1. §¹ (1) A rendelet hatálya Tiszanagyfalu község teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni az egyéb jogszabályok figyelembe vételével csak a jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.

(3)² A rendeletet és a külterületre vonatkozó T–2, valamint a belterületre vonatkozó T-3, és a T-3.b, T-3.b-I., T-3.b-II., T-3.b-j, T-3.b-III., T-3.b-IV., T-3.b-V. rajzszámú Szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.(1. melléklet és 2. melléklet).

2. § A helyi településrendezési eszközök: a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepció, a Szerkezeti terv és annak a leírása, a Külterület és a Belterület Szabályozási tervei (a továbbiakban: a tervek), és a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ).

3. § (1) A terv szabályozási elemei:

(2) Ahol a terv szerint a sajátos építési használat, a rendeltetés vagy az építési övezet illetőleg övezet szerinti használat megváltozik a jelenlegihez képest, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően engedélyezhetők. A változást megelőzően e területeken az építési munkák az Étv. 22. §. (2) bekezdése és a 36. § előírásai szerint engedélyezhetők.

(3) Az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni a környezetbe illeszkedés igazolására minden olyan esetben, amikor az adott sajátos használat, építési övezet illetőleg övezet területén nem annak elsődleges rendeltetése szerinti építmény épülne, továbbá, a gazdasági, a mezőgazdasági – üzemi, és a beépítésre nem szánt területeken a birtokközpont, vagy az azzá alakítható építmények építéséhez, valamint a kivételesen elhelyezhető építmények esetében.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

4. § (1) A település igazgatási területének általános és sajátos használat szerinti tagolódását a terv szerinti tér- beli rendben kell alkalmazni. Ezek az általános és a sajátos építési használatuk szerint az alábbiak:

(2) A beépítésre szánt területek építési használatának mértékét az alábbiak szerint kell alkalmazni:

(3) Az egyes terület-felhasználási egységek további, a beépítésre szánt területek esetében építési övezetek szerinti, a beépítésre nem szánt területek esetében pedig övezet szerinti tagolódását a terv szerint kell alkalmazni.

5. § (1) A település területén telekalakításokat a HÉSZ-ben meghatározott telekterületméretek szerint szabad engedélyezni.

(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.

(3) Meglevő, korábban kialakított telek – az egyéb övezeti és vonatkozó szakági szabályok betartásával – telekalakítási kényszer nélkül beépíthető, ha azon legalább egy 6,0 m széles építési hely kialakítható, egy ilyen szélességű épület elhelyezhető.

(4) Telek bővítésekor nem kell feltétlenül elérni a legkisebb telekmutató értékeket (beépíteni azonban csak a (6) bekezdést is betartva lehet).

(5) A telek csökkentésekor nem alakítható a legkisebbtől is kisebb mutatójú telek, kivéve ha a telek egyben meg is szűnik.

(6) Az építménymagasságot ott, ahol csak a maximális építménymagasság van meghatározva, mint legna- gyobbat kell megtartani, és attól általános esetben, ha a kialakult beépítésű tömbben az illeszkedés biztosítására az szükségessé válik akkor 1,0 méternél nagyobb mértékben - és csak lefelé - lehet eltérni. Új beépítésű utcaszakasz esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságtól a gazdasági területekhez hasonlóan alsó korlát figyelembe vétele nélkül, a megépítendő épület/építmény használhatóságához szükséges mértékig lefelé el lehet térni. Gazdasági területen nem kell elérni az engedhető építménymagasság alsó korlátját, ha az építendő épület funkciója azt nem igényli.

(7) Ahol a terv az előkert nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult (általában 0, 3, vagy 5 méter), míg új utcákon 5 méter, kivéve az új, még be nem épült utca északi oldalán lévő falusias és kertvárosias lakóterületet, ahol pedig 5, illetve a terv szerinti méretek. Az előkert vonala egyúttal kötelező építési vonal is. A tényleges beépítési vonal azonban az építési hely közterület felőli határvonalának 1/3 hosszán a telek hátsókertje, saroktelek esetén az oldalkertjei irányába visszaléphet. Amennyiben az előírások szerint előkert nem alakítható, a telekhatár és a tényleges építési vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és rá a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni.

(8) Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek esetében annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határától is meg kell tartani.

(9) A község építési telkein önálló terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításá- val és csak akkor engedélyezhető, ha annak a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(10) Az elő- és oldalkertben csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m –es belmagassággal), kirakatszekrény ( legfeljebb 0,40 m-es mélységgel) és kerti építmény ( hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz melléképítmények helyezhetők el úgy, hogy az oldalkert egyéb előírások szerint kötelezően biztosítandó minimális szabad közlekedési sávját nem csökkentheti.

