Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2009.(VII.27.) önkormányzati rendelete
Bicske helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2023. 02. 15- 2023. 12. 15Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2009.(VII.27.) önkormányzati rendelete
Bicske helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről1
Bicske Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes települési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 40. § (1) bekezdésében biztosított, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet területi hatálya
1. § (1) A jelen rendelet hatálya Bicske Város közigazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat, kötelezettségeket és előírásokat fogalmazza meg.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
1/A. §3 E rendelet alkalmazásában:
a) földrészlet: a Földhivatalnál egy helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület
b) főépület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, az építési övezetnek megfelelő rendeltetésű, meghatározó utcaképet adó épület
c) hagyományos szerkezet és kialakítás: tradicionális építőanyagok (tégla, kő, fa, cserépfedés /esetleg pala, hullámpala kivételével/) alkalmazása, illetőleg az építészeti hagyományokhoz alkalmazkodó külső megjelenés
d) háromszintű növénytelepítés: az a növénytelepítés, amikor a zöldfelület területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre”
e) házikert: az építési telek be nem építhető, kertként hasznosítandó hátsó része, melyen belül legfeljebb melléképítmények elhelyezése engedélyezhető
f) intézmény: jellemzően közösségi célú, közhasználatú funkció, illetőleg annak teret biztosító épület
g) melléképület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten – az övezeti előírások szerint – főépületnek nem minősülő épület, mely a főépület rendeltetés szerinti használatát egészíti ki
h) beültetési kötelezettségű terület: a beültetési kötelezettségű területen háromszintű növényzet telepítendő a létesítmény használatba vételi engedélyéig. Az előkertben jelölt beültetési kötelezettségű területen legfeljebb kapusfülke és a beültetési kötelezettségű területet keresztirányban keresztező út létesíthető.
i) kertépítészeti terv: a kert, ill. zöldfelület kialakítására vonatkozó műszaki terv, melynek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, szükség esetén részletterveket, és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.
A rendelet alkalmazása
2. § (1)4 A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel (T-2/a-d, T-3/a-d, T-4/a-r) valamint az 1-34. melléklettel együtt kell alkalmazni.
(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló hatályos jogszabályban5 meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(3) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint történhet.
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület-előkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
(5) Épület építése csak olyan építési telken engedélyezhető, amely közútról, vagy erre a célra kialakított, önálló helyrajzi számmal rendelkező közcélú magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető.
(6)6 A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el a Rendelet 1-6. mellékleteiben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekszélességként meghatározott értéket.
(7)7 Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést (szabályozást), kisajátítást, kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.
Szabályozási elemek
3. § (1) A szabályozási tervlapokon alaptérképi elemek, továbbá szabályozási elemek szerepelnek:
A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása
4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek általában, de nem kizárólag a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában, de nem kizárólag a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:
a) nagyvárosias lakóterület,
b) kisvárosias lakóterület,
c) kertvárosias lakóterület,
d) falusias lakóterület,
e)8 hétvégi házas terület,
f) településközpont vegyes terület,
g) központi vegyes terület,
h) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
i) ipari gazdasági terület (egyéb ipari terület),
j) különleges területek:
ja) különleges terület – egyedi jelentőségű intézmények területe,
jb) különleges terület – nagykiterjedésű szolgáltató, vendéglátó funkciójú terület,
jc) különleges terület – rekreációs célú terület,
jd) különleges terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület,
je) különleges terület – temető terület,
jf) különleges terület – golfpálya terület,
jg) különleges terület – hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló terület,
jh) különleges terület – bányaterület,
ji) különleges terület – honvédelmi területek.
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:
A belterületi határ módosítása
5. § A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembevételével.
A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI
A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
6. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. Bicske lakóterületei a
Nagyvárosias lakóterület építési övezete (Ln1-Ln3)
7. § (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhetők még a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint kivételesen szálláshely szolgáltató épület és igazgatási épület. A kivételesen elhelyezhető épületek csak az építési övezetre általánosan jellemző kapacitással, beépítéssel és környezeti feltételekkel létesíthetők.
(2) A nagyvárosias lakóterület építési övezetének előírásai (a szabályozási tervlap szerint):
Építési |
legkisebb kialakíth. |
legkisebb kialakíth. |
megeng. |
megeng. |
legkisebb zöldfelület |
beépí-tési |
legkisebb-legnagyobb |
max. |
Ln1 |
15.000 |
80 |
35* |
3,0 |
35 |
SZ |
12,5-18,0 |
- |
Ln2 |
2500 |
60 |
50 |
3,0 |
20 |
Z |
12,5-16,0 |
- |
Ln3 |
10.000 |
60 |
60 |
3,0 |
20 |
SZ |
12,5-16,0 |
- |
Kisvárosias lakóterület építési övezete (Lk1-Lk9)
8. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 10,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhetők még a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint kivételesen szálláshely szolgáltató épület és igazgatási épület. A kivételesen elhelyezhető épületek csak az építési övezetre általánosan jellemző kapacitással, beépítéssel és környezeti feltételekkel létesíthetők.
(2)10 A kisvárosias lakóterület építési övezeteinek előírásait a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az 1. mellékletben az Lk7, Lk8, Lk9 a Póc-tetőn alkalmazott építési övezeteket, az SZ szabadon álló beépítési módot, a Z: zártsorú beépítési módot jelöli.
(3)11 Az építési övezetekben „melléképület” nem létesíthető. Új építésnél a magastető kialakítása kötelező; meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés engedélyezhető. Az övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1.számú melléklet 67. pontja szerinti b, c, d, e, f, g, h, i, j és l jelű építmények nem helyezhetők el.
(4) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépíthetőség mértékéig engedélyezhető.
(5) Speciális előírások az Lk1 jelű építési övezeten belül:
Kertvárosias lakóterület építési övezete (Lke1– Lke15)
9. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben elhelyezhető:
Falusias lakóterület építési övezete (Lf1, Lf2, Lf3)
10. §16 (1) A falusias lakóterület építési övezetének területén belül elhelyezhető épületek:
Építési |
legkisebb kialakíth. |
legkisebb kialakíth. |
megeng. |
megeng. |
legkisebb zöldfelület |
beépí-tési |
legkisebb-legnagyobb |
max. |
Lf1 |
800 |
14* |
30 |
0,5 |
40 |
O/K |
3,0-5,0 |
2 |
Lf2 |
800 |
16 |
30 |
0,5 |
40 |
O |
3,0-5,0 |
2 |
Lf3 |
700 |
14* |
30 |
0,5 |
40 |
O/K |
3,0-5,0 |
2 |
Üdülőterület – hétvégi házas terület építési övezete (Üh)
11. §18 (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők továbbá az üdülők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények és sportépítmények.
(2) A hétvégi házas terület építési övezetének előírásait a 3. melléklet tartalmazza. A mellékletben az SZ a szabadonálló beépítési módot jelöli.
(3) Az építési övezetben az épületeket tájba illő módon, kizárólag magastetővel (25-45° közötti hajlásszöggel) lehet kialakítani. A megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 6,0 m.
(4) Terepszint alatti építmények (pince, garázs) elhelyezése a maximális beépíthetőség mértékéig engedélyezhető, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt. Az övezetekben az előkert mérete legalább 5 m, az oldalkert mérete legalább 4 m, a hátsókert mérete legalább 6 m. Melléképítmények közül az építési övezetben az OTÉK 1. sz. melléklet 67. pontja szerinti e, f, g, h, i, j, k és l jelű építmények nem helyezhetők el.
(5) A szabályozási terv szerinti ütemezés betartandó; a második ütem beépítése csak az első ütem legalább 50 %-os beépülését követően engedélyezhető.
(6) Az üdülőterületek zöldfelületeinek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b) az egyes telkek zöldfelületének legalább 75 %-a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazásával alakítandó ki.
A vegyes területekre vonatkozó általános előírások
12. § (1) Bicske vegyes területei:
a) településközpont vegyes terület (Vt-1-Vt-11) (jellemzően helyi települési szintű intézmények, lakóépületek), valamint a
b) központi vegyes terület (Vk1-Vk 7) (jellemzően központi intézmények)
építési övezetbe sorolandók.
(2) A vegyes területeken az épületeket (az épület tömegétől függően) magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani.
(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.
(4)19 Az építési övezetek lakótelkein „melléképület” csak a „főépülettel” egybeépítve létesíthető. Az építési övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontja szerinti, e, f, g, h, i és l jelű építmények nem helyezhetők el.
(5) Közterületen lévő garázsok átminősítése (kereskedelmi, vendéglátó, illetve szolgáltató létesítmény, raktár, illetve műhely céljára) nem engedélyezhető.
(6) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, legalább 30 %-ban áttört kerítés létesíthető.
(7) A kialakult beépítésű építési övezetekben a kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.
(8) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépíthetőség + 10% mértékéig engedélyezhető.
(9) A vegyes területek zöldfelületeinek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintű, két vagy háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombhullató fa telepítendő.
c) új intézményi funkciójú épület kialakítása, meglévő intézmény átalakítása esetén az építési engedélyezési tervnek a kert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia.
Településközpont vegyes terület (Vt1-Vt13)
13. § (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen a vonatkozó hatályos jogszabály20 figyelembevételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény.
(2)21 A településközpont vegyes terület övezeteinek építési előírásait a 4. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben a SZ a szabadonálló, az O az oldalhatáron álló, a, Z a zártsorú beépítési módot jelöli. A Vt6, Vt7, Vt8, Vt9, Vt10, Vt11 a Póc-tetőn alkalmazott építési övezetek előírásait tartalmazza.
(3)22 Speciális előírások a Vt1 jelű építési övezeten belüla Szent István út 8. (hrsz.:2560) ingatlan vonatkozásában:
a) Az épület párkányvonala minimum 1 m-rel legyen alacsonyabban, mint a mellette lévő Kollégiumé.
b) Az utcai homlokzaton csak tetősíkban fekvő ablak létesítése engedélyezhető.
c) A tetőhajlásszög minimum 15˚, maximum 45˚ lehet.
d) Az övezetben az előkert 0 m lehet. (4) Speciális előírások a Vt6 jelű építési övezeten belül:
- Az építési övezet elsősorban nagy zöldfelülettel rendelkező intézmények (kereskedelmi, vendéglátási, idegenforgalmi létesítmények) elhelyezésére szolgál.
