1. § (1) A település természeti értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a települési közös természeti kincs részei, ezért fenntartásuk, természetes állapotuk megőrzése közérdek.

(2) E fejezet rendelkezéseit a település közigazgatási területén, a helyi védelem alá helyezéssel, valamint annak megszüntetésével kapcsolatos eljárások során, valamint a védett területek kezelése, fenntartása során kell alkalmazni.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre, az országos jelentőségű védett területekre valamint az ex lege védett területekre, kivéve, ha azok egyben helyi jelentőségű védett természeti területek is.

(4) A védetté nyilvánítás indoka a területen található értékes flóra és fauna megőrzése. A területen beazonosított védett növény- és állatfajok listáját a 3. sz. mellékletben található kezelési terv tartalmazza.

(5) Helyi jelentőségű természeti terület keletkezésével, keletkezésének kezdeményezésével, az ideiglenes védetté nyilvánítással, illetve helyi természeti védelem feloldásával kapcsolatosan a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik.

2. § (1) Az 1§ (1), (4) bekezdésében megfogalmazott célok és indokok érvényesítése érdekében az önkormányzat képviselőtestülete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a Duna-parti erdőség, a Budakalászi kiserdő, a Nyugati Plató nevű területeket.

(2) Duna-parti erdőség helyi jelentőségű védett természeti terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai: 0232/3, 0232/4.

(3) Budakalászi Kiserdő helyi jelentőségű védett természeti terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma: 017/11.

(4) Nyugati Plató helyi jelentőségű védett természeti terület azon ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai, ahol az ingatlan teljes területe védett:

3. § (1) A helyi jelentőségű védett területek térképi ábrázolását a rendelet 1-es számú melléklete tartalmazza.

(2) A helyi jelentőségű részben védett területek töréspont-koordinátáit a rendelet 2-es számú melléklete tartalmazza.

(3) A helyi jelentőségű védett természeti területek természeti értékeinek felsorolását és természetvédelmi kezelési tervét a rendelet 3-as számú melléklete tartalmazza.

4. § (1) A 2. § (2)-(4) bekezdés szerinti helyrajzi számú ingatlanok közül az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek a következő helyrajzi számú ingatlanok:

6. § (1) Budakalász közigazgatási területén 84 db egyedi tájérték (továbbiakban ET) került meghatározásra. Az ET-ek közül 6 tájképi, 10 természeti, 2 településsel kapcsolatos, és 66 kultúrtörténeti típusba sorolható. Az ET-ek felsorolását és bemutatását a 4. sz. melléklet tartalmazza.

7. § (1)² A település területén mindennemű tevékenység a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zöld rendelet) és e rendelet rendelkezéseinek betartásával végezhető.

8. § (1)³ Az e rendeletben szabályozott fás szárú növények védelme önkormányzati hatósági ügy és Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét a jegyzőre ruházza át. A jegyző elsőfokú döntése ellen a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be. Az eljárás során e rendelet szabályait, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

(2)⁴ Nem közhasználatú ingatlanon kivágott fa esetében az ingatlan tulajdonosának bejelentési kötelezettsége van, melyet e rendelet 2-es sz. függelékében található fakivágási bejelentőlapon tehet meg a fa tervezett kivágása előtt minimum 30 nappal. A jegyző, amennyiben azt tájképi vagy természetvédelmi okok alátámasztják, megtilthatja a fa kivágását. A kivágott fa pótlása az ingatlantulajdonos kötelezettsége a 9. § rendelkezései alapján.

(3) A helyi jelentőségű védelem alatt álló területeken, beleértve a magánterületet is, a fakivágás előzetes engedélyhez kötött.

(4)⁵

(5) Védett fa, fasor kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt a sorfák egészségi állapota indokolttá teszi. Fakivágási engedély csak kertészeti szakvélemény alapján adható ki. A kivágott fákat azonos vagy hasonló fajtával pótolni kell.

9. § (1) Amennyiben a fa átültethető korú, fajú és átmérőjű és azt kertészeti szakvélemény igazolja, akkor átültethető.

(2) A kivágott fa pótlásáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.

(3) Lombos fa pótlása csak lombos fával történhet.

(4) A pótlás során annyi előnevelt, kertészeti faiskolából származó fát kell ültetni, hogy azok törzskörméretének (kerület) az összege elérje a kivágott fák törzsátmérőjének az összegét. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1,0 m magasságban kell mérni.

(5)⁶ A kivágott fa helyett a pótolandó fának díszfák esetében minimum 2x iskolázottnak, és minimum 10/12-es törzskörméretűnek kell lennie, gyümölcsfák esetében többször iskolázott koros facsemetének kell lennie. Konténeres fák átfagyott talaj időszakát leszámítva bármikor ültethetők. Földlabdás fák a nyarat és az átfagyott talaj időszakát leszámítva ültethetők. Szabadgyökerű növényeknek ültetési időszaka ősszel lombhullás után, október második felétől a fagyokig, tavasszal rügyfakadás előtt március-április.

(6)⁷ A fapótlást lehetőség szerint azon a telken kell elvégezni, ahol a fakivágás történt. A kivágott fák pótlása tekintetében a Zöld rendelet 23. §-a az irányadó. Magánterületre vonatkozólag szintén ezeket a szabályokat szükséges betartani.

(7)⁸ A Zöld rendelet 3. melléklete szerinti amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, és más telken a pótlás a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a kérelmező vagy bejelentő tudomásul veszi, hogy a hatóság a használót kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.

(8) A kompenzációs intézkedések:

10. § (1) A zöldfelületek fenntartásáról, ápolásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodni.

(2) Nem közterületi, beépítésre szánt ingatlanok övezeti előírások szerinti legkisebb zöldfelületének minden megkezdett 120 m²-e után 1 db lombhullató, lehetőség szerint őshonos fával kell rendelkezni. Új építés esetén a fák helyeit, fajtáját az építési engedélyezési terv helyszínrajzán fel kell tüntetni.

(3)⁹

(4) Közút és a HÉV területén a fás szárú növények az űrszelvény megtartásával telepíthetők, az üzemeltető hozzájárulásával. Az űrszelvény megtartása tekintetében a fa kifejlett állapotát kell figyelembe venni.

(5) A közterületeket csak indokolt mértékben szabad burkolt felületekkel ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

(6) Új épület elhelyezése esetén kertészeti tervlapot szükséges az építési engedélyezési tervhez csatolni és az engedélyezési eljárás során benyújtani a következő esetekben és HÉSZ Szabályozási terve szerinti építési övezetekben::

11. § (1)¹⁰ Újonnan kialakított közhesználatú területek mentén az egyes utca vagy útszakaszok mentén - amennyiben azt közhasználatú keresztmetszeti elrendezése lehetővé teszi, azonos vagy fasor-rekonstrukció esetén legalább hasonló fafajú, várostűrő fasorokat kell ültetni az egységes utcaképi megjelenés érdekében. A fasor fapótlásakor figyelembe kell venni a Zöld rendelet 18. § (1) bekezdését. A fasorok telepítésére kertépítészeti dokumentációt kell mellékelni az útépítési engedélyezési tervhez.

(2) A meglévő fásított közterek, fasorok településkép szempontjából értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávokat és zöldfelületeket érintő rendezés, változtatás csak kertépítészeti dokumentáció alapján lehetséges.

(3) Új közlekedési célú közterület kiépítése során a zöldsávot az út kiépítésével egyidejűleg meg kell valósítani és a keresztmetszetben biztosított helyen a fasorokat el kell ültetni. A fasorok - ahol azt a keresztmetszeti méret és a közművek a felszíni vízelvezetés helyigénye valamint a morfológia lehetővé teszi –kétoldaliak legyenek.

(4) Az utcák és közterületek fásítását - vegyszeres növényvédelmet nem igénylő - elsősorban környezettűrő, lehetőleg őshonos dísz cserje- és fafajok egyedeivel kell megoldani.

