1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyatád Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat címe: 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.

(3) Az önkormányzat működési területe: Nagyatád város közigazgatási területe.

(4) Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Nagyatádi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel, 7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 9. székhellyel, önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szervet hozott létre.⁽⁴⁾

2. § Nagyatád Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer és a zászló. A címer és zászló használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § (1) Az önkormányzat és szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és államigazgatási feladat - és hatáskörükben hozott döntésein, iratain a Magyarország címerét tartalmazó bélyegzőt kell használni.

(2) A város címerével ellátott, Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testülete feliratú körbélyegzőt használhat a város polgármestere, alpolgármesterei.

(3) Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete feliratú, a Magyarország címerével ellátott körbélyegzőt kell használni a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.

(4) A képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, valamint a bizottságok, a Polgármesteri Hivatal és a jogtanácsos kör alakú pecsétjének közepén a Magyarország címere van, a körívben pedig a következő feliratok olvashatók:

4. § (1) A város ünnepe: április 25., a várossá nyilvánítás napja, a Város Napja.

(2) A város ünnepén, ünnepélyes alkalmakkor, az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek átadásakor a polgármester a város címerével ellátott, díszes, hímzett szalagot visel, vagy a város címerével ellátott, díszes láncon függő medált hord.⁽²⁾

6. § (1)¹ Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében különösen a Mötv. 13. § (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott helyi önkormányzati feladatok és közszolgáltatásokat biztosítja, ezeken túlmenően – az alábbi önként vállalt önkormányzati feladatokat látja el:

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a bizottságok véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó – akár eseti, akár rendszeres – feladat vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, valamint külső szakértők közreműködhetnek az előkészítő munkában.⁽²⁰⁾

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(4) Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, éves költségvetésében dönt.

7. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, bizottságaira, települési nemzetiségi önkormányzat testületére, a jegyzőre, és törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházhatja.⁽⁵⁾

(2) A képviselő-testület feladatait a képviselő-testület, a polgármester, a bizottságai és a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása útján látja el.

(3) Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben nem szereplő feladat- és hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja.

(4) Képviselő-testületi hatáskört átruházni önkormányzati rendelettel vagy képviselő-testületi határozattal lehet. Rendeletben átruházott hatáskör gyakorlását csak rendelettel, a határozattal átruházott hatáskör gyakorlását csak határozattal lehet visszavonni.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a döntést követő testületi ülésen köteles beszámolni a képviselő-testületnek.⁽⁴⁾

(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló tárgyalása során a képviselő-testület a beszámolót elfogadja vagy elutasítja.

(7) Elutasítás esetén a képviselő-testület felhívhatja az átruházott hatáskörben döntést hozót, hogy döntését vizsgálja felül.

(8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület soron következő ülésén határoz.

8. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló városfejlesztési és gazdasági programban (ciklusprogram) meghatározza a városfejlesztési, beruházási, vagyongazdálkodási, foglalkoztatási, oktatási, közművelődési, kulturális, egészségügyi, szociális célkitűzéseit, feladatait.

(2) A képviselő-testület a program elfogadását követően külső és belső gazdasági körülmények változása esetén a programját a polgármester és a bizottságok javaslata alapján módosíthatja.

(3) Az elfogadott gazdasági program megvalósulásáról a képviselő-testület a program időtartamának lejártakor beszámol. Évente értékeli a program időarányos megvalósulását.

9. § (1) A képviselő-testület januári ülésén éves munkatervet fogad el. A munkaterv alapja a képviselő-testület négy éves városfejlesztési és gazdasági programja.

(2) A képviselő-testület munkatervének elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

(3) A beérkezett javaslatokról a polgármester akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha az a tervezetbe nem került felvételre.

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, jóváhagyásra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A munkaterv fő tartalmi elemei:

10. § (1) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli ülést (soros és soron kívüli ülése zárt ülés is lehet), valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület évente 11 munkatervben meghatározott ülést, (soros ülés) ezen felül szükség szerint soron kívüli ülést tart.⁽⁴⁾

(3) A soros testületi ülést elsősorban a tárgyhó utolsó hetének csütörtöki napjára hívja össze a polgármester.

(4) A képviselő-testület július 1-től augusztus 20-ig ülésszünetet tart.

(5) Rendkívüli esetben a polgármester az ülésszünet idején is összehívhat soron kívüli testületi ülést.

(6) A képviselő-testület ülését a Polgármesteri Hivatal épületében, a földszinti nagy tanácsteremben tartja. A polgármester az ülést más helyre is összehívhatja.

11. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze és vezeti. ⁽²⁰⁾

(2) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.⁽⁴⁾

(3) A képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

(4) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

(5) ⁽⁴⁾

(6) ⁽⁴⁾

12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, az éves munkatervben meghatározott időben és témában.⁽¹⁾

(2) Közmeghallgatásos képviselő-testületi ülést kell tartani a négy éves városfejlesztési és gazdasági program, valamint évenkénti időarányos megvalósításának képviselő-testület által történő megtárgyalását megelőzően is.

(3) A közmeghallgatást igénylő napirendet, e napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 14 nappal az ülés előtt – a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a Városi Televízióban és az önkormányzat hivatalos honlapján – közzé kell tenni.

(4) A közmeghallgatásos ülésre előzetesen a kiírt ülés időpontját megelőző harmadik napig írásban kérdéseket, javaslatokat lehet eljuttatni a Polgármesteri Hivatalba, illetve a kihelyezett kérdésgyűjtő ládákba bedobni.

13. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásos testületi ülését a Polgármesteri Hivatal épületében tartja. Indokolt esetben a közmeghallgatás – ha az érdeklődők nagy számára lehet számítani – vagy ha a téma indokolja más épület helyiségében is összehívható.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásos ülésen a képviselő-testületi ülésre vonatkozó általános szabályokat alkalmazni kell, különös tekintettel az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére, a tanácskozás rendjének fenntartására.⁽⁴⁾

(3)² A közmeghallgatáson a jelenlévő állampolgárok kérdéseket tehetnek fel és a képviselő-testületi ülés szabályainak megfelelően kifejthetik véleményüket, javaslatot tehetnek Az állampolgárok kérdéseiket, véleményüket, javaslatukat 5 perces hozzászólásban tehetik meg.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a polgármesternek, a polgármesteri hivatalnak meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ meg kell adni a kérdés feltevőjének. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyv-készítési szabályai vonatkoznak.

14. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg a polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a polgármester által általános helyetteseként megbízott alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri tisztség és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg az egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő-testületi tag, mint korelnök hívja össze és vezeti. ⁽²⁰⁾

(2)³ A képviselő-testületi ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(3) A jegyző írásban elkészített javaslattal a testület sürgős összehívását kezdeményezheti, ha a testület döntése következtében a törvényesség helyreállítása indokolja, vagy a jövőbeni kár bekövetkeztének elhárítása érdekében szükségesnek ítéli meg.

(5) A polgármester vagy az őt az SZMSZ szerint helyettesítő személy, bármely esetben – az általa meghatározott időpontban – összehívhat soron kívüli képviselő-testületi ülést.

15. § (1) A képviselő-testület soros nyílt és zárt ülésére a meghívót és az írásos – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható döntéseket tartalmazó – előterjesztéseket a képviselők és a bizottsági tagok részére a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal meg kell küldeni.

(2) A soron kívüli ülés meghívóját az ülést megelőző 3. napig kézbesíteni kell.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtti napon is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód (elsősorban telefon) igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, de a sürgősség okát közölni kell.

(4) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

(5) A meghívó és az írásos előterjesztések a képviselő és a bizottsági tag írásbeli nyilatkozata alapján, papír alapon nyomtatott formában, vagy elektronikus úton kerülnek kiküldésre. A meghívók kézbesítésének megtörténtét vagy elmaradását az időpont és az elmaradás okának megjelölésével dokumentálni kell, hogy egyértelműen ellenőrizhető legyen a szabályok betartása.

(6) A képviselő-testület nyílt ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjeiről a jegyző közreműködésével a Polgármesteri Hivatal az ülés előtt lehetőleg 5 nappal tájékoztatja a lakosságot a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel, hivatalos honlapján való közlésével és a Városi Televízió útján. A Városi Televízió a képviselő-testületi nyilvános üléséről szóló tájékoztatót az ülést megelőzően legalább 3 nappal a képújságban folyamatosan közzéteszi. A tájékoztató mellett az előterjesztéseket is el kell helyezni a város honlapján.

16. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és jegyzőjén kívül tanácskozási joggal meg kell hívni

(2) ⁽⁴⁾

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a polgármester meghívja azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalása szempontjából indokoltnak tartja, illetve akinek a meghívását az önkormányzati bizottságok javasolják.

17. § (1) A képviselő-testület döntésének alapjául szolgáló előterjesztés minden olyan írásban benyújtott vagy szóbeli javaslat, amelyben a képviselő-testület rendelet alkotását, határozathozatalát, állásfoglalását, nyilatkozat tételét kezdeményezik.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztéseket elsősorban írásban kell elkészíteni. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés szóban kerül a képviselő-testület elé.

(3) Az írásos előterjesztés két részből áll: előterjesztő részből és határozati javaslatból.

(4) Az előterjesztés záradékként tartalmazza a jegyző nyilatkozatát arról, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő.

(5) Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a munkaterv vonatkozó módosítására.

(6) Az előterjesztés előkészítésében, a képviselő-testületi döntés-előkészítésében a bizottságok a képviselő-testület éves munkaterve, illetve feladat- és hatáskörük szerint vesznek részt. A képviselő-testület felhatalmazhatja az előkészítésben részt vevő bizottságait, hogy az előkészítő munkába külső szakértők véleményét is kikérje, és őket az előkészítésbe bevonhassa.

(7) A döntés-előkészítő munkába a polgármester a város szakembereit is bevonhatja a probléma megoldására irányuló munkacsoportok alakításával.

(8) A több bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztések koordinációjáért a munkatervben előterjesztőként megjelölt bizottság elnöke a felelős.

18. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítvány beadható valamely előterjesztés vagy önálló indítvány soron kívüli, továbbá az üléstervben tervezettnél korábban történő tárgyalása céljából.

(3) A sürgősségi indítványt a polgármesternél lehet benyújtani. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, és a jegyző.

(4) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a sürgősségi indítvány tárgyában vita nélkül, minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt. Ha a döntése elutasító, az indítványt egyszerű napirendi pontként kell kezelni és meg kell határozni, hogy melyik ülés napirendje között tárgyalandó.

