Mezőkeresztes Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben az építés helyi rendjének biztosítása érdekében megalkotja Mezőkeresztes Nagyközség Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ), és elrendeli annak alkalmazását.

Mezőkeresztes Nagyközség Helyi Építési Szabályzatát és a rendelet részét képező mellékleteket együttesen kell alkalmazni.

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. §.

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Mezőkeresztes Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló előírásai, illetőleg Mezőkeresztes Város Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ), és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A HÉSZ mellékletét képezi a Belterületek szabályozási terve (1. sz. melléklet, rajzszám: SZT_01), valamint a Külterületek szabályozási terve (2. sz. melléklet, rajzszám: SZT_02)

(5) A HÉSZ mellékletét képezi a Belterületek szabályozási terve (1. sz. melléklet, rajzszám: SZT_01), valamint a Külterületek szabályozási terve (2. sz. melléklet, rajzszám: SZT_02)

2. §.

Az igazgatási terület, a belterület és a határok módosítása

(1) Az Igazgatási terület lehetséges változásainak helyét, területét, valamint határvonalát a szabályozási tervek és a 3. sz. melléklet (rajzszám: SZT_3) jelöli. A tervben kijelölt területek változását az Önkormányzat kezdeményezheti.

(2) A belterület határvonalát a szabályozási tervek tüntetik fel. A határvonal a 2007. december 31-én érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot alapján került feltüntetésre.

(3) A Belterületi határvonal lehetséges változásainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt terület határvonalát a szabályozási tervek és a 4. sz. melléklet, (rajzszám: SZT_4) jelöli.

II. Fejezet

Településrendezési követelmények

3. §.

(1) Mezőkeresztes Nagyközség igazgatási területén építési használat szerint:

a) Beépítésre szánt területek, valamint

b) Beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre, melyek területfelhasználási és övezeti besorolását a Szabályozási tervek (külterületi, belterületi) határozzák meg, és határolják le.

4. §.

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

4. §.

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

5. §.

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása

(1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

6. §.

Szabályozási elemek

(1) A kötelező szabályozási elemek jelölését és jelkulcsát a Szabályozási Tervek tartalmazzák.

(2) A Szabályozási Tervek kötelező szabályozási elemei:

a) A beépített és beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területek határvonala;

b) A közterületek és egyéb funkciójú területek határvonala - tervezett szabályozási vonal;

c) Szabályozási szélesség – a tervezett szabályozási vonalak közötti minimális közterület keresztmetszeti szélessége;

d) A területfelhasználási mód, az építési övezet és az övezet határa;

e) A területfelhasználási, az építési övezeti és az övezeti besorolás, ezen belül:

ea) Az építési övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése;

eb) A beépítés feltételei;

ec) A beépítési mód;

ed) A legnagyobb beépítettség mértéke;

f) A funkcionális korlátozások;

g) A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza;

h) A telken belül kialakítandó zöldterület minimális mérete;

i) Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság legkisebb mérete;

j) Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint a kötelező építési vonal, az építési hely, az építési terület, - ha azt az építési övezeti előírás, és/vagy a Szabályozási terv külön meghatározza;

k) A terepszint alatti építmények előírásai;

l) A területre, az építményekre, a természeti környezetre, és az objektumokra vonatkozó védelmi előírások;

m) Az egyes területfelhasználási egység és építési övezet minimális közművesítésének előírásai.

7. §.

A telekalakítás szabályai

(4) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák. Ennek hiányában – zártsorú beépítés kivételével – az alakítható legkisebb utcai homlokvonal legalább 14,0 m, kivéve, ha az illeszkedési szabályok alapján ettől eltérő méret állapítható meg.

(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakíthatók ki ezeken a területeken belül.

(6) A szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új területhasználat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtartásával, csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén engedélyezhető.

8. §.

A telkek beépítésének feltételei

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közútról vagy magánútról biztosítani kell.

(7) A telkek beépítésének előfeltétele a terület vízrendezésének és csapadékvíz elvezetésének a megoldása.