(5) Fasorok ültetése kertépítészeti dokumentáció alapján, a jegyző hozzájárulása alapján lehetséges.

12. § (1)¹¹ Nem telepíthetők a Zöld rendelet 2. számú mellékletében felsorolt fafajok, és a Telelpüléskép védelméről szóló 3/2022. (I.28.) önkormányzati rendelet 6. mellékletében felsorolt fafajok.

(2)¹² Fásítás során a Zöld rendelet 17 §-ban foglaltak az irányadóak, közhasználatú területen a facsemetét tám rúd elhelyezésével kell biztosítani.

(3)¹³ Az elültetett fa öntözéséről az ültetésre kötelezett gondoskodik. Amennyiben hetente legalább 5 mm csapadék nem esik, úgy minden héten legalább egyszeri alkalommal 30 l vízzel történő megöntözés szükséges. A fát a telepítést követő 3-5 évben – a fa fajának és fajtájának megfelelően rendszeresen kell öntözni. A fák meg nem eredéséből adódó újbóli pótlásról a Zöld rendelet 23. § (1) bekezdése rendelkezik, melyet köz- és magánterületen egyaránt alkalmazni kell.

(4) Lakóutcák fásítását a településképbe és a termőhelyi viszonyokhoz illeszkedő, minimum 2,2 m magas törzsű sorfákkal kell elvégezni.

(5) A közterületre ültetendő lombos fák minimumkövetelményei tekintetében az 9. § (5) bekezdése az irányadó.

13. § (1) E rendelet alkalmazásában, a 10. § (6), 11. § (1), (2), (5) bekezdés szerinti esetekben kertépítészeti dokumentáció készíttetése szükséges. A dokumentáció véleményezését Budakalász Polgármesteri Hivatala végzi.

(2) A kertépítészeti dokumentációnak tartalmaznia kell legalább a meglévő és új növényzet bemutatását, a választott anyagoknak és a növényzet elhelyezésének leírását, és fakivágás esetén a fakivágás indokát valamint a fapótlás meghatározását alaprajzon ábrázolva.

(3) Egyes esetekben (8§ (5), 9. §(1)) kertészeti szakvélemény szükséges. Kertészeti szakvéleményt okl. kertészmérnök, illetve okl. tájépítészmérnök adhat.

14. § (1) A közterület rendjének megtartása mindenkinek kötelessége. A környezetet szennyező, a polgárok nyugalmát zavaró, tevékenységtől, magatartástól tartózkodni kell.

(2) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(3) Az ingatlan előtti járda tisztántartása, gyomtalanítása, portalanítása és száraz időben locsolása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani, gyomtalanítani, portalanítani és száraz időben locsolni függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(4) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gyom kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok szakszerű visszavágása.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben foglaltakat az ingatlan tulajdonosa, vagy tényleges használója önként, vagy az Önkormányzat felszólítása ellenére nem, vagy nem megfelelő mértékig hajtja végre, az Önkormányzat a tulajdonos, vagy a tényleges használó kockázatára és költségére a visszavágást előzetes értesítés nélkül elvégeztetheti.

(6) Az ingatlan előtt, a közútig tartó zöldfelület fenntartása, ápolása az ingatlan teljes szélességében az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(7) Ahol a gyalogos közlekedés célját szolgáló útterület a járműforgalom céljára használt útterülettől nincs felismerhetően elkülönítve, ott a tisztántartási kötelezettség szempontjából az ingatlan határától számított 1,5 m széles területsávot kell járdának tekinteni.

(8) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszon – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(9) Járműbehajtók átereszeinek jó karban- és tisztántartása az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(10) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás megvalósítási szándéka esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani az illetékes szakhatóság előírásai alapján.

14/A. §¹⁴ (1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet szennyezését, fertőzését, elhagyott hulladéklerakatok kialakulását eredményező tevékenységtől és magatartástól tartózkodni.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az önkormányzat gondoskodik a közterületek szervezett, folyamatos tisztántartásáról, a közterületek igénybevételéhez igazodó mennyiségben hulladékgyűjtő edények, csikkbedobók kihelyezéséről és ürítéséről, a közterületen keletkezett települési hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról, továbbá a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolításáról.

(3) Az önkormányzat a közterületek tisztántartását időbeli korlátozás nélkül végezheti.

14/B. §¹⁵ (1) ) Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését. Az elhagyott hulladék felderítése az Önkormányzat Városrendészeti feladatokat ellátó szervezeti egységei útján történik.

(2) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(3) Ha az elhagyott hulladék pontos helyének beazonosítását követően megállapítható, hogy a hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, a felderítő a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(4) Amennyiben az elhagyott hulladék állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon található, a felderítő a hulladékról szóló törvény rendelkezésének megfelelően jár el.

(5) A felderítő az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi. (6) E fejezet alkalmazásában elhagyott hulladék: az olyan hulladék, amelyet nem engedélyezett vagy arra rendszeresített helyen, engedéllyel nem rendelkező személy közterületen elhelyez, jogszerűtlenül elhagy, illegálisan Ierak.

15. § (1) Az utcai- és mozgóárusok a részükre kijelölt helyet valamint annak közvetlen környékét kötelesek a nyitva tartás ideje alatt állandóan tisztán tartani, az árusítás folytán keletkező hulladékot és szemetet összegyűjteni, annak elszállításáról saját költségükön gondoskodni.

(2) A város területén szervezett piacok okozta szennyeződést a piacot működtető felügyelő szervezet köteles eltávolítani.

16. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén, az építkezés előtti területen az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés a lehető legkisebb mértékben keletkezzen

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. A tárolás befejezését követően a közterület eredeti állapotát Engedélyesnek vissza kell állítani, a tárolásból, anyagmozgatásból esetlegesen keletkező károsodásokat ki kell javítani. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot és úgy szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen és a talajt, illetve a felszíni és felszín alatti vizeket nem szennyezi.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda) felbontása a közút kezelőjének előzetes hozzájárulásával történhet.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék-anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végzőnek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

17. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a rakományból semmi ne hulljon ki, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület mégis szennyeződik, a szennyeződés előidézője, amennyiben a szennyezés előidézője hitelt érdemlően nem megállapítható, a szállítást megrendelő köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, ha a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének, amennyiben a szennyezés előidézője hitelt érdemlően nem megállapítható, a szállítást megrendelőnek azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani.

18. § (1) A zöldfelületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani nem lehet.

(2) A közterületeket, a sportolás céljára szolgáló területeket, játszótereket, valamint a külterületi kiránduló és táborozó helyeket beszennyezni nem lehet.

(3) A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni nem lehet.

(4) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. Olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, közterületen elhelyezni még hulladéktárolóban is tilos.

(5) Elhullott állatok elhelyezésére a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 9-10 §-a az irányadó.

(6) Aki közterületet, játszóteret, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(7) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell biztosítani és azt saját költségen elszállítani.

(8) Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos! Közterületről az állatok ürülékét az állat tulajdonosának haladéktalanul el kell távolítani.

(9) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, tilos az ott lévők pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartás.

(10) Zöldterületeken és közterületeken tilos a virágok leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása.

19. § (1) A hó eltakarítását a 14. § szerint a közterület tisztántartásra kötelezettnek szükséges elvégeznie.

(2) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát szükség szerint, de akár naponként többször fel kell hinteni, letakarítani. Felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(3) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(4) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(5) Havat és jeget a háztetőnek a közterület fölé eső oldaláról csak olyan időszakban szabad letisztítani, amikor a forgalom csökkent. A tisztítás időtartamára a járdát el kell zárni és a járókelőket alkalmas módon figyelmeztetni kell az elhaladás veszélyére.

(6) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(7) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

32. §²⁹ , ³⁰, ³¹,³²

(1) A településen keletkező hulladékot úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt. Ennek és a terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében:

(2) Folyékony vagy szilárd hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be sem tárolás, sem ártalmatlanítás, sem pedig újrafelhasználás céljából, kivéve a hulladékok jegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerinti EWC 170101 kódú beton, az EWC 170302 kódú bitumenkeverékek, amelyek különböznek a 170301-től (bontott, mart aszfalt), és az EWC 17 05 04 kódú föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól (veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek), településen belüli újrahasznosítás céljából.

(3) Engedély nélküli hulladéklerakás esetén a lerakott hulladék elszállítására, hasznosítására, ártalmatlanítására, és a lerakás helyén okozott szennyezés felszámolására vonatkozóan a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és annak végrehajtási rendeletei irányadók.

(4) Bármilyen anyag szabadban történő tárolása magánterületen is csak megfelelő műszaki védelemmel, az anyagra vonatkozó deponálás szabályainak megfelelően történhet. A nem megfelelően, a környezetet potenciálisan veszélyeztető módon tárolt anyagok hulladéknak minősülnek, így rá a (1)-(3) bekezdés szabályai irányadóak.”

33. § (1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt – vagy közvetítésével más környezeti elemet – sugárzó, folyékony, légnemű vagy szilárd anyaggal, minőségét veszélyeztető módon, illetve egészséget károsító módon terheli.

(2) A légszennyezettség imissziós határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, vagy nedvesített állapotban szabad szállítani. Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál, és szolgáltatási tevékenység folytatásából keletkezett por, és annak terjedését meg kell akadályozni. Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

34. § (1) A kerti zöldhulladék (növényi eredetű hulladék) égetése Budakalász Város Közigazgatási területén tilos.³³

(2)³⁴

(3)³⁵

(4)³⁶

(5)³⁷

(6)³⁸

(7) Kültéri, szabadtűzön való sütés csak a tűzrendészeti, tűzvédelmi előírások betartásával és csak arra kiépített vagy kijelölt helyen végezhető úgy, hogy az a szomszédos ingatlanok lakóit, használóit ne zavarja.

(8) Szabadban (vagy nyílt téren) a tüzet őrizetlenül hagyni nem lehet és veszély esetén – vagy ha arra már szükség nincs – a tüzet azonnal el kell oltani.

(9) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(10) Az égetés szabályaira a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet27§ (2), (3) bekezdése az irányadó.³⁹

(11) Az égetésre vonatkozó helyi rendelkezések betartását a Városrendészet ellenőrzi.⁴⁰

35. § (1) A háztartási tüzelőberendezések és azok tartozékainak rendeltetésszerű használatáról, azok időszakosan esedékes ellenőrzési, illetve karbantartási munkáinak elvégzéséről a berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni a légszennyező anyagok káros mértékű kibocsátásának csökkentése érdekében.

(2) Az egyedi fűtéssel (500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezéssel) rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(3) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.

(4) Háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésekben történő égetése engedély nélkül végezhető.

(5) Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok száraz állapotban tüzelhetők.

36. § (1) A vízbázisok védőterületén belüli bármilyen használatot és beavatkozást csak a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletfigyelembevételével és a vízbázis kijelölését elrendelő határozatnak megfelelően, továbbá jelen rendelet együttes betartásával szabad folytatni, melynek során különös figyelemmel kell lenni az alábbiakra :

(2) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a vízminőség biztosítását szolgáló magasabb rendű jogszabályok betartása mellett különösen az alábbi rendelkezések betartása szükséges:

(3) Az időszakosan vízállásos és a fakadóvizes területek, vízmosások terepszintjének jelentős változtatása tilos.

(4) A település közterületein gépjárművet, munkagépet mosni tilos.

(5) A település területén levő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert, illetve műtrágyát tárolni.

(6) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(7) A forrás:

(8) Felszíni vizek védőövezetének előírásai:

(9) A (8) bekezdésben rögzített védőövezeteken belül:

37. § (1) A szennyvizek és tisztított szennyvizek szikkasztása tilos.

(2) A talaj és a talajvíz védelme érdekében, amennyiben a telek előtt közműves szennyvízelvezető csatorna (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel szabad szennyvíz megjelenését feltételező építményt elhelyezni.

(3) A 26/2013 (XII.20.) Önk. rendelet (Helyi Építési Szabályzat – HÉSZ) által meghatározott területeken, a közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten vízzáró szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni,

(4) A vízzáró szennyvízgyűjtő medencéből a szennyvíz szükség szerinti folyamatos elszállíttatásáról a tulajdonosnak kell gondoskodni, melyet köteles számlákkal igazolni.

(5) A közcsatorna hálózat kiépítését követően:

(6) Vállalkozási, gazdasági, ipari tevékenység esetén (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(7) A szabályozási terven jelölt szennyvízgyűjtő hálózatra telepített szennyvízátemelő védőtávolsága

(8) A (7) bekezdés szerinti védőtávolságon belüli területhasznosításra korlátok vonatkoznak.

(9) Szennyvíztisztító telep (használatbavételi engedélyében rögzítésre kerülő) védőtávolságán belülre a szennyvízátemelő védőtávolságára vonatkozó (7) bekezdés előírásai vonatkoznak.

(10) Állattartás esetén a keletkező szennyvizeket, trágyát és trágyalét zártan, fedetten úgy kell gyűjteni és elhelyezni, hogy azok a felszíni és felszín alatti vizeket ne szennyezzék.

38. § (1) Hangosító berendezést használó rendezvények tartása a település területén engedélyköteles. Ezekre a zajterheléssel járó rendezvényekre engedélyt a polgármester adhat ki. Az erre vonatkozó kérelmet a zajt okozó rendezvény előtt minimum 5 munkanappal be kell nyújtani.

(2) Zajterheléssel járó rendezvények estén figyelemmel kell lenni a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) előírásaira.

(3) Nagy zajhatással járó építési, szerelési, kertépítési, és kertfenntartási, illetve háztartási munkák munkanapokon 8.00 és 19.00 óra között, szombaton 9.00 és 17.00 óra között végezhetőek. Ilyen tevékenység vasárnap, illetve ünnepnapokon csak a jegyző külön engedélyével végezhető.

(4) Zaj- és rezgésvédelem érdekében szükség esetén zajvédő fal, véderdősáv, vagy zajvédő terepalakulat (domb, sánc) létesítendő. A zajvédelmi létesítmény elhelyezése során a HÉSZ ide vonatkozó előírásait be kell tartani.

(5) A forgalomból származó zaj- és rezgés ellen a Budai út és a Damjanich utca menti házsorok esetében a passzív akusztikai védelem technológiai eszközeit kell alkalmazni.

(6) A kereskedelmi, illetve reklámcélú hangkeltés a település lakó, üdülő, rekreációs és településközponti vegyes területein csak a jegyző engedélyével végezhető.

39. § (1) A földmozgatással járó munkavégzések során:

(2) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani, a feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(3) A talaj védelme érdekében:

(4) A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek művelése során az eróziós és deflációs károk megelőzésével és kiküszöbölésével kell a talajvédelmet biztosítani.

(5) A HÉSZ szabályozási tervén feltüntetett erózióveszélyes területeken, továbbá partfalak, vízmosások területén, illetve suvadásos területen tilos a természetes növénytakaró felszámolása.

(6) Partfalak, vízmosások, suvadásos és erózióveszélyes területek biztosítását

40. § (1) Állattartás csak mások nyugalma és jogos érdekeinek tiszteletben tartása mellett történhet.

(2) Az állattartóknak az állatok tartásával kapcsolatos állategészségügyi és közegészségügyi, valamint egyéb ágazati jogszabályokat be kell tartani.

(3) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester az önkormányzattal kötött külön szerződés szerint gondoskodik.

(4) Amennyiben az állat a közterületet szennyezi, az állattartó köteles azt haladéktalanul eltávolítani.

(5) Kutya közterületen csak pórázzal vezetve tartózkodhat (kivéve a kutyafutattót). Amennyiben a kutya természete megkívánja, úgy a kutya közterületen tartózkodásakor szájkosarat szükséges használni.

(6) Az állattartók kötelesek állataikat oly módon zárva tartani, hogy azok a közterületre, valamint más magánterületére ne tudjanak átjutni.

(7) A közterületen elpusztult állat tetemének elszállításáról annak tulajdonosa köteles azonnal, de legkésőbb 8 órán belül gondoskodni. Amennyiben az állat tulajdonosa nem deríthető fel, úgy az elszállításáról a gyepmester gondoskodik.

(8) Az állat tulajdonosa az elhullott állatot, vetélt magzatot, magzatburkot annak elszállításáig köteles zárt helyen, zárható tárolóeszközben tárolni, vagy ártalmatlanítani, elföldelni a 45/2012 (V.8.) VM rendelet előírásainak megfelelően.

(9) Elhullott állatot, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(10) A kóbor és közterületen felügyelet nélkül hagyott ebek befogása a gyepmester feladata.

41. § (1) A haszonállat-tartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok

42. § (1) Az eb tulajdonosa köteles a jelen rendelet 8. sz. mellékletét képező adatlapon, vagy elektronikus úton a meghatározott adatokat az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A háromévenként megtartott összeírások adatszolgáltatási határideje a tárgyév november 1. napja.⁴¹

(2) Az önkormányzat az adatszolgáltatási határidőt két hónappal megelőzően a helyi újságban a bevallásra szolgáló adatlapot valamennyi háztartásba, a kitöltésre szóló tájékoztatóval együtt eljuttatja, valamint ugyanezeket az Önkormányzat honlapján külön is közzéteszi.

(3) Az adatszolgáltatás alapján a (1) bekezdésbe foglalt adatszolgáltatási határidőt követő három hónapon belül a jegyző összeállítja a város elektronikus ebrendészeti nyilvántartását, mely lakcímek szerinti bontásban tartalmazza a háztartásban tartott eb(ek) jelen rendelet 8. számú mellékletében meghatározott adatait, illetve azt, ha a háztartásba ebet nem jelentettek be.

(4) A közterület-felügyelő, a gyepmester és az állattartással foglalkozó ügyintéző jogosult a köz- vagy magánterületen tartózkodó állat transzponderét elektronikus módon leolvasni.

(5) A jegyző állatvédelmi hatósági jogkörében eljárva jogosult az adatszolgáltatást elmulasztó eb tulajdonosokkal szemben bírságot kiszabni.

43. § (1) A Környezetvédelmi Alap célja a Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi környezet- és természetvédelmi kötelezettségek, feladatok hatékonyabb teljesítése.

(2) Az Alap megnevezése: Budakalász Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja.

(3) Az Alap rendeltetése, hogy fedezetet biztosítson:

44. § (1) Bevételi források:

(2) Az Alap bevételeit a város környezetvédelemi problémáinak megoldására és természetvédelmi céljainak megvalósítására, különösen a következő célokra lehet felhasználni:

(3) Az Alap bevételei más célra még átmenetileg sem vonhatók el.

(4) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben legfeljebb az Alap 10%-a használható fel.

(5) Az Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire 10% tartalékot kell képezni. Ha a környezeti kár okozója vagy veszélyeztetője ismert, vagy ismertté válik, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt kár vagy veszélyhelyzet elhárításának megelőlegezett költségeit kártérítési igényként érvényesíteni kell.

45. § (1) A Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletben évente határozza meg külön címen az Alap bevételi és kiadási tervszámait.

(2) A Képviselő- testület évente a zárszámadásról szóló rendeletben dönt az Alap felhasználásának elfogadásáról.

(3) A Képviselő-testület irányelvei és meghatározott éves céljai alapján a dönt az Alap felhasználásáról.

(4) Az Alap bevételeit és az Alap terhére történő kifizetéseket elkülönített számlán kell vezetni és nyilvántartani. Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

46. § (1) A Rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének