Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 5/2006. (I. 26.) önkormányzati rendelete
Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi építési szabályzata
Hatályos: 2024. 07. 04Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 5/2006. (I. 26.) önkormányzati rendelete
Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi építési szabályzata
Általános előírások
A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Helyi Építési Szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Tervben (a továbbiakban: SZT) foglaltaknak megfelelően, Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni
(a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak:
a) az általános érvényű előírásoknak
b) SZT,
c) HÉSZ,
d) a HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a településrendezési és építési követelményekre vonatkozó jogszabálynak
megfelelően szabad.
(3) A HÉSZ csak mellékleteivel együtt érvényes.
(4) A SZT tartalma több tervlapon is ábrázolható.
A szabályozás eszközei
2. § (1) A SZT méretaránya nyomtatásban M=1:4000, külterületen M 1:8000.
(2)1 A HÉSZ mellékletei és függelékei:
a) Mellékletek:
aa) Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) …............................ (1. melléklet)
ab) A HÉSZ-ben és a SZT-ben alkalmazott övezetek felsorolása .................... (2. melléklet)
ac) Az övezetek területén elhelyezhető építmények és melléképítmények...… (3. melléklet)
ad) Az építési telkek zöldfelületi arány számításának követelményei….......... (4. melléklet)
ae)2 Az (1) bekezdés szerinti SZT., annak szelvényezése és jelmagyarázata.... (5. melléklet)
af)3 A gazdasági területeken betartandó beépítési paraméterek (6. melléklet)
ag)4 A lakó- és üdülő területeken betartandó beépítési paraméterek (7. melléklet)
ah)5 A vegyes területeken betartandó beépítési paraméterek (8. melléklet)
ai)6 A különleges területeken betartandó beépítési paraméterek (9. melléklet)
b) Függelékek
ba)7
bb) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területek......................(2. függelék)
bc) Helyi természeti területek...............................................................................(3. függelék)
(3) A SZT kötelező elemei:
a) belterületi határvonal,
b) szabályozási vonal 1. (folyamatos vonallal jelölve) a földmérési térképen beazonosítható elemekhez viszonyítva egyértelműen meghatározható vonal,
c) szabályozási vonal 2. (szaggatott vonallal jelölve) geodéziailag beazonosítható pontokhoz nem köthető szabályozási vonal, amit telekalakítási eljárás során kell pontosítani a szabályozási terv alaptérképén nem feltüntetett tereptárgyakat és adottságokat is figyelembe véve, de a pontosítás során az SZT-ben feltüntetett szabályozási szélesség nem csökkenthető,
d) különböző övezeteket elválasztó övezeti határvonal,
e) övezeti jel,
f) a létesítmények védőterülete (védősávok és védőövezetek),
g) a védelemre kijelölt területek és objektumok (természeti és épített környezet területi- és egyedi védelem alatt álló elemei).
(4) A kötelező jelleggel meghatározott elemektől való eltérés a (3) bekezdés a) b),és c) alatti elemeknél csak legalább egy telektömbre kiterjedő SZT és a HÉSZ rendelet módosításával lehetséges.
(5) Abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplő és a szabályozási terven feltüntetett telekhatárok között eltérés alakul ki, a szabályozási tervben meghatározott övezeti határvonalak a telekhatárokkal összhangban – a szabályozási terv módosítása nélkül korrigálhatók, ha a beépítésre szánt területen a korrekció mértéke nem haladja meg a kisebbik telek területének 25%-át. Különböző övezetbe tartozó telkek összevonása esetén a szabályozási terven feltüntetett övezeti határvonalat továbbra is figyelembe kell venni és az eltérő övezetekbe tartozó telekrészekre külön-külön alkalmazni kell az eltérő övezeti előírásokat, azonban a beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telekrész területe a beépítettségi hányad számítása során figyelembe vehető.
(6)8
(7)9
(8) A szabályozási terven kettős övezeti jellel átalakuló területként meghatározott övezetekben az övezet megjelölésében második helyen álló rendeltetésű övezet a terület településszerkezeti terv szerinti tervezett övezeti besorolása. A tervezett övezeti besorolás csak a szabályozási terv módosítása után alkalmazható, annak hatályba lépéséig csak az övezeti megjelölés első helyén álló övezeti jelnek megfelelő előírásokat kell alkalmazni.
(9)10
Alkalmazási előírások
3. § (1) Ott, ahol a HÉSZ és/vagy a SZT övezeti jele kialakult állapotra utal, ott az övezeti előírásokat a kialakult állapotra figyelemmel kell alkalmazni.
(2)11 A városkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a HÉSZ keretei között, tervezői egyeztetés során – a városi főépítész bevonásával – építési előírásban meghatározhatja:
a) az építmények elhelyezési módját,
b) az építmények méreteit,
c)12
d)13
e) a közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását (üzlet, árkád, stb.),
f)14
g)15
h)16
i)17
(3)18
(4)19 A kialakítható legnagyobb telekterület
a) a nagyvárosias, a kertvárosias, az Lk-C, Lk-Z4 és Lk-Z5 jelű kisvárosias, valamint az Lf-O1, Lf-O2, Lf-SK2, Lf-S1 és az Lf-S2 jelű falusias lakó építési övezetekben az építési övezetben megengedett legkisebb telekterület legfeljebb 2,5-szerese,
b) az a) pontban nem említett kisvárosias, lakó építési övezetekben a megengedett legkisebb telekterület méretétől függetlenül 4000 m2,
c) az a) pontban nem említett falusias lakó, továbbá a vegyes építési övezetekben az építési övezetben megengedett legkisebb telekterület legfeljebb 6,0-szorosa lehet.
(5) A telkekre már meghatározó módon felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben előírt legkisebb területének legfeljebb 20%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével beépíthetők.
(6) Amennyiben (a SZT-ben feltüntetett) régészeti lelőhely védelme ezt indokolja, az építési hatóság a telek beépítési módját, elő-, oldal- és hátsókert méretét a lelőhely figyelembevételével az egyébként megengedettől eltérő módon is engedélyezheti.
(7)20 A telekterületek számítása során az a), b) és c) pont szerinti építési övezeteknél nem kell figyelembe venni a telekmélység közterülettől mért 60 m-es sávján kívül eső telekrészt.
3/A. §21 (1) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott, a kialakítható legnagyobb telekterületekre vonatkozó értékek felső határa megnövelhető, különösen azokban az esetekben, ahol a telken létesítésre kerülő rendeltetés működéséhez ez szükséges, és a létrejövő építmény nem korlátozza a szomszédos telek építési jogát. A kialakuló teleknek igazodnia kell a területen jellemző telekszerkezethez.
(2) Gazdasági területeken zöldmezős beruházás esetén az infrastruktúra hálózat teljes kiépítéséig a közművesítettség mértéke részleges lehet, különösen azokban az esetekben, amelyeknél a teljes közműrendszer kiépítése aránytalanul megnöveli az építmény megvalósításának költségeit.
(3) A 3. melléklet „Az övezetek területén elhelyezhető építmények” táblázatát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó szabályaival összhangban kell alkalmazni, különösen azokban az esetekben, ahol a 3. mellékletben nem szerepel egyértelműen a tervezett építmény rendeltetése.
(4) Az építési telek zöldfelületi arány számítását az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos 5. számú mellékletében és a HÉSZ 4. mellékletében megállapítottak szerint lehet végezni azoknál az eseteknél, ahol a térszinten az előírt zöldfelületi arány nem biztosítható.
(5) A HÉSZ előírásaitól az alábbi esetekben a (6) bekezdésben foglaltak szerinti feltételekkel lehet eltérni:
a) a 10. §, a 11. §, a 12. § és a 13. § táblázataiban foglalt építési előírások esetében – a sajátos terület-használat és az övezeti besorolás kivételével – az OTÉK-ban előírt, beépítésre szánt területek építési használata megengedett felső határának mértékéig,
b) az elő- oldal- és hátsókertek előírásai esetében az OTÉK-ban megengedett határértékek mértékéig,
c) a terepszint alatti építmények építésére vonatkozó előírások esetében az OTÉK-ban megengedett határértékek mértékéig.
(6) A HÉSZ előírásaitól való eltérés akkor alkalmazható, ha a tervezett építményre vonatkozó településképi vélemény kiadásra kerül.
Sajátos előírások
Elvi építési engedélyhez kötött feltételek
4. § (1)23
(2)24
(3)25
(4)26
(5)27
Építési engedélyhez, szakhatósági hozzájáruláshoz és egyéb előírásokhoz kötött létesítési feltételek
5. § (1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységeken túlmenően
Meglévő (kialakult) állapot
6. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb és a visszamaradó telkek területe eléri az övezetre előírt legkisebb telekméretet (vagy ha ennél kevesebb, akkor a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos területét);
b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telek területe eléri az övezetre előírt legkisebb telekterületet. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
c) Kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során –– a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.
d)29 Tömbtelken belül meglévő beépítetlen vagy már részben beépített úszótelket bővíteni és beépíteni, valamint meglévő beépített úszótelket bővíteni, csak a tömbtelekre előírt beépítettség mértékéig akkor lehetséges, ha
da) az építési helyen jelölt területen városépítészeti, építészeti, városképi, beépítési szempont (foghíjbeépítés, meglévő beépítés befejezése, utcasor-utcakép javítása),
db) új lépcsőház építése, meglévő lépcsőház akadálymentesítése,
dc) új külső felvonó létesítése, a meglévő felvonó korszerűsítése, akadálymentesítése,
dd) épületgépészeti vagy épületvillamossági korszerűsítés,
de) utólagos hőszigetelés készítése,
df) részlegesen felépített építmény építésének befejezése
dg)30 meglévő építmény fennmaradása
indokolja.
Területfelhasználás
Területi változások (közigazgatási terület, bel- és külterület)
7. § (1) Közigazgatási szempontból Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe bel- és külterületre tagolódik.
(2) Építési szempontból Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.
(3) A belterület határvonalát a településszerkezeti terv és a SZT rögzíti.
(4) Területet a város belterületébe vonni csak ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően szabad.
(5) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben elhelyezhető építmények fajtáját és elhelyezésük módját – a vonatkozó előírások mellett – a 3. számú mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni.
Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek
8. § (1) A lakó-, a vegyes-, a gazdasági-, és a különleges területek a város beépítésre szánt területébe (területeibe) tartoznak.
(2)32 A közlekedési- és közműterületek, a zöldterületek, az erdőterületek, a mezőgazdasági területek, az egyéb területek és a különleges beépítésre nem szánt területek a város beépítésre nem szánt területébe (területeibe) tartoznak.
Az építési övezetek és övezetek rendeltetése
9. § (1) A SZT a telkek építési szabályait az övezeti előírásokkal határozza meg. Az övezetek rendeltetése a területükön elhelyezhető építmények, illetve melléképítmények alapján különül el.
(2)33 Az övezeti előírásokban nem szabályozott - eltérő rendeltetésű - létesítmény esetében a terület rendeltetésének történő megfelelést igazolni kell.
(3)34 A 10. §-ban foglalt lakó-és üdülő övezetekben, továbbá a sport- és szabadidő, egészségügyi, oktatási és konferencia központ célú különleges övezetekben csak gyűjtő- illetve annál magasabb rendű út mellett helyezhetők el, illetve bővíthetők az alább felsorolt létesítmények:
a) az 1. sz. mellékletben meghatározott nagy szállítási forgalmú létesítmény,
b) autós étterem, gyorsétterem, zenés vendéglátó létesítmény, diszkó és egyéb hasonló járműforgalommal járó nagyforgalmú vendéglátó- és szórakoztató létesítmény,
c) kerthelyiséggel üzemelő közösségi szórakoztató építmény, de csak ha a szomszédos létesítmények zaj elleni megfelelő védelme biztosítható, figyelembe véve a vagyonvédelmi szempontokat is,
d) a köz-, ill. magánutakkal határolt lakóterületi egységben élők ellátásához szükségesnél nagyobb kapacitású, vagy/és nagyobb területet kiszolgáló létesítmény, így
- 1000 m2-nél nagyobb alapterületen napi cikkeket, 100 m2-nél nagyobb alapterületen egyéb árufajtákat, és 20 kg-nál nagyobb tömegű nem háztartási célú árucikkeket árusító, továbbá a viszonteladókat is kiszolgáló kereskedelmi létesítmény,
- 20 kg-nál nagyobb tömegű nem háztartási célú berendezések javítására is alkalmas szolgáltató egység,
- több mint 50 fő egyidejű befogadására alkalmas vendéglátó egység,
- körzeti nagyságrendnél nagyobb orvosi rendelő, gyógyszertár.
(4)35 A (3) bekezdésben meghatározott építési övezetekben kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény csak úgy létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható, továbbá az ezekkel az övezetekkel közvetlenül határos telkek közös telekhatártól mért 30 méter széles sávján belül nyitott rakodóhely nem létesíthető.
Beépítésre szánt területek
Lakó és üdülő területek
10. § (1) A lakó és üdülő területfelhasználási egységek és építési övezetek az alábbiak:
a) Ln- nagyvárosias lakóterületek: Ln-1; Ln-T1; Ln-T2; Ln-T3; Ln-T4; Ln-G
b)37 Lk- kisvárosias lakóterületek: Lk-OK; Lk-O; Lk-SK; Lk-SK2; Lk-IK; Lk-ZK; Lk-Z1;Lk-Z2; Lk-Z3; Lk-Z4; Lk-Z5; Lk-CK; Lk-E; Lk-OS; Lk-SS
c)38 Lke - kertvárosias lakóterületek: Lke-OK; Lke-O; Lke-SK; Lke-SK2; Lke-SK3; Lke-SK4; Lke-S1; Lke-IK; Lke-ZK;
d)39 Lf - falusias lakóterületek: Lf-OK1; Lf-OK2; Lf-O1; Lf-O2; Lf-SK1; Lf-SK2; Lf-S1; Lf-S2; Lf-Z, Lf-ZK.
e) Üü- üdülőházas területek Üü-S1
(2) Az építési övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.
(3) A lakó- és üdülőterületek közmű ellátottsága:
a) Az Ln, Lk, és Üü jelű övezetek területét teljes közművesítéssel kell ellátni.
b) Az Lke és Lf jelű lakóövezetek területét legalább hiányos közművesítéssel kell ellátni; a keletkező szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig - zárt szennyvíztároló alkalmazásával is megoldható.
c)40
d) A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése az Ln, Lk és az Üü jelű építési övezetek területén ideiglenes jelleggel; a Lke és az Lf jelű építési övezetek területén megengedett.
(4)41 A Lk, Lke, Lf és Üü jelű övezetek területén – tömbbelső feltárás esetén – helyszínrajzi elrendezést is tartalmazó engedély alapján egy telken a 10. §(7)-ben megállapított lakásszámnál több lakás is elhelyezhető, az övezeti előírások keretei között. E területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.
(5)42 A lakóövezetek építési telkeinek kialakítása: Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzőit a 7. melléklet táblázata adatainak felhasználásával kell meghatározni.
(6)
(7) A lakó- és üdülőterületek telkein elhelyezhető lakások száma legfeljebb az alábbi lehet:
a) az Ln jelű építési övezetek területén kialakult.
b) az Lk jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 4 lakás építhető, de lakásonként legalább 250 m2 telekterület szükséges;
c) az Lke jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 3 lakás építhető, de lakásonként legalább 300 m2 telekterület szükséges;
d) az Lf jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 2 lakás építhető, de lakásonként legalább 350 m2 telekterület szükséges.
e) Külterületi beépíthető telken – az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség keretei között – legfeljebb 2 lakás alakítható ki.
f) Üdülőházas övezetben csak üdülő épületen belül helyezhető el a fenntartáshoz szükséges számú szolgálati lakás.