(5) Speciális előírások a Vt7 jelű építési övezeten belül:
Központi vegyes terület (Vk1-Vk7)
14. § A Vk jelű központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek (a vonatkozó, hatályos jogszabály26 szerinti építmények) elhelyezésére szolgál (városközpont területe). Az elhelyezendő épületeket lehetőség szerint magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani.
(2) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Építési |
legkisebb kialakíth. |
legkisebb kialakíth. |
megeng. |
megeng. |
legkisebb zöldfelület |
beépítési |
legkisebb-legnagyobb |
Vk 1 |
1000 |
20 |
35 |
1,2 |
40 |
Z |
4,5-10,5 |
Vk 2 |
K |
K |
K(80) |
2,5 |
10 |
K |
K |
Vk 3 |
350 |
10 |
60 |
2,5 |
10 |
Z |
4,5-9,0 |
Vk 4 |
350 |
10 |
60 |
2,5 |
10 |
K |
4,5-7,5 |
Vk 5 |
1000 |
20 |
60 |
2,5 |
10 |
SZ |
4,5-12,5 |
Vk 6 |
300 |
25 |
80 |
2,5 |
10 |
Z |
7,5-12,5 |
Vk 7 |
500 |
16 |
80 |
3,5 |
10 |
Z |
10,5-20,5 |
Gazdasági területek
15. § (1)34 A gazdasági területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz1-Gksz8)
b) ipari gazdasági terület (Gip1-Gip10)
c) ipari gazdasági – mezőgazdasági üzemi terület (Gip-Mü1- Gip-Mü2)
(2) A gazdasági építési övezeteken belül a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.
b) a telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább 2 sorban egységes fasor telepítendő.
c) a felszíni parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombhullató fa telepítendő. A 12 férőhelynél nagyobb parkolók esetén a fák kedvezőbb életfeltételeinek biztosítása miatt legalább 1,5 m széles zöld sáv létesítendő.
d) új épület kialakítása esetén az építési engedélyezési tervnek a kert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia.
e) a beültetési kötelezettségű területeken és a telekhatárok mentén kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepítendők.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz1-Gksz13)35
16. § (1) A Gksz jelű építési övezetek elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, illetve raktározási tevékenység, irodák, stb.), továbbá a vonatkozó, hatályos jogszabály36 szerinti épületek elhelyezésére szolgálnak. Az építési övezetekben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kivételesen a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára lakások is kialakíthatók. Az építési övezetekben az új építési telkek méretét és a telek beépítését úgy kell megállapítani, hogy a területre vonatkozó környezetvédelmi határértékek a telekhatáron belül teljesüljenek. Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) az építési övezetekben elhelyezhetők, a maximális beépíthetőség + 10 % mértékéig, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt.
(2)37 A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési előírásait az 5. melléklet tartalmazza. A mellékletben az SZ a szabadonálló beépítési módot, a K az illeszkedés elve alkalmazásával megállapítandó beépítési módot jelöli.
(3) Az egyes kialakítandó telephelyek belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítés és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott keretek között.
(4)38
(5) Az egyes építési övezetekben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területet portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
(6) Speciális előírások a Gksz3 jelű (Csabdi út melletti) gazdasági területre:
a) Az építési övezet tó felőli építési telkeinek telekvégei - a vizek védelme érdekében, valamint esztétikai szempontból - kötelezően fásítandók, legalább a „beültetési kötelezettségű terület határa” vonaláig (a tó melletti vízfolyás partélétől számított min. 30 m-es védőtávolság figyelembevételével).
b) A Csabdi út melletti építési telkek közül a lakóterülettel, illetve a menekült-táborral szemközti telkeknél az út menti telekhatártól számított minimum 15 m-es, sűrű telepítésű védőfásítás kialakítása kötelező, melyen belül legfeljebb kapusfülke létesíthető.
(7)39 A Gksz1 - Gksz8 jelű építési övezetekben az elő- és az oldalkert mérete legalább 5 m, a hátsókert mérete legalább 10 m.
(8) Speciális előírások a Gksz5 jelű (1. sz. főút melletti) gazdasági területekre: az építési övezet kizárólag abban az esetben építhető be, ha a gazdasági terület funkcionális és vizuális elválasztását és a környező területek védelmét szolgáló, a szabályozási terven jelölt védő erdő – legalább a beruházással érintett telkeken - eltelepítésre került.
(9)40 Speciális előírások a Gksz6-Gksz8 jelű (M1 autópálya - 1. sz. főút közötti) gazdasági területekre: amennyiben a terület beépítése nem egy ütemben (helyhez kötött beruházásként) történik, a szabályozási terv szerinti ütemezés betartandó; a következő ütem beépítése csak az azt megelőző ütem legalább 50 %-os beépülését követően engedélyezhető.
(10)41 Speciális előírások a Gksz 13 jelű építési övezetre: az építési övezetben elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület is.
Ipari gazdasági terület (Gip1-Gip10)
17. §42 (1) A Gip jelű ipari gazdasági terület (egyéb ipari terület) olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari gazdasági területen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) az építési övezetekben elhelyezhetők, a maximális beépíthetőség + 10 % mértékéig, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt.