(5) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei a következők:

(6) Amennyiben a testület a sürgősségi indítványt elfogadta, és sürgősséggel az adott ülés napirendjei közé a javaslatot felveszi, ez egyben azt is jelenti, hogy az ügy elbírálását – tekintet nélkül arra, hogy a tárgyalandó kérdést valamelyik bizottságra átruházta-e – teljes terjedelmében magához vonja. E tekintetben a képviselő-testület feladat- és hatáskörének átruházásáról szóló döntései nem érvényesülnek.

19. § (1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság magatartásával nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját. A polgármester a rendfenntartó intézkedéseket velük szemben is alkalmazhatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. §.(2) bekezdés a) pontjában felsorolt ügyekben.

(3) A képviselő-testület a Mötv.46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt személyi ügyekben zárt ülést tart, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(4) A Mötv. 46. §. (2) bekezdés c) pontjában szereplő további esetekben a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.⁽⁴⁾

20. § (1) A polgármester – az ülést levezető – a testületi ülés megnyitását követően megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze. Tájékoztatja a képviselő-testületet a bejelentéssel vagy bejelentés nélküli távollévőkről, megállapítja az ülés határozatképességét, melyet az ülés egész tartama alatt ellenőriz.

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképtelen testületi ülést a polgármester ismételten 5 napon belüli időpontra hívja össze.

(3) A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A nyilvános ülés jegyzőkönyv-hitelesítői hitelesítik a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvet is. Amennyiben a hitelesítő az ülés bezárása előtt eltávozik, a polgármester javaslatára a képviselő-testület más képviselőt jelöl ki hitelesítőnek.

(4) A polgármester ezt követően előterjeszti a nyilvános ülés napirendi tervezetét a következő sorrendiséget figyelembe véve:

(5) A zárt ülés napirendjeinek ismertetésére és a napirend elfogadására a nyilvános ülés lezárását követően kerül sor, kivéve, ha azt a napirendi pontok jellege miatt más időpontban célszerű tartani.

(6) A nyilvános és a zárt ülés napirendi tervezetéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) Az ismertetett és elfogadott napirendi sorrend egyben tárgyalási sorrendet is jelent. A polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti az elfogadott napirendek összevont tárgyalását, tárgyalási sorrendjének módosítását. A tárgyalási sorrend cseréjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

21. § (1) A polgármester az elfogadott napirendi sorrendben minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) A képviselői hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Az első hozzászólás maximális időtartama 7 perc. Bármely képviselő a napirend tárgyalását megelőzően, rövid indoklással javasolhatja, hogy a napirend témájához való első hozzászólások idejét 10 percben határozza meg a képviselő-testület. Ez ügyben a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ugyanabban a tárgykörben két esetben ismételt hozzászólásra van lehetőség maximum 3 perc időtartamban. Az időkorlát az előterjesztő és a polgármester hozzászólására nem vonatkozik. Az előkészítésben résztvevő bizottsági elnök és a javaslatok előadói a határozathozatal előtt szót kérhetnek, illetve felszólalhatnak.

(3) A vita során az előadó, az előterjesztő, bármely képviselő és az ülésre tanácskozási joggal meghívott módosító döntési javaslatot terjeszthet elő. A módosító javaslat az érvényes döntés meghozataláig visszavonható.

(4) A vita lezárását megelőzően, vagy a vita közben a jegyző szóban nyilatkozik az elhangzott javaslatok törvényességéről. Hozzászólásában egyértelműen jeleznie kell, hogy a vita során elhangzott javaslat nem törvénysértő-e, köteles a végrehajtási nehézségekre és a döntés célszerűségére is a figyelmet felhívni. Jelezheti, ha az előkészítők valamelyik alternatíva célszerűtlenségét vetették fel. Ha szükséges, – az indítványok törvényességének ellenőrzésére – a polgármester a jegyző kérésére szünetet rendel el.

(5) A határozathozatalt megelőző szünet elrendelésének van helye, ha a hozzászólások alapján jogi vagy célszerűségi álláspontok egymáshoz közelítésére és kompromisszumos megoldások kialakítására van lehetőség, szükség.

(6) Amennyiben a szünet során a kompromisszumos megoldást nem lehetett kialakítani vagy a kialakított álláspont törvényességével kapcsolatosan további aggályok vannak bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet a napirend levételére. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Az előterjesztő a vita során, annak hatására az előterjesztett határozati javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt indoklás nélkül vissza is vonhatja.

(8) A vita napirend tárgyalása közbeni lezárására a polgármester, illetve bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(9) A hozzászólásokat követően a polgármester lezárja a vitát, a szavazás megkezdése előtt összefoglalja az álláspontokat, és a döntést igénylő javaslatokat. A vita lezárását követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(10) A képviselő-testület ülésén megjelenő érdeklődő választópolgár az ülésen akkor szólhat hozzá, ha hozzászólási jogának megadását bármely képviselő kezdeményezi, és a képviselő-testület vita nélkül hozott döntéssel hozzászólási jogot biztosít részére. Az érdeklődő választópolgár hozzászólásának ideje maximum 3 perc.

22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, illetve az ülést levezető feladata.

(2) Ha a hozzászóló eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen arra vissza. A felszólítás eredménytelensége esetén megvonhatja a szót. Ismételt hozzászólásnál, amennyiben a felszólaló új tényt, új álláspontot vagy javaslatot nem fogalmaz meg, a polgármester a felszólalótól a szót megvonhatja.

(3) A polgármester rendfenntartó intézkedései során

(4) A polgármester rendfenntartó intézkedéseivel szemben vitának helye nincs, rendfenntartó intézkedései nem minősíthetők és nem korlátozhatók.