(11) Az előírt építménymagasság értéket – ha sajátos előírás másként nem rendelkezik – az utcai homlokzatmagasságra is teljesíteni kell.

(12) Épületrész kinyúlása az építési helyen kívülre a saját telekrész fölé a már kialakult eresz, az előtető és az áttört korlátú erkély esetében lehet, valamint a határvonalon álló meglévő épület utólagos külső hőszigetelése, mely 10 cm- el kinyúlhat. Egyéb esetekben az OTÉK szerinti mértékben engedélyezhető.

(13) Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú és D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó (nem éghető anyagú térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, héjazatú) és legfeljebb 5 m építménymagasságú épületeknél:- 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a meglévő nyílások nyílófelülete helyiségenként nem nagyobb 0,4 m² –nél, illetve az át nem alakítható, meg nem szüntethető, és az ettől nagyobb nyílásos szemben fekvő homlokzat a magasabb, és a korábban épült épület 10 évnél régebbi, valamint a telek egyéb módon nem enne beépíthető.

(14) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetben az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni.

(15) Közművezeték fölött vagy az alatt új építési telek nem alakítható.

(16) Építési telket érintő nyílt árok vagy vízfolyás mederrézsüjének élétől 6-6 m-es sávban, közmű esetén annak védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el és fa sem ültethető. Ennek a sávnak a csökkentése a közmű gazdájának és az illetékes szakhatóságnak a hozzájárulásával, az általa engedélyezett, a kötelező biztonság mértékéig, de maximum 3,0 méterre csökkenthető. A lakó, gazdasági, üdülő és különleges övezetű telket érintő nyílt folyású csatorna vagy árok koronaélétől a terv szerinti szélességben beültetési kötelezettséggel terhelt telekrész esetén az építési engedélyben előírt, és a használatba vételig, de az engedély jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 2 éven belül a tulajdonos kötelességével megvalósított telek zöldfelülete alakítandó ki. A terv egyéb telken belüli kötelező zöldfelülete kialakításait is ezen előírás szerint kell valósítani.

(17) Új épület építése csak az építési helyen kívül lévő, illetőleg azon túlnyúló épületek, épületrészek elbon- tását követően engedélyezhető.

(18) Az építési helyen kívül álló, vagy azon túlnyúló épület, illetőleg épületrész rendeltetése nem módosít- ható. Az ilyen épületen csak az életveszély elhárítását szolgáló építési munka végezhető. Ez alól csak a helyi védelem alatt lévő és az utcai telekhatáron álló épületek kivételek, amelyek a jelenlegi helyükön, méretükben és megjelenésükben újraépíthetők, rendeltetésük módosítható. A kivételesen elhelyezhető építményekre építési engedély csak az építés feltételeit és a környezetbe illeszkedést tisztázó elvi építési engedély alapján adható.

(19) A környezetbe illeszkedés szempontjából az előírásoknak meg nem felelő beépítés és beépítési jellemzők nem vehetők figyelembe, kivételt ez alól a helyi védelem alatt álló építmények jelentenek.

(20) Eltérő terület-felhasználású övezetek telekhatárán és a csatornák magántelken belüli területén, a csatorna megközelítését is biztosítva a terv szerinti helyeken és mértékben kötelező telken belüli zöldfelület alakítandó ki, melyet fásított /erdősített/ zöldfelületként kell kezelni, és az építési engedélyben a tulajdonos kötelezettségével azt elő kell írni. A csatornák megközelíthetőségén a koronaéltől számított 3-3 m szabad, fával be nem ültetett területsávot kell érteni.

(21) Meglévő telek mélységét az építés feltételeinél max. 100 m-rel lehet figyelembe venni, és a telek beépítési mutatóit függetlenül a telek valós mélységétől erre a telekméretre kell számolni.

(22) Az utcai épület ( ek ) mögötti épület (ek) et az elsődleges rendeltetésnek megfelelő főépület mögött, az épület-elhelyezés szabályai szerint kell elhelyezni (benyúló szárny), továbbá keresztszárny is építhető, míg a 25 méternél szélesebb telken vagy belső udvarban építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhetők. Benyúló épületszárny mélysége az utcai telekhatártól mért max. 40 m -ig lehet. Legalább az övezetre előírt szabályozott legnagyobb építménymagasságnak megfelelő távolságot, de legalább 6,0 m-t kell megtartani a telken szemközt fekvő homlokzatok között is (a benyúló szárnyak között, az utcai épület és a keresztszárnyak között, és átmenő teleknél a két utcai épület között).

