Tompa Város önkormányzatának Képviselő-testülete  az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a jogalkotásról szóló 2010.évi CXXX. törvény által kapott felhatalmazás alapján, a Képviselő-testület Ügyrendi Bizottság, Pénzügyi Bizottság, valamint a Szociális Egészségügyi és Vallásügyi Bizottság véleményének kikérésével a következőt rendeli el:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. §
   

/1/        Az önkormányzat hivatalos megnevezése: TOMPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

            Polgármesteri Hivatal megnevezése: Tompai Polgármesteri Hivatal

           /2/        Székhelye: Tompa, Szabadság tér 3.

/3/        Illetékességi területe: Tompa város közigazgatási területe, beleértve a kül- és belterületeket. A város jellemző adatait  az 6.sz. melléklet tartalmazza.

/4/        Az önkormányzat jogi személy

/5/        Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét

Az önkormányzati jelképek leírását és azok használatának rendjét külön rendelet tartalmazza.

A tanácskozóteremben el kell helyezni a Magyarország és a város címerét.

/6/     A Képviselő-testület által létrehozott alapítvány „ Községünkért Alapítvány „

            A Képviselő-testület Szociális, Egészségügyi és Vallásügyi Bizottsága által létrehozott    „Segítség Alapítvány”.

           /7/        Tompa Város Napja  július 1.

2.§

/1/   Az önkormányzat tagja:

Kiskunsági Víziközmű- szolgáltató Kft.,

Halasi Többcélú Kistérségi Társulásnak,

Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének,

            Kiskunok Vidékéért Egyesületnek.

            BKM-i Katasztrófavédelmi Társulás

            BKM-i Polgárvédelmi Szövetség

            Banat-Triplex Confinium EGTC

            Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás

            Csongrád Megyei Településtisztasági Kft

                                                 Dél-Alföldi Ivóvízminőség - javító Konzorcium

Romániában Gyergyóújfalu községgel

Szerbiában Kelebija községgel

/2/        Az önkormányzat intézményei:

                                                    Bokréta Önkormányzati Óvoda

                                                    Művelődési Ház és Könyvtár

                                                    Polgármesteri Hivatal

Az intézmények tevékenységükről évente beszámolnak a Képviselő-testületnek.

II.fejezet

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

3. §

/1/        A képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX.törvény(továbbiakban: Mötv.) keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és  hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

/2/        Az önkormányzat –figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően - az éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

/3/        Az önkormányzat az előírt kötelező feladatain túl önként akkor vállalhat feladatot,

• ha megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását,
• ha az nem tartozik más szervek kizárólagos feladat és hatáskörébe,
• ha az ellátásához rendelkezik a szükséges feltételekkel.

/4/        Az önként vállalt feladatok teljesíthetőségét a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben határozza meg.

/5/        Önként vállalt önkormányzati feladatok:

• szociális otthon működtetése,
• közművelődési tevékenység,
• nemzetközi kapcsolatok létesítése,
• biztosítja a kéményseprő-ipari tevékenység ellátását,
• az önkormányzattal eltartási szerződést kötő lakosoknál az ápolási, gondozási feladatok teljesítése,
• Bokréta Önkormányzati Óvodánál: felvállalja az enyhén fogyatékos, integrált gondozást igénylő gyermekek ellátását, kistérségi együttműködést,
• önkormányzati ingatlanokon végzett beruházás, felújítás
• Mezőőri szolgálat működtetése
  

III.fejezet

Az Önkormányzat működésének szabályai

4. §

/3/        Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:

• polgármester
• a Képviselő-testület bizottságai
• a Képviselő-testület hivatala
• jegyző látja el.
  

              5. §

/1/        A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente kell tájékoztatót adni a képviselő-testületnek.

 /2/       Az átruházott hatásköröket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

6. §

A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42.§-ában meghatározott hatáskörök

7. §

Képviselő-testület szervezete és működése

/1/        A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, névsorát a 7.sz. melléklet tartalmazza

/2/        A Képviselő-testületet a polgármester képviseli

/3/        A Képviselő-testületi ülések típusai:

• alakuló ülés,
• munkaterv szerinti ülés,
• rendkívüli ülés.

/4/        A Képviselő-testület ülése nyilvános, erről a lakosságot a havonta megjelenő Tompai Élet című önkormányzati újságon, helyi kábeltelevízió önkormányzati (képújság) csatornáján (a képújságon és honlapon előre meghirdetett időpontban) a Művelődési ház és Könyvtár SZMSZ-ben szabályozott módon tájékoztatjuk, illetve a www.tompa.hu honlapon olvasható és látható.

/5/        A nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

8. §

A Képviselő-testület alakuló ülése

/1/        A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülés időpontjának meghatározásakor figyelembe kell venni a testületi ülés összehívását szabályozó rendelkezéseket.

/2/        Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze.

/3/        Az alakuló ülést a polgármester,vagy a legidősebb megválasztott képviselő vezeti.

/4/        Az önkormányzati képviselők, és a polgármester az ülésen esküt tesz.

/5/        Az alakuló ülés határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait.

/6/        A polgármester javaslatára titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – alpolgármestert választ.

            A titkos szavazás lebonyolítására képviselő-testület a megválasztott képviselőkből  szavazatszámláló bizottságot  választ  a polgármester  javaslatára az alakuló ülésen.  A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

9. §

A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülése

/1/        A Képviselő-testület munkaterv alapján, de évente legalább 6 ülést, és egy alkalommal közmeghallgatást tart.

