Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018. (I.31.) számú rendelete Érsekvadkert Község településkép védelméről

Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a településkép védelme érdekében megállapítja Érsekvadkert Község településkép védelméről szóló rendeletét

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1 A rendelet célja, hatálya

1 §

(1) A rendelet célja Érsekvadkert község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása.

2.§.

(1) E rendelet hatálya Érsekvadkert Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

3.§

A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

a) Alacsony hajlású-tető: olyan tető, amelynek lejtése legfeljebb 10%

b) Magas-tetős tetőforma: Magas-tetős tetőforma az a tető, melynek hajlásszöge több mint 10 %.

c) Oromfalas jellegű homlokzat: Magas-tetővel lefedett épület, épületrész homlokzati fala, amely lehatárolja a padlásteret vagy a beépített tetőteret, elmetszve a tetőgerincet vagy elérve közvetlenül a tetőszerkezetet (ereszt)

d) Összetett tető: Többféle lejtéssel és tetőidommal is kialakítható magas-tető

e) Kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény

f) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

g) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

h) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

i) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

j) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

k) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

l) más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát

m) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek, intézmények homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

n) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

o) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata

4. §

A helyi védelem feladata Érsekvadkert község építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetés,

e)a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

3. A helyi védelem fajtái

5. §

(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely

a) közterületekkel határolt településszerkezetre

b) utcaképre

c) közterületekkel határolt településrészre

terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi területi védelem alá helyezi az 1. számú melléklet 1. fejezetében foglalt településrészeket.

 (4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(5) Az önkormányzat a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. számú melléklet 3. fejezetében meghatározott értékeket.

(6) A helyi védett elemekre kiterjednek az általános építészeti követelmények.

4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

6. §

(1) (a) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 9/2017. (V.24) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett kérelemben.

(b) Helyi védelem alá kerülnek a hatályos HÉSZ-ben jelenleg is védelem alatt álló elemek.

(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)  a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,

b) az azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó)

c)  a kezdeményezés indoklását,

d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,

e)  értékvizsgálatot a 4. számú melléklet szerinti tartalommal

f)  megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.

(3) A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.

(4) A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.

(5) A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül

b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(6) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát.

(7) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.

(8) A helyi védelem alá helyezett örökségekről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(9) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

b) a védelem típusát,

c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és

d) a védelem rövid indokolását.

5. A helyi védett érték fenntartása

7. §

(1) A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.

(2) A fennmaradás feltétele, az eredeti rendeltetésének megfelelő használat előtérbe helyezése.

(3) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.

(5) A település településképi szempontból meghatározó területein az ingatlanokat gyom- és szemétmentes állapotban kell fenntartani.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. §

(1) Érsekvadkert Község jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:

a) Hagyományos beépítésű falusias területek

b) Változó megjelenésű falusias területek

c) Változó megjelenésű gazdasági területek

d) Beépítésre nem szánt területek

(2) A településképi szempontból meghatározó településrészek elnevezését és lehatárolását a 2. sz. melléklet 1. és 2. fejezete tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

9. §

(1) A település teljes beépített területén az épületek a domborzathoz alkalmazkodó, a hagyományos falusias környezethez, a kialakult települési karakterhez illeszkedő építészeti kialakítással, tömegformálással, építészeti részletképzéssel, anyag- és színhasználattal valósuljanak meg.

(2) A lakóterületeken a közterület felől látható épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa természet-közeli színű anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet. A homlokzati felületeken fehér, szürke, föld színű árnyalatok, (fa esetében zöld, kék is) alkalmazandók, rikító színek használata nem megengedett, kivéve a közterület felől nem látható gazdasági épületeket.

(3) A település településképi szempontból meghatározó területein és épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként bitumenes lemez és hullámlemez, síkpala, fémlemez fedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés, cserepeslemez fedés alkalmazható, kivéve a közterület felől nem látható gazdasági épületeket.

(4) A magas tetőt csillogásmentes (matt) felülettel, a településképbe illő, égetett cserép színéhez hasonló, vagy fekete, szürke árnyalattal kell kialakítani

(5) A településen a közterületi utcabútorok egységes anyag és színhasználata szükséges.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10. §

(1) Saroktelek utcai kerítésének kialakítása során biztosítani kell a balesetek megelőzése érdekében a látómező szabad beláthatóságát.

(2) A hagyományos beépítésű falusias területen a meglévő szomszédos épületekhez illeszkedve az épületek tetőidoma őrizze meg a hagyományos beépítés arányait. Környezetébe illeszkedve kell az új beépítéseknek megvalósítaniuk a zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítést.

(3) A település területén az (5) bekezdésben foglalt kivételek mellett, jellemzően magastetővel kell az épületlezárást megvalósítani.

(4) Javasolt a 38-45 fokos hajlásszögű magastető az adott utcára jellemző tetőidomhoz és tetőgerinc-irányhoz alkalmazkodva a hagyományos beépítésű falusias területeken.

