Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény  13.§ (1) bekezdésében, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV. 15.) önkormányzati rendelete 1. Melléklete III. fejezet 3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1) E rendelet hatálya Bélapátfalva város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Bélapátfalva város Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ) előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(3) A HÉSZ rajzi mellékletei:

a) A beépítésre szánt területek szabályozási terve (rajzszáma: SZT-01) (1. melléklet)

b) A beépítésre nem szánt területek szabályozási terve (rajzszáma: SZT-02) (2. melléklet)

(1) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek szabályozási terve rajzi mellékletek tartalmazzák.

(2) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:

1. A belterületi határ tervezett határvonala
2. A beépítésre szánt terület határvonala
3. A közterületek és egyéb funkciójú területek határa
4. Szabályozási szélesség – a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális távolság
5. Az övezeti határ
6. A területfelhasználási és övezeti besorolás
7. Övezeti előírások, ezen belül

ga) Az övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése

gb) A beépítés feltételei

gc) A beépítési mód

gd) A legnagyobb beépítettség mértéke

ge) A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza

gf) A telken belüli zöldterület minimális mérete

8. Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság minimális mérete

ha) A területre, az építményekre, a természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások

hb) Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint az építési hely, - ha azt az övezeti előírás meghatározza

i. A kötelező építési vonal, - ha azt az övezeti előírás meghatározza

j. A közművesítés minimális előírásai

k. A terepszint alatti építmények előírásai

l. A környezetvédelmi előírások

(3) A kötelező szabályozási elemek, illetőleg a településszerkezet kialakítását érintő változások módosítása csak a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a HÉSZ egyidejű módosításával változtatható.

(4) A mérettel el nem látott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1,0 méter, a külterületen maximum 2,0 méter eltéréssel lehet.

(5) A terven jelölt nem kötelező szabályozási elemek (pl.: tömbön belüli telekhatár) módosítása a településrendezési terv módosítása nélkül akkor engedélyezhető, ha a módosítás után az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül. A kötelező szabályozási vonalat vagy az övezet határvonalát nem érintő telekhatárok megváltoztatásához a településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

(1) A város igazgatási területének határa a rendeletmódosítás kihirdetésének napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.

(2) A város igazgatási határának lehetséges helyét és területét a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve tünteti fel.

(3) A város igazgatási határának tervezett módosításáról (0225/5 hrsz egy része és 0225/9 hrsz) a Képviselőtestületnek külön rendeletben kell intézkednie.

(1) A belterület határvonala a rendelet kihirdetésének napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.

(2) A belterületi határvonal lehetséges módosításainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt területek határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel.  A területek felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az eddig még belterületben nem lévő, tervezett beépítésre szánt területek belterületbe vonásáról és annak ütemezéséről a Képviselőtestületnek külön rendeletben kell intézkednie. A tervezett területhasználat szerinti infrastrukturális ellátásról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, ill. az egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásáról a belterületi határ változásáról szóló rendelet megalkotásával egyidejűleg kell dönteni.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve határozza meg.

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása

(1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve határozza meg.

(1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a 4. sz. melléklet szerinti sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(2) A Képviselőtestület a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a 4. sz. mellékletben megjelölt területeken a meghatározott célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg.

(3) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.

(1) A város területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás közútról, ill. magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett jelen előírás, a Szabályozási Tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

(2) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelessége – zártsorú beépítés kivételével - legalább 16,0 m.

(3) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.

(4) Nyúlványos telek beépítésre szánt területen nem alakítható ki, beépítésre nem szánt területen csak akkor engedélyezhető, ha az a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható.

(5) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott terület-használattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás - a 8.§ vonatkozó rendelkezésein túl -, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

(1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) A beépítési feltételeknek meg nem felelő ingatlan csak beépítésre nem szánt területként használható fel.

(3) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket, – csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

(4) Lakóterületen az épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni – a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése és igénybevétele esetén lehet.

(5) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele – amennyiben az műszakilag megoldható – a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező.

(6) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

(1) Közterületen kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára pavilon csak a Képviselőtestület által jóváhagyott közterületrendezési terv szerint létesíthető. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.

(2) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető.

(3) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.

(4) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra. Az illeszkedést a főépítésszel egyeztetni szükséges.

11.§

(1) Az újonnan kialakítandó vagy tömbfeltárásokkal bővülő összefüggő lakó- és településközponti vegyes különleges és gazdasági területek esetében meglévő lakótelepek rehabilitációja során (beleértve a lakótelepeken vagy környezetükben lévő garázstelkek kialakítását is), továbbá lakóparkok kialakításakor telekalakítási tervet kell készíttetni, melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki. A telekalakítások és telekosztások csak a Szabályozási Tervnek és a HÉSZ-nek megfelelően végezhetők.

(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki.

(3) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.

III. FEJEZET

A KÖRNYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

(1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és a- környezet igénybevételét idézze elő,
2. megelőzze a környezetszennyezést,
3. kizárja a környezetkárosítást.

(2) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.

(3) A környezetszennyező források, illetve a szennyezésektől védendő létesítmények körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belüli védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, ill. használók kötelezettsége.

(2) A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről, védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról.

(3) A területen a pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről.

(4) Az építmények helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(5) A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológiai és talajvédelmi beavatkozásainak összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.

(6) Mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.

14.§

(1) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmére vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő „jó mezőgazdasági gyakorlatot” kell folytatni a külterületeken.

(2) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető, melyen biztosított a csurgalékvizek elvezetése.

(3) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.

(4) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

Rekultivációs területek

15.§

(1) A település külterületén rekultivációt igényel a Kis köves tető (Alsó Erdő) területén található felhagyott bányaterület. A terület Natura 2000 hálózatba és tájképvédelmi övezetbe tartozik, ezért az újrahasznosítás prioritása a biológiai sokféleség megőrzése és a természeti értékek védelme. A természeti értékek figyelembevételével a prioritás: a földtani értékek bemutatása, ökoturisztikai hasznosítás, szabadtéri sportolás, erdősítés.

(2) A rekultiváció, illetve a helyreállítás elsődleges célja az erózió csökkentése oly módon, hogy elősegítse a természetesen lezajló regenerálódási folyamatokat.

(3) A bánya újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot kell végezni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek. Amennyiben kialakultak értékes élőhelyek, erről az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot értesíteni kell, és a további munkálatokat csak a BNPI egyetértésével lehet folytatni.

(1) A város a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi területek közé tartozik, a települések szennyeződés érzékenységi besorolásában  „A” fokozottan érzékeny terület.

(2) A területen található vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről gondoskodni kell.

(3) A felszín alatti vizek védelme érdekében monitoring-rendszer üzemeltetése szükséges.

(4) Vízfolyásba, állóvízbe tisztítatlan szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. A felszíni vizekbe, illetve az élő vízfolyásokba csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával, és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni.

(5) A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme érdekében a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. Lakóépületek, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.

(6) Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő szennyvíz gerinchálózatra történő bekötés mellett engedélyezhető. A közcsatorna kiépítéséig az építés vízzáró szennyvízgyűjtő-medence (közműpótló) átmeneti alkalmazásával, vagy a hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetésével engedélyezhető. A szennyvízgyűjtő medence rendszeres ürítéséről ellenőrizhető módon kell gondoskodni. Az új építési területeken minden építés csak a közműcsatorna megépítése után, és az ingatlanok csatornaközműre történő rákötése mellett engedélyezhető.

17.§

(1) Az élővizek partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m védőtávolságon belül új gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, meglévő gazdasági épület nem bővíthető.

(2) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése tilos vízfolyás és csatorna medrekben, a medrek környezetében. A károkozókat közigazgatási-, vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

A felszíni vizek szabályozása

18.§

(1) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait a vizes élőhelyek védelme érdekében meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A partok védelmét mérnökbiológia módszerek alkalmazásával kell megerősíteni.

(2) A mederfenntartási munkák folytatásához belterületen a partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén ár- és belvízvédekezéskor elbontható. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a felvonulási területre, még időszakosan sem foglalhatják el a vízfolyások medrét, rézsűjét, a földműveket.

(3) Külterületen a parti sávban (folyók és patakok mentén: 6 méterig, csatornák esetében a vízjogi engedélyben meghatározott medertől számított legalább 3-3 méterig, tavak esetében 3 méterig csak gyepgazdálkodás folytatható.

Felszín alatti vízvédelmi terület határa (hidrogeológiai védőterület)

19.§

(1) Az övezetbe a vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt területek, vagy felszín alatti térrészek, az onnan kitermelhető vízkészlet meglévő, illetve a tervezett vízbeszerző létesítményei, továbbá azok hidrogeológiai védőterületei és a kijelölt hidrogeológiai védőterületeken kívüli feszíni szennyeződésre érzékeny területek tartoznak.

(2) A nemzeti park területére eső felszín alatti vízvédelmi terület övezetében:

1. külterületen bármely épület csak akkor üzemeltethető, ha a keletkező szennyvíz a csatornahálózatra rá van kötve, vagy a felszíni és a karsztvíz károsítása nélkül zárt tárolóba kerül;
2. veszélyes hulladék, kommunális szilárd hulladék nem tárolható, szippantott szennyvíz-ürítőhely, szennyvíziszap lerakóhely, dögkút, dögtér nem üzemeltethető;
3. karsztvíz kivétele az ökológiai vízigény biztosításával történhet – az ökológiai vízigényt forrásonként (vízkivételenként) a Nemzeti Park Igazgatósága határozza meg, amely nem lehet kevesebb a források mindenkori vízhozamának 20%-ánál.

(3) A nemzeti park területén kívül eső felszín alatti vízvédelmi terület övezetében:

1. kommunális szilárd hulladéklerakó, veszélyes hulladéktároló, szennyvíziszap lerakóhely, szippantott szennyvíz ürítőhely nem üzemeltethető;
2. állattartás csak hagyományos almos-trágyás technológiával üzemeltethető. A trágya tárolása, elhelyezése a felszíni és felszín alatti vizek károsítása nélkül biztosítandó.

(4) Az övezetben hígtrágyás technológiájú állattartás nem engedélyezhető.

(5) Az övezetben kommunális hulladéklerakó nem létesíthető. A már meglévő, a vízbázisokat veszélyeztető hulladéklerakókat meg kell szüntetni.

Vízművek védőterülete

20.§

(1) Az egyes védőidomokban, védőterületeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.

(2) A belső védőidomban és védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésekbe.

(3) A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos.