(5) A tanácskozás üléstermében az ülés időtartama alatt tilos a mobiltelefon használata. Az erre vonatkozó jelzést az ülésterem bejárati ajtaján el kell helyezni.

(6) Képviselő-testületi tag esetén a (5) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben a polgármester hozzájárulásával el lehet tekinteni.

23. § (1) Az a hozzászóló, illetve ülésen részt vevő, aki méltatlan magatartást tanúsított, mind a képviselő-testülettől, mind a sértettől bocsánatot kérhet.

(2) Személyes megjegyzést tehet az a képviselő, illetve a testületi ülésen tanácskozási joggal résztvevő személy, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, megcáfolni, illetve aki a korábban ismertetett álláspontjával kapcsolatos félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzés időtartama maximum 2 perc, a megjegyzés jogával napirendenként egy alkalommal lehet élni.

24. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt, majd az eredetinek minősülő, az előterjesztő, előadó által módosított javaslatról. Bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a több pontból álló határozati javaslat pontonként kerüljön szavazásra.

(2) A képviselő köteles bejelenteni, ha az ügy magát vagy hozzátartozóját személyesen érinti. Az érintettség miatti kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A döntéshozatalban nem vesz részt az a képviselő, aki személyes érintettséget jelentett be, de őt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját két hónapra 25 %-kal csökkenti. A csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.⁽⁵⁾⁽⁶⁾

(4) ⁽⁵⁾ Ha a határozati javaslat a döntéshez szükséges többséget nem kapta meg, a képviselő-testület bármely tagja javaslatára dönthet arról, hogy a vitát újra megnyitja, és ismét szavazásra kerül sor.

(5) ⁽⁵⁾ Több döntési alternatívát tartalmazó javaslat szavazása során, ha az első szavazási körben egy javaslat sem kapta meg a döntéshez szükséges számú szavazatot, a szavazás a képviselő-testület döntése alapján tovább folytatható. A további szavazás során az előző szavazáskor a legkevesebb szavazatot kapott javaslatra a következő szavazási fordulóban már nem lehet szavazni. Annyi szavazás folytatható le, ahány alternatíva van a döntés meghozataláig. Két alternatívát tartalmazó javaslat esetén, ha egyik javaslat sem kapott a döntéshez elegendő szavazatot, a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, dönthet arról, hogy a több szavazatot kapott alternatíváról még egyszer szavazzanak.

25. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás szavazatszámláló-gép alkalmazásával történik. Kézfelemeléssel szavazni a szavazatszámláló-gép meghibásodása, illetve hiánya esetén, ennek bejelentése után lehet. A képviselő szavazata igen, nem, vagy tartózkodás lehet.

(2) ⁽⁴⁾

(3) Név szerinti szavazást kötelező elrendelni, ha

(4) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet kezdeményezni és tartani. A név szerinti szavazás lefolytatását megelőzően a polgármester szünetet is elrendelhet.

(5) A név szerinti szavazás lefolytatása során a jegyző a névsor szerint felolvassa a képviselők nevét úgy, hogy a polgármester az ábécé rendtől eltérően utoljára szavaz. A képviselők nevük felolvasása után egyértelmű igennel vagy nemmel szavaznak, illetve tartózkodhatnak a szavazástól. A név szerinti szavazást teljes terjedelemben a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A szavazatok elhangzását követően a szavazatokat össze kell számolni és az eredményt a polgármester hirdeti ki.

(6) Titkos szavazás tartható mindazon ügyekben, ahol a képviselő-testület zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést tarthat.

(7) A titkos szavazást a polgármester, illetve bármely képviselő kezdeményezheti. Titkos szavazás elrendelésről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(8) Az elrendelt titkos szavazásra, valamint az alpolgármesterek választása során a titkos szavazásra 3 tagú eseti bizottságot választ a képviselő-testület. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben, urna igénybevételével történik, s általában a jegyzői és a jegyzői iroda előterében dolgozó köztisztviselő irodájában bonyolódik le. A titkos szavazás megkezdése előtt a szavazás módját és összegezését a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a testülettel, amit az ügyrendi döntéssel fogad el.

(9) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

(10) A titkos szavazás eredményét és az annak alapján meghozott határozatot a polgármester az elkészített jegyzőkönyv alapján ismerteti a testülettel. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselőt-testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

26. § (1) A képviselő-testület döntései – ideértve az ügyrendi döntéseket is – a rendelet és a határozat.

(2) Ügyrendi döntés különösen:

27. § (1) A döntés, a javaslat elfogadásához általában a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Minősített többségi szavazat szükséges:

28. § A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanabban az ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. Az újratárgyalás kezdeményezésének a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

29. § (1) A képviselő-testületnek a határozati javaslatot elfogadó vagy azt elutasító érdemi döntését szó szerinti megfogalmazásban, számozott határozatba kell foglalni. A határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a végrehajtás határidejét. A határozati javaslatra vonatkozó módosító, kiegészítő indítványok elutasításuk esetén a szavazati arányok feltüntetésével, számozott határozatba foglalás nélkül kerülnek a jegyzőkönyvbe rögzítésre.

