Fertőszéplak Község Önkormányzata képviselő-testületének 2/2020. (II.17.) önkormányzati rendelete
Fertőszéplak Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 03. 05Fertőszéplak Község Önkormányzata képviselő-testületének 2/2020. (II.17.) önkormányzati rendelete
Fertőszéplak Község Helyi Építési Szabályzatáról
Fertőszéplak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a következő rendeletet alkotja:
Általános előírások
1. Rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Fertőszéplak község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
(3)1 A beépítésre szánt terület szabályozási és övezeti tervét (a továbbiakban: SZ-J/M terv munkaszáma: Rp.I. 193-7) a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) A beépítésre nem szánt terület szabályozási és övezeti tervét (a továbbiakban: SZ-J terv) a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Alakítható legkisebb telekszélességnél a telekszélesség: a telek utcai határvonalának mérete.
2. Az övezeti jel értelmezését a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
3. Kötelező szabályozási elem
a) a meglévő, megmaradó közterületi határvonal
b) a tervezett belterületi harávonal
c) a szabályozási vonal
d) az építési hely határvonala
e) az építési övezet, övezet határvonala
f) a kötelező telken belüli fásítás
g) az elektromos vezeték vonala
h) a nagyközép nyomású gázvezeték
i) a telekosztás iránya.
4. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elem
a) a műemlék telke
b) a műemléki környezet határa
c) a műemlék
d) a helyi védett építmény
e) a helyi védett természeti érték
f) a régészeti lelőhely határa
g) a természeti terület
h) a védett természeti terület határvonala
i) a Natura 2000 terület határvonala
j) a vasút védőövezetének határa
k) elektromos légvezeték biztonsági övezete
l) nagyközépnyomású gázvezeték biztonsági övezete.
5. Tájékoztató elem: a meglévő belterületi határvonal.
3. Szabályozási elemek
3. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2)-(5) bekezdésben szabályozott eseteket – a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.
(2) Az SZ-J terven árok megnevezésű jellel jelölt árkok nyomvonala csak a teljes vízgyűjtőterületük felülvizsgálatával szüntethető meg, változtatható meg.
(3) A tervezett belterületi határvonallal körülhatárolt, vagy a tervezett belterületi határvonal és a meglévő belterületei határvonal közé eső területeket az SZ-J terv szerinti célra felhasználni a belterületbe vonással egyidőben, vagy azt követően lehet.
(4) A belterületbe vonás szakaszosan, a mindenkori igényeknek megfelelően történhet.
(5) A javasolt és a tájékoztató szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható, figyelemmel a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra.
(6) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.
4. A telekalakítás szabályai
4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(2) A kialakult telekosztású övezetben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
(3) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az érintett telekkel határos telkeket érintően, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett elmozdíthatók.
(4) Ahol az SZ-J terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.
(5) Lakó területfelhasználású övezetben amennyiben a kialakult telekosztású övezet telkeinek területe nem felel meg az övezeti előírásokban rögzítettnek, telekalakítás abban az esetben végezhető, amennyiben az alakuló telkek mérete vagy eléri a 400 m2-t, vagy az övezeti előírásokhoz közeledik.
(6) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható.
(7) Közlekedési területen építmény számára telket alakítani abban az esetben lehetséges, amennyiben biztosítható a közlekedési területen a közlekedés résztvevőinek biztonságos, gyors és zavartalan közlekedése.
(8) Rendezett a telek, amennyiben a helyi építési szabályzat és az SZ-J terv szerint alakították ki a kiszolgáló út és a telekméretek tekintetében. Nem feltétele a telek rendezettségének a telek kiszolgálását közvetlenül nem szolgáló út kialakítása.
5. A közterület alakítás szabályai
5. § Belterületen és külterületi lakóterületen közmű- és hírközlő vezeték átépítése, új vezeték fektetése során a
6. A telek beépítésének általános szabályai
6. § (1) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(2) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett, beépített teleknek azon a részén, amely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad, a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása nélkül is építhető épület. A beépíthetőség és a zöldfelületi arány mértékének megállapításánál a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása utáni telekméretet kell figyelembe venni.
(3) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.
7. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
7. § Kialakult beépítésű lakó területfelhasználású övezetben az építési hely előkerti határvonala a telekkel oldalról szomszédos, vagy ahhoz legközelebbi beépített telkek előkertjeinek mérete. Méretbeli eltérés esetén a két méret valamelyikével megegyező, vagy a kettő közötti tartomány. Az előkerti építési hely határvonalhoz legközelebb álló főépítményt erre a határvonalra, vagy attól a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m távolságra kell építeni, kivéve saroktelek esetén, valamint amennyiben a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek. Kialakult, előkert nélküli beépítésnél az építési hely előkerti határvonala egyben beépítési vonal.
8. § (1) Saroktelken épület a beépítési oldallal párhuzamos utcai telekhatártól 3,0 m távolságon belül, a beépítési oldalra merőleges utcai telekhatártól a már beépült tömb esetén a jellemző kialakult távolságra, beépítetlen tömb esetén 5,0 m-re építhető.
(2) Amennyiben a saroktelket gyalogút határolja, úgy azt az előkert számításánál nem kell figyelembe venni.
(3) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
9. § Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen többen – ÉNy-DK-i telekfekvésnél az északkeleti, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az északnyugati oldalhatáron áll. Kialakult beépítésű tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.
10. § (1) Az övezeti előírásokban előírt beépítési mód új épület építésére vonatkozik. Ettől eltérő, meglévő beépítés esetén a meglévő épület felújítható, lakóépület új, önálló lakást nem eredményező módon átalakítható.
(2) Beépítésre szánt területen, a hátsókertben és a telek be nem építhető részén építmény – kerti építmény, növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor és komposztáló kivételével – nem helyezhető el.
11. § Gazdasági és különleges területfelhasználású területen a megengedett legnagyobb épületmagasság -az igazolt technológiai szükségletnek megfelelően-, az épület összes alapterülete 10%-ának mértékéig nagyobb is lehet.
12. § Az SZ-J terv hatálya alá tartozó területen napelempark, valamint a háztartási méretű kiserőművek közül széltorony, szélerőmű– az akként szabályozott területen kívül - nem építhető, nem helyezhető el.
8. Kerítésépítés
13. § (1) Ahol az SZ-J terv meglévő, megmaradó közterületi határvonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építendő. Azokban az esetekben, amikor a telket feltáró közterület szélessége nem éri el a 12,0 m-t, a kapubehajtó szélességében a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m mélységig a kerítés (kapu) beljebb építhető.
(2) Külterületen, általános mezőgazdasági övezetben vadkár elleni védelmi kerítés és legelővédelmi kerítés kivételével kerítés csak gazdasági épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.
(3) Külterületen, erdőgazdasági területen vadvédelmi kerítés kivételével kerítés csak épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.
(4) Vízgazdálkodási területen kerítés nem építhető.
9. Haszonállattartó épületek építése
14. § (1) Haszonállat tartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:
a) intézmény terület,
b) kertvárosi lakóterület,
c) kereskedelmi, szolgáltató terület,
d) ipari terület,
e) különleges terület.
(2) Haszonállat tartó épület falusias lakóterületen az utcai telekhatártól legalább 50 m, a szomszédos telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20 m távolságban, legfeljebb 100 m2 nettó alapterülettel és 300 m3 térfogattal építhető.
(3) Haszonállat tartó épület mezőgazdasági területen méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel csak a lovas turizmust szolgáló istállóként építhető.
10. Közművek előírásai
15. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával legalább
Tilalmak
11. Telekalakítási és építési tilalom
16. § Telekalakítási és építési tilalommal érintett terület az SZ-J terv szerint.
12. Korlátozó elemek rendelet által elrendelten
17. § (1) Települési védőterület a település védendő területének határától mért 1000 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület a 10. § szerint építhető.
(2) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül a temető működését zavaró, a falusias lakóterület átlagos forgalmát meghaladó forgalmat vonzó építmény nem építhető.
13. Korlátozó elemek külön jogszabályban elrendelten
18. § (1) Közlekedési létesítmények védőterülete
a) országos mellékutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m,
b) országos főutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m,
c) vasútvonal szélső vágányától mért 50,0 – 50,0 m.
(2) Vízgazdálkodási területek védőterülete
Az épített és természeti értékek és a környezeti elemek védelme
14. Épített értékek
19. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet határát az SZ-J terv, valamint a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 3/2018. (II. 28.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Tkvr.) meghatározott terület.
(3) A helyi védelem építményeket a Tkvr. alapján az SZ-J terv, felsorolásukat a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
(4) A régészeti lelőhelyeket az SZ-J terv, felsorolásukat a rendelet 4. függeléke tartalmazza.
15. Természeti értékek
20. § (1) A NATURA 2000 területek, felsorolását a rendelet 5. függeléke tartalmazza.
(2) A természeti területbe, a védett természeti területekbe, az országos ökológiai hálózatba, valamint a tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket az SZ-J terv tartalmazza.
(3) A külterületi építmények, védőfásítások növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani.
16. Zöldfelületek
21. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terven és a részletes övezeti előírásokban megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldterületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
(5) Lakóterületen az előkert és az oldalkertnek az előkerttől mért 20,0 m-es sávja területének legfeljebb 35%-a burkolható le, kivéve a parkoló kialakításához szükséges területet. A fennmaradó területrészt növényzettel borított felületként kell kialakítani.
17. Környezetvédelem
22. § A település levegőtisztaságvédelmi besorolása: 2. számú légszennyezettségi zóna.
23. § (1) A település a felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület.
(2) A település a felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett terület.
(3) A település területe nem tartozik a nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területek közé.
24. § (1) A beépítésre szánt területen kötelező a hulladékelszállítás a községi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.
(2) A beépítésre szánt területen kötelező a szennyvízcsatorna rákötés, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
25. § A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
Területfelhasználási, övezeti előírások
18. Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint
26. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:
a) beépített és beépítésre szánt terület,
b) beépítésre nem szánt terület,
(2) Beépített és beépítésre szánt terület
Beépítésre szánt terület
19. Lakóterület
27. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
a) kertvárosias lakóterület Lke
b) falusias lakóterület Lf
(2) Az építési hely határait azokban az esetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöli, a rendelet 4. melléklete határozza meg.
(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető. A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.
18. Kertvárosias lakóterület
28. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:
19. Falusias lakóterület
29. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
20. Vegyes terület
30. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint: intézmény terület Vi
(2) Az építési hely határait azokban az esetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöli, a rendelet 7. melléklete határozza meg.
21. Intézmény terület
31. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
22. Gazdasági terület
32. § A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató Gksz
b) egyéb ipari Gip.
23. Kereskedelmi, szolgáltató terület
33. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, termelő, raktározó gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként legfeljebb két lakás kialakítható.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület SZ-J terven jelölt helyén és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás tömör zárású. Háromszintű növényzetből – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – kell létrehozni. A védőfásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajoknak kell alkotni.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti előírásait a rendelet 9. melléklete tartalmazza.
24. Egyéb ipari terület
34. § (1) Az egyéb ipari területen az energiaipar, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, a nagykereskedelem, a javítás, a szállítás, a raktározás építményei; a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények feldolgozása, tárolása céljára szolgáló építmények, valamint iroda és kereskedelmi épületek építhetők.
(2) Az egyéb ipari terület SZ-J terven jelölt helyén és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás tömör zárású. Háromszintű növényzetből – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – kell létrehozni. A védőfásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajoknak kell alkotni.
(3) Az egyéb ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 100 m2-ként egy lombos fát kell elültetni. Nem kell a faültetés szempontjából beszámítandó területek között figyelembe venni a későbbi beruházási ütemekben megvalósuló, átmenetileg zöldfelületként kialakítandó területeket.
(4) Az ipari gazdasági terület övezeti előírásait a rendelet 10. melléklete tartalmazza.
25. Üdülőterület
35. § Az üdülő terület besorolása a sajátos használat szerint: hétvégi házas terület Üh
26. Hétvégi házas terület
36. § (1) A hétvégi házas üdülőterületen egy üdülőegységes üdülőépületek és egy darab, a területet igénybevevők kiszolgálását biztosító kereskedelmi, vendéglátó épület, valamint a vízparton nyitott horgászállások építhetők.
(2) Az épületek földszintesek lehetnek. Egy-egy üdülőépület legfeljebb 30 m2, a kiszolgáló épület legfeljebb 200 m2 hasznos alapterületű lehet. Az épületek közötti megengedett legkisebb távolság 10,0 m.
(3) Horgászállások egymástól legalább 10 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2 m-re benyúlóan építhetők.
(4) Az üdülőterület övezeti előírásait a rendelet 11. melléklete tartalmazza.
27. Különleges terület
37. § A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) temető Kt
b) sportpálya Ksp
c) naperőműpark Knp
28. Temető
38. § (1) A temető területén a temető működéséhez és fenntartásához szükséges építmények építhetők.
(2) A temető területére vonatkozó övezeti előírások:
a) beépítési mód: szabadon álló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 2%,
c) megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0 m,
d) építési hely határa: SZ-J terv szerint, vagy ahol a terv nem jelöli, 5,0 m a telekhatároktól mérten.
29. Sportterület
39. § (1) A sportterületen a pihenést és sportolást, szabadidős tevékenységet szolgáló, ahhoz kapcsolódó építmények; továbbá kereskedelmi, szolgáltató és szállás rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) A sportterületre vonatkozó övezeti előírások:
a) beépítési mód: szabadon álló,
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 10%,
c) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 70%,
d) megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,5 m,
e) építési hely határa: a telekhatároktól mért 5,0 m.
30. Naperőműpark területe
40. § (1) A naperőműpark területén a megújuló energiaforrások közül a napenergia felhasználására szolgáló építmények és a naperőműpark működéséhez szükséges kiszolgáló, szociális igazgatási épületek építhetők, ahol a
a) beépítési mód: szabadonálló,
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 1%
c) megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m,
d) építési hely határai: minden telekhatártól 5,0 m.
(2) Az övezetben közforgalom számára nem megnyitott magánút létesíthető.
Beépítésre nem szánt terület
31. Különleges terület
41. § A beépítésre nem szánt különleges terület sajátos felhasználás szerint
a) vadászház Kv
b) bánya terület Kb
32. Vadászház területe
42. § (1) A vadászház területén működéséhez és fenntartásához szükséges építmények építhetők.
(2) A vadászház területére vonatkozó övezeti előírások:
a) beépítési mód: szabadon álló,
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 10%,
c) megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0 m,
d) építési hely határa: 5,0 m a telekhatároktól mérten.
33. Közlekedési terület
43. § A közlekedési terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) közút Köu
b) vasút Kök
44. § (1) A szabályozási tervlapokon Köu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerint a következő osztályokba sorolandók.
45. § (1) A közút területek szabályozási szélessége:
a) az SZ-J terven jelöletlen, vagy „K” jellel jelölt esetben kialakult, vagy
b) az SZ-J terven számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű területeknél a számadatnak megfelelő, kivéve a változó szélességű területeket, melyek az SZ-J terven meghatározottak.
(2) A közlekedési terület zöldfelületi része a közutak azon, nem gépjárműves közlekedésre szánt területe, melyen a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen végforduló nélkül 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat.
46. § A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet.
47. § (1) Az út hossztengelyére merőleges szakaszolás során az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően történik az út kialakítása azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet.
(2) Abban az esetben, ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül, a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható.
(3) A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.
48. § Az út hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás során
49. § A vasúti területen csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.
34. Magánút
50. § A lakó és vegyes területfelhasználású területen magánút nem alakítható ki
51. § (1) A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése gazdasági területen
a) legalább 7,0 m széles útburkolat,
b) legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,
c) legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),
d) kétoldali, az útkorona és járda, vagy az útkorona és a telekhatár között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m zöldsáv,
e) zárt csapadékcsatornás vízelvezetés.
(2) A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése mezőgazdasági területen
a) legalább 3,5 m széles útburkolat,
b) legalább kétoldali 1,5-1,5 m széles padka,
c) legalább egyoldali, legalább 1,5 m széles árok,
d) legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor).
35. Közműterület
52. § (1) Közműterület az SZ-J terven Köm jellel jelölt terület.
(2) A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények helyezhetők el.
36. Zöldterület
53. § A zöldterület besorolása a sajátos használat szerint:
a) közkert Zkk
b) közpark Zkp
54. § A közkertben és a közparkban épület nem építhető, azok telkein melléképítmények közül a kerti melléképítmények helyezhetők el.
37. Erdőterület
55. § (1) Erdőterület az SZ-J terven E jellel jelölt terület.
(2) Az erdőterület besorolása az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
a) védelmi erdő Ev
b) gazdasági erdő Eg
56. § A védelmi erdő területén – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
57. § A gazdasági erdő területén az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m.
38. Mezőgazdasági terület
58. § A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint: általános mezőgazdasági terület Má
39. Vízgazdálkodási terület
59. § A vízgazdálkodási terület övezete: kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás.
Záró rendelkezések
60. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének Fertőszéplak helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 17/2002. (XII. 20.) önkormányzati rendelete.
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
9. melléklet
10. melléklet
11. melléklet
1. függelék
2. függelék
3. függelék
4. függelék
5. függelék
Az 1. § (3) bekezdése a Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.