1. § E rendelet célja Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota épített környezetének megőrzése érdekében a kerületi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § A kerületi védelem célja Budapest XV. kerület városképe és városszerkezete, történelme és kultúrája szempontjából meghatározó épített értékek védelme, egyszeri és egyedi arculatának, karakterének, egyéniségének megőrzése azon területek és egyedi ingatlanok kerületi védelmével, melyek országos, vagy fővárosi védelem alatt nem állnak.

3. §¹ A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egyedi karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. § E rendelet hatálya Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

5. § E rendelet előírásait az Önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

6. §² E rendelet alkalmazásában:

7. §¹⁰ E rendelet céljainak elérése érdekében a kerületi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

8. § (1) A területi védelem lehet:

(2) Védett településrész (VT), védett utcaszakasz (VU) a város épített és természeti környezetének olyan összefüggő része (utcák, terek, városrészek), ahol a város arculatát, karakterét, egyéniségét meghatározó egyedi értékek történelmileg kialakult együttest alkotnak, amely a város jellegzetes szerkezete, utcahálózata, városképe, tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképe szempontjából meghatározó akkor is, ha az egyes építmények egyedileg nem védettek.

(3) A védett településrészek (VT) pontos lehatárolását a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza, térképen a 2. melléklet 4. pontja ábrázolja.

(4) Védett utcaszakaszok:

9. § (1) Egyedi védett épület, építmény (VÉ) minden olyan alkotás, épület, építmény, amely a város történelmileg kialakult sajátosságainak hordozója, a városkép megőrzésének jelentős eleme és építészeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, de országos, illetve fővárosi védelem alatt nem áll.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületek, építmények tételes felsorolását a 2. melléklet 3. pontja, térképi ábrázolását a 2. melléklet 4. pontja tartalmazza.

10. § (1)¹¹ A kerületi védettség alá helyezést, annak módosítását vagy megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti a polgármesternél. A védetté nyilvánítási eljárás hivatalból is megindítható.

(2) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

11. § (1) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(2) Az értékvizsgálat részletes tartalmi követelményeit az 1. melléklet állapítja meg.

12. § (1) A kerületi védelem alá helyezési, módosítási vagy megszüntetési eljárásban érdekelt felek:

(2) A kerületi védelem alá helyezés, annak módosítása vagy megszüntetése iránt eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján a polgármester 5 napon belül tájékoztatást tesz közzé, továbbá írásban értesíti az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

13. §¹⁵ Ha egy kerületi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem (a továbbiakban: fővárosi védelem) vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a kerületi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.

13/A. §¹⁶ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építményt, közterülettel határos építményrészletet, műalkotást, utcabútort az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

14. § (1)¹⁷ A Képviselő-testület a 10. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 1 éven belül dönt a kerületi védelem alá helyezésről, annak módosításáról vagy megszüntetéséről.

(2) A kerületi védelem alá helyezésre, annak módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés melléklete az 1. melléklet szerinti tartalommal készült megalapozó értékvizsgálat, valamint új védettség megállapítása, módosítása, vagy törlése esetén a 12. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek az értesítést követő 15 napon belül benyújtott észrevételei.

(3) A kerületi védelem alá helyezés az értékvizsgálat alapján, a tervtanács javaslatainak figyelembevételével történik.

(4) A rendelet hatálybalépését követően, új védettség megállapítása, módosítása, vagy törlése esetén a kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 12. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntéstől számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(5)¹⁸

15. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a védett objektum történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.

16. § (1) A kerületi védelem bármely kategóriájával érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy részleges bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(2) Az egyedi védett épület, építmény (VÉ) felújítása, átalakítása, bővítése esetén meg kell őrizni, megsemmisülése esetén rekonstruálni az építmény:

(3) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, tetőterének beépítését, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni a mai kor igényeinek megfelelő használatukat.

(4)¹⁹ Ha az eredeti állapotra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően magmaradt eredeti elemek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell az építményt helyreállítani.

17. § (1) A kerületi értékvédelem feladatai a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, műtárgyak számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint megóvásuknak, fenntartásuknak, helyre-, vagy visszaállításuknak, jókarbantartásuknak elősegítse.

(2) A védett értékek dokumentálását

(3)²⁰ A védett értékek megóvását, fenntartását, helyre-, vagy visszaállítását

18. § (1) A kerületi védelem alá eső településrészekről, utcaszakaszokról és egyedileg védett ingatlanokról, területekről a polgármester cím szerint rendezett, részletes naprakész elektronikus nyilvántartást vezettet.

(2) A nyilvántartás része az értékvizsgálat, a védett elemeket tartalmazó lista, a védett elemeket ábrázoló kerületi térkép, valamint tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a kerületi főépítész gondoskodik.