(2) A képviselő-testület egyedi határozatot vagy normatív határozatot hoz. ⁽²⁰⁾

(3) A képviselő-testület határozatairól a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(4) A határozatok jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyv polgármester és jegyző által történt aláírása után 3 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

(5) A képviselő-testület ülésén meghozott határozatokat a jegyzőkönyv aláírását követően az önkormányzat hivatalos honlapjára fel kell tenni.⁽¹⁾

(6) A normatív határozat közzététele a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 napra való kifüggesztéssel történik meg. ⁽²⁰⁾

(7) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos számozással, arab számmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: „Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../20..... (......hó......nap) határozata”.⁽²⁰⁾

30. § (1) A lejárt határidejű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő lejártát követő első képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(2) A beszámolás írásban történik. A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló alapja a felelős írásbeli jelentése.

(3) A beszámoló elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról. A döntés vonatkozhat:

31. § (1) A kérdés olyan önkormányzati hatáskörbe tartozó közérdekű szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem éri el az interpelláció szintjét.

(2) Az interpelláció olyan indítvány, amelynek alapján az SZMSZ-ben meghatározott személyeknek magyarázat adási, értelmezési kötelezettsége van a feladatkör(ük)be tartozó valamennyi ügyben, amely problémát tár fel, magatartásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, közügyben a panasz orvoslását, magyarázatát, meghatározott intézkedést kéri, kivéve a közigazgatási hatósági ügyeket.

(3) A képviselő-testület ülésén a következő személyekhez lehet kérdést vagy interpellációt intézni:

(4) Interpellációt és kérdést az adott ülésen, illetve az adott ülést megelőzően legalább 3 nappal írásban is be lehet nyújtani.

(5) Ha az interpelláció és a kérdés benyújtására szóban, az adott ülésen kerül sor, a kérdezett, illetve az, akihez az interpellációt intézték, az ülésen szóban, vagy az ülést követő legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni, amelynek elfogadása vagy elutasítása kérdésében a képviselő-testület az ülésen, az ülést követő 15 napon belüli válasz esetén, a soron következő ülésén dönt.

(6) Az interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról az interpelláló és a kérdező nyilatkozik, de tárgyában a válasz elfogadásáról a testület, külön dönt. Ha a választ nem fogadja el a képviselő-testület, a kivizsgálására eseti bizottságot alakíthat, illetve megvizsgálásra kiadhatja a bizottságai vagy a Polgármesteri Hivatal részére.

(7) Ha az interpelláció vagy kérdés ügyében vizsgálatra vagy feladat-meghatározásra kerül sor, a képviselő-testület a végrehajtásért felelőst és határidőt jelöl ki. A vizsgálatot végzők előterjesztését és javaslatát megtárgyalva a képviselő-testület dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Elutasítás esetén meghatározza a további feladatokat.

32. § (1) A képviselő-testület üléseiről – külön a nyilvános és külön a zárt ülésről – jegyzőkönyvet kell készíteni az Mötv. 52. § előírásai szerint. Az ülésekről hangfelvétel készül.⁽⁴⁾

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és az ülésen kijelölt két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(3) A testületi ülésről 4 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből az eredeti példányt évente kötetbe kell kötni. Egy példány irattári példány, egy példányt meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatalnak. A nyilvános ülések jegyzőkönyveinek egyik példányát a Városi Könyvtárnak kell megküldeni. A jegyzőkönyvet aláírást követően a honlapon közzé kell tenni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti bekötésre váró példányához kell csatolni a jelenléti ív eredeti példányát.

(5) A jegyzőkönyv valamennyi példányához mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és jegyző aláírásával ellátott rendeletet, továbbá az előterjesztések és mellékletei egy-egy példányát.

(6) A jegyzőkönyvben a folyamatos határozatképesség ellenőrzése érdekében a testületi ülésen történő képviselői mozgásokat (elhagyta a termet, ülés közben megérkezett, visszajött a terembe, stb.) rögzíteni kell.

(7) Az előterjesztésekbe és az elkészült jegyzőkönyvekbe – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a polgárok a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében a jegyzőkönyvekbe történő betekintésre szóló szabályzat rendelkezései szerint tekinthetnek be.

(8) Az ülésen hozott döntésekről a Polgármesteri Hivatalnak nyilvántartást kell vezetni.

33. § A jegyzőkönyv tartalmazza:

34. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezhetik

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. A polgármester a jegyző törvényességi szempontú véleményének kikérése után a kezdeményezést a képviselő-testületnek nyújtja be. Ha a kezdeményezést a képviselő-testület elfogadja, rendelkezik az előkészítés módjáról és határidejéről.

35. § (1) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat határozhat meg.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző iránymutatásával a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett irodája készíti elő. A rendelet-tervezet elkészítése során meg kell vizsgálni, hogy a tervezet összhangban van-e a jogalkotásról szóló jogszabályokkal, a felhatalmazást adó törvénnyel, nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.

(3) Egyszerűbb rendeletalkotás esetén a rendelet-tervezet közvetlenül is a képviselő-testület elé terjeszthető.

36. § (1) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretén az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan vélemény nyilváníthatnak Nagyatád honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.

(2) A képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(4) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(5) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosult nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatok kezelése magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(6) A véleményezésre jogosult adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az Av tv-ben foglalt vélelem szerint az (5) bekezdésében foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményezésre jogosult adatait érintő adatkezelés szabályaira a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(7) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében lakossági fórum szervezhető.

(8) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

37. § (1) Az előkészítő, a napirend előadója rendelet-tervezetet és indokolást terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezethez készített előterjesztésben be kell mutatni azokat a körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik. Ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(2) A tervezet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(3) ⁽⁴⁾

38. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdetmény közzétételével hirdeti ki. A hirdetményben közli a kihirdetés tényét és azt, hogy a hatályos rendeletszöveg a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthető. A hirdetményen fel kell tüntetni a kifüggesztés és levétel napját. A kifüggesztés időtartama 15 nap. A kifüggesztés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára.

(2) A jegyző a kihirdetést követően a rendelet hatályos szövegét megküldi mindazoknak a jogalkalmazó szerveknek, amelyeknek feladatköréből, hatósági jogköréből eredően a rendelet végrehajtásával összefüggő feladataik vannak.

(3) A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.

39. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester kezdeményezésére tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és tapasztalatairól.

(2) A képviselő-testület előtti beszámoltatás részét képezi a szakterületre vonatkozó rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

(3) Egyes rendeletek hatályosulásának, végrehajtásának ellenőrzését és elemzését a képviselő-testületnek a rendelet tárgya szerinti bizottsága látja el.

40. § (1) A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni. Vezetése a jegyző irányításával a Polgármesteri Hivatal feladata.

(2) A nyilvántartás alapján a rendelet tárgya, hatálybalépése, esetleges módosítása egyértelműen megállapítható és áttekinthető legyen.

(3) Önkormányzati rendelet módosítása esetén a módosítást követően az egységes szerkezetben való közzététel, a szerkesztés a jegyző irányításával a Polgármesteri Hivatal feladata. A rendelet hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapjára fel kell tenni.

41. § (1) A települési képviselőt a Mötv. 32-35 §-aiban és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.⁽⁴⁾

(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő főbb jogai:

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

42. § A települési képviselő a választóival való kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthat. A képviselők fogadóóráinak időpontját a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni és a Városi Televízióban, valamint a városi honlapon közzé kell tenni.

42/A. §⁵ (1)⁶ A képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok a képviselő-testületi ülésről vagy a bizottsági ülésről való távolmaradását, az ülésekről való késést kötelesek a Jegyzői Irodán a bizottsági, illetve testületi ülést megelőzően jelezni.

(2)⁷ Amennyiben a képviselő, a nem képviselő bizottsági tag az (1) bekezdés szerinti ülésekről bejelentés nélkül marad távol, úgy az őt megillető tiszteletdíj a következő hónapra 10 %-kal mérséklésre kerül.

(3)⁸ Amennyiben a képviselő, a nem képviselő bizottsági tag a munkaterv szerint tervezett soros képviselő-testületi és bizottsági ülésekről adott évben távol marad, úgy az őt megillető tiszteletdíj az alábbiak szerint mérséklésre kerül:

(4) Az ülésen való távolmaradásra, és a távolmaradás be nem jelentésére vonatkozó szankciók együttesen alkalmazandók.

(5) Az önkormányzati képviselők vonatkozásában az ülésről való távolmaradásnak és be nem jelentésének figyelembe vétele, nyilvántartása és szankcionálása a képviselő-testületi ülések, valamint a bizottsági ülések vonatkozásában külön-külön történik. A tiszteletdíj mérséklésének alapja a képviselői tiszteletdíj, vagy a bizottsági munkáért járó tiszteletdíj összege, aszerint, hogy az érintett mely üléstípusról maradt távol.

(6) A távolmaradásokról, az azokra vonatkozó bejelentésekről a Jegyzői Iroda nyilvántartást vezet, és ha a tiszteletdíj e rendelet szerinti mérséklésének van helye, erről a Pénzügyi Irodát a tárgyhónap utolsó napjáig értesíti.

(7) A tiszteletdíj mérséklését a tiszteletdíj arányos mértékű összegének visszatartásával kell végrehajtani.

(8) Amennyiben az érintett a tiszteletdíj mérséklésével nem ért egyet, úgy a döntés megváltoztatása érdekében a képviselő-testülethez fordulhat.

43. § (1) A képviselő-testület – az önkormányzati feladatok ellátására – előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel a következő állandó bizottságokat hozza létre és működteti:

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai 7 taggal működnek. A bizottságokat az elnök vezeti, távolléte idején a bizottság legidősebb képviselő-testületi tagja látja el az elnöki feladatokat. ⁽²⁰⁾

(3) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, képviselőkkel szembeni összeférhetetlenségi bejelentések vizsgálatával kapcsolatos ügyeket a Gazdasági Bizottságra bízza. ⁽²⁰⁾

(4) ⁽⁶⁾

(5) A képviselő-testület a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. szerinti kárbecslő bizottságot az ok felmerülését követően alakítja meg.

(6) A képviselő-testület bizottságainak feladatait jelen rendelet 1.b) számú melléklete határozza meg.

44. § (1) A bizottság elnökét, és vele együtt számolva a bizottság tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani.

(2) A bizottságok összetételéről a képviselő-testület külön határozattal rendelkezik, ebben megválasztja a bizottság elnökét és tagjait.⁽⁶⁾

(3) A bizottság személyi összetételét a képviselő-testület bármikor megváltoztathatja.

(4) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. Képviselő bizottsági elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.

(5) Ha bármely képviselővel szemben etikai kérdés merül fel, az etikai ügy képviselő-testületi ülésen történő tárgyalásának előkészítését és vizsgálatát az adott testületi ülésen az etikai ügy kivizsgálására megválasztott 3 képviselő-testületi tag készíti elő, vizsgálja ki és terjeszti a képviselő-testület elé.

45. § (1) A bizottságok az SZMSZ mellékleteiben meghatározott feladatokon túl ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

(2) Ha a bizottságok a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, az elnökök − a bizottságok döntése alapján − a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.

(3) A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be. A nem bizottságok által benyújtott előterjesztések közül a feladatköreikbe tartozó ügyekben az adott bizottságok állást foglalnak. Az előterjesztés képviselő-testületi tárgyalásának azonban nem akadálya a bizottsági állásfoglalás hiánya.

46. § (1) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(2) Az ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is. Ideiglenes bizottság nem képviselő tagjaivá olyan személyeket kell megválasztani, akik a bizottsági feladatok végrehajtásában kellő jártassággal és szakismerettel rendelkeznek.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek, előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig, illetve a bizottság megszüntetéséig tart.

(4) A képviselő-testület egyedi, jelentős és fontos önkormányzati ügyekben a képviselő-testület tagjaiból, meghívott szakértőkből és a Polgármesteri Hivatal dolgozóiból álló szakmai csoportokat hozhat létre meghatározott ügy döntésre való előkészítésével, vagy eldöntött ügy végrehajtása kérdésében.

47. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, melyet a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő bizottsági ülésre készítenek el és elkészítéséről tájékoztatják a képviselő-testületet.

(3) A bizottságok a munkatervüket önállóan – a képviselő-testület munkaterve alapján – állítják össze. Az összeállítás során felvehetik napirendjeik körébe a képviselő-testület tárgyalására javasolt, de a képviselő-testület munkatervébe fel nem vett napirendi javaslatokat is.

48. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a bizottság jelenlévő legidősebb képviselő-testületi tagja hívja össze az ülést.⁽⁶⁾

(2) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni, az általa kezdeményezett napirendet meg kell tárgyalni.

(3) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság ülését elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság jelenlévő legidősebb képviselő-testületi tagja vezeti.⁽⁶⁾

(5) A bizottságok üléseire minden helyi önkormányzati képviselő meghívót kap.

(6) A bizottság ülésein a fentieken túl tanácskozási joggal vesz részt a Polgármesteri Hivatal tárgykörben érintett és az előkészítő munkában részt vevő irodájának vezetője és a konkrét előkészítési munkát végző köztisztviselője.

(7) A bizottság ülésére a bizottsági elnök által javasolt személyt is meg kell hívni

(8) A bizottsági tag köteles bejelenteni, ha az ügy magát vagy hozzátartozóját személyesen érinti. Bármely bizottsági tag kezdeményezheti bizottsági tag kizárását, melyről a bizottság minősített többséggel dönt. Bizottsági elnök kizárásáról a polgármester dönt. A kizárt bizottsági tag a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek tekintendő.

49. § (1) A bizottsági ülés vezetésére, az állampolgári részvételre és hozzászólásra a képviselő-testület működésére vonatkozó, e rendeletben szabályozott előírásokat kell alkalmazni.

(2) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a megválasztásukat követő első testületi ülésen a képviselő-testület előtt esküt tesznek. A bizottságok nem képviselő tagjai is kötelesek az ülésen tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megbízatásuk megszűnése után is megőrizni.

50. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére előírt tartalmi elemek vonatkoznak

(2) A bizottságok döntéseit évenként folyamatosan emelkedő számsorrendben a bizottság megjelölése mellett sorszámozni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyző, a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.⁽⁶⁾

(4) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző terjeszti fel a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz.

51. § (1) A képviselő-testület soron következő ülése előkészítéseként hozott bizottsági állásfoglalásokat, javaslatokat, a képviselőknek írásban ki kell küldeni, de legkésőbb a képviselő-testületi ülésen ki kell osztani.

(2) Ha a bizottság álláspontja a képviselő-testületi ülést megelőzően az idő rövidsége miatt nem küldhető ki, a bizottság álláspontját a képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke ismerteti.

52. § (1) A bizottságok döntéseiről – külön jelölve az átruházott hatáskörben hozott döntéseket – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája nyilvántartást vezet.⁽⁶⁾

(2) A bizottságok elnökei beszámolnak a képviselő-testületnek a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(3) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(4) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egyszer átfogó módon számolnak be a képviselő-testületnek az éves munkatervében meghatározott időpontban.

53. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok, társadalmi szerveződések, a lakosság meghatározott rétegei közvetlen tájékoztatása céljára városi gyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, a tárgykörökről az összehívandó állampolgári kört a helyben szokásos módon (meghívók, hirdetmények útján, a helyi tájékoztatás eszközeivel) tájékoztatni kell.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti.

(4) A gyűlésről tájékoztatni kell a képviselőket is.

(5) A gyűlésről feljegyzést vagy emlékeztetőt kell készíteni.

54. § (1) A város egyes összefüggő területén, a választókerületekben élő állampolgárokat érintő kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben - a lakosság véleményének megismerése céljából - városrészi tanácskozás tartható.

(2) A városrészi tanácskozás összehívását a polgármesteren túl a városrész egyéni választókerületének képviselője is kezdeményezheti és összehívhatja.

(3) A városrészi tanácskozás helyéről és idejéről helyben szokásos módon (hirdetmények, meghívó, Városi Televízió stb.) a lakosságot megfelelő időben tájékoztatni kell.

(4) A városrészi tanácskozást a polgármester vezeti.

55. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester jutalmazásával kapcsolatos kérdésekben a Gazdasági Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek. ⁽²⁰⁾

(3) ⁽⁶⁾

(4) A polgármester köteles a képviselő-testületnek bejelenteni ha folyamatosan 10, vagy annál több munkanapra szabadságot vesz igénybe. Az év első soros ülésén a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előző évi szabadsága felhasználásáról.

(5) Ha a polgármester ellen fegyelmi vagy kártérítési eljárást rendel el a képviselő-testület, az elrendeléssel egyidejűen saját tagjai közül a vizsgálat lefolytatására 3 tagú bizottságot választ.

56. § (1) A polgármester

(2) A polgármester feladata:

58. § A polgármester

59. § A polgármester

60. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai sorából két alpolgármestert választ. ⁽²⁰⁾

(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat. Tiszteletdíjuk mértékét a jogszabály által meghatározott keretek között a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján állapítja meg.⁽⁶⁾

(3) Az alpolgármesterekre – abban az esetben, ha polgármestert helyettesítő jogkörében járnak el – a polgármesterre vonatkozó szabályok irányadóak.

(4) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást és a polgármester helyettesítési rendjét a polgármester állapítja meg, munkájukat a polgármester irányítja.

61. § (1) A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A polgármester pályázat alapján a jegyzőre vonatkozó képesítési követelményeknek megfelelően, a jegyző javaslatára határozatlan időre, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

(3) Az aljegyző a jegyzőt távolléte esetén helyettesíti. Az aljegyző a jegyző által meghatározott feladatokon túl irodavezetői feladatokat is ellát.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jogtanácsos látja el.

(5) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek, a polgármesternek, ha döntésük, működésük során jogszabálysértést észlel.⁽⁴⁾

62. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Nagyatádi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.⁽⁴⁾

(2) A Polgármesteri Hivatal jogi személy és önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve. Önkormányzati költségvetési szervként tevékenysége keretében ellátja és végzi azokat a feladatokat, amelyeket a képviselő-testület az alapító okiratban meghatároz.

(3) A képviselő-testület a Nagyatádi Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását a következőképpen állapítja meg:

(4)⁹ A Polgármesteri Hivatal végzi a Védőnői Szolgálat, az Ifjúsági orvosi ellátás és az Iskolafogászat szervezésével kapcsolatos feladatokat. Ellátja a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás és a Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás munkaszervezeti feladatait.

(5) A Polgármesteri Hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat, segíti a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját.

(6) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. személyi hatálya alá tartozó feladatokat végzők a Hatósági Iroda, a Jegyzői Iroda, a Pénzügyi Iroda, valamint a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda szervezetében végzik munkájukat. Közvetlenül a jegyző irányítása alatt látja el a feladatát a belső ellenőr és a jogtanácsos.⁽⁴⁾⁽⁶⁾

(7) ⁽⁴⁾

63. § Az iroda tevékenységi körébe tartozik az általános igazgatási, hatósági, szociális és gyermekvédelmi feladatellátás.⁽⁴⁾⁽⁶⁾

64. § (4) ⁽⁶⁾

65. § Az iroda ellátja a számviteli és költségvetési, adó- és társadalombiztosítási jogszabályokból eredő feladatokat. Végzi a gazdasági, vagyongazdálkodási tevékenységgel összefüggő pénzügyi feladatokat, és az önállóan működő költségvetési intézmények pénzügyi, gazdálkodási feladatait.

66. § Ellátja az önkormányzati vagyonhasznosítási feladatokat, szervezi a városfejlesztési, üzemeltetési, beruházási, a közterület-használat rendjének fenntartásával kapcsolatos, és az építéshatósági feladatokat.

67. § (1) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadásának rendje:

68. § Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

69. § (1) Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tagja a Rinyamenti Kistérség települései részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásnak (továbbiakban: többcélú társulás).

(3) A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(4) Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tagja a települések csatornahálózata és Nagyatád szennyvíztisztító telepének fejlesztése érdekében létrehozott Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulásnak, melynek célja a meglévő szennyvízelvezető és –tisztító rendszert fejleszteni, bővíteni és működtetni, valamint az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételeket biztosítani.⁽⁶⁾

(5) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai sorából két alpolgármestert választ.⁽²⁰⁾

70. § (1) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint saját testületeiket illetően a polgármesterek hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.

71. §¹⁰ A Nemzetiségi Önkormányzatok működésének személyi és tárgyi feltételei biztosítása

71/A. §¹¹ Nagyatád Város Önkormányzata Nagyatád Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzatával, valamint Nagyatád Város Horvát Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodások alapján az alábbiak szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működésének személyi és tárgyi feltételeit.

72. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításánál az államháztartási törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel az éves állami költségvetési törvényben meghatározott finanszírozásra.

(2) A gazdálkodás rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A polgármester az őt megillető kötelezettségvállalási és utalványozási jog gyakorlásáról

73. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

74. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a Polgármesteri Hivatal és a felügyelt költségvetési szervek belső és felügyeleti ellenőrzéséről. A belső ellenőrzés rendjét részletesen a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

75. § (1) E rendelet 2011. szeptember 5. napján lép hatályba.

(2) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűen hatályát veszti Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének Nagyatád Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2007. (III. 30.) rendelete, továbbá az azt módosító 26/2007. (IX. 1.) rendelete, a 16/2008. (III. 28.) rendelete, a 28/2008. (VI. 27.) rendelete, valamint a 17/2010. (X. 14.) rendelete.

(3) E rendelet mellékletei a következők: