Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2020. (VIII.27.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 03. 01

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2020. (VIII.27.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.03.01.

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A Közgyűlés és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendelettel megállapított Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) előírtakkal együtt kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:

Salgótarján, Múzeum tér 1. (Városháza)

(3) Az önkormányzat honlapja: www.salgotarjan.hu

(4) Az önkormányzat testvérvárosait az 1. függelék tartalmazza.

3. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, valamint a „Salgótarján”, „Salgótarjáni” névhasználat engedélyezésének rendjét külön rendelet állapítja meg.

II. Fejezet

A Közgyűlés feladata és hatásköre

4. § (1) Salgótarján önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(2) Az önkormányzat jogi személy, melyre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Salgótarján Megyei Város Önkormányzatának Közgyűlését (a továbbiakban: Közgyűlés) illetik meg. A Közgyűlést a polgármester képviseli.

5. § (1) Az önkormányzat feladata a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében különösen az Mötv. 13.§-ában meghatározott közfeladatok ellátása.

(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

(3) Az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkciókba funkciószámmal történő besorolását a 7. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Közgyűlés és szervei biztosítják. A Közgyűlés szervei: a polgármester, a Közgyűlés bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és az önkormányzat részvételével működő társulás.

(2) A Közgyűlés hatásköreit – a 7. §-ban meghatározott kivétellel – a polgármesterre, a bizottságára, a társulására és a jegyzőre ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A Közgyűlés átruházott hatásköreinek felsorolását a 8. és a 9. mellékletek tartalmazzák.

(4) Az átruházott hatáskör címzettje – a polgármester kivételével - március 31-ig tájékoztatja a Közgyűlést az átruházott hatáskörben előző évben hozott döntésekről és intézkedésekről. A polgármester a Közgyűlés rendes ülésére készített polgármesteri tájékoztató keretében ad számot a Közgyűlés megelőző rendes ülését követően átruházott hatáskörben hozott döntésekről és intézkedésekről, a hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntések kivételével.

7. § A Közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:

a) az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök;

b) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságban részesedés szerzése;

c)1 forgalomképes vagyonelem gazdasági társaságba történő bevitele;

d) vagyonelem biztosítékul nyújtása hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz;

e) értékhatártól függetlenül vagyonelem koncessziós, vagy más hasznosításra irányuló szerződés alapján történő üzemeltetéséről, harmadik személy javára vagyoni jogról történő lemondásról szóló döntés meghozatala;

f)2

g)3

h)4

i)5

8. § A Közgyűlés a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat (a továbbiakban együtt: intézmény), kinevezi az intézmény vezetőjét, továbbá szerződést köthet természetes vagy jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

III. Fejezet

A Közgyűlés működése

9. § Az önkormányzati jogokat és hatásköröket Salgótarján megyei jogú város képviselő-testülete, a Közgyűlés gyakorolja.

10. § A Közgyűlés tagjainak száma 15 fő.

11. § A Közgyűlés alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. A Közgyűlés az üléseit az önkormányzat székhelyén tartja.

12. § A Közgyűlés elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit.

1. Alakuló ülés

13. § (1) A Közgyűlés alakuló ülését az önkormányzati választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra kell összehívni.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A Közgyűlés az alakuló vagy az azt követő ülésén az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, dönt a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről, valamint a bizottsági tagok tiszteletdíjáról.

2. Rendes ülés

14. § A Közgyűlés saját munkaterve szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.

3. Rendkívüli ülés

15. § (1) A Közgyűlés rendkívüli ülést is tarthat.

(2) A Közgyűlés rendkívüli ülését 15 napon belüli időpontra kell összehívni a polgármester kezdeményezésére, valamint a települési képviselők egynegyedének, a Közgyűlés bizottságának, vagy a Kormányhivatal vezetőjének az ülés indokát tartalmazó indítványára.

(3) A napirendet is tartalmazó meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők lehetőleg 3 naptári nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kézhez kapják. Rendkívüli ülés esetén a bizottságok ülését nem kell összehívni.

(4) A polgármester az önkormányzat megbízott könyvvizsgálójának (a továbbiakban: könyvvizsgáló) írásbeli kezdeményezésére köteles a Közgyűlés rendkívüli ülését összehívni, ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után.

4. Közmeghallgatás

16. § (1) A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével együtt az ülés előtt legalább 10 nappal nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat honlapján való közzététellel.

(3) Biztosítani kell a közmeghallgatás helyszínének előkészítését, valamint a lebonyolításához szükséges technikai feltételeket.

(4) A lakosság által felvetett közérdekű kérdésekre és javaslatokra adandó választ lehetőség szerint az ülésen, ennek hiányában a közmeghallgatást követő 15 napon belül írásban kell megadni a kérdést, illetve javaslatot felvető állampolgár részére az általa megadott értesítési címre.

(5) A közmeghallgatásról – a közmeghallgatást követő 15 napon belül – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző a felelős.

5. Munkaterv

17. § (1) A Közgyűlés félévenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé legkésőbb a tárgyfélévet megelőző rendes ülésre.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a Közgyűlés üléseinek tervezett időpontját (hónap szerint) és napirendjeit,

b) a napirendek előterjesztőjét, a véleményező bizottság megjelölését,

c) az előterjesztések elkészítésének határidejét,

d) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók körét.

6. A Közgyűlés összehívásának rendje

18. § (1) A Közgyűlés ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármesterek a polgármester által megjelölt sorrendben - hívja össze.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az önkormányzat nevét és székhelyét, az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat, azok előterjesztőit.

(3) A Közgyűlés ülésére szóló meghívót a képviselők legalább 10 naptári nappal az ülés előtt elektronikus formában kapják meg.

(4)6 A meghívóhoz elektronikus formában mellékelni kell az írásbeli előterjesztések elektronikus elérhetőségét, valamint a két ülés között történt eseményekről szóló polgármesteri tájékoztatót és a lejárt határidejű határozatok jelentését. A polgármester – indokolt esetben – rendelkezhet az írásbeli előterjesztés későbbi időpontban történő kiküldéséről.

(5)7 A polgármester a közgyűlés ülésére szóló meghívóban megjelölt időpontot ismételten kiküldött meghívóban későbbi időpontra módosíthatja.

19. § (1) A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vesz (a Közgyűlés tagján kívül):

a) a jegyző,

b) aljegyző,

c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökei,

d) az előterjesztő, az általa előterjesztett napirendnél,

e) a Polgármesteri Hivatal irodavezetői, a főépítész és a könyvvizsgáló.

(2) A Közgyűlés ülésére meg kell hívni:

a) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletért felelős szerv vezetőjét,

b)8 a Nógrád vármegye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

c) az önkormányzati intézmény, gazdasági társaság vezetőjét,

d) a Salgótarjáni Civil Kerekasztal képviselőjét,

e) a helyi sajtó képviselőit,

f) a polgármester által esetileg megjelölt személyeket, szervezetek vezetőit,

g)9 Nógrád Vármegye Közgyűlésének elnökét

h) az előterjesztésben foglalt döntési javaslat által érintett szervezet vezetőjét.

20. § A Közgyűlés ülésének időpontjáról és a tárgyalásra kerülő napirendekről a város lakosságát az önkormányzat honlapján, és a helyi sajtó útján tájékoztatni kell.

7. A Közgyűlés ülése, az ülésvezetés szabályai

21. § A Közgyűlés ülése nyilvános. A Közgyűlés üléséről – a zárt ülés kivételével - a városi televízió felvételt készít és azt sugárzással vagy más módon a nyilvánossághoz közvetíti.

22. § (1) A Közgyűlés

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást érintő személyi ügy tárgyalásakor,

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) A zárt ülésen a Közgyűlés tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben zárt ülés kezdeményezésekor legkésőbb a Közgyűlés ülésének kezdetéig be kell szerezni az érintett erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát. A nyilatkozatot a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

23. § A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni; az újra összehívott Közgyűlés előzetesen kitűzött napirendje megváltoztatható.

24. § (1) A Közgyűlés ülését a polgármester, - akadályoztatása esetén az alpolgármesterek a polgármester által megjelölt sorrendben - vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés összehívására, vezetésére a korelnök jogosult.

25. § Az ülés levezetőjének feladatai:

a) megállapítja és figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja, berekeszti az ülést,

b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről,

c) javaslatot tesz a Közgyűlés napirendjére,

d) megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét,

e) biztosítja az ülés zavartalanságát és rendjét.

26. § (1) A Közgyűlés ülésének zavartalan lebonyolítása érdekében az ülés levezetője - a 25. § e) pontja alapján a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) figyelmezteti a hozzászólót, aki a tárgyalt témától eltér, vagy a közgyűléshez méltatlan módon nyilvánul meg, sértő vagy illetlen kifejezést használ,

b) megvonhatja a szót attól a hozzászólótól, aki felszólalása során ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ,

c) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít, viselkedésével a tanácskozás rendjét zavarja,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

e) ismételt vagy súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához rendészeti szerv segítségét veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontja a Közgyűlés tagjával szemben nem alkalmazható.

27. § (1) A Közgyűlés ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, a tárgysorozat elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül - egyszerű többséggel - határoz.

(2) A polgármester köteles napirendi javaslatként a Közgyűlés elé terjeszteni a Szabályzat előírásainak megfelelően benyújtott előterjesztéseket, továbbá a megelőző ülés után érkezett törvényességi észrevételeket és a Szabályzatnak megfelelően benyújtott interpellációkat.

(3) A polgármester által javasolt napirenden kívüli téma megtárgyalását, valamely napirendi pontnak a tárgysorozatból való törlését, illetve napirendi pont sorrendjének módosítását javasolhatja:

a) települési képviselő,

b) polgármester, alpolgármester,

c) jegyző,

d) a Közgyűlés bizottsága.

(4) A (3) bekezdés szerinti javaslat legkésőbb a Közgyűlés ülésének megnyitása után, de a tárgysorozat elfogadását megelőzően, rövid - legfeljebb 5 perces - indokolással terjeszthető elő. A Közgyűlés a javaslatról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

28. § (1) A Közgyűlés a napirendi pontot írásos vagy szóbeli előterjesztés alapján tárgyalja. Előterjesztésnek minősül a döntési javaslatot tartalmazó előterjesztés és a tájékoztató. A döntési javaslatot (rendelet-tervezet, határozati javaslat) a napirend elfogadása előtt akkor is írásban kell a Közgyűlés elé terjeszteni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:

a) települési képviselő,

b) polgármester, alpolgármester,

c) tanácsnok,

d) jegyző, aljegyző,

e) Közgyűlés bizottsága nevében a bizottsági elnök vagy a bizottság által megbízott személy,

f) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységének vezetője, valamint a főépítész,

g) önkormányzati intézmény vezetője,

h) önkormányzati tulajdonú vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet vezetője,

i) Közgyűlés által felkért személy, vagy szerv vezetője,

j) az önkormányzat részvételével működő társulás elnöke

k) az önkormányzattal kötött szerződésben a Közgyűlés felé előírt beszámolási kötelezettséget vállaló személy vagy szervezet.

29. § (1) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőzően 2 nappal le kell adni a jegyzőnek.

(2) A jegyző a döntési javaslatok törvényességi szempontból történő felülvizsgálatáról köteles előzetesen gondoskodni. A jegyző által tett törvényességi észrevételeket az előterjesztéshez csatolni kell.

(3) Az előterjesztés ülésen történő kiosztását halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti.

30. § Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első rész tartalmazza

aa) a tárgy meghatározását,

ab) azokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek indokolják a meghozandó döntést.

b) a második rész – döntési javaslat – tartalmazza

ba) egyértelműen megfogalmazott megállapító és rendelkező részt,

bb) az (esetleges) alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását,

bc) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét, esetenként a beszámolás időpontját,

bd) a korábbi döntések hatályára vonatkozó rendelkezéseket.

31. § (1) A települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez a bizottságok elnökéhez, a tanácsnokhoz – önkormányzati ügyben – magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt írásban a Közgyűlés ülése előtt 5 nappal a jegyzőnek kell leadni.

(3) Az interpellációra az interpellált a napirendek tárgyalása után szóban, de legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban válaszol.

(4) Az interpellációt és az interpellációra adott választ a Közgyűléssel ismertetni kell. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a Közgyűlés – vita nélkül – egyszerű többséggel határoz.

(5) Amennyiben a választ a Közgyűlés nem fogadja el, az interpelláció kivizsgálásával a tárgyban illetékes bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot bízza meg.

Az interpelláló képviselőt – kérésére – a vizsgálatba be kell vonni.

(6) A Közgyűlés a vizsgálat eredményéről szóló beszámoló alapján határoz az ügy lezárásáról, további intézkedésekről, illetve szükség esetén a napirendre tűzéséről.

32. § (1) A települési képviselő a Közgyűlésen – felvilágosítás kérése céljából – a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz, a jegyzőhöz, az önkormányzat intézményének, gazdasági társaságának vezetőihez kérdést intézhet.

(2)10 Kérdés feltevésére a napirendek megtárgyalása után kerül sor. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett 30 napon belül ad választ.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Közgyűlés nem dönt.

33. § (1) Az ülés levezetője az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát.

(2) Az előterjesztést tárgyaló bizottság(ok) véleményét az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt a polgármester ismerteti a Közgyűléssel.

(3) Az előterjesztő a vita megkezdése előtt – indokolt esetben – rövid szóbeli kiegészítőt tarthat.

(4) Az előterjesztőhöz az előterjesztést illetően – a vita során – a Közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő vagy az általa felkért személy köteles választ adni.

(5) A Közgyűlés tagja, valamint a Közgyűlés bizottsága a vita lezárásáig írásban módosító javaslatot tehet.

(6) Az előterjesztő javaslatát, illetve a Közgyűlés tagja, valamint a bizottság a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) A hozzászólások időtartamának korlátozására és a vita lezárására a Közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet. Az indítványról a Közgyűlés - vita nélkül - egyszerű többséggel dönt.

(8) A vita lezárása előtt a napirend előterjesztője viszontválaszt adhat a hozzászólásokra.

(9) Döntéshozatal előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet a javaslatokat illetően.

(10) A vita lezárása és összefoglalása után először a módosító javaslatokat – egyenként – majd az elfogadott módosításokkal kiegészített eredeti döntési javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(11) Három vagy több vagylagos döntési lehetőség esetén, amennyiben egyik változat sem kapta meg a szükséges többséget, úgy a szavazást a két legtöbb "igen" szavazatot elért változat között meg kell ismételni.

34. § A javaslat elfogadásához – a 36. § kivételével - a jelenlévő képviselők több mint felének "igen" szavazata szükséges (egyszerű többség).

35. § A polgármester, ha a Közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel - egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt.

36. § A megválasztott képviselők több mint felének szavazata – minősített többség – szükséges:

a) rendeletalkotáshoz,

b) a Közgyűlés szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

c) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, megbízás visszavonásához, díszpolgári cím adományozásához és visszavonásához,

d) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, az abból való kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, és abból történő kiváláshoz,

e) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

f) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

g) képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

h) 22. § (1) bekezdés c.) pont szerinti zárt ülés elrendeléséhez,

i) a Közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondásához,

j) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

k) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz 5 millió Ft értékhatár felett,

l) alpolgármester megválasztásához, megbízatásának visszavonásához,

m) az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyon hasznosítására kötendő szerződéshez,

n) az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyon elidegenítésére, megterhelésére és hasznosítására kötendő szerződéshez,

o) az önkormányzati vagyonelem funkciójának, forgalomképességének megváltoztatásához,

p) az önkormányzati vagyon ingyenes vagy jelképes értéken történő hasznosításáról és ingyenes vagy jelképes áron történő átruházásáról való döntéshez, vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntéshez,

q) gazdálkodó szervezettel szemben fennálló, 500 ezer forintot meghaladó önkormányzati követelésről történő lemondáshoz,

r) az Önkormányzat jogszabályokban meghatározott feltételekkel és módon történő kezességvállalásához,

s) a 35. § szerinti esetben,

t) törvényben meghatározott esetekben.

37. § (1) A szavazás – a 38. § eseteit kivéve – nyílt szavazással történik. A nyílt szavazás történhet szavazógép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel, továbbá név szerinti szavazás esetén a 39. § (2) bekezdésében meghatározott módon.

(2) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodásukat fejezik ki. A javaslat elfogadása, el nem fogadása tekintetében a tartózkodó szavazatok – a tartózkodó szavazatok tényének és számának rögzítése mellett – az ellenszavazatokkal esnek egy tekintet alá.

A jelen lévő - és ki nem zárt - képviselő a szavazásban köteles részt venni.

(3) A Közgyűlés döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Közgyűlés döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(5) Amennyiben a képviselő a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a Közgyűlés a képviselő egy havi tiszteletdíja 25 %-át megvonhatja. A Közgyűlés ezt a jogkövetkezményt legfeljebb az ügyben született döntés meghozatalától számított 6 hónapon belül alkalmazhatja.

(6) A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a levezető elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(7) A szavazógép alkalmazása esetén a szavazatszámláló rendszer által tárolt adatokról – a titkos szavazás kivételével – a képviselő írásbeli kérelemére a jegyző adatot szolgáltat.

38. § (1) Titkos szavazást tarthat a Közgyűlés minden olyan ügyben, melyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás módjáról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás történhet:

a) szavazógép alkalmazásával vagy

b) borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott titkos szavazás esetén a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazásra feltett kérdést,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás eredményét.

(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság – ad-hoc bizottság – elnöke és a jegyző hitelesíti.

39. § (1) A Közgyűlés bármely tagja kezdeményezheti név szerinti szavazás tartását, amelyről a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt. A Közgyűlés név szerint szavaz a képviselők egynegyedének indítványára.

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző a képviselőt név szerint ABC-sorrendben szólítja, aki nevének elhangzását követően igen/nem/tartózkodom kijelentést tesz. A szavazás lezárultával az ülés levezetője ismerteti a szavazás eredményét.

(3) A név szerinti szavazásról készült hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(4) Ügyrendi kérdésben, valamint a bizottságok létszáma és összetétele kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(5) Ügyrendi kérdésnek minősül a Közgyűlés tárgyalási rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

8. A jegyzőkönyv

40. § (1) A Közgyűlés üléséről – a zárt ülésről külön - hangfelvétel készül.

(2) A hangfelvétel alapján a szerkesztett jegyzőkönyv (továbbiakban: jegyzőkönyv) elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A hangfelvételt és a jegyzőkönyvet meg kell őrizni, azok nem selejtezhetők és az iratkezelés általános szabályainak megfelelően a levéltárnak át kell adni.

(4) A jegyzőkönyv egy példányát a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek az ülés napjától számított 15 napon belül meg kell küldeni, egy példányát pedig az előterjesztésekkel és a mellékletekkel együtt meg kell őrizni, és évenként be kell köttetni.

(5) A Közgyűlés nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvről, hangfelvételről vagy ezek egy részéről másolat készítését a jegyző a költségek előzetes megtérítése mellett engedélyezi.

(6) A Közgyűlés nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvek az Önkormányzat honlapján (www.salgotarjan.hu/Önkormányzat/Közadattár) közzétételre kerülnek.

41. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül tartalmazza:

a) az ülés megnyitásának tényét, a Közgyűlés határozatképességének megállapítását;

b) az előterjesztők nevét, a módosító indítványokat;

c) a határozathozatal módját;

d) név szerinti szavazás esetén a képviselő nevét és leadott szavazatát;

e) az önkormányzat bélyegzőjét.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a rendeletet,

b) az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatot,

c) a meghívót,

d) a jelenléti ívet,

e) az előterjesztéseket.

42. § A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és elkülönítetten kell kezelni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülésről készített jegyzőkönyv és hangfelvétel esetében is biztosítani kell.

IV. Fejezet

A Közgyűlés döntései

43. § A Közgyűlés:

a) normatív és egyedi határozatot hoz,

b) rendeletet alkot.

44. § (1) A Közgyűlés számozott (alakszerű) határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megjelölését és a határozatról értesülő személyek és szervezetek megnevezését.

(2) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentést a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.

(3) A Közgyűlés határozatát a végrehajtásért felelősöknek meg kell küldeni.

45. § A Közgyűlés – szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozathozatal nélkül dönt:

a) a tárgysorozat elfogadásáról,

b) a módosító javaslatról,

c) a hozzászólás időtartamának korlátozásáról és a vita bezárásáról,

d) az ügyrendi kérdésről,

e) a döntéshozatalból kizárásól,

f) név szerinti szavazás tartásáról,

g) titkos szavazás elrendeléséről, ha azt nem jogszabályi előírás alapján kell tartani,

h) a titkos szavazás módjáról.

46. § A feladatkörében eljárva a Közgyűlés rendeletet alkothat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására.

47. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) települési képviselők,

b) polgármester, alpolgármester,

c) jegyző, aljegyző,

d) Közgyűlés bizottsága,

e) az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulás,

f) lakosság, az erre irányuló népi kezdeményezéssel.

(2) A kezdeményezést a jegyző útján a polgármesterhez írásban kell benyújtani, mely tartalmazza a rendeletalkotás célját, szükségességének indokait és a szabályozás főbb elemeit. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet legkésőbb 60 napon belül a Közgyűlés elé terjeszti.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet tárgya, kiemelt és széleskörű társadalmi-gazdasági hatása indokolja, az előkészített önkormányzati rendelet tervezetet a jegyző javaslatára, a polgármester döntése alapján társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról,

b) a helyi adónemekről és a mértékük megállapításáról,

c) az önkormányzat szervezetéről és működéséről,

d) az önkormányzat vagyonáról,

e) az intézményekben fizetendő ellátásokhoz kapcsolódó díjakról, térítési díjakról,

f) a szociális és gyermekvédelmi támogatásokról,

g) az egyes közszolgáltatásokhoz kapcsolódó hatósági díjakról,

h) az önkormányzat által saját hatáskörben megállapított díjakról,

i) a Közgyűlés tagjainak és a bizottságok nem képviselő tagjainak juttatásáról,

j) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról,

k) a költségvetési szervek elismert tartozásállományának szabályairól,

l) a lakásgazdálkodásról,

m) a helyi népszavazásról,

n) a helyi címer és zászló alapításának és használatának rendjéről, valamint Salgótarján nevének használatáról,

o) a közterületek fellobogózásáról

szóló rendelet-tervezetet.

(5) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelet-tervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelt közérdek fűződik.

(7) A (3) bekezdésben meghatározott társadalmi egyeztetés formái:

a) az önkormányzat honlapján hozzáférhetővé tett rendelet-tervezetre a megadott levelezési címen keresztül lefolytatott véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés),

b) meghatározott szervezetekkel történő közvetlen egyeztetés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés).

(8) Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel az alábbi eljárás szerint valósul meg:

a) az előterjesztő a szöveg szerinti rendelet-tervezetet, annak indokolását és az ahhoz fűzött hatásvizsgálati lapot a Közgyűlés ülését 24 nappal megelőzően az önkormányzat honlapjára „Társadalmi egyeztetés” cím alatt közzéteszi,

b) az előterjesztő saját döntése alapján a Polgármesteri Hivatal bevonásával közvetlen egyeztetés céljából a szöveg szerinti rendelet-tervezetet, annak indokolását és az ahhoz fűzött hatásvizsgálati lapot, a Közgyűlés ülését 24 nappal megelőzően közvetlenül megküldheti az önkormányzat intézményeinek, egyéb szervezeteknek,

c) az előterjesztő a Közgyűlés elé kerülő rendelet-tervezet előterjesztésében összefoglalót ad a társadalmi részvétel eredményeként tett észrevételekről. Az előterjesztésben ki kell térni a leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, valamint szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetésére.

(9) A beérkezett véleményekről készített összefoglalót közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(10) Az általános egyeztetés során a véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint – a rendelet hatályba lépésétől számított 1 évig – megadottnak kell tekinteni. Az adatkezelés magában foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését.

Nem vehető figyelembe a névtelenül beérkezett vélemény.

(11) A társadalmi részvétel keretében történő rendelet-tervezetet véleményezésének technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(12) A rendelet kihirdetéséről és a normatív határozat közzétételéről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés és közzététel időpontja a közszemlére tétel – a rendelet és a normatív határozat egy példányának a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése – napja. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

V. Fejezet

A települési képviselő, a tanácsnok

48. § (1) A települési képviselőt az Mötv.-ben és a Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(3) A települési képviselő:

a) a Közgyűlés ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a Közgyűlés ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlés bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a Közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a Közgyűlést;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Közgyűlés téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Közgyűlés átalányt is megállapíthat;

h) a Közgyűlés és a Közgyűlés bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a Közgyűlés munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

(4) A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A települési képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és ellenőrzéséről az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(6) A képviselők névsorát a 2. függelék tartalmazza.

49. § (1) A Közgyűlés a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat:

a) kormányzati kapcsolatokkal és koordinációval kapcsolatos feladatok ellátására,

b) közbiztonsági feladatainak ellátására.

(2) A kormányzati kapcsolatokkal és koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott tanácsnok:

a) az önkormányzat nevében eljárva folyamatos kapcsolatot tart a központi kormányzati igazgatás szerveivel és ezek területi, helyi szerveivel, valamint a területi kormányzati igazgatási szervekkel az önkormányzati feladatellátás hatékonyabbá tétele érdekében,

b)11 folyamatos kapcsolatot tart a Nógrád vármegye országgyűlési képviselőivel,

c) koordinációs, érdekegyeztető munkát végez, a Közgyűlés tevékenységében. Elősegíti, hogy a Közgyűlés a döntéseit mindenkor a város érdekében, lehetőleg konszenzusra alapozva hozza. Ezért folyamatosan kapcsolatot tart a Közgyűlés képviselőcsoportjaival,

d) szükség esetén kezdeményezi ideiglenes bizottság, vagy egyeztető fórum létrehozását a Közgyűlésnél a vitás ügyek rendezése és a kormányzati kapcsolatok fejlesztése érdekében,

e) a Közgyűlési ülések előkészítése során közvetítő szerepet tölt be a képviselőcsoportok között,

f) képviselőcsoportja nevében jogosult a polgármesterrel egyeztetéseket kezdeményezni és folytatni,

g) részt vesz a feladatát érintő előterjesztések előkészítésében, annak bizottsági tárgyalásain, továbbá közreműködik a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében,

h) elvégzi mindazon feladatokat, melyekre a Közgyűlés egyedi ügyekben felhatalmazza, illetve felkéri.

(3) A közbiztonsági feladatok ellátásával megbízott tanácsnok:

a) kapcsolatot tart és együttműködik a rendvédelmi szervekkel és civil szervezetekkel,

b) figyelemmel kíséri a város közbiztonsági helyzetét, javaslatot tesz a közbiztonságot javító intézkedésekre, problémák megoldására,

c) részt vesz a feladatát érintő előterjesztések előkészítésében, véleményezésében, azok bizottsági tárgyalásain, továbbá közreműködik a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében,

d) részt vesz a közbiztonsággal kapcsolatosan szervezett rendezvényeken, fórumokon,

e) elvégzi mindazon feladatokat, melyekre a Közgyűlés egyedi ügyekben felhatalmazza, illetve felkéri.

50. § (1) Az önkormányzat képviselői tevékenységük összehangolása céljából képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Egy települési képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Egy képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alkot.

(3) A megalakulástól számított 15 napon belül a megalakulás tényét írásban be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, vezető-helyettesének és tagjainak nevét.

VI. Fejezet

A Közgyűlés bizottságai

51. § A Közgyűlés az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság 11 fő

b) Ügyrendi Bizottság 11 fő

c) Gazdasági Bizottság 11 fő

d) Népjóléti Bizottság 11 fő

52. § (1) A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályokat a 2. melléklet, a bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékét a 3-6. melléklet, a bizottságok átruházott hatásköreit a 8. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Közgyűlés választja meg.

(3) A bizottságok tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

53. § A Közgyűlés indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Közgyűlés által történő elfogadásáig tart.

VII. Fejezet

A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

9. A polgármester

54. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Közgyűlésnek, a Közgyűlés határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Közgyűlés előtt az Mötv. által előírtak szerint.

(3) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a 8. mellékletben meghatározott kérdésekben.

55. § (1) A polgármesternek a Közgyűlés működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás érvényesülését.

(2) A bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Közgyűlés határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(3) A Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb jogosítványok:

a) a Közgyűlés döntései szerint és saját hatáskörében eljárva irányítja a hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.

(4) A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester/ek/ és az önkormányzati intézmények vezetői tekintetében.

56. § (1) Amennyiben a Közgyűlés - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármester a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a Közgyűlés hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

57. § A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a jegyzőnek.

10. Az alpolgármester

58. § A Közgyűlés a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére három főállású foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármestert választ.

59. § A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármesterek a feladatkörüket meghatározó polgármesteri utasításban meghatározott sorrendben látják el a polgármester teljes körű helyettesítését, valamint mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a polgármester hatáskörébe utal.

11. A jegyző

60. § A polgármester – pályázat alapján, határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt.

61. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:

a) gondoskodik a Közgyűlés, a bizottságok és az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások szervezési és ügyviteli feladatainak ellátásáról,

b) gondoskodik a Közgyűlés jegyzőkönyvének elkészítéséről; azt a polgármesterrel együtt írja alá,

c) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Közgyűlést és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályi változásokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(2) A jegyző átruházott hatáskörben dönt a 8. mellékletben meghatározott kérdésekben.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Humánszolgáltatási és Szervezési Iroda vezetője látja el.

12. Az aljegyző

62. § (1) A polgármester a jegyző javaslata alapján – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

VIII. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

63. § (1) Salgótarján Megyei Város Önkormányzatának Közgyűlése az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes Polgármesteri Hivatalt működtet.

(2) A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése:

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

(3)12 A hivatal kiadmányain, illetve körbélyegzőjén a (2) bekezdésben meghatározott elnevezést kell alkalmazni.

64. § (1) A Polgármesteri Hivatal jogi személyiséggel nem rendelkező belső szervezeti egységekre tagolódik:

a) Adóhatósági Iroda

b) Hatósági Iroda

c) Humánszolgáltatási és Szervezési Iroda

d) Közgazdasági Iroda

e) Városfejlesztési Iroda

f) Városüzemeltetési Iroda

(2)13 A belső ellenőr, a humánpolitikai referens, a protokoll referens és a főépítész az irodai szervezetbe nem tartozó egységek, melyek közvetlenül a jegyző irányítása alatt fejtik ki tevékenységüket.

65. § A polgármester, az alpolgármester és a jegyző havonta egy alkalommal lakossági fogadónapot tart, amelyről a lakosságot az Önkormányzat honlapján tájékoztatni kell.

IX. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

66. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek:

a) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmények vezetői,

b) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonosi részvételével működő alábbi gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, felügyelőbizottságának tagjai és könyvvizsgálói:

ba) Salgótarjáni Csatornamű Kft.

bb) Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft.

bc) Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft.

bd) Salgótarjáni Városfejlesztő Kft.

be) Salgótarjáni Rendezvény – és Médiaközpont Nonprofit Kft.

bf) Zenthe Ferenc Színház Nonprofit Kft.

c) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának könyvvizsgálója.

(2) Az (1) bekezdés a.) és c.) pontjaiban foglalt esetekben a vagyonnyilatkozat tételi eljárásról és a vagyonnyilatkozatok őrzéséről az Ügyrendi Bizottság az általa elfogadott szabályzat szerint gondoskodik. Az (1) bekezdés b.) pontjában foglalt esetben a vagyonnyilatkozat tételi eljárásról és a vagyonnyilatkozatok őrzéséről a gazdasági társaság szervezeti - és működési szabályzata rendelkezik.

X. Fejezet

A Nemzetiségi Önkormányzatok

67. § (1)14 A Közgyűlés a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltak alapján a települési nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról, a vagyonnyilatkozatok megőrzéséről.

(2) Az önkormányzat és az érintett települési nemzetiségi önkormányzatok közötti közigazgatási szerződés tartalmazza az érintett települési nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába adott ingó – és ingatlanvagyon körét- és a települési nemzetiségi önkormányzat munkája segítésében a Polgármesteri Hivatal feladatait, tartalmazza továbbá az önkormányzat által nyújtott költségvetési támogatás mértékét az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott mértékben. A szerződést minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felül kell vizsgálni.

(3) A Polgármesteri Hivatal a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének és helyettesének feladata ellátásához szükséges tájékoztatást és felvilágosítást – igény esetén – köteles megadni.

(4) Az önkormányzat és Salgótarján Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata közötti közigazgatási szerződést a 3. függelék, az önkormányzat és Salgótarján Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata közötti közigazgatási szerződést a 4. függelék tartalmazza.

XI. Fejezet

Perbeli képviselet

68. § (1) Az Önkormányzatot érintő valamennyi ügykörben meghatalmazottként eljárhatnak az alpolgármesterek, a települési képviselők, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal alkalmazottai.

(2) A polgármestert érintő valamennyi ügykörben meghatalmazottként eljárhatnak az alpolgármesterek, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal alkalmazottai.

(3) A jegyzőt érintő valamennyi ügykörben meghatalmazottként eljárhatnak a Polgármesteri Hivatal alkalmazottai.

XII. Fejezet

Társulások

69. § (1) Az önkormányzatot az általa alapított, vagy a részvételével működő önkormányzati társulások társulási tanácsi ülésein a Közgyűlés delegált tagja képviseli.

(2)15

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

70. § (1) Ez a rendelet 2020. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (II.21.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

1. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás

1.1.16 A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, esedékesség

1.1.1.17 A Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján a települési képviselő köteles az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot tenni a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló, a saját és a vele egy háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (továbbiakban: hozzátartozó) vagyoni, jövedelmi és gazdasági helyzetéről.

1.1.2. Az Mötv. 72. § (4) bekezdése, valamint a 79. § (2) bekezdése szerint a polgármesterre és az alpolgármesterre megfelelően alkalmazni kell a települési képviselőre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat (a települési képviselő, polgármester, alpolgármester jelen melléklet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett).

1.1.3. A kötelezett a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül köteles vagyonnyilatkozat-tételre.

1.2.18 A vagyonnyilatkozat benyújtásának szabályai

1.2.1. Az Mötv.-ben meghatározott kötelezetti és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a Közgyűlés Ügyrendi Bizottsága (továbbiakban: bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási és Szervezési Irodája útján.

1.2.2. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és az esedékesség időpontjáról a Humánszolgáltatási és Szervezési Iroda kijelölt ügyintézője (a továbbiakban: Átvevő) a www.salgotarjan.hu honlapon megtalálható nyomtatvány és kitöltési útmutató elektronikus úton történő megküldésével értesíti a kötelezettet az általa megadott e-mail címen. Az átvevő a tájékoztatóval egyidejűleg megküldi a kötelezett részére az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat nyomtatványt, valamint a kitöltést segítő útmutatót is.

1.2.3. A kötelezett köteles a vagyonnyilatkozatot a megküldött tájékoztatóban megjelölt határidőben, az Mötv. 2. melléklete szerinti formában, két egymással mindenben egyező példányban, géppel vagy tollal, olvashatóan kitölteni.

1.2.4. A vagyonnyilatkozat valamennyi oldalát a nyilatkozattevő aláírásával és az utolsó oldalon a kitöltés helyének, idejének megjelölésével látja el. A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő ír alá, ezen minőségének feltüntetésével.

1.2.5. A vagyonnyilatkozat mindkét példányát, külön-külön borítékban elhelyezve, névvel ellátva – a vagyonnyilatkozat benyújtásáról szóló értesítésben megjelölt helyen és időpontban – a Humánszolgáltatási és Szervezési Iroda átvevőjének kell benyújtani. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot le kell zárni.

1.2.6. Átvevő az átvett borítékokra rávezeti az általa megállapított nyilvántartási számot. Az átvevő a borítékokat a Polgármesteri Hivatal körbélyegzőjével látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a bizottságnál marad, a másik példányt az átvételről szóló igazolással együtt a nyilatkozattevő visszakapja. A borítékok átadásával egyidejűleg az átvevő két példányban kiállítja és aláírásával látja el a 4. pont szerinti igazolást, amellyel elismeri, hogy a vagyonnyilatkozatot átvette a kötelezettől. A kötelezett szintén aláírásával igazolja, hogy a vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték egy példányát a nyilvántartásba vételt követően visszakapta az átvevőtől. Az igazolás egyik példánya az átvevőnél marad, a másik példányt át kell adni a kötelezettnek.

1.2.7. A kötelezett a tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően az általa korábban tett, az átvevő által őrzött vagyonnyilatkozatot vissza kell adni a kötelezett részére. A visszaadás során az átvevő két példányban kiállítja és aláírásával látja el az 5. pont szerinti igazolást, amellyel elismeri, hogy a korábbi vagyonnyilatkozatot visszaadta a kötelezettnek. A kötelezett szintén aláírásával igazolja, hogy a korábban tett vagyonnyilatkozatát visszakapta az átvevőtől. Az igazolás egyik példánya az átvevőnél marad, a másik példányt át kell adni a kötelezettnek.

1.2.8. Az 1.2.6. pontban szereplő nyilvántartási számot az alábbiak szerint kell képezni:

1.2.8.1. A nyilatkozattevő 1-25-ig terjedő azonosító számot kap, melyben az egyjegyű számokat előnullázva kell szerepeltetni. Ehhez kapcsolódik a kiegészítő kódszám, mely a következő:

a) a kötelezett saját személyére vonatkozó kódszám: 01

b) a kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs személyére vonatkozó kódszám: 11

c) a kötelezettel közös háztartásban élő első gyermek személyére vonatkozó kódszám: 21

d) a kötelezettel közös háztartásban élő második gyermek személyére vonatkozó kódszám: 22

e) a kötelezettel közös háztartásban élő harmadik gyermek személyére vonatkozó kódszám: 23

f) a kötelezettel közös háztartásban élő negyedik gyermek személyére vonatkozó kódszám 24

g) a kötelezettel közös háztartásban élő ötödik gyermek személyére vonatkozó kódszám 25

1.2.8.2. Ha ötnél több gyermekre vonatkozóan kell vagyonnyilatkozatot benyújtani, akkor a kódszám második számjegye 1-gyel növekszik.

1.3. A vagyonnyilatkozat nyilvántartása

1.3.1.19 A bizottság az elnök tájékoztatása alapján a vagyonnyilatkozat benyújtásának határidejét követő első ülésén a 2. pontban szereplő nyilvántartási jegyzéken rögzíti a benyújtott vagyonnyilatkozatokra vonatkozó adatokat.

1.3.2. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a mulasztás tényéről a bizottság haladéktalanul, írásban értesíti a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodáját, és soron következő ülésén tájékoztatja a Közgyűlést.

1.3.3. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – annak benyújtásáig - a kötelezett a tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

1.3.4.20 A kötelezett vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános, abba bárki betekinthet, arról feljegyzést készíthet (továbbiakban együtt: betekintés) az 1.3.6. pontban foglaltak szerint. A kötelezett hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

1.3.5. A vagyonnyilatkozatokat a bizottság más irataitól elkülönítetten kell tárolni. A bizottság – a Humánszolgáltatási és Szervezési Iroda útján – gondoskodik a vagyonnyilatkozatok megfelelő tárolásáról, és biztosítja a kötelezetti vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát.

1.3.6. A betekintés jogát a Polgármesteri Hivatalban, hivatali időben és a Humánszolgáltatási és Szervezési Irodára előzetesen leadott írásbeli igény alapján (mely tartalmazza a kívánt betekintés időpontját, a betekintéssel érintett kötelezetti vagyonnyilatkozat megjelölését, a betekintő értesítési címét és – hozzájárulása esetén – a betekintő nevét) lehet gyakorolni. Egy bizottsági tag és egy, a jegyző által, ezzel megbízott köztisztviselő – ahol a bizottsági tag nem lehet az érintett képviselő – az igénylőnek a kért kötelezetti vagyonnyilatkozatot átadja. A bizottság által a tagjai közül kijelölt tag – aki nem lehet a betekintéssel érintett kötelezett - és egy, a jegyző által kijelölt köztisztviselő a betekintés során végig jelen vannak, szükség esetén segítséget nyújtanak a betekintőnek joga gyakorlásához. A bizottság határozza meg, hogy tagjai közül kik lássák el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, e pontban meghatározott feladatokat.

1.3.7.21 A betekintésről – a 3. pont szerinti – nyilvántartást kell vezetni, melyben a betekintéssel érintett kötelezett nevét, a betekintés módját, helyét, idejét, - hozzájárulás esetén – a betekintő nevét és aláírását, valamint a jelenlévő bizottsági tag és köztisztviselő nevét és aláírását fel kell tüntetni. A betekintésről a bizottságot, a nyilvántartás bemutatásával rendszeresen tájékoztatni kell.

1.3.8. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akár a kötelezett, akár a hozzátartozó vonatkozásában bármely okból megszűnik, az érintett erre vonatkozó írásbeli bejelentésének kézhezvételétől, illetve a bizottságnak a megszűnés tényéről való hivatalos tudomásszerzésétől számított 8 napon belül a bizottság a kötelezett (hozzátartozó) adatait törli a nyilvántartásból, ezzel egyidőben a vagyonnyilatkozatokat visszaadja a kötelezettnek.

1.4. A vagyonnyilatkozat ellenőrzése

1.4.1.22 Az Mötv. 72. § (4) bekezdése, valamint a 79. § (2) bekezdése szerint a polgármesterre és az alpolgármesterre megfelelően alkalmazni kell a települési képviselőre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat. A bizottságok nem települési képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e.) pontja alapján kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni a jelen Szabályzatban a települési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint (a települési képviselő, polgármester, alpolgármester és a bizottságok nem települési képviselő tagjai a jelen melléklet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett)

1.4.2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást bárki kezdeményezheti a bizottságnál.

1.4.3. Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó írásbeli tényállítás esetén van helye. Ennek hiányában a bizottság elnöke a kezdeményezőt – 15 napos határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel. Ha a kezdeményező a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, akkor a bizottság – érdemi vizsgálat nélkül – elutasítja a kezdeményezést.

1.4.4. Amennyiben a bizottság helyt ad a kezdeményezésnek, a bizottság elnöke írásban tájékoztatja az érintett kötelezettet a kezdeményezésről, továbbá felhívja, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – új vagyonnyilatkozat kitöltésével javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a kötelezett a kifogásolt adatokat kijavítja, a bizottság nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja a kezdeményezőt, valamint az érintett kötelezettet.

1.4.5. Ha a kötelezett a bizottság felhívásának határidőben nem tesz eleget, vagy a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, akkor a bizottság elrendeli az ellenőrzési eljárás megindítását. Az ellenőrzési eljárás során a bizottság tagjai betekinthetnek az eljárással érintett kötelezett hozzátartójának vagyonnyilatkozatába. Az eljárás lezárulását követően az érintett hozzátartozói nyilatkozatot ismét zárt borítékba kell helyezni.

1.4.6. Az eljárás során a bizottság felhívására a kötelezett köteles saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetettekre vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárulását követő 8 napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

1.4.7. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet adatokat.

1.4.8. Az eljárás eredményéről a bizottság a Közgyűlést, annak soron következő ülésén tájékoztatja.

1.4.9. Az ellenőrzés megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az ugyanazon vagyonnyilatkozat ellenőrzésére irányuló, de új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

2. Nyilvántartási jegyzék vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

3. Nyilvántartás a képviselői vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

4. Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről

5. Igazolás vagyonnyilatkozat visszaadásáról

2. melléklet

Bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok

1. A bizottság – a feladatkörében – előkészíti a Közgyűlés döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A Közgyűlés határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Közgyűlés elé.

2. A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Közgyűlés döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a Közgyűlés álláspontjáról, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

3. Az állandó bizottságok azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

4. A Közgyűlés meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

5. A bizottság települési képviselő és nem települési képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak.

6. A bizottság önálló előterjesztéseket készíthet, valamint véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket, ellenőrzi a Közgyűlési határozatok végrehajtását. Ellenőrizheti - feladatkörét érintően - az önkormányzat intézményeinek munkáját. A Közgyűlés eseti feladattal is megbízhatja a bizottságot.

7. A bizottság munkájába a polgármester hozzájárulása által külső szakértőket vonhat be.

8. Az állandó bizottságok véleményezik az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet-tervezetet, valamint a költségvetés időarányos teljesítéséről szóló beszámolók, tájékoztatók tervezeteit, a szervezeti és működési szabályzatról, továbbá a Közgyűlés tagjainak és a bizottságok külső tagjainak juttatásáról szóló rendeletek tervezetét, a közgyűlési munkaterv javaslatot. A bizottsági véleményeket a polgármester, míg a Pénzügyi Bizottság határozatát a bizottság elnöke ismerteti a Közgyűléssel.

9.23 A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes, az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök helyettesíti. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket elektronikus formában úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 3 naptári nappal – rendkívüli bizottsági ülés esetén 1 nappal - kézhez kapják.

10. A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

11. A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül a bizottság átruházott hatáskörében hozott döntését. Tanácskozási joggal meg kell hívni az őt érintő napirend tárgyalásához tevékenységi körében a Salgótarjáni Civil Kerekasztal képviselőjét.

12. A bizottság ülése nyilvános, zárt ülés tartására a 22. § rendelkezései az irányadók.

13. A bizottsági ülés időpontjáról és a tárgyalandó napirendekről a polgármestert és a jegyzőt legalább 3 munkanappal előbb, rendkívüli ülés esetén soron kívül értesíteni kell.

14. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint a fele jelen van.

15.24 A bizottság határozathozatalára a Közgyűlés határozathozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. A bizottság – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt, a 17. pont kivételével.

17. A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit alakszerű határozatban kell rögzíteni.

18. A bizottság üléséről szerkesztett jegyzőkönyvet (továbbiakban: jegyzőkönyv) kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző által kijelölt belső szervezeti egység gondoskodik.

19. A jegyzőkönyv tartalmára a 41. § (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

20. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság tagjai közül választott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

21. A jegyzőkönyv egy példányát - amennyiben átruházott hatáskörben hozott döntést is tartalmaz, két példányát - a bizottsági ülést követő 10 napon belül a Humánszolgáltatási és Szervezési Irodán kell leadni.

22. A bizottság a Közgyűlési előterjesztések előzetes véleményezése során egyértelműen dönt, hogy az előterjesztéssel egyetért, vagy nem ért egyet.

23. A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A bizottsági tag köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárást nem kell alkalmazni, ha a bizottság döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

24. A bizottság számozott alakszerű határozata tartalmazza a Közgyűlési felhatalmazás tényét, a bizottság döntését, a záró részben pedig a határozatról értesülők körét.

A bizottság határozatát a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes írja alá.

25. A bizottságok feladatkörüket átfedő ügyekben közösen is eljárhatnak és együttes állásfoglalást alakíthatnak ki.

26. Szükség esetén a bizottság elnöke megállapodhat más bizottság elnökével adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.

27. Az Ügyrendi Bizottság összeférhetetlenségi szabályaira a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényből (továbbiakban: Kbtv.) 25. §-át kell alkalmazni.

3. melléklet

Pénzügyi Bizottság feladatai

1. Dönt a 8. mellékletben meghatározott esetekben.

2 . Javaslatot tesz:

a polgármester, alpolgármester illetményére a jogszabályban meghatározottak figyelembevételével jutalmára, egyéb költségeinek térítésére, továbbá a képviselők költségtérítésére,

3. Véleményezi:

a) a költségvetési rendelet-tervezetet, és a végrehajtásáról szóló beszámoló(k) tervezeteit. A bizottság határozatba foglalt írásbeli véleményét a rendelet tervezetéhez kell csatolni,

b) a Közgyűlés elé kerülő költségvetési kihatású előterjesztéseket.

4. Egyéb feladatok:

a) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

b) elvégezheti az önkormányzati vagyonkezelés és vagyonhasznosítás pénzügyi-gazdasági ellenőrzését,

c) ellenőrizheti a nemzetközi kapcsolatokra jóváhagyott összeg felhasználását,

d) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát,

e) ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesülését,

f) a Jegyző előterjesztésében évente egy alkalommal megtárgyalja a Polgármesteri Hivatal által végzett belső ellenőrzések tapasztalatait,

g) részt vehet az önkormányzati intézmények gazdálkodásának, költségvetésének, zárszámadásának ellenőrzésében.

4. melléklet

Ügyrendi Bizottság feladatai

1. Dönt a 8. mellékletben meghatározott esetekben.

2. Javaslatot tesz:

a) jogszabály módosításának kezdeményezésére,

b) Alkotmánybíróság előtti eljárás kezdeményezésére.

3. Véleményezi:

a) a rendelet-tervezeteket,

b) a Közgyűlés napirendjére tűzött, az önkormányzat által kötendő szerződés, illetve megállapodás tervezetét,

c) az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok alapító okiratainak, szervezeti és működési szabályzatainak elfogadására, módosítására vonatkozó javaslatokat.

4. Egyéb feladatok:

a) igény szerint részt vesz a rendelet-tervezetek előkészítésében,

b) állásfoglalást adhat a Szabályzatban nem szabályozott, vagy vitatott kérdésekben,

c) ellenőrizheti az általa előterjesztett, vagy véleményezett Közgyűlési döntések végrehajtását,

d)25 a polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási és Szervezési Irodája közreműködésével nyilvántartja és ellenőrzi az 1. melléklet szerinti kötelezettek vagyonnyilatkozatát,

e)26 A Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási és Szervezési Irodája közreműködésével átveszi a képviselő által az összeférhetetlenségre tekintettel tett lemondó nyilatkozatot, továbbá kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést és a törvényes feltételek fennállása esetén javasolja a Közgyűlésnek az összeférhetetlenség kimondását,

f)27 A Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási és Szervezési Irodája közreműködésével kivizsgálja a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést, bejelentést és a törvényes feltételek fennállása esetén javasolja a Közgyűlésnek a méltatlanság kimondását.

g) minden év június 30-ig tájékoztatja a Közgyűlést az önkormányzatnak a megelőző évben lefolytatott közbeszerzési eljárásairól.

5. melléklet

Gazdasági Bizottság feladatai

1. Dönt a 8. mellékletben meghatározott esetekben:

2. Javaslatot tesz:

a) a jogszabályban megállapított körben a földrajzi nevek megállapítására, megváltoztatására,

b) a város zavartalan és biztonságos kommunális ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítására, annak összegszerűségére,

c) a belterület határvonalának megállapítására,

d) az önkormányzat vagyonának, vagyoni értékű jogának hasznosítására,

e) vállalkozásélénkítő, munkahelyteremtő, iparfejlesztő intézkedések megtételére,

f) közterület-elnevezésre, az elnevezés megváltoztatására az erre irányuló kezdeményezés döntés-előkészítési eljárását követően

g) az újrahasznosításra alkalmassá tett, állami tulajdonban lévő földnek az önkormányzat tulajdonába való ingyenes átvételére,

h) a VGÜ Kft. szervezeti és működési szabályzatának, valamint felügyelőbizottsága ügyrendjének jóváhagyására,

h) i.) a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. szervezeti és működési szabályzata, valamint felügyelőbizottsága ügyrendjének jóváhagyására.

3.28 Véleményezi:

a) a településrendezési eszközök tervezeteit,

b) a területfejlesztést érintő elképzeléseket, programokat,

c) a város infrastrukturális ellátását érintő javaslatokat,

d) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő javaslatokat,

e) az önkormányzati résztulajdonnal rendelkező gazdasági társaságok éves jelentését és üzleti tervét,

f) az önkormányzat Környezetvédelmi Programját,

g) korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítésére, gazdasági társaságba vitelére vonatkozó javaslatot,

h) a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján a gazdasági társaság vezető tisztségviselő helyettesei jutalmazására vonatkozó javaslatot,

i) forgalomképes vagyontárgy megszerzését 10 MFt értékhatár alatt,

j) az Önkormányzat által alapított kitüntető cím, valamint díjak és elismerések adományozásának rendjéről szóló 24/2016. (VI.28.) önkormányzati rendeletben meghatározott, a „Salgótarján Gazdaságáért” - díjra vonatkozó javaslatokat.

4. Egyéb feladatok:

a) közreműködik az önkormányzat vállalkozáspolitikai elképzeléseinek kidolgozásában, a helyi vállalkozások segítésében,

b) ellátja az önkormányzati lakások és helyiségek bérletét és elidegenítését szabályozó helyi rendeletekben részére meghatározott feladatokat,

c) közreműködik az önkormányzat idegenforgalmi elképzeléseinek kidolgozásában, az idegenforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásában.

6. melléklet

Népjóléti Bizottság feladatai

1. Dönt a 8. mellékletben meghatározott esetekben.

2. Javaslatot tesz:

a) ágazatát érintően intézmények megszüntetésére, átszervezésére, alapítására,

b) művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezésére, áthelyezésére, lebontására,

c) a helyi testnevelési és sportfeladatok meghatározására, illetőleg fejlesztési célkitűzéseire,

d) az önkormányzat által fenntartott közgyűjtemények elnevezésére,

e) a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatására,

f) a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatására, a művészeti alkotómunka feltételeinek javítására és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítésére,

g) a Közgyűlés és bizottságai hatáskörébe tartozó nemzetiségi ügyekkel kapcsolatos kérdésekben.

3. Véleményezi:

a) az ágazatához tartozó intézmények tevékenységében felmerülő új kezdeményezéseket, javaslatokat tesz azok bevezetésére,

b) az önkormányzat köznevelési, kulturális és sport célokra fordított költségvetését, év végi mérlegét,

c) szakterületének megfelelően a lakosság számára biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások, intézményi ellátások létesítésével, megszüntetésével, új ellátási formák bevezetésével kapcsolatos testületi anyagokat,

d) az önkormányzati hatósági ügyekben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálására vonatkozó javaslatokat,

e)29 az Önkormányzat által alapított kitüntető cím, valamint díjak és elismerések adományozásának rendjéről szóló 24/2016. (VI.28.) önkormányzati rendeletben meghatározott Salgótarján Sportjáért díjra, Salgótarján Jövő Nemzedékéért díjra, Salgótarján Szolgálatáért díjra, Pro Arte díjra, Salgótarján Bobál Gyula Sajtódíjára vonatkozó javaslatokat,

f) a Közgyűlés és bizottságai hatáskörébe tartozó nemzetiségi ügyeket

g) az önkormányzati sportpályázatok keretében a támogatásokról szóló előterjesztéseket,

h) az országos verseny-helyezett diákok és felkészítő tanáraik részére adományozható elismerő címekről szóló helyi rendelet szerinti elismerő címek odaítélését.

4. Egyéb feladatok:

a) szorosan együttműködik a köznevelési, szociális, gyermekjóléti és egészségügyi intézmények vezetőivel,

b) közreműködik a testneveléssel és sporttal kapcsolatos helyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásában,

c) közreműködik az önkormányzati közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, valamint sportintézmények fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

d) kezdeményezi a szociális gondoskodás új formáinak és támogatási rendszerének kialakítását,

e) együttműködik a szociális, gyermekjóléti és egészségügyi területen működő civil szervezetekkel,

f) közreműködik a szociális, gyermekjóléti és egészségügyi ágazatot érintő koncepcionális elképzelések kidolgozásában

g) ellátja az egyházügyekhez kapcsolódó feladatokat.

8. melléklet31

A

B

C

D

1

A KÖZGYŰLÉS ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREINEK FELSOROLÁSA

2

A KÖZGYŰLÉS ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREINEK FELSOROLÁSA

A hatáskör gyakorlója

3

Polgármester

Jegyző

Bizottság
megnevezése

4

Forgalomképes vagyontárgy megszerzése 10 millió forint értékhatár alatt

x

5

Forgalomképes vagyontárgy elidegenítése, megterhelése 5 millió forint értékhatár alatt

x

6

Az Önkormányzat javára ajándékozással történő vagyonszerzés elfogadása ingatlanok esetén
20 millió forint értékhatárig, egyéb vagyontárgyak esetén értékhatártól függetlenül

x

7

Forgalomképes vagyonelem hasznosítása (különösen bérlet, haszonbérlet, használat), ha a
hasznosítás ellenértéke (bérleti díj, haszonbérleti díj, használati díj) egy éves összege az 5 MFt-ot nem éri el

x

8

Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek éven belül betétként történő lekötése,
állampapír vásárlása, visszaváltása

x

9

Az Önkormányzatot megillető, 500 000 Ft-ot meg nem haladó követelésekről való lemondás a kötelezett személyétől függetlenül

x

10

Az uniós értékhatárt el nem érő közbeszerzések és - amennyiben az építési beruházás becsült értéke
nem éri el a 700 000 000 Ft-ot - a közbeszerzések esetében a közbeszerzési eljárást megindító, a
közbenső, valamint az eljárást lezáró döntések meghozatala

x

11

Az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések és - amennyiben az építési beruházás becsült értéke eléri a 700 000 000 Ft-ot - a közbeszerzési eljárás során a közbenső döntések meghozatala

x

12

Önkormányzati tulajdonú ingatlanoknak gazdálkodó szervezetek székhelyéül, telephelyéül, fióktelepéül
történő bejegyzéshez szükséges használatra feljogosító okirat kiadása

x

13

Az önkormányzat tulajdonában álló egyszemélyes gazdasági társaság ügyvezetése részére történő
utasítás adása

x

14

Köztulajdonban álló gazdasági társaság esetén az éves ellenőrzési terv véleményezése

x

15

Tulajdonosi hozzájárulás közműtervekhez és közút létesítéséhez az önkormányzat tulajdonában álló
ingatlan érintettsége esetén

x

16

Települési támogatás megállapítása és köztemetés elrendelése

x

17

Közterület használat engedélyezése; filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő
önkormányzati hatáskörök gyakorlása;

x

18

Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása

x

19

A helyi járati tanulói bérlettámogatás elbírálása

x

20

Településképi véleményezési eljárás lefolytatása, településképi bejelentési eljárás lefolytatása,
településképi kötelezés kiadása, településkép-védelmi bírság kiszabása

x

21

Települési önkormányzat véleményezési jogának gyakorlása a közneveléssel kapcsolatos kérdésekben,
figyelemmel az Mötv. 42.§ 11. pontjára.

x

22

Vár az Óbudai Egyetem Felsőoktatási Ösztöndíjra való jogosultság megállapítása

x

23

Itt van az otthonunk, itt van a jövőnk! ösztöndíjra való jogosultság elbírálása

x

24

Döntés a Salgótarján Emlékérem odaítéléséről

x

25

Az önkormányzati címer használatának engedélyezése;

x

26

Döntés nemzeti ünnepeken a közterületek fellobogózásáról szóló önkormányzati rendeletben
meghatározott közterületeken kívül más közterület fellobogózásáról; döntés a nemzeti ünnepeken kívül a város közigazgatási területén a közterületek fellobogózásáról, a fellobogózás módjáról, a fellobogózás során használatos lobogókról; az önkormányzati zászló használatba adásának engedélyezése
sportszervezetek részére, meghatározott sportrendezvény idejére

x

27

Közös adatkezelési megállapodás, adatfeldolgozási szerződés megkötése

x

28

A közlekedés résztvevőinek tájékoztatása a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen
befolyásoló körülményekről

x

29

Az olyan járművezető értesítésének fogadása, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését
észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti

x

30

A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása (elterelése) a közúton folyó munka, a közút állagának
védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt

x

31

A közutak, azok műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatai, valamint a forgalmi rendet meghatározó
jelzések, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségek
nyilvántartása és erről adatszolgáltatás a közlekedési hatóságnak

x

32

A közút megrongálódásának a közút kezelőjeként – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló
jogszabályok szerint eljárva – történő kijavítása, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető
helyzet elhárítása. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig a forgalomban résztvevők figyelmeztetése a veszélyre, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozás elrendelése, illetőleg a közút lezárása

x

33

Döntés a közút forgalmi rendjének meghatározásáról, valamint a kialakított forgalmi rend felülvizsgálatáról, szükség esetén módosításról, a forgalmi körülmények, vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként

x

34

A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához közútkezelői hozzájárulás
megadása

x

35

Ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött
építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételről közútkezelői
hozzájárulás kiadása az építési (létesítési) engedélyezési eljárásban

x

36

Útcsatlakozás létesítéséhez közútkezelői hozzájárulás megadása

x

37

Közútkezelői hozzájárulás kiadása
a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa
ültetéséhez vagy kivágásához, valamint
b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a településrendezési tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez,
bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez
vagy kivágásához,
c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi

x

38

A közút kezelőjeként a közlekedés biztonsága érdekében az építmény, útcsatlakozás tulajdonosának
(kezelőjének) felszólítása annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére

x

39

Közútkezelői hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz
eltávolítása a reklámcélú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére

x

40

A közterület tisztántartási kötelezettségének megszegése esetén közigazgatási bírság kiszabása;
köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése; a köztisztasággal kapcsolatos
kötelezettségek végrehajtásának foganatosítása

x

41

Patakkezelői hozzájárulás, befogadói nyilatkozat kiadása

x

42

Behajtási és parkolási engedély kiadása

x

43

A bizottság feladatköréhez tartozó alapítványok és egyéb szervezetek beszámolójának elfogadása,
amennyiben az Önkormányzat az alapítványban vagy szervezetben tagként vesz részt, továbbá
amennyiben az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás írja elő a beszámolási
kötelezettséget

érintett bizottság

44

Döntés a forgalomképes vagyonelem elidegenítéséről, megterheléséről 5 millió forint fölötti, de 10 millió forint alatti értékhatár esetében

Gazdasági Bizottság

45

Döntés a Helyi Környezetvédelmi Alap felhasználásáról

Gazdasági Bizottság

46

Döntés a „Mikro - és kisvállalkozások önkormányzati támogatása” c. pályázat keretében beérkező
pályázatok önkormányzati támogatásáról

Gazdasági Bizottság

47

Az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a Csarnok-és Piacigazgatóság Szervezeti- és Működési
Szabályzatának jóváhagyása

Gazdasági Bizottság

48

Az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a Salgó Vagyon Kft. szervezeti és működési szabályzatának,
valamint felügyelőbizottsága ügyrendjének jóváhagyása

Gazdasági Bizottság

49

Az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a Salgótarjáni Városfejlesztő Kft. szervezeti és működési
szabályzatának, valamint felügyelő bizottsága ügyrendjének jóváhagyása

Gazdasági Bizottság

50

Az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a Salgótarjáni Csatornamű Kft. szervezeti és működési
szabályzatának, valamint felügyelő bizottsága ügyrendjének jóváhagyása

Gazdasági Bizottság

51

Az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. szervezeti és
működési szabályzatának, valamint felügyelő bizottsága ügyrendjének jóváhagyása

Gazdasági Bizottság

52

Döntés a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7. § (3) bekezdése szerinti, a térfigyelő
képfelvevő eszközök elhelyezésének, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről

Gazdasági Bizottság

53

Az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a Zenthe Ferenc Színház Nonprofit Kft szervezeti és működési szabályzatának, valamint felügyelő bizottsága ügyrendjének jóváhagyása

Népjóléti
Bizottság

54

Az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a Salgótarjáni Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft.
szervezeti és működési szabályzatának, valamint felügyelő bizottsága ügyrendjének jóváhagyása

Népjóléti
Bizottság

55

A Dornyay Béla Múzeum szakmai munkatervének és szakmai beszámolójának, - az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján - szervezeti és működési szabályzatának, múzeumi küldetésnyilatkozatának, stratégiai tervének, állományvédelmi tervének, gyűjtemény gyarapítási és revíziós tervének, fejlesztési tervének,
továbbá múzeumi digitalizálási stratégiájának jóváhagyása

Népjóléti
Bizottság

56

A Balassi Bálint Könyvtár szakmai munkatervének és szakmai beszámolójának, - az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján - szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, stratégiai tervének valamint minőségpolitikai nyilatkozatának elfogadása, fejlesztési tervének jóváhagyása, továbbá használati
szabályzatának meghatározása

Népjóléti
Bizottság

57

A Salgótarjáni Értéktár működési szabályzata, éves munka-és pénzügyi terve, és a tevékenységéről
szóló beszámoló elfogadása

Népjóléti
Bizottság

58

Az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsőde szervezeti és
működési szabályzatának jóváhagyása; az óvoda pedagógiai programjának, éves munkatervének,
továbbképzési programjának jóváhagyása; az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések,
beszámolók elfogadása

Népjóléti
Bizottság

59

A Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsőde szervezeti keretén belül működő mini bölcsőde szakmai
programjának és házirendjének, valamint nyári nyitvatartási rendjének jóváhagyása, továbbá külön
önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben döntés a mini bölcsődei ellátásért fizetendő
személyi térítési díjról

Népjóléti
Bizottság

60

Az önkormányzati bérlakáshoz jutás sorrendjének megállapítása, módosításának jóváhagyása

Népjóléti
Bizottság

61

Hozzájárulás emléktábla állításához

Népjóléti
Bizottság

62

Az országos verseny-helyezett diákok és felkészítő tanáraik részére adományozható elismerő címek
odaítélése

Népjóléti
Bizottság

63

A Szakembereket Salgótarjánba! programban a támogatás elbírálásáról való döntés

Népjóléti
Bizottság

64

Tárgyév február 28-ig a polgármester szabadsága ütemezésének jóváhagyása

Ügyrendi Bizottság

65

Polgármester belföldi és külföldi kiküldetésének jóváhagyása

Ügyrendi Bizottság

66

A települési képviselőknek a Közgyűlés üléséről való távolmaradása esetén benyújtott igazolási kérelem elfogadása

Ügyrendi Bizottság

67

A kötelezettségeit megszegő települési képviselők tiszteletdíjának csökkentése

Ügyrendi Bizottság

68

Az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések és - amennyiben az építési beruházás becsült értéke eléri a
700 000 000 Ft-ot - a közbeszerzési eljárás során az eljárást megindító, valamint az eljárást lezáró
döntések meghozatala.

Ügyrendi Bizottság

69

Az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a Salgótarjáni Költségvetési Intézmények Gazdasági Szolgálata Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása

Pénzügyi
Bizottság

9. melléklet32

1. függelék

Salgótarján testvérvárosai

1. Fülek (Fil'akovo)

2. Besztercebánya (Banská Bystrica)

3. Losonc (Lučenec)

4. Vigarano Mainarda

5. Gliwice

6. Urikány (Uricani)

7. Borsa (Borșa)

8. Vantaa

2. függelék33

Képviselők és bizottsági tagok névsora

1. Salgótarján Megyei Város Önkormányzata Közgyűlésének tagjai:

1.1. Fekete Zsolt polgármester

1.2. dr. Dániel Zoltán alpolgármester

1.3. dr. Huszár Máté alpolgármester

1.4. Pataki Csaba alpolgármester

1.5. Czene Gyula

1.6. Dudás Nándor

1.7. Fenyvesi Gábor

1.8. Gyurkó József Csaba

1.9. Gyurkóné Kovács Krisztina

1.10. Ludányi József

1.11. Homoga László

1.12. Molnár Károly

1.13. Szabó Csaba

1.14. Tolnai Sándor

1.15. Turcsány László

2. Bizottságok tagjai

2.1. Gazdasági Bizottság

2.1.1. Elnök: Molnár Károly

2.1.2. Elnökhelyettes: Dudás Nándor

2.1.3. Települési képviselő tagok:

2.1.3.1. Fenyvesi Gábor

2.1.3.2. Gyurkó József Csaba

2.1.3.3. Ludányi József

2.1.3.4. Szabó Csaba

2.1.4. Nem települési képviselők közül választott tagok:

2.1.4.1. Hannos Györgyné

2.1.4.2. Kovács Andrea

2.1.4.3. Kubovje Tibor

2.1.4.4. Lisztóczki Lászlóné

2.1.4.5. Pusztai Győző Frigyesné

2.2. Népjóléti Bizottság

2.2.1. Elnök: Czene Gyula

2.2.2. Elnökhelyettes: Fenyvesi Gábor

2.2.3. Települési képviselő tagok:

2.2.3.1. Dudás Nándor

2.2.3.2. Gyurkóné Kovács Krisztina

2.2.3.3. Ludányi József

2.2.3.4. Homoga László

2.2.4. Nem települési képviselők közül választott tagok:

2.2.4.1. Bíró Ferenc

2.2.4.2. Holczerné Szentpétery Zsuzsanna

2.2.4.3. Klajban János

2.2.4.4. Nagyné Maruzs Ildikó

2.2.4.5. Nyitrai György

2.3. Pénzügyi Bizottság

2.3.1. Elnök: Tolnai Sándor

2.3.2. Elnökhelyettes: Molnár Károly

2.3.3. Települési képviselő tagok:

2.3.3.1. Czene Gyula

2.3.3.2. Gyurkó József Csaba

2.3.3.3. Homoga László

2.3.3.4. Turcsány László

2.3.4. Nem települési képviselők közül választott tagok:

2.3.4.1. Kovács Annamária

2.3.4.2. Lavrinc Klaudia

2.3.4.3. Macsuda Andrásné

2.3.4.4. Szetyánné Kovács Éva

2.3.4.5. Plachy Krisztina

2.4. Ügyrendi Bizottság

2.4.1. Elnök: Dudás Nándor

2.4.2. Elnökhelyettes: Turcsány László

2.4.3. Települési képviselő tagok:

2.4.3.1. Gyurkóné Kovács Krisztina

2.4.3.2. Homoga László

2.4.3.3. Molnár Károly

2.4.3.4. Tolnai Sándor

2.4.4. Nem települési képviselők közül választott tagok:

2.4.4.1. Balázs Zoltán

2.4.4.2. Hranek Ferenc

2.4.4.3. Péter Istvánné

2.4.4.4. Ökrös Lászlóné

2.4.4.5. Korponai Tamás

1

A 7. § c) pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

2

A 7. § f) pontját a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 7. § g) pontját a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 7. § h) pontját a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 7. § i) pontját a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 18. § (4) bekezdése a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 18. § (5) bekezdését a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.

8

A 19. § (2) bekezdés b) pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 19. § (2) bekezdés g) pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 32. § (2) bekezdése a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 34/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a szerint módosított szöveg.

11

A 49. § (2) bekezdés b) pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 63. § (3) bekezdése a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 64. § (2) bekezdése a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

14

A 67. § (1) bekezdése a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

15

A 69. § (2) bekezdését a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

16

Az 1. melléklet 1.1. pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

Az 1. melléklet 1.1.1. pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.

18

Az 1. melléklet 1.2. pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

Az 1. melléklet 1.3.1. pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

Az 1. melléklet 1.3.4. pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az 1. melléklet 1.3.7. pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

Az 1. melléklet 1.4.1. pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 34/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 2. melléklet 9. pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 34/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 2. melléklet 15. pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 4. melléklet 4. pont d) alpontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 4. melléklet 4. pont e) alpontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 34/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 4. pont e) alpontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 4. pont e) alpontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 4. melléklet 4. pont f) alpontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 4. pont f) alpontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

28

Az 5. melléklet 3. pontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 6. melléklet 3. pont e) alpontja a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 7. melléklet a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

31

A 8. melléklet a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 9. mellékletet a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 13. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 9. melléklet 2. függelék a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.