Mátraszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati vagyonnal, mint a nemzeti vagyon részével felelős módon történő rendeltetésszerű gazdálkodás, valamint az önkormányzati közfeladatok ellátásának biztosítása céljából a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Mátraszőlős Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő vagyonra.

(2) A rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzése és elidegenítése, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodás, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedése és mérséklése tekintetében az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet, a közterület hasznosítása esetén a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet másképp nem rendelkezik.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) rendelkezési jog: vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, elidegenítése, megterhelése, gazdasági társaságba vitele;

b) egyéb hasznosítás: vagyontárgy birtoklása, használata, hasznosítása, kivéve a vagyonkezelői jog alapítása.

3. Az önkormányzat vagyona

3. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(3) A törzsvagyon körét törvény, valamint e rendelet állapítja meg.

(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen önkormányzati vagyon tárgyait az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Törzsvagyonná olyan önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak nyilváníthatók, amelyek közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

(6) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

(7) Az üzleti vagyon tárgyai forgalomképesek.

4. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezik:

a) a helyi közutak, járdák és műtárgyaik,

b) a terek és a parkok,

c) a vizek és a vízközműnek nem minősülő közcélú vízlétesítmények,

d) a földutak,

e) az árkok, valamint

f) a temetők.

5. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik:

a) a közművek,

b) az önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá az önkormányzat vagy állami szerv által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés,

d) a műemlékek, a műemlék jellegű építmények,

e) a muzeális gyűjtemény és a muzeális emlékek,

f) az egyszemélyes gazdasági társaságban vagy a közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések,

g) az erdők.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon tárgyait az 2. melléklet tartalmazza.”

6. § Az önkormányzat üzleti vagyonát képezi mindaz az önkormányzati vagyontárgy, amely nem tartozik a 4. § és az 5. § hatálya alá.

7. § (1) Amennyiben a törzsvagyon valamely eleme már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, úgy az adott vagyontárgy a törzsvagyon köréből kivonható és az üzleti vagyonba sorolható.

(2) Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége e rendelet erejénél fogva megszűnik, ha a helyi építési szabályzat végrehajtása céljából az erre vonatkozó jogszabály alapján lefolytatott telekalakítási eljárásban hozott jogerős határozat alapján végrehajtható telekalakítás során az ingatlan közterület rendeltetése megszűnik. Az ingatlan vagy ingatlanrész a telekalakítási határozat alapján kialakult megnevezése vagy rendeltetése szerint korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonba sorolható át.

(3) Az ingatlan vagy ingatlanrész korlátozott forgalomképessége e rendelet erejénél fogva megszűnik, ha a helyi építési szabályzat végrehajtása céljából az erre vonatkozó jogszabály alapján lefolytatott telekalakítási eljárásban hozott jogerős határozat alapján végrehajtható telekalakítás során kialakuló vagy másik ingatlanba beolvadó ingatlan vagy ingatlanrész kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához nem szükséges. Az ingatlan vagy ingatlanrész a telekalakítási határozat alapján kialakult megnevezése vagy rendeltetése szerint üzleti vagyonba sorolandó át.

(4) A vagyon (1) bekezdés szerinti átsorolásáról a képviselő-testület dönt.

4. A vagyonleltár

8. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása, célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonleltár tartalmazza a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.

(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyontárgyak közül az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat mennyiségben, és amennyiben lehetséges, pénzértékben beazonosítható módon veszi számba.

(4) A vagyonleltár tartalmi adatait, valamint a szerkesztésnél követendő eljárás részletes szabályait a 3. melléklet tartalmazza.

(5) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző a felelős.

5. Az önkormányzati vagyon hasznosításának a szabályai

9. § (1) A képviselő-testület az önkormányzatot megillető vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogokat (rendelkezési jog, egyéb hasznosítás) közvetlenül vagy átruházott hatáskörében eljáró szerve útján gyakorolja a jelen rendeletben foglaltak szerint.

(2) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(3) Az önkormányzat által fenntartott intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely a rendelet kihirdetésének napján is használatukban van, illetve ezután kerül használatukba.

(4) Az önkormányzat tulajdonosi jogait gyakorló szerv a rendeletben meghatározott átruházott hatáskörében meghozott döntéseiről a képviselő-testületnek a tárgyévet követő év munkaterv szerinti februári ülésén beszámolni köteles.

(5) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával az éves költségvetésben meghatározottak szerint önállóan gazdálkodik.

10. § A képviselő-testület dönt:

a) az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgy feletti visszterhes rendelkezési jog gyakorlásáról;

b) az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgy egyéb visszterhes hasznosításáról amennyiben annak forgalmi értéke az 1 millió forintot meghaladja;

c) idegen vagyontárgy tulajdonjogának, tulajdonjogi részjogosítványának visszterhesen történő megszerzéséről;

d) idegen vagyontárgy tulajdonjogának ingyenesen történő megszerzéséről;

e) a kisajátítási eljárás megindításáról.

11. § A polgármester dönt az önkormányzat saját tulajdonát képező vagyontárgy visszterhes egyéb hasznosításáról, amennyiben annak forgalmi értéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

12. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, megterhelése, egyéb hasznosítása valamint idegen tulajdonú vagyontárgy tulajdonjogának vagy rajta fennálló, pénzben kifejezhető értékű jogosultság önkormányzat általi megszerzéséről való döntést megelőzően el kell végezni a vagyontárgy, illetve az azon fennálló vagy alapítandó jog értékbecslését.

(2) Az értékbecslés elkészítése mellőzhető:

a) tőzsdei forgalomban szereplő értékpapír esetében, amikor az aktuális piaci ár, tőzsdei forgalomban nem szereplő hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében, amikor a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos forgalomban kialakult ár az irányadó;

b) ingatlan vagyontárgy terményei vagyonhasznosításakor;

(3) Az (1) bekezdés szerinti értékbecslés csak akkor képezheti az önkormányzat tulajdonosi döntésének alapját, ha az értékbecslést végző személy szakirányú képesítéssel rendelkezik és függetlennek tekinthető.

(4) Nem tekinthető az értékbecslést végző személy függetlennek, ha

a) a vagyonhasznosítással érintett szerződő fél képviselője, döntéshozó szervének tagja, alkalmazottja, vagy olyan volt képviselője, döntéshozó szervének tagja, illetőleg alkalmazottja, aki a vagyonhasznosítás ügyében eljárt;

b) a) pont szerint minősülő személy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pont szerinti hozzátartozója, valamint volt házastársa, volt bejegyzett élettársa.

(5) Az önkormányzat tulajdonosi döntéséhez képest hat hónapnál régebben készült értékbecslés akkor képezheti tulajdonosi döntés alapját, ha annak készítője – feltéve, hogy vele szemben a (4) bekezdésben leírt feltételek változatlanul teljesülnek – írásban nyilatkozik arról, hogy az értékbecslésben megállapított érték változatlanul irányadónak tekinthető, vagy annak aktualizálását elvégzi.

13. § (1) Ha e rendelet 9., 10. és 11. §-ának megfelelően a vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlójának megállapítása a vagyontárgy forgalmi értéke alapján történik, akkor a vagyontárgy értékének az adott vagyontárgy 12. § rendelkezése szerinti értékbecslés alapján megállapított értékét kell tekinteni.

(2) Ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, akkor a vagyonrész értéke, ha pedig több vagyontárgyra (vagyontömeg) vonatkozik, akkor a vagyontárgyak együttes értéke alapján kell a tulajdonosi jog gyakorlóját megállapítani.

(3) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése a 12. § szerinti értékbecslés alapján megállapított értéknél alacsonyabb ellenértéken nem történhet.

(4) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 8. és 9. §-iban meghatározottak szerint végezhet.

(5) Az önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságban és nonprofit korlátolt felelősségű társaságban meglévő részesedésének vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

14. § (1) A képviselő-testület közfeladat ellátásához kapcsolódóan, az önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyontárgyaira vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítésére, gyakorlására és megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat az Nvtv. 11. §-a és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 109. §-a határozza meg.

(2) Vagyonkezelői jogot

a) pályázat útján ellenérték fejében vagyonkezelői szerződéssel,

b) ingyenesen, pályázati eljárás nélkül vagyonkezelői szerződéssel, illetve

c) örvényben meghatározott esetekben kijelöléssel lehet megszerezni.

(3) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.

(4) A pályázati eljárást a 3. mellékletben foglalt versenyszabályok betartásával kell lebonyolítani.

(5) A vagyonkezelői jog ellenértékét értékbecsléssel kell megállapítani. Az értékbecslésre a 12. §-ban foglaltak az irányadók. A vagyonkezelési szerződésben meghatározott vagyonkezelői jog ellenértéke az értékbecslésben meghatározott értéknél kisebb nem lehet.

(6) Vagyonkezelői jog ingyenesen, pályázati eljárás nélkül vagyonkezelői szerződéssel kizárólag az önkormányzat számára meghatározott közfeladat ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben engedhető át.

(7) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a képviselő-testület - a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével - ellenőrzi. A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására az ellenőrzésre jogosultak részére a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést engedni.

15. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében

b) a vagyonkezelő a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében köteles számot adnia,

c) a Képviselő-testület által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

6. Eljárás a tulajdonos képviseletében

16. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a tulajdonos képviseletében a polgármester által felhatalmazott más szerv vagy személy is eljárhat, különösen a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal által alkalmazott köztisztviselő. A Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal a köztisztviselő eljárásáról 30 napon belül írásbeli tájékoztatót készít a Képviselő-testület soron következő ülésére.

7. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosítása

17. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat különösen bérbeadással, használati jog alapításával, vagyonkezelési jog alapításával, nem pénzbeli hozzájárulás teljesítése útján vagy más módon való elidegenítéssel lehet hasznosítani.

(2) Az önkormányzat alapításával vagy fenntartásával működő intézmény a rábízott korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgy használatára és hasznosítására közfeladat ellátása céljából jogosult, ezen túlmenően az intézmény közfeladatának veszélyeztetése nélkül az ingatlant ellenérték fejében használatba adhatja. Az intézmény nem jogosult az ekként rábízott önkormányzati vagyon hasznosítása során a vagyontárgy egészben vagy részben történő elidegenítésére, közhiteles nyilvántartásba bejegyezhető módon való megterhelésére, biztosítékul való lekötésére, fennálló tartozás fedezetéül való felajánlására.

(3) Az intézmény a (2) bekezdés szerinti ügyekben teljes körűen jár el, így különösen gondoskodik szerződés tartalmának meghatározásáról, annak megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről, a bérlő vagy harmadik személy használó tevékenységének ellenőrzéséről, továbbá a visszterhes szerződésekben rögzített ellenszolgáltatások beszedéséről, illetve az azokkal kapcsolatos számviteli teendőkről, így a számla-kibocsátási kötelezettség teljesítéséről is.

(4) A (2) bekezdés szerinti ügyekből származó bevétel egészében az intézményt illeti meg.

(5) Az intézmény a (2) bekezdésben meghatározott ügyekben köteles előmozdítani az önkormányzat által meghatározott érdekek és célok érvényesülését.

(6) Az Intézmény nevében az e §-ban foglalt hatásköröket az intézmény vezetője gyakorolja.

8. Követelésmérséklés szabályai

18. § (1) A polgármester indítványára a Képviselő-testület 2.000.000,- Ft-ot meghaladó követelést – az önkormányzat részére fizetendő adó, és hozzá kapcsolódó pótlékok, és bírságok kivételével - különös méltányosságból mérsékelhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt különös méltányosságból eredő követelésmérséklésre akkor lehet hivatkozni, ha a kötelezett

a) kérelmének benyújtása idején több mint egy éve tartósan beteg;

b) ellen kérelmének benyújtásakor kettőnél több végrehajtási eljárás van folyamatban, melyet az önkormányzat kezdeményezett;

c) ingatlanvagyonnal nem rendelkezik vagy kettőnél több kiskorú gyermeket köteles eltartani; és

d) a kérelem benyújtásáig lehetőségeihez képest tartozását törlesztette.

9. Versenyeztetés szabályai

19. § (1) Az üzleti vagyon ellenérték fejében történő elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, továbbá más módon történő hasznosítása ingatlan vagyon esetében amennyiben annak értéke az 1 millió forintot meghaladja, egyéb vagyon esetében, amennyiben annak az értéke az 500 ezer forintot meghaladja kizárólag versenyeztetés útján történhet. A versenyeztetés során a tulajdonosi jogok gyakorlására a 8-13. §-okban meghatározott szabályok irányadók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti versenyeztetés pályázati eljárást, illetve nyilvános licitet jelent, melynek részletes szabályait 4. illetve 5. melléklet foglalja magába.

(3) A tulajdonosi jogok gyakorlója a versenyeztetés meghirdetésével egyidejűleg köteles dönteni a (2) bekezdés szerinti eljárástípus alkalmazásáról.

(4) Vagyonkezelői jogot alapító szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető az Nvtv. rendelkezései szerint.

(5) Az önkormányzat által fenntartott intézmények használatában lévő korlátozottan forgalom képes vagyontárgyak az intézmény alaptevékenységével összhangban lévő tevékenység gyakorlása céljára kizárólagosan sport-, oktatási, kulturális, közművelődési tevékenység, illetve családi események lebonyolítása történő bérbeadása versenyeztetés nélkül történik.

10. Záró rendelkezések

​

20. § (1) E rendelet 2020. szeptember 11. napján lép hatályba.

Kelt: Mátraszőlős, 2020. szeptember 09.

P.H.

.........................................................                                     ........................................................

              Márkus Sándor                                                                        Nagy Ádám

                     jegyző                                                                               polgármester

Záradék:

A rendeletet kihirdettem.

Kelt: Mátraszőlős, 2020 szeptember 10.

P.H.

                                                                                              .......................................................

                                                                                                              Márkus Sándor

                                                                                                                     jegyző