Bőny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az Önkormányzat

1. §

(1) Az önkormányzat elnevezése: Bőny Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9073 Bőny, Rákóczi utca 10.

2. §

Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

3. §

(1) Az Önkormányzat jelképei

a) a község címere,

b) a község zászlaja,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját külön rendelet szabályozza.

4. §

Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester.

5. §

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség és a köztartozásmentes adózói adatbázisba való jelentkezési kötelezettség terheli a 2. számú függelékben meghatározott személyt.

II. Fejezet

A képviselő-testület

1. A képviselő-testület megalakulása

6. §

Bőny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 1. számú függelék tartalmazza.

7. §

(1) Az újonnan megválasztott Képviselő-testület alakuló ülését a megválasztott polgármester a választást követő 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(2) Az alakuló ülés két, egymást követő napra is összehívható. Ebben az esetben az alakuló ülés első napján legalább a (5)-(7) bekezdésben rögzített eseményekre sor kerül.

(3) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó, ha az lehetséges, az ülés előtt 5 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni.

(4) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(5) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester nyitja meg. Ezt követően a HVB elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről.

(6) A tájékoztatást követően a képviselők esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesznek, melyről okmányt írnak alá.

(7) A képviselők eskütételét követően, a polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, melyről okmányt ír alá.

(8) Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.

(9) Az alakuló ülésen a Képviselő-testület dönt a polgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről. Sor kerülhet alpolgármester-választásra is, mely esetben a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges.

(10) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez - bemutatkozását követően - kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.

(11) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(12) Ha a polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, az (1)-(11) bekezdésben foglalt rendelkezések a megfelelő eltéréssel alkalmazandók.

2. A képviselő-testület üléseinek rendje

8. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(2) Az ülést folytatólagosan is lehet tartani, ha több napra lett összehívva, vagy ha az ülés az elfogadott napirend valamennyi pontjának megtárgyalása előtt el lett napolva.

(3) Az alakuló ülésre a 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

9. §

(1) A Képviselő-testület rendes ülést - július és augusztus hónapok kivételével, amikor nem ülésezik, - elsődlegesen minden hónap utolsó keddi napján tart délután 17 órai kezdettel, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

a) szükségesnek tartja, vagy

b) jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő is kérheti rendkívüli ülés tartását az e §-ban foglaltak szerint, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre összehívja. Egyéb indítványozó esetében a rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványt az indítványozó az ülés javasolt időpontja előtt legalább 15 nappal korábban írásban juttatja el a polgármesterhez. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

(5) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének tervezett időpontja úgy határozandó meg a kérelemben, hogy az lehetőség szerint keddi napra essen délután 17 órai kezdettel. A javasolt időpont a polgármestert nem köti.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

3. A Képviselő-testület programja és munkaterve

10. §

(1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a Képviselő-testület elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.

(2) A program összeállítása során lehetőség szerint figyelembe veszi valamennyi Képviselő-testületi állandó bizottság, valamint önszerveződő közösség véleményét, javaslatát, továbbá a korábban tartott lakossági fórumok tapasztalatát.

(3)  Az előkészítő munka megszervezése a Polgármesteri Hivatal feladata.

11. §

(1) A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében egész évre szóló munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza

a) a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,

b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett, jelentősebb súlyú rendelettervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását,

 (3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet

a)  a  jegyzőtől

b) az Önkormányzat közigazgatási területén működő civil szervezet képviselőjétől,

 (4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen

a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,

b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy

c) ha új napirend kerül felvételre.

4. A képviselő-testületi előterjesztések

12. §

(1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,

b) a döntéshozatalra vonatkozó, az a), c) és d) pont alá nem tartozó javaslat,

c) a beszámoló és

d) a tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, Képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő, továbbá a Polgármesteri Hivatal külön jogszabály által feljogosított köztisztviselője előterjesztésében kerülhet a Képviselő-testület elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Képviselő-testület elé kerülhet.