/2/        Esetenként ülésszakot tarthat, ha az ülés a 6 óra időtartamot meghaladja.

/3/        A Képviselő-testület ülései – eltérő jelzés hiányában – a hónap utolsó szerdáján 14.00 órakor kezdődnek.

Helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozóterem, lakosság szélesebb körét érintő témák megtárgyalásánál a Művelődési Ház és Könyvtár

10. §

A Képviselő-testület rendkívüli ülése

/1/        A polgármester rendkívüli ülést köteles 15 napon belül összehívni:

• a képviselők legalább egynegyedének / 2 fő / vagy
• bármely bizottságának írásban benyújtott a napirendi pontot is tartalmazó indítványára,
• azt jogszabály kötelezővé teszi,
• a kormányhivatal indítványára,

/2/        A rendkívüli képviselő-testületi ülés, halasztást nem tűrő, indokolt esetben – az ülés kezdését megelőzően legalább 24 órával – telefonon is összehívható.

11. §

Zárt ülés

/1/        A Képviselő-testület ülése nyilvános.

/2/        A Képviselő-testület zárt ülést tart vagy tarthat, az Mötv 46.§ (2),(3) bekezdésében és az 50.§-ban szabályozottak szerint.

/3/        Zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen kell ismertetni.

12. §

A Képviselő-testület munkaterve

/1/        A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése az Ügyrendi Bizottság és a jegyző feladata, előterjesztése a polgármester feladata.

/2/        A munkaterv készítéséhez javaslatot kell kérni:

• képviselőktől,
• önkormányzati intézmények vezetőitől
• bizottságoktól

/3/        A munkaterv tartalmazza:

• ülések tervezett időpontját, helyét,
• a napirendek címét,
• előadók nevét és beosztását
• az előkészítésben részt vevőket
• mely bizottságok tárgyalják meg előzetesen

 /4/       A munkaterv tervezetét az Ügyrendi Bizottság előzetesen megtárgyalja.

13. §

A Képviselő-testület összehívása és vezetése

/1/        A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

            A polgármester akadályoztatása estén az ülést az alpolgármester hívja össze.

            A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

/2/        Tartós akadályoztatásnak minősül:

            a./ 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

            b./ büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

            c./ 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,        

14. §

Az ülés meghívója

/1/        Az ülés meghívóját, a fő napirendeket írásos előterjesztését, a határozati javaslatokat 3 nappal az ülés előtt az érintetteknek meg kell küldeni Az egyéb elnevezésű/megjelölésű napirend szóban is előterjeszthető.

Ülésszak estén a várható időtartamot jelezni kell.

Sürgősséggel intézendő, jelentős határidőkéséssel járó ügyek esetében a képviselő-testületi ülésen is kiosztható előterjesztés. A képviselő-testület ülését csak a kiosztott anyag áttanulmányozása után lehet elkezdeni.

/2/        A meghívó tartalmazza:

• az ülés helyét,
• kezdési időpontját,
• javasolt napirendeket,
• napirendek előterjesztőit.

/3/        A képviselő-testületi és bizottsági tagok részére kiküldött meghívó egy időben a www.tompa.hu honlapon is olvasható

            A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve és az előterjesztések együtt, egy időben jelennek meg a www.tompa.hu honlapon.

15. §

Meghívottak

/1/        A Képviselő-testület ülésére tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal – meg kell hívni:

- a jegyzőt,

- aljegyzőt,

- országgyűlési képviselőt,

- intézmények vezetőit,

- polgármesteri hivatal kijelölt ügyintézőit,

- a nem képviselő bizottsági tagokat,

- napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit,

- a Tompán mindenkor bejegyzett pártok képviselőit

- mindazokat, akiknek jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester vagy bármelyik képviselő szükségesnek tartja.

/2/        A Képviselő-testület ülésein tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg az alább felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit:

• Idősek Rozmaring Nyugdíjas Klubja,
• Kék Szivárvány Egyesület,
• Nagycsaládosok Egyesülete,
• Polgárőr Egyesület,
• Sportegyesület.
• „Segítség” ,”Községünkért Alapítvány” kuratórium elnöke
• Tompai Víziközmű Társulat intéző- és felügyelőbizottságának elnökét
• Kapisztrán Szent János Egyházközösség képviselőjét
• „Szent Anna Templom megmentéséért Alapítvány” kuratóriumának elnökét
  

16. §

Határozatképesség

/1/        A polgármester az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását.

/2/        Az ülés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott képviselők több mint fele /4 fő/ jelen van.

/3/        A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri.

Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

/4/        Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.

Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

17. §

Az ülés vezetése, a Képviselő-testület napirendje

 /1/       A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

/2/        Polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti.

/3/        A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.                   

/4/        A polgármester az ülés vezetése során:

• megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
• megállapítja az ülés határozatképességét,
• a jegyzőkönyv hitelesítéséhez megnevez 2 képviselőt
• tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről,
• tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
• tájékoztatást ad az előző Képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
• javaslatot tesz az ülés napirendjére és azok tárgyalási sorrendjére, melyről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
•  napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
• napirendi pontonként szavazásra bocsájtja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat.

/5/         A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja új napirendi pont felvételét, a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az elnapolásról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.