(1) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt a vonatkozó rendeletben felsorolt tevékenységek esetén környezeti hatástanulmány készítendő. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatástanulmány készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

(2) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni.

(3) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett.

Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület övezete

22.§

(1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület övezete a Bükki Nemzeti Park és a tájképvédelmi övezet területe.

(2) A nemzeti park és a tájképvédelmi övezet területén létesítmény csak akkor alakítható ki, ha annak üzemi technológiai eredetű szennyezőanyag-kibocsátása nincs.

(3) A fűtési eredetű szennyezőanyag kibocsátás az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó jogszabály szerint engedélyezhető.

(1) A település belterületének zaj és rezgés elleni védelme érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(2) Saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során, amennyiben az a lakóterületen kerül elhelyezésre zajvédelmi szakvélemény készítendő.

(3) A forgalmi utak mentén a vonatkozó határértéket meghaladó zajjal terhelt sávokban védendő létesítmény telepítése csak passzív zajcsökkentési intézkedésekkel engedélyezhető.

(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását; a közterületek tisztántartását, takarítását, hulladék- és gyommentesítését önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(2) A település területén kommunális és egyéb hulladék a szükséges gyakoriságú elszállításig csak zárt edényzetben tárolható.

(3) A településen alkalmazni kell a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét.

Kommunális hulladéklerakó és szennyvíztisztító-telep védőterülete

25. §

(1) 300 m-es védőövezeten belül tartós emberi tartózkodásra szolgáló épület (lakóépület, üdülőépület, intézmény stb.) nem helyezhető el.

(2) Az övezetben emberi fogyasztásra szolgáló növények nem termeszthetők.

(3) A védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.

IV. FEJEZET

A TERMÉSZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

(1) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű NATURA 2000 területek felsorolását az 1.sz. függelék tartalmazza.

(2) A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

(3) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

Bükki Nemzeti Park területe

(1) Az övezetben új külszíni bányatelek nem létesíthető.

(2) Az övezet területén lévő gyepterületeket fenn kell tartani, területük nem erdősíthető.

(3) Új épület létesítéséhez, meglévő épület felújításához a BNPI hozzájárulása szükséges. Új épület létesítése, a meglévő épületek felújítása csak a térség építészeti hagyományainak megfelelően, tájba illő módon történhet.

(4) A külterületen lévő épületek csak erdészeti, vadászati, turisztikai, kutatási-oktatási céllal hasznosíthatók. Kivétel: az előzőekben más céllal hasznosított épületek.

(5) Az övezetben hulladéklerakó- és kezelőtelep, szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíz iszaptároló, hígtrágya tároló, komposztálótelep, dögkút, dögtér, dögtemető, veszélyes hulladéktároló, szélerőmű, szélkerék nem létesíthető.

(6) Az övezetben új nagyfeszültségű villamos légvezeték nem vezethető. A meglévő hálózat felújítása, rekonstrukciója csak földkábellel vagy a védett területek kiváltásával történhet.

28.§

(1) Az övezetben új közép-és kisfeszültségű légvezeték csak földkábelben vezethető. A meglévő vezetékek felújítása, rekonstrukciója is csak földkábellel történhet.

(2) Az övezetben új adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.

(3) Az övezetben a terv által mezőgazdasági területként, erdőterületként, vízgazdálkodási területként szabályozott területeken önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el. Épületek homlokzatán csak az épület funkciójának megfelelő reklám létesíthető.

(4) Erdők kezelése a természetvédelmi kezelési terv szerint történhet, amelynek célja az önfenntartó természetes erdőtársulások kialakítása, fenntartása.

(5) A Bükki Nemzeti Park területe egyben Sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezete is.

(6) A Bükki Nemzeti Park területe egyben Zajvédelmi szempontból fokozottan érzékeny övezet, ezért:

• A nemzeti park területén az erdő csendjét zavaró rendezvények, versenyek (pl. autó-, motorverseny) nem rendezhetők.
  
• A nemzeti park alacsony légterében sportolási célú repülés, siklórepülés csak a Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt területeken engedélyezhető.
  

Természeti területek

29.§

(1) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben csak a BNPI-vel egyeztetett extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén.

(3) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

(4) Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természetközeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól a BNPI által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés.

(5) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.

(6) Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Ökológiai hálózat elemeinek övezete

30.§

(1) Ökológiai hálózat övezete: a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését.

(2) Az ökológiai hálózat magába foglalja a védett természeti értékeket és a természeti területeket.

(3) A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(4) Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi és Természetmegőrzési Területek)

31.§

(1) Tilos a Natura 2000 terület állapotának, állagának, jellegének elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatása. Tilos minden olyan beruházás végzése, illetve tevékenység folytatása - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes.

(2) A Natura 2000 területek felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

Tájképvédelmi övezet

32.§

(1) Az igazgatási terület külterülete tájképvédelmi övezetbe tartozik.

(2) Erdőterületen csak a vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, turizmussal, a kutatással-oktatással, a gyógyászattal és az erdőhöz kötődő sportolással összefüggő épületek helyezhetők el. Az övezetben kereskedelmi szállásépület is kialakítható.

33.§

(1) Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.

(2) Tájképvédelmi övezetben felszínen nem létesíthetők olyan termékvezetékek, távvezetékek, amelyek tájképi és településképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoztatják a táj karakterét.

(3) Az övezetben a meglévő fasorok, mezsgyék védelmét biztosítani kell.

(1) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény alapján szabad kiadni.

(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

(3) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(4) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

(5) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.

(6) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t.

35.§

(1) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.

(2) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában - az országos előírás szerint kell igazolni.

(3) Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.

(4) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.

(5) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani.

(6) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.

V. FEJEZET

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

(1) A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

(1) A város területén lévő országos védelemben részesülő objektumok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) A város területén lévő helyi védelem alatt álló és helyi védelemre javasolt objektumok felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.

Védett közterületek

(1) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

1. A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.
2. A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
3. A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
4. A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
5. A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
   

(1) Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni.

(2) A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(3) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapot-romlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a megyeileg illetékes múzeumnak be kell jelenteni.

(4) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

(5) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a vonatkozó törvény és kapcsolódó rendeletek alapján kell biztosítani.

VI. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

(1) A területen belül építési telket alakítani a HÉSZ kötelező szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával helyezhetők el.

(3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(6) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 0,5 m² felületet meghaladó reklámtábla, cég, vagy címtábla, vagy azonos célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám, továbbá a klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

41.§

(1) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m – megtartása mellett.

1. elő- és oldalkertben:

                 a) közműbecsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal

d) 2 m² feletti reklámtábla védett területek, településközponti területek (Vt) és kisvárosias lakóterületek esetében nem helyezhető el.

2. oldal- és hátsókertben:

a) 2 m² feletti reklámtábla, a védett területek, településközponti területek (Vt) és kisvárosias lakóterületek (Lk) kivételével, a városi főépítész hozzájárulásával

b) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

c) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

d) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

e) kerti szabadlépcső és lejtő,

3. hátsókertben:

a)   2 m² feletti reklámtábla a védett területek, településközponti területek (Vt) és kisvárosias lakóterületek (Lk) kivételével, csak a városi főépítész hozzájárulásával

b)   kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

c)   kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

d)   kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence

                 e) kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

                 f) kerti szabadlépcső és lejtő,

                 g) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

(2) A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

1. jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
2. a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

ba)  nyári konyha, mosókonyha, szárító

bb)  tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

bc)  az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

bd) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

be) a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)

bf) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

bg)  pince, pince felépítménye

3. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(3) 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.

(4) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épület elhelyezés is lehetséges.

(5) A város egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

a) A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m²-nél.

b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezetben sem építhető be.

(6) A zártsorú, oldalhatáron álló jellegű beépítés esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épület elhelyezés sajátos formáját a hajlított ház típust (utcával párhuzamos épületszárny és rá merőleges oldalhatáron álló épületszárny) és a hézagosan zártsorú épület elhelyezést (a zártsorú jelleget legalább 3 méter magas falkerítés biztosítja) vagy a csoportos (sorházas) épület elhelyezést is lehet alkalmazni. A teljes zártsorúsítás is megengedett, azonban teljes zártsorúsítás esetén (legalább 3,5 méter magasságú) kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését.

42.§

(1) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

a) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyezhető.

b) Kertvárosias és falusias lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m² területű.

c) Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték 5 %-kal növelhető.

(2) Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

(3) A város területén tetőfedésre szürke rombuszpala, hullámpala nem alkalmazható. Továbbá lakóterületeken héjazatként nem alkalmazható fém cserepes lemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez sem.

(4) A kerítések kialakításánál beton, kő, tégla, fa, fém használható, azonban hullámpala, műanyag vagy fém hullámlemez, trapézlemez nem alkalmazható. A kerítés magassága övezettől függő, de legfeljebb 2,5 m lehet.

Lakóterületek

(1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt kisvárosi lakóterület sűrű beépítésű, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(3) A kisvárosi lakóterületen a lakóépületeken kívül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

1. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
2. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
3. Játszótér,
4. Sportépítmény

(4) A kisvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

1. Szálláshely szolgáltató épület
2. Igazgatási épület
3. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró ipari épület

(5) A kisvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

1. Termelő kertészeti építmény
2. Üzemanyagtöltő állomás
3. Önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára

(6) Az övezeten belüli önálló garázsokat egységes építészeti kialakítás mellett csoportosan lehet elhelyezni.

44.§

(1) Kialakítható övezetek:

1. Egyedi telkes lakóterület, ahol egy telken belül max. hat lakás építhető legfeljebb két épületben.
2. Tömbtelkes lakóterület, ahol az épületek úszótelken helyezkednek el.
3. Az építési helyen belül a szekciók alapterülete maximum 10%-kal növelhető egységes épület-felújítás esetében, melynek célja a homlokzat rekonstrukció, a bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése. Spontán, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető, csak legalább egy szekcióra vonatkozóan.
4. Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben, maximum 1,2 méter magasságú parapetfallal növelhető, a tető hajlásszöge a 45°-ot nem haladhatja meg. Emeletráépítés nem engedélyezhető.
5. A lakóépületekben a lakások eltérő használata az érvényes jogszabályok szerint lehetséges. Nem helyezhető el azonban vendéglátó funkció és üzemi jellegű gazdasági funkció.
   