Vegyes területek
11. § (1) A vegyes területek építési övezetei az alábbiak:
a)43 Vt - településközpont vegyes területek: Vt-K1; Vt-K2; Vt-1; Vt-2; Vt-3; Vt-4; Vt-5; Vt-6; Vt-7; Vt-8; Vt-9, Vt-10, Vt-11, Vt-12, Vt-13;Vt-14,
b)44 Vk - központi vegyes területek: Vk-1; Vk-2; Vk-3; Vk-4, Vk-5; Vk-6; Vk-7; Vk-8; Vk-9; Vk-10; Vk-11; Vk-12; Vk-13; Vk-14; Vk-15;Vk-16.
(2) Az építési övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.
(3) A vegyes területek övezeteinek területén építmény csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – közterület tulajdonosának, kezelőjének előzetes hozzájárulásával – ideiglenes jelleggel megengedett.
(4)45 A vegyes övezetek építési telkeinek kialakítása: Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzőit a 8. melléklet táblázata adatainak felhasználásával kell meghatározni.
(5)
(6) Vegyes területek (Vt és Vk) övezeteinek mindegyikében, ha az üres vagy a már beépített telkeken csak parkolóház és a hozzá tartozó kereskedelmi és vendéglátó létesítmény épül, akkor a telek beépíthetősége és a telekre számított szintterület-sűrűsége az OTÉK által megengedett legnagyobb, a zöldfelület mértéke az OTÉK által megengedett legkisebb lehet a telekre vonatkozó egyéb előírások és a beépítés a szerkezeti tervben meghatározott, területfelhasználási-egységre vonatkozó szintterület-sűrűség betartása mellett.
Gazdasági területek
12. § (1)46 A gazdasági területek építési övezetei az alábbiak:
a)47 Gksz- kereskedelmi, szolgáltató területek: Gksz-1; Gksz-2; Gksz-3; Gksz-4; Gksz-5;Gksz-6; Gksz-7; Gksz-8; Gksz-9; Gksz-10; Gksz-11, Gksz-12, Gksz-13, Gksz-14, Gksz-K1; Gksz-K2
b) Gip- ipari területek:
ba) zavaró hatású iparterület: Gip-K;
bb) egyéb ipari területek: Gipe-K; Gipe-K1; Gipe-1; Gipe-2; Gipe-3, Gipe-4, Gipe-5
(2) Az építési övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.
(3) A gazdasági területek övezeteinek területén szennyvizet kibocsátó építmény – az Gipe-4 jelű (mezőgazdasági major) övezet kivételével – csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – a telektulajdonos, közútkezelő előzetes hozzájárulásával – ideiglenes jelleggel megengedett.
(4)48 A gazdasági övezetek építési telkeinek kialakítása: Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzőit a 6. melléklet táblázata adatainak felhasználásával kell meghatározni. A kialakult övezetekben csak a szabályozási terv módosításával végrehajtható változtatásnak minősül:
a) jelentős káros környezeti hatást előidéző létesítmény telepítése ilyen hatást nem, vagy csak a tervezetténél kisebb mértékben előidéző létesítmény építési telkén,
b) olyan több telket érintő telekalakítás, amelynek eredményeképpen az övezetben a jellemző teleknagyság az eltérő övezetekben megengedett teleknagyságok közti különbséghez hasonló mértékben megváltozik.
(5) A Gipe-4 jelű építési övezetbe sorolt külterületi majorok területén:
Különleges területek
13. §50 (1)51 A különleges területek építési övezetei az alábbiak:
a) K-S - sport-, szabadidő-, strand-területek: K-S1; K-S2; K-S3; K-S4; K-S5; K-S6; K-SK;
b) K-KZ - nem közlekedési területen lévő közlekedési építmények területei: K-KZ;
c) K-T - temetők területei: K-T1; K-T2;
d) K-EÜ - egészségügyi létesítmények területei: K-EÜ;
e) K-O - oktatási központok területei: K-O;
f) K-V - vegyes konferencia- és szabadidő központ területe: K-V;
g) K-NK - nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek: K-NK
h)52 K-H hulladékkezelő, hulladéklerakó, szennyvíztisztító, hulladékválogató területei:K-H, K-H1, K-H2, K-H3
i) K-HT - honvédelmi területek: K-HT;
j) K-B - nyersanyaglelőhelyek (bányák) területei: K-B.
k) K-MÜ – mezőgazdasági üzemi terület: K-MÜ
l) K-EN - kutatás- fejlesztés, valamint a megújuló energiaforrás hasznosításának területe: K-EN
(2) Az építési övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) A különleges övezetek területét – a K-B övezetek kivételével – teljes közművesítéssel kell ellátni. Területükön a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával – ideiglenes jelleggel megengedett. A K-MÜ övezetekben a szennyvízcsatorna kiépítéséig a szennyvizek közműpótló berendezésekben elhelyezhetők.
(4) A különleges övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzőit a 9. melléklet táblázata adatainak felhasználásával kell meghatározni.
(5)
(5) Új bányászati terület kijelölése, kijelölt bányászati területen eddig érintetlen területrész felhasználása a helyi önkormányzattal és a közlekedési terület, illetve az út kezelőjével egyeztetett módon, továbbá a Fényes külterületrészen csak az önkormányzati természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kezdhető meg.
(6) A bánya működtetője a bányászati tevékenység felhagyása után legalább a helyreállítandó területetet magában foglaló, közutakkal és magánutakkal határolt összefüggő területre tájrendezési munkarészt is tartalmazó terv és ennek megfelelő megvalósítási tervek alapján köteles elvégezni a terület rekultivációját. Új bánya területet csak a majdani rekultiváció legfontosabb elemeit és a bányászattal érintett terület pontos lehatárolását tartalmazó hatósági engedély alapján szabad megnyitni. A tájrehabilitáció során – különösen védett területek környezetében – a lehetséges mértékig törekedni kell a hagyományos művelési ágak helyreállítására és gondoskodni kell a terület megfelelő fásításáról illetve indokolt esetben erdősítéséről
(7) Amennyiben bármilyen tevékenység, beruházás a termőföld más célú hasznosítását érinti, úgy az elsőfokú földhivatal földvédelmi engedélyét be kell szerezni.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési területek53
14. § Kö-1: Közlekedési területek:
(1) Közlekedési terület: olyan terület, mely a közművek elhelyezését és a közlekedés célját szolgálja (utak, kerékpárutak, gyalogutak, közlekedési létesítmények területe, stb.)
(2)54
(3) A közlekedési területek összefüggő hálózatot kell alkossanak, rendeltetési céljaiknak megfelelően.
(4)55 Magánút csak közúthoz csatlakoztatható és a magánútról a csapadékvizet közterületi befogadóba kell vezetni.
(5)56 Magánút lakóterületen legalább 8,5 méteres szélességgel, egyéb területen legalább 12 m szélességgel alakítható ki. Igazolni kell azt, hogy a keresztmetszet szélessége elegendő az utcaburkolat, jármű- és gyalogosközlekedés, világítás, egyéb közművek, és az utcai berendezések, utcabútorok elhelyezésére. A gazdasági területen zsákutcaként kialakított magánút csatlakozó közúttól legtávolabbi végén, de legalább 300 méterenként biztosítani kell a tehergépjárművek számára is alkalmas megfordulási lehetőséget. Egynél több telket kiszolgáló magánút tervezése esetén a követelmények teljesülését beépítési tervben kell igazolni.
(6) A közlekedési terület övezeteinek területén építmény részleges közművesítéssel is elhelyezhető.
(7)57
(8) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása
biztosítható legyen
(9)58 A közutakkal kapcsolatos általános érvényű jogszabályokat és a helyi építési szabályzat előírásait az alábbiak figyelembe vételével kell alkalmazni:
Közműterületek:59
14/A. § (1) KÖ-2 Közműterületek: közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló területek.
(2) A közüzemi közműveket, a közvilágítás, a termékvezeték, az adatátvitel, stb. építményeit közterületen kell elhelyezni. Ettől csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltető hozzájárul, egyéb általános érvényű előírás megengedi, vagy előírja.
(3) A közműterület övezeteinek területén építmény részleges közművesítéssel is elhelyezhető.
(4) A közművek hálózati eleme számára szükséges területen belül az építmény elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és szabványok szerint történhet.
(5) A közműveket a vonatkozó jogszabályok és szabványok szerint közterületen kell elhelyezni. Ettől csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltető és a terület tulajdonosa hozzájárul, illetve egyéb általános érvényű előírás megengedi, vagy előírja. Külterületen fogyasztásmérő vagy egyéb csatlakozó berendezés a közút tengelyétől mért 9,0 m távolságon belül magán területen sem helyezhető el.
(6) A vízbázisok belső, külső és hidrogeológiai védőterületét meg kell határozni és ott a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni.
(7) Közművek (víz, villany, gáz, szennyvíz, hírközlés) védőterületében építményt, épületet elhelyezni, építeni nem szabad.
(8)60 A szennyvízcsatornázás teljes körű megvalósulásáig a szennyvíz
a) zárt, vízzáró kivitelű tározóban, vagy
b) az országos érvényű előírásoknak megfelelő és engedéllyel rendelkező házi vagy kisközösségi szennyvíztisztító rendszeren keresztül a talajban
helyezhető el.
(9) A csapadékvíz elvezetését – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – zárt, illetve fedett csatornával, és (vagy) nyílt árokhálózattal kell megoldani. A teljes közművesítéssel ellátandó területeken a csapadékvíz elvezetése – ideiglenes jelleggel – nyílt árokhálózattal csak a csapadékelvezető rendszer tulajdonosának, üzemeltetőjének hozzájárulásával engedélyezhető. A 44. számú elkerülő út melletti lakótelkeknél a jelenleg működő belvíz elvezetési rendszert fenn kell tartani mindaddig, amíg az azt kiváltó belterületi csapadékvíz elvezetés meg nem valósul.
(10) A település villamos energia ellátásának teljes körűvé tételét elő kell irányozni.61
(11) A városközpont területein kívüli és a főutak, illetve gyűjtő utak mentén fekvő területeinek ellátása mind primer, mind szekunder oldalon szabadvezeték, illetve légkábel hálózattal is biztosítható.
(12) A hőszükséglet földgáz energiahordozóval történő biztosítását mind szélesebb körben kell alkalmazni.
(13) Vezetékes gázellátással rendelkező területen (ingatlanon) PB-gáztároló berendezés csak földalatti tartály alkalmazásával engedhető meg.
(14) A tartályos PB ellátás lehetőségét biztosítani kell.
(15) A hálózat légkábeles kialakítása esetén törekedni kell a kisfeszültségű villamos energia ellátó és közvilágítási hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezésére.
(16) A területen bármely védőterületet igénylő közmű, illetve közműpótló berendezés, műtárgy, vezeték védőterülete a szomszédos telekre nem nyúlhat át.
(17) Védőterületek (védőövezet, védősáv):
Vezeték megnevezése |
Távolság |
||
---|---|---|---|
Védőszerkezet, illetve fokozott biztonság |
|||
nélkül |
alkalmazásával |
||
Vízvezeték |
Belső méret |
1,5 |
|
Ø 300 mm-ig |
3,00 |
||
Ø 301-700 mm-ig |
5,00 |
||
Ø 701-1200 mm-ig |
7,00 |
||
Ø 1200 mm felett |
8,00 |
||
Csatorna |
Zárt gravitációs vezeték |
3,00 |
2,00 |
Nyomóvezeték |
Mint a vízvezeték |
Vízvezeték Vezeték megnevezés |
Csatorna |
Erősáramú kábel |
Távhőellátás vezetéke |
Távközlő vezeték (védőszerkezetben) |
Gázelosztó vezeték |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Védőszerkezetben |
Földbe fektetve |
||||||
Vízvezeték, települési elosztóhálózat |
1,0 |
0,7 |
0,5 |
1,0 |
0,7 |
0,7 |
|
Csatorna |
1,0 |
1,0 |
0,7 |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
|
Vízvezeték regionális szállítóvezeték esetén, védőszerkezet, illetve fokozott védelem alkalmazása nélkül |
2,0 |
2,0 |
2,0 |
2,0 |
2,0 |
2,0 |
|
Vízvezeték regionális szállítóvezeték esetén, védőszerkezet, illetve fokozott védelem alkalmazásával |
Egyedi egyeztetés alapján |
+ tartókar szélesség 35 m
+ tartókar szélesség 12-14 m
irányban
Nyomásfokozat |
védőtávolság (m) |
||
épülettől |
vasúttól |
villamosvágánytól |
|
kisnyomású |
2(1) |
2(1) |
2(1) |
középnyomású |
4(2) |
4(2) |
3(1) |
nagy-középnyomású |
5(2,5) |
5(2) |
3(1) |
lakott területen |
|||
---|---|---|---|
kívül |
belül |
||
átmérő (mm) |
távolság (m) |
||
keresztezés esetén |
0,2 |
bármilyen |
0,2 |
párhuzamos |
0,4 |
≤150 |
1,0 |
150-400 |
1,5 |
||
400-600 |
2,0 |
||
600-900 |
3,0 |
||
≥900 |
3,5 |
védőcsőben: 0,5-0,5 m
Megközelítés |
Víz |
Csapadék-víz |
Gáz elosztó |
Elektromos 1KV alatt |
Épület |
|||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Térszint alatt |
0,5 |
0,5 |
1,0 |
1,0 |
0,5 |
|||||
Védőműtárgyban, alépítményben |
0,2 |
0,2 |
0,5 |
0,5 |
||||||
Keresztezés |
Víz |
Csapadék-víz |
Gáz elosztó |
Elektromos 1KV alatt |
||||||
Térszint alatt |
0,4 |
0,4 |
0,4 |
0,5 |
||||||
Védőműtárgyban, alépítményben |
0,2 |
0,2 |
0,2 |
0,2 |
||||||
Eltérés az MSZ 17200 - 1-8 szerint lehetséges |
||||||||||
Zöldterületek
15. § (1) Zöldterület övezet a szabályozási terven Z övezeti jellel jelölt (közpark) övezet.
(2) A zöldterület övezeteinek területén emberi tartózkodásra szolgáló épület csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett.
(3) Az övezetek területén elhelyezhető épületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.
(4) Az övezetben a legnagyobb beépítettség 2 %, a létesíthető legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet, a növényzettel, vízzel fedett felület aránya pedig nem lehet kevesebb 75%-nál.
(5) Közterületen parkok, sportpályák és játszóterek létesítése, átalakítása, átépítése amennyiben nem rendelkezik építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal akkor bejelentés alapján kertépítészeti terv szerint történhet, amennyiben rendelkezik építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal akkor bejelentés nélkül végezhető.
Erdőterületek
16. § (1) Az erdőterületek az alábbi területfel-használási egységekbe tartoznak:
a) Ev, (Ev-V) védelmi, (jellegvédett védelmi) rendeltetésű erdőterület,
b) Eg, (Eg-V) gazdasági, (jellegvédett gazdasági) rendeltetésű erdőterület,
c) Ee , (Ee-V) egészségügyi-szociális, turisztikai (jellegvédett egészségügyi-stb.) rendeltetésű erdőterület,
d) Eo, (Eo-V) oktatási, (jellegvédett oktatási) rendeltetésű erdőterület,
(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet, gépjármű várakozóhely sem létesíthető.
(3) A gazdasági és egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületeken 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken, lakást is magában foglaló gazdasági- egészségügyi-szociális (az erdő rendeltetésének megfelelő) épület elhelyezhető:
a) gazdasági és oktatási erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel,
b) egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen 5 %-os beépítettséggel,
c) jellegvédett erdőkben legfeljebb 4,0 m, egyéb erdőkben legfeljebb 7,5 m-es építménymagassággal, kivéve ha szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik,
d) a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 85%-a kell legyen.
Az Eg-V, Ee- V és Eo-V övezetekben az épületeket és bármilyen fajta építményeket a 36. § jellegvédett erdők építményeire vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.
(4) Az erdőterületen építmények elhelyezése céljára telket kell alakítani a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhető építmények és sátorhely kivételével.
(5) Erdőterület igénybe vétele (művelési ág változtatás, termelésből kivonás, építmények elhelyezése) az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet. Bármely jellegvédett kategóriában az erdő művelési ágat fenn kell tartani, a felújítás esetén tájhonos és a táj jellegének megfelelő fafajtákat kell alkalmazni.
(6) Az övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.
(7) Erdőterületen emberi tartózkodásra szolgáló új építményt elhelyezni, illetőleg meglévő épület esetében épületbővítésre vagy használati mód változásra hatósági engedélyt adni csak teljes közművesítés vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás esetén szabad.
(8) Az erdő rendeltetését az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény előírásai szerint kell értelmezni (védelmi rendeltetésű, gazdasági rendeltetésű, egészségügyi – szociális – turisztikai rendeltetésű erdők).
(9)62
(10)63
Mezőgazdasági terület
17. § (1) A mezőgazdasági területek az alábbi terület felhasználási egységekbe és övezetekbe tartoznak.
a)64 Má - gyep és szántó művelési ágú területek: Má-B, Má-1, Má-1k, Má-V, Má-M, Má- Mv;
b) Mk - szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú (kert) területek: Mk-1, Mk-V, Mk-M
(2) A mezőgazdasági terület a mezőgazdasági termelés és építményei elhelyezésére szolgáló terület. Mezőgazdasági területen üzemtervezett erdő telepítése megengedett. Az Má-M jelű övezetekben a melioráció eszközeit meg kell őrizni.
(3) Az övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet és a (6) bekezdés táblázata tartalmazza.
(4) Az új épületeket a művelési ágból kivett területen belül a terület legalább 25%-át takaró fásítással, az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(5) A mezőgazdasági területen építmények elhelyezése céljára telket kell alakítani. Kivételt képeznek a bármely terület felhasználási egységben elhelyezhető építmények közül azok, amelyek nem igénylik telek kialakítását.
(6)65 A mezőgazdasági övezetekben építmények a következő táblázat szerint építhetők:
Sajátos területhasználat |
Övezeti jel |
Beépítés módja |
Ha a telekterület min. (m²) |
Megengedett legnagyobb beépítés (%) |
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
Építhető építmények |
---|---|---|---|---|---|---|
Nádas, gyep, szántó |
Má-B |
- |
- |
0 |
0 |
0 |
Má-1 |
szabadon álló |
1500 |
3 (10) |
5,5 |
1db G+P |
|
3000 |
3 (10) |
5,5 |
G+P, k-sz-gyL |
|||
6000 |
3 (10) |
5,5 |
G+P+L |
|||
Má-1k |
szabadon álló |
1500 |
3 (10) |
5,5 |
1db G+P |
|
3000 |
3 (10) |
5,5 |
G+P, k-sz-gyLK |
|||
6000 |
3 (10) |
5,5 |
G+P+LK |
|||
Má-V |
szabadon álló |
1500 |
3 (10) |
4,5 |
1db G+P |
|
3000 |
3 (10) |
4,5 |
G+P, K-sz-gyLK |
|||
6000 |
3 (10) |
4,5 |
G+P+LK |
|||
Meliorált gyep, szántó |
Má-M |
szabadon álló |
1500 |
3 (10) |
5,5 |
1db G+P |
3000 |
3 (10) |
5,5 |
G+P, sz-gyL |
|||
6000 |
3 (10) |
5,5 |
G+P+L |
|||
Má-Mv |
szabadon álló |
1500 |
3 (10) |
4,5 |
1db G+P |
|
3000 |
3 (10) |
4,5 |
G+P, sz-gyL |
|||
6000 |
3 (10) |
4,5 |
G+P+L |
|||
Kert, szőlő, gyümölcsös |
Mk-B |
- |
- |
0 |
0 |
0 |
Mk-1 |
szabadon álló |
720 |
10 |
5,5 |
1db G+P |
|
3000 |
10 |
5,5 |
G+P+L |
|||
Mk-M |
szabadon álló |
720 |
10 |
5,5 |
1db G+P |
|
3000 |
10 |
5,5 |
G+P+L |
|||
Mk-V |
szabadon álló |
720 |
10 |
4,5 |
1db G+P |
|
3000 |
10 |
4,5 |
G+P+L |
|||
Zártkerti művelés alól kivett telek bármely övezetben |
kialakult, |
720 |
10 |
övezeti |
G+P+L |
|
3000 |
„LK“, „k-sz-gyLK“: lakás csak a 26. § (3) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén létesíthető.”
Vízgazdálkodási területek
18. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbi építési övezetekbe tartoznak:
a) V-1: folyóvizek medre és partja,
b) V-2: állóvizek medre és partja,
c) V-3: közcélú nyílt csatornák medre és partja,
d) V-4: árvízvédelmi töltés,
e) V-5: vízmű kutak
f) V-6: szivattyú telepek.
(2)66 A területen a közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, valamint a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
(3) A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.
(4)67 A V-1, V-2, V-3és V-4 jelű övezetek területén a (2) pontban felsoroltakon túlmenően a terület rendeltetését nem zavaró hatású, szabadidő eltöltését szolgáló közösségi építmények is elhelyezhetők.
(5) Az övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
(6)68 A V-4 jelű övezetben kizárólag a vízgazdálkodási és árvízvédelmi funkciók ellátásához szükséges építmények és műtárgyak helyezhetők el. Az árvízvédelmi földmű, fal mentén a védősáv szélessége 10-10 m. Az árvízvédelmi töltés mentett oldali részén (városközpont felőli) a töltéslábtól számított 110 m-es sávon belül, a hullámtéren 60 m-es sávon belül anyaggödör nem nyitható. Árvízvédelmi művet elbontani, megbontani, földmunkát vagy anyaggödröt nyitni csak vízügyi hatósági engedéllyel, ill. előírásaival lehet végezni.
69Különleges beépítésre nem szánt területek
18/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek a K-ENB megújuló energiaforrás (napenergia) hasznosításának céljára szolgáló övezetbe tartoznak.
(2) A K-ENB jelű övezetben a 3. mellékletben ismertetett épületeket szabadonálló beépítéssel szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az épületnek nem minősülő építmények legnagyobb magasságát a technológiai igények szerint lehet kialakítani.
(3) Amennyiben a napelemekről visszaverődő sugárzás a közigazgatási területen levő radarállomás irányába mutat, akkor annak odajutását az illetékes államigazgatási szerv véleményének figyelembevételével örökzöld növénytelepítéssel kell megakadályozni.
Építmények elhelyezésének és 71kialakításának előírásai
Általános előírások - beépítési mód, építési hely
19. § (1) Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben – ha a HÉSZ és a SZT másként nem rendelkezik – elhelyezhetők:
a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
b) köztárgyak,
c) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
d) honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
e) nyilvános illemhelyek,
f) hulladékgyűjtők.
(2) Az egyes építési övezetben, illetve övezetben, a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetés szerinti használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3)72 A város területén az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítés módja az alábbi:
a) szabadonálló
b) oldalhatáron álló
c) zártsorú
d) csoportos (zártsorú beépítési módnak megfelelően egy ütemben kialakított beépítés)
e) ikresen csatlakozó és
f) telepszerű.
(4)73 Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik építési vonala:
a) az északi telekhatár vagy
b) a keleti telekhatár vagy
c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár
kell legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.
(5)74 Saroktelek beépítési módja: az építményeket, építményrészeket oldalhatáron álló beépítési mód esetén a zártsorú beépítési módnak megfelelő építési helyen belül, legalább az egyik szomszédos utcafronti telek felől a szabadonálló beépítési módnak megfelelő oldalkertet tartva, a telepítési és tűztávolságokra vonatkozó előírások betartásával, az utcakép egységessége, a településszerkezet megőrzése figyelembe vételével kell elhelyezni.
(6)75 Az építési vonalat – eltérő előírás hiányában – a kialakult állapotnak megfelelően, kell meghatározni.
(7)76 Telepszerű beépítési mód esetén új épület, illetve meglévő épület bővítése építési helyét az egész épületegyüttes egységes hatását biztosító beépítési tervben kell kijelölni. Az építésre és telepítésre vonatkozó paramétereket a telekre érvényes övezeti előírások betartásával kell meghatározni.
20. § Elő-, oldal- és hátsókert
21. §77 (1) Az előkert [a gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és a gazdasági, egyéb ipari (Gipe) övezetek kivételével, (12. § (7) a)] legkisebb mélysége, szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában:
a) min. 5 m vagy
b) a kialakult állapothoz igazodó
kell legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.
(2) Az oldalkert [a gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és a gazdasági, egyéb ipari (Gipe) övezetek kivételével, (12. § (7) b)] legkisebb szélessége, szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában:
a) szabadonálló (és ikresen csatlakozó) beépítési mód esetén legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 méter,
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke, de legalább 6 méter
kell legyen.
(3) A hátsókert [a gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és a gazdasági, egyéb ipari (Gipe) övezetek kivételével, (12. § (7) c)] legkisebb mélysége, szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában:
a) az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértéke, de legalább 6 méter,
b) a kialakult állapotra vonatkozó méret
Építmények elhelyezése közterületen
22. § (1) A közterületen elhelyezhető építmények számára telek alakítható.
a) A közutak építményei céljára építési területet,
b) egyéb építmények számára – kivételt képeznek a közterületen egyébként is elhelyezhető építmények – építési telket kell kialakítani.
(2) Nem kell építési telket kialakítani olyan építmények elhelyezése céljára amelyek a nyomvonal jellegű építmények használatához kapcsolódnak és azok építési területén belül helyezkednek el.
(3) Közterületen elhelyezhető építmények:
a) közterület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények,
b) a köztárgyak,
c) a megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és –közvetítést szolgáló létesítmények építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények
(az önálló területet, illetve védőterületet igénylő építmények kivételével),
e) a közművek és műtárgyaik,
f) a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
g) a nyomvonal jellegű vezetékek a külön jogszabályok keretei között,
h) távközlés, telekommunikáció és informatika vezetékei
(GSM és egyéb hírközlő-, hírtovábbító torony szabályozási terv alapján helyezhető el),
i) a vízgazdálkodás építményei,
j) a nyilvános illemhelyek,
k)78 hulladékgyűjtők
l) a geodéziai jelek, továbbá
m) a terepszint alatti építmény,
n) az utcabútor,
o) a mobil árusító hely (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján),
p) a közterületi terasz (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján),
q)79
(4)80 Közterületen telket, építési területet kialakítani, új építményt elhelyezni, illetőleg meglévő épület esetében bővítésre vagy használati-mód változásra hatósági engedélyt adni csak a változással érintett terület csatlakozó környezetét is (a közterületeket is) magában foglaló terv alapján szabad.
(5)81 Olyan közterületi környezetben, ahol a telepíteni kívánt épület, építmény, melléképítmény, köztárgy, illetve egyéb építmény veszélyezteti a földalatti létesítményeket, azok üzemelését, vagy a város mindennapi működését, illetve létével veszélyhelyzetet idéz elő, nem létesíthető. Ezen munkák végzését illetve terveit – az első fokú építési hatóság kérésére - a tervtanács véleményezi.
(6) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(7) Amennyiben az eltérő használat, építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építésügyi hatóság hozzájárulását is be kell szerezni.
(8)82
(9) Előzetes szakhatósági véleményt kell beszerezni:
a) közút és járda felületét érintő közterület-használati engedély megadásához az I. fokú útügyi-, építésügyi- és rendőrhatóságtól,
b) közterületen folytatni kívánt kereskedelmi-, vendéglátó-ipari- és szolgáltató vállalkozói tevékenység folytatásához az I. fokú kereskedelmi- és iparhatóságtól.
(10) A közterület használati engedély kiadása során figyelembe kell venni a HÉSZ előírásait, a SZT előírásait, valamint a köztisztasági szempontokat.
(11) A közterületen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.).
(12) Az országos közutak védőtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közúti szakhatóság állásfoglalása alapján szabad.
Melléképítmények elhelyezése
23. § (1) Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint szabad létesíteni.
(2) A melléképítmények közül az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén – az építési telek elő- és oldalkertnek minősülő részén – belül:
a) növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
b) kemence, húsfüstölő,
c) állatkifutó,
d) trágyatároló, komposztáló, továbbá
e) siló, valamint nem terepszint alatti és fedett kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló
nem helyezhető el.
(3) Az építési telek hátsókertnek minősülő részén – az övezeti előírások és az előírt védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.
(4)83
Járművek elhelyezése
24. § (1) Az e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott városközpont területén az előírások szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől – a lakóegységekre számított érték kivételével – közlekedési vizsgálaton alapuló helyi önkormányzati parkolási rendeletben legfeljebb + 50%-os eltéréssel el szabad térni.
(2) A közlekedési vizsgálatnak ki kell térnie a terület településszerkezeten belüli elhelyezkedésére, a használati sajátosságokra, a tömegközlekedési ellátottságra és a terület forgalmi terheltségére.
(3)84 A 10 járműnél nagyobb befogadóképességű gépkocsi várakozó helyek árnyékolására - a jogszabályban előírt mennyiségű fa telepítésén túlmenően, annak kiegészítéseként - napelemek is alkalmazhatóak. Ebben az esetben a fák telepítési helyét a napelemtáblák gazdaságos működtethetőségének figyelembe vételével lehet meghatározni.
85Egyes létesítmények és építmények kialakítása
25. § (1)86 A huzamos tartózkodásra szolgáló üdülőtábort és kempinget
a) teljes közművesítéssel, illetőleg közcsatorna hiányában azzal egyenértékű műszaki megoldással (szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóval) ellátott telken,
b) szennyeződésmentes talajon,
c) gyepesítetten és a létesítmény területének 30 %-át fásítottan, lombkorona fedetten kell kialakítani és fenntartani.
(2)87 Holtág, állandó vízállású csatorna mellett fekvő telken az építmények legalsó állandó tartózkodásra is alkalmas helyiségeinek padlószintjét a vízügyi szakhatóság által megadott legnagyobb üzemi vízszint felett 0,5 méterrel kell kialakítani továbbá biztosítani kell ilyen vízszintmagasság mellett is azok megközelíthetőségét.
(3)88 Terepszint alatti építmények bármely övezetben az országos érvényű előírások szerint létesíthetők, de lakó- és üdülő övezetben épület alatti és azon kívüli összesített alapterületük nem haladhatja meg a telek megengedett beépítettségének kétszeresét.
(4)89 Megújuló energiaforrás (napenergia, szélenergia, egyéb megújuló energiaforrás) hasznosítására szolgáló létesítmény a HÉSZ egyéb előírásainak betartása mellett, a településkép zavarása nélkül, a 3.3. számú mellékletben előírtak szerint telepíthető.
(5)90 Nem háztartási méretű szélerőmű, szélturbina és szélgenerátor csak a Budapest-Lőkösháza vasútvonaltól keletre telepíthető.
(6)91 Biomassza erőmű, hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint biogáz erőmű létesítése – a 3.3. számú mellékletben engedélyezett övezeteken kívül – csak a Szabályozási Terv felülvizsgálata után lehetséges.
(7)92
(8)93 A háztartási méretű, talajra telepített, szélenergia hasznosításra szolgáló létesítmények – az egyéb előírások betartása mellett – lakó és üdülő építési övezetek területén az építési helyen belül vagy a hátsókertben, a telekhatároktól a rotormagasság értékének legalább 1,5-szeres távolságára telepíthetőek.
(9)94 Háztartási méretűnél nagyobb, szélenergia hasznosítására szolgáló létesítmények – az egyéb előírások betartása mellett – az országos fő- és mellékutak tengelyétől legalább 100 m-re helyezkedjenek el.
(10)95 A napenergia hasznosítására szolgáló építmények elhelyezése esetén, az építményekre vonatkozóan - amennyiben azokat a beépítettség számításnál figyelembe kell venni - az OTÉK által megengedett legnagyobb beépítettség mértéke alkalmazható.
(11)96 A 3.3. számú melléklet táblázatában a napenergia oszlopaiban szereplő teljesítményértékeket telkenként külön, az egy telekre elhelyezett napelemtáblák összesített névleges teljesítőképességével kell figyelembe venni.
Környezetvédelmi előírások
Környezetterhelés, védelem a káros környezeti hatások ellen
26. §98 (1)99 A környezetükben jelentős környezetterhelést okozó új létesítmény csak az eseti szakhatósági előírás szerinti védőterület kialakításával létesíthető. A meglévő létesítmények figyelembe veendő védőterületének illetve hatásterületének sugara:
a)100 szennyvíztisztító telep komposztáló csarnok falától mért 300 m, amelyen belül nem építhető lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület (kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt).
b) hulladéklerakó és kezelő terület: 500 m,
c) nagy befogadóképességű állattartó telepek nagyságuktól függően: 1000, illetve 500 m.
Fenti létesítmények védőterületén, illetve a megfelelő védőterület nélkül kialakított nagy befogadóképességű állattartó telepek hatásterületén a szabályozási terv korlátozott felhasználású övezeteket határoz meg.
(2) A szabályozási terven feltüntetett és egyéb védőterületet igénylő építmények, illetve területek (hulladékkezelő, -ártalmatlanító és –lerakó helyek, hulladékudvar, dög-kutak, állattartó telepek, temetők) környezetvédelmi okból megállapított védőtávolságát az illetékes szakhatóság a helyi körülmények alapján egyedileg állapítja meg.
(3)101 A korlátozott felhasználású mezőgazdasági övezetekben a HÉSZ 17. § (6) bekezdés táblázatában foglalt, lakó- illetve lakást is magában foglaló épület csak akkor létesíthető, ha az általános érvényű jogszabály szerinti védelemre igényt tartó építtető a káros környezeti hatásokat saját telkén belül megfelelő műszaki eszközökkel elhárítja és a megoldás megfelelőségét szakvéleménnyel vagy előzetes szakhatósági nyilatkozattal igazolja.
(4) Gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterületi övezet területén meglévő építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez – közterülettel elválasztva vagy a nélkül – legalább a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.
27. § A levegő védelme
28. § (1) Az egyes újonnan elhelyezésre kerülő emissziós pontforrások létesítése / telepítése előtt – amennyiben építési engedélyezési eljárással nem jár – az üzemeletetőnek (építtető) a vonatkozó rendelet szerinti levegőtisztaság-védelmi engedélyt kell kérelmeznie az illetékes környezetvédelmi hatóságtól.
(2) Helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítési engedélyezési eljárása során a kérelmezőnek műszaki és gazdasági számítással igazolni kell, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. A város közigazgatási területén diffúz levegőterhelést okozó tevékenység (pl. raktározás, átrakodás, stb.) csak zárt térben, vagy a kiporzást megakadályozva folytatható. Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztán tartásáról gondoskodni.
(3) Békéscsaba város a levegő-szennyezettségének zónacsoportja a szilárd/szállópor (PM10) szennyező anyag szerint: B.
(4) A város közigazgatási területén lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység illetve létesítmény nem helyezhető el.
A föld védelme
29. § (1) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföldvagyon megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodni kell.
(2) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, töltőföld nem használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
(3) Amennyiben bontási vagy építési munka során olyan anyag vagy talaj kerül elő, amelyről a történeti előzmények ismeretében vagy szemrevételezéssel a szennyezettség gyanúja megállapítható, az építtetőknek meg kell vizsgáltatni. A kimutatott veszélyességi foknak megfelelően a szennyezett anyagot lerakóhelyre, vagy ártalmatlanító helyre kell szállíttatni.
(4) A település területén kontakt talajszennyezést okozó ipari-üzemi – szolgáltató tevékenység nem folytatható.
(5) A település területén fellelhető illegális hulladéklerakó helyek közvetlenül az észlelés után felszámolandók.
(6) Az építményeket úgy kell kialakítani, hogy az ott esetleg keletkező, a talajt potenciálisan szennyező folyékony és nem folyékony települési kommunális és veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.
(7)102 A területen lehatárolt (Má-M övezet) meliorációs célt szolgáló művi rendszert alkotó eleme megszüntetése, átalakítása külön engedély alapján csak úgy történhet, hogy a rendszer működőképessége megmaradjon.
(8) A város területének a településszerkezeti terven lehatárolt északi részén a ,,B”, déli részén a ,,C” szennyeződésérzékenységre vonatkozó általános érvényű előírásokat kell alkalmazni.
A vizek védelme
30. § (1) A területen a vízfolyások, tavak, a vízbázis védelme érdekében azok szennyezését okozó létesítmény elhelyezése tilos.
(2) Vízbázis hidrogeológiai védőidomán belül:
a) dögkút, hulladék-lerakóhely nem engedélyezhető,
b) létesítmények szennyvize nem szikkasztható,
c) szennyvíztisztító telep üzemeltetése során szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajba és a talajon keresztül a talajvízbe,
d) hulladékégető üzemeltetése során szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajba,
e) kizárólag hobbi-, őrző-védő és csak a saját szükségletet kielégítő mennyiségű kisállatok tarthatók; sem kishaszonállat (pl.: sertés), sem (nagy)haszonállat (pl.: szarvasmarha) nem tartható. Üzemi méretű állattartásra alkalmas telep nem helyezhető el.
(3) A csatornázott területeken a keletkező szennyvizeket a csatornahálózatba kell vezetni. A hálózatba csak a vonatkozó jogszabályban előírt határértékek betartása mellett lehet szennyvizet bevezetni. Előtisztító berendezések (pl. olaj és zsírfogó műtárgyak) csak vízjogi engedély birtokában és a jogszabályban előírt ellenőrzés mellett üzemeltethetők, kivéve az ÉME engedélyes, vagy CE megfelelőségi jelölésű szennyvíz előtisztító berendezések, közcsatornába történő vezetés esetén. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni és ártalmatlanítani.
(4) A csatornahálózatba nem bekapcsolható területeken olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása a kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.
(5) A csatornarendszerbe, illetve a szennyvíztisztító-telepre káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek nem vezethetők, illetve nem szállíthatók. A káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, illetve közvetlen közelében a csatornahálózatba, illetve a zárt tárolóba vezetés előtt kell biztosítani, a vonatkozó jogszabályok szerint.
(6) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó rendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.
(7) Szilárd és folyékony települési (kommunális) és veszélyes hulladékok, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad.
(8) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesülhetnek.
(9) Ingatlan szennyvízcsatorna hálózatra kötése után a telken lévő szikkasztót vagy más szennyvíz-kezelő műtárgyat 90 napon belül ki kell üríteni, tartalmának jogszerű ártalmatlanításáról gondoskodni kell, majd be kell tömedékelni.
(10) A tisztított szennyvizek település területéről való kivezetéséről gondoskodni kell.
A táji értékek és a vízpartok védelme
31. § (1) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a város területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.
(2) A vízfolyások, galéria növényzetét, mocsaras rét, legelők, bokrosodó területek növényzetét meg kell őrizni.
(3) Védett természeti területen építményt elhelyezni csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával szabad.
(4) A vízfolyások, csatornák, tavak karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.
(5) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret) továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad hasznosítani.
(6) Rendszeresen víz alá kerülő területen, hullámtéren, ártéren, vízfolyás továbbá holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni nem szabad, kivételt képeznek az árvízvédelem érdekében jogszabályban megengedett és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával létesíthető építmények.
(7) A helyi természetvédelem alá nem tartozó vízfelületek szélétől, illetve az árvízvédelmi töltés mentett oldali talpvonalától 3 m szélességben szabad átjárást biztosítva kialakított, 10 m szélességben be nem építhető, csak a vízügyi hatóság hozzájárulásában meghatározott módon hasznosítható vízvédelmi sávokat kell létesíteni.
(8) A közlekedési hálózat csomópontjainak engedélyezése során a tájképet befolyásoló mérnöki műtárgyak tájba illesztését biztosítani kell:
a) Ezen építmények terveit csak a Békéscsaba Megyei Jogú Város által működtetett Építészeti Műszaki Tervtanács jóváhagyó véleményezése után lehet engedélyezni.
b) A tervtanácsi véleményt szakértő közreműködésével kell kialakítani.
c) A tervtanácsi véleményezéshez a műtárgy terveit több változatban kell kidolgozni.
d) A létesítmények tervezésekor látványtervet kell készíteni.
e) A városba bevezető utakat keresztező felüljárók erősítsék a városkapu jelleget, reklámfelületként nem használhatók fel.
f) A felüljáróktól 100 m-en belül reklám poszterek nem létesíthetők.
Az élővilág védelme
32. § (1) A település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján lehet. Az engedélyt a Polgármesteri Hivatal fakivágási terv-szakvélemény elbírálása alapján adhatja ki. Ennek tartozéka szakértő által készített műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágásra kerülő fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás okának és a pótlás módjának ismertetése.
(2) Fakivágás esetén a kivágott fát legalább a törzsátmérője mértékéig pótolni kell. Amennyiben a pótolandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők, vagy csak részben helyezhetők el hely hiányában, vagy egyéb okból, úgy a pótlást a Polgármesteri Hivatal által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezőt terheli.
(3) A fakivágási engedélyre és pótlásra vonatkozó előírások gyümölcsfákra nem vonatkoznak. Nem vonatkozik továbbá a vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó erdőterületekre, ahol a fakitermelési és erdősítési munkákat az Erdőgazdálkodási üzemterv alapján, és az erdészeti hatóság engedélye és előírásai szerint lehet végezni. Üzemtervezett erdő végleges felszámolása esetén viszont a fapótlás a 2. pont szerint kötelező.
(4) A természetes környezet tudatos fejlesztése érdekében a Vt, Vk, Gksz, K-S, K-T, K-EÜ, K-O, K-V, K-NK építési övezetekben kertépítészeti terv a tervtanács vagy főépítész javaslatára benyújtandó. Ennek tartalmi követelményei: M=1:200, 1:250 léptékű helyszínrajz, a jellemző tereppontok magasságának megjelölése, a tervezett növényelrendezés, a domináns növény fafajok, műtárgyak, burkolatok ábrázolása, műszaki leírás terület kimutatási számításokkal.
(5) A település fasorainak védelme és fejlesztése érdekében fasor-fejlesztési terv készítendő, illetve folyamatosan karbantartandó. A fasorokat érintő út és közműépítés csak a fasor-fejlesztési tervvel összhangban végezhető.
(6) A beépítésre nem szánt területek élővilága (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetve funkcióit nem veszélyezteti.
(7) A külterületi közutak mentén a tájképi és az ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése és fenntartása szükséges.
Hulladék-ártalmatlanítás és –elhelyezés
33. § (1) Települési (kommunális) hulladékot csak a SZT-ben erre a célra kijelölt területen - a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított, engedéllyel rendelkező létesítményben - szabad elhelyezni.
(2) A város közigazgatási területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező – a vonatkozó jogszabályok szerinti – veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül kell tárolni.
(3) Veszélyes hulladékok lerakó, vagy ártalmatlanító helyre szállításáról – auditált szakvállalkozó bevonásával – a keletkeztetőnek - a hulladék tulajdonosának - kell gondoskodni, az illetékes környezetvédelmi hatóság ellenőrzése mellett.
(4)103 A környezet védelme érdekében – a kijelölt hulladéklerakó-helyek kivételével – a város közigazgatási területén új hulladék (szemét) lerakóhely csak környezetvédelmi engedély, továbbá más illetékes szakhatóságok engedélyével kiadott építési engedély szerint létesíthető.
(5) A hulladéklerakó környezetvédelmi hatásterülete a telep kerítésétől mért 500 m-es területsáv. A hatásterületen belül újabb építmény csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával helyezhető el.
(6)104 A szennyvíztisztító telep körül a levegőt érő hatások, illetve a levegő közvetítésével terjedő hatások közvetlen védelmi övezete egy, a szagforrások területének szagkibocsátási súlypontja körüli 300 m sugarú kör. A védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, szociális és igazgatási épület (kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő, légszennyező források működésével összefüggő építményt).
Környezeti zaj és rezgés elleni védelem
34. § (1) A település területén nem helyezhető el olyan új építmény, amely a területhasználatra vonatkozóan megengedett zaj-határértékek túllépését okozza.
(2) A település területén az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajvédelmi jogszabály határértékeit. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a megfelelő zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj és rezgésterhelésből származó kárelhárítás a káros hatás keltőjének feladata. A védelem-elhárítás módját az illetékes környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni.
(3) A tervezett utak és vasútvonalak térségében a közlekedésből eredő zaj elleni védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó határértékek a védendő létesítmény (pl. lakóépület) falától mért 2m-es távolságban betarthatók legyenek.
(4) Amennyiben a közlekedésből eredő, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés védőberendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhető, úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helységhasználattól függően meghatározott határértékek betartása biztosítandó.
(5) Az összefüggő lakóterületeken külön önkormányzati rendeletben meghatározott csendvédelmi övezetek alakíthatók ki. A csendvédelmi övezetekben maximum 5dB’A’-val szigorúbb határértékek írhatók elő a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban előírt határértékeknél.
(6) Energia termelési célú szélerőmű létesítése
a) csak a város külterületének Békéscsaba - Budapest illetve Békéscsaba - Kétegyháza vasútvonaltól nyugatra eső részén,
b) csak annak határától mérve minden irányban legalább 1000 m szélességű, az építtető által kialakított védőterülettel körülvett, főúttól legalább 1,1 szeres dőléstávolságra kialakított üzemi területen
c) csak akkor, ha várossziluett vizsgálat igazolja, hogy a létesítmény egyik közúti és vasúti megközelítési irányból sem jelenik meg a városközpont sziluettjében,
d) csak a szabályozási terv megfelelő módosításával
engedélyezhető.
(7) Azoknál az épületeknél, amelyek a vasúti pályáknál előírt védőtávolságon belül valósulnak meg, a zaj és rezgésvédelmet olyan épületszerkezetekkel kell biztosítani, melyek alkalmasak a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos határértékek biztosítására.
A települési környezet védelme
35. § (1) A beépítésre szánt területek 500m-es környezetében nagyüzemi állattartó telep nem létesíthető és nem üzemeltethető.
(2) Vízfelület 500 m-es körzetében állattartó, vagy komposztáló telep nem létesíthető és üzemeltethető.
(3) Az állattartó létesítmények állattartó kapacitását üzemméreti kategóriánként (pl. kisüzem-nagyüzem) külön állattartó rendeletben kell meghatározni.
(4) Mezőgazdasági terület szennyvízzel történő öntözése tilos.
Természeti és művi értékvédelem
Természeti értékek országos védelme
36. §106 (1)107
(2) A közigazgatási területen található kunhalmok országos jelentőségű – ex lege – védett természeti emlékek.
(3) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek az ún. Natura 2000 területek.108 Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek helyrajzi szám szerinti felsorolását a 2. függelék tartalmazza.”
Természeti értékek helyi védelme109
36/A. § (1) A város közigazgatási területén belül a helyi természeti területeket a 3. függelék tartalmazza.
(2) Az Élővíz-csatornához közvetlenül tartozó mezőgazdasági területen tilos repülőgépes vegyszerezést végezni, valamint más, a területet károsító tevékenységet folytatni.
(3)110 Az Eg-V, Ee-V és Eo-V övezetekben a tervet legalább a tervezett létesítmény nyilvántartási térképen feltüntetett utakkal határolt környezetére kell kidolgozni, értelemszerűen megfelelő tartalommal. Természetvédelmi, illetve azzal határos terület esetében a tervet az Építészeti Műszaki Tervtanács véleményezi, de az építésügyi hatóság az övezetek más területén is előírhatja az Építészeti Műszaki Tervtanács véleményének kikérését.
(4) Védett természeti területen – a vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ övezeti előírásai mellett – építményeket csak:
a) a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével,
b) a környezetet zavaró és veszélyeztető hatások kizárásával szabad elhelyezni.
(5) A „Helyi jelentőségű természeti érték”-ek védelem alá vont értékeit a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően kell kezelni.
(6) A vandháti vízadó réteg megfúrása, új kutak engedély nélküli létesítése – a vízkészlet mennyiségi védelme érdekében – tilos. A meglévő kutak és telekterületük eredeti funkciójukban megtartandók. A makkosháti vízmű kútjainak vízadó rétegeire kutat telepíteni tilos.
(7) A régészeti érdekű területekről vagy régészeti lelőhelyről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.
(8) Az Ev-V, Eg-V, Ee-V, Eo-V és Má-1v, Má-Mv, Mk-V jellegvédett mezőgazdasági, illetve erdő övezetek, amelyekben bármely épület és egyéb építmény kialakítása során a (9) és (10) bekezdésekben foglaltakat is érvényesíteni kell.
(9)111
(10)112
Művi értékvédelem113
36/B. §
Országos védelem114
36/C. §
Helyi védelemben részesülő egyedi értékek115
36/D. §
Helyi védelem alatt álló területek116
36/E. §
Településkép-védelem117
36/F. §
Egyéb előírások118
Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere
37. § (1)119
(2) A SZT-ben meghatározott kiszolgáló és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet (területrészt) az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok keretei között lejegyezheti.
(3)120
(4)121 Abban az esetben, ha a „feltételhez kötött beépítés” jelű területeken a SZT szerint káros környezeti hatás alakul ki, annak elhárításáig a terület beépítését célzó telekalakítás sem engedélyezhető.
(5)122
(6)123
Sajátos előírások
38. § A HÉSZ előírásait a következőkben felsorolt, a meghatározott területekre érvényes sajátos előírásokkal együtt kell alkalmazni:
(1) A Békéscsaba Ipari Park Szarvasi út – Éva utca – Jonatán utcai kertek északi határa – 0880 hrsz. út közti területére az alábbi sajátos előírások vonatkoznak:
TEÁOR 16 Dohánytermékek gyártása
TEÁOR 17 Textíliák gyártása
TEÁOR 18 Ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és -festés (183 Szőrmekikészítés és -festés, szőrmecikkek gyártása nélkül)
TEÁOR 19 Bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása (191 Bőrcserzés és -kikészítés, nélkül)
TEÁOR 20 Fafeldolgozás (201 Fűrészáru- és falemezgyártás nélkül)
TEÁOR 21 Papír és papírtermékek gyártása (210 Papír és papírtermékek gyártása nélkül)
TEÁOR 22 Kiadói és nyomdaipari tevékenység,hang- és kép- felvételek sokszorosítása
TEÁOR 28 Fémfeldolgozási termékek gyártása
TEÁOR 29 Gépek, gépi berendezések gyártása és javítása
TEÁOR 30 Irodagép- és számítógépgyártás
TEÁOR 31 Villamosipari gépek és készülékek gyártása és javítása (314 Akkumulátor- és szárazelemgyártás nélkül)
TEÁOR 32 Híradástechnikai termékek gyártása és javítása
TEÁOR 33 Műszergyártás és -javítás
TEÁOR 34 Közúti járműgyártás
TEÁOR 35 Egyéb járművek gyártása és javítása
TEÁOR 36 Bútorgyártás, egyéb feldolgozóipari termékek gyártása
TEÁOR 40 Villamosenergia-, gáz- és hőellátás (csak a helyi ellátáshoz szükséges)
TEÁOR 41 Víztermelés, -kezelés és -elosztás (csak a helyi ellátáshoz szükséges)
TEÁOR 45 Építőipar
TEÁOR 51 Nagykereskedelem (közúti jármű- és üzemanyag- kereskedelem nélkül)
TEÁOR 52 Kiskereskedelem (közúti jármű- és üzemanyag- kereskedelem nélkül)
TEÁOR 55 Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás
TEÁOR 60 Szárazföldi és csővezetékes szállítás
TEÁOR 61 Vízi szállítás
TEÁOR 63 A szállítás kiegészítő tevékenységei
TEÁOR 64 Posta és távközlés
TEÁOR 65 Pénzügyi tevékenység, a biztosítás és a nyugdíjalap-kezelés nélkül
TEÁOR 66 Biztosítás és nyugdíjalap-kezelés, a kötelező társadalombiztosítás nélkül
TEÁOR 70 Ingatlanügyletek
TEÁOR 71 Ingóvagyon kölcsönzése
TEÁOR 72 Számítástechnikai és ehhez kapcsolódó tevékenységek
TEÁOR 73 Kutatás és kísérleti fejlesztés
TEÁOR 74 A gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás
TEÁOR 75 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
TEÁOR 80 Oktatás (801 Alapfokú oktatás és óvodai nevelés nélkül)
TEÁOR 85 Egészségügyi és szociális ellátás (851 Humán egészségügyi ellátás: csak a helyi ellátáshoz szükséges, 852 Állategészségügyi tevékenység )
TEÁOR 90 Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás (csak a helyi ellátáshoz szükséges, 902 Hulladékkezelés, köztisztasági tevékenység kivételével)
TEÁOR 91 Tagsági viszonyon alapuló, máshova nem sorolt szervezetek közösségi, társadalmi tevékenysége
TEÁOR 92 Szórakoztató, kulturális és sporttevékenység
TEÁOR 93 Egyéb szolgáltatás (9303 Temetkezés szolgáltatás kivételével)
1. a beavatkozás környezeti hatásaira,
2. a komplex környezeti hatásvizsgálat szükségességére és
3. amennyiben az előfordul a környezetet veszélyeztető anyagok tárolására,
4. az értékelésben arra, hogy az építmény megfelel-e a HÉSZ előírásainak.
5. Az építésügyi hatóság előírhatja, hogy a városrendezési hatástanulmány ki térjen:
- a közlekedési,
- közmű és
- környezetvédelmi kérdésekre,
- városépítészeti és építészeti kérdésekre, továbbá
- a beavatkozás városrendezési hatásainak az engedélyezési eljárás keretében történő megítéléséhez szükséges egyéb kérdésekre is.
Korlátozások 1. Veszélyeztetett területek
A területen annak talajadottságai és a tervezett beavatkozások (talajtakaró, tereplépcsők, rézsűk, töltések, egyéb földművek, stb.) miatt gondos, körültekintő környezet- és műszaki tervezés illetve kivitelezés szükséges. Ennek megfelelően biztosítani kell az alábbiakat:
1. felszíni vízrendezés,
2. csapadékvíz elvezetése,
3. esetleges szivárgó talajvizek lokális rendezése, elvezetése,
4. talajcserék, finomtükrök szükség szerinti tömörítésének megtervezése és megvalósítása,
5. útárkok, vízelvezető rendszerek burkolatának vízzáró megoldása, az altalaj védelme (térburkolatokkal),
6. további vizsgálatok:
- a talajtakaró réteg részletes feltárása fúrással, kutatógödrökkel és fizikai tulajdonságainak részletes laboratóriumi vizsgálata az MSz 15008-1989 előírásai szerint
- az úttervezési előírásoknak megfelelő részletes laboratóriumi vizsgálatok (fagyveszély, CBR%).
7. a területen az arra érzékeny építmények és technológiák esetében aktív szeizmikus tevékenységgel kell számolni.
oldalhatáron álló beépítés esetén: Lf-OK2,
szabadonálló beépítés esetén: Lf-S1,
a kialakult kis telekszélesség miatt ikres beépítés esetén: az épület elhelyezésének kivételével: Lf-OK1
Építési feltételek
39. § (1)124
(2)125
Záró rendelkezések
40. § (1) A HÉSZ rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően indított közigazgatási ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet (HÉSZ) hatályba lépésével egyidejűleg a Békéscsaba Megyei jogú Város területére vonatkozó korábbi Békéscsaba Megyei jogú Város Településrendezési Tervéről szóló 35/2000. (IX. 21.) sz. rendelet és annak módosításai, továbbá a következő önkormányzati rendeletek és szabályozási tervek:
1. 25/2000. (V.11.) Békéscsaba Ipari Park szabályozási terve
2. 26/2000. (V.11.) Andrássy út - Temető sor – Vécsey utca – Tulipán utca által határolt tömb szabályozási terve
3. 6/2001. (II.22.) Szarvasi út – Szabolcs utca – Szerdahelyi út – MÁV vágány által határolt tömb szabályozási terve
4. 15/2002. (VII.11.) Tompa utca – Táncsics utca által határolt terület szabályozási terve
5. 5/2006. (I.26.) Vandháti út – Varságh Béla u. – Zsák u. - elkerülő út közti terület szabályozási terve
6. 5/2006. (I.26.) Belterületi határ – Szarvasi út – elkerülő út – 0782, 0770 és 0766 hrsz. utak és a 0793/7 hrsz. csatorna közti terület szabályozási terve
7. 5/2006. (I.26.) Gyulai út – Trófea u. – elkerülő út – Fészek u. közti terület szabályozási terve
8. 18/2006. (VI.8.) Volt Dugonics laktanya szabályozási terve
9. 21/2006. (VII.6.) Téglagyári tavak szabályozási terve
10. 26/2006. (VIII.23.) Szarvasi út - Szekérsor – Vasútvonal – gazdasági területek szabályozási terve
11. 9/2007. (II.19.) Négy önálló terület szabályozási terve
12. 11/2007. (IV.2.) Csaba Center bővítés szabályozási terve
13. 29/2007. (IX.19.) Szarvasi úti „kisdelta” szabályozási terve hatályukat vesztik.
(3)127
(4)128 A rendelet 17. § (6) bekezdésében meghatározott lakás építésére vonatkozó korlátozásokat az Má-1k*, Má-Mk* és Má-Vk * övezetek vonatkozásában csak a szennyvíztisztító telep 2012. évben megindult rekonstrukciója során kialakításra kerülő új szennyvíztisztítási technológia üzembe helyezéséig kell alkalmazni.
(5) A helyi védelem feltételeiről önkormányzati rendeletben kell rendelkezni.
(6)129
(7) A rendelet 2006. február 1-én lép hatályba.
1. melléklet
1. alapfokú ellátás: a lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási-, nevelési-, egészségügyi- és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl.: óvoda, általános iskola, gyermek- és felnőtt házi-orvosi szolgálat: legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság, stb.).
2. állattartás célját szolgáló építmények: állatok elszállásolására, szaporítására, nevelésére szolgáló építmény (ól, akol, istálló, ketrec, karám,...)
3. átépítés: a meglévő épület részleges vagy teljes bontásával végrehajtott átalakítása.
4. belváros: Élővíz-csatorna déli partja, Bajza utca, Bartók Béla utca, Gábor Áron utca, Trefort utca, Illésházi utca, Jókai utca, Luther utca, Kossuth tér, Kiss Ernő utca által körbezárt terület
5. beépítési terv: tömbtelkes építési övezetbe tartozó területen tervezett építés vagy meglévő épület bővítése illetőleg egynél több telket kiszolgáló magánút tervezése esetén elsősorban a terv tervtanácsi bemutatásához készítendő, az egész érintett telektömböt ábrázoló helyszínrajz. Építési munka beépítési tervén ábrázolni kell az építési helyeket amelyen belül az egyes építmények elhelyezhetők, az építési hely beépíthetőségének mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, az út- és közműlétesítményeket, a gépjármű tárolók és várakozóhelyek helyét és a zöldfelületeket, továbbá minden olyan elemet, ami a tervezett építés meglévő beépítéshez való illeszkedésének megítéléséhez szükséges. Magánút kialakítása esetében a tervnek tartalmaznia kell minden olyan adatot, ami szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy a rendelet 14. §-ában foglaltak teljesülnek.
6. egyedi szennyvíztisztítás: a keletkező szennyvizekkel történő önálló -a közcsatorna-rendszertől független - elbánás, tisztítás
7. előírt telekméret: a telek rendeletben meghatározott legkisebb szélessége, mélysége és területe
8. energiaközművek: a közüzemi energia-ellátás (villamos-, gáz-, távhő-, stb.) létesítményei.
9. építészeti-, városrendezési- és környezeti hatástanulmány: építészeti és városrendezési tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkező tervező vagy szakértő által készített olyan szöveges és rajzi (ábrák) munkarészeket tartalmazó dokumentáció, amely a tervezett beépítés megvalósulása után fellépő építészeti, városrendezési és környezeti hatásokat, a tervezett építmények megvalósulásának következményeit egységesen vizsgálja és elemzi. A szakvéleményben ki kell térni a felvetett építészeti, városrendezési probléma tervezett beépítés következményeként fellépő összes olyan probléma ismertetésére, amely hátrányosan befolyásolhatja a természeti vagy az épített környezetet. A szakvéleményben vizsgálni szükséges:
9.1. a tervezett beépítés és szomszédos telkek viszonyát,
9.2. a szomszédos telkek beépíthetőségét a tervezett beépítés megvalósulása esetén,
9.3. a tervezett beavatkozás megvalósítása során alkalmazható építészeti-műszaki megoldásokat,
9.4. a tervezett építészeti-műszaki beavatkozások illeszkedését a telektömb és a tágabb környezet meghatározó építészeti, városépítészeti kialakult rendjéhez és megoldásaihoz,
9.5. a tervezett beavatkozás és a helyi, valamint az országos építési szabályok viszonyát.
10. érintett utcaszakasz: az a közterületek közötti utcaszakasz ahol a tervezett telek, illetve épület áll.
11. fásított parkoló: olyan parkoló, melynek
11.1. a parkoló szegélye mentén (a parkoló területének kontúrja mentén, illetve attól legfeljebb 1,5 méter távolságban) egymástól legfeljebb 12,5 méterenként vagy
11.2. szegélyre merőleges parkolás esetén legfeljebb minden ötödik parkolóhely helyén vagy
11.3. szegéllyel párhuzamos parkolás esetén legfeljebb minden harmadik parkolóhely helyén telepített fákkal kialakított és fenntartott parkoló.
11.4. A kihelyezendő fák faját, illetve tőtávolságát úgy kell meghatározni, hogy, azok tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható korona átmérőjének a kétszeresénél.
12. foghíjtelek: a HÉSZ szempontjából foghíjnak minősül a be nem épített telek, ha a csatlakozó szomszédos tel(k)ek épülettel beépített(ek).
13. gazdasági épület: a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület.
14. gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, kerítés, sövény) vagy 2 méternél nagyobb távolság választja el.
15. gyűjtőút: általában a településszerkezeti egység területén (lakóutak, létesítmények) keletkező közúti forgalmak összegyűjtésére szolgáló út.
16. használati mód: a létesítményben, építményben, helyiségben vagy területen folytatott tevékenység jellemzője (a fentiek használatának jellemző módja).
17. helyi lakosság ellátását szolgáló rendeltetési egység: olyan lakókörzetben (általában gyűjtőútnál magasabb rendű utakkal körülhatárolt lakóterületi egységben) elhelyezkedő, alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, ellátó rendeltetési egység, amely jellemzően csak a lakókörzetben lakókat szolgálja ki, a város más területeiről vagy más településekről jelentős gépjármű forgalmat nem vonz.
18. időszakos használat: építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség nem rendszeres, állandó használata.
19. ipari létesítmény: a TEÁOR alapján ipari termelő tevékenység céljára szolgáló létesítmény
20. iroda: jellemzően információk feldolgozásával, közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás, stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény.
21. irodaépület: jellemzően irodai funkciók elhelyezésére szolgáló épület
22. járműtároló: jármű tárolására szolgáló építmény vagy terület
23. kemping: az üdülés, szabadidő eltöltés - általában ideiglenes-jellegű - építményei, szerkezetei (sátor, lakókocsi, faház, stb.) elhelyezésére szolgáló telep
24. kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt helyi közút.
25. kereskedelmi intézmények: javak és szolgáltatások cseréjét (kereskedelmét) szolgáló létesítmény
26. kereskedelmi szállásépület: szálloda, gyógyszálloda, motel, panzió
27. kialakult telektömb: közterületekkel, beépítésre nem szánt területtel vagy igazgatási határral határolt telkek összessége.