/6/        Hozzászólás az alábbi sorrendben történhet:

• előterjesztő,
• a polgármester
• jegyző,
• bizottsági elnökök,
  • Ügyrendi Bizottság elnöke
  • Pénzügyi Bizottság elnöke
  • Szociális Egészségügyi és Vallásügyi Bizottság elnöke

• képviselők,
• a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak.

/7/  Ügyrendi kérdésekben a képviselő bármikor maximum 2 percben szót kérhet, melyről képviselőtestület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő testület munkájával - ülésének lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

Ügyrendi kérdés:

 napirend tárgyalásának elhalasztására vonatkozó javaslat,

 szavazás módjára vonatkozó javaslat,

 tanácskozás rendjének helyreállítására javaslat,

 polgármester rend fenntartása érdekében tett intézkedés kifogásolása,

 speciális ügyrendi kérdés, ha a képviselő szünetet kér.

18. §

A tanácskozás rendje tanácskozási jog kérése, szavazás

/1/        A Képviselő-testület ülésén az állampolgárok (tanácskozási jog nélkül meghívottak) az ülés előtt 1 órával írásban tanácskozási jogot kérhetnek.

            A kérelemről a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel dönt - a polgármester szóbeli előterjesztésére, a napirendi pontok elfogadása után.

/2/        Tanácskozási joggal rendelkezők (ide nem értve a képviselő-testületi tagokat) a napirend vitája során napirendenként legfeljebb egy alkalommal maximum két perc időtartamban szólalhatnak fel.

19. §

(1)  A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy

• előbb a vitában elhangzó módosító, kiegészítő indítványokról / az elhangzás sorrendjében/
• majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.

A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

/2/        A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ha a javaslat nem kapja meg a jelenlevő települési képviselők több mint felének igen szavazatát, akkor elutasító döntés születik.

/3/        A testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

• lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatótóról
• napirendi pontokról 
• feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásánál,
• tájékoztató tudomásulvételéről
• napirenden belül a végleges döntést megelőzően az un. részdöntések esetében.

/4/        A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének /4 fő / szavazata szükséges.  

(5)       Minősített többség szükséges:

• önkormányzati rendeletalkotáshoz
• az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,
• jogszabály által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, felmentéshez, megbízás visszavonásához
• fegyelmi ügyekben hozott döntéshez
• önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz
• gazdasági program elfogadásához
• külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
• intézmény alapításához,
• a képviselő kizárásához
• zárt ülés elrendeléséhez, / az önkormányzat vagyonával való rendelkezés, és a Képviselő-testület által kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene /
• a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához
• polgármester tisztségének megszüntetését kérő kereset benyújtásához
• a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitel felvételéhez
• kitüntetés, Tompa Városért Díj, Tompa Városért Emlékérem adományozásához,
• testületi hatáskörök átruházásához
• helyi népszavazás kiírásához
• alapítvány létrehozásához
• az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések meghozatalához.

(6)       A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselők „igen„ , vagy „nem„ szavazattal vesznek részt  a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól.

(7)       A szavazatok összeszámlálásról a polgármester a jegyző útján gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt a valamely képviselő kéri a polgármester a szavazást köteles megismételni.

(8)       A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(9)       A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

20. §

/1/        A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az ezzel kapcsolatos titoktartási kötelezettségekre.

            Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A tikosság feltételeinek biztosítása a jegyző feladata.

/2/        Titkos szavazás az anyakönyvvezető irodájában urna igénybevételével és a szavazólapok borítékba helyezésével történik.

/3/        Titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

• szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
• a szavazás tárgyát,
• a szavazást lebonyolító ügyrendi bizottság jelenlévő tagjainak nevét, tisztségét,
• a szavazásra jogosultak számát,
• a szavazáson megjelentek számát,

• az urnában található szavazólapok számát,

• érvényes szavazatok számát,
• érvénytelen szavazatok számát,
• a jelöltre, illetve a kérdésre leadott érvényes szavazatok számát,
• aláírásokat          

/4/        Titkos szavazással hozott döntést határozatba kell foglalni.

/5/        Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

/6/        A Képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet.

Név szerint szavazást kell elrendelni, ha törvény előírja. / Képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását./

/7/        Név szerinti szavazást a Képviselő-testület- bizottsági, polgármesteri, képviselői javaslatra - jelenlévő képviselők egynegyedének igen szavazata alapján rendeli el. A név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként külön-külön hitelesített névsor szerint olvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

/8/        A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelen lévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

/9/        A Képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatóról, bejelentésről, állásfoglalásról határozatot nem hoz.

21. §

A Képviselő-testület döntései

/1/        A Képviselő-testület döntései:

1. önkormányzati rendelet
2. határozat

/2/        A Képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket tudomásul veszi.

22. §

Önkormányzati rendeletalkotás

/1/        A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján és annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

/2/        A rendelet alkotását kezdeményezheti:

• polgármester
• alpolgármester

• a települési képviselő,
• a Képviselő-testület bizottsága
• jegyző

A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

/3/        A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is. A Polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve szakértő készíti el.     

/4/        A tervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottságok ülésére kell előterjeszteni.

/5/        A város helyi építési szabályzatáról, helyi adókról szóló – rendelet-tervezetet előzetesen lakossági / társadalmi / vitára kell bocsátani, illetőleg a testület döntése alapján közmeghallgatást kell tartani.

