Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18.§ (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Gyöngyössolymos Község Önkormányzata Képviselő-testületének célja a szervezeti és működési szabályzatának megalkotásával, hogy:

a) biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait,

b) megteremtse Gyöngyössolymos község gazdasági – kulturális – oktatási felemelkedésének lehetőségét,

c) kialakítása az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szerveit és intézményeit,

d) megteremtse Gyöngyössolymos község érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati  döntések során az egységes elvek és eljárás szerinti előkészítését.

Az önkormányzat és jelképei

2. §

(1) Az Önkormányzat megnevezése:

Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat

(2) Az Önkormányzat székhelye:

3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 139.

(3) A képviselő-testület hivatalának neve:

Gyöngyössolymos Közös Önkormányzati Hivatala

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.  A címer és a zászló használatának rendjét Önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig

a) az önkormányzat pecsétjén Községi Önkormányzat, Heves megye, Gyöngyössolymos,

b) a jegyző pecsétjén Polgármesteri Hivatal, Heves megye, Gyöngyössolymos

4. §

A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A helyi önkormányzás általános szabályai

5. §

(1) Az önkormányzati jogokra a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)  1-5.§-a az irányadó.

(2) A képviselő-testület a feladat – és hatáskörbe tartozó ügyekben az elektronikus ügyintézést kizárja.

(3) A helyi önkormányzatnak vállalkozási tevékenységben való részvételét elhatározó döntését közigazgatási elemzésnek kell megelőzni. A helyi önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából költségvetési szervként működő önkormányzati intézményt, gazdálkodó vagy más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.

2. Fejezet

A települési önkormányzat

A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

6.§

(1) Az önkormányzat feladatára az Ötv. 8.§ (1) bekezdés az irányadó.

(2) Az önkormányzat kötelező feladatait az Ötv. 8.§ (4) bekezdés határozza meg.

(1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látják el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és a bizottságaira ruházhatja.

(3) A képviselő-testület hatásköréből az Ötv. 10.§ (1) bekezdésben foglaltakon túl nem ruházható át

a) a képviselő-testület munkatervének elfogadása,

b) hitelfelvétel.

A képviselő-testület működése, összehívása

8.§

A képviselő – testület tagjainak száma 6 fő + polgármester.

9.§

(1)   A képviselő-testület feladat – és hatáskörét ülésein gyakorolja.

(2)   A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozatot kezelő bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3)   A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

(4)   A képviselő-testületi ülés jellegéből fakadóan: alakuló, munkaterv szerinti, rendkívüli és közmeghallgatás lehet.

10.§

(1)   Az újonnan megválasztott képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, melyet a polgármesteri és az önkormányzati képviselői eskü letételéig vezet.

(2)   Az ülés ünnepélyes megnyitása után a korelnök felkéri a Helyi Választási Bizottság elnökét a választás végleges eredményének ismertetésére.

(3)   A megbízólevelek átadása előtt a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek.  Ezt követően a polgármester ismerteti programját.

(4)   Az alakuló ülésen a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással megválasztja az alpolgármestert. A megválasztott alpolgármester esküt tesz a polgármester előtt.

(5)   A képviselő-testület meghatározza bizottságai szervezetét, megválasztja tagjait.

(6)   A képviselő-testület meghatározza a polgármester illetményét és megállapítja költségátalányát.

11.§

(1) A munkaterv szerinti ülést a polgármester által meghatározott napon és időben kell összehívni.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kel megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) Az ülésre állandó jelleggel tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a polgármesteri hivatal szakelőadóit, a napirendi ponthoz kapcsolódva,

b) azon személyeket, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tartja.

(4) A képviselő-testület a munkaterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester a lakosságot az ülés előtt 5 nappal, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal helyiségében elhelyezett hirdetőtáblára való kifüggesztésével tájékoztatja.

(5) Rendkívüli ülést kell összehívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bármely bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára, az indítvány beadását követő 15 napon belüli időpontra.  Az indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni, megjelölve abban a rendkívüli ülés összehívásának indokát, a javasolt napirendet.

(6) A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.

