Kisdombegyház Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szabályzat alkalmazása

1. §

/1/   

/2/  

/3/   Jelen építési szabályzat mellékletei:

2. sz. melléklet: Művi értékvédelem

3. sz. melléklet: Régészeti területek

4. sz. melléklet: Országos és helyi jelentőségű természeti területek, értékek

5 sz. melléklet: Szabályozási terv

2. A szabál​yozás elemei

2. §

(1) Kötelező erejű szabályozási elemek:

a) szabályozási vonal;

b) beépítésre szánt terület határa;

c) területfelhasználási egység határa;

d) területfelhasználási egység besorolása;

e) építési övezet, övezet határa és paraméterei;

f) építési hely;

g) telken belüli kötelező telekhasználat;

h) telek be nem építhető része;

i) szabályozási szélesség.

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

a) védett területek;

b) védőtávolságok;

c) védett országos, helyi értékek.

(3) Az (1), (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek.

2/A. §

E rendelet alkalmazásában:

a) Kialakult telek: a település területén azon tömbbe tartozó telek, ahol a tömb felosztása már megtörtént, a tömbben található telkek tovább nem oszthatók. Telekhatár-korrekció a K jel mellett zárójelben jelölt mértékig lehetséges. Amennyiben a K jel mellett zárójelben szám nem található, úgy a telekalakítást telekegyesítésen kívül nem végezhető.

b) Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határolt. A tömb határait jelentheti tehát a közterületi határ (meglévő szabályozási vonal), a belterülethatár, az igazgatási határ, valamint beépítésre nem szánt terület határa is.

c) Főépület: fő rendeltetés szerinti funkciójú épület.

d) Melléképület: fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület.

e) Házikert: a lakótelek szabályozási tervben kertként szabályozott, be nem építhető része, amelyen elsődlegesen a saját ellátást szolgáló kerti növények (zöldségfélék, gyümölcs, szőlő) és az állatok takarmányául szolgáló növények (pl. kukorica) termeszthetők, illetve a lakók pihenését szolgáló díszkert alakítható ki.

f) Birtokközpont: A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható, ez a telek a birtokközpont.

g) Nem jelentős zavaró hatás: minden olyan tevékenységből fakadó hatás, mely a környezetét kevésbé zavarja zajjal, bűzzel, környezetszennyező kibocsátással:

ga) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

gb) igazgatási, egyéb irodaépület,

gc) parkolóház, üzemanyagtöltő,

gd) sportépítmény

ge) egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,

gf) egyéb közösségi szórakoztató épület.

h) Jelentős zavaró hatás: különlegesen veszélyes (pl: tűz-, robbanás-, fertőző-veszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó tevékenységből eredő hatás

i) Rekultivációs terv: hulladéklerakók, tájsebek környezetvédelmi előírásoknak megfelelő felszámolására, tájba illesztésére és további hasznosítására vonatkozó dokumentáció, amelyet a területileg illetékes hatóságok számára kell benyújtani.

j) Kegyeleti park: olyan korábban temetőként használt önálló terület, mely ma már nem szolgál temetkezési helyként, illetve a temető azon része, ahol a sírok fenntartása, gondozása megtörténik, de temetést már nem végeznek, azonban síremlékei fennmaradtak és távlatban is fenntartandók.

3. Telekalakítás

3.§.

/1/   

/2/   

(3) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.

(4) Azokban az építési övezetekben, amelyekben a kialakítható telek legkisebb mérete K-val jelölt, a kialakult telkek tovább nem oszthatók..

(5) Közműterület céljára telek az övezet, építési övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

/6/   Újonnan kialakításra kerülő magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

/7/   Külterületen új beépítésre szánt terület kialakítása, beépítése, hasznosítása esetén a mezőgazdasági hasznosítású termőföldek megközelíthetőségét biztosítani kell.

4. Az építés általános feltételei

4.§.

/1/   .

/2/   

/3/  A település beépítésre szánt területén,

a) oldalhatáron álló beépítés esetén:                   12 m

b)szabadon álló beépítés esetén:              16 m

szélességű meglévő telek is beépíthető, az övezetben kialakítható min. telekszélességtől függetlenül.

/4/   A település beépítésre szánt területén amennyiben egy meglévő építési telek nagysága nem elégíti ki az övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 500 m², és a /3/ bekezdésben foglalt szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.

/5/   Ha egy meglévő építési telek területe és szélességi mérete a /3/, /4/ bekezdésben foglalt minimális méreteket sem elégíti ki, úgy:

a) a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül újjáépíthető, felújítható, tetőtere beépíthető, és ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (pl. beépítettség, építménymagasság), úgy alapterülete bővíthető;

b) új épület nem építhető.

/6/  

(7) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet vagy építési övezet legnagyobb megengedett beépítettségre és építménymagasságra vonatkozó egyéb előírásait kielégíti - bővíthető, felújítható, tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.

/8/   

/9/  

/10/ 

/11/ 

/12/ 

/13/ 

(14) A beépítésre szánt területen a különleges területek kivételével– a csatornahálózat kiépítést követően - új épület csak teljesen közművesített építési telken létesíthető.

(15) A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló építése esetén is létesíthető épület.

/16/ A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség alól azok az építési telkek képeznek kivételt, ahol olyan alternatív, egyedi, zárt szennyvízkezelési technológiát alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

5. Építmények elhelyezése

5. §

/1/   

(2) A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 méternél magasabb antenna, zászlótartó oszlop védett természeti területen, tájképvédelmi területen, nem helyezhető el.

/3/   5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:

10. kerti építmény;

11. a terepszintnél 0,5 m-nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz;
12. közműbecsatlakozás építménye;
13. terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló;
14. zárt szennyvíztároló;
15. kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

/4/   Az 5 m-nél kisebb előkertben csak:

16. közműbecsatlakozás építménye;

8. kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

/5/   A településen legfeljebb alápincézett, földszintes, tetőtér beépítésű épület építhető.

/6/   Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, több főépület is engedélyezhető, illetve melléképület építhető.

6. Beépítési mód, építési hely

6. §

/1/   A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

1. O      oldalhatáron álló,
2. SZ     szabadon álló.

/2/   Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

1. az északi telekhatár;
2. észak-nyugati telekhatár, vagy az észak-keleti telekhatár;
3. a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár.

/3/   Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

/4/   Az előkert, mely egyben építési vonal is:

1. túlnyomórészt beépített telektömb esetén: a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

/5/   Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mérete 5,0 m, s az épület helye az így kijelölhető építési helyen belül szabadon megválasztható.

/6/   Az oldalkert és hátsókert:

1. az OTÉK szerinti, ha a Szabályozási terv másként nem jelöli.

II. FEJEZET

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

7. Helyi művi értékvédelem

7.§.

/1/   A településen a 2. számú melléklet szerinti épületek, építmények részesülnek helyi védelemben.

/2/   .

/3/   

/4/   

8. Általános építészeti előírások

8.§

/1/   Kisdombegyház közigazgatási területén két vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.

/2/   Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

(3) A homlokzat-felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

9.Régészeti területek

9.§

/1/   Kisdombegyház régészeti területeit a 3. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek a szabályozási terven pontosan lehatároltak.

(2) Nyilvántartott régészeti területen, a szabályozási terven jelölt kiterjedésben a külön jogszabályok szerint kell eljárni.

/3/   

/4/   

/5/   

/6/   

/7/   

/8/  

10. Reklám, hirdetőtábla

10.§

/1/   

/2/   

11. Közterületek, közterek kialakítása

11. §.

/1/   

/2/  

(3) Közterületen pavilon, árusító fülke elhelyezhető.

/4/   

/5/  

12. Táji és természeti értékek védelme

12.§.

/1/   

/2/  

/3/   Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti. A Kisdombegyház igazgatási területén lévő élővilágot, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel óvni kell.

/4/   A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

/5/   

/6/   

/7/   Külterületen, beépítésre nem szánt területen, a szerkezeti jelentőségű utak, vízfolyások mellé - a szabályozási terven ábrázoltak szerint - fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat, galéria növényzetet fel kell újítani^[1].

/8/   A közterületek, közparkok fásításánál, út menti fasorok telepítésénél elsősorban lombos, a tájra jellemző, honos fafajok telepítendők. A gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése tilos.

/9/   A fasorok létesítéséhez fánként legalább 4m²-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

13. Országos jelentőségű természeti területek és értékek

13.§.

/1/   A településen található országos jelentőségű védett természeti értékek felsorolását a 4. sz. melléklet /1/ bekezdése tartalmazza.

/2/   A szabályozási terven feltüntetett kunhalom országos jelentőségű védett természeti emlék, ezért a hatályos természetvédelmi törvény és rendeletei vonatkoznak kezelésére.

/3/   A kunhalmok 100 m-es körzetén belül, annak állapotát, fennmaradását veszélyeztető tereprendezési tevékenységet folytatni tilos.

/4/   A kunhalmok keletkezéskori környezeti állapotát, gyepes megjelenését amennyiben lehetséges, helyre kell állítani.

/5/   Az országos jelentőségű természeti értékek felsorolását a 4. sz. melléklet /2/ bekezdése tartalmazza.

(6) 

/7/   Természeti területen

1. beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
2. szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
3. bányanyitás kizárólag a vonatkozó jogszabály^[2] szerinti „bányászati szempontból kivett hely”-re vonatkozó előírások betartásával lehetséges.
3. csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás történhet, amely a terület biológiai sokféleségét fenntartja.
4. természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő) nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg.
5. új építmény, létesítmény csak a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül helyezhető el.
6. adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

14. Tájképvédelmi területek

14.§

/1/   A tájképvédelmi területek lehatárolását a szabályozási terv (SZT-2) tervlapja, tételes felsorolását a 4. sz. melléklet /3/ bekezdése tartalmazza.

/2/   Tájképvédelmi területen tilos a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló épületek, építmények elhelyezése, vagy olyan más beavatkozás, amely a jellegzetes táji arculatot károsítaná.

/3/  

15. Környezetvédelem

15.§

/1/   Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
2. megelőzze a környezetszennyezést,
3. kizárja a környezetkárosítást.

/2/   

/3/   

/4/   A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell.

/5/   A területen a 10 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

/6/   A rombolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően,  rekultivációs terv alapján kell helyreállítani és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani.

/7/   Kisdombegyház a vonatkozó jogszabály^[3] alapján a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik, ezért területén a jogszabályban megfogalmazott előírásokat be kell tartani.

/8/   Az állattartás során keletkező, vagy a mezőgazdasági tevékenység során felhasználandó (szerves) trágyát zárt rendszerű trágyatárolóban kell tárolni, biztonságos elhelyezésükről a tulajdonos, használó köteles gondoskodni.

/9/   Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

/10/ Állattartó építmények élelmiszertároló, -feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

/11/

16. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

16. §

(1) A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított.

/2/   

/3/   

/4/   A település felszín alatti víz állapota szempontból érzékeny terület, a területen a feszíni és felszín alatti vizek szennyezését, valamint a talajszennyezést, okozó objektum nem helyezhető el.

/5/   Állattartó épület felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető.

/6/   

/7/   

/8/   

/9/   

/10/ .

/11/ 

17. A levegő védelme

17. §

/1/   A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak.

/2/   

/3/   

18. A termőföld védelme

18. §

/1/   

/2/   

/3/   A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

/4/   Építés előkészítési munkák, tereprendezés során használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

/5/   

/7/   

/8/   

/9/   

19. Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés

19. §

20. A zaj elleni védelem

20. §

/1/   

/2/   A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.^[4]

/3/   Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

/4/   

21. Tűzvédelem

21. §.

22. Védőterületek, védőtávolságok

22. §.

/1/   A település igazgatási területén találhatók olyan létesítmények, amelyek a környezetükre káros hatást gyakorolnak. Ahhoz, hogy a környezetre gyakorolt káros hatások az országos előírásokban megengedett határértékeket ne haladják meg, a létesítményekhez védőterületek, védőtávolságok kijelölése szükséges.

/2/   Kisdombegyház területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a) közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények,

(3) A közlekedési területek védőtávolságait e rendelet 42. § (9) tartalmazza. A védőtávolságokon belül épület csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint helyezhető el.

(4) A közművek, közműlétesítmények ágazati előírásokban rögzített védőtávolságait biztosítani kell.

/5/   A „Domb Ny-6 jelű” CH mélyfúrású kút 10 méteres védőtávolságán belül épület nem helyezhető el.

III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

23. Beépítésre szánt terület

23.§

/1/  Kisdombegyház  területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

Falusias lakóterület                                           (Lf)

Településközpont vegyes terület                          (Vt)

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

Ipari gazdasági terület – agráripari terület            (Gip-a)

Különleges területek   

sportterület                                               (K-sp)

temető                                                     (K-t)

kegyeleti park                                            (K-kgy)

bánya                                                       (K-b)

24. Falusias lakóterület

24. §

/1/   Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

(2) Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:

a) legfeljebb egylakásos lakóépület;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

c) szálláshely szolgáltató épület;

d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

e) kézműipari építmény;

f) sportépítmény.

(3) Falusias lakóterületen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:

a) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;

b) termelő kertészeti építmény;

/4/   Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás.

/5/   A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

O          - oldalhatáron álló beépítés

/6/   Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be, az 4. § /14,15,16/ bekezdések figyelembevételével.

/7/   Az építési övezet területén ingatlanonként csak egy főépület építése engedélyezhető.

/8/   Falusias lakóterületen a megengedhető legnagyobb szintszám F+T.

/9/   Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

• járműtároló;
• háztartással kapcsolatos tárolóépület;
• barkács műhely;
• műterem;
• a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye;
• a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei;
• kereskedelmi-, szolgáltató épület

/10/   Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

1. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
2. önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén;

történhet.

(11) A falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, legfeljebb 1 m² alapterülettel,

c) legfeljebb 0,40 m-es mélységű, legfeljebb 2 m² felületű kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) kerti víz- és fürdőmedence,

f) napkollektor (amennyiben nem utcafrontra építik),

g) épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

i) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

j) kerti szabadlépcső, tereplépcső és lejtő,

k) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna, zászlótartó oszlop.

/12/ 

/13/ A szabályozási terven, a telek be nem építhető részeként jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület, építmény nem helyezhető el, a terület házikertként hasznosítandó.

/14/ A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni.

/15/ 

/16/ 

25. Településközpont vegyes terület

25. §.

/1/   A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Településközpont vegyes területen önálló épületként elhelyezhető:

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;

b) igazgatási épület;

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;

d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület;

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

f) sportépítmény;

g) továbbá hulladékudvar.

(3) Településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető:

       a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény;

b) termelő kertészeti építmény.

/4/   Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás;
2. parkolóház;
2. önálló főépületként egyéb gazdasági építmény;
3. önálló főépületként termelő kertészeti építmény;
4. állattartó épület.

/5/   A településközpont vegyes építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

O          - oldalhatáron álló beépítés

/6/   Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be, az 4.§ /14,15,16/ bekezdések figyelembevételével.

/7/   Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető, amennyiben legalább az egyik közfunkciót lát el.

/8/   Településközpont vegyes területen a megengedhető legnagyobb szintszám F+T.

/9/   Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

1. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
2. terepszint alatt (támfalgarázs is).

történhet.

(10) Településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, legfeljebb 1 m² alapterülettel,

c) legfeljebb 0,40 m-es mélységű, legfeljebb 2 m² felületű kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, épített tűzrakóhely,

f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

g) kerti szabadlépcső, tereplépcső és lejtő.

/11/ Az építési övezet területén templom építése esetén megengedhető legnagyobb építménymagasság 9,0 m.

26. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

26. §.

/1/   Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek lehelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen önálló épületként elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb kétlakásos lakóépület;

c) igazgatási, egyéb irodaépület.

(3) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:

a)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

b) egyéb közösségi, szórakoztató épület;

c) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás;

4) sportépítmény

/4/   Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el:

1. parkolóház.

/5/   A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ            - szabadonálló beépítés

*              - lásd. /9/ bekezdés

/6/   Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be, az 4.§ /14,15,16/ bekezdések figyelembevételével.

/7/   Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

/8/   Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

/9/   Gazdasági épület építése esetén, ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg, az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság legfeljebb 3 méterrel túlléphető.

(10) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen épület csak a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.

/11/ 

/12/ 

/13/ A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén a szabályozási terven jelölt helyre legalább 10 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-, fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.

27. Ipari gazdasági terület

27.§

/1/   Ipari gazdasági terület, a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

/2/   Az ipari gazdasági területen az építmények elhelyezése és használata szerint az alábbi területekre osztható:

1. Jelentős mértékű zavaró hatású terület

• agráripari terület

28. Ipari gazdasági terület – agráripari terület

28. §.

/1/   Az ipari gazdasági terület agráripari terület, a Szabályozási terven Gip-a jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Ipari gazdasági terület agráripari területen önálló épületként elhelyezhető:

a) nagyüzemi állattartó épület és kiszolgáló épületei;

b) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szociális épület;

c) egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények;

d) igazgatási és egyéb irodaépület.

/3/   Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen elhelyezhető:

1. üzemanyagtöltő állomás.
2. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

/4/   Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen sem helyezhető el:

1. parkolóház,
2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

/5/   Az ipari gazdasági terület agráripari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ         - szabadonálló beépítés

*           - lásd /9/ bekezdés

/6/   Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be, az 4.§ /14,15,16/ bekezdések figyelembevételével.

/7/   Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

/8/   Az építési övezet területén legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

/9/   Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

/10/ 

(11) Ipari gazdasági terület agráripari területen épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

/12/ 

(13) Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel.

/14/ A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén a szabályozási terven jelölt helyre legalább 10 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-, fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.

29. Különleges területek

29. §.

/1/   Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

1. sportterület                                       (K-sp)
9. temető                                             (K-t)
10. kegyeleti park                                    (K-kgy)
11. bányaterület                                      (K-b)

/2/   A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.

30. Sportterület

30.§.

/1/   Különleges terület sportterület a Szabályozási Terven K-sp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

/2/   A sportlétesítmények területén

  a) sport építmények

  b) sport építmények kiszolgáló létesítményei

  c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

/3/   Különleges terület sportterületen lakóépület kivételesen sem helyezhető el.

/4/   A különleges terület sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K        - kialakult állapot (lásd: fogalommagyarázat)

SZ      - szabadon álló beépítés

/5/   Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be, az 4.§ /14,15,16/ bekezdések figyelembevételével.

/6/   Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

/7/   Különleges terület sportterületen legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

/8/   

/9/   Sportcsarnok építése esetén a megengedhető legnagyobb építménymagasság az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság +4,5 m.

31. Temető, kegyeleti park területe

31.§.

/1/   Különleges terület temető, kegyeleti park terület a Szabályozási terven K-t, illetve K-kgy jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

/2/   A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K           - kialakult állapot (lásd: fogalommagyarázat)

SZ         - szabadonálló beépítés

/3/   Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be, az 4.§ /14,15,16/ bekezdések figyelembevételével.

/4/   Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

/5/   Különleges terület temető ill. kegyeleti park területen legfeljebb 1 építményszintű épület helyezhető el.

/6/   A temető körül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

/7/   A temető telkétől megtartandó védőtávolság 30m. A védőtávolságon belül új épület, építmény nem helyezhető el, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint étkezési célra történő növénytermesztés, illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható. Meglévő épület esetén az épület felújítható - amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti –, korszerűsíthető, alapterülete bővíthető, tetőtere beépíthető, de új épület nem helyezhető el.

/8/   Harangtorony, illetve harangláb építése esetén a megengedhető legnagyobb építménymagasság az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság + 5m.

/9/   A kegyeleti park területe nem szolgál temetkezési helyként, azonban az ott lévő síremlékek a távlatban is fenntartandók.

32. Bányaterület

32.§.

/1/   Különleges terület bánya terület a Szabályozási terven K-b jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely kizárólag az ásványvagyon (homok, kavics) kitermeléséhez szükséges építmények, valamint a termelő tevékenységet kiszolgáló gazdasági, igazgatási és szociális épületek elhelyezésére szolgál.

/2/   A különleges terület bánya terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K           - kialakult állapot

SZ         - szabadonálló beépítés

*           - lásd:/3/ bekezdés

(3) Ha az alkalmazott technológia nagyobb építmény magasságot követel meg, az övezetben előírt megengedhető maximális építménymagasság túlléphető.

/4/   

33. Beépítésre nem szánt területek

33. §

/1/   Kisdombegyház területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

1. Zöldterület                                                           (Zkp)
2. Erdőterületek:

           Védelmi (védett és védőerdő)                                 (Ev)

3. Mezőgazdasági területek:

           Általános mezőgazdasági terület - szántó                  (Má1)

           Általános mezőgazdasági terület – gyep                    (Má2)

4. Vízgazdálkodási terület:

           Vízfelszín:                                                  (Vf)

5. Közlekedési terület:

           Közúti                                                       (KÖu)

6. Közműterületek:

           Gázközművek                                             (Kmű-g)

g) Különleges területek:

                        Horgásztó                                           (Khto)

34. Zöldterület

34. §

/1/   Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási terveken Zkp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játék célját szolgáló közterület.(2) Zöldterületen elhelyezhető

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület, építmény és közművek.

/3/   A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten, több szintben (gyep, cserje, fa) kell kialakítani és fenntartani.

/4/   A Zkp jelű zöldterületen az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el.

/5/   

/6/   Az övezet területein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

/7/   A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell.

/8/   A település területén található közparkok területe nem csökkenthető, fel nem osztható.

/9/   A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – betegséget nem okozó – növények telepíthetők.

/10/ Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.

/11/

/12/ A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közparkokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy területükön épület nem létesíthető.

35. Erdőterület

35. §

/1/   Erdőterület a szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és/vagy a településrendezési terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

/2/   Az erdőterületek rendeltetésük szerint

Védelmi (védőerdő)                                 (Ev)

/3/   

/4/   Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

/5/   Az erdőövezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók.

/6/   Az erdőövezetekben kerítés csak vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

36. Erdőterület – védelmi erdők területe

36. §

/1/   A védelmi rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven Ev jellel jelölt területek, melyek elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek (talaj, levegő stb.) valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

/2/   A védelmi rendeltetésű erdők övezetében épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK–ban^[5] felsorolt építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem akadályozzák.

/3/   A védelmi rendeltetésű erdők övezetének területén elhelyezhetők az erdőgazdasági műveléshez, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra építményei.

/4/   

/5/   

37. Mezőgazdasági terület

37. §

(1) A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében az alábbi övezetekbe tartoznak

a) általános mezőgazdasági terület (Má).

/2/   Mezőgazdasági övezet területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten – egyéb rendelkezések hiányában – az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el.

/3/   Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és állattenyésztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint - a továbbiakban meghatározott esetekben - lakóépületek helyezhetők el.

/4/   Mezőgazdasági területen erdő, vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető.

/5/   

/6/   Mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.

/7/   Mezőgazdasági területen földszintes gazdasági épület az előírt építménymagasságot meghaladóan legfeljebb 7,5 m építménymagassággal építhető, amennyiben az alkalmazott különleges technológia ezt szükségessé teszi.

/8/   Mezőgazdasági területeken kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.

/9/   A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani,

/10/ Mezőgazdasági területen az erózióvédelem, és a helyi klíma javításának érdekében mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terven jelöltek szerint.

/11/ Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

/12/ Mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke legalább részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztiszítót kell létesíteni.

38. Általános mezőgazdasági terület

38. §

/1/   Általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület.

/2/   Az általános mezőgazdasági területetek építmények elhelyezésének szempontjából

• általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1)
• általános mezőgazdasági terület – gyep (Má2)

rendeltetésűek.

39. Általános mezőgazdasági terület – szántó

39. §

/1/   A szabályozási terven Má1 jellel jelölt övezet a nagyüzemi árutermelő gazdálkodásra is alkalmas terület.

/2/   Az övezetben a növénytermesztés, a környezetet nem szennyező állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

/3/   Az Má1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

1. a kialakítható legkisebb telekméret: 5000 m2
2. a kialakítható legkisebb telekszélesség: 30 m
3. a legkisebb beépíthető telek területe: 100.000 m2 (10 ha)
4. a beépítés módja: szabadonálló
5. legnagyobb beépíthetőség: 1,5%, lakóépület esetén 0,5%
6. legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
7. terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 1%

/4/   Az övezetben a 720-100.000m² közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és földdel borított pince létesíthető.

/5/   Az övezetben az OTÉK^[6] szerinti birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha az OTÉK^[7] szerinti „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 40 ha (400.000 m²) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10.000 m², a birtoktest 2%-ának megfelelő nagyságú lehet. A maximális beépítettség 25%.

/6/   Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.

/7/   Mindazokra a telkekre, amelyek a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra kerültek, építési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

/8/   A birtokközpont épületegyüttese körül 10m széles takaró erdősáv létesítendő.

40. Általános mezőgazdasági terület – gyep

40. §

/1/   A szabályozási terven Má2 jellel jelölt övezet a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

/2/   Az övezet területén kizárólag extenzív gyepművelés lehetséges, melynek során az ott található természeti–kultúrtörténeti értékek nem károsodhatnak.

/2/   Az övezet területén kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó épületek, építmények, valamint a tulajdonos/használó lakása helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

1. A kialakítható legkisebb telekméret 10.000m2 (1 ha),
2. A beépíthető legkisebb telekméret 30.000m2 (3 ha).
3. a kialakítható legkisebb telekszélesség: 30 m
4. a beépítés módja: szabadonálló
5. A beépítettség mértéke legfeljebb 1,5%
6. A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m

/3/   Az övezetben az épületek a helyi hagyományos építészeti stílusnak megfelelő formájúak, anyaghasználatúak, a tájba illeszkedőek lehetnek.

41. Vízgazdálkodási terület

41. §

/1/   Vízgazdálkodási terület – vízfelület, vízbázis - a szabályozási terven Vf jellel jelölt területfelhasználási egység.

/2/   A Vf jellel szabályozott területfelhasználási egység az álló- és  folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

/3/   

/4/   A vízgazdálkodási területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.

/5/   Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

/6/   A vízfolyások, csatornák, árkok karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében^[8] a vízfolyások mellett 6,0-6,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet.

/7/   A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül épület nem helyezhető el.

/8/   A védőművek (töltések) oldalában tilos minden olyan tevékenység, amely a védőmű állékonyságát veszélyezteti, illetve a meglévő élővilágot megzavarja.

/9/   A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére. A felszíni/felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem végezhető.

42. Közlekedési területek általános előírásai

42. §

(1) A közlekedést szolgáló területek közlekedési területek a szabályozási terven a KÖ-u jellel jelölt terület-felhasználási egységbe tartoznak.

/2/   

/3/   Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak, Útügyi Műszaki Előírások és az OTÉK- előírásainak valamint jelen tervnek megfelelően szabad. Közlekedési nyomvonalak csak köz és út területen létesíthetők.

(4) Kisdombegyház területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki. Magánút csak közúti területhez, közforgalmú úthoz csatlakoztatható, és közlekedési területen létesíthető.

/5/   

/6/   Az építési (szabályozási) szélességen belül a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

/7/   Közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza:

/8/   Kisdombegyház területén a közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap szerint kell kialakítani.

/9/ 

/10/ A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény, műtárgy nem helyezhető el.

/11/ Az egyes övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani.

/12/

/13/

/14/ A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén az alábbi helyeken új parkolók létesítése lett tervezve:

• Óvoda (Kossuth u.89-91 sz.) előtt 5 parkoló állás,
• Temető (település északi végén) előtt 10 parkoló állás
• Orvosi rendelő (Kossuth u.85 sz.) előtt 5 parkoló állás,
• Régi iskolaépület előtt (Kossuth u. 38-40 sz.) 5 parkoló állás,
• Templom előtt 5 parkoló állás,

/15/ Közterületen a parkolóhelyeket 4 parkolóhely fölött fásítani kell, 4 ph-ként min. 1 db fa ültetendő. A járművek elhelyezését az OTÉK-ban^[9] előírtak alapján kell megtervezni.

/16/ A település területén a helyi érdekeltségű kerékpárút nyomvonala a szabályozási terveken került kijelölése.

/17/ 

/18/ 

„42/A. §

1. A beépítésre nem szánt különleges területek lehetnek:

1. helyi sajátosságot hordozó különleges területek.

2. A helyi sajátosságot hordozó különleges terület övezetei:

1. Khto jelű, különleges horgásztó övezete.

3. A Khto övezetben a horgásztó medrén, fásított zöldterületen kívül elhelyezhető:

1. gyalogos közlekedés céljára szolgáló burkolt felület,
2. személygépjárművek céljára szolgáló fásított parkoló közlekedési területhez kapcsolódóan,
3. kereskedelmi, vendéglátó építmény,
4. szálláshely célját szolgáló építmény,
5. szociális helyiségek önálló épületként is,
6. telkenként legfeljebb egy szolgálati lakás,
7. sportolási célú építmények,
8. játszóeszközök,
9. a vízfelülethez csatlakozóan horgászati célú építmények (pl.: stég).

4. Beépítési paraméterek a Khto jelű övezetben:

1. megengedett legnagyobb beépítettség 5%,
2. beépítési mód szabadonálló,
3. építménymagasság max. 5,5m,
4. épület földszintes kialakítású lehet, melynek tetőtere beépíthető,
5. minimális zöldfelület 60%, melybe a vízfelület beszámítandó.”

IV. FEJEZET

Közmű területek, közműellátás

43. Általános előírások

43. §

(1) A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

/2/   A szabályozási terven Kmű-g övezeti jellel jelölt terület közműlétesítmény számára biztosított, illetve fenntartott terület.(3) 

/4/   A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

/5/   A közművesítésre kerülő területen levő telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

/6/   Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.

/7/   A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

/8/   A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

/9/   A területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

(10) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) a központi belterületen, a beépített, illetve beépítésre szánt területeken a részleges közműellátás rendelkezésre áll, biztosított a villamosenergia és a vezetékes ivóvíz ellátás, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek;

b) a külterület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt részén a szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek.

44. Vízellátás - tűzvédelem

44. §

(1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték nem engedélyezhető a biztonságos tűzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.(2) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a vonatkozó jogszabály szerint biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése szükséges.

/3/   

/4/   .

/5/   

/6/   

/7/   

/8/   A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni. 

/9/   

45. Szennyvízelvezetés

45. §

/1/   A vízbázis, a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

a) 

b) Nyílt árokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c) 

d) Beépítésre szánt területen új épület csak akkor építhető, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők. 

e) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m³-t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni, és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező folyékony hulladék ártalmatlanító telepre kell szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m³-t, a majd kiépítendő közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok^[10] hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság^[11] meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m³-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell várni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét, különben addig új építési engedély nem adható.

/2/   

46. Csapadékvíz elvezetés

46. §

/1/   Csapadékvíz a későbbiekben építendő szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

/2/   A csapadékvíz elvezetésére:

 a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a felszíni vízelvezetést hidraulikailag méretezett elvezetési rendszerrel kiépíteni.

b) az új beépítésre szánt területeken célszerű a komfortosabb környezetet eredményező zárt csapadékvíz elvezető rendszert kiépíteni;

c) a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani.

/3/   A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás engedélyezése esetén.

/5/   A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos.

/6/   A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. Utcai vízelvezetés kiépítésének hiányában vissza kell vezetni az ereszcsatornával összegyűjtött vizet telken belülre. A terepszint feletti, közterületre nyúló ereszcsatornákat le kell bontani.

/7/   

/8/   

(9) A vízfolyások és az egyéb árkok part éleitől 6-6 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

/10/ 

/11/ A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(12) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem megengedett sem parkolási sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

/13/ A csapadékvizek elvezetését – belterületről is – úgy kell megoldani, hogy az összhangban legyen a mezőgazdasági területek belvízelvezetésével, azt ne akadályozza.

47. Gázvezeték hálózatok

47. §

/1/   Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

/2/   Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

/3/   Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

48. Villamosenergia-hálózatok

48. §

/1/   A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat célszerűbb föld alatti elhelyezéssel építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

/2/   A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

49. Elektronikus hírközlési hálózatok, létesítmények

49. §

/1/   A belterületen, a beépítésre szánt területeken vezetékes hírközlési hálózatokat célszerűbb föld alatti elhelyezéssel építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia ellátási és hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

/2/   A hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

/3/   A tervezett hálózatot a járdák alatt, vagy zöldsávban kell elhelyezni.

/4/   

/5/   Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése az 5.§ /2/ bekezdése szerint lehetséges.

 V. FEJEZET

 A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló

sajátos jogintézmények

50.§

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

51.§

/1/   E rendelet 2007. június 15. napján lép hatályba

/2/   Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

                               Tonka István Jánosné                              Nádaskiné Szabó Margit
                                     polgármester                                             körjegyző