelmi és egyéb környezetvédelmi előírások

(1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
(3) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell.
(4) A Szabályozási terven jelölt természeti területeken tevékenységek a külön jogszabályban76 meghatározottak szerint a természetvédelmi hatóság engedélyével, illetve szakhatósági hozzájárulásával folytathatók. A Szabályozási terven jelölt Natura 2000 területeken a vonatkozó jogszabály77 és a kezelési tervek előírásai érvényesek.
(5) A tájkép védelme érdekében az ökológiai hálózattal érintett területeken az alábbi előírások vonatkoznak:
a) 78
b) a műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése (közmű és közút, átjátszó állomás építése) a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet.
(6) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(7) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

34. §

Közművesítés, közműhálózatok és létesítmények

Általános előírások

(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló felhagyásakor, vagy kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(4) A település területén 1 m-t meghaladó szintmozgással járó tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni
(5) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
(7) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha a vonatkozó, hatályos jogszabály-ban79 rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó, vegyes, üdülő, gazdasági és különleges) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll.
(8) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a villamosenergia ellátás mellett, jelen §. (11) bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás biztosítható, valamint a szennyvízelvezetés és csapadékvíz elvezetés jelen szabályzat beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően megoldható.
(9) Az épületek utcai homlokfalára közmű, vagy hírközlési létesítmény (füstgáz elvezető kémény, klímaberendezés, bármilyen antenna), vagy annak tartozéka nem szerelhető.

Vízellátás

(10) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna-hálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe helyezését követően lehet.
(11) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás biztosítható.
(12) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.
(13) Ha a méretezett tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható, akkor helyben tüzivíz tározó létesítése szükséges, vagy egyéb, az érintett hatósággal egyeztetett megoldást kell keresni a tüzivíz igény kielégítésére, vagy annak csökkentésére a kielégítés lehetőségének mértékéig. Építési engedély kiadása csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával adható.
(14) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság.)
(15) A vízbázisok védelmének biztosítására ki kell jelölni annak hidrogeológiai védőterületét. A 123/1997 (VII.18.) Korm rendelet szerinti hidrogeológiai védőterület határozati javaslattal való kijelölését követően, azt a szabályozási tervbe rögzíteni kell. A hidrogeológiai védőterületen belül a Korm rendelet 5. számú mellékletében előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.
(16) A 123/1997 (VII.18.) Korm rendelet szerinti hidrogeológiai védőterület határozati javaslattal való kijelölésével nem rendelkező mélyfúrású kutak körül 10 m-es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni és arra a területre a Korm rendelet 5. számú mellékletében a belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

Szennyvízelvezetés

(17) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell építeni.
(18) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) A település talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett már beépített telkeket a közcsatornára való rákötésre egy éven belül kötelezni kell.
d) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a település szennyvíz közhálózatára történő rácsatlakozásának megoldása esetén, az összegyűjtött szennyvíz tisztítótelepre történő szállításának biztosításával adható.
e) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha:
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan vízzáró szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a majd kiépítendő közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell várni a köz-csatorna csatlakozás lehetőségét, különben addig új építési engedély nem adható.
(19) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges.
(20) A szennyvíztisztító telep körül 300 m-es védőtávolság biztosítása szükséges. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható. A védőtávolságon belül csak a felsorolt korlátok alá nem tartozó ipari-gazdasági területhasználat engedélyezhető, illetve védőerdő telepíthető, vagy mezőgazdasági célra hasznosítható. Mezőgazdasági célú területhasznosítás esetén csak ipari célú felhasználásra alkalmas növény termelhető.
(21) A szennyvízátemelők is védőtávolságot igényelnek, a megfelelő szagtalanítóval, bűzzáróval kivitelezett szennyvízátemelő 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítása szükséges, amelyen belül a szennyvíztisztító telep védőtávolságára leírt területhasznosítási korlátozások vonatkoznak.

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

(22) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.
(23) Az állami kezelésű patakok és az egyéb tó, árkok, vízfolyások, stb part éleitől 6-6 m-es, az önkormányzati kezelésűtől min 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni (a 21/2006 (I.31.) kormányrendelet előírásai szerint).
(24) A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.
(25) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (tó, patak, árok, vízfolyás stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyével szabad.
(26) Belvizes, mélyfekvésű területen csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően adható építési engedély.
(27) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére, a készítendő csapadékvíz elvezetési tanulmánytervben rögzített lehatárolásnak megfelelően:
a) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés a szilárd útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. (Ettől eltérni csak a szakági tanulmánytervben kijelölt helyen lehet.)
b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető a beépítésre szánt területen belül, ahol ezt a szakági tanulmányterv kijelölte, a beépítésre nem szánt területen általánosan, valamint beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a hosszabb távon is, a szilárd burkolat nélküli utcák esetén.
(28) A csapadékvíz élő vízfolyásba, tóba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(29) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (A szűk keresztmetszetű helyek kapacitásbővítésének tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítésének megvalósítását követően adható csak ki a használatba vételi engedély.)
(30) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!
(31) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max. 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. A talajminőség függvényében 1-3 %-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani a meder erózió elkerülése érdekében. Ezt meghaladó lejtésű terepen kialakítandó árok csak lépcsőzéssel alakítható ki.
(32) Nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(33) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

Villamosenergia ellátás

(34) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területeken tervezett új fejlesztési területen, új utcanyitás esetén az új nagy- (120 kV-ig, a 120 kV-os is), közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(35) A belterületen, beépítésre szánt már beépített területen amíg a közép- kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatok földalatti elhelyezése nem valósítható meg, addig egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(36) A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási kábeleket-szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(37) Új épület bekötést építeni csak föld kábeles csatlakozással szabad, még föld feletti közhálózati csatlakozási lehetőség esetén is.
(38) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(39) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

Földgázellátás

(40) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi házi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(41) Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Elektronikus hírközlés

(41) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új fejlesztési területen, új utcanyitás esetén az új vezetékes hírközlési hálózatot földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(42) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt már beépített területen, amíg a meglevő vezetékes hírközlési hálózat földalatti áthelyezése nem valósítható meg, a földfeletti vezetés egyelőre fennmaradhat, de az utcafásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat közös oszlopsoron kell vezetni.
(43) Új épület bekötést építeni csak földkábeles csatlakozással szabad, még föld feletti vezetékes hírközlési hálózati csatlakozási lehetőség esetén is.
(44) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes hírközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a hírközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben ahol szükséges a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(45) Közszolgálati, iparági hírközlési antennák, létesítmények csak az Önkormányzattal történő egyeztetéssel helyezhetők el.
(46) 80 Energiatermelő és egyéb technológiai berendezések közül:
a) klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,
b) napenergia hasznosító berendezés (napkollektor, naperőmű) a tetősíkba, vagy attól legfeljebb 10o-kal kiemelve telepíthető, lapostető esetén a magastető megengedett legnagyobb hajlásszög plusz +10o-kal emelhető ki,
c) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:
ca) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl nem haladhatja meg,
cb) hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen
cc) az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető
1. műemléki környezetben
2. helyi védelemre kijelölt területen belül
3. egyéb védelem alatt álló területeken
4. illetve amit egyéb jogszabály korlátoz
d) közcélú energiatermelést szolgáló naperőmű-park, vagy szélerőmű-park csak arra kijelölt területen, a terület különleges energiatermelési övezetbe sorolásával helyezhető el,
e) a háztartási méretű kiserőmű teljesítményét (50 kVA) meghaladó, saját fogyasztásra termelő erőmű telepítése a fogyasztó telkén belül engedélyezhető, ha arra a létesítési engedélyt az engedélyező hatóság megadja.

35. §

Műemlék- és településképvédelem, régészeti lelőhelyek védelme

(1) Műemléki környezet területén területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a vonatkozó, hatályos jogszabályban81 foglaltak betartásával szabad.
(2) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben ugyancsak az előbbi, hatályos jogszabály szerint kell eljárni. A Bicske területén nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a régészeti örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza, illetve ennek alapján a szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(3) A műemléki védettséget élvező építmények környezetében (a műemléki környezeten belül) építési tevékenység csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
(4) A helyi védelem alatt lévő, illetve arra javasolt építmények esetében a védett építményeket eredeti formájukban (épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását) meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók.
(5) A város országos műemléki védettség alatt álló épületeit, valamint az országos védettségre és helyi védelemre javasolt épületeit, létesítményeit a jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(6) A város belterületén található, jellegzetes homlokzati kialakítású, illetve tömegű (zömmel rossz állagú) épületek átépítése, felújítása esetén az eredeti épület jellegzetességeit - lehetőség szerint - az új épületre is „át kell menteni”. Az épületek színezésénél a hagyományos színeket (fehér, sárga, kék, illetve tetőhéjalás esetén vörös, barna) kell alkalmazni; a környezettől idegen, „rikító” színek (pl.: lila, citromsárga, stb.) kerülendők.
(7) A város belterületén kereskedelmi, szolgáltató, illetve gazdasági épületek csak a környező beépítéshez igazodó tömegformálással, homlokzati kialakítással (tagolt homlokzattal), színezéssel helyezhetők el.
(8) A város területén a kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(9) A városközpont területén (Szent István u. - Hősök tere - József Attila u. - Bartók Béla u. - Kossuth tér - Ady Endre u. - Bem József u. - 1. sz. főút - Rózsa u. - Batthyány Lajos u. - Kisfaludy u. - Tatai út által határolt terület), valamint a fő közlekedési utak mellett új épületek, valamint épületfelújítások/átépítések engedélyezési terveihez színterv is készítendő, továbbá az utcaképbe illesztést a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni; az engedélyezési tervnek továbbá ki kell térnie a reklámok elhelyezésére (azok rajzi megjelenítésével).

36. §

Építési tilalmak és korlátozások

(1) Városi érdekből szükséges út-összeköttetés biztosítása érdekében az 1188 hrsz.-ú ingatlan egészére, az 1187 hrsz.-ú és 1183 hrsz.-ú ingatlanokra az utcafronti homlokzattól számított hatvan méteren túl építési tilalom érvényes. Továbbra is fenn kell tartani a már korábban elrendelt építési tilalmat az 1184 hrsz.-ú, valamint a 951 hrsz.-ú ingatlanokra.
(2) Az M.1. autópálya út-tengelytől mért 100-100 m-es védőtávolságán belül, az 1. sz. út külterületi szakaszán út-tengelytől mért 100-100 m-es védőtávolságán belül, továbbá a számozott utak külterületi szakaszán az út-tengelytől mért 50-50 m-es védőtávolságon belül építési engedély csak az útkezelő hozzájárulásával, az általa meghatározott feltételekkel adható.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Bicske helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 22/2004.(IV.1.) számú rendelete és az ezt módosító 18/2006. (V. 25.) számú és 18/2008. (VII. 3.) számú rendeletek hatályukat vesztik.

Hatályukat vesztik továbbá a korábban készült szabályozási tervek és a hozzájuk tartozó szabályozási tervek közül a (3) bekezdésben foglaltak kivételével:
- 20/2000. (VII. 1.) számú rendelet – Bicske, Prohászka Ottokár u. – Bogya Károly u. – Szarka János tér – József Attila u. által határolt terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról
- 32/2000. (XII. 1) számú rendelet - Bicske – M.1. Ipari Park szabályozási terve, és annak módosítása 30/2006. (XI. 30.) számú rendelet,
- 45/2004. (X. 13.) számú rendelet - Bicske - SPAR raktárbázis és környezetének szabályozási terve és annak módosításai,
- 7/2001. (IV. 1.) számú rendelet - 041/3-4 hrsz.-ú tervezett ipari gazdasági terület szabályozási terve,
- 23/2004. (IV. 1.) számú rendelet - 1. sz. főút – vasút közötti tervezett gazdasági terület Ny-i része szabályozási terve,
- 24/2004. (IV. 1.) számú rendelet - 1. sz. főút – 8101. sz. út közötti tervezett gazdasági terület szabályozási terve,
- 25/2004. (IV. 1.) számú rendelet - Csákvári út melletti terület (018, 019 hrsz.) szabályozási terve,
- 8/2001. (IV. 1.) számú rendelete - Tatai út melletti tervezett ipari gazdasági terület szabályozási terve,
- 26/2004. (IV. 1.) számú rendelet - Bicske – városközpont szabályozási terve, valamint
- 17/2002. (VII. 17.) számú rendelet - Bicske – Alcsútdoboz – Póc-tető és tókörnyék szabályozási tervének Bicske közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzatáról szóló rendeletek.
- 28/2005. (X. 1.) számú rendelet – Óbarok – Bicske, bauxitbánya és M1 autópálya közötti tervezett gazdasági terület helyi építési szabályzata és szabályozási terve
- 4/1999. (III. 1.) számú rendelet – Csabdi út mellettti tervezett iparterületre vonatkozó szabályozási tervről és helyi építési szabályzatról
- 19/2006. (VI. 12.) számú rendelet – Bicske, Akácfa utca melletti terület és környezete szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról
(3) A jelen rendelet rajzi mellékleteként hatályban maradnak ugyanakkor a fenti szabályozási tervek közül a
- Bicske – M.1. Ipari Park szabályozási tervének módosítása,
- Bicske - SPAR raktárbázis és környezete szabályozási tervének módosítása,
- 041/3-4 hrsz.-ú tervezett ipari gazdasági terület szabályozási terve,
- 1. sz. főút – vasút közötti tervezett gazdasági terület Ny-i részének szabályozási terve, valamint
- 1. sz. főút – 8101. sz. út közötti tervezett gazdasági terület szabályozási terve szabályozási tervlapjai.
(4) A jelen rendelet a hatályba lépését követően az új, induló építési ügyekre vonatkozik.
1

Módosította a 13/2019. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2019. augusztus 27-től.

2

Módosította a 28/2015. (XII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016 január 16-tól.

3

37/2007.(XII. 13.) sz. ÖTM rendelet

4

Kiegészítette a 13/2019. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. augusztus. 27-től.

5

Kiegészítette a 13/2019. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. augusztus 27-től.

6

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

7

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

8

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

9

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

10

37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet 5. melléklet III. 3.

11

Módosította a .28./2015(XII.17.) rendelet Hatályos 2016 január 16-tól

12

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

13

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

14

Módosította a 14/2018. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2018.08.31-től.

15

OTÉK 1. sz. melléklete

16

Módosította:.28/2015 (XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

17

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

18

OTÉK 31.§ (2) bekezdés

19

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

20

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

21

Módosította a 28/2015 (XII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016 január 16 -tól

22

Beillesztette a 22/2018. (XII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. december 18-tól.

23

Beillesztette a 22/2018. (XII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. december 18-tól.

24

OTÉK 17. §

25

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

26

Hatályon kívül helyezte a 30/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 25.§ b) pontja. Hatálytalan 2018. január 1-től.

27

Módosította a 7/2017. (III.29) önkormányzati rendelet 3.§-a, hatályos 2017. április 28-tól.

28

Hatályon kívül helyezte a 30/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 25.§ b) pontja. Hatálytalan 2018. január 1-től.

29

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

30

Hatályon kívül helyezte a 30/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 25.§ b) pontja. Hatálytalan 2018. január 1-től.

31

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

32

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

33

OTÉK 19.§

34

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

35

Hatályon kívül helyezte: 28/2015(XII.17.) rendelet. Hatálytalan: 2016 január 16 -tól

36

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

37

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

38

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

39

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

40

Hatályon kívül helyezte a 30/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 25. § b) pontja. Hatálytalan 2018. január 1-től.

41

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

42

Hatályon kívül helyezte: 28/2015.(XII.17.) rendelet. Hatálytalan: 2016.január 16.

43

Felcsút III. homokbánya Bicske közigazgatási területét érintő területe - kivéve a regionális hulladéklerakó bővítési területét

44

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

45

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

46

Hatályon kívül helyezte: 28/2015(XII.17.) rendelet. Hatálytalan: 2016 január 16 -tól

47

Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

48

Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

49

Hatályon kívül helyezte: 28/2015(XII.17.) rendelet. Hatálytalan: 2016 január 16 -tól

50

Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

51

Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

54

Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

55

Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

56

Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

57

Módosította a 28/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (1) a) pontja. Hatályos 2017. december 1-től.

59

1996. évi LIV. tv.

60

Hatályon kívül helyezte a 28/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (1) b) pontja. Hatálytalan 2017. december 1-től.

61

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

65

219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet, 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet

69

28/2004. (XII. 25.) KvVM

70

Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

71

a veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza

72

2000. évi XLIII. tv. és 98/2001 (VI.15.) Korm. rend. hatályos előírásai

73

27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet

74

27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete

75

27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott területi kategóriák

76

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 21. §.

78

Hatályon kívül helyezte a 28/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (1) c) pontja. Hatálytalan 2017. december 1-től.

79

OTÉK 8. § (2) bek. a) pontja

80

Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól

81

Kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV.tv.