Zalaszentgrót város képviselő testületének 3/2021 (II.16..) önkormányzati rendelete
Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2021. (II. 16.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2021. évi költségvetéséről
Hatályos: 2021. 02. 17- 2021. 05. 28Zalaszentgrót város képviselő testületének 3/2021 (II.16..) önkormányzati rendelete
Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2021. (II. 16.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2021. évi költségvetéséről
Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének feladat- és hatáskörében eljárva a polgármester az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény rendelkezései alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §-ára figyelemmel - a Kormány 27/2021. (I. 29.) Korm. rendeletének 1. §-a alapján kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tagjainak írásbeli véleményét figyelembe véve - Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2021. évi költségvetéséről és annak végrehajtási feladatairól a következőket rendeli el:
I. FEJEZET A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testületére (a továbbiakban: képviselő-testület) és annak bizottságaira, az önkormányzatra és az önkormányzat intézményeire (továbbiakban: intézmények).
2. § (1) A képviselő-testület a költségvetés címrendjét a (2)-(4) bekezdés szerint állapítja meg.
(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények külön-külön alkotnak egy-egy címet.
(3) Az önkormányzat külön címet alkot.
(4) A címrendet az e rendelet részét képező I. melléklet tartalmazza.
II. FEJEZET A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege,
a hiány mértéke és finanszírozásának módja
3. § (1) Zalaszentgrót Város Önkormányzata a 2021. évi összes bevételét 2.051.5 30 eFt-ban, ezen belül a költségvetési bevételek összegét 1.495.594 eFt-ban hagyja jóvá, melynek jogcímei:
Költségvetési bevételek:
Működési célú támogatások áht-n belülről 766.332 eFt
Felhalmozási célú támogatások áht-n bel. 407.394 eFt
Közhatalmi bevételek 208.100 eFt
Működési bevételek 109.318 eFt
Működési célú átvett pénzeszközök 3.500 eFt
Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 950 eFt
(2) Zalaszentgrót Város Önkormányzata a 2021. évi összes kiadását 2.051.530 eFt-ban, ezen belül a költségvetési kiadások összegét 2.029.879 eFt-ban hagyja jóvá, melynek jogcímei:
Költségvetési kiadások:
Személyi juttatás: 514.102 eFt
Munkaadót terhelő járulékok: 90.319 eFt
Dologi kiadások: 598.912 eFt
Ellátottak pénzbeli juttatásai: 12.514 eFt
Egyéb működési célú kiadások: 144.786 eFt
- ebből tartalékok: 27.798 eFt
Beruházások 145.165 eFt
Felújítások 482.910 eFt
Egyéb felhalmozási célú kiadások 41.171 eFt
(3) A költségvetési bevételek és kiadások egyenlege 534.285 eFt költségvetési hiány, a felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege 240.973 eFt felhalmozási hiány, a működési bevételek és kiadások egyenlege 293.312 eFt működési hiány.
(4) A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételek:
Előző évek maradványának igénybevétele:
- működési célra: 248.275 eFt
- felhalmozási célra: 229.217 eFt
Értékpapír visszaváltás működési célra: 66.688 eFt
Értékpapír visszaváltás felhalmozási célra: 11.756 eFt
Finanszírozási bevételek összesen: 555.936 eFt
Finanszírozási kiadások működési célra: 21.651 eFt
(5) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat, ezen belül a költségvetési és finanszírozási bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen az 1. melléklet tartalmazza.
(6) A bevételek főösszegét intézményenként e rendelet 2. melléklete; a kiadások főösszegét intézményenként e rendelet 3. melléklete tartalmazza. A 2. mellékletben szereplő bevételek a kötelező feladatok ellátásából származnak. A 3. melléklet tartalmazza az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelező és önként vállalt feladatokat.
(7) A beruházási kiadásokat célonként a 4. melléklet, a felújításokat célonként az 5. melléklet tartalmazza.
(8) Az általános és céltartalék felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.
(9) A bevételi és kiadási főösszegen belül a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten – tájékoztató jelleggel – a 7. melléklet tartalmazza. A 7. melléklet tartalmazza a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatait, keretszámait kiemelt előirányzatonként.
III. FEJEZET Adósságszolgálat, hitelfelvétel
4. § Zalaszentgrót Város Önkormányzata hitellel nem rendelkezik, 2021. évre adósságot keletkeztető ügyletről nem döntött.
5. § Az év várható bevételi és kiadási előirányzatának teljesülését a 8. mellékletben rögzített előirányzat felhasználási ütemterv tartalmazza.
IV. FEJEZET Önkormányzat bevételei
6. § A gyermekétkeztetés térítési díjait a 9. melléklet tartalmazza.
7. § Az önkormányzat a felhalmozási célra kapott támogatásokat, a felhalmozási célra átvett pénzeszközöket, a felhalmozási jellegű bevételeket, a közműrendszer használati díjából származó bevételeket valamint a költségvetési maradvány felhalmozási célú részét felhalmozási célú kiadásainak fedezetére fordítja.
8. § (1) Az önkormányzatnál és az általa fenntartott intézményekben a 2021. január 1-jei állapot szerint engedélyezett teljes munkaidőben foglalkoztatott intézményi közalkalmazotti létszámkeret 52,2 fő, a köztisztviselői létszámkeret 36 fő, a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak létszámkerete 18,25 fő, majd 2021. március 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók létszámkerete 19,9 főre, a közalkalmazotti létszámkeret 36,5 főre, a köztisztviselői létszámkeret 36 főre, a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak létszámkerete 15,75 főre változik.
(2) Az intézmények és a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) engedélyezett létszámkereteit – intézményenként és állománycsoportonként – a 10/A. melléklet tartalmazza.
(3) Az év folyamán az önkormányzatnál közfoglalkoztatottak létszámkeretét a 10/B. melléklet tartalmazza.
9. § (1) A 2021. évre megállapított köztisztviselői illetményalap 46.380 Ft, az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 30 %-a; az érettségi végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 20 %-a, a nettó cafeteria juttatás éves keretösszege 350 eFt/fő.
(2) Az intézményekben a többletmunkát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) bekezdése alapján képzett érdekeltségi alapból és a megállapított jutalomkeretből lehet elismerni.
(3) Az önkormányzat a közalkalmazottak - valamint az egy évnél hosszabb időtartamra foglalkoztatott Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók - részére havi 10.000 Ft Széchenyi-pihenőkártya juttatás munkáltatói terhekkel növelt fedezetét biztosítja a költségvetésben.
(4) A munkabér pénzintézetnél nyitott bankszámlára utalásából adódó többletköltséget 12.000 Ft/év összeghatárig a munkáltatók a köztisztviselők és a közalkalmazottak, valamint az egy évnél tovább foglalkoztatottak részére megtérítik.
(5) Az önkormányzat a köztisztviselők és közalkalmazottak részére lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatása címen 1.000 eFt összeget biztosít. A támogatás személyenkénti megállapítása a jegyző, illetve az intézményvezetők hatásköre, a közszolgálati és közalkalmazotti szabályzatban foglalt egységes feltételrendszer alapján.
(6) Az önkormányzati képviselő, a bizottsági elnök, a bizottsági tag, a tanácsnok tiszteletdíja, valamint a tanácsadó testület városrészi tagjának megbízási díja - 100 forintra kerekítve - az alábbiak szerint kerül megállapításra:
- a) az önkormányzati képviselő tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 10 %-a
- b) a bizottsági elnök tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 3,5 %-a
- c) a bizottsági tag tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 2 %-a
- d) a tanácsnok tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 20%-a
- e) a tanácsadó testület városrészi tagjának megbízási díja a polgármesteri alapilletmény 2 %-a.
V. FEJEZET A költségvetés végrehajtásának szabályai
Gazdálkodás
10. § (1) A költségvetési gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) Az intézmények költségvetése – bevételi elmaradás esetén – a bevételi és kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével módosítható.
(3) A költségvetési szerv előirányzatának változtatását a költségvetési szerv vezetője jogosult kezdeményezni a képviselő-testületnél.
(4) A költségvetés előirányzatainak módosítását – az első negyedév kivételével – negyedévenként kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Kiemelt fontosságú előirányzat módosításokat soron kívül kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
11. § (1) Az intézmények költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért és a bevételek növeléséért – az alapfeladatok biztosításával – az intézmény vezetője a felelős.
(2) Az intézmények felhatalmazást kapnak a bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.
(3) Az intézmények az intézményi működési bevételek, támogatásértékű bevételek és államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök többletbevétele, illetve bevétel elmaradása esetén saját hatáskörben módosíthatják költségvetési előirányzataikat.
(4) Az intézményi működési bevételek jóváhagyott előirányzatát meghaladó többletbevételek esetében az intézmény által végrehajtott előirányzat módosítás sem a költségvetési évben, sem a következő években költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.
(5) Az intézmény vezetője a kiemelt kötött előirányzaton belül saját hatáskörben eltérhet.
(6) Kifizetést csak a költségvetési rendeletben jóváhagyott célokra és feladatokra lehet teljesíteni. Többletfeladat csak a források egyidejű biztosításával - a fenntartóval történő előzetes egyeztetés után - és az előirányzat emelésével vállalható.
(7) Intézmény működési bevétele terhére felhalmozási kiadást nem teljesíthet.
(8) Az intézmény a rendelkezésére álló 2020. évi költségvetési maradványt – a maradvány összegének képviselő-testület általi jóváhagyását követően - köteles a költségvetésben meghatározott kiadásai fedezetére fordítani.
(9) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a képviselő-testület engedélyezhet.
(10) Az önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetője az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11) Korm.rendeletben meghatározott behajthatatlan követelések törlését saját hatáskörben engedélyezheti.
Minden más egyedi esetben követelés csak a képviselő-testület hozzájárulásával törölhető.
Önkormányzati kincstár működtetése
12. § (1) Az önkormányzati kincstárat a hivatal és a számlavezető bank közösen működteti.
(2) Az intézmények működésének költségvetési támogatását az igényeknek megfelelően naponta utólag kell finanszírozni. A havonta lehívott támogatás összege nem haladhatja meg az éves költségvetési támogatás 1/12-ed részét.
(3) Ha az intézmény a (2) bekezdéstől eltérően a számára engedélyezett támogatás havi 1/12-ed részénél két hónapon keresztül legalább 1.000 eFt-tal többet vesz igénybe, a kincstári finanszírozást a túlfinanszírozás visszavonásáig fel kell függeszteni. A következő hónapok finanszírozási összegéből a túlfinanszírozás összegét vissza kell vonni.
(4) Az intézmények a következő évi intézményfinanszírozás terhére utófinanszírozott pályázataik megelőlegezésére finanszírozási előleget kérhetnek. A finanszírozási előleg engedélyezése a polgármester hatásköre.
(5) Az önkormányzat pénzellátási kötelezettséget a képviselő-testület által elfogadott intézményfinanszírozási összeg erejéig vállal.
(6) Az intézmények használatában lévő ingó- és ingatlan vagyon biztosításáról az önkormányzat gondoskodik. A költségvetési szerv a használatában lévő ingatlan vagyontárgyakban bekövetkező változásokról a negyedévet követő hó 5. napjáig írásban köteles értesíteni a fenntartót.
13. § Az év utolsó banki szolgáltatási napján a hivatal teljesíti az alulfinanszírozást az intézmény számlájára, ugyanezen a napon az intézmény az igénybevett túlfinanszírozást köteles az önkormányzat számlájára visszautalni.
14. § (1) A képviselő-testület a városrészek bevételi-kiadási előirányzatát 24.825 eFt-ban állapítja meg. A városrészi keretek részletezését a 11/A. és 11/B. mellékletek tartalmazzák.
(2) A városrészek területén fekvő külterületi mezőgazdasági földterületek hasznosításából származó bevételek az adott városrészt illetik meg.
(3) A városrészek finanszírozása feladatfinanszírozás rendszerében történik, melynek keretében a célok meghatározására a tanácsnokok a tanácsadó testületi tagokkal együttműködésben tesznek javaslatot.
(4) A külterületi, valamint a zártkerti művelés alól kivett területek értékesítéséből származó bevételek külön céltartalékként elkülönítésre kerülnek a költségvetési rendeletben az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági és hegyi utak legfeljebb 50 %-os önkormányzati részének finanszírozására.
Polgármesteri hatáskör
15. § (1) Az év közben keletkező civil- és sportszervezetek kérelmeinek anyagi támogatására 1.000 eFt céltartalék szolgál, amelyről a polgármester rendelkezik.
(2) A városi, illetve egyéb rendezvények támogatására 1.200 eFt-os keret áll rendelkezésre a központi céltartalékban, amely felett a polgármester rendelkezik.
(3) A hazai és külföldi tanulmányi- és sportversenyek résztvevőinek, valamint ifjúsági feladatok támogatására 700 eFt-os keret áll rendelkezésre a központi céltartalékban, amely felett a polgármester rendelkezik.
(4) A városban működő sportszervezetek eseti támogatására 1.000 eFt áll rendelkezésre, amely felett a polgármester rendelkezik.
(5) A beruházási és felújítási kiadások között betervezett tervezési és műszaki ellenőri díjak felhasználására – kiemelt előirányzaton belül –átcsoportosítására a polgármester döntését követően kerülhet sor.
(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a költségvetési rendelet soron következő módosításakor kell tájékoztatást adni a képviselő-testületnek.
Államháztartáson kívüli forrás átadására vonatkozó szabályok
16. § (1) Az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: támogatott) részére nyújtandó költségvetési támogatásra vonatkozóan - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - jelen rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki a tárgy szerinti külön önkormányzati rendeletekben meghatározott támogatásokra, így különösen a szociális ellátásokra, a szociálisan rászorultak részére megállapított pénzbeli támogatásokra, a lakáscélú támogatásokra, valamint közfeladat ellátására kötött megállapodás keretében átadott pénzeszközökre.
(3) Jelen rendelet alkalmazásában államháztartáson kívüli forrás a természetes személyek és az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: szervezet) részére átadott, illetve tőlük kapott pénzeszköz, ingó, valamint ingatlan.
(4) Támogatásnak minősül: az önkormányzat által saját költségvetési bevétele terhére, valamint az államháztartás egyéb alrendszereiből az önkormányzaton keresztül bármilyen jogcímen nyújtott nem normatív, céljellegű, működésre és fejlesztésre adandó, szociális ellátásnak nem minősülő pénzbeli juttatás.
A céljellegű támogatás lehet:
a) eseti jellegű, amely meghatározott működési vagy fejlesztési feladat ellátásához, cél megvalósításához nyújt anyagi hozzájárulást,
b) általános működési célú támogatás, ami a támogatott (az önkormányzat tulajdonosi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságai, továbbá civil szervezetek) működéséhez biztosít pénzbeli támogatást.
17. § (1) Támogatásban részesülhet az a támogatott,
- a) amelynek javára az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletének előirányzatában címzett támogatás került megállapításra,
- b) amely szervezet az önkormányzathoz támogatás iránti kérelmet nyújtott be,
- c) amely a korábban kapott támogatással határidőre, hitelesített bizonylatokkal elszámolt, és
- d) amelynek a helyi és állami adóhatósággal szemben, illetve közüzemi lejárt tartozása nincs.
(2) A támogatásra vonatkozó döntésnek tartalmaznia kell a támogatott nevét, a támogatás összegét, valamint a támogatás célját.
(3) Az önkormányzat által nyújtott céljellegű, fejlesztési vagy működési célú támogatások esetén - értékhatárra vonatkozó korlátozás nélkül - a támogatás folyósítására megállapodást kell kötni a támogatottal. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
- a) a megállapodó felek megnevezését, címét, a képviseletükben eljáró személyeket,
- b) a forrás nyújtásáról szóló döntés számát,
- c) a forrás összegét,
- d) a forrás felhasználásának célját,
- e) a forrás felhasználásának feltételeit,
- f) a pénzügyi teljesítést,
- g) a teljesítés ütemezését,
- h) a nem cél szerinti felhasználás esetén a visszatérítési kötelezettséget, a visszatérítés időpontját, időtartamát és feltételeit,
- i) a pénzügyi elszámolás módját, helyét és idejét (működési támogatásról lehetőleg a tárgyévet követő év január 31-ig, illetve február 28-ig, a felhalmozási célú felhasználásokról az elszámolási határidőt a teljesítéshez kapcsolódóan kell meghatározni),
- j) a megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítésének következményeit.
(4) A támogatási megállapodásban rendelkezni kell arról is, hogy a támogatást a támogatott részére történő átutalás időpontjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni, amennyiben a támogatott nem tud megfelelően elszámolni a támogatás felhasználásáról.
(5) A támogatott a kapott támogatási összeget kizárólag a támogatási megállapodásban megjelölt célokra fordíthatja, és más személy vagy szervezet részére támogatásként tovább nem adhatja.
(6) A támogatást a támogatási megállapodás mindkét fél általi aláírását követően kizárólag átutalással lehet teljesíteni.
(7) A fel nem használt támogatást a támogatottnak az önkormányzat számlájára vissza kell fizetnie.
(8) A támogatás célnak megfelelő felhasználását az önkormányzat a hivatal által tartott helyszíni ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni.
18. § (1) A nyújtott támogatás célnak megfelelő, jogszerű felhasználásáról a támogatott köteles a támogatási megállapodásban foglalt határidőig elszámolni az alábbiak szerint:
- a) Eseti támogatások:
A támogatott köteles az elszámoláshoz az alábbi dokumentumokat becsatolni:
aa) kitöltött Elszámoló lap
ab) a támogatott képviselője által hitelesített számlamásolatok
ac) a beszerzés megvalósítására megkötött szerződés, megrendelés vagy megállapodás egy-egy eredeti vagy a támogatott képviselője által hitelesített példánya
ad) építési munkák esetén a beszerzés tárgyára vonatkozó tételes költségvetés, mint szerződéses melléklet
ae) egyéb feltételek (pl. építési beruházás esetén a felelős kivitelezői nyilatkozat, műszaki átadási jegyzőkönyv, szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetén teljesítésigazolás)
b) Általános működési célú támogatások:
A támogatás szabályszerű felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében a támogatott köteles az önkormányzati támogatásról számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni.
A támogatott köteles az elszámoláshoz az alábbi dokumentumokat becsatolni:
ba) Az éves gazdálkodását és működését bemutató szöveges és számszaki beszámoló
bb) Az önkormányzati támogatás felhasználását dokumentáló főkönyvi kivonat, Naplófőkönyv kivonata stb.
Amennyiben az elkülönített nyilvántartás feltételei nem biztosítottak, úgy a támogatott a támogatás elszámolását az eseti támogatások elszámolására előírt módon köteles teljesíteni.
(2) Elszámolási határidő: a támogatási megállapodásban rögzítettek szerint.
a) a civil szervezetek esetében lehetőleg a tárgyévet követő év január 31-ig,
b) az önkormányzat tulajdonosi részesedéssel rendelkező gazdasági társasága esetében a tárgyévet követő év május 31-ig,
c) önkormányzat tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező gazdasági társaságok esetében a tárgyévet követő év február 28-ig.
(3) A támogatott különösen indokolt esetben kérheti az elszámolási határidő meghosszabbítását, vagy a célra fel nem használt támogatási összeg más célú hasznosítását. A kérelmet írásban kell benyújtani a támogatást nyújtónál, legkésőbb az eredeti elszámolási határidő lejártáig.
(4) A benyújtott elszámolásokat a hivatal illetékes szervezeti egységének megbízott dolgozója ellenőrizni köteles annak megállapítása végett, hogy a felhasználás a célnak megfelelően és jogszerűen történt-e. A tartalmi és számszaki ellenőrzés tényét és annak elfogadását a benyújtott elszámoláson, illetve a beszámolón dokumentálni kell.
(5) Ha a támogatott a megállapodásban foglalt elszámolási határidőig nem, vagy nem szabályos módon számolt el a támogatás felhasználásáról, azonnal vissza kell fizettetni a kiutalt támogatást.
(6) A fel nem használt támogatást a támogatott köteles az önkormányzat számlájára visszafizetni.
(7) A hivatal ellenőrzést végezhet az önkormányzat költségvetéséből juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a támogatottnál.
(8) Az elutasított, vagy a részben elutasított elszámolás esetén a támogatott köteles a támogatási összeget, vagy a támogatási összegnek az elszámolás el nem fogadott részére eső összegét az önkormányzat számlájára visszafizetni.
(9) Támogatást nyújtó a megállapodástól eláll, amennyiben a támogatott valótlan adatot szolgáltatott.
(10) A támogatási megállapodás módosítására a támogatott írásbeli kérelme alapján kerül sor. Módosításnak minősül különösen az elszámolási határidő meghosszabbítása.
Államháztartáson kívüli forrás átvételére vonatkozó szabályok
19. § Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről – az alapítványi forrás kivételével – a polgármester dönt, mely döntésről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
Bankszámlavezetés rendje
20. § (1) Az önkormányzat és az intézmények bevételeiket és kiadásaikat az OTP Bank Nyrt. Zalaszentgróti Fiókjánál vezetett költségvetési számlájukon teljesíthetik.
(2) Az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit betétbe, illetve értékpapírba helyezheti.
(3) A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba helyezéséről a polgármester dönt, a biztonság és a minél nagyobb hozam elérésének szem előtt tartásával.
VI. FEJEZET Vegyes és záró rendelkezések
21. § (1) Az intézmények működési és fejlesztési célú pályázataik benyújtása előtt a polgármestert kötelesek tájékoztatni az esetlegesen szükséges önerő megjelölésével.
(2) Az intézmény a hivatalos pályázati értesítés alapján, 8 napon belül írásban tájékoztatja a polgármestert a pályázat eredményéről.
(3) Az Áht. 24. § (4) bekezdésének c) pontjában előírtaknak megfelelően a rendelet 12. melléklete tartalmazza az önkormányzati közvetett támogatásokat.
(4) Az önkormányzat által átadott pénzeszközök, támogatások összegének részletezését a 13. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat által Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek tervezett költségét és finanszírozási forrását a 14. szánú melléklet tartalmazza.
22. § (1) Jelen rendelet – 1-14. mellékleteivel együtt – a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2021. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az átmeneti gazdálkodásról szóló 18/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
9. melléklet
12. melléklet
12.mell.közvetett támogatások.docx
12. melléklet a 2021.évi költségvetésről szóló 3/2021. (II. 16.) önkormányzati rendelethez
Tájékoztató
ZALASZENTGRÓT VÁROS
a 2021. évi közvetett támogatásokról
(Adókedvezmények, adómérséklések várható összege)
| Adónem |
Adott kedvezmény összege Ft-ban |
| Építményadó |
3.200.000 |
| Kommunális adó |
0 |
| Iparűzési adó |
370.000 |
| Összesen: |
3.570.000 |
Építményadó
2021. évre az építmények után kivetésre kerülő 35.900.000 Ft összegű adóból a tervezett adókedvezmény összege 3.200.000 Ft. Az adózók száma várhatóan 716 fő, az adótárgyak száma 941 db.
Az adókedvezmény jogcíme:
Zalaszentgrót Város Önkormányzatának az építményadóról szóló többször módosított 8/1997.(XI.1.) számú rendeletének 5.§.-a alapján 50 % adókedvezmény illeti meg a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magánszemélyt a nem üzleti célú építménye után.
E kedvezmény várhatóan 349 adózót érint és 3.200.000 Ft adókedvezményt jelent.
Kommunális adó
Az Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magánszemély tulajdonában álló lakás és lakásbérleti jogviszony alapján a kommunális adókivetés tervezett összege 23.600.000 Ft, amelyből mentesség nem várható. Az adózók tervezett száma 2589 fő, az adótárgyak száma 2691 db.
Zalaszentgrót Város Önkormányzatának a magánszemélyek kommunális adójáról szóló többször módosított 15/1991. (XII. 20.) számú rendeletének 3. §. a.) és b.) pontjában biztosított adómentesség 2020. május 01. napjától hatályon kívül helyezésre került a 4/2020. (III.27.) számú önkormányzati rendelet alapján.
Iparűzési adó
A helyi iparűzési adóról szóló 3/2016.(II.12.) számú rendelet 3. §.-a 50 %-os mértékű adókedvezményt biztosít a háziorvos, védőnő vállalkozóknak, amennyiben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/C. § (4) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelnek.
A rendelkezésünkre álló előző évi bevallások szerint a fenti kedvezmény várhatóan 4 adózót érint és 370.000 Ft adóbevétel kiesést jelent.
1
13. melléklet
14. melléklet