(23) A közterület felől önálló gk. tároló bejárat nem nyílhat. (de üzletbejárat és portál több is)

(24) ) Minden védőtávolság saját telken belül biztosítandó.

(25) Az utcai telekhatártól mért maximum 40 m a telek lakóépület elhelyezésére szolgáló része.

(26) A kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítés %-nál nem vehető számításba.

(27) Oldalhatáron álló beépítés esetén 18,0 m-es telekszélesség felett az épületek szabadon állóan is elhelyezhetők.

(28) Amennyiben nem merőleges az utcavonalra az oldalhatár, úgy átlagosan 18,0 m-es telekszélesség szükséges a (7) bekezdés esetén.

(29) A kismélység telkekre vonatkozó külön előírások:

(30) Ha az építési jellemzői a rögzített jelen építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet új építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

(31) Valamennyi építési övezetben elhelyezhetők:

(32) Mérnöki beavatkozás, tereprendezés és vízrendezési munkák szükségesek a mélyfekvésű, vízállásos jelölt területeken. A jelzett területen a tereprendezést csak egységesen, a tömbre, vagy az illetékes szakhatóság által előírt legkisebb egybefüggő területre egyszerre, egy ütemben lehet elvégezni, figyelemmel a felszínivíz elvezetés rendezett, a kialakult beépített telkeket is figyelembe véve lehet engedélyezni.

(33) A község építési telkein önálló terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha annak a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

6. § (1) A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak. Tiszanagyfalu lakóterületei falusias és kertvárosias lakóterületek. Az Lf övezet jellemzően az alacsony laksűrűségű, összefüggő nagykertes, legfeljebb két rendeltetési egységet magába foglaló és legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. A rendeltetési egységek számításába a lakásonkénti egy garázs nem számít bele. Két rendeltetési egység csak akkor létesíthető, ha a rendeltetési egységre jutó telekhányad legalább 800 m².

(2) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az építési övezeti szabályoknak megfelelően:

(3) A falusias (Lf -1 jelű) lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, üzemanyagtöltő építmények is elhelyezhetők a telek lakózónájának területén kívül, a telek gazdasági zónájában. Haszonállat- tartó épület csak a lakóterületen és csak legfeljebb a saját szükségletű állattartáshoz szükséges mértékben helyezhető el.

(4) A falusias lakótelkek zónái

(5) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6) A táblázatokban előírt minimális teleknagyságnál legfeljebb háromszor nagyobb területet igénylő funkciók lakóterületen nem létesíthetők.

(7) A tetőhajlásszög 32- 45 fokos lehet

(8) Azon a telken, ahol állattartás is van azonban legfeljebb két rendeltetési egység építhető.

(9) Lf övezetben lévő lakótelken kétlakásos lakóépülettől több nem építhető, kivéve az átmenő telket, ahol az az egyéb szabályok betartásával elhelyezhető, akkor 2x2 lakásos épület is épülhet, a két közterület, vagy magánút felőli előírt előkert betartásával. Átmenő telken ütemezett építés esetén az első épület a magasabb rendű út felől helyezendő el, kivéve, ha a meglévő közművek az alacsonyabb rendű út felől állnak csak rendelkezésre, vagy az ilyen ütemezéssel engedélyezhető építés a magasabb rendű út felől első ütemben a szomszédos telek meglévő és jogszerű beépítése miatt szabályosan nem lehetséges. A lakóterületek saroktelkein oldalhatáron álló beépítési mód esetén építmény szabadonállóan is elhelyezhető, az egyéb övezeti előírások betartásával. Az ebben az esetben engedélyezhető lakóépület legkisebb szélessége azonban 6,0 m-nél kisebb nem lehet.

(10) A kertvárosias lakóterületek: Az övezet jellemzően az alacsony laksűrűségű, laza beépítésű, összefüggő kertes, legfeljebb három rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóépület rendeltetési egységeinek számításába a lakásonkénti egy garázs nem számít bele. A rendeltetési egységek a telken úgy helyezhetők el, amennyiben az egy rendeltetési egységre jutó telekhányad legalább 250 m². A 350 m telekterülettől kisebb kialakult telken legfeljebb egy rendeltetési egység építhető. LKe - 1 (jellemzően Virányos és a központtól távolabb lévő tömbökben) és LKe -2 építési övezetek max. kétlakásos épületek, vagy két rendeltetési egység számára, de egynél több lakás építése esetén a minimálisan alakítható telekterület mérethez képest 100 m2 teleknövekmény biztosítása szükséges. LKe -2 (Szabadság u, Kossuth u, Bessenyei u.), építési övezetekben max. négylakásos épületek is engedélyezhetőek kivételesen, a (12) bekezdés szerint.

(11) OTÉK 13. §. (2) (3) ban megnevezett funkciók közül nem létesíthető üzemanyagtöltő. A megengedett funkciók csak akkor létesíthetők, ha területigényük nem haladja meg a minimális telekméret kétszeresét és a tulajdonos (kezelő) lakóhelye is egyben.

(12) Kertvárosias lakóterületen 1200 m²-nél nagyobb egyedi telkeken, egy telekre több főépület, ill. kettőnél több lakásos, lakóépület is építhető, az alábbi feltételek mellett:

(13) Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők:

(14) A kertvárosi lakóövezetben a lakó funkció védelme érdekében az újonnan kialakítandó Lke-1 övezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb kisüzemi tevékenységi csoportok és azok építményei nem engedélyezhetők:

7. § (1) A település területén az OTÉK 24. §. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, építési övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint: A terv különleges területeit a sajátos használatuk szerint a kialakult településközponti intézményi területe, tanyák, majorok, üvegházas és egyéb termelési célú máshová nem sorolható mezőgazdasági-üzemi területek, termelési célú területek, közösségi-szolgáltató intézmények területek, településüzemeltetési létesítmények elhelyezése céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben.

(2) A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak a legalább részleges közművesítettség megléte esetén lehet, illetőleg ha legalább: a korszerű közmű-pótlóval biztosított energia-ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással biztosított ivóvízellátás és szennyvíztisztítás valamint szennyvíz elhelyezés, továbbá a legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés biztosított.

(3)¹¹ A területen az alábbi jellemzőjű építési övezeteket kell alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben:

Sajátos használat illetve rendeltetés: majorok, termelési-feldolgozási célú mezőgazdasági üzemi, alkalmazható beépítési mód: szabadon álló, alkalmazható építési övezet jele: Kio-mg, a telek legnagyobb beépítettsége (%): 40, az épület legnagyobb építménymagassága (m): 4,5-9,5, a telek legkisebb aktív zöldfelülete (%): 40, a telek minimális területe (m²): 4000.

Sajátos használat illetve rendeltetés: Különleges sportolási célú, alkalmazható beépítési mód: szabadon álló, alkalmazható építési övezet jele: Kio-sp, a telek legnagyobb beépítettsége (%): 20, az épület legnagyobb építménymagassága (m): 4,5-8,0(csak a rendeltetés és technológia megkívánta építmények, torony, fedett csarnok, …stb. építménye lehet maximum 8,0 m max., egyébként legfeljebb 4,5 m., illetve 4,0 m) , a telek legkisebb aktív zöldfelülete (%): 40, a telek minimális területe (m²): 5000.

Sajátos használat illetve rendeltetés: Különleges szabadidős-célú, rekreációs, alkalmazható beépítési mód: szabadon álló, alkalmazható építési övezet jele: Kio-sz, rek, a telek legnagyobb beépítettsége (%):10, az épület legnagyobb építménymagassága (m): 4,5-12,5, a telek legkisebb aktív zöldfelülete (%): 50, a telek minimális területe (m²): 10.000.

Sajátos használat illetve rendeltetés: Különleges települési-szolgáltató, alkalmazható beépítési mód: szabadon álló, alkalmazható építési övezet jele: Kio-tsz, a telek legnagyobb beépítettsége (%): 40, az épület legnagyobb építménymagassága (m): 4,5-7,5, a telek legkisebb aktív zöldfelülete (%): 40, a telek minimális területe (m²): K.

Sajátos használat illetve rendeltetés: Különleges hírközlési, alkalmazható beépítési mód: szabadon álló, alkalmazható építési övezet jele: Kio-hir, a telek legnagyobb beépítettsége (%): 40, az épület legnagyobb építménymagassága (m): 4,5 (30**: csak a rendeltetés és technológia megkívánta építmények, hír- távközlési torony építménye lehet maximum 30,0 m max., egyébként legfeljebb 4,5 m) , a telek legkisebb aktív zöldfelülete (%): 40, a telek minimális területe (m2): 2000.

(4) A K =kialakult szabályozási mutatójú telek tovább nem csökkenthető /kivéve a szabályozási terv szerinti közterületi szabályozást/, de a területe növelhető.

(5)¹² A terv különleges területei elsődlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének megfelelő épületek illetőleg építmények elhelyezésére szolgálnak. A melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló ( legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal ), valamint a a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, továbbá kerti szabad- lépcső (tereplépcső ) és lejtő helyezhetők el. A közművesítettség fokát az alábbiak szerint kell kialakítani: új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni a kegyeleti park kivételével csak a legalább részleges közművesítettség megvalósulása esetén lehet.

(6) A sportolási és szabadidős célú területen épületet és építményt csak a teljes közművesítettség megléte esetén lehet építeni.

(7)¹³ A (Kio-mg) jelű nem zavaró hatású meglévő és új (mezőgazdasági-ipari) gazdasági terület:

(8)¹⁹ A (Kio-mg*) jelű nem zavaró hatású meglévő és új (mezőgazdasági-ipari) gazdasági terület:

(9)²⁰ Különleges intézményi /KIo jelű/ területen a KIo-sp jelű építési övezet területei (sportterület, szabadtéri versenysport céljára). Az építési övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe ágyazottan kialakítható intézmények (sporttelepellátó létesítmény, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, szálláshely szolgál- tatás és hozzá kapcsolódóan kialakított lakás) elhelyezésére szolgál. A területén építményt elhelyezni csak a teljes közművesítettség kialakítása esetén lehet.

(10)²¹ A különleges hírközlési területeken (Kio-hír) kizárólag vezeték nélküli hírközlési-, távközlési célú torony, és kiszolgáló épület helyezhető el az egyéb övezeti mutatók betartásával.

8. § (1) Tiszanagyfalu község üdülőterülete a Tisza töltése K-i oldalán, a 3633. számú út mellett, a leendő különleges-szabadidős célú terület mellett kialakuló hétvégiházas és az üdülőházas üdülőterület.

(2) A hétvégiházas üdülőterület telkein legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el a terv szerinti térbeli rendben. Az üdülőházas üdülőterület telkein legfeljebb 12 üdülőegységet magába foglaló üdülő, szállásjellegű, és vendéglátó épületek helyezhetők el.

(3) A területen elhelyezhetők olyan épületek és építmények, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, annak elsőrendű rendeltetését nem zavarják.

(4) Kivételesen elhelyezhetők sportlétesítmények is.

(5) A hétvégiházas és az üdülőházas üdülőterületen, ha az állattartásról szóló helyi rendelet másként nem rendelkezik - a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével - különálló árnyékszék, állatkifutó, trágya tároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmények - terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el. Üdülőházas üdülőterületen állattartó épület, hulladékudvar, üzemanyag-töltő, egyéb gazdasági épület nem helyezhető el.

(6) Üdülőterületen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.

(7) Üh és Üü övezetben a közművesítettség mértékét az alábbiak szerint kell kialakítani: új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet.

(8) A területen az alábbiak szerinti jellemzőjű építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben:

Sajátos építési használat: hétvégiházas terület, alkalmazható beépítési mód: szabadonálló, alkalmazható építési övezet jele: Üh, a telek legkisebb alakítható szélessége (m): 14, a telek legkisebb alakítható mélysége (m): 40, a telek legkisebb alakítható területe (m²): 450, a telek legkisebb alakítható zöldfelülete (%): 50, a telek legnagyobb beépítettsége (%): 20, a telek legnagyobb építménymagassága (m): 4,5.

Sajátos építési használat: üdülőházas terület, alkalmazható beépítési mód: szabadonálló, alkalmazható építési övezet jele: Üü, a telek legkisebb alakítható szélessége (m): 30, a telek legkisebb alakítható mélysége (m): 50, a telek legkisebb alakítható területe (m²): 1500, a telek legkisebb alakítható zöldfelülete (%): 50, a telek legnagyobb beépítettsége (%): 30, a telek legnagyobb építménymagassága (m): 9,5.

9. § (1) A terv gazdasági területei a sajátos használat szerint kereskedelmi és szolgáltató (Gksz, Gksz*) nem zavaró egyéb ipari gazdasági (Ge) felhasználású területek.

(1a) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gksz, Gksz*)

10. § (1) terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti terület sajátos használata illetőleg rendeltetése szerint az alábbiak szerint tagolódik:

(3) Közlekedési területek:

(4) A közlekedési területek szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.

(5) Az országos utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület-, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a jelenlegi 36133 számú utakat /és a töltésen a szomszédos önkormányzatok felé önálló kerékpárúttal, a Köu-k övezetű kiszolgáló utakat pedig egy-, vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön a szegéllyel párhuzamos formában szegély mentiként elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gk. parkolói. A Köu-k övezetű kiszolgáló utcák vegyes-forgalmúak is lehetnek. A Köu-v utak vegyesforgalmú utak, melyek burkolatát az út területén belül teljes szélességében és úgy kell kialakítani, hogy helyszínrajzi szervezése által csillapítsa a járművek haladási sebességét. Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, illetőleg ennek helyszükségletét biztosítani kell.

(6) A terv vegyes-forgalmú útjait és a díszteret díszburkolattal kell ellátni, területükön csak térszint alatti közművek, díszparkok, képzőművészeti alkotások, szökőkutak, pihenő-helyek, fásítás, 5 méternél nem magasabb fénypontú közvilágítás, valamint az intézményi rendeltetés teraszai, kiülői helyezhetők el.

(7) A terv közlekedési és közműterületei közterületek.

(8) Belterületen és beépítésre szánt területen újonnan légvezeték a falusias lakóterület közterületei, illetve gazdasági terület kivételével nem építhető. A meglévő légvezetékeket azok felújításakor, átépítésekor, ki- váltásakor a fenti területeken földbe kell helyezni.

(9) Hírközlő torony, átjátszó, erősítő lakóterülettől legalább 300,0 m-re, üdülőterülettől 300,0 m-re, a főutaktól 200-200 m-nél nem közelebb, és csak gazdasági, vagy különleges hulladék elhelyezésre szolgáló területen telepíthető. Természetvédelmi területen ilyenek egyáltalán nem, a természeti területen is csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén építhető. Ez alól kivételt képeznek a vízügyi területen, a vízügyi érdekeltségű magas tornyok.A zöldterületek és a zöldfelületek

11. § (1) A terv zöldterületei a közparkok és a díszparkok és közkertek, területük közterület.

(2) Területükön közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki, és épület nem, de a művelődést szolgáló ideiglenes építmény / szabadtéri színpad és lelátó azonban igen/ helyezhető el, de a díszparkokban a test- edzést szolgáló tornapálya, gyermekjátszótér stb‖ nem alakítható ki. A terület minimálisan 75%-át zöld- felülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani, ha ettől eltérően szabályozási terv nem rendelkezik.

(3) A közparkokon belül felszíni víztározók, dísztavak és díszburkolattal kialakított közlekedési felületek létesíthetőek.

(4) A területükön a pihenést, a testedzést szolgáló építmény ( sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekját- szótér, nyilvános WC….stb.) a terület fenntartásához szükséges építmény elhelyezhető.

(5) Az építési telek minimálisan előírt zöldfelületébe a telek közlekedési létesítményei, parkolói területe még hézagos(áttört) burkolat létesítése esetén sem számítható bele.

12. § (1) A terv erdőterületei sajátos használatuk illetőleg rendeltetésük szerint védelmi (védő-) Ev és gazdasági Eg erdők.

(2) A védelmi -jóléti rendeltetésű erdőt (Ev) tömören, 100 %-os lombkorona-fedettséggel, a gazdaságit a gaz- dálkodás érdekei szerint szabadon kell illetve lehet beültetni.

(3) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények alatt az alábbiakat kell érteni:

(4) Tiszanagyfalu (Eg-jelű) gazdasági célú erdőterületén a 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő gazdasági rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az újonnan elhelyezhető építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(5) A terv erdőterületein / kivéve a védelmi erdők / építmények csak akkor és úgy helyezhetők el, ha a területen, illetőleg az építmény számára legalább: a korszerű közműpótlóval való villamos-energia ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással az ivóvíz-ellátás és a szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá a nyíltárkos csapadékvíz elvezetés is biztosított.

(6) Az erdő-övezetben a terv elfogadása előtt már meglévő, az övezetre vonatkozó előírást meghaladó nagyságú épületek - amennyiben egyéb hatósági előírásoknak is megfelelnek - a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatóak és felújíthatóak, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25 m²-el bővíthetőek, korszerűsíthetőek. A megtartható épületek a saját területükön pedig átépíthetőek.

13. § (1) A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban:mezőgazdasági termelés), illetőleg az ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni az alábbiak szerint:

(2) Mezőgazdasági általános övezetben (Má)

14. § (1) A terv vízgazdálkodással kapcsolatos területei a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a folyók medre és partja, a jelentősebb árkok területe.

(2) A területen csak a vízkárelhárítást szolgáló, illetve a biztonsági létesítmények közül a vízrendezést kiszolgáló, az illetékes szakhatóság által engedélyezett építmények helyezhetők el.

(3) V jelű vízgazdálkodási terület övezetében új építmény a vízgazdálkodás és a vízvédelem építményei kivételével nem helyezhető el.

(4) A területen elhelyezhetők olyan épületek és építmények, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, annak elsőrendű rendeltetését nem zavarják.

(5) Az övezetben kivételesen sportlétesítmények is elhelyezhetők.

(6) A belvíz veszélyeztette területen épületet és építményt, a terület rendeltetésszerű használatához szükséges kiszolgáló, és az illetékes vízügyi és a katasztrófavédelmi hatóság hozzájárulásával, azok előírásait betartva lehet.

(7) A V-Ki-st jelű terület a vízgazdálkodási terület különleges üdülési célú intézményi területe, melyen csak a közösségi célú, és a vízgazdálkodási érdekeket nem sértő létesítmények / mint pl. strand / helyezhetők el. Ezek közműveit és építményeit az időszakos használatot is figyelembe vevő egészségügyi előírások szerint kell kialakítani.

14/A. §²³ (1) A különleges beépítésre nem szánt területek közé a Község közigazgatási területén a temetőterület (Ki-t), kegyeleti park terület (Ki-kep) soroltak, a beépítési előírásokat szabályozási terv illetve a HÉSZ tartalmazza.

(2)²⁴ Különleges temetőterület (Ki-t) a település működő és lezárt temetőterületei, a különleges Községi, vagy attól magasabb szintű központi kegyeleti temetkezési intézmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területén a terület rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azokat kiszolgáló egyéb építmények helyezhetők el. Kivételesen elhelyezhetőek a funkcióhoz kapcsolódó településüzemeltetéssel összefüggő épületek, közösségi építmények az övezetre vonatkozó építménymagassággal, illetve hírközlési célú építmények. A hírközlési építmények 40,0 m-es maximális építménymagassággal helyezhetőek el, az önkormányzat településképi rendeletével összhangban.

(3) Különleges kegyeleti park terület (Ki-kep) település lezárt temetőterületei, a különleges Községi, vagy attól magasabb szintű központi kegyeleti temetkezési intézmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területén a terület rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azokat kiszolgáló egyéb építmények helyezhetők el.

(4) Új épület csak teljes közművesítettséggel építhető, illetve ahol még hiányzik szennyvízelvezetés és –tisztítás, illetve csapadékvíz-elvezetés közüzemi szolgáltatással történő elvezetése, a rendszer kiépítéséig a részleges közművesítettség is elfogadható. A közműpótlók és a technológiához tartozó műtárgyak csak zárt rendszerűek lehetnek.

(5)²⁵ A Tiszanagyfalu Község 0136 hrsz-ú árok – 3633 - Rakamaz-Tiszalök összekötő út – közigazgatási határ által határolt tömbben, a különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi területe (Ki-Mü) övezetben elsősorban a halgazdasághoz, -tenyésztéshez, -feldolgozáshoz, a mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, tároló rendeltetéshez kapcsolódó építmény, továbbá a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés, valamint a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.) céljára szolgáló építmény helyezhető el.

(6)²⁶ Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület övezetben a 0133/2 hrsz.-ú területen a megengedett legnagyobb beépítettség 10 % (mely érték az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal SZ/4/ÁF/00068-24/2024 ügyiratszámú záró szakmai véleménye alapján került bevezetésre) és a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

15. § (1) A település jelenlegi belterülete a jövőben a következők szerint változik: Délen a 016/6-14 hrsz-ú telkeken, illetve azoknak a terv szerinti részén üdülőterület miatt a belterület nő. A beépítésre szánt terület a gazdasági területek biztosítása miatt a 0115/15-17 hrsz-ú telekből a terv szerinti mértékben nő.

(2) A település távlati fejlesztési területei az (1) bekezdés szerinti területek.

(3) A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régészeti kutatásoknak megfelelően a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E változásokat a terv karbantartásakor, de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni.

16. § (1) A település közterületei a 11. § (2) bekezdése szerinti utak, és a 12. § szerinti zöldterületek.

(2) A közterületek beültetési kötelezettségű területek, melyeket a tulajdonos kötelezettségével 2009. 12. 31.- ig meg kell valósítani.

(3) A község értékvédelmi, településképi övezeti előírásai hiányában a közterületeken hirdető berendezés magassága nem haladhatja meg az 5 m-t, a felülete pedig nem lehet nagyobb 2 m²-nél. A felület meghatározásakor az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő /egy homlokzati felületen található/ hírdető be- rendezések, hirdetések együttes felületét kell érteni.

(4) A 12 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, illetve annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, a meglévők védelméről pedig gondoskodni kell.

17. § (1) A terv területén a településépítési tevékenység során a jelen szabályzat korábbi, környezetvédelmi vonatkozású építési előírásain túl (pld. az egyes terület-felhasználási módok, illetve építési övezetek terhelhetősége, beépítettsége, szintterület-sűrűsége, a teljes közművesítettség előírása, stb.) az alábbiakat is alkalmazni kell:

(2) Levegőtisztaság-védelem szempontjából a külön jogszabályban /jelenleg a 4/2002.(X.07) KvVM rendelet 1. számú melléklete) megállapított, az ország többi területe 10-es zónacsoportjába tartozik, a zónák szerinti,-kén-dioxid, nitrogén-dioxid szén-monoxid és benzol tekintetében F‖, szilárd szennyezőanyagok tekintetében E‖ zónacsoportba esik, ennek megfelelő terhelési határértékeket kell alkalmazni.

(3) Zaj- és rezgésvédelem terén az övezetre vonatkozó határértékeket kell alkalmazni (jelenleg a 8/2002. (III. 22.) KÖM-EüM sz. rendelet kategóriája szerint) a terv területén a ―falusias, kertvárosias lakóterület falusias beépítéssel‖ besoroláshoz rendelt határértéket. A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről gondoskodni kell, melyet legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosa ill. kezelője kell, hogy elvégezzen kertészeti kiviteli tervek alapján a TRT alátámasztó munkarészének figyelembe vételével.

(4) A terv területe a felszín alatti vizek védelme érdekében, az itt végezhető tevékenységek szempontjából érzékeny terület.

(5) Felül kell vizsgálni a szennyvízelhelyezést, és a csatornázásig is legalább engedélyezett közműpótló kialakítására /építésére kötelezni a tulajdonost.

(6) A terv zöldterületeit és erdőterületeit, továbbá a gazdasági- és a különleges területek telkeire előírt körbefásítás által lefedett (meghatározott) területeket a kialakításuktól számított 2 éven belüli beültetési kötelezettség terheli.

(7) A kommunális és lakossági szilárd hulladékot a kistérségi hulladék-lerakóban kell megsemmisíteni, ezzel együtt a régi szeméttelepet rekultiválni, a területét erdősíteni kell.

(8) Meg kell valósítani a legalább nyílt, burkolt medrű árokkal a csapadékvíz elvezetést, és a terv szerinti helyeken a zárt-fedett csapadékvíz elvezetést kell kialakítani.

(9) Kommunális szennyvíz és sertés hígtrágya közös aknában nem gyűjthető.

(10) A régi szeméttelep rekonstrukcióját a terv jóváhagyását követő 2 éven belül, de max.2012. 12. 31.-ig az illetékes szakhatóság előírásai szerint meg kell valósítani. A mellette meglévő lakóterületek a rekonstrukciót követően, környezeti hatásvizsgálat készítésének kötelezettségével fejleszthetők.

(11) A község igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által a kibocsátott zaj mértéke a védendő épület homlokfala előtt 2 méterrel nem haladja meg az övezetre vonatkozóan jogszabályban előírt határértéket. A zaj elleni védelmi övezetek tagolása:

(12) A község igazgatási területén az ország többi területe besoroláshoz jogszabályban rendelt kibocsátási határértéket kell betartani.

(13) A mezőgazdasági por elleni védelmi zónában (a mezőgazdasági-általános rendeltetési övezetekben) a dűlőutak mentén a telkeket legalább egysoros dűlőfásítással kell ellátni.

(14) Országos közúttal érintkező telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

18. § (1) Határidő nélküli telekalakítási és építési tilalom terheli az alábbi területeket: a vonalas infrastruktúra által lefedett területsávokat és a zöldterületeket (kivéve a rendeltetésük szerinti építményeket),

(2) A kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható a tervezett szabad- idős-rekreációs terület, valamint a terv szerinti közlekedési és közműterületek megvalósítása érdekében szükséges terv szerinti területeket. Ezeket, mint a településfejlődés műszaki-fizikai eszköze, közérdeknek kell tekinteni.

19. § (1) A Tiszanagyfalu község területére készített Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat 2010. december 18.-án lép hatályba.

(2) A rendelkezéseit az elfogadása után keletkezett ügyekben alkalmazni kell.

(3) A terv kötelező szabályozási elemeitől eltérni csak a terv módosításával lehet.

(4)²⁷ Az 5/2024. (VI.21) önkormányzati rendelettel megállapított 1.-3.§-t a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.

20. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszanagyfalu Község Önkormányzatának a település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 5/2002(II.28.) KT. rendelet, Tiszanagyfalu Község Önkormányzatának a település igazgatási területére vonatkozó Településrendezési terv elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításairól szóló 5/2002.(II.28.) számú rendelet módosításáról szóló 12/2007.(V.29.) sz. rendelet.