(7) Sürgős halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható a Képviselő Testületi ülés. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségből is, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell úgy, hogy a visszaigazolhatóság egyértelmű legyen a képviselők részéről.

(8) A képviselő-testületi ülés napirendjeinek alaposabb előkészítése érdekében a polgármester – szükség esetén szakértő bevonásával – a képviselőket konzultációs megbeszélésre hívhatja össze.

12.§

(1) Zárt ülésen elhangzott információkkal a résztvevők nem élhetnek vissza.

(2) Zárt ülés tartásának szükségességére az előterjesztőnek kell a figyelmet felhívni.

Ennek esetleges elmaradása esetén ez a jegyző kötelessége.

Munkaterv

13.§

(1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, mely éves időszakra szól.

(2) A munkaterv főbb tartalmi elemei

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett ideje, hónap meghatározásával,

b) a képviselő-testület üléseinek tervezett napirendjei,

c) a napirend előterjesztőjének (előadójának) a megjelölése,

(3) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti be jóváhagyásra a képviselő-testület elé az év utolsó munkaterv szerinti ülésre

A képviselő-testület ülése

Az ülésvezetés szabályai

14.§

A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük távollétében a Pénzügyi, Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság elnöke.

15.§

(1) A polgármester biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását.

a)      Gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról.

b)      Az egyes napirendi pontok megtárgyalása után, a döntéshozatal előtt megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent választópolgárok részére. A hozzászólás megtételére napirendi pontonként egy alkalommal, maximum két perc áll rendelkezésre.

c)      Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása.

d)     Rendre utasítja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének zavarása esetén a polgármester rendre utasítja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. Erre az időre az ülést felfüggesztheti.

16.§

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele – azaz 4 fő – jel van.

(2) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester 8 napon belüli időpontra köteles ismételten összehívni.

(3) A polgármester a testületi ülés kezdetén megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét.

(4) Ezt követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére.

A képviselő-testület megváltoztathatja a napirendek sorrendjét, egyes ügyek tárgyalását a napirendről levehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) A napirend meghatározását követően a jegyző számot ad a lejárt határidejű határozatokról. Az ülés végén a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előző képviselő-testületi ülés óta a testület képviseletében tett intézkedéseiről, a két ülés közötti fontosabb eseményekről.

17.§

(1) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak napirendenként egy alkalommal kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.  A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.   Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(3) A vitában először a bizottsági vélemények hangzanak el, majd pedig a képviselők hozzászólásai napirendenként egy alkalommal, legfeljebb 5-5 perc időtartamban.   ezen felül a vita során elhangzottakra a képviselők még egy esetben észrevételt tehetnek, legfeljebb 2-2 percben.

(4) A vita lezárására és a hozzászólások időtartamának korlátozására, illetve a napirendi pont elnapolására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(5) A napirend feletti vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

(6) Amennyiben a jegyző a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, úgy a vita lezárása után, de még a döntés előtt a jegyzőnek szót kell adni.

(7) A polgármester a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában korábban elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, ezt követően pedig az eredeti előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetről, illetve határozati javaslatról szavazzon a testület, igen, nem, vagy tartózkodással.

(8) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. A szavazatok téves összeszámlálása miatt ismételt szavazást rendel el.

(9) A jegyző a módosításokkal egybefoglalt határozatot a határozathozatal után felolvassa.

(10) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz, alakszerű határozat nélkül

a) napirend meghatározásáról,

b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

c) Az információs jelentés tudomásulvételéről,

d) ügyrendi kérdésekről

Testületi előterjesztések

18.§

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület tagja vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet és határozati javaslat, a beszámoló és a tájékoztató.

(2) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez a polgármester, az alpolgármester, bármelyik képviselő vagy bizottság, a jegyző illetve akit jogszabály erre felhatalmaz.

(3) A képviselők vagy a bizottságok az ülést megelőzően 12 nappal írásban kezdeményezhetik az általuk kidolgozott előterjesztés napirendre tűzését.

