1. § (1) A rendelet hatálya Fertőszéplak község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3)¹ A beépítésre szánt terület szabályozási és övezeti tervét (a továbbiakban: SZ-J/M terv munkaszáma: Rp.I. 193-7) a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A beépítésre nem szánt terület szabályozási és övezeti tervét (a továbbiakban: SZ-J terv) a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2)-(5) bekezdésben szabályozott eseteket – a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

(2) Az SZ-J terven árok megnevezésű jellel jelölt árkok nyomvonala csak a teljes vízgyűjtőterületük felülvizsgálatával szüntethető meg, változtatható meg.

(3) A tervezett belterületi határvonallal körülhatárolt, vagy a tervezett belterületi határvonal és a meglévő belterületei határvonal közé eső területeket az SZ-J terv szerinti célra felhasználni a belterületbe vonással egyidőben, vagy azt követően lehet.

(4) A belterületbe vonás szakaszosan, a mindenkori igényeknek megfelelően történhet.

(5) A javasolt és a tájékoztató szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható, figyelemmel a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra.

(6) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) A kialakult telekosztású övezetben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

(3) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az érintett telekkel határos telkeket érintően, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett elmozdíthatók.

(4) Ahol az SZ-J terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(5) Lakó területfelhasználású övezetben amennyiben a kialakult telekosztású övezet telkeinek területe nem felel meg az övezeti előírásokban rögzítettnek, telekalakítás abban az esetben végezhető, amennyiben az alakuló telkek mérete vagy eléri a 400 m²-t, vagy az övezeti előírásokhoz közeledik.

(6) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható.

(7) Közlekedési területen építmény számára telket alakítani abban az esetben lehetséges, amennyiben biztosítható a közlekedési területen a közlekedés résztvevőinek biztonságos, gyors és zavartalan közlekedése.

(8) Rendezett a telek, amennyiben a helyi építési szabályzat és az SZ-J terv szerint alakították ki a kiszolgáló út és a telekméretek tekintetében. Nem feltétele a telek rendezettségének a telek kiszolgálását közvetlenül nem szolgáló út kialakítása.

5. § Belterületen és külterületi lakóterületen közmű- és hírközlő vezeték átépítése, új vezeték fektetése során a

6. § (1) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(2) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett, beépített teleknek azon a részén, amely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad, a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása nélkül is építhető épület. A beépíthetőség és a zöldfelületi arány mértékének megállapításánál a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása utáni telekméretet kell figyelembe venni.

(3) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

7. § Kialakult beépítésű lakó területfelhasználású övezetben az építési hely előkerti határvonala a telekkel oldalról szomszédos, vagy ahhoz legközelebbi beépített telkek előkertjeinek mérete. Méretbeli eltérés esetén a két méret valamelyikével megegyező, vagy a kettő közötti tartomány. Az előkerti építési hely határvonalhoz legközelebb álló főépítményt erre a határvonalra, vagy attól a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m távolságra kell építeni, kivéve saroktelek esetén, valamint amennyiben a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek. Kialakult, előkert nélküli beépítésnél az építési hely előkerti határvonala egyben beépítési vonal.

8. § (1) Saroktelken épület a beépítési oldallal párhuzamos utcai telekhatártól 3,0 m távolságon belül, a beépítési oldalra merőleges utcai telekhatártól a már beépült tömb esetén a jellemző kialakult távolságra, beépítetlen tömb esetén 5,0 m-re építhető.

(2) Amennyiben a saroktelket gyalogút határolja, úgy azt az előkert számításánál nem kell figyelembe venni.

(3) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.

9. § Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen többen – ÉNy-DK-i telekfekvésnél az északkeleti, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az északnyugati oldalhatáron áll. Kialakult beépítésű tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

10. § (1) Az övezeti előírásokban előírt beépítési mód új épület építésére vonatkozik. Ettől eltérő, meglévő beépítés esetén a meglévő épület felújítható, lakóépület új, önálló lakást nem eredményező módon átalakítható.

(2) Beépítésre szánt területen, a hátsókertben és a telek be nem építhető részén építmény – kerti építmény, növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor és komposztáló kivételével – nem helyezhető el.