(4) Ha az előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztése nem a polgármester feladatkörébe tartozik, és az arra jogosult az előterjesztést a képviselő-testületi munkatervben előirányzott, jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben meghatározott időpontig vagy egyébként a döntés meghozatalához szükséges képviselő-testületi ülés meghívója kiküldésének időpontjáig nem teszi meg, a polgármester - kivéve, ha magasabb szintű jogszabály az előterjesztés megtételére valamely személyt vagy szervet kizárólagosan jogosít fel - jogosult az előterjesztés megtételére.

13. §

(1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Képviselő-testület elé. Kivételesen a Képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért 12. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.

(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:

a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás,

b) a megszólítás,

c) az elemző rész, mely tartalmazza

ca) az előzmények bemutatását, ha van,

cc) a pénzügyi kihatással járó vagy a költségvetési előirányzatok megváltoztatására irányuló javaslat esetén részletes számításokkal annak tárgyévi és legalább következő évi költségvetési kihatását és a forrásbiztosítás lehetőségét,

d) a döntési javaslat, mely tartalmazza

da) a megalkotandó rendelet tervezetét

db) az elfogadandó, egyértelműen megfogalmazott határozati - ha szükséges alternatív - javaslatot, a döntés végrehajtása határidejének és felelősének - polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke, képviselő, jegyző, önkormányzati intézmény vezetője, vagy a jegyzőn kívül a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője - megjelölésével,

f) az előterjesztés készítésének helyének és idejének megjelölése, valamint az előterjesztő megnevezése és aláírása; illetve  a „saját kezűleg” (s.k.)

 (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott formai vagy tartalmi elemek hiányában a beadvány nem tekinthető előterjesztésnek.

5. Beszámoló és tájékoztató

14. §

(1) Beszámoló

a) a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

b) az interpelláció kivizsgálásáról vagy

c) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet, beleértve a bizottságot tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A jegyző legalább negyedévente beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve. Ha az előterjesztés döntési javaslatot is tartalmaz, akkor a (2) bekezdés nem alkalmazható, mivel az előterjesztés ez esetben a 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztésnek minősül.

15. §

(1) Tájékoztató

a) a polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,

b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról, folyamatának állapotáról,

c) valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről vagy

d) törvényben meghatározott esetben készíthető.

(2) A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztató az adatvédelmi előírások figyelembevételével készül, legkésőbb a határozat meghozatalától számított harmadik rendes képviselő-testületi ülésre, melyet a polgármester terjeszt elő.

(4) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve. Ha az előterjesztés döntési javaslatot is tartalmaz, akkor a (2) bekezdés nem alkalmazható, mivel az előterjesztés ez esetben a 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztésnek minősül.

6. Az ülés összehívása

16. §

(1) A Képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az a polgármestert nem köti,

b) a javasolt napirend sorrendjét,

c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,

d) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.

(3) Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testület ülésének meghívója, legalább 5 nappal az ülés előtt kiküldendő, és az Önkormányzat honlapján közzéteendő.

(4) A képviselőknek küldendő anyag a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztést is tartalmazza.

(5) A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 3 nap, lehetőség szerint csatolandó hozzá valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.

(6) Rendkívül sürgős esetben a meghívó az (5) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.

(7) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.

17. §

(1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást

a) a jegyző

b) a civil szervezet képviselője - a (3) bekezdés szerint - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához, valamint

c) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja.

 (3) A civil szervezet képviselője jelzi, hogy tanácskozási joga mely napirendre vonatkozik, és jelzi, hogy mely napirendi pontnál kíván élni tanácskozási jogával

 (4) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.

 (5) A tanácskozási joggal meghívandók körét az SZMSZ 6. számú függeléke tartalmazza.

7. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés

18. §

(1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hirdető útján, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.

(2) A Képviselő-testület ülésének helye elsődlegesen a Községháza Díszterme.

(3)A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott vendég helyét a polgármester jelöli ki.