(4) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza

aa) tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi testületi döntéseket,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac.) az előkészítésben résztvevők véleményét,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket,, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a tények indokolják,

ae) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint várható következményeik ismertestését

af) az előterjesztés készítésének időpontját és az előterjesztő aláírását

b) Az előterjesztés második része tartalmazza

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot vagy rendelet tervezetet,

bb) határozati javaslat esetén végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,

(5) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény előírja, illetve lehetővé teszi, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. E rendelkezés nem érinti képviselő-testületnek azon jogát, hogy az előterjesztést a javaslattól eltérően-ha azt törvény nem zárja ki- nyílt ülésen vitassa meg.

(6) Írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, képviselő testületi tagok és a jegyző.

(7) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon délelőtt 11 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(8) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik,, akkor a képviselő testület dönt  a hatáskör magához vonásáról.

(9) A sürgősségi indítvány napirendre való felvételéről a polgármester dönt.

(10) A képviselő-testület döntéseit írásos előterjesztés alapján hozza meg.

Határozathozatal

19. §

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) Az Ötv. 15.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl minősített többség-azaz 4 fő igen szavazata szükséges

a) kötelezettségvállalás a következő évi költségvetés terhére,

b) gazdasági társaság alapításához, vagy abban való részvételhez,

c) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

d) napirendi vita lezárásához, hozzászólások időtartamának korlátozásához, napirendi pont elnapolásához,

e) önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,

f) közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez, átadásához.

(3) A képviselő-testület normatív határozatát a Polgármesteri Hivatal helységében elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kell közzétenni.

Szavazás

20.§

(1) A Képviselő Testület döntéseit nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik

(2) A képviselő testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, illetőleg névszerinti szavazás rendelhető el bármely képviselő javaslatára, amiről a képviselő testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a név felolvasását követően igen, vagy nem nyilatkozattal, vagy tartózkodással szavaznak.

(4) A név szerinti szavazás esetén név szerint kell a jegyzőkönyvben szerepeltetni a szavazatokat

(5) Név szerinti szavazást ügyrendi kérdésben nem lehet tartani.

(6) A Képviselő Testület titkos szavazást tarthat az Mötv 46.§. (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A titkos szavazást a Pénzügyi, valamint az Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság tagjai bonyolítják le. A szavazás szavazólap kitöltésével és urnába dobásával történik. A szavazatokat a Pénzügyi bizottság tagjai összesítik.

(7) A képviselő testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő testületi tag javaslatára a képviselő testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(8) Amennyiben a képviselő a döntéshozatal során a szavazást megelőzően nem teljesíti a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségét, a polgármester intézkedik a képviselő egy havi tiszteletdíjának megvonásáról. 

A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

21.§

(1)   A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére az Ötv.17.§(1)-(3) bekezdése irányadó.

(2)   A képviselő-testületi ülésről 2 eredeti példányban készült jegyzőkönyv, ebből a jegyző

a) az első példányt a Polgármesteri hivatalban őrzi, a mellékleteivel együtt évente bekötteti és elhelyezi a hivatal irattárában,

b) a második példánnyal az Ötv. 17.§ (2) bekezdésben írtaknak megfelelően jár el.

(3)   A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármesteren és jegyzőn kívül két képviselő-testületi tag írja alá, jegyzőkönyv hitelesítőként.

Önkormányzati rendeletalkotás

22.§

(1) Az önkormányzati rendeletalkotásra az Ötv.16.§(1)-(3) bekezdése az irányadó

(2) A jegyző az önkormányzati rendelet képviselő testület által elfogadott, hiteles szövegét a polgármesteri hivatal helyiségében elhelyezett hirdető táblára történő kifüggesztéssel hirdeti ki, továbbá az önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napja minősül.

(3) A rendelet alkotását, módosítását a képviselő-testületi ülésen, szóban kezdeményezheti a polgármester a képviselő és a jegyző.

(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(5) A rendelet-tervezet előkészítés után nyújtható be a képviselő-testületnek.

(6) Az elfogadott rendelet hiteles szövegének szerkesztéséről, valamint a rendeletek és módosításaik egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző folyamatosan gondoskodik.

(7) A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdve, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(8) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni.

3. Fejezet

A települési képviselő

23.§

(1) A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, Gyöngyössolymos egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre.

(3) A képviselő köteles olyan megatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét, hitelét.

(4) A képviselőket a polgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal dolgozói kötelesek - lehetőleg soron kívül - fogadni.

(5) A képviselő kötelessége a képviselő-testület ülésein- bizottság ülésein, amelynek tagja-részt venni. A polgármesternek előzetesen köteles bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni.

A képviselő-testület bizottságai

24.§

(1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre

a) Pénzügyi, Összeférhetetlenséget Vizsgáló és Vagyonnyilatkozatokat Kezelő Bizottság,

b) Szociális, Kulturális, Oktatási-és Sportbizottság

(2) A képviselő-testület a 2. mellékletben foglalt hatásköreit a Szociális, Kulturális, Oktatási-és Sportbizottságra ruházza át.

(3) A képviselő-testület 3. mellékletében szerepelnek a Pénzügyi, Összeférhetetlenséget vizsgáló és Vagyonnyilatkozatokat kezelő Bizottság, a 4. mellékletben a Szociális, Kulturális, Oktatási-és Sportbizottság saját hatásköre.

25. §

(1) A bizottság feladat –és hatáskörét ülésein gyakorolja.

(2) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket az általa esetenként megbízott képviselőtag látja el.

(3) A bizottság elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról. Az összevont bizottsági ülésekre összehívott bizottságoknak külön-külön is határozatképesnek kell lenni. Az összevont bizottsági ülés vezetése a bizottságok elnökeinek megállapodása alapján történik.

(4) A bizottságok munkájának koordinálásáért, üléseik technikai előkészítéséért és döntéseik nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

(5) A bizottsági ülésekről a képviselő-testületi ülésnek megfelelő jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet-melyet 15 napon belül kell elkészíteni - a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(6) Az összevont bizottsági ülésről egységes összevont jegyzőkönyv készül. A bizottságok határozataikat közösen-erre utaló jelöléssel - hozzák.

(7) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt a jegyző, bármelyik települési képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.

(8) A bizottságok maguk állapítják meg ügyrendjüket, mely tartalmazza feladataikat és működésük részletes szabályait.

4. Fejezet

A polgármester

26.§

(1) Gyöngyössolymos polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester, képviselő-testület működésével összefüggő feladatai

a) segíti a települési képviselők munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

(3) A polgármester a hivatallal összefüggő főbb jogosítványaira az Mötv. 67.§.a) –g) pontja az irányadó.

(4) A képviselő-testület az 1. mellékletben foglalt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

Az alpolgármester

27.§

(1) Gyöngyössolymos alpolgármesterei társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterek feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően részt vesz

a) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

b) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,

c) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

A jegyző

28.§

A jegyző feladataira az Mötv. 81.§. (1)-(4) bekezdése az irányadó.

Polgármesteri Hivatal

29.§

A Polgármesteri Hivatal feladatára az Ötv. 38.§ (1) bekezdés az irányadó.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

A helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről önkormányzati rendelet rendelkezik.

5. Fejezet

Közmeghallgatás

30.§

(1) A képviselő testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket, javaslatokat tehetnek. A kérdésekre a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb tizenöt napon belül válaszolni kell

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal a lakosságot a település postáján, orvosi rendelőjében, üzleteiben és szórakozó helyein elhelyezett tájékoztatóval az ülés előtt 8 nappal korábban értesíti.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Azon bárki 5 percben fejtheti ki véleményét, közérdekű kérdést, javaslatot tehet fel.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

Falugyűlés

31.§

(1) A képviselő testület a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a Képviselő Testület által határozattal meghatározott ügyekben falugyűlést tarthat. A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő testületet.”

6. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

a) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007. (I.30.) önkormányzati rendelet,

b) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007. (I.30) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2007. (VIII. 2.) önkormányzati rendelet,

c) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007. (I.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2010. (VIII. 2.) önkormányzati rendelet.

(3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell kifüggeszteni.

(4) E rendelet rövidítése: SzMSz