23. §

A rendeletek előkészítésében való részvétel szabályairól

/1/        Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat a www.tompa.hu elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.

/2/        A rendelettervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet megismeréséhez, a véleményük kifejtéséhez.

/3/        A közzétett rendelettervezetekről a természetes személyek, jogi személyek és jogi személynek nem minősülő szervezetek a tompaonk@tompa.hu elektronikus elérhetőség igénybevételével a Képviselő-testület ülését megelőző harmadik nap 12 óráig nyilváníthatnak véleményt.

/4/        Nem vehető figyelembe a közerkölcsöt sértő, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedő és a név nélküli vélemény.

/5/        A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.

/6/        A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig történik.

/7/        Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről minden esetben a Képviselő-testületet tájékoztatni kell az alábbi tartalommal:

a) Rendelet-tervezet címe

b) Társadalmi-gazdasági hatása

c) Költségvetési hatása

d) Környezeti, egészségi következményei

e) Adminisztratív terheket befolyásoló hatása

f) A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek,

g) A rendelet megalkotása elmaradása esetén várható következmények"

/8/        Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, az állami támogatásokról, az önkormányzati rendeletet módosító rendelet –tervezetet,ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

24.§

/1/ A rendelet-tervezetet indokolással együtt a polgármester, illetve a jegyző nyújtja be a Képviselő-testülethez.

/2/        Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kihirdetésének módja: hirdetőtáblán, a következők szerint „Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotta ….-ról szóló rendeletét, melynek szövege a jegyzői irodában, ügyfélfogadási napokon megtekinthető”.

         Kihirdetésének módja: hirdetőtáblán való kifüggesztés.

            A lakosság széles rétegeit érintő rendeleteket elfogadásukat követően tájékoztatásul megjelentetjük a Tompai Élet önkormányzati újságban.

            A rendeletek a www.tompa.hu honlapon is megtekinthetők.

/3/        A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni

A nyilvántartás tartalmazza: a rendelet számát, tárgyát, módosító rendeletnél az alap és az előző módosítások számát, a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzések rovatát.          

/4/        A Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben tekinthetők meg a hatályos önkormányzati rendeletek. A rendeletet meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek.

/5/        Az önkormányzati rendelet hatálybalépésének idejét az év, hó, nap megjelölésével kell megállapítani, úgy, hogy a hatálybalépés rendszerint a hónap elsejével történjék. Kivételesen kimondható, hogy a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

            A rendelet jelölése: sorszám/év / hó, nap / r.        

/6/        A rendelet folyamatos hatályosulásának vizsgálata az Ügyrendi Bizottság és a jegyző feladata, mely szükség szerint, de ciklusonként legalább egyszer beszámol a Képviselő-testületnek. Javaslatot tesz a szükség szerinti módosításra, hatályon kívül helyezésre, új rendelet alkotására.

25. §

Határozat

(1)       Határozat meghozatalát kezdeményezheti

                     -  a polgármester,

                     -  a képviselő,

                     -  a képviselő-testület bizottsága,

                     -  a jegyző.

(2)       A képviselő és a bizottság az indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell előterjesztenie.

(3)       A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4)       A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal / arab számmal / és évszámmal hó és nap bejelölésével kell ellátni a következők szerint sorszám/év /hó, nap/ sz.kt.h.

A határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásban: a döntések számát, tárgyát, végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

(5)       A határozatok kivonatait, az elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.

(6)       A határozatok végrehajtásáról a polgármester a végrehajtást követő testületi ülésen tájékoztatást ad.

26. §

Személyes érintettség

A Képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

A kizárásról sorszámozott határozatot kell hozni. A határozathozatal szavazatait úgy kell rögzíteni, hogy az igen, nem, tartózkodom szavazatszámokat követően a kizárt képviselő(k) számát is fel kell tüntetni (pl.  a jelenlévő 7 képviselő 4 igen, 1 nem, 1 tartózkodás, 1 kizárt képviselő szavazati aránnyal az alábbi döntést hozza).

A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

            A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti.

A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

27. §

Az ülés rendjének fenntartása

/1/        Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

• Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ha a felszólítás eredménytelen, a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.
• Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
• Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester, ha az ismételt figyelmeztetései nem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.

/2/        Nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

/3/        A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

28. §

A Képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei

és benyújtásukra vonatkozó szabályok

A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

• előterjesztés,
• beszámoló,
• módosító javaslat,
• tájékoztató,
• képviselői önálló indítvány,
• sürgősségi indítvány,
• kérdés,
• interpelláció.
  

29. §

Előterjesztés

/1/        Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett Képviselő-testület vagy a bizottság által előzetesen javasolt rendelet és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató.

/2/        Az előterjesztések főbb elemei a következők:

            Első rész: a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is a napirenden, s ha igen milyen döntés született és végrehajtásának eredménye.

            Második rész: határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll.

            Esetleges alternatív javaslatok bemutatása.

            Végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése.

            Határidő megjelölése.

/3/        Egyszerűbb döntést igénylő / ún.egyéb/ ügyekben nem szükséges előterjesztést készíteni. Elegendő a jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat is.

/4/        A polgármester esetenként engedélyt adhat 1-2 bekezdésben írt, követelményektől való eltérésre. Elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

/5/        A Képviselő-testület bizottságai a jogszabályban előírtakon túl bármely előterjesztéshez értékelést, ajánlást nyújthat be.