11. § Gazdasági és különleges területfelhasználású területen a megengedett legnagyobb épületmagasság -az igazolt technológiai szükségletnek megfelelően-, az épület összes alapterülete 10%-ának mértékéig nagyobb is lehet.

12. § Az SZ-J terv hatálya alá tartozó területen napelempark, valamint a háztartási méretű kiserőművek közül széltorony, szélerőmű– az akként szabályozott területen kívül - nem építhető, nem helyezhető el.

13. § (1) Ahol az SZ-J terv meglévő, megmaradó közterületi határvonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építendő. Azokban az esetekben, amikor a telket feltáró közterület szélessége nem éri el a 12,0 m-t, a kapubehajtó szélességében a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m mélységig a kerítés (kapu) beljebb építhető.

(2) Külterületen, általános mezőgazdasági övezetben vadkár elleni védelmi kerítés és legelővédelmi kerítés kivételével kerítés csak gazdasági épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.

(3) Külterületen, erdőgazdasági területen vadvédelmi kerítés kivételével kerítés csak épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.

(4) Vízgazdálkodási területen kerítés nem építhető.

14. § (1) Haszonállat tartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:

(2) Haszonállat tartó épület falusias lakóterületen az utcai telekhatártól legalább 50 m, a szomszédos telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20 m távolságban, legfeljebb 100 m² nettó alapterülettel és 300 m³ térfogattal építhető.

(3) Haszonállat tartó épület mezőgazdasági területen méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel csak a lovas turizmust szolgáló istállóként építhető.

15. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával legalább

16. § Telekalakítási és építési tilalommal érintett terület az SZ-J terv szerint.

17. § (1) Települési védőterület a település védendő területének határától mért 1000 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület a 10. § szerint építhető.

(2) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül a temető működését zavaró, a falusias lakóterület átlagos forgalmát meghaladó forgalmat vonzó építmény nem építhető.

18. § (1) Közlekedési létesítmények védőterülete

(2) Vízgazdálkodási területek védőterülete

19. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet határát az SZ-J terv, valamint a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2) A településképi szempontból meghatározó terület Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 3/2018. (II. 28.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Tkvr.) meghatározott terület.

(3) A helyi védelem építményeket a Tkvr. alapján az SZ-J terv, felsorolásukat a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(4) A régészeti lelőhelyeket az SZ-J terv, felsorolásukat a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

20. § (1) A NATURA 2000 területek, felsorolását a rendelet 5. függeléke tartalmazza.

(2) A természeti területbe, a védett természeti területekbe, az országos ökológiai hálózatba, valamint a tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket az SZ-J terv tartalmazza.

(3) A külterületi építmények, védőfásítások növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani.

21. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terven és a részletes övezeti előírásokban megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldterületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

(5) Lakóterületen az előkert és az oldalkertnek az előkerttől mért 20,0 m-es sávja területének legfeljebb 35%-a burkolható le, kivéve a parkoló kialakításához szükséges területet. A fennmaradó területrészt növényzettel borított felületként kell kialakítani.

22. § A település levegőtisztaságvédelmi besorolása: 2. számú légszennyezettségi zóna.

23. § (1) A település a felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület.

(2) A település a felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett terület.

(3) A település területe nem tartozik a nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területek közé.

24. § (1) A beépítésre szánt területen kötelező a hulladékelszállítás a községi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.

(2) A beépítésre szánt területen kötelező a szennyvízcsatorna rákötés, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

25. § A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

26. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:

(2) Beépített és beépítésre szánt terület

27. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

(2) Az építési hely határait azokban az esetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöli, a rendelet 4. melléklete határozza meg.

(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető. A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.

28. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

29. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

30. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint: intézmény terület Vi

(2) Az építési hely határait azokban az esetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöli, a rendelet 7. melléklete határozza meg.

31. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

32. § A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

33. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, termelő, raktározó gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként legfeljebb két lakás kialakítható.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület SZ-J terven jelölt helyén és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás tömör zárású. Háromszintű növényzetből – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – kell létrehozni. A védőfásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajoknak kell alkotni.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti előírásait a rendelet 9. melléklete tartalmazza.

34. § (1) Az egyéb ipari területen az energiaipar, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, a nagykereskedelem, a javítás, a szállítás, a raktározás építményei; a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények feldolgozása, tárolása céljára szolgáló építmények, valamint iroda és kereskedelmi épületek építhetők.

(2) Az egyéb ipari terület SZ-J terven jelölt helyén és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás tömör zárású. Háromszintű növényzetből – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – kell létrehozni. A védőfásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajoknak kell alkotni.

(3) Az egyéb ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 100 m²-ként egy lombos fát kell elültetni. Nem kell a faültetés szempontjából beszámítandó területek között figyelembe venni a későbbi beruházási ütemekben megvalósuló, átmenetileg zöldfelületként kialakítandó területeket.

(4) Az ipari gazdasági terület övezeti előírásait a rendelet 10. melléklete tartalmazza.

35. § Az üdülő terület besorolása a sajátos használat szerint: hétvégi házas terület Üh

36. § (1) A hétvégi házas üdülőterületen egy üdülőegységes üdülőépületek és egy darab, a területet igénybevevők kiszolgálását biztosító kereskedelmi, vendéglátó épület, valamint a vízparton nyitott horgászállások építhetők.

(2) Az épületek földszintesek lehetnek. Egy-egy üdülőépület legfeljebb 30 m2, a kiszolgáló épület legfeljebb 200 m² hasznos alapterületű lehet. Az épületek közötti megengedett legkisebb távolság 10,0 m.

(3) Horgászállások egymástól legalább 10 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2 m-re benyúlóan építhetők.

(4) Az üdülőterület övezeti előírásait a rendelet 11. melléklete tartalmazza.

37. § A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

38. § (1) A temető területén a temető működéséhez és fenntartásához szükséges építmények építhetők.

(2) A temető területére vonatkozó övezeti előírások:

39. § (1) A sportterületen a pihenést és sportolást, szabadidős tevékenységet szolgáló, ahhoz kapcsolódó építmények; továbbá kereskedelmi, szolgáltató és szállás rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2) A sportterületre vonatkozó övezeti előírások:

40. § (1) A naperőműpark területén a megújuló energiaforrások közül a napenergia felhasználására szolgáló építmények és a naperőműpark működéséhez szükséges kiszolgáló, szociális igazgatási épületek építhetők, ahol a

(2) Az övezetben közforgalom számára nem megnyitott magánút létesíthető.

41. § A beépítésre nem szánt különleges terület sajátos felhasználás szerint

42. § (1) A vadászház területén működéséhez és fenntartásához szükséges építmények építhetők.

(2) A vadászház területére vonatkozó övezeti előírások:

43. § A közlekedési terület besorolása a sajátos használat szerint:

44. § (1) A szabályozási tervlapokon Köu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerint a következő osztályokba sorolandók.

45. § (1) A közút területek szabályozási szélessége:

(2) A közlekedési terület zöldfelületi része a közutak azon, nem gépjárműves közlekedésre szánt területe, melyen a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen végforduló nélkül 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat.

46. § A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet.

47. § (1) Az út hossztengelyére merőleges szakaszolás során az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően történik az út kialakítása azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet.

(2) Abban az esetben, ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül, a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható.

(3) A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.

48. § Az út hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás során

49. § A vasúti területen csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

50. § A lakó és vegyes területfelhasználású területen magánút nem alakítható ki

51. § (1) A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése gazdasági területen

(2) A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése mezőgazdasági területen

52. § (1) Közműterület az SZ-J terven Köm jellel jelölt terület.

(2) A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények helyezhetők el.

53. § A zöldterület besorolása a sajátos használat szerint:

54. § A közkertben és a közparkban épület nem építhető, azok telkein melléképítmények közül a kerti melléképítmények helyezhetők el.

55. § (1) Erdőterület az SZ-J terven E jellel jelölt terület.

(2) Az erdőterület besorolása az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

56. § A védelmi erdő területén – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

57. § A gazdasági erdő területén az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m.

58. § A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint: általános mezőgazdasági terület Má

59. § A vízgazdálkodási terület övezete: kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás.

60. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének Fertőszéplak helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 17/2002. (XII. 20.) önkormányzati rendelete.