(5) Indokolt és megfelelően alátámasztott tömegképzés és anyaghasználat esetén mind új építés, mind bővítés során eltérő hajlásszögű épületrészek (kortárs módon megfogalmazott tornác, előtetők, adittív tömegek) kialakításánál lehetséges alacsony hajlásszögű, vagy akár lapostetős, zöldtetős épületrész létesítése is.

(6) Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető.

(7) Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.

(8) Erkély a faluképet őrző hagyományos beépítésű falusias területen épülő épületeken nem építhető.

(9) A hagyományos beépítésű falusias területen épülő épületeken a nyílászárók illeszkedjenek a meglévő épületek karakteréhez.

(10) A hagyományos beépítésű falusias területen épülő épületeken telepített napelemek az épület tetősíkján, az utcafronti homlokzattól hátrahúzottan (min. 6m) vagy talajra telepítve, az utcáról nem láthatóan lehetséges. Mindkét esetben vizsgálni szükséges az utcai és a település más részeiről történő rálátásokat.

(11) Az építmények földgázellátását biztosító nyomásszabályozók az épületek homlokzatára nem szerelhetők fel csak zártsorú beépítés esetén.

(12) Homlokzaton hirdetőtábla, cégér, cégtábla csak az adott helyen folytatott (gazdasági) tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 1 négyzetméter felülettel.

(13) A település egész területén tilos a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok telepítése. A nem ültethető és az ültetésre javasolt növényfajokat az 1.számú  függelék sorolja fel.

(14) A fényszennyezés elkerülése érdekében a község egész területén el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz: ennek megfelelően 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

11. §

(1) Az 1. sz. melléklet 1. és 2. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló közterületeken csak

a) a felszín alatti nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,

b) természetes anyagból készült köztárgyak,

c) természetes anyagból készült kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,

d) természetes anyagból készült hulladékgyűjtők,

helyezhetők el.

(2) A község egész területén az épületek, építmények, létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse természeti és táji jelleghez történő igazodást.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, hírközlés

12. §

(1) A település beépítésre szánt területén és természetvédelmi területen, Országos Ökológiai Hálózat övezetével és Natura 2000 területekkel érintett területeken, illetve annak védőterületén új nagy-, és középfeszültségű szabadvezeték, felszíni energiaellátási és elektronikus sajátos építmény, műtárgy nem helyezhető el, nem létesíthető, legfeljebb a nyomvonal korrekciója végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.

(2) Ezeken a területeken a közművek helyzetét úgy kell meghatározni, hogy a közlekedési területen legalább egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák.

(3) Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése a belterületen csak a környezetbe illeszkedő módon létesíthető.

(4) Új légvezeték hálózat, vezetékes elektronikus hírközlési építmény meglévő oszlopsorra illesztve vezethető, amennyiben az adott területen már van légvezeték hálózat.

(5) A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.  A hírközlési építményeket elsősorban állami vagy önkormányzati tulajdonú közterületen kell elhelyezni, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető meglévő fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni, hogy a lehető legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.

13. §

(1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) mezőgazdasági,

b) gazdasági területek.

(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: helyi védett terület.

(3) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,

b) föld feletti kialakítás esetén természetes éptőanyagok (kő-, tégla-, fa-, vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemezfedés) használata megengedett

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

14. §

(1) Reklámhordozók elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelettel összhangban történhet, úgy, hogy a kihelyezett reklámhordozó a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) A beépítésre szánt területeken a hirdetési és reklámcélú építményrész, ilyen szerkezet, reklámtábla legfeljebb 1,0 m² felülettel létesíthető, úgy, hogy kisebb oldalmérete legalább 0,8 m. Saroktelkek kerítésein nem helyezhetők el reklámcélú szerkezetek a közlekedésbiztonsági belátási-háromszögbe eső szakaszokon.

(3) A település területén CityLigth és CityBoard tipusú hirdetőberendezés nem helyezhető el.

(4) Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m² felületű hirdetőtábla helyezhető el.

(5) Autóbuszváró pavilon környezetében egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, továbbá az építési reklámhálóra.

(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag (80 lumen/Watt) mértéket meghaladó hatékonyságú, (statikus meleg fehér színű) fényforrások használhatók. A fényforrások elhelyezésénél kerülni kell a települési fényszennyezés fokozását, időkapcsoló használata a működtetés során indokolt.

(7) Reklám csak állandó tartalommal tehető közzé, villódzó, változó tartalmú és fényintenzitású reklám eszköz nem alkalmazható.

(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(9) Egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

(10) A római katolikus templom 25 m-es környezetében semmilyen reklámhordozó nem helyezhető el.

12. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

15. §

(1) E rendelet 3. sz. mellékletének 3.1 pontja szerint meghatározott területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) E rendelet 3. sz. mellékletének 3.2. pontja szerint meghatározott területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. A 3. sz. mellékletének 3.2. pontjában meghatározott területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

13. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

16. §

(1) E rendelet 3. sz. mellékletének 3.2. pontjában meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) E rendelet 3. sz. mellékletének 3.2. pontjában meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén az utcabútor felülete sem vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

14Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

17. §

(1) Érsekvadkert Község közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek: hagyományos szerkezetekből, természetes anyagokkal épülő, a falu- és tájképbe illeszkedő formai kialakítású építmény.

(2) Érsekvadkert Község közterületein kioszk, állandó jellegű pavilon nem létesíthető.

(3) Érsekvadkert Község közigazgatási területén a 3. sz. mellékletének 3.3. pontjában meghatározott közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőtábla létesíthető. Közművelődési célú hirdetőtábla reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 2 m² –t nem haladhatja meg.

(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a helyi társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk;

(5) Az információs célú berendezés felülete nem vehető igénybe reklám közzétételére.

15. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

18. §

Érsekvadkert Község közterületein az alábbi reklámhordozók

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését

sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhetők el, kivéve a 0,5 m² alatti cégéreket.

16. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

19. §

(1) A polgármester jelentősnek minősített helyi eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente két hét időtartamra, a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzé tevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzé tevőjének feladata.

(3) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

17. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

20. §

 (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított építési tevékenység időtartamára, legfeljebb 6 hónap időtartamra, építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőzően 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

18. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

21. §

A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

19. Rendelkezés a szakmai konzultációról

22. §

(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely.

1. új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása, korszerűsítése során, ha az az építmény vonatkozásában közterületről látható módon, a településkép szempontjából megváltoztatja:

aa) a telepítési módot,

ab) a szintszámot vagy az épület legmagasabb pontját,

ac) a kerti építményeket, műtárgyakat,

ad) az építmény anyaghasználatát,

ae) az építmény homlokzatának kialakítását, tömegformálását,

af) a kerítés kialakítását,

2. új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogiszemély, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(5) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni.

(6)A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.

(7)A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

22. A véleményezéssel érintett építmények köre

23. §

A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek közül, építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárás esetén:

a) új építmény építéséhez azokban az esetekben, amelyeknél az épület az utcaképben, településképben vagy tájképben meghatározó látványt nyújt a hagyományos beépítésű falusias területeken, változó megjelenésű gazdasági területeken, beépítésre nem szánt területeken.

b) meglévő építmény bővítéséhez, átalakításához, azokban az esetekben, amelyeknél a meglévő épület bővítése, átalakítása az utcaképben, településképben vagy tájképben meghatározó látványt nyújt a hagyományos beépítésű falusias terülteken.

23. A véleményezési eljárás részletes szabályai

24. §

(1) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikusan feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ETDR), melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(3) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész készíti elő, a polgármester a véleményét a települési főépítész véleménye alapján adja ki.

(4) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(6) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy nem javasolja.

(7) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek és (pdf formátumban) a (2) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

(8) A polgármester településképi véleményének érvényességi ideje:

a) építési engedélyezési eljárásban az engedély érvényességi ideje,

b) egyéb esetben a kiadmányozástól számított két év.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

24. Településképi bejelentéshez kötött eljárások

25. §

(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint reklám- és hirdető-berendezések közül közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése esetében.

(3) Jelen rendelet előírásait a Kormányrendeletben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

25. Településképi bejelentési eljárás lefolytatása, részletes szabályai

26. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 6. számú melléklete. A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező kérelmét 8 nappal a tevékenység megkezdése előtt, papír alapú dokumentációként vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozón nyújtja be.

(2) A dokumentáció tartalmát a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel, vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe.

(4) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.

(5) A polgármester hatósági határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(6) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(7) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

27. §

(1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a polgármester a kötelezési eljárást lefolytatja. Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetében tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti az illetékes kormányhivatalt is.

(3) A településképi bejelentési eljárás díj és illetékmentes.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

26. A településképi kötelezési eljárás

28. §

(1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében

aa) ha az építmény vagy környezete nem felel meg a településkép védelmi rendelet előírásainak,

ab) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ac) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,

ad) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.

   b) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben

ba) a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,

bb) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén.

c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében,

d) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.

(3) Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

27. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

29. §

(1) A kötelezett, ha nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek, egyszeri felszólításután 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

 (2) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

28. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

30. §

(1) A településképi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg

(2) Az érintettet a településképi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.

(3) A településképi bírságról hozott határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a soron következő rendes ülésén hozza meg.

(4) A településképi bírság megfizetésének módja:

a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

29. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

31. §

Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.

X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

30. Hatálybalépés

32. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

31. Átmeneti rendelkezések

33. §

E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.

32. Hatályon kívül helyező rendelkezések

34. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselőtestületének a helyi építési szabályzatról szóló többször módosított 3/2003. (II. 14.) számú rendeletének a településképi követelményeket, helyi védelmi és a reklámhordozókra vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelkezései.