Váralja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, az Ötv. 79.§ (2) bekezdés a) és b) pontjaiban, a 80. §-ban és a 80/A.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján -figyelemmel az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) 108-109.§-aiban foglaltakra- az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

A rendelet hatálya, értelező rendelkezések

1. §

1. A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Váralja Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
   • ingatlan és ingó vagyonra,
   • az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,
   • értékpapírokra, kárpótlási jegyekre,
   • az Önkormányzat követeléseire,
   • az Önkormányzat pénzeszközeire abban az esetben, ha arra nézve más jogszabály eltérően nem rendelkezik (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
2. Nem terjed ki a rendelet tárgyi hatálya:

• az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá az önkormányzati lakások elidegenítésére,
• az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatba adására,
• a működési célú pénzeszköz átvételére.

1. A rendelet személyi hatálya:

• az Önkormányzat Képviselő-testületére,
• a Képviselő-testület szerveire (polgármester, képviselő-testület bizottságai, képviselő-testület hivatala),
• az Önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki.

1. E rendelet alkalmazásában:

• Helyi közút: az önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület;
• Helyi közút műtárgya: híd, felüljáró, alagút, aluljáró, áteresz az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna, valamint mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz;
• 
  

ka) a külön jogszabályban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek ( ide nem értve a helyi adók megfizetéséből származó hátralékot),

kb) az értékesítésből és szolgáltatások nyújtásából származó áfát is tartalmazó, pénzértékben kifejezett fizetési igények,

kc) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

kd) tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések,

ke) rövid lejáratú kölcsönök,

kf) visszterhesen átadott pénzeszközök.

• az önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan;
• a lakossági szükségleteket kielégítő, a víz-, a gáz- és a csatornahálózat létesítményei, berendezései, építményei;
• Levéltári anyag: az önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerinti politikai, jogi, gazdasági, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat;
• Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke;
• olyan műemléki érték, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak, valamint a településrendezési tervről szóló 15/2005. (XII.28.) önkormányzati rendelet szerint helyi védelem alá tartozó építmény;
• 100 ezer forint feletti összeg;
• a település belterületén az Önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú zöldterület, amely közterületnek minősül (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló terület;
• Vagyoni értékű jog: általában ingatlanhoz kapcsolódó, de nem a tulajdonból származó jogokat foglalják magukban. Minden olyan jog, mely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet. Más szerv vagy személy tulajdonában, kezelésében álló ingatlan használatát teszik lehetővé, és ennek a jognak a használata, használatának átengedése testesíti meg a szerv vagyonát;
• Vagyonkezelő szervek: e rendelet 17.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek, továbbá vagyonkezelésre szerződés alapján felhatalmazott más, nem önkormányzati szervek;

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

2. §

1. Az önkormányzati vagyon az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak összessége.
2. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképes vagyonból áll.
3. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.
4. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint e rendelet állapítja meg.
5. E rendelet 1.-3 számú mellékletei az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat (1.számú melléklet Forgalomképtelen ingatlanok, 2. számú melléklet Korlátozottan forgalomképes ingatlanok, 3. számú melléklet Forgalomképes ingatlanok) E rendelet 1. számú függeléke az Önkormányzat tulajdonát képező ingóságokat tartalmazza.

3. §

Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak

• a helyi közutak és műtárgyaik,
• a terek és parkok, vízárkok,
• az önkormányzati tulajdonban lévő közterületi műalkotások,
• a helyi jelentőségű természetvédelmi területek,
• a temető
• mindaz a vagyon, amit törvény, vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak köre:

• az Nvtv. 2. melléklet 1. II. pont b) alpontja szerinti közszolgáltatási tevékenységet végző gazdasági társaságban fennálló önkormányzati részesedés,
• külön törvényben ilyennek minősített vagyontárgyak köre,
• minden olyan vagyon, amelyet a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel ilyennek minősít.

Az így meghatározott vagyontárgyak az Önkormányzat vagyon-nyilvántartásában és a vagyonkataszterében kerülnek felsorolásra.

4. §

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak

• a közművek,
• a középületek,
• az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

ca) művelődési ,oktatási, egészségügyi, szociális,sport és egyéb célokat szolgáló vagyon és ezen intézményekkel egy ingatlanon lévő lakások és nem intézményi célú helyiségek,

cb) a körjegyzőségi iroda és a községgazdálkodási feladatokat ellátó szervezet elhelyezésére szolgáló vagyon,

• mindazon vagyon, melyet törvény, vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít.

 5. §

Forgalomképes vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

6.§

1. Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a helyi építési szabályzat, valamint szabályozási terv rendelkezéseinek megfelelően a külön jogszabály előírásai alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban az ingatlan közterület jellege megszűnik, illetve a telekrendezési határozat végrehajtásában a tulajdonosok megállapodnak.
2. A Képviselő-testület – kivéve a törvény által forgalomképtelennek vagy korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított törzsvagyont - indokolt esetben rendelettel a forgalomképtelen vagyon körébe tartozó vagyontárgy besorolását megváltoztathatja, a forgalomképtelen vagyoni körből kivonhatja és egyidejűleg korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképes vagyonná nyilváníthatja.
3. A Képviselő-testület – az Ötv. 79.§ (2) bekezdésében biztosított - (2) bekezdés szerinti jogát a zárszámadás elfogadását megelőzően a vagyonleltár megállapításakor, egyébként – év közben – az SZMSZ rendeletalkotásra vonatkozó szabályainak megtartásával gyakorolja.

A vagyon nyilvántartása

7. §

1. A vagyonnyilvántartás rendszerét a jegyző alakítja ki.
2. A vagyon-nyilvántartási feladatokat a Váraljai Körjegyzőségi Iroda (továbbiakban Körjegyzőségi Iroda) látja el.
3. A Körjegyzőségi Iroda az általa kezelt vagyont nyilvántartja, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározza, valamint a vagyont érintő változásokat bejelenti.
4. 
   
5. 
   
6. Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a hatályos jogszabályok alapján felvezetett ingatlanvagyon-katasztert a Körjegyzőségi Iroda folyamatosan vezeti, törzsvagyon ésegyéb ingatlanvagyon szerinti bontásban, illetve a forgalomképesség szerint csoportosítva.
7. A kataszter elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan nyilvántartásban történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
8. A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

Vagyonkimutatás

8. §

1. Az éves zárszámadáshoz a költségvetési év zárónapján a vagyonállapotról – az Áht. 118. §-ának (2) bekezdésében 2. c.) alpontjában meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni, amely az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

1. A vagyonkimutatás a könyvviteli mérleg alapján a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök esetében arab számmal, az egyéb eszköz- és forráscsoportok esetében római számmal jelzett tételek szerinti tagolásban tartalmazza az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon részletezésben.
2. A vagyonkimutatás a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományának bruttó értékét,

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát,

c) a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket tételesen.

1. A vagyonkimutatásban szereplő adatok egyezőségét biztosítani kell a könyvviteli mérlegben, illetve az önkormányzati ingatlanvagyon kataszterben lévő, megfeleltethető értékadatokkal.
2. A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

Vagyonleltár

9. §

1. Az Önkormányzat vagyonáról - kivéve a (6) bekezdésben foglaltakat - évente leltárt kell készíteni. A vagyonállapotot tükröző leltárt – szerepeltetve benne az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket – az éves zárszámadási rendelethez kell csatolni.
2. A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.
3. A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon, valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoportokon belül
   • az ingatlanokat a számviteli nyilvántartással egyező bruttó értéken,
   • a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,
   • az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban, szervenként összesített mérleg szerinti értékben,
   • a kötelezettségeket,
   • a követeléseket

     tartalmazza. 

1. A vagyonleltár alapján készült nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételről a Képviselő-testület a Körjegyzőségi Iroda útján gondoskodik.
2. Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, vagyonkezelésben lévő értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
3. Amennyiben a tulajdonvédelem megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az Önkormányzat az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (5) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást kétévenként kell végrehajtani.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai  

A vagyongazdálkodás fő irányai

10. §

Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó legfontosabb célkitűzéseket, a kiemelt feladatok meghatározását a gazdasági program tartalmazza.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

11. §

1. Az Önkormányzatot – az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
2. A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve e rendelet 15 §-ában meghatározott esetekben és mértékben átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
3. Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülő feladatok ellátásával a Képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
4. E rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés és a tulajdonosi jogok gyakorlása:

• az elidegenítés,
• a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog, -és jelzálog, illetve szolgalmi jog alapítását, használat jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását,
• a vagyon gazdasági társaságokba apportként történő bevitele, alapítványok rendelkezésére bocsátása,
• az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás,
• a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyonkezelésbe, használatba, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait,
• az Önkormányzatot megillető elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlása,
• gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása,
• a vagyonkezelésből történő kivonása,
• vagyonszerzés,
• hitelfelvétel,
• értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
• önkormányzati vagyont terhelő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
• önkormányzati követelés érvényesítése, követelés elengedése, bevételről való lemondás.

1. Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon tárgyainak tekintetében fennálló tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok – értékhatártól függetlenül -, az Önkormányzat javára bejegyzett, szerződéses viszonyokból származó elővásárlási-, visszavásárlási- és jelzálogjog földhivatali törléséhez szükséges nyilatkozatok – amennyiben a kikötött határidő, illetőleg a jelzálogjoggal biztosított összeg esetében a biztosított összeg maradéktalanul megfizetésre került és a megfelelő szerződések, okiratok, igazolások rendelkezésre állnak – megtételére a polgármester jogosult.

Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

12. §

1. Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy – a bérbe-, használatba, illetve haszonbérbe adás kivételével – ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló, valamint az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyra vonatkozó döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét
   • ingatlan és ingó vagyon esetén a 7. § (6) bekezdése szerinti értéken, illetőleg a Képviselő-testület döntése alapján forgalmi értékbecslés alapján,
   • tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján kell meghatározni.
     1. Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll – a (1) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.
     2. Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy bérbe-, használatba, illetve haszonbérbe adására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét az ingatlanvagyon-kataszterben nyilvántartott becsült érték alapján kell meghatározni.

13. §

1. A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve – ha az elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
2. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

14. §

A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

• az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
• a vagyonkezelésből történő kivonása,
• ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
• hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
• kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
• gazdasági társaság alapítása,
• társadalmi szervezet, alapítvány önkormányzati költségvetési szerv általi létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás.

15. §

1. Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések az (2)–(3) bekezdés szerint tartoznak a képviselő-testület, illetve a polgármester hatáskörébe.
2. Képviselő-testület hatáskörébe tartozik

• értékhatártól függetlenül az ingatlan értékesítése, használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése ;
• 200.000 forint értékhatár felett vagyontárgy értékesítése, a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyonkezelésbe, használatba, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait;
• behajthatatlan követelések törlése 10 ezer forint értékhatár felett.

1. A polgármester hatáskörébe tartozik:

• az (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti döntések az ott rögzített értékhatár alatt,
• a képviselő-testület által hozott döntések alapján elkészített vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése,
• az Önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítése,
• nyomvonalas jellegű építmények önkormányzati tulajdonú területen történő kiépítéséhez tulajdonosi hozzájárulás kiadása,
• önkormányzati vagyont terhelő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
• ingatlan végrehajtása során nyilatkozat megtétele a végrehajtás alá vont ingatlanra az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal kapcsolatban,
• az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele.
• lakótelkek elidegenítése,
• mezőgazdasági jellegű földterületek bérbeadás útján történő hasznosítása.

(4) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint építmények külön jogszabályok rendelkezései szerint adhatók bérbe, illetve kivételesen idegeníthetők el. E helységekkel kapcsolatos vagyonkezelői, hasznosítói feladatait az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el.

(4)  Az ingó vagyon szerzéséről - alapítványba és gazdasági társaságba történő bevitelnek nem minősülő - elidegenítéséről, megterheléséről

• 100.000,-Ft. nettó forgalmi értékhatárig

     - intézmény használatában lévő vagyon esetén az intézmény vezetője,

     - önkormányzat használatában lévő vagyon esetén a polgármester

• 100-200.000,-Ft. közötti nettó forgalmi érték esetén a pénzügyi bizottság

dönt.

(5)-(8)

Eljárás a tulajdonos képviseletében

16. §

1. Az Önkormányzat képviseletében a polgármester, akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester jár el, akik e jogukat a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatják másra.
2. A tulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlását a Képviselő-testület e rendelet 15. §-ának rendelkezései szerint ruházza át.
3. A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tárgyait e rendelet keretei között vagyonkezelői szerződéssel egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja, aki a szerződés keretein belül gyakorolhatja a tulajdonost megillető jogokat.
4. A megbízott – a szerződés szerint – a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján, a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban és a szerződésben meghatározott mértékben gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségét.

Az Önkormányzat vagyonának kezelői és jogállásuk

17. §

1. Az Önkormányzat vagyonkezelő szervei az önkormányzat intézményei, valamint a Körjegyzőségi Iroda.
   1. Az önkormányzati vagyonkezelő szervet a működés feltételeként rábízott vagyonra vonatkozóan megilleti az ingyenes használat joga.
   2. Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a rábízott vagyont köteles megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
   3. Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között köteles gazdálkodni. Jogosult, illetve köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak
      • birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
      • a bérbeadásra és egyéb hasznosításra,
      • az ingó vagyontárgyak elidegenítésére,
      • a közterhek viselésére,
      • a működése során keletkezett közüzemi költségek megfizetésére.
        1. Az önkormányzati vagyonkezelő szerv – a költségvetésében meghatározott kereten belül – köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
        2. Az önkormányzati vagyonkezelő szerv külön megállapodással, az Önkormányzat tulajdonjogának fenntartása mellett, térítés ellenében, illetve térítés nélkül üzemeltetés céljából rendeltetésszerű használatba adhatja az Önkormányzat vagyontárgyait. Az üzemeltetés anyagi fedezetét az üzembentartó köteles biztosítani. Az üzembentartó köteles a vagyontárgy állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről fokozott szakmai elvárhatósággal gondoskodni.

Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése,

 követelés elengedése

18. §

1. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen bármely jogcímen (így különösen adásvétel, ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványi hozzájárulás jogcímén stb.) átruházni kizárólag a Képviselő-testület jogosult.
2. E rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.
3. Behajthatatlan követelések elengedéséről e rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület jogosult dönteni.
4. Az önkormányzati vagyont ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni kizárólag az alábbiak szerint lehet:

• meghatározott céllal, más önkormányzat részére,
• kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
• alapítvány javára,
• közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.

1. Az Önkormányzat csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

• csődegyezségi megállapodásban,
• bírói egyezség keretében,
• felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
• a végrehajtási eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,
• ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
• kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

Felajánlott vagyon elfogadása

19. §

1) Bármely vagyontárgy értékhatárra tekintet nélkül, valamint készpénz tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a polgármester dönt.

(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az önkormányzat részére történik, a polgármester döntését megelőzően szükséges annak vizsgálata, hogy az önkormányzat képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás (pl. ajándék, hagyaték stb.), amelynek ismert terhei elérhetik vagy meghaladhatják a vagyontárgy értékét.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

„(1) Ha törvény kivételt nem tesz, önkormányzati vagyont (bruttó) 15 millió forint értékhatár felett értékesíteni, használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak kizárólag nyilvános versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. .Két ízben sikertelen pályázat után- az utolsó pályázati határidő lejártát követő 6 hónapon belül- a vagyont forgalmi értéken, pályázaton kívüli vételi ajánlat alapján is értékesíthető, használat, illetve a hasznosítás joga átengedhető.„

20. §

1. Ha törvény kivételt nem tesz, önkormányzati vagyont (bruttó) 15 millió forint értékhatár felett értékesíteni, használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak kizárólag nyilvános versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. .Két ízben sikertelen pályázat után- az utolsó pályázati határidő lejártát követő 6 hónapon belül- a vagyont forgalmi értéken, pályázaton kívüli vételi ajánlat alapján is értékesíthető, használat, illetve a hasznosítás joga átengedhető.„

1. Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
   • ha az ingatlanvagyon használatba vagy bérbe adása egyszeri alkalommal, további előjogot nem biztosító és egy évet meg nem haladó időtartamra szól,
   • vagyontárgynak önkormányzati többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetbe történő bevitelekor;
   • az elővásárlási jog jogosultja részére történő elidegenítéskor,
   • mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor,
   • bérleti idő, használati idő meghosszabbításakor,
   • kisajátításnál, valamint jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosításakor,
   • a helyi építési szabályzat, valamint szabályozási terv szerinti telek-kiegészítés és telekhatár rendezés esetén.
2. A versenyeztetési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzat e rendeletben meghatározott módon, az önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelő, hasznosító szervek pedig a szerződésben foglalt rendelkezések szerint kötelesek alkalmazni.
3. A vagyontárgy elidegenítésre, hasznosításra való kijelöléséről, a hasznosítás módjáról, formájáról és a végső döntés meghozataláról a tulajdonosi jogok gyakorlója határoz.
4. Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó ötmillió forint értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű, az Áht. 15/B. § (1) szerinti tárgyú szerződéseket az ugyanezen rendelkezésben szabályozott tartalommal az önkormányzat közzéteszi a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül, melyről a polgármester gondoskodik.

IV. Fejezet

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal  

A forgalomképtelen törzsvagyon és egyes korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlása

21. §

1. A forgalomképtelen törzsvagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, vállalkozásba nem apportálható.
2. Az Önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak és a közművagyon fenntartását és üzemeltetését egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja. A fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá.
3. A forgalomképtelen vagyonnak három évet meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása esetében a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
4. Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodásra vonatkozó eljárásokra a polgármester jogosult.

22. §

(1) Az önkormányzat intézményeinek használatában lévő ingatlan vagyontárgy csak akkor idegeníthető el, ha a vagyontárgy az intézmény alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy véglegesen feleslegessé vált és a Képviselő-testület az alapító okirat megfelelő módosításával dönt arról, hogy azt az intézmény használatából kivonja.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, alapítványba és gazdasági társaságba történő beviteléről - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a képviselő-testület rendelkezik.

(3) A rendelet 4. §. c) pontjában foglalt törzsvagyont azok az intézmények használják, amelyek abban az e rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve amely intézményt használatra a képviselő-testület  feljogosítja.

(4) Az intézmény a használat ideje alatt köteles gondoskodni a vagyon üzemeltetéséről illetve állagmegóvásáról.     

(5) Az intézmény a rábízott vagyont - alaptevékenységének veszélyeztetése nélkül - az alábbi feltételekkel hasznosíthatja bérbeadás útján:

• az intézmény tevékenységi körébe tartozó tevékenység esetén, ha a bérleti idő a 6 hónapot meghaladja, vagy határozatlan időre szól,
• az intézmény tevékenységi körébe nem tarozó tevékenység esetén, ha a bérleti idő az 1 hónapot meghaladja, vagy határozatlan időre szól,

és a bérbeadáshoz a képviselő-testület  hozzájárulása szükséges.

(6) A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti - az e §-ban nem szabályozott - egyéb rendelkezési jog gyakorlását (pl.: szolgalmi jog, felépítményes ingatlanok funkcióváltozásához tulajdonosi hozzájárulás, telekalakítással járó feladatok, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kötelezettség, önkormányzatot megillető véleményezés, stb.) az önkormányzat ugyancsak magának tartja fenn.

Vagyonkezelői jog létesítése

23.§

1. Az önkormányzati vagyonnak azon korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyoni körét, melyre a képviselő-testület az Ötv. 80/A.§-a szerint meghatározott vagyonkezelői jogot létesít, e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelésre az e rendelet vagyonkezelésre vonatkozó szabályait a magasabb szintű jogszabályokban, valamint a vagyonkezelővel kötött vagyonkezelési szerződésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban

24. §

1. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét.
2. Gazdasági társaság alapítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül - kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult.
3. Az Önkormányzat saját nevének gazdasági társaság cégnevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
4. Amennyiben a képviselő-testület olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
5. A gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, vagy az képviselő-testület által kijelölt személy képviseli. A polgármester a tag képviseleti meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerintjogosult megbíznia képviselő-testülettagját, a jegyzőt, vagy a polgármesteri hivatal dolgozóját.
6. A gazdasági társaság az önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít az (7) bekezdésben foglaltak kivételével.
7. A képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges a (6) bekezdésben szereplő szavazati jog gyakorlásához az alábbi ügyekben:

• a gazdasági társaság átalakulása, megszüntetése;
• az önkormányzat költségvetését terhelő vagyoni kötelezettséget megállapító döntés;
• az önkormányzat tagsági jogait érintő döntés;
• fontosabb személyi ügyek;
• mérleg elfogadása, eredmény felosztása.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

1. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni.
2. Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1993. (XII. 22.) Ök. sz. rendelet.

1. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló 249/2000. (XII.24.)Korm. rendelet, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet, a gazdaságitársaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

Váralja, 2008. június 23.

                    Filczinger Ágnes                                            dr. Klausz Judit

                      polgármester                                                      körjegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2008. június 24.

Váralja, 2008. június 24.

                                                                                                    dr. Klausz Judit

                                                                                                          körjegyző