(2) Az ipari gazdasági terület építési övezeteinek legfontosabb előírásait a 6. melléklet tartalmazza a szabályozási tervlap szerint, ahol az SZ a szabadonálló beépítési módot jelöli.
(3) Az egyes kialakítandó telephelyek belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítés és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott keretek között.
(4) Az egyes építési övezetekben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területet portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
17/A. §43 A volt Hadtápellátó Raktárbázis területén kialakuló Gip1 építési övezet sajátos előírásai:
a) A területen a talaj szennyezettségét vizsgálni kell.
b) Az utómonitoringozás céljára létesült „FCS” kutak fennmaradását és üzemelését biztosítani kell.
c) Az építési övezet határain 15 m széles háromszintű zöldfelületet kell telepíteni.
d) A területen az úthálózatot, parkolókat és csapadékvíz elvezető hálózatot úgy kell kialakítani, hogy szennyezőanyagok a talajba ne kerülhessenek még egy rendkívüli nagy csapadék időszakában sem, illetve az új létesítményeket elöntés ne veszélyeztesse.
e) Az építési telkeket közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal kell ellátni, a hálózat kiépítéséig közműpótló létesítése megengedett.
Ipari gazdasági – mezőgazdasági üzemi terület (Gip-Mü1- Gip-Mü2)
18. § (1) A Gip-Mü jelű építési övezet jellemzően az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgál.
(2) A Gip-Mü1- Gip-Mü2 jelű építési övezetek területén:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek,
i) biztonsági okokból szükséges őrházak,
j) termékvezetékek és műtárgyaik,
k) komposztáló telepek építményei,
l) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények,
helyezhetők el.
(3) A terület építési övezeteinek részletes előírásai:
Építési |
legkisebb kialakíth. |
legkisebb kialakíth. |
megeng. |
megeng. |
legkisebb zöldfelület |
beépítési |
legkisebb-legnagyobb |
Gip-Mü1 |
3000 |
50 |
25 |
0,5 |
40 |
SZ |
3,0-7,5* |
Gip-Mü2 |
3000 |
50 |
45 |
1 |
30 |
SZ |
3,0-7,5* |
Különleges területek (K1-K13)
19. §44 (1) A K jelű „különleges terület” területfelhasználási egységbe sorolt területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak (a szabályozási tervlapok szerinti lehatárolással):
a) egyedi jelentőségű intézmények területe (K1-K3),
b) nagykiterjedésű szolgáltató, vendéglátó funkciójú különleges területek (K4)
c) rekreációs célú különleges területek (K5-K6)
d) nagykiterjedésű sportolási célú területek (K7)
e) temetők területei (K8)
f) golfpálya-terület (K9)
g) hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területek (K10-K11)
h) bányák telkeinek területei (bányaterületek) (K12)
i) honvédelmi területek (K13)
(2) 45A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Építési |
legkisebb kialakíth. |
legkisebb kialakíth. |
megeng. |
megeng. |
legkisebb zöldfelület |
beépítési |
legkisebb-legnagyobb |
K1 |
2000 |
K* |
10 |
0,3 |
60 |
SZ |
3,0-7,5 |
K2 |
2000 |
K* |
40 |
1,5 |
30 |
SZ |
3,0-7,5 |
K3 |
2000 |
K* |
25 |
0,8 |
30 |
SZ |
3,0-7,5 |
K4 |
800 |
16 |
20 |
1,2 |
40 |
SZ/0 |
3,0-7,5 |
K5 |
1000 |
20 |
20 |
1,2 |
40 |
SZ/0 |
3,0-7,5 |
K6 |
2000 |
25 |
35 |
0,8 |
40 |
SZ |
3,0-7,5 |
K7 |
5000 |
25 |
15 |
0,5 |
50 |
SZ |
3,0-7,5 |
K7-1 46 |
5000 |
25 |
15 |
0,5 |
40 |
SZ |
3,0-12,0 |
K8 |
5000 |
25 |
15 |
0,5 |
60 |
SZ |
3,0-7,5 |
K9 |
500000 |
25 |
1 |
0,1 |
70 |
SZ |
3,0-9,0 |
K10 |
K* |
K* |
10 |
0,4 |
40 |
SZ |
3,0-9,0 |
K11 |
K* |
K* |
40 |
1,0 |
40 |
SZ |
3,0-9,0 |
K12 |
K* |
K* |
10 |
0,8 |
40 |
SZ |
* |
K13 |
K* |
K* |
25 |
0,8 |
40 |
SZ |
3,0-4,5 |
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI
Közlekedési területek
20. § (1)53 A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét, és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza. A szabályozási tervlapon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút közlekedési területen belüli helye stb.) irányadónak tekintendők.
(2)54 Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően lehet. A közlekedési területen belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály előírásai szerint történhet. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.
(3) Az országos utak külterületi szakaszai mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Az M1 autópálya, és az 1sz. főút mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 100-100 méter, az 1104, 8101, 8126 j. összekötő utak, a 11119, 11117 j bekötő utak és a 81305j. vasútállomási út mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 50-50 m.
(4)55
(5) A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a KÖu jellel megkülönböztetett terület az országos utak területe.
(6)56 A terület közútjainak tervezési osztályba sorolása:
a) M1 autópálya: K.I.B.
b) 1sz. főút: K.IV.B., B.IV. b-C
c) 1104j. út: K.V.B., B.V. b-C
d) 8101j. út: K.V.B., B.V. b-C
e) 8126j. út: K.V.B.
f) 11117j. út: K.VI.B., B.V. b-C
g) 11119j. út: K.VI.B., B.V. b-C
h) 81305 j. út: B.V. b-C
i) helyi gyűjtőutak: K.V.B., B.V. b-C
j) kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D
k) önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII.
l) önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII.
m) helyi külterületi utak: K.VI.C.
(7) A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási, és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.
(7a)57 Gazdasági területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélessége 12 m, egyéb magánutaké 6m.
(8) Új kiszolgáló és gyűjtőutak létesítése, meglévő utak átépítése esetén a 12,0 m vagy annál kisebb szabályozási szélességű utak mentén legalább az egyik oldalon, a 12,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén mindkét oldalon egységes – azonos korú és fajú – növényegyedekből álló fasorok telepítendők.
(9)58
(10) A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől 6-6 méterre helyezhető el.
(11)59 A parkolást és rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani.
(12)60 Az országos közforgalmú vasútvonal számára a szabályozási tervlap szerinti vasúti területet kell biztosítani. A vasúti területen belül, illetve a vasútvonal mellett a szélső vágánytól mért 100-100 méteres távolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárulásával és előírásai szerint, előzetes üzembentartói nyilatkozat alapján történhet. Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási háromszög – lakott területen a csökkentett rálátási háromszög – területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb növényzetet ültetni, termeszteni nem lehet.
Zöldterületek
21. § (1) A zöldterületek a funkció, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Z1: közpark
b) Z2: közkert
(2) A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
kialakítható/ |
kialakítható/ |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
max. |
Z 1 |
1 ha |
80 |
SZ |
2 |
4,5 |
Z 2 |
3000/- |
50/- |
- |
- |
- |
Erdőterület
22. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek elsődleges rendeltetésük és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Ev: védő erdő,
b) Eg-1: korlátozott használatú gazdasági erdő, és
c) Eg-2: gazdasági erdő és
d) Ee: egészségügyi, szociális, turisztikai erdő.
(2) Az erdőterület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:
Öve-zeti jel |
beépíthető telek min.nagysága |
beépítettség max. mértéke |
beépítés módja |
max. építmény-magasság |
Ev |
- |
- |
- |
- |
Eg-1 |
- |
- |
- |
- |
Eg-2 |
10 |
0,5 |
SZ |
4,5 |
Ee |
10 |
5 |
SZ |
4,5 |
Mezőgazdasági terület
23. § (1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:
a) kertes és
b) általános
mezőgazdasági területek.
(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
b) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.
c) a gazdasági épületek egy max. 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra is alkalmas részt is magukba foglalhatnak.
d) kerítés csak sövényből, vagy sövénnyel, vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából létesíthető.
(3) Az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.
(4) Szélerőmű elhelyezésére kizárólag a hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetbe (Má-1) sorolt területek vonhatók vizsgálat alá.
Kertes mezőgazdasági terület
24. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Mk-1: szőlőhegyi övezet,
b) Mk-2: kiskert övezet.
(2) A kertes mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
övezeti jel |
épület típus |
művelési ág |
beépíthető min. teleknagyság |
beépíthető min. telekszélesség |
beépítés módja |
max. beépítési |
max. építmény magasság (m) |
|
G |
szőlő, kert, gyümölcsös |
720 |
O: 10 |
O, SZ |
3* |
3,5 |
G |
gyep, szántó, nádas |
1500 |
O: 10 |
O,SZ |
3* |
3,5 |
|
Mk-2 |
G |
- |
1500 |
14 |
SZ |
3* |
3,5 |
Általános mezőgazdasági terület
25. § (1) Az általános mezőgazdasági területbe a kertes területen kívüli mezőgazdasági területek tartoznak.
(2)63 Az általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi mezőgazdasági övezetekre tagolódik:
a) Má-1, Má-1-1: hagyományos árutermelő övezet,
b) Má-2: korlátozott használatú övezet
c) Má-3: korlátozott beépíthetőségű övezet
(3)64 Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait a 7. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben a G: gazdasági épület (a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei) a T: tanyagazdaság lakóépülettel (lakóépületet is magában foglaló egyéni gazdasági terület) az SZ: szabadon álló beépítési mód előírásokat tartalmazza.
(4)65 Az Má-1 és Má-1-1 övezetben (hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet) amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi – tanyagazdaság kialakítható, illetve lakófunkciót is szolgáló épület elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de - a tájkarakter megőrzése érdekében - legfeljebb 300 m2 lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.
(5) Az Má-1 övezetben (hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet) több telekből álló birtoktest kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség (1%) a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken – kivéve az ökológiai hálózat területén lévő telkeket - is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető. A birtokközpont telkén a beépítettség a 25%-ot nem haladhatja meg.
(6) A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
(7) Az Má-2 övezetbe (korlátozott használatú mezőgazdasági övezet) a természeti értékekben gazdag területek, a kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területként (Natura 2000 területek) és/vagy természeti területként nyilvántartott mezőgazdasági területek tartoznak.
(8) Az Má-2 övezetben
a) gazdasági épület kizárólag a művelési ág fenntartása érdekében létesíthető;
b)66 nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el;
c) a műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése (közmű és közút építése) a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet;
d) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja;
e) a gyep, nádas, vízállásos terület művelési ágak, továbbá a vízfelületek (vízfolyások, tavak) partjait kísérő erdősávok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető;
f) fásítás, erdősítés kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet;
g) az övezet területén extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatandó.
(9) Az általános mezőgazdasági övezetekben az építési hely meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az építési hely határvonala az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) az építési hely határvonala az oldalkertben: a telek szélétől 5 m-re,
c) az építési hely határvonala a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re
húzódik.
(10) Az Má-2 és Má-3 mezőgazdasági övezetekben tanyagazdaság és birtokközpont nem létesíthető.
Vízgazdálkodási terület
26. § (1) A vízgazdálkodási területek a közigazgatási területen az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) V-1: horgásztó, halastó övezete,
b) V-2: vízfolyások, csatornák medre és parti sávja,
c) V-3: vízállásos, vízjárta területek övezete,
d) V-4: vízműterület.
(2) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban67 meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
(3) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő és gyepterületek megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
(4) A V-3 övezet (vízállásos, vízjárta területek övezete) olyan faállománnyal borított, üzemtervezett erdőterületein, melyek az erdőtörvény hatálya alá tartoznak - függetlenül a jelenleg nyilvántartott művelési ágtól - az erdőtörvény előírásait be kell tartani.
(5) A vízgazdálkodási övezetekben létesítmények kizárólag a vízügyi és természetvédelmi jogszabályok, erdőterületeken továbbá az erdőtörvény68 betartásával, a vízügyi hatóság, a természetvédelmi, illetve az erdészeti hatóság hozzájárulásával helyezhetők el.
(6) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.
Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület69
26/A. § (1) Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület, Kb-En-… jellel jelölt övezet, melybe a tervezett naperőműpark területe tartozik.
(2) Az övezetben elhelyezhetők a terület rendeltetését szolgáló építmények.
(3) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 2 % lehet, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m.
(4) A Kb-En-1 övezetben legfeljebb 50 MW csatlakozási teljesítményt el nem érő napelempark létesíthető. (5) A Kb-En-2 övezetben legfeljebb 5 MW csatlakozási teljesítményt el nem érő napelempark létesíthető.
ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK
Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai
27. § (1) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett:
a) a közlekedési területek szabályozási terveken jelölt építési területén és védőtávolságán belül,
b) a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint,
c) a szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül (lakó-funkció),
(2) A városban a jogszabályokban meghatározottakon túl a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:
a) A város teljes közigazgatási területén közterületen mindenfajta hirdetőtábla (épített tábla) elhelyezése, a tábla méretétől függetlenül. Közterületen hirdetőtáblát elhelyezni csak úgy szabad, hogy az a közterület tisztántartását, az utak és járdák beláthatóságát nem akadályozza, valamint a környezetbe való illeszkedés maradéktalanul teljesül.
b)70
Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek
Levegőtisztaság-védelem
28. § (1) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban71, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység72 kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs, sportolási célú, intézményi vagy szolgáltató funkciójú különleges területet, zöldterület, valamint természetvédelmi szempontból értékes területet (Natura 2000 terület, természeti terület, ökológiai hálózat területe) nem érint. Védelmi övezeten belül a vonatkozó országos érvényű jogszabályban73 meghatározott épületek nem helyezhetők el.
(3) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek lakóterületen, vegyes területen, üdülőterületen, rekreációs, sportolási célú, intézményi vagy szolgáltató funkciójú különleges területen nem folytathatók.
Talaj- és földvédelem
29. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.
(2) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A mű-velés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(3) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet.
(4) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
Felszíni és felszín alatti vizek védelme
30. § (1) Bicske a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve kiemelten érzékeny terület besorolású74. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok75 előírásait figyelembe kell venni.
(2) Bicske nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezőgazdasági tevékenységek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban foglalt előírásokat76 be kell tartani.
(3) A közigazgatási terület „B” hidrogeológiai védőidommal érintett részén érvényesíteni kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat77.
(4) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható. Beépítésre szánt területen új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható.
(5) A csatornahálózatba be nem kapcsolható külterületi beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.
(6) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, hígtrágya, trágyalé a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők.
(7) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok78 előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
(8) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba kizárólag abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó jogszabály79 előírásainak megfelel.
(9) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(10)80 A Külterületi szabályozási terven „nyílt karszt területként” lehatárolt területeken építmények elhelyezése, tevékenységek folytatása, mindennemű hulladékok gyűjtése és kezelése a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban foglalt előírások betartásával történhet.
Hulladékkezelés
31. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és rendszeres idő-közönként kijelölt hulladéklerakó helyre történő szervezett elszállítását biztosítani kell.
(2) Lakó-, vegyes és intézményi funkciójú különleges területen veszélyes hulladékot81 eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.) folytatása esetén engedélyezhetők. Üdülőterületen és rekreációs funkciójú különleges területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek nem folytathatók.
(3) A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban82 előírt módon, hulladék fajtánkként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(4) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok kizárólag az ipari gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben dolgozhatók fel és hasznosíthatók, ha:
a) az alkalmazandó technológia korszerűnek minősül, bizonyított, hogy a tevékenység a környezetében károsodást nem okoz,
b) a környezetvédelmi hatóság és az ÁNTSZ nem emel kifogást a létesítmény, illetve a technológia ellen.
Környezeti zaj elleni védelem
32. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban83 és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban84 meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.
(3) Bicske beépítésre szánt területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba85 tartoznak:
a) 1. zajvédelmi kategória „üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek”: Üü övezetekbe sorolt területek,
b) 2. zajvédelmi kategória „lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület”: Lk, Lke, Lf, K5, K6, K7, K8, K9, Z övezetekbe sorolt területek,
c) 3. zajvédelmi kategória „lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes területek”: Ln, Vt, Vk, K1, K2, K3 övezetekbe sorolt területek,
d) 4. zajvédelmi kategória „gazdasági terület”: Gksz, Gip, Gip-Mü, K4, K10, K11, K12, K13 övezetekbe sorolt területek.
Település- és tájkép védelmi és egyéb környezetvédelmi előírások
33. § (1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
(3) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell.
(4) A Szabályozási terven jelölt természeti területeken tevékenységek a külön jogszabályban86 meghatározottak szerint a természetvédelmi hatóság engedélyével, illetve szakhatósági hozzájárulásával folytathatók. A Szabályozási terven jelölt Natura 2000 területeken a vonatkozó jogszabály87 és a kezelési tervek előírásai érvényesek.
(5) A tájkép védelme érdekében az ökológiai hálózattal érintett területeken az alábbi előírások vonatkoznak:
a)88
b) a műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése (közmű és közút, átjátszó állomás építése) a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet.
(6) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(7) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
Közművesítés, közműhálózatok és létesítmények
Általános előírások
34. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló felhagyásakor, vagy kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(4) A település területén 1 m-t meghaladó szintmozgással járó tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni
(5) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
(7) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha a vonatkozó, hatályos jogszabály-ban89 rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó, vegyes, üdülő, gazdasági és különleges) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll.
(8) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a villamosenergia ellátás mellett, jelen §. (11) bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás biztosítható, valamint a szennyvízelvezetés és csapadékvíz elvezetés jelen szabályzat beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően megoldható.
(9) Az épületek utcai homlokfalára közmű, vagy hírközlési létesítmény (füstgáz elvezető kémény, klímaberendezés, bármilyen antenna), vagy annak tartozéka nem szerelhető.
Vízellátás
Szennyvízelvezetés
Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés
Villamosenergia ellátás
Földgázellátás
Elektronikus hírközlés
Műemlék- és településkép védelem, régészeti lelőhelyek védelme
35. § (1) Műemléki környezet területén területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a vonatkozó, hatályos jogszabályban91 foglaltak betartásával szabad.
(2) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben ugyancsak az előbbi, hatályos jogszabály szerint kell eljárni. A Bicske területén nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a régészeti örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza, illetve ennek alapján a szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(3) A műemléki védettséget élvező építmények környezetében (a műemléki környezeten belül) építési tevékenység csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
(4) A helyi védelem alatt lévő, illetve arra javasolt építmények esetében a védett építményeket eredeti formájukban (épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását) meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók.
(5) A város országos műemléki védettség alatt álló épületeit, valamint az országos védettségre és helyi védelemre javasolt épületeit, létesítményeit a jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(6) A város belterületén található, jellegzetes homlokzati kialakítású, illetve tömegű (zömmel rossz állagú) épületek átépítése, felújítása esetén az eredeti épület jellegzetességeit - lehetőség szerint - az új épületre is „át kell menteni”. Az épületek színezésénél a hagyományos színeket (fehér, sárga, kék, illetve tetőhéjalás esetén vörös, barna) kell alkalmazni; a környezettől idegen, „rikító” színek (pl.: lila, citromsárga, stb.) kerülendők.
(7) A város belterületén kereskedelmi, szolgáltató, illetve gazdasági épületek csak a környező beépítéshez igazodó tömegformálással, homlokzati kialakítással (tagolt homlokzattal), színezéssel helyezhetők el.
(8) A város területén a kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(9) A városközpont területén (Szent István u. - Hősök tere - József Attila u. - Bartók Béla u. - Kossuth tér - Ady Endre u. - Bem József u. - 1. sz. főút - Rózsa u. - Batthyány Lajos u. - Kisfaludy u. - Tatai út által határolt terület), valamint a fő közlekedési utak mellett új épületek, valamint épületfelújítások/átépítések engedélyezési terveihez színterv is készítendő, továbbá az utcaképbe illesztést a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni; az engedélyezési tervnek továbbá ki kell térnie a reklámok elhelyezésére (azok rajzi megjelenítésével).
Építési tilalmak és korlátozások
36. § (1) Városi érdekből szükséges út-összeköttetés biztosítása érdekében az 1188 hrsz.-ú ingatlan egészére, az 1187 hrsz.-ú és 1183 hrsz.-ú ingatlanokra az utcafronti homlokzattól számított hatvan méteren túl építési tilalom érvényes. Továbbra is fenn kell tartani a már korábban elrendelt építési tilalmat az 1184 hrsz.-ú, valamint a 951 hrsz.-ú ingatlanokra.
(2) Az M.1. autópálya út-tengelytől mért 100-100 m-es védőtávolságán belül, az 1. sz. út külterületi szakaszán út-tengelytől mért 100-100 m-es védőtávolságán belül, továbbá a számozott utak külterületi szakaszán az út-tengelytől mért 50-50 m-es védőtávolságon belül építési engedély csak az útkezelő hozzájárulásával, az általa meghatározott feltételekkel adható.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Bicske helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 22/2004.(IV.1.) számú rendelete és az ezt módosító 18/2006. (V. 25.) számú és 18/2008. (VII. 3.) számú rendeletek hatályukat vesztik.
Az önkormányzati rendeletet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 75. §-a hatályon kívül helyezte 2023. december 16. napjával.
Módosította a 13/2019. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2019. augusztus 27-től.
Módosította a 28/2015. (XII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016 január 16-tól.
A 2. § (1) bekezdése a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
37/2007.(XII. 13.) sz. ÖTM rendelet
Kiegészítette a 13/2019. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. augusztus. 27-től.
Kiegészítette a 13/2019. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. augusztus 27-től.
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet 5. melléklet III. 3.
Módosította a .28./2015(XII.17.) rendelet Hatályos 2016 január 16-tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította a 14/2018. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2018.08.31-től.
OTÉK 1. sz. melléklete
Módosította:.28/2015 (XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
OTÉK 31.§ (2) bekezdés
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította a 28/2015 (XII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016 január 16 -tól
Beillesztette a 22/2018. (XII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. december 18-tól.
Beillesztette a 22/2018. (XII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. december 18-tól.
OTÉK 17. §
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Hatályon kívül helyezte a 30/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 25.§ b) pontja. Hatálytalan 2018. január 1-től.
Módosította a 7/2017. (III.29) önkormányzati rendelet 3.§-a, hatályos 2017. április 28-tól.
Hatályon kívül helyezte a 30/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 25.§ b) pontja. Hatálytalan 2018. január 1-től.
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Hatályon kívül helyezte a 30/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 25.§ b) pontja. Hatálytalan 2018. január 1-től.
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
A „Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz1-Gksz13)” alcím címeje a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.
OTÉK 19.§
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Hatályon kívül helyezte: 28/2015(XII.17.) rendelet. Hatálytalan: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
A 16. § (10) bekezdését a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
A 17/A. §-t a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (XII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 19. § (2) bekezdést a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte. A 19. § (2) bekezdést a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte. A 19. § (2) bekezdést a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
SZ, Z: szabadonálló, zártsorú beépítési mód *technológiától függő érték K*: kialakult állapot telekméret, telekterület megőrzendő, a meglévő telek nem megosztható K9 Póc-tetőn alkalmazott építési övezet
A 19. §-ban foglalt táblázat „K7-1” sorát a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Hatályon kívül helyezte a 30/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 25. § b) pontja. Hatálytalan 2018. január 1-től.
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Hatályon kívül helyezte: 28/2015.(XII.17.) rendelet. Hatálytalan: 2016.január 16.
A 19. § (7a) bekezdését a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Felcsút III. homokbánya Bicske közigazgatási területét érintő területe - kivéve a regionális hulladéklerakó bővítési területét
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Hatályon kívül helyezte: 28/2015(XII.17.) rendelet. Hatálytalan: 2016 január 16 -tól
Módosította:.28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Hatályon kívül helyezte: 28/2015(XII.17.) rendelet. Hatálytalan: 2016 január 16 -tól
Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet 3. sz. melléklete
Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Módosította a 28/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (1) a) pontja. Hatályos 2017. december 1-től.
1996. évi LIV. tv.
A „Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület” alcímet (26/A. §-t) a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 28/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (1) b) pontja. Hatálytalan 2017. december 1-től.
14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet
219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet, 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet és 49/2001. (VI.3.) Korm. rendelet még hatályos előírásai
28/2004. (XII. 25.) KvVM
Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
a veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza
2000. évi XLIII. tv. és 98/2001 (VI.15.) Korm. rend. hatályos előírásai
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott területi kategóriák
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 21. §.
Hatályon kívül helyezte a 28/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (1) c) pontja. Hatálytalan 2017. december 1-től.
OTÉK 8. § (2) bek. a) pontja
Módosította: 28/2015(XII.17) önkormányzati rendelet. hatályos: 2016 január 16 -tól
Kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV.tv.
Az 1. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg.
A 7. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (XII. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 13. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg.
A 14. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdés - 3. mellékletével megállapított szöveg.
A 20. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.
A 24. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg.
A 26. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. melléklet a Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2021. (VII.28.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 30. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdés - 3. mellékletével megállapított szöveg.
A 34. melléklet a Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2021. (VII.28.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. A 34. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 34. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdés - 4. mellékletével megállapított szöveg.