(4)²¹

19. § (1) Budapest XV. kerületének településképi szempontból meghatározó területei:

(2) Budapest XV. kerületének településképi szempontból meghatározó területeinek pontos lehatárolását a 3. melléklet 1. pontja, térképi lehatárolását a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.

20. § Kerületi védett elemek esetében a rájuk vonatkozó településképi szempontból meghatározó területek szerinti előírások mellett a kerületi védett elemekre vonatkozó településképi előírások is betartandók.

21. § Rákospalota városközpont területén előkertes, vagy hézagosan zártsorú beépítés esetén az utcafronton áttört kerítés alkalmazása a megengedett. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

22. §²² Rákospalota Újfalu területén a megengedett beépítés lakóépület esetén legfeljebb F + 1 + tetőtér.

23. § (1)²³ Rákospalota kelet területén a megengedett beépítés lakóépület esetén legfeljebb F + 1 + tetőtér, a Szentmihályi út mentén F+2+tetőtér, az M3 autópálya mentén F+3+tetőtér.

(2) A területen az utcafronton csak áttört kerítés alkalmazható. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

24. § (1)²⁴ Rákospalota kertváros területén a megengedett beépítés lakóépület esetén legfeljebb F + 1 + tetőtér, a Károlyi Sándor utca – Szántóföld utca – (91171/5) hrsz.-ú közterület által határolt területen F + 1 + visszahúzott tetőemelet.

(2) A területen az utcafronton csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

25. § (1) A Platán utcai kertváros területén a megengedett beépítés legfeljebb F + 1 + tetőtér.

(2) A területen az utcafronton csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

26. §²⁵ A Központi kertváros területén lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F + tetőtér, a Fő út és a Pozsonyi utca mentén legfeljebb F+1+tetőtér.

27. § (1)²⁶ Rákospalota déli kertváros területén lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F + 1 + tetőtér, a Rákos út mentén F+2+tetőtér.

(2) A területen csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

28. § (1)²⁷ Pestújhely kertváros területén lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+1+tetőtér. A Bánkút utca menti lakótelep és az Árvavár – Adria – Ady Endre – József Attila utcák által határolt tömbben álló volt BM házak szintjeinek száma kialakult, megtartható, de nem növelhető, a meglévő magastető beépíthető.

(2) A területen csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

29. § (1)²⁸ Rákospalota Öregfalu területén a megengedett beépítés

(2) A közterületi telekhatáron kialakításban, anyaghasználatban és színezésben a beépítéshez és a régi kerítésekhez illeszkedő kerítés létesítendő.

30. § (1)²⁹ Az Énekes utcai vegyes területen a megengedett beépítés

(2) A területen csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

31. § (1) A Kossuth utcai lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

32. § (1) A Rákos úti lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

33. § (1) A volt BM lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

34. § (1) Az Újpalotai lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

35. § (1) A Növényolajgyár területén szabadonálló beépítési módot kell meghatározni.

(2) A területen a megengedett beépítés legfeljebb földszint + 6 emelet, a Szilas-patak felé csökkenő magasságban.

36. § (1) Palota Újfalu területén egységes mélységű előkerttel szabadonálló beépítési módot kell meghatározni.

(2)³⁰ A területen a megengedett beépítés legfeljebb:

37. § A szocreál lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

38. § (1) Újpalota parkváros területén szabadonálló beépítési módot kell meghatározni.

(2) A területen a megengedett beépítés legfeljebb F+4 emelet.

39. § (1)³¹ A MÁV telep területén a településképet meghatározó beépítés jellemzően F+1 és F+2 emelet. Az eredeti szecessziós épületeken a kialakult szintszám megtartandó. Tetőtérbeépítés a meglévő épületkontúr megtartásával lehetséges. Új épületek építése esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+2+tetőtér vagy F+2+visszahúzott tetőemelet, az épületen erkély nem, csak loggia létesíthető.

(2) A terület sajátos telekhasználatához tartozó gazdasági épületek megtartandók. Átalakításuk, újraépítésük meglévő tömegükön belül oldandó meg a főépülethez illeszkedő építészeti stílusban, vagy kortárs építészeti eszközökkel.

(3)³² A településképet meghatározó kerítéskialakítás a fehérre festett áttört MÁV típuskerítés, mely a közterületek felé megőrzendő. Új, közterület felőli kerítés létesítése, meglévő átépítése esetén legalább az adott közterületi szakasz 1/3-án visszaépítendő az eredetihez illeszkedő módon a Vasutastelep utca, Szent Korona útja és a Wesselényi utca mentén. Egyéb közterület felőli szakaszokon legfeljebb 40 cm magas betonlábazatos, áttört, fémpálcás kerítés létesíthető. Nem közterülettel határos kerítés csak alacsony, áttört kialakítással létesíthető.

40. § (1) A volt Észak-pesti Kórház területén új épületek építése esetén a legnagyobb megengedett magasság a meglévő műemléképületek magasságánál nem magasabb, legfeljebb F+4 emelet.

(2) A területen új kerítés építésekor az Adria és Őrjárat utcák felöli telekhatáron meglévő kerítésekkel azonos építészeti kialakítású, anyaghasználatú kerítést kell létesíteni. A Pestújhelyi út és a Neptun utca felöli telekhatáron meglévő kerítéseket egységesíteni kell a fentiek szerint.

41. § (1)³³ A Szentmihályi út menti vegyes területen új beépítés esetén a megengedett beépítés legfeljebb F + 7 emelet.

(2) A településképet meghatározó kerítéskialakítás a laktanya és a temető körül az utcafronton meglévő tömör kerítés, ezek megtartandók. A kereskedelmi- és a lakófunkciójú területek kerítés nélküli területek.

42. § (1)³⁴ A vasút menti vegyes területen lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+1+tetőtér.

(2) A vasút menti vegyes területen csak áttört kerítés létesíthető.

43. §³⁵ Az Északi gazdasági területen új épület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+7 emelet.

44. §³⁶ A Késmárk utcai ipari területen új építésű iroda rendeltetésű épület esetén a F + 4 emelet szintmagasság megengedett, csarnok legfeljebb ezzel megegyező magassággal épülhet. Ettől való eltérés kizárólag az épület rendeltetésének megfelelő technológiai igény esetén megengedett.

44/A. §³⁷ Az M3 menti gazdasági területen új építésű iroda rendeltetésű épület esetén a F + 4 emelet szintmagasság megengedett, csarnok legfeljebb ezzel megegyező magasággal épülhet.

45. § (1)³⁸ A Páskom-liget területén a megengedett beépítés legfeljebb F+tetőtér.

(2) Kerítés építése esetén alacsony áttört fa anyagú kerítés, vagy sövény megengedett.

46. § (1)³⁹ A Bányató környéke területén a megengedett beépítés legfeljebb F+2+tetőtér.

(2) Kerítés építése esetén alacsony áttört fa anyagú kerítés, vagy sövény megengedett.

47. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken fa rönkház nem építhető.

(1a) ⁴⁰ Lakóövezetben lapostető nem építhető, kivéve, ha azt a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó előírások lehetővé teszik.

(1b)⁴¹ Lakóövezetben 10-30° fok közötti hajlásszögű, élgerinccel rendelkező összetett tetőidom nem építhető. Az épületforma tagolására földszint és felsőbb szint között nem alkalmazható 10-30° fok közötti hajlásszögű tető vagy előtető, a 3,0 m² alatti bejárati előtető, valamint meglévő lakóépülethez utólagos hozzáépítés kivételével.

(1c)⁴² Utcával párhuzamos tetőgerinc kialakítása esetén, ha a telek közterületi határa és oldalhatára a derékszögtől eltérő szöget zár be, az épület utcával párhuzamos tetőgerince az oldalsó telekhatárral párhuzamos falára merőleges vonalra illeszkedve alakítandó ki.

(2) Közterület felé nyíló homlokzaton az épületnek a közterület(ek) felé utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie. Alárendelt homlokzat, tűzfal nem építhető a közterület felé.

(3) Egy épületen árnyékoló, biztonsági rács alkalmazása esetén egyféle rács alkalmazható, egységes kivitellel, egyforma színben.

(4)⁴³ A településképi szempontból meghatározó területeken – gazdasági területek kivételével – a közterület felőli homlokzaton, közterületről látható tetőzeten parabola antennát, egyéb technikai berendezést elhelyezni nem lehet.

(5) Panel, vagy más iparosított technológiával készült épületeken kívül a településképi szempontból meghatározó területeken légkondícionáló berendezést és annak kifolyóját az épület közterület felőli homlokzatán telepíteni és működtetni nem lehet.

(6) Panel, vagy más iparosított technológiával készült épületek esetében légkondícionáló berendezés a loggia, vagy erkély mellvédje által takartan, loggia, vagy erkély nélküli lakások esetében tervezetten, egy vonalban egymás fölött helyezhető el.

(7)⁴⁴ Panel, vagy más iparosított technológiával készült épületek homlokzati színezése nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színű nem lehet.

(8)⁴⁵ Zártsorú, hézagosan zártsorú és előkert nélküli, legfeljebb F + 1 + tetőtér beépítés esetén közterülete néző homlokzaton épületgépészeti berendezést elhelyezni nem lehet.

(9)⁴⁶ Zártsorú, hézagosan zártsorú és előkert nélküli beépítés esetén a magastető arányos kialakítása érdekében a tetőgerinc közterületről nem látható 10° alatti hajlásszögű tetőrésszel kiváltható, legalább 3,0 m tetőmagasság felett. Az előírás értelmezését segítő ábrát a 11. melléklet tartalmazza.

(10)⁴⁷ Napelem, napkollektor utcai homlokzaton csak panel, vagy más iparosított technológiával készült épület, továbbá gazdasági, vagy iroda rendeltetésű épület esetében helyezhető el.

(11)⁴⁸ Napelem, napkollektor magastetőn a 73. § (7) bekezdésében és 74. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a tető lejtésével párhuzamosan beállítva úgy helyezhető el, hogy

(12)⁴⁹ Napelem, napkollektor lapostetőn a teljes felületen elhelyezhető, azzal, hogy attikafal hiányában a falsík szélétől 50,0 cm távolság tartandó.

(13)⁵⁰ Tetőcserépbe integrált napelem a teljes tetőfelületen alkalmazható.

48. § Rákospalota városközpont területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

49. § (1) Rákospalota Újfalu területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2)⁵¹ A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton az utcai traktus tekintetében csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

50. § (1) Rákospalota kelet területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

51. § (1) Rákospalota kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3)⁵² A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett, kivéve meglévő épület átépítése, tetőtér beépítése, tetőszerkezet cseréje esetén amennyiben az eredeti tetőforma kerül visszaépítésre.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

(5)⁵³ A Károlyi Sándor utca – Szántóföld utca – (91171/5) hrsz.-ú közterület által határolt területen lapostető megengedett.

52. § (1) A Platán utcai kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

53. § (1) A Központi kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3)⁵⁴ A területen – az M3 autópálya menti első teleksor kivételével – az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

54. § (1) Rákospalota déli kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3)⁵⁵ A területen – az M3 autópálya menti első teleksor kivételével – az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

55. § (1) Pestújhely kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

56. § (1) Rákospalota Öregfalu területén az épületek homlokzati színezésénél pasztell árnyalatú színeket lehet alkalmazni. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(2) A területen az épületek tetőhéjazata cserépfedés lehet, táblás jellegű illetve műanyagfedés nem alkalmazható. Fémlemez fedés csak tetőfelépítmények fedésére alkalmazható.

(2a)⁵⁶ A területen a (3) bekezdésben meghatározott terület kivételével az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett, kivéve meglévő épület átépítése, tetőtér beépítése, tetőszerkezet cseréje esetén, amennyiben az eredeti tetőforma kerül visszaépítésre.

(3)⁵⁷ A Fő út és a Régi Fóti út közötti területen, a 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott terület kivételével

(4) A telek utcai homlokvonalától számított 10,0 m-en túl az oldalhatárra merőlegesen épületszárny elhelyezhető. Az oldalszárny traktus szélessége nem lehet nagyobb a főépület traktusszélességénél.

(5)⁵⁸

(6)⁵⁹

(7)⁶⁰

(8)⁶¹

(9)⁶²

(10)⁶³

(11)⁶⁴

57. § (1) Az Énekes utcai vegyes területen manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén

58. § A Kossuth utcai lakótelep területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

59. § A Rákos úti lakótelep területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

60. § A volt BM lakótelep területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

61. § Újpalota területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

62. § (1) A Növényolajgyár területén manzárd tető alkalmazása nem megengedett. Lapostető, visszahúzott tetőemelet alkalmazható.

(2) Épület tetősíkja fölé kerülő épületgépészeti berendezések, szerelvények és egyéb technikai berendezések – a legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop kivételével - csak épület-szerkezettel takartan helyezhetők el.

63. §⁶⁵ (1) Palota Újfalu területén új épület

(2) A 10. melléklet 4. számmal jelölt területén új épület utcára merőleges tetőgerinccel készülhet, keresztszárny építése megengedett. Saroktelek esetén a telek rövidebb homlokvonalára kell a merőleges tetőgerincet kialakítani.

(3) Palota Újfalu területén manzárd tető alkalmazása nem megengedett.

64. § (1) A Szocreál lakótelep területén a szocreál stílusban épült épületeket eredeti állapotuknak megfelelő formában és méretben kell megtartani.

(2) A szocreál stílusú épületek homlokzatait eredeti állapotuknak megfelelő formában és méretben kell látványában megtartani, az érvényes épületenergetikai szabályok és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével. Csak az eredetihez illeszkedő homlokzatszínezés alkalmazható. Részleges homlokzatszínezés nem megengedett.

(3) A meglévő szocreál stílusú épületek részleges hőszigetelése nem megengedett, minimum egy egybefüggő homlokzatot kell egyszerre megvalósítani az érvényes épületenergetikai szabályok és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével úgy, hogy az épület eredeti tagolása visszaidézésre kerüljön.

(4) A meglévő szocreál stílusú épületek nyílászáró cseréinél az eredeti nyílásméret megtartásával csak az eredeti formával és osztással megegyező nyílászáró helyezhető el.

65. § Újpalota parkváros területén új földszintes, földszint + tetőtér beépítéses épület 38-45° közötti hajlásszögű tetővel, F+3 szintes épületek lapostetővel, + visszahúzott tetőemelettel alakíthatók ki. A területen manzárd tető alkalmazása nem megengedett.

66. § (1)⁶⁶ A MÁV telep területén a meglévő szecessziós stílusú épületek tetőhéjazat cseréje esetén csak az eredeti palafedéshez mind színben, mind anyagban illeszkedő kiselemes fedés helyezhető el. Állagmegóvás céljából átmenetileg - legfeljebb a megvalósítástól számított tizenöt évig - szürke vagy barna árnyalatú, matt felületű cserepeslemez tetőhéjalás is alkalmazható.

(2) Fehér műanyag nyílászáró nem alkalmazható.

(3) Az eredeti szecessziós épületeket eredeti állapotuknak megfelelő formában és méretben kell megtartani.

(4) A meglévő szecessziós épületek homlokzatait eredeti állapotuknak megfelelően kell látványában megtartani, az érvényes épületenergetikai szabályok és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével.

(5) A meglévő szecessziós stílusú épületek részleges hőszigetelése nem megengedett. Minimum egy egybefüggő homlokzatot kell egyszerre megvalósítani úgy, hogy az épület eredeti tagolása visszaidézésre kerüljön.

(6) A meglévő szecessziós stílusú épületek eredeti nyílászárói megőrzendők, csere esetén csak az eredeti formával és osztással megegyező nyílászáró helyezhető el.

(7)⁶⁷ Közterület felé néző homlokzatot bővíteni nem lehet.

(8)⁶⁸ Közterület felé néző homlokzaton épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.

(9)⁶⁹ Közterület felé néző homlokzaton redőny beépítése nem megengedett.

(10)⁷⁰ E rendelet alkalmazásában a MÁV telepen lévő épületek közterület felé néző homlokzatainak ábrázolását a 12. melléklet tartalmazza.

67. § A Szentmihályi út menti vegyes területen a temető területén elhelyezhető virág- és kegyeleti tárgy árusító, valamint porta és pihenő épületek fedése nem lehet 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű.

68. § (1)⁷¹ A volt Észak-pesti Kórház területén a műemléki védelem alatt álló, szecessziós stílusú épületek felújítása során az eredeti vakolatarchitektúra helyreállítandó.

(2) A felújítandó épületeken nyílászárók cseréje csak szín, anyag, kialakítás szempontjából egységesen lehetséges.

69. § A vasút menti vegyes területen manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

70. § A Késmárk utcai ipari területen az üzemi épületek homlokzatképzését igényes homlokzati anyagokkal, tervezett színhasználattal, a látszó gépészeti berendezések elhelyezését, takarását a homlokzat kialakítását figyelembe véve, annak osztásaihoz, anyag- és színhasználatához igazodva, az épület szerves részeként kell megoldani.

71. § (1) Meg kell őrizni a múlt egyes korszakainak építészeti értékeit képviselő arculatát, elemeit:

(2) Új beépítés esetén a telek beépítési módját úgy kell meghatározni a kerületi építési szabályzatban, hogy az illeszkedjen a tömbben jellemző, meglévő beépítéshez.

(3) A kerítés és a kapuzat nem lehet hullám- és vaslemezből. A kerítés min. 75%-ban áttört kialakítással készülhet, mely nem takarható. Kerítés fedésére kizárólag égetett agyagcserép használható.

72. § A kerítés és a kapuzat nem lehet hullám- és vaslemezből. A kerítés legfeljebb alacsony lábazatú áttört kialakítással készülhet, mely nem takarható. Kerítés fedésére kizárólag égetett agyagcserép használható.

73. § (1) A védett településrészeken meg kell őrizni a jellemző homlokzati- és tömegarányokat, anyaghasználatot.

(2)⁷² Védett településrészen új építés, valamint meglévő épület felújítása, átépítése, bővítése esetén a telek beépítési módját és az épület

(3)⁷³ Védett településrészen (VT) nem alkalmazható kőporos fröcskölt vakolat, műanyag homlokzatburkoló elem, betoncserép, bitumenes zsindely, fém hullámlemez fedés, előre gyártott betonelem. Az épület homlokzati és tetőfelületén fehér műanyagablak csak abban az esetben alkalmazható, ha az az eredeti ablakosztással és nyílásmérettel megegyezik.

(4) Védett utcaszakaszon (VU) műanyag nyílászáró alkalmazható, ha színe harmonizál a homlokzat színével, arányai és osztása az eredeti nyílászáró rendszerét tükrözi, új építés esetén a védett utcaszakaszon jellemző nyílásrendszerrel harmonizál. Fehér színű műanyag nyílászáró nem alkalmazható.

(5)⁷⁴ Védett településrészen és utcaszakaszon (VT, VU) előkert nélküli meglévő épület átalakítása, bővítése esetén utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó elhelyezése csak abban az esetben lehetséges, ha a telek beépítése zártsorú, vagy hézagosan zártsorú és a meglévő oldalkert mérete kisebb, mint 2,50 m, valamint mindkét beépítési mód esetén a meglévő épület utcai homlokzatának szélessége nagyobb, mint 9,50 m. Az épület utca felőli homlokzatán maximum 1 db garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja alakítható ki, melynek szélessége legfeljebb 3,0 méter lehet. A garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja a meglévő homlokzati nyílásrendhez, architektúrához, homlokzati arányokhoz illeszkedő módon alakítandó ki. Meglévő épület zártsorúvá történő bővítése esetén az épület személyi bejárata az utca felőli homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapujának szélességén felül, önállóan is kialakítható, de azok együttes szélessége nem haladhatja meg a homlokzat szélességének harmadát.

(6)⁷⁵ Védett településrészen és utcaszakaszon (VT, VU) előkert nélküli új épület építése esetén utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja csak akkor helyezhető el, ha a telek beépítése zártsorú. Ebben az esetben 20 m-nél kisebb telekszélesség esetén maximum 1 db, 20 m-nél nagyobb szélesség esetén maximum 2 db garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja alakítható ki az épület utca felőli homlokzatán, melyek szélessége legfeljebb 3,0 méter lehet. Az épület zártsorú kialakítása esetén az épület személyi bejárata az utca felőli homlokzaton garázskapu(k), vagy gépkocsi behajtó(k) kapujának szélességén felül, önállóan is kialakítható, de azok együttes szélessége nem haladhatja meg a homlokzat szélességének harmadát.

(7)⁷⁶ Védett településrészen és utcaszakaszon (VT, VU) az épületek közterület felőli homlokzatán és a közterületre néző tetőzetén – napelem kivételével – épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.

74. § (1) A védett épületek homlokzati színezésénél amennyiben nem igazolható korábbi dokumentumok alapján az eredeti szín, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot, pasztell árnyalatú föld színeket lehet alkalmazni. Rikító, telített szín nem alkalmazható.

(2) A védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagával összhangban kell lennie.

(3) Egyedi védett épület átalakítása, bővítése esetén az utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja utólag nem alakítható ki.

(4)⁷⁷ A védett épület közterület felőli homlokzatán és közterületre néző tetőzetén – napelemes tetőcserép kivételével – épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.

75. §⁷⁸ (1) A teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmény és műtárgy elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból nem meghatározó egyéb (mezőgazdasági) terület és az M3 menti gazdasági terület alkalmas.

(2) 120 kV feszültséget el nem érő új energiaellátási és elektronikus hírközlési közművezetéket kizárólag terepszint alatt kell elhelyezni.

(3) 120 kV feszültséget el nem érő meglévő közmű-légvezetéket a vezeték rekonstrukciója esetén terepszint alá kell áthelyezni, új légvezeték bekötése nem megengedett. A terepszint alatt lévő közmű-vezetéket – rekonstrukciója esetén – továbbra is a terepszint alatt kell tartani.

76. § Nem helyezhetők el a teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények és műtárgyak az alábbi területeken:

77. § A teljes kerület ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

78. §⁸⁵ Nem helyezhetők el a teljes kerület ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak az alábbi területeken:

79. § A teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek lehatárolásának térképi ábrázolását a 4. melléklet tartalmazza.

83. §⁹⁰ Kerületi rendezvény, vagy a kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra hirdetmény kihelyezhető.

84. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 8 méterenként 1 db, összesen legfeljebb 3 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

(2)⁹¹ Cégérek homlokzatonként méretükben, elhelyezési magasságukban, betűnagyságukban egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, a különböző cégérek megjelenését össze kell hangolni, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(3) Benzinkút, 2.000 m²-nél nagyobb telken szabadonálló beépítésű kereskedelmi, gazdasági funkció esetén építési telkenként legfeljebb 1 pilon helyezhető el, mely több, egymáshoz illeszkedő cégtáblát tartalmazhat.

(4)⁹² A cégéreket, és hirdetőtáblákat úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Közterületi pavilonok kivételével cégér, hirdetőtábla az adott tetősík vagy attika fölé nem nyúlhat.

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(6) Épületek közterületről látható földszinti homlokzatainak legfeljebb a 15%-án helyezhető el cégér. A számításnál a falsíkra merőleges cégérek és cégtáblák figyelmen kívül hagyhatók.

(7)⁹³ Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

(8)⁹⁴ Útbaigazító tábla egységes városképi megjelenéssel helyezhető ki.

85. §⁹⁵ (1) A főépítész a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről és a kerületi építési szabályzat előírásairól.

(2)⁹⁶ Településképi szempontból meghatározó területen kötelező szakmai konzultációt kérni a magyar építészetről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) esetén.

86. § (1)⁹⁷ A szakmai konzultáció az építtető, vagy az általa megbízott építész tervező elektronikusan benyújtott kérelmére indul.

(2)⁹⁸ A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, elérhetőségét, az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység rövid leírását. A kötelező szakmai konzultáció kérelméhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a 9. melléklet szerinti tartalommal, bővítés, átalakítás esetén a b), c), d) és e) pontokat a meglévő és a tervezett állapotnak megfelelően kell benyújtani.

(3)⁹⁹ A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége.

(4)¹⁰⁰ A konzultáció tartalma az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelmények és a kerületi építési szabályzat előírásainak ismertetése, valamint a tervezett építési tevékenységre vonatkozó szakmai javaslattétel.

(5)¹⁰¹ A konzultációról emlékeztető készül, amelyet a főépítész nyilvántartásba vesz.

(6)¹⁰² A kötelező szakmai konzultáció során a kérelmező újabb szakmai konzultációra kötelezhető, amennyiben

87. § (1)¹⁰³ Az önkormányzat az építési engedélyezési eljárást és fennmaradási engedélyezési eljárást, valamint kerületi egyedi védelem alatt álló vagy védett utcaszakaszon lévő épület, épületrész bontási engedélyezési eljárását megelőzően jogszabályban meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le, ha az építési tevékenység nem fővárosi védelem alá vont építményt érint, és a területi tervtanácsnak vagy az Országos Építészeti Tervtanácsnak nincs hatásköre.

(2)¹⁰⁴

(3)¹⁰⁵ A polgármester a véleményét a kerületi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozza.

88. § (1) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

(2)¹⁰⁶ A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által az önkormányzathoz benyújtott kérelemre indul. A kérelmező a kérelemmel együtt a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus rendszeren keresztül nyújtja be.

(3)¹⁰⁷ A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak a 9. melléklet szerinti dokumentumokat kell tartalmaznia.

(3a)¹⁰⁸ Ha a kérelem nem felel meg a (3) bekezdésben foglaltaknak, a polgármester legfeljebb 15 napos határidő biztosításával egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(4) A polgármester településképi véleményét – a 87. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a főépítész készíti elő.

(5) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

(6)¹¹⁰

(7)¹¹¹ A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon, hiánypótlási felhívás esetén 30 napon belül a (2) bekezdés szerint megadott elektronikus rendszeren keresztül küldi meg a kérelmezőnek.

90. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

(6)¹¹⁶ Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat - a kormányrendeletben előírtakon túl - a tervtanácsi véleményezés során figyelembe kell venni.

(7)¹¹⁷ A településképi vélemény ellen a közléstől számított 15 napon belül kifogásnak van helye. A kifogást a területi tervtanácshoz kell benyújtani a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően.

91. §¹¹⁸ (1) Az önkormányzatnál településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni a (2) bekezdésben foglalt kivétellel

(2) Nem kell településképi bejelentést kezdeményezni

(3)¹³⁵

92. § (1)¹³⁶ A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papír alapú vagy elektronikus bejelentésre indul a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően.

(2)¹³⁷ A településképi bejelentési eljárást indító kérelmet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti tartalommal – a kérelem tárgyának megfelelő mellékletekkel – kell benyújtani. Rendeltetésváltoztatás esetén mellékelni kell legalább a megfelelőséget igazoló műszaki leírást, helyszínrajzot és az összes szintet ábrázoló alaprajzot.

(3)¹³⁸ A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

(4)¹³⁹ A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti hatósági bizonyítvány kiállításakor az (1) és (3) bekezdést kell alkalmazni, a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a 8. melléklet szerinti tartalommal – a kérelem tárgyának megfelelő mellékletekkel – kell benyújtani.

93. § (1) A 91. § (1) szerinti tevékenység a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés közlését követő napon – az esetlegesen előírt kikötések betartásával – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2)¹⁴⁰ A polgármester a tervezett tevékenységet – feltétellel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha

(3) A polgármester hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.

94. § (1)¹⁴⁴ A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész szakmai véleménye alapozza meg.

(2)¹⁴⁵ A településképi bejelentés tudomásulvételéről, vagy a bejelentett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás megtiltásáról a polgármester a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt.

(3)¹⁴⁶ Ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett tevékenységeket a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti határidők betartásával kell megvalósítani.

(4)¹⁴⁷

(5)¹⁴⁸ Az építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás tiltásáról szóló döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

(6) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, a településképi bejelentés tudomásulvételéről vagy a bejelentett tevékenység megtiltásáról szóló döntésben foglaltak betartását.

(7)¹⁴⁹ Ha a polgármester a 91. § szerinti építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás esetén a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, településképi kötelezési eljárást folytat le.

95. §¹⁵² (1) Az önkormányzat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytathat le

(2)¹⁵³

96. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul

96/A. §¹⁵⁴ (1)¹⁵⁵ Ha a polgármester megállapítja az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértését, vagy a szakmai konzultáció, a településképi véleményezési vagy bejelentési kötelezettség elmulasztását, felhívja az ingatlan tulajdonosának a figyelmét a jogszabálysértésre, és legfeljebb 180 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére, továbbá ellenőrzi a kötelezettség végrehajtását.

(2)¹⁵⁶ A kötelezett kérelmére a településképi kötelezésben megállapított határidő egy alkalommal újabb legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható.

(3)¹⁵⁷ A polgármester az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az előírások betartására vonatkozó kötelezettséget írhat elő a tulajdonos számára, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

97. § (1)¹⁵⁹ Az önkormányzat a kötelezettet 2 000 000 forintig terjedő, de legalább 200 000 forint településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.

(2)¹⁶⁰ A településkép-védelmi bírság összegéről a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt. A polgármester a bírságot településképi kötelezésről szóló határozatban állapítja meg.

(3)¹⁶¹ A bírság megfizetése nem mentesíti az ügyfelet a jogszabálysértés megszüntetése alól. A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó döntésben megállapított végrehajtási idő alatt nem teljesítette, továbbá, ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést megszegi.

(4)¹⁶² A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:

(5)¹⁶³

(6)¹⁶⁴ A bírság méltányosságból részletfizetéssel is teljesíthető, a kiszabástól számított legfeljebb tizenkét hónapon belüli megfizetéssel.

(7)¹⁶⁵ A (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

(8)¹⁶⁶ A településkép-védelmi bírságból befolyó pénz összeget a kerületi védelem alatt álló építészeti értékek megőrzésének támogatására kell fordítani.

100. § (1)¹⁶⁹ Az Önkormányzat a fővárosi védett épületegyüttesek és a kerületi egyedi védett épületek, védett utcaszakasz részét képező építmények, épületek illetve azok tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához az éves költségvetési rendeletben meghatározott „XV. Kerületi Értékvédelmi Támogatás” terhére támogatást nyújthat.

(2) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés 50 %-át és egyúttal nem lehet több nettó 2.000.000 Ft-nál.

(5)¹⁷⁰ A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően az illetékes Bizottság írja ki. Amennyiben a rendelkezésre álló keret nem kerül felhasználásra, az illetékes Bizottság dönthet ismételt pályázat kiírásáról.

101. § (1) A pályázatot az ingatlan tulajdonosa nyújthatja be a polgármesterhez.

(2) A pályázatoknak az önkormányzat által nyújtott pénzbeli támogatásokról szóló helyi rendeletében meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

(3) A pályázat csak az összes melléklet egyidejű benyújtásával érvényes. Nyilatkozatok utólagos pótlására egyszer van lehetőség a kiírásban rögzített határidő figyelembevételével.

(4) A pályázati kiírás a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(5)¹⁷¹ A pályázat benyújtásának és elbírálásának a határidejét a pályázati kiírásban kell meghatározni.

102. § (1)¹⁷²

(2)¹⁷³ A formailag és tartalmilag megfelelő pályázatokról szakmai szempontok alapján az illetékes Bizottság dönt a támogatás odaítéléséről.

(3) A pályázókat írásban kell értesíteni a pályázat eredményéről.

103. § (1)¹⁷⁴ A támogatási szerződés megkötésére, felmondására, a támogatás elszámolására és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által nyújtott pénzbeli támogatásokról szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2)¹⁷⁵ Engedély, vagy bejelentés köteles munka esetén a nyertes pályázóval a támogatási szerződés csak a szükséges végleges döntés megléte esetén köthető.

(3) A szerződésben rögzíteni kell a támogatás folyósításának idejét és módját, a támogatás felhasználásának módját, határidejét, az elszámolás, a felhasználás ellenőrzésének szabályait, a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

(4)¹⁷⁶ A támogatás összegét annak átvételétől számított egy éven belül fel kell használni, és a felhasználásra rendelkezésre álló határidőt követő 30 napon belül azzal el kell számolni.

(5)¹⁷⁷

104. § (1) Jelen rendelet 2017. október 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

105. § E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a