(4) Az ülésről a hivatalosan rögzített hangfelvételen kívül külön hangfelvétel, valamint kép- és hangfelvétel nem készíthető.

19. §

(1) Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.

(2) A Képviselő-testület döntésétől függő zárt ülésen tárgyalni javasolt előterjesztés a Képviselő-testület döntéséig úgy tekintendő, mintha azt zárt ülésen tárgyalná a Képviselő-testület, így a bizottság az előterjesztést - szavazás nélkül - zárt ülésen tárgyalja.

(3) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.

(4) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.

8. Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása

20. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.

21. §

(1) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2)  A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselőket.

(3)  Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.

22. §

(1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

a) határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására vagy bezárására, vagy

b) tárgyalási szünet elrendelésére.

(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

a) az ülés félbeszakítására és az elnapolását vagy bezárását kezdeményezni,

b) a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére és

c) a vita lezárásának kezdeményezésére,

melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Új napirend tárgyalása  nem kezdhető meg, ha az ülés folytatását a Képviselő-testület nem támogatja, a polgármester az ülést elnapolja, vagy bezárja.

(4) Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a Képviselő-testület (2) vagy (3) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést bezárja, az emiatt elmaradt napirendek a következő ülés első napirendi pontjait képezik. Sürgős esetben az elmaradt napirendek megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(5) Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a Képviselő-testület (2) vagy (3) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést elnapolja, kihirdeti, hogy a Képviselő-testület az ülését mikor és hol folytatja, melynek időpontja nem lehet későbbi, mint az elnapolástól számított 8. nap. Elnapolt ülésen a napirend nem kerül ismételt elfogadásra, a megkezdett ülés napirendje folytatólagos.

(6) Kivételesen - minősített többséggel - az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.

23. §

(1) A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

a) figyelmeztetni az előadót vagy  hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

c) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.

9. Az ülések napirendje

24. §

(1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje lehetőség szerint beszámoló és tájékoztató rendelettervezet, döntést igénylő ügy, sorrend szerint épül fel.

(2) Ha 13. § (2) bekezdésében feljogosítottakon kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.

(3) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.

(4) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.

(5) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.

(6) A polgármester által az ülésen javasolt nyílt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt napirendi pont lehetőség szerint a zárt napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.

(7) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a Képviselő-testület az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a Képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.

(8) A képviselő a napirend előterjesztés során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni. Napirendi pont felvételére irányuló javaslat a soron következő rendes Képviselő-testület napirendjére irányuló javaslatnak tekintendő, kivéve, ha azt a polgármester sajátjának tekinti, és azt befogadja.

(9) Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirendi pontok után terjeszthető elő.

(10) A polgármester az e §-ban foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.

10. Sürgősség

25. §

(1) A 12. § (2) bekezdésében felsorolt személy vagy szerv indokolással ellátva javasolhatja a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.

(2) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a Képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.

(3) Ha a Képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.

11. Képviselői indítvány

26. §

Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a Képviselő-testület ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a Képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

12. A tanácskozás rendje

27. §

(1) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.

(2) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.

28. §

(1)  A 12. § (1) bekezdés a)-c) pont szerinti előterjesztésnél a vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető. A 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a módosító indítvány írásban nyújtandó be a polgármesterhez, amely alól a polgármester felmentést adhat. Az előterjesztő vagy az előterjesztés elkészítője a vitában időkorlát nélkül válaszol.

(2) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló bejelentkezve.

(3) Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Ha a Képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.

29. §

  A nem tanácskozási joggal résztvevő jelentkezése esetén, kifejezetten a napirendhez kapcsolódó hozzászólási jog megadásáról a polgármester dönt

13. Ügyrendi kérdés

30. §

(1) Ügyrendi kérdés a Képviselő-testület ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester vagy a Képviselő-testület döntést tud hozni.
(2) A vita lezárására - ügyrendi hozzászólásban - bármelyik képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

31. §

(1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.

(2) Az előterjesztő - kivéve, ha az előterjesztő testületi szerv - az elhangzott módosító indítványt befogadhatja. A befogadott módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.

 (3) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

a) a be nem fogadott módosító indítványt, majd

b) a módosító indítvány megszavazásával módosult eredeti határozati javaslatot vagy rendelettervezetet egyben.

14. A szavazás módja

32. §

(1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel polgármester döntése alapján kézfeltartással történik. A képviselők "igen" vagy "nem" szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak a szavazástól. 

(2) A Képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.

(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolandó.

33. §

(1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(2) A titkos szavazásnál a szavazatszámláló bizottság feladatait Ügyrendi Bizottság képviselő tagjai, de legalább 3 fő látja el.

(3) Ha a Bizottság képviselő tagjai három főnél kevesebben vannak, akkor a Képviselő-testület a tagjai sorából a szavazatszámlálói feladatok eseti ellátására a szükséges számban választ szavazatszámláló bizottsági tagot.

(4) A szavazatszámláló bizottság elnöke az Ügyrendi Bizottság elnöke, ha a tisztség betöltetlen, nincs jelen vagy érintettsége okán nem járhat el, a Képviselő-testület által megválasztott vagy a tagok közül kijelölt képviselő.

34. §

(1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri - a 34. § (2) bekezdésben foglalt szavazás kivételével - a szavazást a polgármester megismételtetheti. A szavazás döntésenként csak egyszer ismételhető meg.

15. Kérdés, interpelláció

35. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

36. §

(1) Kérdést polgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) Az írásban feltett kérdést a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(3) A kérdésre a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett, ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.

(4) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

37. §

(1) Interpellációt polgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(3) Az interpellációt a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(4) Az interpellációra a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre..

(5) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(6) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a Képviselő-testület nem foglal állást.

(7) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.

16. Döntések

38. §

(1) A Képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) „Bőny Község Önkormányzata képviselő-testületének” fordulatát, mint a rendelet megalkotójának megjelölését,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét „-ról, -ről” raggal

foglalja magában.

(3) A Képviselő-testület határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és

e) a  határozat” kifejezést

foglalja magában.

(4) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben, beleértve a napirend elfogadását is.

39. §

(1) A rendeletek és a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző gondoskodik.

 (2) A Képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat, és arról a 14. § (3) bekezdés szerint beszámol.

17. Az önkormányzati rendelet

40. §

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.

(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző vagy a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

41. §

A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.

42. §

Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Bőnyi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet az Önkormányzat honlapján is megjelenik.

18. Határozathozatal

43. §

(1) A Képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt:

a) törvényben, különösen a Mötv.-ben meghatározottakról és b) az a) ponton kívül

1.  a „Bőny Község Díszpolgára” kitüntető cím adományozásáról,

2. a hatáskör átruházásról és átruházott hatáskörnek a Képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról,

3. a nettó 500 000,- Ft vagyonérték vagy névérték feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről,

4. a hitelfelvételről,

5. a kötvény kibocsátásról,

6. a gazdasági társaságba történő belépésről, kilépséről, tőkeemelésről,

7. a népszavazás és a népi kezdeményezés elrendeléséről, ha az nem kötelező,

8. a sürgősségi indítványról,

9. a titkos szavazás tartásáról,

10. a zárt ülés elrendeléséről,

11. a napirend elfogadását követően a napirendre új napirendi pont felvételéről - beleértve az elnapolt ülés napirendjét is -, napirendi pontnak a napirendről való levételről vagy későbbi ülésre halasztásáról, a napirend sorrendjének megváltoztatásáról,

12. a már lezárt napirend ismételt megnyitásáról és szükség esetén a lezárt napirendi döntés hatályon kívül helyezéséről, és

13. a bizottság eseti feladattal történő megbízásáról és visszavonásáról.

19. Jegyzőkönyv

44. §

(1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben meghatározott tartalommal készül.

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.
(4) A jegyzőkönyvet az adott testületi ülésen erre kijelölt képviselő hitelesíti.