/6/        A Képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztések benyújtására jogosult:

• polgármester, illetve
• az általa meghatározott feladatkörben az alpolgármester,
• képviselő,
• téma szerint illetékes bizottság,(elnöke vagy tagjai)
• jegyző,
• feladatkörükben, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

/7/        A bizottsági ülés elé az előterjesztések előkészítésében, a /6/ bekezdésben megjelölt személyeken túl részt vesznek a polgármesteri hivatal illetékes előadói.

30. §

Beszámoló

/1/        A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról, az interpelláció kivizsgálásáról, a Képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető írásban.

/2/        Beszámoló benyújtására a Képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek – polgármester, alpolgármester, bizottságok elnökei, jegyző, intézményvezetők – továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

/3/        A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

31. §

Módosító javaslat

A rendeleti és határozati javaslathoz a képviselők és a jegyző módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolni kell. A módosító javaslatokat lehetőleg a bizottsági üléseken kell megtenni.

32. §

Tájékoztató

/1/        A tájékoztató olyan információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.

/2/        Tájékoztató benyújtására a 30.§ /6/ bekezdésében megjelöltek jogosultak írásban.

/3/        A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt.

33. §

Képviselői önálló indítvány

/1/        Az előterjesztések alapján napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább egy nappal korábban írásban beterjeszteni.

/2/        A polgármester az önálló indítványt a Képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról a Képviselő-testületet tájékoztatja és az elutasítást köteles megindokolni.

/3/        A tájékoztató alapján – amennyiben az indítványozó képviselő kéri – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel és vita nélkül dönt a napirendre vétel kérdésében.

/4/        A beterjesztésnek tartalmazni kell az önálló indítványt, előterjeszteni kívánó nevét, az indítványt előterjeszteni kívánó nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő saját aláírását.

/5/        A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok

• rendeleti javaslatok és
• határozati javaslatok lehetnek.
  

34. §

A sürgősségi indítvány

/1/        A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

/2/        Sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:

1. A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző napon írásban nyújtanak be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester, alpolgármester, jegyző.

Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a Képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a Képviselő-testület ülését.

2. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
3. Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendi pontként kerül megtárgyalásra.

 /3/       Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt az első napirendi pontként kell megtárgyalni.

35. §

Kérdés

/1/        Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti és működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés vagy tudakozódás, amelyek a belső működés viszonylatait érinti.

/2/        Kérdésre a Képviselő-testület ülésén a megkérdezett köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A felvetésnek rövidnek és tömörnek kell lenniük.

36. §

 Interpelláció

/1/        A képviselő a Képviselő-testület ülésén – a napirendek után szóban:

• a polgármestertől,
• alpolgármestertől,
• bizottságok elnökeitől,
• jegyzőtől,

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet / interpellálhat /, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ köteles adni.

Ha az interpelláció címzettje írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni.  Ez esetben a válasz elfogadásáról a testület a következő ülésen határoz.     

/2/        Ha az interpelláció benyújtására a testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

       Ha az interpelláló nincs jelen, úgy az interpellációját előterjeszteni nem lehet.     

/3/        Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet: ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, érintett bizottságot.    

/4/        A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik. Az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékélésén.

Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Ha a testület nem fogadja el az interpellációt, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

37. §

A Képviselő-testület jegyzőkönyve

/1/        A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

/2/        A jegyzőkönyv főbb tartalmi és formai követelményei az alábbiak:

• rögzíti az ülés helyét és idejét,
• felsorolja az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét,
• utalás arra, hogy a lakosság köréből hányan jelentek meg,
• számszerű meghatározást az ülés határozatképességéről,
• az elfogadott napirendek felsorolását, címét, előadóját,
• napirendi pontként az előadóhoz intézett kérdések és válaszok lényegét, valamint a kérdéseket feltevő és válaszoló nevét,
• a módosító, kiegészítő indítványokat, javaslatokat teljes egészében – de nem szó szerint – tartalmazni kell a jegyzőkönyvnek,
• a szavazás eredményét számszerűen szükséges rögzíteni, olyan részletezéssel, hogy hány képviselő szavazott igennel, nemmel, hányan tartózkodtak a szavazástól, illetve a kizárásokat,
• rendeletek, határozatok, szerződések, megállapodások teljes szövegét, kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket,
• interpellációkra válaszadás,
• zárt ülésen hozott határozatok ismertetése,

/3/        A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melyhez mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet, az aláírt esküokmányt, jelenlévő ívet.

/4/        A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester a jegyző írja alá, valamint a két hitelesítő képviselő.

/5/        Az eredeti példányt a jegyző kezeli, elektronikusan az NJT programon keresztül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a mellékletekkel együtt megküldi.

A második példány a jegyzőkönyvvezető munkapéldánya.

Az eredeti példányt évente be kell köttetni. A képviselő-testületi ülésről készült kép-és hanganyagot DVD formájában tárolni kell.

A nyílt ülés jegyzőkönyvének tartalma a www.tompa.hu honlapon olvasható.

/6/        Az állampolgárok ügyfélfogadási napokon a jegyzőnél megtekinthetik a jegyzőkönyvet.

/7/        Zárt ülésről külön hangfelvétel és külön jegyzőkönyv készül.

/8/        A zárt ülésen hozott döntés nyilvános.

/9/        A zárt ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát, valamint a hangfelvételt a titkos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

/10/      A zárt ülés hanganyagát a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

38.§

Közmeghallgatás, egyéb lakossági fórumok

/1/        A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok a városban érdekelt szervezetek kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatáson felmerült problémák megoldásáról tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.      

/2/        Közmeghallgatás időpontjáról és helyéről – öt nappal előtte – hirdetőtáblán, illetve lakossági tájékoztatón keresztül a lakosságot tájékoztatni kell.

/3/        Közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveire irányadó szabályok.

/4/        Az eredeti példányt a jegyző kezeli, elektronikusan az NJT programon keresztül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a mellékletekkel együtt megküldi.

A második példány a jegyzőkönyvvezető munkapéldánya.

Az eredeti példányt évente be kell köttetni. A képviselő-testület üléséről készült kép- és hanganyagot DVD formájában tárolni kell.

A közmeghallgatás jegyzőkönyvének tartalma a www.tompa.hu honlapon olvasható.

/5/        Az egyéb lakossági fórumot a képviselő-testület vagy a polgármester hívja össze.

IV. fejezet

A Képviselő-testület szervezete

Képviselő

39. §

/1/        A képviselők száma: 6 fő.

/2/        Képviselő a város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. A szavazóköröknek megfelelően a polgármester és az alpolgármester kivételével valamennyi képviselő egy-egy szavazókörben lakók érdekeit képviseli.

/3/        A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Mötv 1. melléklete szerint esküt tesz.

/4/        A képviselő- tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

/5/        A képviselő főbb jogai:

• Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
• Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a Képviselő-testület átruházott hatáskörben hozott döntését.
• Hivataltól a polgármester és a jegyző útján igényelheti a képviselő munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
• Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
• A Képviselő-testület a képviselőnek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjának, a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat állapít meg. / A tiszteletdíj részletes szabályait külön rendeletben szabályozza.
• Megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

/6/        A képviselő főbb kötelezettségei:

• köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában
• olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
• felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
• a tudomására jutott állami szolgálati, üzleti titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
• A Képviselő-testület és a képviselő-testület bizottsága zárt ülésre kiküldött előterjesztés, azok mellékletei, a zárt ülésen elhangzottak, az ott történtek közül, csak az hozható nyilvánosságra, amelyet a polgármester illetve a levezető elnök a nyílt ülésen bejelent. A zárt ülés papíralapú előterjesztéseit azok valamennyi mellékletét, valamint az elektronikusan küldött előterjesztéseket és mellékleteit a képviselő köteles megsemmisíteni 24 órán belül.
• személyes érintettség kötelező bejelentése Képviselő-testületi és bizottsági ülésen
  

Összeférhetetlenség

40. §

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: a Ügyrendi Bizottság.

A települési képviselő vagyonnyilatkozata

41. §

Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az önkormányzati hivatalban a Pénzügyi Bizottság által - tagjai közül - kijelölt személynek adja át.

A képviselők díjazása, költségtérítése

        42. §

A külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, valamint a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek. Amennyiben valamely ülésen nem, vagy az ülés idejének kevesebb mint felén voltak jelen, e tényt - a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva - a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek. A polgármester - átruházott hatáskörben - a képviselő adott hónapra eső tiszteletdíjának összegét annak 50%-ától100 %-áig terjedő mértékben csökkentheti. A hiányzás következményei alól a jogosult a polgármesterhez, valamint a bizottsági elnökhöz előzetesen megtett, alapos indokkal ellátott bejelentés esetén mentesül.

A polgármester

43. §

A polgármester illetményét, költségtérítését a képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg.

44. §

Képviselő-testület bizottságai

/1/        A Képviselő-testület az önkormányzati törvényben kötelezően előírt Pénzügyi Bizottságon kívül a következő állandó bizottságokat hozza létre:

• Ügyrendi Bizottság
• Szociális, Egészségügyi és Vallásügyi Bizottság,
• A Képviselő-testület esetenként egy-egy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

/2/        A bizottságok jegyzéke, elnökei és tagjai a 2. sz. mellékletben található.

/3/        A bizottságok részletes feladat és hatáskörét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

/4/        A bizottságok létszáma 3 fő. A pénzügyi bizottság tekintetében 5 fő. A bizottságok elnökét és tagjainak több, mint felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, alpolgármester, a hivatal dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke.

A bizottságot a bizottság elnöke képviseli. A bizottság elnöki tisztség betöltetlensége, az elnök akadályoztatása, összeférhetetlensége esetén a bizottságot a bizottság képviselő tagja képviseli, illetve vezeti a bizottság ülését.

/5/        A bizottság határozatképességére, és határozat hozatalára a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

/6/        Az ülést a bizottság elnöke legalább az ülést megelőző 3 nappal hívja össze. Meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb szükséges iratokat.

A rendkívüli bizottsági ülés halasztást nem tűrő, indokolt esetben – az ülés kezdését megelőzően legalább 24 órával – telefonon is összehívható.

/7/        A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.

/8/        A bizottságok azonos témakörben együttes ülést is tarthatnak.

/9/        A bizottsági üléseken tanácskozási joggal állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, és a bizottságban tagsággal nem rendelkező képviselő.

A SZEVB ülésére állandó meghívott 1 fő védőnő és a Családsegítő Szolgálat családgondozója.

Az Ügyrendi Bizottság ülésére állandó meghívott a Művelődési Ház és Könyvtár és a Szabó Dénes Általános Iskola igazgatója, valamint a Bokréta Önkormányzati Óvoda vezetője.          

/10/      A bizottság döntésének végrehajtását a polgármester felfüggesztheti, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

/11/      Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

/12/      A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság dönt.

/13/      A bizottságok ülése nyilvános. A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amennyiben az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

/14/      A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

/15/      A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, szavazati arányt, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyveket a bizottság elnöke írja alá.

/16/      A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során, valamint döntési jogkörébe utalt ügyekben határozatot hoz. A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke

/17/      A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a jegyzőnek. A jegyző, az ülést követő 15 napon belül – megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a Képviselő-testület bizottságának üléséről készült jegyzőkönyvet.

/18/      A bizottságok belső működési szabályait az e rendeletben szabályozottakon túl saját maguk határozzák meg.

/19/      A bizottságok tevékenységükről évente tájékoztatót adnak a képviselő-testületnek.

A ciklus utolsó évében pedig kötelesek beszámolni tevékenységükről a képviselő-testületnek.

45. §

Ideiglenes bizottságok

/1/        A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármelyik képviselő kezdeményezésére ideiglenes bizottságot választhat.

/2/        Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.

/3/        Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére az állandó bizottságokra megállapított szabályok vonatkoznak, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek. Az ideiglenes bizottságnak képviselők, és külső szakértők is a tagjai lehetnek.

       A polgármester, az alpolgármester, a képviselő testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

46. §

Polgármester

/1/        A polgármester megbízatását főállásban látja el.

/2/        A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.

 /3/       A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

• segíti a képviselők munkáját,
• összehívja, és vezeti az ülést
• ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület e benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. A kezdeményezés halasztó hatályú.
• képviseli az önkormányzatot, a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft-ben a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium Tanácsban, a Halasi Többcélú Kistérségi Társulásban, Települési Önkormányzatok Országos Szövetségénél, a Kiskunok Vidékéért Egyesületnél. Jogosult a döntések / megállapodások, szerződések / aláírására, melyről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
• szervezi a településfejlesztést, és a közszolgáltatásokat,
• biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
• gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
• támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
• kapcsolatot tart a helyi pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,

A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, és hatásköreit Képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

/4/        A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

• indítványozza a bizottságok összehívását. A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.
• felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület következő ülésén határoz.
• bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

/5/        A Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

• Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt,
• a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
• a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
• szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
• gyakorolja a munkáltatói jogokat a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó és az intézményi szervezetbe nem tartozó közalkalmazottak felett.
• gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.
• gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében / egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni./

/6/        A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokkal kapcsolatos előkészítő, elemző munkát az Ügyrendi Bizottság végzi. Így  jutalmának megállapítására, szabadság tervének elfogadására  a bizottság tesz javaslatot.

47. §

 Alpolgármester

/1/        A Képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

/2/        Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

/3/        Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

48. §

 Jegyző, aljegyző, Polgármesteri Hivatal

/1/        A polgármester pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

            A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

/2/        A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

• előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
• ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
• tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
• törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában. Köteles jelezni a Képviselő-testület a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
• gondoskodik a testületi ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá.
• a jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak.
• tájékoztatja a Képviselő-testületet ciklusonként egyszer a hivatal munkájáról, illetve egy-egy szakterületről.
• a jegyző és az aljegyző együttes akadályoztatása esetén  helyettesítésüket  Jezsekné Kovács Szilvia látja el.

/3/        Jegyző egyéb feladatai:

• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
• ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
• dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét: gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. 
• ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő államigazgatási feladatokat.
  

49. §

Polgármesteri Hivatal

/1/        A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Tompai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

/2/        A polgármesteri hivatalt a polgármester iránymutatása mellett a jegyző vezeti.

A polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az államháztartási törvény szerint a hivatal jogi személy. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

/3/        A hivatalra vonatkozó részletes szabályokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

/4/        A hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságoknak.

/5/        A hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével a Képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különösen tekintettel azokban az esetekben, amikor a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

/6/        A képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

/7/        A hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott állami szolgálati, és üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség –az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A hivatal dolgozója minden olyan adatot, információt, és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja.

/8/        A köztisztviselőkre vonatkozó helyi szabályokat az éves költségvetési rendelet és a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.

50. §

 Társulásra vonatkozó átfogó szabályok

/1/        Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

            Társulásos formát keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

/2/        A Képviselő-testület a rendelkezésre álló / szellemi és anyagi / eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok / közügyek / megoldására irányulnak.

/3/        Társulások célja és rendeltetése:

• tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
• a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
• a lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok módszerek közös konzultációkon történt megvitatása

/4/        A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. helyi önkormányzati társulásira vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

VI.fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

51. §

/1/        Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

/2/        A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot nem kíván létesíteni.

/3/        A képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül a választási ciklus idejére (5év) gazdasági programot fogad el.

A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

/4/        A gazdasági program végrehajtásáról a ciklus utolsó évében be kell számolni a képviselő-testületnek.

52. §

Az önkormányzat költségvetése

/1/        Az önkormányzat költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

Az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

/2/        A Képviselő-testület a költségvetést önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

/3/        A Képviselő-testület költségvetésének elfogadásánál két fordulós tárgyalási módot alkalmaz.

1. Első forduló főbb elemei:

• a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési koncepció tartalmának figyelembevétele
• az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,

Ezen belül

• bevételi források
• azok bővítésének lehetőségei,
• kiadási szükségletek, azok gazdaságos / törvényes keretek között mozgó / célszerű megoldásainak meghatározása,
• az igények és célkitűzések egyeztetése,
• a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,
• várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

Második fordulóban – közmeghallgatás után – a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a Képviselő-testület.

53. §

Az önkormányzat gazdálkodása, gazdálkodásának ellenőrzése

/1/        Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, szabályszerűségéért a polgármester felelős.

            Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:

• A vonatkozó jogszabályok által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
• beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
• biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül a vonatkozó jogszabályok által meghatározottak szerint – kialakítja saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
• biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
• elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát,
• az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről,

/2/      Az önkormányzat költségvetése vonatkozásában a polgármester az intézményeknél az intézményvezető, - vagy az általuk írásban felhatalmazott személy – jogosult kötelezettségvállalásra, valamint utalványozásra.

A kötelezettségvállalás és az utalványozás csak pénzügyi ellenjegyzés mellett érvényes.

/3/        Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézményeknél / -, Bokréta Önkormányzati Óvoda, Művelődési Ház és Könyvtár / az önálló gazdálkodás feltételei nem biztosíthatók. A gazdálkodási és pénzügyi feladatokat a - Képviselő-testület által kijelölt – Polgármesteri hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el.

A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

Az intézmény részére biztosított éves keretet csak a Képviselő-testület módosíthatja.

Mindezek azonban a költségvetési szerv jogi személyiséget és szakmai önállóságát nem érinti.

/4/        Az önkormányzat által működtetett intézmények a bankszámlájuk egyenlegével és a házipénztárból felvett ellátmányból gazdálkodhatnak.

/5/        Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár ellenőrzi. Az önkormányzatnak nyújtott uniós és ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

/6/        Saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület látja el. A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Győrffy Amália megbízott belső ellenőr és a Polgármesteri Hivatal ellenőrzéssel megbízott dolgozója útján gondoskodik. Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület előző év december 31-éig hagyja jóvá.    

/7/        A Pénzügyi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:

1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különösen tekintettel saját bevételekre, a vagyonváltozás / vagyonnövekedés, csökkenés / alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,

/8/        A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait maradéktalanul közli a Képviselő-testülettel.

            Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az ÁSZ-nak.

(9)                   A Pénzügyi Bizottság vizsgálatai során a  költségvetési szervek belső kontrollrendszerét használja melyet a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével alkalmaz.

VIII. fejezet

Helyi népszavazás

54. §

A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a település választópolgárainak 25%-a.

IX. fejezet

Vegyes rendelkezések

55. §

Felterjesztési jog

/1/        A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviselet útján – az adott kérdésben általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

       /2/      A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szerve útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és

1. tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,
2. javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.

/3/        A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

56. §

Kapcsolattartás szervezetekkel

(1)       A Képviselő-testület kapcsolatot tart a városban működő társadalmi és politikai szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, vám- és pénzügyőri hivatallal, rendőrséggel, városban működő alapítványokkal.

A gazdálkodó szervezetektől, gazdaság társaságoktól, társadalmi szervezetektől tájékoztatót kér a várost érintő tevékenységükről.

(2)       A hatályos jogszabályok szerint a rendőrség évente ad beszámolót. 

57.§

Kapcsolattartás a települési Nemzetiségi Önkormányzattal

(1)       Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése – különösen anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése – érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2)       A nemzetiségi ügyekben eljáró alpolgármester rendszeres konzultációt tart a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel, elősegíti együttműködésüket, programjaik megvalósítását.

(3)       Képviselő-testület - a települési nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezésére - jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához éves költségvetésében meghatározza a települési nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont, a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével.

(4)       Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület a következő ülés napirendjére tűzi, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(5)       A Képviselő-testület által megbízott személy - települési nemzetiségi önkormányzatonként - a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével az önkormányzat költségvetésének összeállítása előtt áttekinti a települési nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait.

(6)       A települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez az önkormányzat a mindenkori költségvetéséből az igényelt központi támogatást, lehetőségei szerint kiegészítve, forrásként biztosítja. Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala útján ellátja adminisztratív, valamint együttműködési megállapodás alapján pénzügyi és számviteli feladataikat. Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat elhelyezését a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével biztosítja.

(7)^[1] A képviselő-testület az együttműködésről megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal. A képviselő-testület a megállapodást minden év január 31-ig felülvizsgálja és határozattal fogadja el,  11. sz. melléklet tartalmazza.

X. fejezet

Záró rendelkezések

58. §

/1/        E rendelet a kihirdetést követő napon 2014.november 27-én lép hatályba.

            Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013.(III.29.) , 21/2013. (XII.19.), 3/2014.(III.04.)  sz. rendelete.

            A rendelet hirdetőtáblán, illetve a Tompai Hirdető újságban való kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

/2/        Az SZMSZ ügyfélfogadási idő alatt a Polgármesteri Hivatal 2. sz. szobájában megtekinthető.

/3/        Az SZMSZ mellékleteivel és függelékeivel együtt megküldendő

1. képviselőknek,
2. bizottságok nem képviselő tagjainak
3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének
4. önkormányzati intézmények vezetőinek
   

59. §

Jogharmonizációs záradék

A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.