Lengyel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjai kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, és a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

A rendelet célja Lengyel község (a továbbiakban: község) sajátos településképének védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásának szabályozásával.

2. §

A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. Áttört jellegű kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya nem haladja meg a teljes kerítés felület 30 %-át. Az áttört jellegű kerítés legfeljebb 60 cm magas lábazattal, a lábazat felett legfeljebb 60 cm szélességű tömör felületekkel (pillérek) rendelkezhet.
2. Építészetileg egységes megjelenés: a homlokzat összetartozó építészeti elemeinek (falfelület, tetőfelület, tetőfelépítmények, nyílászárók, lábazat, párkányok, nyílászáró-keretezések, ornamentális díszítések) egységes formájú, anyagú és színű megjelenítése.
3. Idegenhonos és inváziós növényfajták: a rendelet 1. számú függelékében felsorolt növényfajták.
4. Információs berendezés: egységes megjelenésű, berendezésenként egyik oldalán legfeljebb 1 m² reklámfelületű, hátoldalán a község térképét, vagy egyéb közérdekű információkat megjelenítő, sík felületű, közterületi elhelyezésre alkalmas, helyhez rögzített berendezés.
5. Más célú berendezés: közterület fölé nyúló, vagy közterületen elhelyezett, reklámot is megjelenítő, ponyva jellegű árnyékoló berendezés
6. Önkormányzati hirdetőtábla: Elsődlegesen közérdekű önkormányzati tájékoztatók, hirdetmények elhelyezésére szolgáló helyhez rögzített berendezés.

2. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata

3. §

A helyi védelem feladata az országos védelem alatt nem álló, de az Önkormányzat által védelemre érdemesített egyedi, vagy területre kiterjedő építészeti, képzőművészeti, botanikai vagy helytörténeti szempontból jelentős érték (a továbbiakban: érték)

a) meghatározása,

b) védetté nyilvánítása,

c) nyilvántartása, dokumentálása,

d) megőrzése, megőriztetése, károsodásának megelőzése,

e) a lakossággal történő megismertetése.

3. A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszűnésének szabályai

4. §

(1) A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszüntetése az Önkormányzat településképi rendeletével, vagy a rendelet módosításával történik.

(2) A helyi védelem alá tartozó objektumok jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A rendelet 1. melléklet kibővítését, vagy a listában szereplő egyes értékek helyi védettségének megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a Polgármesternél.

(4) A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell az érintett érték vagy értékek pontos megnevezését és címét, valamint a kérelem rövid indokolását.

(5) A helyi védelem alá helyezési, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a kezdeményezőt és az érintett érték tulajdonosát a Polgármester írásban értesíti.

(6) A helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésre irányuló javaslatot a döntést megelőzően legalább 30 napra az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(7) A helyi védelem alá helyezési előterjesztéshez a települési főépítész, vagy okleveles építészmérnök által készített egyedi településképi értékvizsgálatot kell mellékelni.

(8) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos rendelet-módosítás előkészítéséről a települési főépítész, illetve annak hiányában a Polgármester gondoskodik.

(9) Helyi védelem alatt álló építmény csak a védettség megszüntetéséről szóló rendelet-módosítás hatályba lépését követően bontható el vagy semmisíthető meg.

4. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

5. §

(1) A települési főépítész, annak hiányában a Polgármester gondoskodik a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának vezetéséről.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

b) a védelem típusát,

c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és

d) a védelem rövid indokolását.

5. A helyi védelem alatt álló értékhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

6. §

(1) A helyi védelem alatt álló értéket a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni.

(2) A helyi védelem alatt álló érték használata, valamint az adott értéken vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti az adott érték fennmaradását.

3. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

7. §

A Község településképi szempontból meghatározó településrészei és területei, melyek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza:

a) Történeti falurészek (Faluközpont, Ófalu, Jóbor)

b) Újfalu

c) Kiemelt területek (kastélykert, templomkert, temető, Dózsa-major, Anna-fürdő)

d) Pincesor

e) Ökológiai területek

f) Agrár területek és majorok (Új-telep, Miklós-major, volt Tsz-major)

4. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Területi építészeti követelmények
8. §

A község Helyi Építési Szabályzatának új szabályzat készítése vagy meglévő szabályzat módosítása esetén az alábbi szempontoknak kell megfelelni:

a) Történeti falurészek területét jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal, legfeljebb kétszintes épület létesítésére alkalmas beépítési magassággal és az utcában kialakult előkert mélységet figyelembe vevő építési hellyel kell szabályozni.

b) Újfalu területét jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal, legfeljebb kétszintes épület létesítésére alkalmas beépítési magassággal és az utcában kialakult előkert mélységet figyelembe vevő építési hellyel kell szabályozni. 

c) Kiemelt területeket jellemzően szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb kétszintes épület létesítésére alkalmas beépítési magassággal kell szabályozni.   

d) Pincesor területét jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal, legfeljebb földszint + tetőtér beépítéses épület létesítésére alkalmas beépítési magassággal, a területen kialakult előkert mélységet figyelembe vevő építési hellyel kell szabályozni. 

e) Ökológiai területeket jellemzően szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb földszintes épület létesítésére alkalmas beépítési magassággal kell szabályozni.   

f) Agrár-területek és majorok területét jellemzően szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb kétszintes épület létesítésére alkalmas beépítési magassággal kell szabályozni. Üzemi épület beépítési magassága technológiai szempontból indokolt esetben ennél magasabb is lehet.

8. Egyedi építészeti követelmények
9. §

(1) Településképi szempontból meghatározó történeti falurészen, kiemelt területeken, a pincesor területén és ökológiai területeken a közterület felől takartan elhelyezett épületek kivételével új építés, épület-bővítés, vagy épület-felújítás esetén

a) az épület homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tetőfedés anyagaként nem alkalmazható fém, műanyag, vagy azbesztcement-palafedést megjelenésében utánzó sík-, hullám- vagy trapézlemez;  

b) új főépítmény jellemző tetőhajlásszöge 30°-nál kisebb és 45°-nál meredekebb nem lehet;

c) a fő tetőidomból kiugró tömegű tető-felépítmény – kémény kivételével – nem helyezhető el, utcafrontra néző tetőtéri erkély, loggia nem létesíthető.

d) épület utcai homlokzatán parabola-antenna, klímaberendezés kültéri egysége, gázmérő-óra, szerelt kémény, szellőző-vezeték, valamint takarás nélküli hírközlési kábel nem helyezhető el; 

e) az épületek közterület felől látható homlokzatán a jellemző falfelületi színezés során kék, lila, rózsaszín, piros színek nem alkalmazhatók;

f) tető-felújítás és új építés esetén a natúr égetett cserép vörös-barna színárnyalataitól eltérő színű tetőfedő anyag nem alkalmazható;

g) főépítmény közterületről látható homlokzatának építészetileg egységes megjelenése felújítás során nem változtatható meg;

h) közterület határán kerítés csak áttört jellegű formában létesíthető;

i) ingatlanonként legfeljebb egy darab 2 m² befoglaló méretű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla vagy üzletfelirat, továbbá legfeljebb egy darab, legfeljebb 0,7 m² befoglaló méretű cégér helyezhető el.

(2) Újfalu területén  

a) az épület homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tetőfedés anyagaként nem alkalmazható fém, műanyag, vagy azbesztcement-palafedést megjelenésében utánzó sík-, hullám- vagy trapézlemez; 

b) új főépítmény jellemző tetőhajlásszöge 30°-nál kisebb és 45°-nál meredekebb nem lehet;

c) épület utcai homlokzatán parabola-antenna, klímaberendezés kültéri egysége, gázmérő-óra, szerelt kémény, szellőző-vezeték, valamint takarás nélküli hírközlési kábel nem helyezhető el; 

d) ingatlanonként legfeljebb egy darab 2 m² befoglaló méretű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla vagy üzletfelirat, továbbá legfeljebb egy darab, legfeljebb 0,7 m² befoglaló méretű cégér helyezhető el.

(3) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

9. A helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. §

(1)Helyi védelem alatt álló épületet eredeti tömegével, tetőformájával, az eredeti homlokzati nyílásokkal, homlokzati tagozatokkal és díszekkel kell megtartani, de az épület településképi megjelenését nem érintő belső korszerűsítés, átalakítás és bővítés megengedett.

(2) Helyi védelem alatt álló épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati-, településképi megjelenése ne változzon, és a tervezett bővítés a régi épület formájával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) Helyi védelem alatt álló emlékművet, szobrot, keresztet eredeti formájában kell megtartani, felújítás esetén az ismert eredeti állapot visszaállítandó.

10. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

11. §

(1) A teljes település ellátását biztosító, a település- és tájképet jelentősen befolyásoló, a terepszint felett 10 méternél magasabb felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból meghatározó agrár-területek és a Dózsa-major kivételével a majorok területe alkalmas.

(2) A teljes település ellátását biztosító, a település- és tájképet jelentősen befolyásoló, a terepszint felett 10 méternél magasabb felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a településképi szempontból meghatározó történeti falurészek, az Újfalu, a védett területek, a Pincesor és az ökológiai területek valamint ezek határvonalától mért 300 méteres védőzóna nem alkalmasak.

(3) Sajátos építmények, műtárgyak terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak fémszerkezetből vagy fából készíthetők.

(4) A (2) bekezdésben említett településképi szempontból meghatározó területeken 20 kV-nál nagyobb feszültségű új elektromos távvezeték nem helyezhető el.

(5) A településképi szempontból meghatározó történeti falurészekben, és az ökológiai területeken 0,4 - 20 kV közötti feszültségű új, vagy átépítésre kerülő elektromos vezeték, valamint hírközlési vezeték csak terepszint alatt helyezhető el.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

12. §

(1) A község közterületein reklám csak utasvárók oldalfelületén, valamint a 2. § 4. pontjában említett információs berendezésen helyezhető el.

(2) Információs berendezés felületén legfeljebb 1 m², utasváró oldalfelületén legfeljebb 2 m² reklámfelület alakítható ki.

(3) Információs berendezés reklám-elhelyezésre szolgáló felületén reklám csak plakátszerű kivitelben ragasztással, utasváró oldalfelületén csak plakát-elhelyezésre szolgáló vitrinben helyezhető el.

(4) A község közterületein összesen legfeljebb 7 darab egységes megjelenésű, faszerkezetű információs célú berendezés, valamint 4 darab utasváró helyezhető el.

(5) A községben az építési reklámháló és a közterületen elhelyezett vagy közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével ponyva vagy háló reklámozási célra nem használható.

(6) A község szempontjából jelentős esemény - évente összesen 12 naptári hét időtartamra - közterületen elhelyezett mobil eszközön, a Polgármester hozzájárulásával reklámozható.

5. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

12. Szakmai konzultáció

13. §

A községben az Önkormányzat nem teszi kötelezővé a szakmai konzultációt, de az ügyfél kérésére a vonatkozó jogszabály szerint a Polgármester településkép-védelmi tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

13. Településképi véleményezési eljárás

14. §

A községben az Önkormányzat nem teszi kötelezővé a településképi véleményezési eljárás lefolytatását.

14. Településképi bejelentési eljárás

15. §

(1) Településképi bejelentést kell tenni a község területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése, valamint helyi védelem alatt álló épület külső felújításának szándéka esetén.

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a Polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez tervdokumentációt kell mellékelni.  

(3) A Polgármester a településképi bejelentési eljárás során kialakított állásfoglalásához kikérheti a Települési Főépítész szakmai véleményét.

(4) A településképi bejelentést Teveli Közös Önkormányzati Hivatalhoz címezve (7184 Lengyel, Petőfi u. 53.) kell benyújtani.   

(5) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Elj.R.) 26/B. § (3) bekezdésében foglalt dokumentációnak az Elj.R. 26/B. § (2) bekezdésben előírtakon kívül a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) reklám, reklámhordozó, cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását, valamint építményre helyezendő reklám, reklámhordozó, cégér esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, és műszaki leírást;

b) helyi védelem alatt álló épület felújítása, átalakítása, bővítése esetén 1:1000 méretarányú helyszínrajzot, 1:100 méretarányú alaprajzot, a változással érintett homlokzatok rajzait és műszaki leírást

(6) A településképi bejelentés elbírálásának szakmai szempontjai:

a) a terv összhangban áll-e a Településképi Arculati Kézikönyv szakmai ajánlásaival;

b) a terv betartja-e a településképi rendelet előírásait;

C) a tervezett megoldás illeszkedik-e az adott környezethez, utcaképhez. 

6. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

15. Településképi kötelezési eljárás és településkép-védelmi bírság

16. §

(1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a Polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.

(2) A településképi kötelezés kiterjedhet:

a) helyi védelem alatt álló épület védett értéknek minősülő részén szakszerűtlenül végzett átalakítás esetén az eredeti, vagy korábbi állapot visszaállítására;

b) a településképet zavaró, jogszabályokkal ellentétesen elhelyezett reklámhordozó, cégér, cégfelirat, hirdetmény eltávolítására;

c) a 9. §-ban foglalt egyedi építészeti követelményektől eltérő módon megépített építmény-részek átalakítására vagy eltávolítására.

17. §

(1) A Polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki a településképi kötelezésben foglaltak teljesítésének a végzésben megadott határidőig való elmulasztása esetén.

(2) A településkép-védelmi bírság mértéke a településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett megoldástól, valamint e rendelet előírásaiban foglaltaktól eltérően történt.

a) közterületen történő reklám-elhelyezése esetén 100 000 Ft.

b) építési engedélyhez vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-ában foglalt egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek körén kívüli, a 9. és 10. §-okban szereplő egyedi építészeti követelményekre vonatkozó szabályok megsértése esetén

ba) nem megfelelő anyaghasználat esetén 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedhet;

bb) nem megfelelő színhasználat esetén 100 000 Ft-tól 300 000 Ft-ig terjedhet;

bc) nem megfelelően elhelyezett épületgépészeti és hírközlési berendezések, vezetékek esetén 100 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedhet;

bd) nem megfelelő tömegformálás esetén 200 000 Ft-tól 1 000 000 Ft-ig terjedhet;

be) a homlokzat egységes megjelenésének megbontása esetén 200 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedhet;

bf) nem megfelelő kerítés építése esetén 100 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedhet;

bg) nem megfelelő cégtábla vagy cégér elhelyezése esetén 100 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedhet.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabását az Elj.R. 26/F. § (2) bekezdés előírásai szerint kell végrehajtani.

(4) A településkép-védelmi bírság behajtása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint történik.

7. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

16. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

18. §

(1) A helyi védelem alatt álló érték megóvása, állagának megőrzése céljából, az ingatlan tulajdonos egyedi kérelme alapján önkormányzati támogatás adható. A pályázati támogatás minden esetben a saját források kiegészítésére szolgál.

(2) A helyi védelem alatt álló értékek felújításának támogatásra felhasználható összeget az Önkormányzat költségvetési rendeletében határozhatja meg.

(3) A helyi védelem alatt álló érték felújítására, állagmegóvására irányuló egyedi kérelmet minden évben a tárgyév január 31. napjáig lehet benyújtani írásban az Önkormányzat címére.

(4) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell:

a)     a támogatást igénylő személy vagy jogi személy megnevezését;

b)     a helyi védett épület megóvása érdekében elvégzendő munka leírását és indoklását;

c)     a tulajdonjog igazolását (3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal);

d)     építési engedély köteles munka esetén a jogerős építési engedély másolatát, bejelentés-köteles tevékenység esetén a bejelentés tudomásul vételéről szóló igazolást;

e)     a kivitelezési munkálatokra megkért árajánlatot vagy tervezői költségvetést;

f)      a tervezett munkálatok várható kezdési és befejezési időpontját;

g)     az igényelt támogatás összegét;

h)     más pályázaton ugyanezen munkákra igényelt, illetve elnyert támogatások mértékét.

(5) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a kérelmezővel kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.

19.§

(1) A támogatások odaítéléséről a Polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) Elbírálni a folyó év január 31-éig beérkezett pályázatokat lehet. A Képviselő-testület a beérkezett pályázatokkal kapcsolatos döntését március 31-ig hozza meg.

(3) A pályázó értesítéséről a Polgármester gondoskodik.

(4) A megítélt támogatást az értesítéstől számított 12 hónapon belül fel kell használni, ellenkező esetben a pályázat nyertese a támogatásra nem jogosult.

8. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETEI RENDELKEZÉSEK

17. Hatályba léptető rendelkezés

20. §

Jelen rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, előírásait a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

18. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

21. §

Hatályát veszti Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testületének Lengyel község Helyi Építési Szabályzatáról (a továbbiakban: HÉSZ) szóló 3/2006. (XI. 20.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdés „helyi értékvédelmi” szövegrésze; a HÉSZ 1. § (14) bekezdése; a HÉSZ 2. számú melléklete; a HÉSZ 4. § (7) bekezdése; a HÉSZ 19. § (3) bekezdés harmadik és negyedik pontja; a HÉSZ 19. § (4) bekezdés utolsó mondata; a HÉSZ a 26. § (2), (8), (9), (10) és (12) bekezdése; Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testületének Lengyel község településkép védelméről és alakításáról szóló 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelete.

                       Lőrincz Andrea                                               dr. Hoffmann Adél

                          polgármester                                                             jegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet 2019. február 14. napján kihirdetésre került.

.

                                                                                                 dr. Hoffmann Adél

                                                                                                           jegyző