(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület laza beépítésű, 7,5 -es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(3) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) legfeljebb négylakásos társasház

b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

(4) A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen elhelyezhető:

a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény

b) sportépítmény

c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

(5) A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás

b) négynél több lakást tartalmazó lakóépület

c) négynél több vendégszobát tartalmazó szálláshely szolgáltató épület

d) közösségi szórakoztató, kulturális épület

e) parkolóterület, garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállító járműveik számára

f) termelő kertészeti építmény

(6) Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m összmagassággal létesíthető. Utcára teljesen zárt (áttörés nélküli) kerítés a kertvárosias utcakép biztosítása miatt nem építhető. Élőzöld sövénykerítés az utcai kerítésnél is telepíthető.

46.§

(1) Az épület fő tömegét 35-45º közötti tetőhéjalással kell kialakítani.

(2) A lakóépületek számát a beépítettségi mérték, az építési hely valamint az építési helyen belüli épületek közötti távolság figyelembevétele határozza meg.

(3) Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek (lakópark) kialakítható.

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben legalább részleges közművesítettséget kell biztosítani.

(3) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

• a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el
• mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
• kézműipari építmény
• helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• sportépítmény
  
• termelő kertészeti építmények

(4) A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

• üzemanyagtöltő állomás

(5) Az épület fő tömegét hosszanti, oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 35-45˚ közötti tető-héjalással kell kialakítani.

(1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény,

g) parkolóház.

(3) A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

a) zavaró hatású, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

b) termelő kertészeti építmény,

c) üzemanyagtöltő állomás.

d) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(1) A településközponti vegyes területek szabályozásának irányelvei a következők:

• A településközponti vegyes területeken kialakított új épületek maximális építménymagassága 6,0m.
  
• Az övezetben kialakított nagytelkes intézmények szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.
• A lakóépületek közé beépült ill. beékelt intézmények az ott kialakult beépítési móddal helyezhetők el. A tömörebb, kisvárosiasabb beépítés fokozására törekedni kell a hézagosan zártsorú (ill. alkalmas helyen a zártsorú) beépítési mód alkalmazására.
• A Részletes Szabályozási Terv készítésére kijelölt területen a hely szerepkörének megfelelő zöldterület(ek) kialakítása szükséges.
  

(1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Gip), valamint mezőgazdasági üzemi terület (Gm).

(2) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani a mezőgazdasági üzemi terület kivételével.

(1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

c) igazgatási és egyéb irodaépület

d) sportépítmény

e) üzemanyagtöltő

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

b) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terhelhetőségi szintnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek bővítésére csak úgy adható építési engedély, ha a fejlesztés együtt jár a környezet-szennyező hatás csökkentésével, illetve ha a megvalósuló létesítmény üzembe helyezés után az éves levegőszennyezési kibocsátás nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határ-értéket.

(3) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetében a terv védőerdő létesítését írja elő, a védőerdőt annak az üzemnek, gazdálkodó szervnek kell kialakítania, amelyik a környezetszennyezést okozza. A védőerdő legkisebb szélessége 10 m.

(4) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetszennyezést okoznak, de védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védőfásításról saját telken belül kell gondoskodni.

(5) Az egyéb ipari terület elsősorban a környezetére kis mértékben zavaró hatású ipari létesítmények, ill. az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(6) A környezetbarát iparterület nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, jelentős zöldterületi környezetbe helyezve.

55.§

(1) A mezőgazdasági major területe elsősorban könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel rendelkezik a szennyvíz ártalmatlanítására.

(3) Bélapátfalva külterületén csak környezetkímélő hagyományos almostrágyás állattartás engedélyezhető.

(4) Előnyben kell részesíteni a meglévő telephelyek, mezőgazdasági majorok újrahasznosítását, intenzívebb beépítését, új majorok állattartó telepek létesítésével szemben.

(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

(6) A mezőgazdasági major területen elhelyezhető:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak és gépjármű-várakozó helyek,

b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

c) közművek és közműpótlók,

d) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

e) biztonsági okokból szükséges őrház,

f) komposztáló telep és építményei.

56.§

(1) Az ipari területek övezeteiben kivételesen elhelyezhető:

a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(2) Az ipari területek övezetében a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.

(3) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

(4) Építési engedély csak akkor adható ki bármely ipari övezetben, ha a szakhatóságok által előírt környezetvédelmi intézkedések előzetesen elvégzésre kerültek.

(1) A mezőgazdasági üzemi terület a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhető:

a) Mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással és raktározással kapcsolatos gazdasági építmények,

b) Nagy létszámú állattartásra alkalmas állattartó épületek,

c) Mezőgazdasági gépjavító és tároló épületek,

d) A terület őrzéséhez, üzemeltetéséhez szükséges építmények, valamint egy szolgálati lakás.

(1) Az üdülőterület üdülőépületek elhelyezésére szolgáló hétvégi házas (Üh) terület.

(1) A Szabályozási Terven Üh jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint hétvégiházas üdülőterületek.

(2) A hétvégiházas üdülőterületen elhelyezhető létesítmények:

• üdülőépületek, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak
• szálláshely szolgáltató épületek
• járműtároló a 3,5 t önsúlyt meg nem haladó gépjárművek részére

(3) A területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el.

(4) A hétvégiházas üdülőterületen nem helyezhető el:

a) Közösségi szórakoztató épület

b) Önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) Az övezetben átlagosan 30-50%-os lombfelület borítottságot kell kialakítani.

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A városi piac övezetén belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és piacot kiszolgáló egészségügyi, városgondnoksági, piacfelügyelőségi és egyéb kiszolgáló funkciók helyezhetők el.

(4) A tervezett szabadidős, rekreációs területén elsősorban idegenforgalmi, vendéglátó, camping, strand, egyéb sport és szabadidő funkciókkal kialakításra kerülő épületek helyezhetők el. Megvalósítására komplex építészeti tervet kell készíteni.

(5) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(6) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők. Az újonnan működésbe vont területek esetében 30 méter széles védősávot kell kialakítani a telken belül.

63.§

(1) A szennyvíztisztító területen csak kiszolgáló épület építhető.

(2) A különleges területeken építési engedély csak elvi építési engedély alapján készült engedélyezési terv alapján adható ki.

(3) A Bélkő-bánya és a volt Kőbánya-központ területe turisztikai, idegenforgalmi fejlesztésekre kijelölt terület, megvalósítására komplex építészeti tervet kell készíteni. Az övezeten belül épület csak az építési helyet és az épület-elhelyezést rögzítő (részletes) szabályozási terv alapján helyezhető el.

a) A kijelölt területeken elsődleges feladat a területek biztonságossá tétele, rehabilitálása a funkció nélküli hasznosíthatatlan épületek elbontása.

b) A kijelölt területekre elkészült idegenforgalmi fejlesztési tervek megvalósítása során a természetvédelmi hatósággal folyamatos egyeztetések szükségesek.

c) A kijelölt területek a turizmus létesítményeinek (turisztikai célú épületek és építmények) – turizmus természetszerű (a pihenést, erdei sportolást szolgáló) létesítményei – elhelyezésére szolgálnak.

d) A területek újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot kell végezni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek.

e) Olyan felhagyott bányaudvart, bányagödröt, meddőhányót, amelyen természetes élőhely kialakult, vagy védett élőlények populációi telepedtek meg csak a Nemzeti Park Igazgatósága egyetértésével lehet megbolygatni rekultiváció, illetve utóhasznosítás céljából.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok,

h) közművek felépítményei,

i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

66.§

(1) Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

(2) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A közlekedési területek hierarchiáját a 5. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A területigényes közmű létesítmények felsorolását az 6. sz. melléklet tartalmazza.

(5) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az országos előírások szerinti építmények helyezhetők el.

68.§

(1) Új, illetve meglévő autópálya és autóút esetén az út tengelyétől számított legalább 50-50  méter egyéb  közút és vasút esetében azok tengelyétől számított minimum 25 méter széles védősávot kell biztosítani, melyben épület nem helyezhető el.

(2) Új, illetve meglévő utak esetén is gondoskodni kell a tervszerű környezetrendezés, a tájvédelmet és a közlekedésbiztonságot egyaránt szolgáló növénytelepítések és tereprendezés  kialakításáról. Az utak környezetrendezési tervét az illetékes útkezelő által jóváhagyott, táj- és kertépítész szakember által készített tervek alapján kell megvalósítani.

(3) A meglévő fásított közlekedési területeken belül elhelyezkedő közterületek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény és az útkezelő jóváhagyásával szabad kiadni.

(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele. Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:

1. Kisvárosias és kertvárosias lakóterület

- teljes közművesítettség

2. Falusias lakóterület

- részleges közművesítettség

3. Településközponti vegyes terület

- teljes közművesítettség

4. Gazdasági területek, kereskedelmi és szolgáltató területek, egyéb ipari területek
   1. Belterületen teljes közművesítés
   2. Külterületen legalább részleges közművesítés
5. Különleges területek

- teljes közművesítés

6. Hétvégiházas üdülőterületek

-hiányos közművesítés az alábbi kiépítettséggel:

 közüzemi ivóvízellátás kiépítettségének hiánya esetén is,

 zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés,

 közüzemi villamosenergiaszolgáltatás

(2) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület-felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerben épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

(3) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

(4) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával a városközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki. Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(5) Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(6) Amennyiben a közműves szennyvízcsatorna hálózatra való rácsatlakozás nem lehetséges, abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.

70.§

(1) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(2) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(3) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

(4) A tervezett új lakóterületeken a villamos energia és a hírközlés közműveit földkábellel kell kialakítani.

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(5) Az övezetben elhelyezhető:

a) A pihenést és testedzést szolgáló műtárgy (pl. játszótér, pihenőhely stb.),

b) Sétaút,

c) Pihenőpad,

d) Hulladékgyűjtő edény,

e) Növénykazetta.

(6) Az övezetben épület 4,5m építménymagassággal, max. 2% beépítettséggel helyezhető el.

Közkert (Zkk)

72.§

(1) Közkert az a zöldterület, melynek területe nem haladja meg az 1ha-t, és egy meghatározott fő funkciót (pihenőpark, játszótér, emlékpark stb.) szolgál.

(2) Közkert övezetben a zöldfelületi fedettség (növényzet és vízfelület) legalább 70%.

(3) Az övezet zöldfelülettel fedett területrészének legalább 50%-ára többszintű, őshonos, nem invázív növényállomány telepítendő.

Egyéb zöldterület (Ze)

73.§

(1) Egyéb zöldterületek közé tartoznak azok a közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de a zöldfelületi fedettség mértéke alacsonyabb, ugyanakkor a burkolt felületek (vegyes forgalmú és gyalogutak, parkolók) magasabb arányban jelennek meg.