28. kialakult beépítésű telektömb: az a kialakult telektömb, ahol a telkek legalább 75%-a beépített. A beépített telkek arányának számítása során csak azok a telkek vehetők figyelembe, melyeken az építés – építésügyi hatósági engedély alapján – megkezdődött.
29. kiegészítő épület: az övezet elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiegészítő épület (kiegészítő épületnek minősül: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsműhely, árusítópavilon, kazánház.
30. kiegészítő rendeltetés (funkció): az övezet fő rendeltetésének megfelelő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiegészítő rendeltetés.
31. korlátozás (telekalakítási, építési): az egyébként az övezeti és egyéb előírások szerint megengedett telekalakítás, illetve beépítés korlátozása, illetve tilalma.
32. környezetvédelmi hatásterület: a létesítésük idején védőterület kialakítása nélkül telepített káros környezeti hatást előidéző létesítmények olyan - szabályozási tervben külön övezetként kialakított - környezete, amelyben lakás csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával létesíthető.
33. közúthálózat: az országos közutak és az önkormányzati közutak összefüggő rendszere.
34. lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület
35. magánút: az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi szám alatt útként nyilvántartott, a telek és a rajta lévő építmény megközelítését szolgáló magánterület.
36. meglévő épület (a HÉSZ szempontjából): a területen álló épület, függetlenül attól, hogy ideiglenes vagy végleges, továbbá engedély alapján vagy engedély nélkül épült. A szabályozási terv és a HÉSZ szempontjából az építési vagy fennmaradási engedély alapján, illetve engedély nélkül épült, de legalább tíz éve a területen álló épület.
37. mélyfekvésű terület: a környezet felszíni vizeinek szintje alatti, állandóan vagy időszakosan vízzel borított, illetve megfelelő lefolyás nélküli terület
38. mezőgazdasággal kapcsolatos építmény: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei.
39. mezőgazdasági tevékenység: a TEÁOR szerinti a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattartás, erdőgazdaság, vadgazdaság, halászat)
40. mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei.
41. nagy szállítási forgalmú létesítmény: ahol a napi tehergépkocsi-forgalom meghaladja a létesítményre előírt parkolók számának 5%-át.
42. nem zavaró hatású (ipari, kézműipari, raktározási és egyéb) épület, építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből üzemeléséből eredő – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket.
43. növényzettel fedett terület: az a terület (felület), melyet mindig növényzet takar.
44. övezeti határvonal: a különböző övezeteket elválasztó (határ)vonal. Övezeti határvonal választja el az szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetbe sorolt területeket. A telekhatáron húzódó övezeti határvonal - kizárólag azon a szakaszon, amely nem értelmezhető szabályozási vonalként - a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosíthatók. Egyéb módosítás csak szabályozási terv keretében megengedett. (telekhatár módosításával övezeti határvonal, illetve szabályozási vonal nem módosulhat, kivételt képez a már kialakult beépítésű telektömbben a telek közterülettel átellenes (hátsókerti) telekhatárán húzódó, szabályozási vonalnak nem minősülő övezeti határvonal - telekalakítás kapcsán, az övezeti előírások megtartásával – történő módosítása)
45. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m2 -t meghaladó, de legfeljebb 6 m2 alapterületű építmény (a 2 m2 –nél kisebb alapterületű építmény a fülke).
46. saroktelek: legalább két szomszédos telekhatárán közterülettel érintkező telek
47. szabadidő-eltöltés építményei: a pihenés, szórakozás, sportolás építményei (függetlenül attól, hogy területigényes szabad teret, területet - állatkert, vidámpark, sportpályák, strand, sí, evezés, vitorlázás, stb. - vagy zárt teret - squash, fedett uszoda, testedzés, stb. - igényelnek, önálló telken kerülnek-e elhelyezésre, továbbá jelentős zöldfelülettel kerülnek kialakításra).
48. szabályozási vonal: A közhasználatra és a korlátozott (köz)használatra szánt vagy a közhasználat elől elzárt területeket elválasztó vonal. A szabályozási vonalat övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell.
49. szintterületi mutató: a szabályzat szempontjából a telken elhelyezhető (elhelyezett) épület(ek) valamennyi szintjének összes (bruttó) alapterületének (bruttó szintterület) az OTÉK alapján meghatározott számú gépkocsi elhelyezésére szolgáló terepszint alatti gépjárműtároló (garázs) területével, de legfeljebb – gépkocsinként a gépkocsik mozgásához szükséges területekkel együtt – 30 m2 -rel, illetve a lakók terepszint alatti tárolóinak területével, de legfeljebb – lakásonként, a megközelítésre szolgáló területekkel együtt – 15 m2 -rel csökkentett területének és a telek területének hányadosából képzett mutatószám.
50. szolgáltató épület: a TEÁOR szerint és az egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltató tevékenység céljára szolgáló épület.
51. telek be nem építhető része: lásd: területbiztosítás
52. telekhatár: az önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott területeket (telkeket) elválasztó (határ)vonal. A szabályozási- és az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell
53. telektömb: a település területének legalább egy önálló ingatlanként (önálló helyrajzi szám alatt) nyilvántartott és legalább 1 hektár kiterjedésű része, melyet legalább egy oldalán közterület, illetve beépítésre nem szánt terület (belterületi határ) és/vagy az közigazgatási terület határvonala (szomszédos település) határol.
54. telepszerű beépítési mód: zártsorúnak vagy oldalhatáron illetve szabadon állónak nem minősíthető, továbbá az ezen beépítési módok vegyes alkalmazásával kialakult beépítési mód, jellemzően az egy telken elhelyezett több épületből álló lakó- és ipartelepek olyan beépítési módja, amelyben az épületek elhelyezését egy építési hely kijelölésével nem lehet meghatározni.
55. terhelési határérték: a környezetet terhelő káros hatások (légszennyező, sugár, zaj- és rezgéshatású stb.) jogszabályi rendelkezésben vagy hatósági előírásban meghatározott eltűrhető mértéke.
56. területbiztosítás (telek be nem építhető része): ahol a terv távlatán túl (de legalább a HÉSZ hatályba lépésétől számított 10 éven túl) közút kerül elhelyezésre, ott a telek(rész) beépítését a be nem építhető terület figyelembe vételével kell megállapítani, de a területbiztosítás nem teheti lehetetlenné az övezetben megengedett építmények elhelyezését. A HÉSZ szempontjából a területbiztosítás nem minősül építési tilalomnak, illetve építési korlátozásnak.
57. többlakásos lakóépület: kettőnél több lakás elhelyezésére szolgáló épület
58. tömbbelső: a meglévő közterület mentén már túlnyomó részben beépült telkek - újabb telkek kialakítására alkalmas - beépítetlen részének építési telkekké alakítása új közterület(ek) kialakításával
59. tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedő gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás.
60. út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső széle.
61. út területe: az út határai közötti terület.
62. út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók.
63. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás) területének, illetőleg a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása.
64. üdülőegység: üdülés céljára szolgáló rendeltetési egység.
65. üdülőtábor: üdülés céljára szolgáló - általában - ideiglenes építmények és szerkezetek (sátrak) elhelyezésére szolgáló terület, telep.
66. üzemi jellegű: a szabályzat szempontjából üzemi jellegűnek minősül a folyamatosan, folytatólag vagy rendszeresen folytatott és a saját (családi) szükségletek kielégítését meghaladó mértékű tevékenység.
67. városrendezési beavatkozás: a település(rész) szerkezetét, arculatát, jellemzőit megváltoztató beavatkozás.
68. városközpont: a város Élővíz-csatorna - Bánszky u.- Bartók Béla út - Petőfi u. - Andrássy út - Szabó Dezső u. - Illésházi u. - Jókai u. - Luther u. - Kiss Ernő u. által határolt területe, beleértve a határoló utak mindkét oldalát
69. vegyes funkciójú épület: több eltérő rendeltetésű rendeltetési egységet magában foglaló épület
70. veszélyes hulladék: hulladék jogszabály alapján meghatározott minősítése.
71. vízgazdálkodási területek: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás) céljára szolgáló terület.
72. víziállás: (cölöpállás, horgászállás, horgászpad, általában stégjellegű építmény) a meder talajába beépített vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpökre, talpakra) rögzített padozat, amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú (például horgászat, fürdőzés, napozás, tudományos megfigyelés, munkavégzés) használatát teszi lehetővé. A HÉSZ szempontjából csak a felépítmény nélküli víziállás minősül víziállásnak; a felépítményes víziállást épületként kell elbírálni.
73. zajvédelmi kategória: jogszabályban meghatározott kibocsátási határérték.
74. zöldfelület: többségében növényzettel fedett szabad - nem beépített - terület, területrész.
2. melléklet
1. Beépítésre szánt területek építési övezetei
1.1. Lakóterületek:
1.1.1. Ln-1 nagyvárosias lakóterület (zártsorú)
1.1.2. Ln-T1 nagyvárosias lakóterület (telepszerű)
1.1.3. Ln-T2 nagyvárosias lakóterület (telepszerű)
1.1.4. Ln-T3 nagyvárosias lakóterület (telepszerű)
1.1.5. Ln-T4 nagyvárosias lakóterület (telepszerű)
1.1.6. Ln-G garázstelep nagyvárosias lakóterületen (telepszerű)
1.1.7. Lk-OK kisvárosias lakóterület (oldalhatáron álló)
1.1.8. Lk-O kisvárosias lakóterület (oldalhatáron álló)
1.1.9. Lk-OS kisvárosias lakóterület (oldalhatáron álló)
1.1.10. Lk-SK kisvárosias lakóterület (szabadonálló)
1.1.11. Lk-SS kisvárosias lakóterület (szabadonálló)
1.1.12. Lk-IK kisvárosias lakóterület (ikresen csatlakozó)
1.1.13. Lk-ZK kisvárosias lakóterület (zártsorú)
1.1.14. Lk-Z1 kisvárosias lakóterület (zártsorú)
1.1.15. Lk-Z2 kisvárosias lakóterület (zártsorú)
1.1.16. Lk-Z3 kisvárosias lakóterület (zártsorú)
1.1.17. Lk-Z4 kisvárosias lakóterület (zártsorú)
1.1.18. Lk-Z5 kisvárosias lakóterület (zártsorú)
1.1.19. Lk-CK kisvárosias lakóterület (csoportházas zártsorú)
1.1.20. Lk-E kisvárosias lakóterület (csoportházas zártsorú)
1.1.21. Lke-SK kertvárosias lakóterület (szabadonálló)
1.1.21a.130 Lk-SK2 kisvárosias lakóterület (szabadonálló)
1.1.22. Lke-SK2 kertvárosias lakóterület (szabadonálló)
1.1.23. Lke-SK3 kertvárosias lakóterület (szabadonálló)
1.1.23a.131 Lke-SK4 kertvárosias lakóterület (szabadonálló)
1.1.24. Lke-S1 kertvárosias lakóterület (szabadonálló)
1.1.25. Lke-OK kertvárosias lakóterület (oldalhatáron álló)
1.1.26. (Lke-OK*) kertvárosias lakóterület (oldalhatáron álló)
1.1.27. Lke-O kertvárosias lakóterület (oldalhatáron álló)
1.1.28. Lke-IK kertvárosias lakóterület (ikresen csatlakozó)
1.1.29. Lke-ZK kertvárosias lakóterület (zártsorú)
1.1.30. Lf-SK1 falusias lakóterület (szabadonálló)
1.1.31. Lf-SK2 falusias lakóterület (szabadonálló)
1.1.32. Lf-S1 falusias lakóterület (szabadonálló)
1.1.33. Lf-S2 falusias lakóterület (szabadonálló)
1.1.34. Lf-OK1 falusias lakóterület (oldalhatáron álló)
1.1.35. Lf-OK2 falusias lakóterület (oldalhatáron álló)
1.1.36. Lf-O1 falusias lakóterület (oldalhatáron álló)
1.1.37. Lf-O2 falusias lakóterület (oldalhatáron álló)
1.1.38. Lf-Z falusias lakóterület (zártsorú)
1.2. Üdülőterület: Üü -1 üdülőházas terület (szabadonálló)
1.3. Vegyes területek:
1.3.1. Vt-K1 településközpont vegyes terület (zártsorú)
1.3.2. Vt-K2 településközpont vegyes terület (zártsorú)
1.3.3. Vt-1 településközpont vegyes terület (zártsorú)
1.3.4. Vt-2 településközpont vegyes terület (zártsorú)
1.3.5. Vt-3 településközpont vegyes terület (zártsorú)
1.3.6. Vt-4 településközpont vegyes terület (zártsorú)
1.3.7. Vt-5 településközpont vegyes terület (oldalhatáron álló)
1.3.8. Vt-6 településközpont vegyes terület (szabadonálló)
1.3.9. Vt-7 településközpont vegyes terület (szabadonálló)
1.3.10. Vt-8 településközpont vegyes terület (szabadonálló)
1.3.11. Vt-9 településközpont vegyes terület (telepszerű)
1.3.12. Vt-10 településközpont vegyes terület (telepszerű)
1.3.12a.132 Vt-11 településközpont vegyes terület (oldalhatáron álló)
1.3.12b.133 Vt-12 településközpont vegyes terület (zártsorú)
1.3.12c.134 Vt-13 településközpont vegyes terület (telepszerű)
1.3.12d.135 Vt-14 településközpont vegyes terület (zártsorú)
1.3.13. Vk-1 központi vegyes terület (oldalhatáron álló)
1.3.14. Vk-2 központi vegyes terület (oldalhatáron álló)
1.3.15. Vk-3 központi vegyes terület (zártsorú)
1.3.16. Vk-4 központi vegyes terület (szabadonálló)
1.3.17. Vk-5 központi vegyes terület (zártsorú)
1.3.18. Vk-6 központi vegyes terület (zártsorú)
1.3.19. Vk-7 központi vegyes terület (szabadonálló)
1.3.20. Vk-8 központi vegyes terület (zártsorú)
1.3.21. Vk-9 központi vegyes terület (zártsorú)
1.3.22. Vk-10 központi vegyes terület (telepszerű)
1.3.23. Vk-11 központi vegyes terület (telepszerű)
1.3.24. Vk-12 központi vegyes terület (telepszerű)
1.3.25. Vk-13 központi vegyes terület (telepszerű)
1.3.26. Vk-14 központi vegyes terület (telepszerű)
1.3.27. Vk-15 központi vegyes terület (zártsorú)
1.3.28.136 Vk-16 központ vegyes terület (zártsorú)
1.4. Gazdasági területek:
1.4.1. Gksz-1 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló)
1.4.2. Gksz-2 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló)
1.4.3. Gksz-3 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló)
1.4.4. Gksz-4 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló)
1.4.4a. Gksz-5 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló)
1.4.5. Gksz-6 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (zártsorú)
1.4.6. Gksz-7 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló)
1.4.7. Gksz-8 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (zártsorú)
1.4.8. Gksz-9 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (zártsorú)
1.4.9. Gksz-10 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (szabadonálló)
1.4.10. Gksz-11 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (telepszerű)
1.4.11. Gksz-12 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (telepszerű)
1.4.11a. Gksz-13 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (ipari parki)
1.4.11b.137 Gksz-14 gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület (bevásárló központ benzinkúttal)
1.4.12. Gksz-K1 kereskedelmi szolgáltató terület (telepszerű)
1.4.13. Gksz-K2 kereskedelmi szolgáltató terület (zártsorú)
1.4.14. Gipe-K gazdasági, egyéb ipari terület (jellemzően oldalhatáron álló)
1.4.15. Gipe-1 gazdasági, egyéb ipari terület (városgazdálkodás) (szabadonálló)
1.4.16. Gipe-2 gazdasági, egyéb ipari terület (szabadonálló)
1.4.17. Gipe-3 gazdasági, egyéb ipari terület (szabadonálló)
1.4.18. Gipe-4 gazdasági, egyéb ipari terület (mg. üzem, major) (szabadonálló)
1.4.19. Gip-K zavaró hatású iparterület (szabadonálló)
1.5. Különleges területek:
1.5.1. K-S1 különleges terület (sport, szabadidő, strand) (szabadonálló)
1.5.2. K-S2 különleges terület (ifjúsági tábor) (szabadonálló)
1.5.3. K-S3 különleges terület (sport, szabadidő) (szabadonálló)
1.5.4. K-S4 különleges terület (Kórház utcai sportpályák területe) (szabadonálló)
1.5.4a.138 K-S5 különleges terület (szabadon álló)
1.5.4b.139 K-S6 különleges terület (szabadon álló)
1.5.4c.140 K-SK különleges terület (szabadon álló)
1.5.5. K-KZ különleges terület (közlekedési) (szabadonálló)
1.5.6. K-T1 különleges terület (üzemelő temető) (szabadonálló)
1.5.7. K-T2 különleges terület (hősi és lezárt temető) (szabadonálló)
1.5.8. K-EÜ különleges terület (egészségügyi) (szabadonálló)
1.5.9. K-O különleges terület (oktatási) (szabadonálló)
1.5.10. K-V különleges terület (vegyes, konferencia, szabadidő) (szabadonálló)
1.5.11. K-NK különleges terület ( nagy kiterjedésű kereskedelmi) (szabadonálló)
1.5.12. K-H különleges terület (hulladék) (szabadonálló)
1.5.13. K-H1 különleges terület (szennyvíztisztító üzemi területe) (szabadonálló)
1.5.14. K-H2 különleges terület (szennyvíztisztító kiegészítő területe) (szabadonálló)
1.5.15. K-H3 különleges terület (hulladékválogató) (szabadonálló)
1.5.16. K-HT különleges terület (honvédelmi) (szabadonálló)
1.5.17. K-B különleges terület (bánya) (szabadonálló)
1.5.18. K-MÜ különleges terület (mezőgazdasági üzemi terület) (szabadonálló)
2. Beépítésre nem szánt területek övezetei:
2.1. Közlekedési és közműterületek:
2.1.1. KÖ-1 közlekedési terület
2.1.2. KÖ-2 közmű terület
2.2. Zöldterületek: Z közpark
2.3. Erdőterületek:
2.3.1. Ev védelmi rendeltetésű erdőterület
2.3.2. Ev-V jellegvédett védelmi rendeltetésű erdőterület
2.3.3. Eg gazdasági rendeltetésű erdőterület
2.3.4. Eg-V jellegvédett gazdasági rendeltetésű erdőterület
2.3.5. Ee egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület
2.3.6. Ee-V jellegvédett egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület
2.3.7. Eo oktatási rendeltetésű erdőterület
2.3.8. Eo-V jellegvédett oktatási rendeltetésű erdőterület
2.4. Mezőgazdasági területek:
2.4.1. Má-B mezőgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület építmény építési lehetősége nélkül
2.4.2. Má-1 mezőgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület
2.4.3. Má-1k mezőgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület környezetvédelmi korlátozással
2.4.4. Má-V jellegvédett mezőgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület
2.4.5. Má-M meliorált mezőgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület
2.4.6. Má-Mv meliorált mezőgazdasági (nádas, gyep, szántó) terület környezetvédelmi
korlátozással
2.4.7. Mk-B mezőgazdasági (szőlő, kert, gyümölcsös) terület építmény építési lehetőség nélkül
2.4.8. Mk-1 mezőgazdasági (szőlő, kert, gyümölcsös) terület
2.4.9. Mk-V jellegvédett mezőgazdasági (szőlő, kert, gyümölcsös) terület
2.5. Egyéb területek:
2.5.1. V-1 folyóvíz medre és partja, árvízvédelmi töltés területe
2.5.2. V-2 állóvíz medre és partja
2.5.3. V-3 csatorna medre és partja
2.5.4. V-4 árvízvédelmi töltés területe
2.5.5. V-5 vízmű kút területe
2.5.6. V-6 szivattyú állomás területe
2.6. Különleges területek: K-ENB megújuló energiaforrás (napenergia) hasznosításának céljára szolgáló övezet
3. melléklet
4. melléklet
1. Az építési övezetekre / övezetekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét az építési övezetek / övezetek részletes szabályai tartalmazzák.
2. A zöldfelületbe beszámítható a teleknek minden olyan területe, amelyet épület, építmény vagy szilárd burkolat nem fed és azon növényzetet telepítenek, valamint
2.1. az építmény feletti tetőkert,
2.1.1. 20 cm vastagságig nem számítható be,
2.1.2. 20 cm vastagságtól pedig annyi %-ban, ahány cm-rel vastagabb a talajréteg a 20 cm-nél, de legfeljebb 100%-ban
2.2. a vízfelület teljes felülete,
2.3. a személygépkocsi várakozó helye burkolatától függően
2.3.1. 25%-os gyepfelületig nem számítható be,
2.3.2. 26-50%-os gyepfelületű burkolatnál 25%-ban,
2.3.3. 51-75 %-os gyepfelületű burkolatnál 50%-ban, 76-100%-os gyepfelületű burkolatnál 75%- ban,
2.3.4. nem szilárd (szórt murva, kavics) vízáteresztő burkolat 10%-ban.
3. A zöldfelületbe a beton térkő burkolat még akkor sem számítható be, ha az vízáteresztő képességgel bír.
6. melléklet
1.143 Magyarázat a táblázathoz: „K” – kialakult állapothoz igazodó; a zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
|
1 |
Sajátos területhasználat |
Övezeti jel |
Beépítés módja |
Megengedett legkisebb telekterület (m²) |
Megengedett legnagyobb beép. (%) |
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Kialakítandó új telek legkisebb |
Megjegyzés |
|
2 |
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
|||||||||
3 |
Kereskedelmi szolgáltató |
Gksz-1 |
szabadonálló |
1000 |
40 |
7,5 |
0,7 |
25 |
25 |
35 |
|
4 |
Gksz-2 |
szabadonálló |
3000 |
40 |
7,5 |
0,7 |
25 |
35 |
50 |
||
5 |
Gksz-3 |
szabadonálló |
3000 |
50 |
10,5 |
1,2 |
25 |
35 |
50 |
||
6 |
Gksz-4 |
szabadonálló |
3000 |
35 |
7,5 |
0,7 |
35 |
35 |
50 |
||
7 |
Gksz-5 |
szabadonálló |
3000 |
50 |
10,5 |
1 |
25 |
25 |
35 |
||
8 |
Gksz-6 |
zártsorú |
1500 |
50 |
10,5 |
0,7 |
25 |
25 |
35 |
||
9 |
Gksz-7 |
szabadonálló |
1000 |
50 |
7,5 |
0,7 |
25 |
25 |
35 |
||
10 |
Gksz-8 |
zártsorú |
1000 |
50* |
7,5 |
1,2 |
25 |
25 |
35 |
* Saroktelken: 60 |
|
11 |
Gksz-9 |
szabadonálló |
3000 |
40 |
6 |
0,7 |
25 |
35 |
50 |
||
12 |
Gksz-10 |
szabadonálló |
4000 |
40* |
10,5 |
0,7 |
40** |
35 |
60 |
* Saroktelken: 60 |
|
** Saroktelken 25 |
|||||||||||
13 |
Gksz-11 |
telepszerű |
1000 |
40 |
10,5 |
20 |
25 |
35.0 |
|||
14 |
Gksz-13 |
szabadonálló vagy telepszerű |
5000 |
50 |
16 |
1 |
27,5* |
50 |
60 |
*kötelezően háromszintű növényzetként |
|
15 |
Gksz-14 |
szabadonálló |
10000 |
30 |
10,5 |
1 |
20* |
50 |
50 |
* zöldterületen belül lakóterület felé zajelnyelő fal létesítésével |
|
16 |
Gksz-K1 |
telepszerű |
1000 |
60 |
7,5 |
1,0 |
20 |
||||
17 |
Gksz-K2 |
zártsorú |
700 |
k |
9,5 |
1,4 |
k |
20 |
30 |
k-kialakult |
|
18 |
Zavaró |
Gip-K |
Kialakult állapot – csak a szabályozási terv készítésével változtatható* |
||||||||
19 |
Egyéb ipari |
Gipe-K |
Kialakult állapot – csak a szabályozási terv készítésével változtatható* |
||||||||
20 |
Gipe-K1 |
szabadonálló |
K |
50 |
7,5 |
1 |
25 |
K |
K |
||
21 |
Gipe-1 |
szabadonálló |
K |
40 |
4,5 |
0,45 |
25 |
K |
K |
Városgazdálkodás területei |
|
22 |
Gipe-2 |
szabadonálló |
3000 |
50 |
7,5 |
0,6 |
25 |
35 |
50 |
||
23 |
Gipe-3 |
szabadonálló |
3000 |
50 |
10,5 |
1,2 |
25 |
35 |
50 |
||
24 |
Gipe-4 |
szabadonálló |
2500 |
40 |
7,5 |
0,8 |
25 |
K |
K |
Mezőgazdasági üzem, major |
|
25 |
Gipe-5 |
szabadonálló |
10000 |
85 |
16,5 |
2,4 |
5 |
K |
K |
7. melléklet144
1.145 Magyarázat a táblázathoz: „K” – kialakult állapothoz igazodó; a zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.
Sajátos területhasználat |
Övezeti jel |
Beépítés módja |
Meg-enge-dett legki-sebb telek-terü-let (m²) |
Meg-enge-dett legna-gyobb beépí- |
Meg-enge-dett legna-gyobb épít-mény-magas-ság (m) |
Meg-enge-dett legna-gyobb szint-terü-letsű-rűség |
Leg-kisebb zöld-felület |
Kialakítható új telek legkisebb |
Megjegyzés |
||
Szé-les-sége (m) |
Mély-sége (m) |
||||||||||
Nagyvárosias lakó |
Ln-1 |
zártsorú |
1000 |
60 |
13,5 |
3.0 |
15 |
- |
- |
||
Ln-T1 |
telepszerű |
400 |
30 |
35 |
2,4 |
30 |
- |
- |
|||
Ln-T2 |
telepszerű |
400 |
20 |
35 |
1,5 |
40 |
- |
- |
|||
Ln-T3 |
telepszerű |
400 |
40 |
17 |
1,5 |
30 |
- |
- |
|||
Ln-T4 |
telepszerű |
400 |
30 |
17 |
1,5 |
30 |
- |
- |
|||
Ln-G |
telepszerű |
1000 |
60 |
3,5 |
- |
20 |
25 |
35 |
az övezetben csak szgk. tároló építhető |
||
Kisvárosias lakó |
Lk-OK |
K |
K |
40* |
K (6,0**) |
0,8*** |
40 |
K |
K |
*saroktelken: 60 |
|
Lk-O |
oldalhatá- |
700 |
35 |
6,0 |
0,7 |
40 |
14,0 |
30,0 |
|||
Lk-SK |
K |
K |
40 |
K (7,5) |
1,0 |
40 |
K |
K |
|||
Lk-SK2 |
szabadon álló |
400 |
40 |
5,5 |
0,7 |
40 |
16 |
25 |
|||
Lk-IK |
K |
K |
40 |
K (6,0) |
0,8 |
40 |
K |
K |
|||
Lk-ZK |
K |
K |
50* |
K (7,5) |
1,0** |
40*** |
K 8,0 |
K |
*Saroktelken: 70 |
||
Lk-Z1 |
zártsorú |
400 |
40* |
7,5 |
1,0** |
40*** |
10,0 |
25,0 |
*Saroktelken: 70 |
||
Lk-Z2 |
zártsorú |
400 |
40* |
4,5 |
0,6** |
40*** |
SZT |
SZT |
*saroktelken: 70 |
||
Lk-CK |
K |
K |
60* |
K (6,0) |
1,5 |
20 |
SZT |
SZT |
*- melléképítmény kizárásával |
||
Lk-E |
egyedi |
- |
50 |
4,5 |
0,45 |
20 |
- |
- |
15/2002.(VII.11.) sz. rendelet alapján |
||
Lk-OS |
oldalhatáron álló |
400 |
50 |
6,0 |
1,00 |
40 |
14,0 |
25,0 |
Kizárólagos használat: szociális otthon |
||
Lk-Z3 |
Zártsorú |
400 |
40 |
5,5 |
0,8 |
40 |
14 |
25 |
*saroktelken: 70 |
||
Lk-Z4 |
Zártsorú |
200 |
50 |
7,0 |
1,5 |
20 |
6 |
25 |
|||
Lk-Z5 |
Zártsorú |
100 |
50 |
6,0 |
1,5 |
20 |
6 |
12 |
Csak garázsok építésénél alakítható telkek részére |
||
Lke-OK |
K |
K |
30 |
K (4,5) |
0,45 |
50 |
K |
K |
|||
Kertvárosias lakó |
Lke-O |
oldalhatáron álló |
700 |
30 |
4,5 |
0,45 |
50 |
16,0 |
40,0 |
||
Lke-SK |
K |
K |
30 |
K (6,0) |
0,6 |
50 |
K |
K |
|||
Lke-S1 |
szabadon |
700 |
30 |
4,5 |
0,45 |
50 |
18,0 |
30 |
|||
Lke-SK2 |
K |
2000 |
20 |
K (6,0) |
0,4 |
55 |
18 |
50 |
|||
Lke-SK3 |
K |
K |
20 |
K |
0,3 |
75 |
K |
K |
állattartási |
||
Lke-SK4 |
szabadon álló |
3000 |
35 |
6,0 |
0,5 |
45 |
50 |
50 |
|||
Lke-IK |
K |
K |
30 |
K (6,0) |
0,6 |
50 |
K |
K |
|||
Lke-zk |
K |
400 |
30* |
K (5,5) |
0,45** |
50 |
10.0 |
30.0 |
OTÉK 25. § eltérési engedély alapján: |
||
Lf-OK1 |
K |
700 |
30 |
K (4,5) |
0,45 |
40 |
K |
K |
|||
Falusias lakó |
Lf-OK2 |
K |
750 |
30 |
K (4,5) |
0,45 |
40 |
K |
K |
||
Lf-O1 |
oldalhatáron álló |
900 |
30 |
4,5 |
0,45 |
40 |
16,0 |
50,0 |
|||
Lf-O2 |
oldalhatáron álló |
1500 |
30 |
4,5 |
0,45 |
40 |
22,0 |
60,0 |
|||
Lf-SK1 |
K |
700 |
30 |
K (4,5) |
0,45 |
40 |
K |
K |
|||
Lf-SK2 |
K |
2000 |
20 |
K (0,3) |
0,45 |
40 |
K |
K |
|||
Lf-s1 |
szabadon álló |
900 |
30 |
4,5 |
0,45 |
40 |
18,0 |
50,0 |
|||
Lf-S2 |
szabadon álló |
1500 |
20 |
4,5 |
0,45 |
40 |
20,0 |
70,0 |
|||
Lf-Z |
zártsorú |
700 |
30 |
K (4,5) |
0,45 |
40 |
14,0 |
40,0 |
Az övezet területén az épületek 3,0 m széles hézaggal is elhelyezhetők, de a hézag felé csak zárt homlokzat létesíthető. |
||
Lf-ZK |
zártsorú* |
700 |
30 |
4,5 |
0,6 |
40 |
K |
K |
*előkert nélkül |
||
Üdülőházas |
Üü-S1 |
szabadon-álló |
1500 |
30 |
10,5 |
1,0 |
40 |
20,0 |
40,0 |
8. melléklet146
1. Magyarázat a táblázathoz: „K” – kialakult állapothoz igazodó; a zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.
Sajátos terület |
Övezeti jel |
Beépítés módja |
Meg-engedett legki-sebb telek-terület (m²) |
Megen-gedett legna-gyobb beépí- |
Megen-gedett legna-gyobb épít-mény-magas-ság (m) |
Megen-gedett legna-gyobb szint-terület-sűrűség |
Legki-sebb zöld-felület (%) |
Kialakítható új telek legkisebb |
Megjegyzés |
|
Széles-sége (m) |
Mély-sége (m) |
|||||||||
Településközpont vegyes |
Vt-K1 |
K |
K |
50* |
K |
1,75 |
15 |
10,0 |
K |
*Lakásokat is tar- tartalmazó ép.-nél: 40, Saroktelken: 80 |
Vt-K2 |
K |
K |
75* |
K |
1,75 |
15 |
10,0 |
K |
* Saroktelken: 80 |
|
Vt-1 |
zártsorú |
K |
40* |
7,5 |
1,0** |
20 |
8,0 |
K |
*Saroktelken: 80 |
|
Vt-2 |
zártsorú |
K |
40* |
14,0 |
1,4** |
20 |
10,0 |
K |
*Saroktelken: 80 |
|
Vt-3 |
zártsorú |
K |
40* |
13,5 |
1,8 |
20 |
10,0 |
K |
*Saroktelken: 80 |
|
Vt-4 |
zártsorú |
1000 |
40* |
K |
1,0** |
20 |
16,0 |
30,0 |
*Saroktelken: 60 |
|
Vt-5 |
K |
K |
40 |
K |
1,0 |
20 |
K |
K |
||
Vt-6 |
szabadon |
2000 |
35 |
12,5 |
1,2 |
25 |
35,0 |
35,0 |
Min. ép.m.: 6,5 m |
|
Vt-7 |
szabadon |
1500 |
40 |
4,5 |
0,15 |
40 |
- |
- |
||
Vt-8 |
szabadon álló |
400 |
35 |
7,5 |
1,0 |
25 |
12 |
30 |
||
Vt-9 |
zártsorú |
1000 |
40* |
16,5 |
2,4 |
20 |
K |
K |
*Saroktelken: 80 |
|
Vt-10 |
telepszerű |
3000 |
80 |
14,0 |
2,4 |
10 |
30,0 |
30,0 |
||
Vt-11 |
K |
K |
50 |
7,5* |
1,5 |
20 |
14 |
K |
*Tornaterem építése esetén a közterület és a szomszédos telkek felőli 6 méteres sávban a homlokzatmagasság <6,0 m, egyéb helyen 10,5 m |
|
Vt-12 |
Z |
K |
50* |
K |
1,75 |
15 |
10,0 |
K |
||
Vt-13 |
telepszerű |
800 |
40 |
7,5* |
1,5 |
15 |
16,0 |
50,0 |
*kivéve a hirdető berendezések építményeit |
|
Vt-14 |
zártsorú |
1000 |
50 |
10,5 |
2 |
20 |
12 |
30 |
||
Vk-1 |
oldalhatá- |
500 |
40 |
6,0* |
0,8** |
30 |
14,0 |
25,0 |
A Luther M. út mentén: |
|
Vk-2 |
oldalhatá- |
1000 |
30 |
7,5 |
0,75 |
35 |
16,0 |
30,0 |
||
Vk-3 |
zártsorú |
1000 |
60* |
13,5 |
2,4 |
20 |
12,0 |
30,0 |
* Saroktelken: 75 |
|
Vk-4 |
szabadon |
1000 |
30 |
7,5 |
0,75 |
35 |
20,0 |
30,0 |
||
Vk-5 |
zártsorú |
5000 |
85 |
9,5 |
2,0 |
10 |
40,0 |
40,0 |
Min. ép.m.: 6,5 m |
|
Vk-6 |
zártsorú |
1200 |
75 |
10,5 |
2,4 |
10 |
25,0 |
25,0 |
26/2000.(V.11.) sz. rendelet szerint |
|
Vk-7 |
szabadon álló |
2000 |
40 |
4,5 |
0,7 |
30 |
18,0 |
40,0 |
Külterületen |
|
Vk-8 |
zártsorú |
3000 |
60* |
16,5 |
3,5 |
20(*10) |
30 |
30 |
*Saroktelken: 80 |
|
Vk-9 |
zártsorú |
400 |
60* |
12,5 |
2,4 |
20(*10) |
12 |
25 |
*Saroktelken: 80 |
|
Vk-10 |
telepszerű |
750 |
35 |
10,5 |
2,4 |
33 |
12,0 |
30,0 |
||
Vk-11 |
telepszerű |
750 |
35 |
7,5 |
2,0 |
33 |
12,0 |
30,0 |
||
Vk-12 |
telepszerű |
1000 |
50 |
20,0 |
3,5 |
25 |
20,0 |
30,0 |
||
Vk-13 |
telepszerű |
3000 |
40 |
14,0 |
2,4 |
30 |
30 |
30 |
||
Vk-14 |
zártsorú |
400 |
85 |
7,5 |
2,4 |
8 |
- |
- |
||
Vk-15 |
zártsorú |
400 |
80 |
14,0 |
3,0 |
a be nem |
20 |
20 |
A terepszint alatt a telek legfeljebb |
|
Vk-16 |
zártsorú |
1000 |
50 |
10,5 |
2 |
20 |
30 |
30 |
9. melléklet az 5/2006. (I. 26.) önkormányzati rendelethez147
Sajátos terület |
Övezeti jel |
Beépítés módja |
Megengedett legkisebb telekterület (m²) |
Megengedett legnagyobb beép. (%) |
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Kialakítandó új telek legkisebb |
Megjegyzés |
|
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
|||||||||
Külön-leges |
K-S1 |
szabadon álló |
3000 |
15 |
6,0 |
0,3 |
50 |
35,0 |
50,0 |
|
K-S2 |
szabadon álló |
5000 |
20 |
10,5 |
0,45 |
40 |
50,0 |
80,0 |
||
K-S3 |
szabadon álló |
5000 |
30 |
10,5 |
0,9 |
40 |
50,0 |
80,0 |
||
K-S4 |
szabadon álló |
3000 |
15 |
15,00* |
0,3 |
50 |
35 |
50 |
*amely a 101,00 mBf magassá-got a meglévő és megmaradó világítás-technikai építmények kivételével sehol sem haladhatja meg. |
|
K-S5 |
szabadon |
10000 |
10 |
3,5 |
0,2 |
50 |
35 |
50 |
||
K-S6 |
telepszerű |
10000 |
40 |
20* |
1,0 |
40 |
35 |
50 |
*az oldalkert meglévő épületek között telekalakítás esetén 8 méterig csökkenthető |
|
K-SK |
szabadon álló |
K(2000) |
10 |
3,5 |
0,2 |
60 |
K |
K |
||
K-KZ |
szabadon álló |
1000 |
10 |
6,0* |
0,2 |
40 |
25,0 |
35,0 |
* legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhető |
|
K-T1 |
szabadon álló |
K |
10 |
6,0* |
0,15 |
60 |
K |
K |
* a beépített terület 5%-án 10,5 m-ig növelhető |
|
K-T2 |
szabadon álló |
K |
5,0 |
6,0* |
0,05 |
60 |
K |
K |
Hősi és lezárt temetők |
|
K-EÜ |
szabadon álló |
1000 |
40 |
20 |
1,2 |
40 |
25,0 |
35,0 |
||
K-EÜ1 |
szabadon álló |
1000 |
40 |
6 |
1,2 |
45 |
25 |
35 |
||
K-O |
szabadon álló |
1000 |
30 |
15 |
1,0 |
40 |
25,0 |
35,0 |
||
K-V |
szabadon álló |
3000 |
25 |
10,5 |
0,75 |
50 |
35,0 |
50.0 |
||
K-NK |
szabadon álló |
5000 |
35 |
10,5 |
0,8 |
40 |
35,0 |
50,0 |
||
K-MÜ |
telepszerű |
2500 |
40 |
7,5* |
1,0 |
40 |
30 |
50 |
*legfeljebb a mezőgazdasági terménytároláshoz és takarmányok előállításához technológiailag szükséges méretig növelhető |
|
K-H |
szabadon álló |
50000 |
10 |
8* |
0,5 |
80** |
100 |
100 |
*legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhető |
|
K-H1 |
telepszerű |
5000 |
40 |
12,00* |
0,8 |
40 |
50,0 |
80,0 |
*legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhető |
|
K-H2 |
telepszerű |
5000 |
40 |
10,50* |
0,8 |
40 |
50,0 |
80,0 |
*legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhető |
|
K-H3 |
szabadon álló |
10000 |
40 |
12,00* |
2,0 |
40 |
50,0 |
50,0 |
*legfeljebb a technológiailag |
|
K-HT |
szabadon álló |
ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, csak új szabályozási terv készítésével változtatható |
||||||||
K-B |
szabadon álló |
csak a szabályozási terv készítésével változtatható |
||||||||
K-EN |
szabadon álló |
10000 |
40 |
20 |
1,0 |
40 |
35 |
50 |
a telken sportpálya is létesíthető |
Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rendelet. Hatályos 2011. X. 23.
Módosította a 6/2021. (III. 1.) önk. rendelet. Hatályos 2021. III. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I. 31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1. A 2. § (2) bekezdés a) pont af) alpontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2022. (V. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § (2) bekezdés a) pont ah) alpontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I. 31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 19/2008. (III. 31.) önk. rend. 1. § (3) Hatályos 2008. 04.01-től
Hatályon kívül helyezte a 19/2008. (III. 31.) önk. rend. 1. § (3) Hatályos 2008. 04.01-től
Hatályon kívül helyezte a 29/2010. (XI. 22.) önk. rend. 16. § (2)
Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 27. §-a. Hatályos 2011. X. 23.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I. 31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23.
Létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23.
Létrehozta a 26/2016. (VIII.29.) Önk. rendelet. Hatályos:2016.IX.14.
Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk.rend. 3.§-a. Hatályos 2011. X. 23.
Hatályon kívül helyezte a 29/2010.(XI. 22.) önk. rend.16 § (2)
Hatályon kívül helyezte a 29/2010. (XI. 22.) önk. rend.16 § (2)
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II. 22.) önk. rend. 4. § (5) Hatályos 2010. 03.01-től
Módosította a 29/2010.(XI. 22.) önk.rend. 1§. Hatályos 2010. XI. 22.
Az 5. § (1) bekezdés d) pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-a szerint módosított szöveg.
Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos 2011. X. 23-tól.
Létrehozta az 1/2017. (II. 1.) önk. rend. 1. §-a. Hatályos 2017. II. 16-tól.
Létrehozta a 22/2011. (IX.23.) önk. rend. 6§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
Módosította a 6/2021.(III. 1.) önk. rendelet. Hatályos 2021. III. 1.
Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Módosította 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Létrehozta a 22/2011. (IX.23.) önk. rend. 7§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
A 10. § (1) bekezdés b) pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés c) pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 17/2019.(VIII.16.) önk.rend.1.§ Hatályos:2019.VIII.17.
Hatályon kívül helyezve
Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
A 10. § (5) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 17/2019.(VIII.16.) önk.rend.3.§ Hatályos:2019.VIII.17. A 11. § (1) bekezdés a) pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés b) pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2022. (V. 3.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés a) pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2023. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (4) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2022. (V. 3.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (7) bekezdés c) pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2023. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 16/2019. (VI.24.) önk. rend. 1. §-a. Hatályos 2019. VI. 25-től.
Módosította a 7/2014. (III. 5.) önk. rend. 1. §-a. Hatályos 2014. március 6-tól.
Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 9§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II. 22.) önk. rend. 13. § (2) Hatályos 2010. 03.01-től
Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II. 22.) önk. rend. 13. § (4) Hatályos 2010. 03.01-től
Módosította a 22/2015. (XI. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2015. XII. 3.
A teljes szakaszt létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 10§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
Létrehozta a 42/2017. (XI. 27.) önk. rendelet. Hatályos 2017. XII. 15-től
- a 122/2004. (X.15.) „Villamos mű biztonsági övezetéről” c. GKM rendelet, - a hatályos MSZ 151-es (villamosmű létesítési, megközelítési, keresztezési) szabványsorozat, - és a hatályos MSZ 7487-es (közmű és egyéb vezeték elrendezése közterületen) szabványsorozat előírásait,
Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II. 22.) önk. rend. 15. § (5) Hatályos 2010. 03.01-től
Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II.22.) önk. rend. 15. § (5) Hatályos 2010. 03.01-től
Módosította a 22/2015. (XI. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2015. XII. 3.
Módosította a 42/2017. (XI. 27.) önk. rendelet. Hatályos 2017. XII. 15-től
Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
A bekezdést létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 11§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
A bekezdést létrehozta a 6/2021. (III. 1.) önk. rend. Hatályos 2021. III. 1.
Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 12. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 13. §-a. Hatályos 2011 okt. 23-tól.
Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 13. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
Módosította a 11/2019. (IV. 26.) önk. rend. 3.§-a. Hatályos 2019. V. 11-től
Létrehozta (ebben a szakaszban) a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 13. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
A bekezdést létrehozta a 22./2012.(V.29.) önk. rendelet. Hatályos 2012. jún.25-től.
Módosította a 22/2012. (V. 29.) önk. rend. 6.§-a. Hatályos 2012 jún.25-től.
Módosította a 29/2010.(XI. 22.) önk. rend. 2.§ (4)Hatályos: 2010. XI. 22.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk. rend. 2.§ (4) Hatályos: 2010.XI.22.
Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 14. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Létrehozta a 16/2019. (VI.24) önk. rend. Hatályos 2019. VI.25-től
Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Létrehozta a 32/2013.(XI.25.) önk. rendelet 2.§ Hatályos 2013. XII. 15.
Létrehozta a 32/2013.(XI.25.) önk. rendelet 2.§ Hatályos 2013. XII. 15.
Létrehozta a 32/2013.(XI.25.) önk. rendelet 2.§ Hatályos 2013. XII. 15.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Létrehozta a 32/2013.(XI.25.) önk. rendelet 2.§ Hatályos 2013. XII. 15.
Létrehozta a 32/2013.(XI.25.) önk. rendelet 2.§ Hatályos 2013. XII. 15.
Létrehozta a 16/2019. (VI.24.) önk. rend. Hatályos 2019. VI.25-től.
Létrehozta a 16/2019. (VI.24.) önk. rend. Hatályos 2019. VI.25-től.
Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 15. §-a. Hatályos 2011. X. 23-tól.
Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 16. §-a. Hatályos 2011. X. 23-tól.
Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Módosította a 6/2021. (III. 1.) önk. rendelet. Hatályos 2021. III. 1.
Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.10.§ Hatályos:2010.XI.22.
Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.11.§ Hatályos:2010.XI.22.
Módosította a 22/2015. (XI. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2015. XII. 3.
Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 17. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 18. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
A Natura 2000 területekre a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletelőírásai vonatkoznak.
Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 19. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 25. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól
Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
Hatályon kívül helyezve
Hatályon kívül helyezte a 19/2008. (III. 31.) önk. rend. 1. § (37) Hatályos 2008. 04.01-től
Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 26. §-a. Hatályos 2011. X. 23-tól
Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
Létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
Hatályon kívül helyezte a 19/2008. (III. 31.) önk. rend. 1. § (38) Hatályos 2008. 04.01-től
A 2. melléklet 1.1.21a. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdés - 1. melléklet 1. pontja iktatta be.
A 2. melléklet 1.1.23a. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet 1.3.12a. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdés - 1. melléklet 2. pontja iktatta be.
A 2. melléklet 1.3.12b. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdés - 1. melléklet 2. pontja iktatta be.
A 2. melléklet 1.3.12c. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdés - 1. melléklet 2. pontja iktatta be.
A 2. melléklet 1.3.12d. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdés - 1. melléklet 2. pontja iktatta be.
A 2. melléklet 1.3.28. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdés - 1. melléklet 3. pontja iktatta be.
A 2. melléklet 1.4.11b. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2023. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet 1.5.4a. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet 1.5.4b. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet 1.5.4c. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2022. (III. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2022. (V. 3.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdés - 4. mellékletével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2022. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2022. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2023. (IV. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2023. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2024. (VII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet címe a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2022. (V. 3.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet 1. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2023. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. mellékletet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdés - 2. melléklete iktatta be.
Az 1. pontot Békéscsaba Megyei Jogú város Önkormányzat Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete módosította. A 7. melléklet 1. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. mellékletet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdés - 3. melléklete iktatta be.
A 9. mellékletet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdése iktatta be.