(8) A közművesítés kötelező mértéke:

a) A kertvárosias és falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

b) A kisvárosi lakóterületeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

c) A településközponti vegyes, gazdasági  területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

d) Ahol szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

e) Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni, és vízzáróságát hivatalos mérési dokumentumokkal, a vízzáróság próbájával kell igazolni.

f) Az egyes építési övezetekben a belterületen és a beépítésre szánt területen használatbavételi engedélyt kiadni csak az előírt közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

g)   A repülőtér területén a vízellátást közüzemi vezetékes, vagy helyi vízbázissal, az energia-ellátást közüzemi, vagy azzal környezetvédelmi szempontból legalább egyenértékű módon kell megoldani.

(4) A repülőtér teljes területe régészeti érdekű terület.

(5) Régészeti érdekű területről régészeti emlékek csak feltárás keretében mozdíthatók el. A területen 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó beruházások csak állapotfelmérést követően végezhetőek.

IV. Fejezet

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

12. §.

Az övezeti jelek értelmezése

(1) Az övezeti jeleket a 3. sz. melléklet tartalmazza.

13. §.

A területfelhasználási egységek szintterület sűrűsége

(1) A nagyközség területén az egyes területfelhasználási egységek esetén betartandó maximális szintterület sűrűségi mutatók értéke:

14. §.

Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó általános előírások

(1) Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha:

a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,

b) személy- és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,

c) a rendeltetésszerű használathoz szükséges – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,

d) a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a telek, ill. az épület csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,

(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósítása mellett engedélyezhető. Amennyiben a terepszint alatti építmény, vagy épületrész terepszinttől számított magassága az 1,0 métert meghaladja, úgy a beépítettség mértékének megállapításakor és az építménymagasság számításánál figyelembe kell venni. Kivételt képeznek a már meglévő picék, valamint esetleges technológiai berendezések, ezek felújítása, rendeltetésének megváltoztatása és a telekhatáron belüli területi bővítése engedélyezhető.

(7) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló-számot a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani. Ha az építmény elhelyezésének feltétele a vonatkozó jogszabály szerint előírt parkoló szám kialakítása, és erre részben vagy egészben saját telken belül nincs lehetőség, akkor az erre megalkotott külön önkormányzati rendelet, ill. az építtető és az önkormányzat között létrejött megállapodás szerint kell eljárni.

15. §.

Építési hely, az épület elhelyezése az építési helyen belül

(1) Előkertek

a) Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölés használatos:

EK: kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.

b) Ha a szabályozási terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.

(2) Oldalkertek

Az oldalkertek minimális méretének meghatározása a vonatkozó jogszabályban meghatározott méret

(3) Építési vonal

a) Az építési vonalat - ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az alábbiak szerint kell meghatározni:

aa) Új beépítéseknél az előkert mérete egyben az építési vonalat is jelöli.

ab) Kialakult beépítések esetében az építési vonalat az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani.

ac) A repülőtér területén az előkert mérete nem jelöli egyben az építési vonalat is.

16. §.

A kialakult állapot értelmezése

(1) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok betartásával elhelyezhető.

(3) Védelem alatt álló területen vagy védett épületek esetében nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.

(4) Saroktelken az előkertek által meghatározott építési vonalra csak „sarokház” épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

(7) Közterület felé a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (melynek minimális szélessége 3,0 m) megjelenhet megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

(11) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.

(12)    A tájképvédelmi területtel fedett övezetben épület, építmény csak tájba illesztve helyezhető el, a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységek nem végezhetőek.

LAKÓTERÜLETEK

18. §.

Lakóterületek általános előírásai

(1) A település egyedi telkes lakóövezeti területein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

a) A szabályozási terv alapján előírt építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több, mint 1500 m², kivéve ha a telek övezeti szabályozása a telken belül több önálló főépület építését is megengedi.

b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész – amennyiben a Szabályozási terv másképp nem rendelkezik - egyik lakóövezetben sem építhető be. Nyeles telek esetében a beépített hátsó telek minimum 5 m-es előkertjét a nyél nélküli telekrészhez viszonyítva kell kijelölni.

(3) Lakóterületen belül az egyes területfelhasználási kategóriáknak megfelelően az alábbi legkisebb telekszélességi méretet kell alkalmazni újonnan alakítandó telkek esetében:

a) Kisvárosi lakóterület esetében:             14 m

b) Falusias lakóterület esetében:               16 m

19. §.

Kisvárosias lakóterületek (Lk)

(2) A kisvárosias lakóterületen belül nem helyezhetők el a következő létesítmények:

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs,

c) fólia-sátor.

(3) Az övezeten belüli garázsokat egységes építészeti kialakítás mellett csoportosan is el lehet helyezni.

(4) A meglévő, egységesen beépített, azonos építészeti karakterű lakóterületeken a tervezett bővítéseket, átalakításokat, előtető és melléképület építéseket csak a kialakult építészeti karakterhez illeszkedve lehet végezni. Az övezetben állattartó épület és fedett/zárt trágyatároló nem helyezhető el.

(5) A kialakítható kisvárosias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

20. §.

Falusias lakóterületek (Lf)

(3) A lakóépületeket, a lakófunkciót kiegészítő épületeket, és az egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Az övezetben telkenként egy db legfeljebb 50 m²-es alapterületű állattartó épület és fedett/zárt trágyatároló helyezhető el, amennyiben a lakó funkciótól biztosított nagy és közepes haszonállattartó épületnél a 25 m-es védőtávolság, kis haszonállattartó épületnél a 10 m-es védőtávolság. Haszonállattartó építmény és trágyatároló élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítménytől, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény, gyógyszertár telekhatárától számított 50 m-en belül nem építhető.

(4) A kialakítható falusias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

VEGYES TERÜLETEK

21. §.

Településközponti vegyes területek (Vt)

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

c) fólia-sátor,

d) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

(4) Az övezeten belül garázsokat önálló építményként nem lehet elhelyezni. Az övezetben állattartó épület és fedett/zárt trágyatároló nem helyezhető el.

(5) A kialakítható településközponti vegyes terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

22. §.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

(3) A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni. Az övezetben állattartó épület és fedett/zárt trágyatároló nem helyezhető el.

(4) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté, az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető, csak szolgálati lakásként. Legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető.

(5) A kialakítható kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

23. §.

Ipari területek (Gip)

(1) A település területén jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági terület nem jelölhető ki.

(2) Az ipari területek funkcionális besorolása:

a) Gip-1

Ipari terület, mely elsősorban a környezetére kis mértékben zavaró hatású ipari létesítmények, ill. az energiaszolgáltatást és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál. Az egyéb iparterületen belül az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b) Gip-2

Környezetbarát iparterület a nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, épületek elhelyezésére, jelentős zöldterületi környezetbe helyezéssel. Környezetvédelmi határértékei a lakóterületekével egyezik meg.

c) Gip-mg

Mezőgazdasági jellegű iparterület, mely elsősorban az állattenyésztéssel és az élelmiszeriparral kapcsolatos ipari tevékenységek elhelyezésére szolgál. Egyes esetekben a funkcióval járó egyedi védőtávolságokat kell kijelölni, ahol csak védőerdő létesíthető.

(3) A Gip-1 és a Gip-2 övezetben kivételesen elhelyezhető:

a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó - és a személyzet számára szolgáló lakások,

oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(4) Az ipari területek övezetében a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.

(5) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határértékek megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

(6) A kialakítható ipari-gazdasági terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

24. §.

Különleges területek (K)

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézményfunkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3) Különleges területek lehetnek:

a) Repülőtér területe                                                         - jele: K/rep;

b) Temető területe                                                            - jele: K/te;

c) Kegyeleti park területe                                                  - jele: K/kegy;

d) Bányaterület                                                                - jele: K/ba;

e) Sportpálya területe                                                       - jele K/sp

f) Mezőgazdasági üzemi terület                                         - jele: K/Mü

(4) Repülőtér területe – K/rep

a)   Az országos kereskedelmi repülőtérnek minősítendő repülőtér szabályozás előírásai:

b)   Az építménymagasságot a terület egyes részein a légügyi hatóság korlátozhatja.

c)  Az övezetben elhelyezhető épületek, funkciók:

ca) A repülőtér üzemeléséhez és üzemeltetetéséhez szükséges épületek;

cb) Mindenfajta – a repülőtér üzemelésével összeegyeztethető - gazdasági tevékenységi célú épületek, amely a környezetére nem gyakorol jogszabályban meghatározott határérték feletti terhelést;

cc) Szolgálati lakások;

cd) Parkolóház, üzemanyagtöltő állomás;

ce) A repülőtérhez kapcsolódó oktatási épületek;

cf) A repülőtér üzemeltetéséhez kapcsolódó egészségügyi funkció elhelyezésére szolgáló épületek.

d) Az övezetben kivételesen elhelyezhető épületek, funkciók:

da) Egyéb közösségi szórakoztató épület.

e) Az övezetben nem helyezhető el:

ea) Lakás;

eb) Üdülő, hétvégi ház;

ec) Állattartó épület;

ed) A reptérhez nem kapcsolódó egészségügyi, nevelési, oktatási intézmény;

ee) Szociális otthon, pihenő, alkotó célú intézmény.

f) A 9,0 m építménymagasságnál magasabb épületeket lapostetővel, vagy legfeljebb 20°-os nyeregtetővel, ill. félnyeregtetővel kell fedni. A 9,0 m-nél alacsonyabb építménymagasságú épületek max. 40°-os nyeregtetővel, ill. félnyeregtetővel fedhetők. 

Temető területe – K/te

(5) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők, melyek építménymagassága nem haladhatja meg a 6,0 m-t.

(6) A temető telkén belül, a telekhatár mentét legalább 10 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani és többszintes növényzettel betelepíteni, amennyiben erre elegendő hely biztosítható, illetve tájképvédelmi érdekeket nem sért.

Kegyeletei park területe – K/kegy

(7) A kegyeleti park területén a terület fenntartáshoz, a kegyeleti védelemhez szükséges tevékenységek végezhetők, a kialakult beépítettség fenntartható, de új épület nem létesíthető.

Bányaterületek – K/ba

(8) Minden bánya rekultivációja természetközeli, ill. természeti állapotok visszaállításával történjen (mérnökgeológiai módszerek, növénytelepítés, gyepesítés, erdősítés).

(9) A rekultiváció, illetve a helyreállítás elsődleges célja az erózió csökkentése, oly módon, hogy elősegítse a természetesen lezajló regenerálódási folyamatokat, a várható (már megkezdődött) spontán szukcessziót katalizálja, ennek megfelelően a beavatkozás inkább kezelés jellegű legyen (főként biztonságtechnikai intézkedések, vízrendezés, talajréteg kialakítása, esetleg erózió elleni növénytelepítés stb.).

(10) A bánya újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot kell végezni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek. Amennyiben kialakultak értékes élőhelyek, erről az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot értesíteni kell, és a további munkálatokat csak az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével lehet folytatni.

Sportterület – K/sp

(11) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(12) A kialakítható különleges terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Mezőgazdasági üzemi terület– K/Mü

(13)     A K/Mü jelű építési övezet az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állat-tenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület. Az övezeti előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

25. §.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

26. §.

Közlekedési és közmű területek (KÖ)

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, a közmű rendszerek és környezetvédelmi létesítmények, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(4) Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.

27.§

Közlekedési területek

(1) A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben:

a) Köu – közutak területe

b) Kök – kötöttpályás közlekedési terület - vasúti pálya területe

(2) A település közúti közlekedési területeinek besorolása:

a) Országos főút – Köu/1

b) Országos mellékút (települési főút) – Köu/2

c) Települési gyűjtőút - Köu/3

d) Kiszolgáló út - Köu/4

e) Kiemelt külterületi kiszolgáló út – Köu/5

f) Vegyes használatú út - Köu/6 (Gyalogos és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fenntartott, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal.)

g) Kerékpár út – Köu/7

h) Gyalogút – Köu/8

i) Parkoló – Köu/p

j) Vasútvonal és vasútállomás – Kök

(6) A vasúti közlekedés céljára kijelölt területen csak az országos közforgalmi vasúti, ill. az ahhoz kapcsolódó építmények, berendezések, valamint az utazóközönséget kiszolgáló létesítmények (vendéglátás, kereskedelem, váróterem stb.) építményei helyezhetők el.

(7) Az országos főutak, közlekedési létesítmények és az országos vasutak védőtávolságával érintett telkek esetében a védőtávolságba eső területsávjában építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. Az övezet védőtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti.

(8) A kialakítható közlekedési területekre vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 6. sz. melléklet tartalmazza.

28.§

Közmű területek

(2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani.

(4) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

b) A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

c) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

d) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

e) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(7) A védett területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni, a műemléki környezeten belül a légvezetékeket meg kell szüntetni.

29. §.

Zöldterületek (Z)

(4) Zöldterületek kialakításánál a növények telepítésére vonatkozó telepítési távolságokat a 8. sz. melléklet és egyéb vonatkozó jogszabályok szerint be kell tartani.

(5) A zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:

Közpark – Z/kp

Közkert – Z/kk

30.§

Közpark

(1) Az övezet területén elhelyezhetők:

a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) a vendéglátás, az idegenforgalom építményei (a szálláshelyek kivételével),

c) az ismeretterjesztés építményei,

d) Parkberendezés, közterületi bútorok.

(2) Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közpark területének legfeljebb 2%-a lehet. A közhasználat elől elzárt terület nem haladhatja meg a 10%-ot.

(3) Önálló építménnyel bíró reklámok az övezetben nem helyezhetők el.

31. §

Közkert

(1) Az övezetben épület nem helyezhető el.

(2) Az alövezetben elhelyezhető:

a) A pihenést és testedzést szolgáló műtárgy (pl. játszótér, pihenőhely stb.),

b) Sétaút (max. 1,5 m széles),

c) Pihenőpad,

d) Hulladékgyűjtő edény,

e) Növénykazetta.

32. §.

Erdőterületek (E)

(1) A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

Ev – védelmi célú erdő (védő, ill. védett erdő)

Ev/e – védelmi célú erdő, másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéssel.

33.§

Védelmi rendeltetésű erdő (Ev)

(1) Védelmi rendeltetésű erdő besorolású a település teljes erdőállománya az alábbi okokból:

Védett természeti területen,

Természeti területen,

Érzékeny természeti területen,

Natura 2000 területen,

Tájképvédelmi övezeten belül,

Hullámtérben (nyílt ártérben),

Vízbázis külső védőterületén,

Lejtős, erózióval veszélyeztetett területen,

Vízmosásban stb. helyezkedik el.

(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

34. §.

Védelmi rendeltetésű erdő másodlagosan egészségügyi-szociális,

turisztikai rendeltetéssel (Ev/e)

(1) Az alövezetben érvényesíteni kell a védelmi rendeltetésű erdőkre (Ev) vonatkozó előírásokat, emellett:

a) A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén közjóléti rendeltetésű műtárgyak és a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges műtárgyak helyezhetők el.

b) Csak olyan – a természetvédelmi és erdészeti hatóság által engedélyezett – szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják (pl.: erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, sétautak, sétányok; azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők)),

35. §.

Mezőgazdasági területek (M)

Mezőgazdasági területek általános előírásai

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

Má – Általános mezőgazdasági terület

Má/gy – gyep

Má/sz – szántó

Mkf– korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

Mkf/gy – Korlátozott funkciójú gyepterület

(5) Ha az egyes alövezetekbe eső terület nem éri el az előírt minimálisan szükséges telekméreteket, akkor a terület nem építhető be.

(16) Az Má övezetben jellemzően elhelyezhető építmények a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges épületek (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtároló)

(17) Az övezetben birtokközpont kialakítható.

(18) Az övezet az alábbi művelési ágú alövezetekre tagolódik:

Szántó (Má/sz),

Gyep (Má/gy)

(19) Az mezsgyék közt található egyedi fákat, fasorokat meg kell őrizni. Őshonos fajokból külterületi utak mentén fasorok telepítése szükséges.

Szántóterületek – Má/sz

(20) A szántóterületeken művelési ág váltás esetén gyepesítés, vagy gyümölcsös telepítése engedélyezhető.

(21) Amennyiben a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően építmény elhelyezhető, az csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő gazdasági épület lehet. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt a speciális és szükségszerű mezőgazdasági üzemi technológia azt feltétlenül szükségessé teszi.

Gyepterületek – Má/gy

(22) Amennyiben építmény elhelyezhető, az csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő lakó, ill. gazdasági épület lehet.

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület – Mákf

(23) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek:

a) a természeti területek,

b) a Natura 2000 hálózat,

c) az Érzékeny Természeti Területek,

d) a hullámtér, ill. nyílt ártér,

e) a vízbázisok védőterülete,

f) a vízfolyások menti 50 m széles sáv által érintett területeken kerültek kijelölésre.

(27) Az építésre és területhasználatra vonatkozó előírások az alábbiak:

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek elhelyezhetők, ha a telek területe legalább 1,0 ha (homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg és a terület beépítettsége nem lehet több mint 3%);

lakóépület legalább 10 ha (100.000 m²) területű telekre építhető (homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg. A lakóépület alapterülete a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg, ugyanakkor az épület alapterülete max. 200 m² lehet).

Korlátozott funkciójú gyepterület – Mákf/gy

(28) Az övezet területén csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, a gyepek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartása, bemutató- és sportolási célú állattartás és szénatárolás építményei elhelyezhetők.

(29) Építmények csak az 5 ha-nál nagyobb telken helyezhetők el. A telek beépítettsége nem lehet több 2%-nál.

(30) Környezet-, táj- és természetvédelmi érdekből csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely a táji természeti értékeket, a felszíni és felszín alatti vizeket nem károsítja.

36. §.

Vízgazdálkodási területek (V)

(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

a) Vá/f – Folyóvíz medre és parti sávja

b) Vá/á – Állóvíz medre és parti sávja (holtág, morotva, halastó)

c) Vi/cs – Közcélú nyílt csatorna és árok medre és parti sávja, és vésztározó

d) Vi /v– Időszakos vízmosások, árkok, vízjárta területek

e) V/m – Vízbeszerzési és vízműterület

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

(4) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, és csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, ill. ne veszélyeztesse,

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra visszatartását,

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását,

(7) A település közigazgatási területét érintő vízfolyás(ok) mentén a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról magasabb szintű rendelet intézkedik.

(8) A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan sem kerti művelés céljából. Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(14) A vízfelület mellett mederfenntartási munkák folytatásához a mindenkori partélektől számított 6,0-6,0 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki.

(15) Külterületen a parti sávban (parttól számított 3-3 méterig) csak gyepgazdálkodás folytatható.

 V. Fejezet

A települési környezet védelmének előírásai

37. §.

Általános előírások

A KÖRNYYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

38. §.

Levegőtisztaság-védelem

39. §.

Zaj és rezgés elleni védelem előírásai

(1) A belterületek zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

(3) A település külterületén a zajgátló, illetve a tervezett zajgátló védőövezetekben

a) figyelembe kell venni „a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól” szóló jogszabály egyes övezetekre előírt korlátozásait, tekintet nélkül arra, hogy ezek jóváhagyott, vagy tervezett övezetek.

b) állattartó épület zajgátló védőövezetben, tervezett zajgátló védőövezetben nem helyezhető el.

(4) A repülőtér tervezett zajgátló védőövezetét a 2. sz. melléklet jelöli.

40. §.

A föld védelme

41. §.

A vizek védelme

42. §.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

43. §

Környezetbiztonság

44. §

Sugárzásvédelem

45. §

A természet értékeinek védelme

   VI. Fejezet
   A táji- és a természeti környezet védelmének előírásai

46. §.

A táj- és a természet értékeinek védelme

(11) Az övezetben hulladéklerakó- és kezelőtelep, szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíz iszaptároló, hígtrágya tároló, komposztálótelep, dögkút, dögtér, dögtemető, veszélyes hulladéktároló, szélerőmű, szélkerék nem létesíthető.

(12) Az övezetben új nagyfeszültségű villamos légvezeték nem vezethető. A meglévő hálózat felújítása, rekonstrukciója csak földkábellel vagy a védett területek kiváltásával történhet. Az övezetben új közép-és kisfeszültségű légvezeték csak földkábelben vezethető. A meglevő vezetékek felújítása, rekonstrukciója is csak földkábellel történhet.

(13) Az övezetben új adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.

(15) Felszín alatti vezeték csak a természeti értékek sérelme nélkül létesíthető.

(17) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértése esetén.

(23) A Natura 2000 területre - ha külön jogszabály alapján védett természeti terület - a Természet-védelméről szóló törvény, a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni.

Érzékeny természeti területek övezete

(27) Mezőkeresztes területét érinti a Borsodi Mezőség Érzékeny Természeti Terület.

(28) Az övezetbe – a vonatkozó, magasabb szintű rendelettel összhangban – a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

(29) Érzékeny természeti területek övezetében a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.

47. §.

Települési zöldfelületek, növényzet védelme

(7) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t.

(8) Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(9) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(10) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.

    VII. Fejezet
             A kulturális örökség védelmi előírásai

48. §.

Az épített környezet értékvédelme

49. §.

A helyi védettség keletkeztetése, megszüntetése

50. §.

A védett értékekre vonatkozó általános szabályok

51. §.

A védett értékek fenntartásának támogatása

52. §.

A védett értékek nyilvántartása

53. §.

Régészeti örökség védelme

(1) Mezőkeresztes nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 3. sz. függelék tartalmazza.

VIII. Fejezet

Sajátos jogintézmények

54. §.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

55. §.

(1) Jelen rendelet a jóváhagyását követő 15. napon lép hatályba. A kihirdetésről Mezőkeresztes Város Jegyzője gondoskodik a helyben szokásos módon. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Belterület Szabályozási Terve (rajzszám: SZT_01)

2. sz. melléklet: Külterület Szabályozási Terve (rajzszám: SZT_02)

3. sz. melléklet: Szabályozási jelek összefoglaló táblázata

4. sz. melléklet: Az igazgatási határ lehetséges változásai (rajzszám: SZT_03)

5. sz. melléklet: A belterületi határ lehetséges változásai (rajzszám: SZT_04)

6. sz. melléklet: Közlekedési területek besorolása

6.1. sz. melléklet: Közúti közlekedési területek

6.2. sz. melléklet: Kötöttpályás közlekedési területek

(3) Jelen rendelet függelékei:

1. sz. függelék: Országosan védett természeti területek(rajzszám: SZT_05)

6.1. sz. függelék: Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet által érintett területek

6.2. sz. függelék: Természeti területek

6.3. sz. függelék: Natura 2000 hálózat

6.4. sz. függelék: Kunhalmok

2. sz. függelék: Műemlék objektumok és környezetük(rajzszám: SZT_06)

3. sz. függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek(rajzszám: SZT_07)

4. sz. függelék: Helyi értékvédelmi rendelet kivonata

5. sz. függelék: Bányászattal érintett területek

6. sz. függelék: Vízrajzi állomások