Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018 (IV.27.) önkormányzati rendelete

3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

Hatályos: 2019. 11. 22- 2021. 11. 27

Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. Az önkormányzat


1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vámosújfalu Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 3941 Vámosújfalu, Csécsi Nagy Pál út 8.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe Vámosújfalu község közigazgatási területére terjed ki.

(4) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

2.§ (1) Az önkormányzat feladatellátásához kapcsolódó társulásra átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza. 

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete kötelező feladatait saját intézményhálózata útján, társulások útján, illetve az ellátási kötelezettség szerződéses átadása, átvétele útján valósítja meg.

(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

3.§ A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat - és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melynek neve:

Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal.

Székhelye: 3934 Tolcsva, Szabadság tér 16.

4.§ Az önkormányzat szervei:

            a) polgármester,

            b) bizottság,

            c) közös önkormányzati hivatal,

            d) jegyző,

            e) társulás.


5.§ (1) A képviselő-testület kapcsolatot tart és együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal, részére véleményezési jogkört biztosít. A véleményezési jog körét, továbbá a javaslatok, kezdeményezések kezelésének, véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának rendjét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnökét a képviselő-testület ülésére állandó jelleggel meg kell hívni és részére tanácskozási jogot kell biztosítani.

(3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat kapcsolatának szabályozására a mindenkor hatályos megállapodás vonatkozik, a megállapodás e rendelet 4. melléklete.  

(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, továbbá a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítja a hivatalban. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket - a telefonhasználat kivételével- az önkormányzat viseli.

(5) A településen működő nemzetiségi önkormányzat kötelező feladatai ellátását szolgáló, nagyobb férőhelyigénnyel járó rendezvényei megtartása céljából az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja a Faluház, illetve az Ökoturisztikai Látogató Központ nagytermét.

(6) A közös önkormányzati hivatal a jegyző irányításával - a településen működő nemzetiségi  önkormányzat képviselő-testületének tisztségviselői és tagjai telefonhasználata költségei kivételével – az önkormányzat általi költségviseléssel ellátja a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülései előkészítő feladatait, a képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a képviselő-testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat, a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

(7) A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika keretében elkészített - eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat - továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatra is kiterjednek.

(8) A településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző vesz részt.



II. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI



6.§ A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.


1. A képviselő-testület alakuló ülése


7.§ (1) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a választás eredményéről.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

a) önkormányzati képviselők eskütétele,

b) polgármester eskütétele,

c) polgármester illetményének megállapítása,

d) polgármester programjának ismertetése,

e) alpolgármester megválasztása,

f) alpolgármester eskütétele,

g) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,

h) bizottságok tagjainak megválasztása.

(3)[1] Az alpolgármester megválasztását lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.


2. A képviselő-testületi ülések általános szabályai


8.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A képviselő-testület az éves munkatervben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 rendes ülést tart, amelyeket munkanapokon, hivatali időben tart meg.

(3) Az ülés helye: Vámosújfalu Község Önkormányzat tanácsterme: 3941 Vámosújfalu, Csécsi Nagy Pál út 8.

(4) A képviselő-testület szükség szerint együttes ülést tart a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeivel, melynek helye felváltva a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok székhelye.

9.§ (1) A rendkívüli képviselő-testületi ülések száma nincs meghatározva, össze kell hívni a képviselő-testület ülését sürgős, halasztást nem tűrő, döntéshozatalt igénylő esetekben.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendkívüli ülést az összehívásra irányuló indítvány benyújtásától számított 3 napon belül össze kell hívni.

(4) Rendkívüli ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

3. A képviselő-testületi ülés összehívása


10.§ (1)[2] A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi-Szociális-Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is, az önkormányzati rendelet-tervezettel vagy határozati javaslattal együtt. A meghívó és az előterjesztések kézbesítése történhet elektronikus formában, illetve papír alapon, a képviselő kérésének megfelelően.

(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is.

(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi vámosújfalui önszerveződő közösségek képviselőit:

a) Vámosújfalu Ifjúságáért Alapítvány kuratóriumi elnökét,

b) Vámosújfalu Polgárőr Egyesület elnökét.


(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azt, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(6) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt csak azokat a mellékleteket kell megküldeni, amely napirendhez meghívásuk kapcsolódik.

(7) A testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot, annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell, a meghívónak a Vámosújfalu Község Önkormányzat hivatali épületében elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, a meghívót az önkormányzat honlapján (www.vamosujfalu.hu) közzé kell tenni.

4. Az ülések nyilvánossága


11.§ (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak, és az azokon megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül – nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.

(3) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján, a törvényben meghatározott módon gondoskodik.


5. Az ülés napirendje


12.§ (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint – tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

 (2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz.

6. Az előterjesztések rendje


13.§ (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítik el.

(2) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket – a jegyzőnél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében legalább 8 nappal. Rendkívüli ülés esetében, ha azt nem a polgármester kezdeményezi, az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket a meghívóval együtt kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak.

(3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(4) A testületi ülésre az előterjesztés fő szabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást,

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c) az alternatívák indokait,

d) a határozati javaslatot,

e) az önkormányzati rendelet-tervezetet,

f) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.

(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.


7. Kérdés


14.§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

8. A képviselő-testület tanácskozási rendje


15.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére e rendelet 10. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az ülést polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását, az érkező vagy a távozó képviselőket a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról, melynek során

a) figyelmeztetheti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem méltó kifejezéseket használ,

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,

c) rendzavarás esetén figyelmeztetheti a rendbontót, ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azzal vitába szállni nem lehet.

9. A vitavezetés szabályai


16.§ (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendenként, elsőként, az adott napirendi pont előadóját illeti meg a szó.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztő a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti.

(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek.

(5) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.

(6) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat, több alkalommal is.

(7) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(8) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(9) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.


10. A döntéshozatal szabályai


17.§ (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie.

(2) A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.

(3) A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál.

18.§ Ha a képviselő, az alpolgármester, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 50%-ára jogosult.

11. A szavazás módja


19.§ (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról, az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

12. A nyílt szavazás


20.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, valamint a szavazástól tartózkodók számát.


13. A név szerinti szavazás


21.§ (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa egyenként, ábécé sorrendben a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(3) A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

14. A titkos szavazás


22.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülés tartása kötelező, illetve tartható.

(2)[3] A titkos szavazás lebonyolítását a Pénzügyi-Szociális-Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság végzi.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(6) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete.

15. A képviselő-testület döntései


23.§ (1) A képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, kézfelemeléssel hozza.

(2) Minősített többséghez a megválasztott 5 települési képviselő több mint a felének, 3 képviselőnek az igen szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek és

b) normatív vagy egyedi határozatok.

16. Az önkormányzati rendeletalkotás főbb szabályai


24.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a polgármester

b) a képviselő

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a jegyző

e) a településen hivatalosan működő civil szervezet vezetője, képviselője.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a kezdeményezésről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, aki ezen feladatellátása során külső szakértőt igénybe vehet.

(4) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző köteles gondoskodni.

25.§ (1) A képviselő-testület megalkotott önkormányzati rendeleteit a jegyző az önkormányzat épületében elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kihirdetett önkormányzati rendeletet a település honlapján közzé kell tenni. 

17. Az önkormányzati határozat


26.§ (1) A testület határozat nélkül dönt a napirend elfogadásáról, a képviselői kérdésekre adott válaszok elfogadásáról, a név szerinti szavazás elrendeléséről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról.

(2) Az együttes ülés keretében hozott határozatokat a következő sorszámmal kell jelölni.

(3) A hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, minden számozott határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét.

(4) A hozott határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően a végrehajtásban érintetteknek meg kell küldeni.

(5) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni.

18. A jegyzőkönyv


27.§ A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52.§-ában megfogalmazottakon kívül tartalmazza mellékletként a meghívót és a jelenléti ívet.

28.§ (1)[4] A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, a jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és egy fő jegyzőkönyvhitelesítő írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül.

(3) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(4) Az ülésekről készített jegyzőkönyvek hivatalban tárolt példányait mellékleteivel együtt évenként be kell köttetni.

19. Együttes ülés


29.§ (1) A Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.

(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) Az együttes ülés összehívásáról a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei együttesen gondoskodnak.

b) Az ülés helye felváltva a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok székhelye.

c) Az ülést az ülés helye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülést az ülés helye szerinti önkormányzat alpolgármestere vezeti.

III. Fejezet


A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK


1. A települési képviselő


30.§ (1) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, ennek érdekében távolmaradását a képviselő-testület üléséről jeleznie kell a polgármesternek,

b) részt vesz a testületi ülések előkészítésében, illetve a meghozott döntések végrehajtásában,

c) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni,

d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, illetve választói bizalmára.

(2) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, a képviselő-testület határozatával

a) első alkalommal 3 havi időtartamra 50%-os mértékre csökkenti,

b) második alkalommal 6 havi időtartamra 75%-os mértékre csökkenti,

c) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja.


2. A képviselő díjazása


31.§ A képviselőknek járó tiszteletdíj mértékét és a juttatás szabályait önkormányzati rendelet szabályozza.

3. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség


32.§ A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a Pénzügyi - Szociális - Ügyrendi bizottság elnökének adja át kivizsgálásra.

33.§ A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát a Pénzügyi – Szociális - Ügyrendi bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

IV. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


1. Állandó bizottság


34.§ (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot működteti:

a) Pénzügyi – Szociális – Ügyrendi Bizottság 3 fővel, melyből 3 fő képviselő,

(3) A bizottság feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottság tagjainak felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

(5) A bizottság ülésén állandó meghívott a polgármester és a jegyző.


2. Ideiglenes bizottság


35.§ (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,

b) egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,

c) társulási megállapodások előkészítése,

d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

V. Fejezet


A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ


1. A polgármester


36.§ (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét szerdáján 9.00-16.00 óráig.

(3) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli – feladata különösen:

a) a település fejlődésének elősegítése,

b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,

c) a település vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d) a településgazdálkodás,

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,

f) a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, segítése,

g) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,

h) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása a helyi civil szervezetekkel és a lakossággal,

i) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

j) a saját önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.

(4) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.

(5) A polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.

(6) A polgármester – alpolgármester hiányában - lemondását a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökének adja át, vagy részére juttatja el.

(7) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, vagy az alpolgármesternek, mindezek hiányában a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökének adja át.

37.§ A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72.§-a állapítja meg.


2. Az alpolgármester


38.§ (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester fő feladata a polgármester helyettesítése, ezért külön hivatali munkarendet számára a testület nem állapít meg.

3. A jegyző


39.§ (1) A jegyző, mint a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal vezetője, ellátja az Mötv. 81.§ (3) bekezdésében felsorolt feladatokat, valamint az önkormányzati hatósági ügyek előkészítését és végrehajtását.

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt jelezni a képviselő-testület tagjai felé.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra –  a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös önkormányzati hivatali köztisztviselőt bízzák meg a jegyzői feladatok ellátásával.

4. A közös önkormányzati hivatal


40.§ (1) Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Háromhuta Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 84.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85.§ (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, közös önkormányzati hivatalt hoztak létre, Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal (3934 Tolcsva, Szabadság tér 16.) elnevezéssel.

(2) Vámosújfalu településen kirendeltség működik. Az önkormányzati hivatal kirendeltségének elnevezése: Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal Vámosújfalui Kirendeltsége (3941 Vámosújfalu, Csécsi Nagy Pál út 8.)

(3) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.

(4) A hivatal szervezeti és működési szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.


VI. Fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI


1. Az önkormányzat társulásai


41.§ (1) A képviselő-testület, önkormányzati feladatai hatékonyabb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében, társulásokban vesz részt.

(2) A társulások jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.

2. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása


42.§ (1) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről köteles tájékoztatni az állampolgárokat.


43.§ (1) A képviselő-testület éves költségvetéséről évenként önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A polgármester - a költségvetésben nem előirányzott kiadások vonatkozásában - saját hatáskörében, 1.500.000.-Ft értékhatárig vállalhat kötelezettségeket és írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a képviselő-testületet a legközelebbi rendes ülésen tájékoztatnia kell.


44.§ (1) A gazdasági év lezárását követően az előző év költségvetésének végrehajtásáról a képviselő-testület zárszámadási rendeletet fogad el.

(2) A zárszámadási rendelet-tervezetet elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


VII. Fejezet


FALUGYŰLÉS, KÖZMEGHALLGATÁS


1. Falugyűlés


45.§ (1) A lakosság széles körét érintő döntések meghozatala előtt, illetve a lakosság közvetlen tájékoztatása érdekében a képviselő-testület falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés időpontjáról és témájáról előzetesen a lakosságot, annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban, tájékoztatni kell, hirdetmény kifüggesztésével.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.


(4) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

2. Közmeghallgatás


46.§ (1) A képviselő-testület minden évben egyszer, előre meghirdetett időpontban, közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok vonatkoznak.

                                  

VIII. Fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


47.§ (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.  

(2) Hatályát veszti Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelete.


                                  

               Jadlóczki Lajos                                                               Szabó Ferenc

                 polgármester                                                                       jegyző

[1]

A rendelet szövegét a 10/2019 (XI. 16.) önkormányzati rendelete módosította. Hatályos: 2019.11.17-től

[2]

A rendelet szövegét a 10/2019 (XI. 16.) önkormányzati rendelete módosította. Hatályos: 2019.11.17-től

[3]

A rendelet szövegét a 10/2019 (XI. 16.) önkormányzati rendelete módosította. Hatályos: 2019.11.17-től

[4]

A rendelet szövegét a 10/2019 (XI. 16.) önkormányzati rendelete módosította. Hatályos: 2019.11.17-től