(2) A területen parkoló kialakítása során két parkolóhelyenként minimum egy fa telepítéséről gondoskodni kell.

(3) Egyéb zöldterület övezetben a zöldfelületi fedettség (növényzet és vízfelület) legalább 40%.

(4) Az övezet zöldfelülettel fedett területrészének legalább 50%-ára többszintű, őshonos, nem invázív növényállomány telepítendő.

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdő művelési ágú területek, és a földhivatali nyilvántartásban nem  erdő művelési ágban nyilvántartott, de a valóságban  erdővel borított területek és fásítások tekintetében  is kötelezően alkalmazandók  az Erdőről és az erdő védelméről szóló törvény (Etv.) előírásai.

(2) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra vehető igénybe.

(3) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

a) Ev – Védelmi célú erdőterületek

b) Eg – Gazdasági célú erdőterületek

c) Ee – Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületek

(4) Az alábbi rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozó-helyek,

b) közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

c) a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

d) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

e) geodéziai, turisztikai jelek, köztárgyak,

f) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

g) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei.

i) a biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,

j) a vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

• a termékvezetékek és műtárgyai a védőtávolság biztosításával.

(5) Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság jóváhagyásával történhet.

(6) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

75.§

(1) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág változtatásához, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(2) Az erdősítés elsősorban honos fafajokból álló elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.

(3) A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természetközeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni. Kerülni kell a tájidegen örökzöld fenyvesek telepítését az erózióveszélyes területeken (talajvédelmi erdők) is.

(4) Tilos tarvágást alkalmazni sziklás, kőfolyásos, deflációs és erózió által veszélyeztetett területen.

(5) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.

(6) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

Ev – Védelmi célú erdőterületek

76.§

(1) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(2) Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg.

(3) Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű lehet. Ebben az esetben az erdőben az egészségügyi-szociális, turisztikai erdő rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény elhelyezhető.

(4) Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.

(5) Meglévő védelmi erdőben – kiemelten a védett erdőben – ahol jelenleg jellemzően tájidegen fajok az állományalkotók, a véghasználat után a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajok telepítésével ökológiailag stabil és egészséges növényközösséggé nevelhető erdők kialakítása szükséges.

Eg – Gazdasági célú erdőterületek

77.§

(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az olyan erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A gazdasági erdőben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet az erdő rendeltetésének megfelelő épületet elhelyezni max. 0,5 %-os beépítettséggel.

(3) Fakitermelést és a faanyag szállítását minden esetben úgy kell végezni, hogy az a visszamaradó élőfában, természetes újulatban, valamint az erdő talajában kárt ne okozzon.

Ee – Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületek

78.§

(1) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területén csak a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény helyezhető el. Csak a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet épületet elhelyezni max. 5%-os beépítettséggel.

(2) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdőben kizárólag a szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják.

(3) Az erdőterületen a természetvédelmi és erdészeti hatóság engedélyével sétautak, sétányok, azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők) elhelyezhetők.

(4) A kihelyezett hulladékgyűjtők rendszeres ürítését meg kell szervezni.

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(3) A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

1. Má – Általános mezőgazdasági terület

aa) Má/gy – gyep

ab) Má/sz – szántó

2. Mkf– korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület
3. Mk – Kertes mezőgazdasági terület

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozó helyek,
2. a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
3. közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
4. nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság
5. a távközlés létesítményei,
6. a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
7. geodéziai jelek, köztárgyak,
8. a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
9. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
10. a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
11. biztonsági okokból szükséges őrház,
12. komposztáló telep és építményei
13. lakóépület az alövezeti szabályozások szerint.

(6) Külterületen a vízfolyások partjától számított 50 méter széles védősávon belül épület nem helyezhető el, növény-védőszerek, nitrogén alapú műtrágyák kihelyezését kerülni kell.

80.§

(1) Ha az egyes övezetekbe eső terület nem éri el az előírt minimálisan szükséges telekméreteket, akkor a terület nem építhető be.

(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(3) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(4) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(5) A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített határoló cserjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.

(6) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

Birtokközpontok

81.§

(1) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az országos előírások szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 30.000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítés a 20%-ot nem haladhatja meg.

(2) Az övezetben településrendezési önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(3) A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A birtokközpontot teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

Má – Általános mezőgazdasági terület

82.§

(1) Az övezetbe az alábbi művelési ágú területek létesíthetők:

• szántó,
• gyümölcs- vagy szőlőültetvény,
• gyep,
• faültetvény.

(2) A területhasználatra vonatkozó általános előírások:

• általános mezőgazdasági terület az árutermelésre alkalmas termőföldek területe, ahol a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek elhelyezhetők, ha a telek területe legalább 1,0 ha (homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg és a terület beépítettsége nem lehet több mint 3%)
• lakóépület legalább 10 ha (100.000 m²) területű telekre építhető (homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg. A lakóépület alapterülete a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg, ugyanakkor az épület alapterülete max. 300m² lehet);

(3) Általános mezőgazdasági területen (Má) a kialakítható telek területe 5.000 m²-nél kisebb nem lehet;

Má/gy – gyep

83.§

(1) A szabályozási terven gyepként jelölt területeken a gyep művelését fenn kell tartani, illetve indokolt esetben védelmi célú erdő telepítése engedélyezhető. 

(2) Az övezetben a kialakítható telek területe 1 ha-nál (10.000 m²) kisebb nem lehet.

(3) Az övezetben csak az állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú műtárgyak, gazdasági épületek elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.), ha a telek területe eléri az 1,0 ha-t.

Má/sz – szántó

84.§

(1) A szántóterületeken a dűlőutak mentén sövény- vagy fasor telepítendő a terület ökológiai viszonyainak megfelelő honos növényzettel.

(2) A szabályozási terven szántóterületként jelölt területeken a szántóművelés fenntartásán kívül gyepterület, illetve erdőterület létesítése is lehetséges.

Mkf/gy – korlátozott funkciójú mezőgazdasági gyepterületek

85.§

(1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület: olyan mezőgazdasági területek, ahol az ökológiai, táj- és természetvédelmi, vízvédelmi prioritások érvényesítése érdekében a mezőgazdasági használat, telekalakítás, építési korlátozást igényel.

(2) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek közé tartoznak a Nemzeti Park, a Natura 2000, illetve a különböző vízminőségvédelmi szempontból érzékeny területeket (hidrogeológiai védőterület, nyílt karsztvízbázis) érintő mezőgazdasági területek, illetve az egyéb vízmedrek partjától számított 50 m szélességű védőterületek.

(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen a természetes élőhelyek, természeti értékek sérelme nélkül folytatható mezőgazdasági termelés.

(4) A (3) pont által nem érintett korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken a gyepterületek fenntartását, a sportolást, ökoturizmust, a bemutatást és ismeretterjesztést szolgáló hagyományos állattenyésztés építményei, az azokhoz kapcsolódó turisztikai építmények és lakóépület alakíthatók ki, az alábbi feltételekkel:

•  a gyep művelési ágban nyilvántartott telek területe eléri a 10 ha-t,
• az épületek homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg
• a terület beépítettsége nem lehet több mint 2%

(5) Korlátozott funkciójú területeken bármilyen jellegű beavatkozáshoz, fejlesztéshez, építéshez, művelési ág váltáshoz ki kell kérni az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét.

Mk – Kertes mezőgazdasági terület

86.§

(1) Kertes mezőgazdasági területek a pihenést és a vegyes gazdálkodást szolgáló felaprózódott, volt zártkerti területek, ahol a pihenést és a termeléshez szükséges tárolást egyaránt biztosító épületek létesíthetők.

(2) Kertes mezőgazdasági területen csak a gyümölcs- és szőlőműveléssel, feldolgozással, a borturizmussal, borkereskedelemmel összefüggő épületek helyezhetők el. Egy telekre csak egy épület helyezhető el, amelynek maximális alapterülete legfeljebb 90 m² lehet.

(3) A beépíthető telek területe legkevesebb 800 m², az újonnan kialakítható telkek területe minimum 1500 m² lehet.

(4) Kertes mezőgazdasági területen a kialakítható új telek területe nem lehet kevesebb 1.500 m²-nél, egy telken csak egy épület helyezhető el, melynek bruttó alapterülete nem lehet több 90 m²-nél.

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek az alábbiak alapján építhetők:

a) A 800 m²-t el nem érő területű bármely övezetű telken épületet elhelyezni nem szabad.

b) A 800-1500 m² nagyságú telken max. 3%-os be-építettséggel egy gazdasági épület - nem lakás céljára szolgáló épület - és a terepszint alatt egy pince helyezhető el.

c) Az 1500 m²-t meghaladó nagyságú telken épületek 3%-os beépítettséggel, a 4,5 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladóan helyezhetők el.

d) A 3000 m²-nél nagyobb szőlő-gyümölcsös és kert művelési ágú területen lakóépület is létesíthető, melynek homlokzatmagassága a 4,5 métert nem haladhatja meg és a terület beépítettsége max. 3%.

(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

a) Vá/f – Folyóvíz medre és parti sávja

b) Vá/á – Állóvíz meder és parti sávja

c) Vi/cs – Közcélú nyílt csatorna medre és parti sávja

d) Vi – vízmosás, árok

e) Vm – Vízbeszerzési és vízműterület

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

(1) Különleges libegő terület: a libegő elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges idegenforgalmi terület: volt bányaterület; épület, építmény a területen nem helyezhető el.

(3) Kegyeleti park: felhagyott izraelita temető, a területen új sírokat elhelyezni nem lehet, a meglévő terület fenntartását, rendezését biztosítani kell.

(4) Különleges rekultivációs terület: a cementgyár hulladéklerakó területe, az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének jelen, 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet mellékletei:

1. 1. melléklet: Beépítésre szánt területek Szabályozási terve (SZT-01)
2. 2. melléklet: Beépítésre nem szánt területek Szabályozási terve (SZT-01)
3. 3. melléklet: A belterület határ változásai
4. 4. melléklet: Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
5. 5. melléklet: Közlekedési területek hierarchiája
6. 6. melléklet: Területigényes közmű létesítmények felsorolása

(3) A rendelet függelékei:

1. 1. függelék:

a) Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek

b) Natura 2000 területek

2. 2. függelék: Országos védelem alatt álló objektumok
3. 3. függelék: Helyi védelemre javasolt objektumok
4. 4. függelék: A HÉSZ készítése során figyelembe vett aktuális jogszabályok