45. §

A Képviselő-testület nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintésre a jegyző biztosít lehetőséget.

20. A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata

46. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, lehetőség szerint az Önkormányzat éves költségvetésének tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és a hirdetőkön kerül közzétételre.

47. §

(1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.

(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.

21. Lakossági fórum

48. §

(1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart

a) a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztés előkészítése során, vagy

b) ha a Képviselő-testület azt határozatban elrendeli.

(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

49. §

(1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester a jegyző segítségével gondoskodik.

(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és hirdetőkön kapnak tájékoztatást.

III. Fejezet

A képviselő

50. §

(1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Községháza helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Polgármesteri Hivatal munkatársaitól ügyviteli közreműködést igényelhet.

(2) A képviselő

a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

b) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,

c) a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

e) bejelenti a bizottság elnökének , ha  a bizottság az ülésén nem tud részt venni,

f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

g) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint

h) vagyon-nyilatkozatot tesz és bejelentkezik a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt. Ha a Képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

51. §

A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

52. §

(1) A képviselő Képviselő-testület üléséről való távolmaradása esetén az Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület a félévet követő első ülésén határoz - az ülés által érintett hónaptól kezdődően -

a) a képviselői tiszteletdíj  hónapokban megállapított legfeljebb 6 hónap időtartamra legfeljebb 25%-kal való csökkentéséről, ha a képviselő a megelőző naptári félévben tartott képviselő-testületi ülések több mint felén nem vett részt,

b) a képviselői tiszteletdíj hónapokban megállapított, legfeljebb 12 hónap időtartamra legfeljebb 25%-kal való csökkentéséről, ha a képviselő a megelőző naptári félévben tartott képviselő-testületi ülések több mint háromnegyedén nem vett részt.

(2) A távolmaradás idejébe nem számítandó be

a) azon időtartam, amikor a Képviselő-testület képviseli,

b) állampolgári kötelezettségének teljesítésének ideje,

c) kórházi zárójelentéssel igazoltan a kórházi ellátás ideje vagy orvosi igazolással igazoltan a betegség ideje és

d) halotti anyakönyvi kivonattal igazoltan a hozzátartozó halála miatti távolmaradás.

(3) Az (1) bekezdés alapján alkalmazott szankció az érintett választási ciklust követő ciklusra nem vihető át.

(4) A jegyző értesíti az Ügyrendi Bizottságot az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén.

IV. Fejezet

A bizottság

53. §

(1) A Képviselő-testület 2 állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése a következő:

a) Ügyrendi Bizottság (rövidítve: ÜB), tagjai: 3 képviselő

b) Pénzügyi Bizottság (rövidítve: PB), tagjai: 3 képviselő, 2 nem képviselő

 (2) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát a 4. számú függelék tartalmazza.

54. §

(1) A bizottság elnökének megválasztására az alakuló ülésen, az alelnök és a tag megválasztására legkésőbb az azt követő rendes ülésen kerül sor. Az elnöki, vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő második rendes ülésen kerül sor.

(2) A bizottság elnökének, és tagjának személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető.

55. §

(1) A bizottságok feladat- és hatáskörét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a 1. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja valamely bizottság véleményének kikérését.

(3) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztésének, ha

a) az illetékes bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására - akár rendkívüli ülés keretében is -, de azt elmulasztotta,

b) az illetékes bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy

c) az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.

(4) A Képviselő-testület esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.

56. §

 (1) A bizottság elnöke

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) aláírja a bizottsági ülés meghívóját és a polgármesterrel, jegyzővel együtt az ülésről készült jegyzőkönyvet,

c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság tagja

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,

b) a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, a Polgármesteri Hivatal dolgozójától, és

c) a bizottság megbízása alapján képviseli a bizottságot.

(3) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a jegyző látja el.

57. §

(1) A bizottság a Képviselő-testület üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.

(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a Képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint 1/4-e kezdeményezi.

(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, a jegyzőt, az és az egyéb érdekelteket. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.

(4) A bizottsági ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók az IV. Fejezetben foglalt eltérésekkel, azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke értendő.

58. §

 (1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.

(2) A bizottság határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) évente előröl kezdődő számozással a határozat számát,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal

e) az 58. § (1) bekezdésben meghatározott, a bizottság nevére utaló rövidítést és

f) a „határozata” kifejezést

foglalja magában.

(3) A határozat tartalmazza

a) a bizottság döntését,

b) a határozat végrehajtásáért felelős személy megjelölését és

c) a végrehajtási határidőt.

(4) A határozat végrehajtásáért felelős személy lehet a bizottság tagja is.

59. §

(1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről a 15. § (3) bekezdése szerint tájékoztatást ad.

(2) A bizottság tájékoztatóban tájékoztatja a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén a hozzá beérkezett, de döntésre a Képviselő-testület elé nem terjesztett javaslatról, ha azt a polgármester sem terjesztette a Képviselő-testület elé. A javaslatról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Képviselő-testület a vitát követően határoz.

60. §

(1) A bizottsági ülésről a jegyző jegyzőkönyvet készít.

(2) A bizottsági határozatot a jegyző elektronikusan is nyilvántartja.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző jogállása

 A polgármester

61. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A Képviselő-testület a polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról és jutalmazásáról az Ügyrendi Bizottság javaslatára határoz.

62. §

(1)  A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a 15. § (3) bekezdésének megfelelően írásban tájékoztatást ad.

(2) A polgármester döntést hozhat, ha a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és halaszthatatlan ügyről van szó, kivéve a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntést.

(3) A polgármester átruházott hatáskörben vagy törvény által hatáskörébe utalt ügyben hozott határozatait naponta elölről kezdődő sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának napját, hónapját, évét arab számmal, „/” jellel elválasztva és

d) a „PM. h.” kifejezést

foglalja magában.

(4) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző végzi.

(5) Ha a Képviselő-testület ülésén merül fel olyan kérdés, amely valamely bizottság hatáskörébe tartozik, a polgármester jogosult a javaslatot megtenni.

63. §

A polgármester egyetértési jogot gyakorol a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében a kinevezésnél, a vezetői megbízásnál, a vezetői megbízás visszavonásánál, a felmentésnél és a jutalmazásnál.

 Az alpolgármester

64. §

(1) A Képviselő-testület a Képviselő-testület tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.

 A jegyző
65. §

(1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző

a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,

b) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén,

d) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,

f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,

g) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő-testület, a bizottság, a településrészi önkormányzati testületi ülésről készült jegyzőkönyvet,

h) ellátja a bizottságok, és a kisebbségi önkormányzat működésének ügyviteli feladatait,

i) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,

j) rendes Képviselő-testületen beszámol a Polgármesteri Hivatal munkájáról a tárgyévet követő május 31. napjáig és

k) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.

(3) A jegyző az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott – a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó – jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt vagy ha az később jut tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.

66. §

 A polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőt bíz meg.

VI. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

67. §

A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Bőnyi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel polgármesteri hivatalt hoz létre.

VII. Fejezet

A helyi népszavazás

68. §

(1) Helyi népszavazást a választópolgárok 20%-a kezdeményezhet a polgármesternél.

(2) A Képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezi.

(3) A Képviselő-testület a népszavazás elrendeléséről - ha annak kitűzése nem kötelező - minősített többséggel határoz.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

69. §

A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

IX. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzat

70. §

Bőny községben az 5. számú függelékben felsorolt összetételű roma nemzetiségi önkormányzat működik.

71. §

(1) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(3) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Polgármesteri Hivatal a 4. mellékletben meghatározott módon segíti.

72. §

A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívandó a Képviselő-testület, a bizottságok ülésére, ha a nemzetiség helyzetét érintő kérdés szerepel a napirenden.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

73. §

E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg
hatályát veszti a Bőny Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013. (IV. 29.) rendelete.