1. § E rendelet hatálya Budaörs teljes közigazgatási területére terjed ki a Budaörs Város Szabályozási Tervében (továbbiakban: BSZT) lehatárolt területek kivételével.

2. § Az Étv. és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 2013. augusztus 6-át követően mindenkor hatályos előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és a záró rendelkezésekben felsorolt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

(2) Jelen rendelet – tájékoztatás céljából – az alábbi függelékeket tartalmazza:

5. § (1) A tervezett szabályozási vonalak helyét az önkormányzat vektoros-digitális adatszolgáltatás keretében adja ki.

(2) Építési határvonalat/helyet a BSZT csak az általános előírások alapján megállapítható elő-, oldal- és hátsókerti méretektől eltérő esetekben jelöl.

(3) A meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonaltól – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik –

6. § (1) Csúszásveszélyes, omlásveszélyes (alápincézett) területen új főépítmény, meglévő épület bruttó szintterületének. 25 m²-t meghaladó növelése, valamint új rendeltetési egység elhelyezésének feltétele az övezeti/építési övezeti előírásokban meghatározott szükséges közművesítés biztosítható.

(2) Beépítésre nem szánt övezet telkén épület csak az OTÉK építési telek fogalmához kötődő beépítési mód, elő-, oldal- és hátsókert előírásai alkalmazásával helyezhető el.

(3)¹⁶ Nyúlványos teleknél az egyes építési övezetben / övezetben rögzített rendeltetési egység- és az épület számának meghatározásánál a teleknyél területe nem számítható be.

7. § (1)¹⁷ A tervezett közterület-szabályozások érdekében a szabályozási tervnek megfelelő kialakítást eredményező telekalakítás minden esetben végrehajtható, akkor is, ha a telek területe, egyéb mérete az övezetben előírt minimális méret alá csökken, vagy a maximális méret fölé emelkedik, illetve eleve kisebb vagy nagyobb az előírt telekméretnél, valamint akkor is, ha a telek megengedett legnagyobb beépítési mértéke és, vagy bruttó szintterületi mutatója a határértéket meghaladja.

(2) A telekalakításnál a meglévő telekstruktúrához is igazodva figyelembe kell venni, hogy az új telkek beépítése illeszkedhessen a meglévő beépítés által kialakuló városképbe, ily módon is tekintetbe véve a rendezett, esztétikus városkép kialakítására irányuló elvárást.

(3) Az építési övezet, illetve övezet területén közműépítmények (pl. transzformátor, szennyvízátemelő, vízgépház, gázfogadó stb.) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő méretű, alakú telek kialakítható.

(4) A telekalakítás során kialakuló telkek mélysége nem lehet kisebb az övezeti előírásokban rögzített legkisebb kialakítható telekszélességnél.

(5) Az övezethatár mentén telekosztás, telekhatár rendezés nem kötelező, az eltérő rendelkezéseket az övezetek előírásai tartalmazzák.

(6)¹⁸ A közműellátást szolgáló építmények, és műtárgyak elhelyezéséhez szükséges telekalakítás során az építési övezetekre, illetve övezetekre meghatározott előírások figyelmen kívül hagyhatóak.

(7)¹⁹ Szabályozási vonallal metszett ingatlan telekalakítása során a szabályozási vonal által előirányzott telekalakítást is tartalmazni kell a telekalakítási dokumentációnak.

8. § Nyúlványos telek csak övezetek/építési övezetek előírásai szerint alakítható ki, ha az övezetek/építési övezetek előírásai nyúlványos telek kialakítását lehetővé teszik, és a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható.

9. § A településrendezési feladatok megvalósítása, különösen a város intézményi ellátottságának és közúthálózatának fejlesztése érdekében Budaörs Város Önkormányzata elővásárlási jogot alapít a 3.1. mellékletben rögzített ingatlanokra, a BSZT-ben jelölt lehatárolással.

10. § (1) Beépítési kötelezettség terheli a városkép egységességének megőrzése érdekében a 3.3. melléklet A) táblázatában rögzített ingatlanokat, a BSZT-ben jelölt lehatárolással.

(2) A beépítési kötelezettség a telek utcafronti telekhatárától mért 15 m-en belüli főépítmény elbontásától keletkezik.

(3) A beépítési kötelezettséget az övezeti előírásoknak megfelelő új főépítmény építésével kell teljesíteni utcafronti beépítéssel. Az építési engedélyt a beépítési kötelezettség keletkezésétől számított 2 éven belül kell megszerezni. A rendeltetésszerű használatot 2,0 éven belül biztosítani kell.

(4) A beépítési kötelezettség az érintett telkek megosztása esetén csak az utcával határos telekre vonatkozik.

11. § (1) Beültetési kötelezettség terheli a 3.3. melléklet B) táblázatában rögzített ingatlanokat, a BSZT-ben jelölt lehatárolással.

(2) A beültetési kötelezettséggel érintett területen a telek megközelítése érdekében a növényzet telepítése legfeljebb 10,0 m hosszúságban szakítható meg.

(3) A beültetési kötelezettséget az elrendelő határozatban meghatározottaknak megfelelően az érintett tulajdonosoknak teljesítenie kell.

(4) A beültetési kötelezettséggel érintett területek azon szakaszán, ahol épület található, a beültetési kötelezettséget az épületet/épületrészt elbontásától számított 1 éven belül kell teljesíteni.

12. § (1) Közterületeken az alábbiakban felsorolt építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát:

(2) Az (1) bekezdés e) és g) pontjában felsorolt építmények elhelyezésének közművesítési feltétele:

(3)²² A 12. § (1) e) szerinti közterületi árusító pavilon – eltérő övezeti előírás hiányában – legfeljebb 25 m2 bruttó alapterületű, és 3,5 m épületmagasságú lehet.

(4) A kiépített járdák szegélyét az utcasarkokon megdöntve kell kialakítani az akadálymentes közlekedés érdekében.

(5) Útburkolatok építése és helyreállítása során a gyalogosút és a járdák burkolata csak elemekből épített és ömlesztett ágyazatba helyezett lehet, amely bontás után saját anyagával helyreállítható; aszfalt és hasonló öntött burkolat nem létesíthető, kivéve a futópályák öntött gumiburkolatát; és aszfalt vagy hasonló burkolat bontása esetén teljes szélességben kell az új – fentieknek megfelelő – burkolatot létesíteni.

(6) A közvilágítási oszlopok és a járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor az egyes utcaszakaszokon, az egyes köztereken, közparkokban azonos kivitelűeknek kell lenniük.

(7) Előkertes épület elhelyezés esetén a közterület és a telek terepszintje közötti magasságkülönbség áthidalását telken belül kell kialakítani, közterületen nem helyezhető el a telek megközelítésére szolgáló lépcső, 5%-nál meredekebb rámpa.

(8) Az övezetbe sorolt közterületekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket az adott övezet előírásai tartalmazzák.

13. § (1)²³ A lakó, vegyes, üdülő építési- és a mezőgazdasági övezetek területén új magánút kialakítására vonatkozó előírások:

(2) A gazdasági és különleges övezetek területén új magánút minimális szélessége 10,0 m, melyet úgy kell kialakítani, hogy azon és azokról a telkek megközelítése tehergépjárművel is biztosított legyen.

(3) A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére vonatkozó övezeti/építési övezeti előírások.

(4) Magánút csak megfelelő útburkolat és a felszíni vízelvezetés kiépítése esetén alakítható ki.

(5) Magánút természetvédelmi területek csökkentésével és azok határán nem alakítható ki.

(6)²⁵ Magánúton a 12. § (1) bekezdésben felsorolt építményeken felül gépkocsi tároló is elhelyezhető, ha az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a magánút rendeltetésének megfelelő használatát, valamint a szabályozási tervlapon „Ipari park fogadóépülete számára kijelölt építési hely”-el jelölt területen a 47. § (5) bekezdésében megfogalmazottak szerint épület is elhelyezhető.

(7)²⁶ Meglévő magánút mentén új építési telek kialakításánál és további ingatlanok megközelítését szolgáló bővítésénél a 13. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak előírásait figyelembe kell venni. A magánút szélesítése csak ott nem szükséges, ahol a kialakult beépítés ezt nem teszi lehetővé, de a magánút szélességének teljes hosszában legalább a 3 m-es szélességnek akkor is meg kell lennie.

(8)²⁷ Teleknyél legfeljebb 2 db meglévő ingatlan megközelítését szolgáló 3 m szélességű magánúttá történő átalakítása esetében az (1) bekezdés a) pont előírásai figyelmen kívül hagyhatóak, úgy, hogy a kialakuló magánút hossza nem haladhatja meg a teleknyél hosszát.

14. § (1)²⁸ Egy telken több épület, illetve az épületben több rendeltetési egység is létesíthető. Ezek számát az egyes építési övezeti előírásai korlátozhatják, az elhelyezhető épület nagyságát a 2.1. melléklet táblázat „épület megengedett legnagyobb bruttó alapterület” oszlopában szereplő méret korlátozhatja.

(2) Vegyes rendeltetésű épület minden építési övezetben, övezetben elhelyezhető.

(3) ²⁹

(4) Vegyes övezetű telek különböző övezetű részein legalább egy-egy épület elhelyezhető a vonatkozó övezetek/építési övezetek szerinti építési helyen, az egyes övezetek/építési övezetek paraméterei nem vonhatók össze.

(5) ³⁰

(6)³¹ A melléképítmények közül az állat ól, állatkifutó, trágyatároló, - komposztáló és a takarmánysiló, ömlesztett anyag tároló melléképítmények elhelyezésénél az 5. mellékletben meghatározott távolságokat meg kell tartani.

15. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület és a telekhatár között legalább 0,5 m távolságot kell tartani (csurgó).

(2) Zártsorú beépítési módú építési övezetekben ha az épület/épületrész az oldalhatáron álló beépítési mód esetén előírt 0,5 m-es (csurgó) távolságot tartja, akkor arra az oldalhatáron álló beépítési mód OTÉK szerinti előírásai vonatkoztathatók.

(3)³³ Budaörs Város Településképének Védelméről szóló 28/2017. (IX.21.) önkormányzati rendelet szerinti városközponti területen az épületek elhelyezése az alábbiak szerint történhet, ha az építési övezetben meghatározott övezeti előírások másként nem rendelkeznek:

(4) ³⁴

(5) ³⁵

(6) Zártsorú beépítési mód esetén a 1,5 m-nél mélyebb rétegeket érintő felszín alatti beépítések építési tevékenysége során az esetleges talajvízmozgások káros következményeitől a szomszéd telken álló építményeket meg kell védeni.

(7) ³⁶

(8) ³⁷

(9) Ikres beépítési móddal épült épülethez amennyiben nem csatlakozik a szomszédos telken épület úgy – a néhány, elszórtan megépített féliker torzó kedvezőbb városképi megjelenése érdekében – bármely beépítési módban a szomszédos ingatlanon a tűzfal takarásával ikresen csatlakozó épület kialakítható, ha az ingatlan már beépült nem a tűzfalat takaró ikresen csatlakozó épülettel, akkor a fél ikerház tűzfala homlokzatosítható.

(10)³⁸ Ha a telek jelenlegi beépítése, vagy az útszabályozást követően kialakuló állapota miatt nem felel meg az építési övezet beépítési módja szerinti építési helynek, a meglévő főépítményen tetőtérbeépítés, emeletráépítés, egyszeri bruttó 25 m²–t meg nem haladó toldaléképítés, átalakítás, korszerűsítés, új rendeltetési egység kialakítását nem eredményező, és a beépítési magasság – legfeljebb egy alkalommal – 1,0 métert meg nem haladóan megváltoztató építési tevékenységei végezhetők.

(11)³⁹ Ha a telek nyúlványszerű része 6,0 m-nél szélesebb, a telek nem tekinthető nyúlványos teleknek.

16. § (1) Az előkert mérete az építési övezetben előírt értéktől eltérhet,

(2) Kis mélységű telek építési helyének hátsókert mérete:

(3)⁴¹ Az egyes építési övezetekben / övezetekben előírt legkisebb elő- és oldalkert méretén belül épület nem állhat.

(4)⁴² Az OTÉK 35. § (9) bekezdés c) pontjában és a (10) bekezdésében, az oldalkert mérete vonatkozásában megfogalmazott kedvezményes mérték kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a tervezett épület helyén a telek mérete 10 méternél keskenyebb.

17. § (1)⁴³ Csak abban az esetben lehet egy tömegként értelmezni az épületet, ha két épületrész közötti távolság legfeljebb a beépítési magasság mértékű és az épület mindkét érintett homlokzati felületének 1/3-án nyaktaggal csatlakozik.

(2)⁴⁴ A homlokzatmagasság meghatározásánál a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő, rendezett terep feletti homlokzati felületeket kell vizsgálni.

(3)⁴⁵⁴⁶ A tervezett felszín alatti beépítések esetén a talajvíz akadálymentes áramlását minden esetben biztosítani kell.

(4) ⁴⁷

18. § (1) ⁴⁸

(2) ⁴⁹

(3) Természetvédelmi területtel határos telekhatáron kapu nem nyitható.

(4)⁵⁰⁵¹⁵² Az Lke, Lk, Ü építési- és az Mk övezetben, telkenként egy felszíni gépkocsibehajtó létesíthető legfeljebb 5,0 m szélességben. Ettől eltérni csak a legszükségesebb esetben, a közútkezelővel egyeztetett módon lehetséges, amennyiben a telken több rendeltetési egység kerül elhelyezésre, vagy a telek több, különböző közterület által határolt, de a felszíni gépkocsi behajtók száma ebben az esetben sem lehet kettőnél több és szélességük összege sem haladhatja meg a 7,0 m-t.

(5)^{53 54}

19. § (1) A közterületről látható, 1,5 m-nél magasabb támfalak és rézsűk az anyaghasználatukra is tekintettel csak a tájba, utcaképbe illesztve alakíthatók ki.

(2)⁵⁶ Építési tevékenységgel összefüggően a telek eredeti, természetes terepfelületét tereprendezéssel megváltoztatni az alábbiak szerint lehet:

(3)⁵⁷ A telek természetes terepfelületét tereprendezéssel megváltoztatni a szomszédos telekhatártól mért 1 méteres sávon túl lehet, kivéve, ha az egyes építési övezetek másképpen rendelkeznek.

(4)⁵⁸ A fenti (2) bekezdésben megfogalmazottaktól eltérni kizárólag az ingatlan megközelítését szolgáló közlekedési (gyalogos és gépjármű) felületek kialakítása érdekében, a legszükségesebb mértékben lehet.

(5)⁵⁹ Nem építési tevékenységgel és nem közlekedési (gyalogos és gépjármű) felület kialakításával összefüggően a telek természetes terepszintjét kizárólag a legszükségesebb mértékben lehet megváltoztatni, úgy hogy az összességében nem haladhatja meg a telek területének 10%-át, és az eredeti, természetes terepszinttől mért 1,0 métert.

(6)⁶⁰ Támfal magassága legfeljebb 3 m lehet.

20. § (1) ⁶¹

(2) ⁶²

(3) ⁶³

(4)⁶⁴ A gyeprácsos, gyephézagos kialakítású felületek nem számíthatóak bele a zöldfelület mértékébe.

(5) ⁶⁵

21. § (1) Védősávok növényállománya csak a védett területen belül is meglévő fajokból létesíthető.

(2) A Budai Tájvédelmi Körzettel határos Mk övezetbe sorolt ingatlanok BSZT-n jelölt, a fokozottan védett természetvédelmi terület határától számított 20 m-es sávjában épület csak a táj- és természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el.

22. § (1) Ipari gazdasági övezetek területén gépkocsi várakozóhelyek, tárolók gyephézagos, gyeprácsos burkolattal a felszín alatti vizek és a talaj védelme miatt nem alakíthatók ki.

(2) A területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a területen nem tárolhatók, nem dolgozhatók fel és nem hasznosíthatók.

(3) A Hársfa utca – 4090 hrsz. – Budafoki utca – 4080/22 hrsz. által határolt területen:

24. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a személygépjármű elhelyezési kötelezettséget – jelen rendelet 4.1. mellékletében területileg lehatárolt személygépjármű elhelyezési övezetekben – jelen rendelet 4.2. melléklet szerinti mértékben kell biztosítani.

(2) A létesítendő személygépjármű-várakozóhelyek számát az egyes rendeltetések szerint külön-külön, az OTÉK alapján kell kiszámítani, és ezt követően a 4.2. melléklet „A” oszlopában szereplő értékkel csökkenteni, illetőleg növelni és a korrigált értékeket összegezni. Törtszámú érték esetén az eredményt a matematika szabályai szerint kell kerekíteni, de az érték 1-nél kisebb nem lehet.

(3) Az I. és II. személygépjármű elhelyezési övezet területén kizárólag bővítés, átalakítás és a rendeltetés módjának változtatása esetén a (2) bekezdés szerint számított személygépjármű várakozóhelyek száma megállapodás alapján telken kívül is biztosítható a 4.2. melléklet „B” oszlop szerinti mértékben, legfeljebb 500 m-en belüli közlekedési célú közterületen, vagy közforgalom céljára megnyitott magánút felhasználásával.

(4) A VI. személygépjármű elhelyezési övezet területén a magasabb rendű jogszabályban meghatározott számú személygépjármű-várakozóhelyeket kell biztosítani.

(5) A Hársfa utca – 4090 hrsz. – Budafoki utca – 4080/22 hrsz. által határolt területen új épület építése, meglévő épület bővítés, átalakítás és a rendeltetés módjának változtatása esetén a (2) bekezdés szerint számított személygépjármű várakozóhelyek száma telken kívül is biztosítható a 4.2. melléklet „B” oszlop szerinti mértékben, legfeljebb 500 m-en belüli közlekedési célú közterületen, önkormányzati tulajdonú ingatlanon vagy közforgalom céljára megnyitott magánút felhasználásával az érdekelt felek szükség szerinti megállapodása, nyilatkozata(i) alapján.

(6)⁶⁷ A Vt-Tt, Vi-Tt és a Vi-Zm jelű építési övezetek területén Kizárólag bővítés, átalakítás és a rendeltetés módjának változtatása esetén a (2) bekezdés szerint számított személygépjármű várakozóhelyek száma megállapodás alapján telken kívül is biztosítható az 4.2 melléklet „B” oszlop szerinti mértékben, legfeljebb 500 m-en belüli közlekedési célú közterületen, vagy közforgalom céljára megnyitott magánút felhasználásával.

25. § (1) Új közműhálózati elem csak a tervezett szabályozás végrehajtása után létesíthető, meglévő felújítható, átépíthető, rekonstrukciója elvégezhető e fejezet további előírásainak figyelembevételével akkor is, ha a közművezetéssel érintett közterület BSZT-ben javasolt szabályozási szélessége a nem biztosított.

(2)⁶⁸ A tervezett közcélú, városi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára elsősorban közműterületen, közterületen, vagy közhasználat elől el nem zárt magánúton kell helyet biztosítani, de nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik minden építési övezetben és övezetben elhelyezhetőek az övezeti paraméterek figyelmen kívül hagyásával.

(3) Közterületen új vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés közművezetékét, földgázvezetéket, valamint a távfűtés vezetékeit csak terepszint alatt lehet elhelyezni.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználat érdekében utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(5) Közművezetékeket, járulékos közműlétesítményeket (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont stb.) a városképi megjelenés és esztétikai követelmények fokozott figyelembevételével kell kialakítani.

(6) Építési munka csak a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények megfelelő védelmével végezhető.

26. § Ha a szennyvízkezelés az építési övezet/övezet előírásában közüzemi vezetékes rendszerben előírt, akkor az ingatlan vezetékes ivóvíz ellátással történő kiszolgálása, csak legfeljebb a vezetékes szennyvíz csatorna kiépítésével egyidőben alakítható ki.

27. § (1) A város területén csak elválasztott rendszerű csatornahálózat építhető.

(2) A város területén nem létesíthető egyedi zárt szennyvíztároló.

(3)⁶⁹ A város területén egyedi szennyvízkezelő berendezés, egyedi szennyvízkezelő létesítmény, valamint tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény nem létesíthető.

28. § (1) Burkolt út, és egyéb burkolt felület csak vízelvezetéssel együtt építhető.

(2) Az útburkolat, vasúti létesítmény kiépítésével egyidejűleg gondoskodni kell a közterületi vízelvezetés megoldásáról is.

(3) A vízelvezető árkok építése, felújítása során gondoskodni kell a hordalék biztonságos megfogásáról a felsőárok szakaszainál.

(4)⁷⁰ Omlásveszélyes (alápincézett) és csúszásveszélyes területen a csapadékvizek elszikkasztása nem megengedett, valamint ezeken a területeken az építés feltétele a közüzemi szennyvízelvezetés megléte közegészségügyi szempontok alapján.

(5)⁷¹ Ha a keletkező felszíni vizek szikkasztása nem megengedett, vagy műszaki, természeti adottságok miatt nem lehetséges, akkor az ingatlanon összegyűlt felszíni vizet bármely burkolt felület illetve épület növekedéssel járó építési tevékenységgel egyidőben a burkolt- és tetőfelület minden megkezdett 1 m2-e után 0,05 m3/m2 fajlagos tározó-térfogatú, zárt tárolóban kell összegyűjteni, elsősorban használati és kertészeti célokra felhasználni, és a fel nem használt felesleget csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(6) A vízmosások és közterületek közvetlen csatlakozásai építményeinek építése, felújítása során a hordalék biztonságos visszatartásáról gondoskodni kell.

(7) Természetvédelmi terület vízmosásaiban csak indokolt esetben, a biztonságos vízelvezetés, vagy közlekedési szempontból szükséges műtárgy helyezhető el. Védett terület csapadékelfolyási, beszivárgási viszonyait nem lehet megváltoztatni, kivéve a természetes állapot helyreállítását.

(8) Kiváltott nyomvonalú nyílt árok helyén szivárgót kell építeni a talajvizek elvezetésére. Ha a volt árok nyomvonalán építményt helyeznek el, akkor annak alapozása tervezésénél és a kivitelezésnél a talajvizek elvezetéséről megfelelő módon (pl: drénezés, szivárgó, stb.) gondoskodni kell, hogy az építmény állékonysága hosszú távon se sérülhessen.

29. § A távhő szolgáltató hálózat felújítása, átépítése vagy új építése csak felszín alatti kialakítással helyezhető el.

30. § (1)⁷² Új távközlési hálózatot létesíteni, ill. meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni ahol már meglévő földkábelek vannak, illetve gazdasági terület-felhasználású területeken földalatti (földkábel, alépítmény), egyéb területen föld alatt vagy légkábeles – kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV – hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

(2)⁷³⁷⁴ Belterületen és külterületi beépítésre szánt területén új vezeték nélküli szolgáltatás építményét, amennyiben 300 m-en belül már van vezeték nélküli szolgáltatási építmény, akkor a lehetőségek- szerint annak tartószerkezetére lehet telepíteni.

(3) (3)⁷⁵⁷⁶

(4) (4)⁷⁷⁷⁸

31. § (1) Az övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:

(2) A nagyvárosias lakótelepi lakóterület építési övezetek területén elhelyezhető rendeltetések:

(3) A nagyvárosias lakótelepi lakóterület területén melléképület nem helyezhető el.

(4) A területen az új beépítés közművesítési feltétele:

(5) A lakótelepi közterületeken 12. § (4) bekezdés szerinti építmények, valamint parkolólemez, mélygarázs helyezhető el.

(6) A közlekedés és parkolás céljára igénybe nem vett területeket kertépítészeti terv alapján kialakított, egységes zöldfelületként kell kialakítani, melyen a közterületek nem gépjármű forgalom céljára kialakított építményei elhelyezhetők.

32. § (1) A meglévő lapostetős lakóépületeken új magastető kialakítása megengedett, az egy új kialakított lakószinten új rendeltetési egység nem alakítható ki a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) Az Ln-Ltp4 jelű építési övezet meglévő lakóépületein utólagos emeletráépítéssel kialakuló szinten a lakásszám nem haladhatja meg az alatta lévő szinten meglévő lakások számát.

(3) A meglévő épületekben a lakásszám lakásmegosztással nem növelhető.

(4) A lakótelepi közterületeken épület vendéglátás, kereskedelem-szolgáltatás rendeltetéssel, legfeljebb 50 m² bruttó alapterülettel a közterületekre vonatkozó általános előírások figyelembe vételével elhelyezhető.

(5) ⁸⁰

(6) Az Ln-LtpK jelű övezet területén új rendeltetési egység nem alakítható ki.

33. § (1)⁸¹ Az övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:

(2)⁸³ A telkek megközelítésére teleknyúlvány az Lk-1/Z jelű építési övezetekben nem alakítható ki.

(3) A kisvárosias lakóterület építési övezetek területén elhelyezhető rendeltetések:

(4)⁸⁵ A kereskedelem különálló rendeltetési egységének bruttó szintterülete legfeljebb 400 m2 lehet az azt kiszolgáló létesítményekkel együtt.

(5)⁸⁶ A kisvárosias lakóterület építési övezet területén melléképület csak az Lk-1/Z jelű építési övezetekben nem helyezhető el.

(6) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben az új főépítmény építésének, meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m²-rel való bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának közművesítési feltétele:

34. § (1) Az Lk-1/SZ jelű építési övezet területén

(2) Az Lk-2/SZ jelű építési övezet területén

(3) Az Lk-3/SZ jelű építési övezet területén az övezetben kialakított közhasználat céljára átadott területet a BSZT-n jelölt tengelyhez képest, mindkét irányban legalább 5,0-5,0 m-re, összesen legalább 10,0 m szélességben kell kialakítani, úgy hogy:

(4)⁸⁷ Az Lk-3/SZ és Lk-4/SZ jelű építési övezet területén

(5)⁸⁸ A kisvárosias lakóterület alábbi építési övezeteiben a kialakítható rendeltetési egységek száma:

(6)⁹¹ Az Lk-1/O jelű építési övezet területén a Széles utca menti ingatlanoknál az előkert és a hátsókert megengedett legkisebb mérete a 2.1. melléklet táblázatban szereplő kedvezményes mértékig lecsökkenthető.

(7)⁹² Az Lk-1/Z építési övezetben lakó rendeltetés az épületek utcával határos földszinti épületrészében nem helyezhető el.

(8)⁹³⁹⁴ Az Lk-G jelű építési övezet területén csak garázs rendeltetés alakítható ki.

(9)⁹⁵ Az Lk-2/Z és az Lk-3/Z jelű építési övezetek területén a Rába-, a Nyitra-, a Dráva és a Száva köz, valamint a Diófa- és a Mester utcák menti ingatlanoknál a hátsókert megengedett legkisebb mérete a 2.1. melléklet táblázatban szereplő kedvezményes mértékig lecsökkenthető.

(10)⁹⁶ Az Lk-3/Z jelű építési övezet területén, a Baross utcával határos ingatlanokon az előkert mértékét a 16. § (1) bekezdés a) pont szerint kell meghatározni.

35. § (1) Az építési övezetben

(2) Az építési övezetben fekvő telken bármely épület bruttó szintterülete legfeljebb 250 m², földszinti bruttó alapterülete 100 m² lehet.

(3) ⁹⁷

(4)^{98 99}

(5) A területen tervezett épületek építészeti karakterének követelményei:

(6)¹¹¹ A Budai Tájvédelmi Körzet védett terület részét képező budaörsi kopárok védelme érdekében a Kőhegy 1634/1 hrsz-ú ingatlannal határos telkeken védősávot kell tartani a 1634/1 hrsz-ú telekkel való közös telekhatár mentén, attól párhuzamosan mérve. A 1634/1 hrsz-ú ingatlan építési telkek között benyúló, legfeljebb 3 m széles nyúlványaival határos telkek nyúlvány melletti szakaszán a védősávot nem kell tartani.¹¹²

(7)¹¹⁴ A 1634/1 hrsz-ú ingatlannal határos telkeken a (6) bekezdésben meghatározott védősávon kívül a telkek eredeti, természetes terepfelületét tereprendezéssel (feltöltés, bevágás) megváltoztatni az alábbiak szerint lehet:

(8)¹¹⁶ Az építési övezet területén a telek megengedett legnagyobb kialakítható 550 m2 telekterületnél nagyobb telek kialakítása a 1634/1 hrsz-ú ingatlannal való telekhatár-rendezés esetében engedélyezhető.

36. § (1) Az övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:

(2) A telkek megközelítésére teleknyúlvány – az Lke-1/SZ és az Lke-INT jelű építési övezet kivételével – kialakítható.

(3) A kertvárosias lakóterület építési övezet területén – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – elhelyezhető rendeltetések:

(4) A kereskedelem különálló rendeltetési egységének bruttó szintterülete legfeljebb 200 m² lehet az azt kiszolgáló létesítményekkel együtt.

(5)¹²¹ A kertvárosias lakóterület építési övezet területén - amennyiben az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek - elhelyezhető főépítmények száma telkenként 1; abban az esetben 2, ha a telek mérete meghaladja a telek megengedett legkisebb kialakítható területének kétszeresét. A 2.1. melléklet táblázat „épület megengedett legnagyobb bruttó alapterület” oszlopában szereplő méret korlátozás a 2 db épület elhelyezésének esetében alkalmazandó.

(6)^{122 123}

(7)¹²⁴ A kertvárosias lakóterület építési övezet területén – a magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével – az épület homlokzatmagassága legfeljebb 0,5 m-rel haladhatja meg a 2.1. melléklet táblázat szerinti az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága értékét, ha az eredeti terep szint lejtése az épület kontúrja alatti teleksávban átlagban mérve eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot.

(8)^{125 126 127}

(9)^{128 129}

(10)^{130 131}

(11)¹³² A kertvárosias lakóterület építési övezet területén új főépítmény építésének, meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m2-rel való bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának közművesítési feltétele:

(12)¹³³ A kertvárosias lakóterület építési övezet területén a főépítménnyel egybeépített, szerkezetileg különálló építmény egy épületként tekintendő a homlokzatmagasság számítása során.

37. § (1)¹³⁴ Az Lke-1/SZ jelű építési övezet területén

(2)¹³⁵ Az Lke-2/SZ jelű építési övezet területén, a Budapesti úttal határos ingatlanokon a (3) bekezdés szerint elhelyezhető rendeltetéseken felül kereskedelem-szolgáltatás is elhelyezhető.

(3) Az Lke-1/O jelű építési övezet területén

(4) Az Lke-1/IK és Lke-1/Z jelű építési övezet területén

(5) Az Lke-1/Z jelű építési övezet területén a közterületek felőli kialakult előkertes zártsorú beépítés építési helyének vonala egyben építési vonal is melyen a 15. § (5) bekezdés szerinti előírásoknak megfelelően kell épületet kialakítani.

(6)¹³⁸ Az Lke-INT jelű építési övezetben a lakó rendeltetés összes bruttó szintterülete nem haladhatja meg az épület bruttó szintterületének 50%-át.

(7)¹³⁹ Az Lke-1/O/A jelű építési övezet területén

38. § (1)¹⁴⁰ Az övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:

(2) A településközpont terület építési övezet területén – eltérő övezeti előírás hiányában – elhelyezhető rendeltetések:

(3) A közösségi célú igazgatási, szórakoztató, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést, vagy ezeket vegyesen tartalmazó közintézmény épület esetén az övezetben meghatározott telek legnagyobb megengedett kialakítható területére és a földszinti bruttó alapterületére vonatkozó előírásai figyelmen kívül hagyhatók.

(4) A területen az új főépítmény építésének, meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m²-rel való bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának közművesítési feltétele:

39. § (1) A Vt-2/SZ jelű építési övezet területén a telek minden 150 m²-re után 1 rendeltetési egység létesíthető.

(2) A Vt-3/SZ jelű építési övezet területén a telek minden 150 m²-re után 1 rendeltetési egység létesíthető, új kereskedelmi egység nem létesíthető.

(3) A Vt-L jelű építési övezet területén új rendeltetési egység nem létesíthető.

(4)¹⁴² A Vt-Fi jelű építési övezet területén:

(5)¹⁴³ A Vt-FL jelű építési övezet területén:

(6)¹⁴⁴ A Vt-1/Z jelű építési övezet területén:

40. § (1) Rendeltetés:

(2)¹⁵¹ A Vt-Bv-1 és Vt-Tt-1 jelű építési övezetekben melléképület nem helyezhető el.

(3) ¹⁵²

(4) ¹⁵³

(5)¹⁵⁴

(6)¹⁵⁵ A Vt-Bv/1 jelű övezetben a BSZT-n tömbbelső korlátozással érintett területen a Szabadság úti telekhatártól mért 30 m-en túl a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m lehet.

(7)¹⁵⁶ Terepszint alatti épületszint alapterület legfeljebb az övezetben megengedett legnagyobb beépítés mértékéig építhető, ha legalább 60%-án gépjárműtároló létesül, a terepszint alatti épületszint beépíthetősége +20%-kal növelhető.

(8)^{157 158}

(9) Parkolás:

(10)¹⁵⁹ A Vt-Bv/1 jelű övezet Szabadság út menti ingatlanain, az oldalsó telekhatáron, az épület legfeljebb 6,0 m-es homlokzatmagassággal alakítható ki.

(11)¹⁶⁰ A telkek megközelítésére teleknyúlvány csak a Vt-Bv/3 és Vt-Tt/8 jelű építési övezetben alakítható ki.

(12)^{161 162}

(13)^163164165 A Vt-Tt és Vt-Bv építési övezetek területén fekvő telken az övezetben előírt minden megkezdett legkisebb kialakítható telekterület méret után egy önálló főépítmény helyezhető el.

(14)¹⁶⁶ A BSZT-n jelölt „A telek felszín felett nem beépíthető része” és a „Közhasználatra megnyitott, megnyitásra javasolt telekrész” területekre

(15)¹⁶⁸ A Vt-Tt/2 jelű övezet területén bármely ingatlanon a telekméret minden megkezdett 150 m²-e után egy rendeltetési egység létesíthető, melyek legfeljebb 4 rendeltetési egységes épületekben helyezhetők el.

(16)¹⁶⁹ A Vt-Tt/3 jelű övezet területén

(17)¹⁷⁰ A Vt-Tt/4 jelű övezet területén új épület nem építhető, meglévő nem bővíthető, a meglévő épületállományon csak rendeltetésmód váltás és átalakítási, felújítási építési tevékenységek végezhetők, az övezethatár menti telekosztások során a 2.1. melléklet táblázata F, G és I oszlopai szerinti építési paraméterek értékeit – az OTÉK vonatkozó előírásainak betartásával – figyelmen kívül kell hagyni.

(18)¹⁷¹ A Vt-Tt/5 jelű övezet területén

(19)¹⁷² A Vt-Tt/6 jelű építési övezet területén a telek minden megkezdett 150 m²-re után 1 rendeltetési egység létesíthető.

(20)¹⁷³ A Vt-Tt/8 jelű építési övezet területén a telek minden megkezdett 100 m²-re után 1 rendeltetési egység létesíthető.

40/A. §¹⁷⁵ (1) Lakó rendeltetés az épületek utcával határos földszinti épületrészében nem helyezhető el.

(2)¹⁷⁶ A más építési övezettel határos, szomszédos telekhatárok felé a tervezett épület homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t.

(3) ¹⁷⁷

(4)¹⁷⁸ Az Ébner György köz északi telekhatárán legfeljebb 7,5 m legnagyobb homlokzatmagasságú épület létesíthető közcélú funkciók elhelyezésére alkalmas módon, a köz felé portállal megnyithatóan.

(5)¹⁷⁹ A Vt-Tt/1 jelű övezet területén a 60 hrsz. ingatlan védett épületének kiegészítése, bővítése - egyedi beépítési mértékkel, akár teljes mértékben - zártsorúan építhető be.

41. § (1) Az elhelyezhető rendeltetések:

(2) Az „A” jelű építési helyen:

(3) A „B” és „C” jelű épületek és az „A”, „D” és „E” jelű építési helyeken építhető új épületek közvetlen szomszédjaikkal legfeljebb 1 db, max. 6,0 m széles átközlekedő folyosóval bármely szinten összeköthetők. Az összekötő épületrész egy pontja sem haladhatja meg az alacsonyabb épület érintett homlokzatának magasságát.

(4) Az építési övezet meglévő „B” és „C” épületeihez az épületek udvari homlokzatsíkjaitól mért legfeljebb 3,0 m szélességben építményrész (pl. előtető, lépcső) építhető az adott terepszinttől mért legfeljebb 5,0 m magasságig. Az épületek földszintje ilyen módon helyiséggel nem bővíthető.

(5) a „D” építési hely csak az „A” építési hely beépítésével egyidejűleg, vagy azt követően építhető be.

(6) A megengedett legnagyobb épületmagasság a BSZT-n jelölt építési helyeken:

(7) A terepszint alatti beépítés lehetséges mértéke, helye, módja az építési övezetben a következőképpen érvényesíthető:

(8) Parkolás:

(9) Közhasználat céljára megnyitott területek

(10) A BSZT-n jelölt beültetési kötelezés Lk-3/Z jelű övezettel határos, 6,0 m szélességű sávjában a felszíni vízelvezetés építményei elhelyezhetők.

(11) A Szabadság út felől egy, a Bretzfeld utca felől legalább egy, legfeljebb két helyen lehet közúti kapcsolatot biztosítani.

42. § (1)¹⁸⁴ Az övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:

(2) Az intézményterület építési övezet területén – eltérő övezeti előírás hiányában – elhelyezhető rendeltetések:

(3) Az intézmény terület építési övezeteiben új lakórendeltetés – amennyiben az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek – nem, kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 2 egységből álló, összesen 200 m² bruttó szintterülettel helyezhető el.

(4) A közösségi célú igazgatási, szórakoztató, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést, vagy ezeket vegyesen tartalmazó közintézmény épület esetén az övezetben meghatározott telek legnagyobb megengedett kialakítható területére és a földszinti bruttó alapterületére előírásai figyelmen kívül hagyhatók.

(5) A területen az új főépítmény építésének, meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m²-rel való bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának közművesítési feltétele:

43. § (1) Az intézmény terület építési övezet zártsorú beépítésű építési övezeteiben az épületek elhelyezése esetén az e rendelet 15. § (4) és (5) bekezdéseit nem kell alkalmazni.

(2) A Vi-Á és Vi-Á1 jelű építési övezet területén

(3) A Vi-Á1 jelű építési övezet területén a BSZT tervlapon jelölt magassági korlátozással érintett területen az épület megengedett legnagyobb épületmagassága 2.1. melléklet táblázat szerinti eltérés mértéke lehet.

(4) A Vi-1/Z és a Vi-2/Z jelű építési övezet területén a zártsorú beépítési módú építési övezetekben az építési helyen belül épületek, épületrészek szabadon álló és oldalhatáron álló épület elhelyezési előírások szerint nem helyezhetők el.

(5)¹⁸⁸ A Vi-Bv/1 és Vi-Bv/2 jelű építési övezetek területén az új épület építése esetén a szomszédos telkek közös telekhatárától mért 3 méteren belül, az új épületrész párkánymagassága nem haladhatja meg a csatlakozó eltérő építési övezetben megengedett legnagyobb beépítési magasság értékét.

(6)^{189 190}

(7)^{191 192}

(8)^{193194 195}

(9)¹⁹⁶ A Vi-Tt/3 jelű építési övezet területén

(10)¹⁹⁸ A Vi-Zm jelű építési övezet területén

(11)²⁰² A Vi-4/Z jelű építési övezet területén lakó-iroda vegyes funkciójú épület a következő követelmények együttes teljesülése alapján helyezhető el:

(12)²⁰³ A Vi-4/Z jelű építési övezet területén a terepszint alatti építményre vagy épületrészre vonatkozó előkert 0,0 m.

(13)²⁰⁴ A Vi-5/Z építési övezetben a beépítési mérték további 10%-kal növelhető belső, zöldtető építésével megvalósuló 2 szintes garázs építése esetében.

(14)²⁰⁵ A Vi-Bv1 építési övezet területén található ingatlanokon az intézményt kiegészítő funkcióként raktár önálló főépületként is elhelyezhető.

44. § (1) Az övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:

(2) Az elhelyezhető rendeltetések:

(3) A területen az új főépítmény építésének, meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m²-rel való bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának közművesítési feltétele:

45. § (1) A Gksz-6 és a Gksz-7 jelű építési övezetek területén az építési határvonal:

(2) ²¹⁰

(3) A Gksz-9 jelű építési övezet területén az új telekstruktúra kialakítása érdekében új főépítmény építésének alapfeltétele az építési övezetnek megfelelő méretű és alakú telek kialakítása.

(4)²¹¹ A Gksz-10 jelű építési övezet területén a telek megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítés mértékének legfeljebb fele lehet – építési helyen belül – épület kontúron kívül.

(5) A Gksz-11, Gksz-12, Gksz-13 és a Gksz-A2 jelű építési övezet területén a rendezett telek kialakításának feltétele az övezethatár mentén telekosztás, telekhatár rendezés.

(6) A Gksz-15 jelű építési övezet területén

(7) A Gksz-16 jelű építési övezet területén

(8)²¹³ A Gksz-8 jelű övezetben a Csata utca – Károly király utca – Kereskedők útja által határolt területen az oldalkert és hátsókert mérete 0,3 m.

(9)²¹⁴ A közlekedési létesítmények számára fenntartott terület

(10)²¹⁵ A Gksz-13 építési övezetben az ingatlanon összegyűlt felszíni vizet új főépítmény építése vagy 500 m²-t meghaladó épületbővítés eseteiben az építési tevékenységgel egyidőben a teljes burkolt- és tetőfelület minden megkezdett 1 m2-e után 0,05 m3/m2 fajlagos tározó-térfogatú, vagy legalább az 50 éves gyakoriságú csapadék min. 15 perces késleltetésére alkalmas egyedileg méretezett zárt tárolóban kell összegyűjteni, elsősorban használati és kertészeti célokra felhasználni, és a fel nem használt felesleget csak késleltetve lehet a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni. A parkoló felületek szennyeződhető csapadékvize csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a felszíni vízelvezető-rendszerbe.

46. § (1) Az övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:

(2) Az elhelyezhető rendeltetések:

(3) A területen az új főépítmény építésének, meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m²-rel való bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának közművesítési feltétele:

47. § (1) A Gip-E jelű övezet területén csak az energiaszolgáltatási, és a 46. § (2) bekezdésben felsoroltakból csak az energiaszolgáltatási rendeltetést kiegészítő, kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.

(2) A Gip-Tg jelű építési övezet területén

(3) ²¹⁷

(4) ²¹⁸

(5)²¹⁹ A Nyugati ipari park, magánút területén, a BSZT-n „Ipari park fogadóépülete számára kijelölt építési hely”-en belül maximum 14,0 m épületmagasságig helyezhető el épület, a szükséges közúti űrszelvény szabadon hagyásával. Elhelyezhető rendeltetések: igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, közösségi szórakoztató, szállás jellegű, valamint közterületen elhelyezhető építmények.

48. § (1) Az övezet Üh-1/O oldalhatáron álló, hétvégiházas üdülőterület építési övezetre oszlik.

(2) Az elhelyezhető rendeltetések:

(3) A kereskedelem különálló rendeltetési egységének bruttó szintterülete legfeljebb 200 m² lehet az azt kiszolgáló létesítményekkel együtt.

(4) Egy épületben egy rendeltetési egység helyezhető el.

(5) Egy telken annyi főépítmény helyezhető el, ahányszorosa a telek mérete az övezetben előírt minimális telekméretnek.

(6) A területen az új főépítmény építésének, meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m²-rel való bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának közművesítési feltétele:

(7)²²⁰ Az üdülőterületek övezetébe (Üh) sorolt telkeken lakórendeltetés nem helyezhető el.

49. § (1) Az övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:

(2) A területen új főépítmény építésének, meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m²-rel való bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának közművesítési feltétele:

50. § (1) A K-1 jelű építési övezet területén

(2) A K-2 jelű építési övezet területén

(3) A K-3 jelű építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

(4) A K-Re/1 jelű építési övezet területén

(5) A K-Re/2 jelű építési övezet területén

(6) A K-Sp/1 jelű építési övezet területén

(7) A K-Sp/2 jelű építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

(8) A K-Sp/3 jelű építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

(9) A K-Ap jelű építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

(10) A K-Km jelű, közmű funkciójú építési övezet területén

51. § (1) Az övezet az alábbi övezetekre oszlik:

(2)²²⁴ A KÖu és a KÖu-Tt jelű övezet területén:

(3) A KÖk jelű övezet területén:

(4)²²⁶ A KÖu-Tt jelű övezet területén:

52. § (1) Az övezet az alábbi övezetekre oszlik:

(2)²²⁸ Építményt, épületet elhelyezni a közterületekre vonatkozó általános, és e rendelet 12. §-ban szabályozottak lehet.

(3) Zöldterületen közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel elkeríthetők, illetve azokon a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők.

(4) Zöldterületen a nem zöldterület telkén álló épületekhez kapcsolódóan is üzemeltethető vendéglátó terasz, melynek szilárd burkolattal ellátott felülete nem lehet nagyobb, mint az övezetbe sorolt terület 5%-a.

(5) A Zkp-3 jelű övezet területén

(6) A Zkp-2 jelű övezet területén pince, pinceszint nem létesíthető.

53. § A természetvédelmi oltalom alatt nem álló erdőterületen az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

54. § (1) A területen kizárólag az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó rendeltetés helyezhető el.

(2) ²²⁹

55. § (1) Az övezet az alábbi övezetekre oszlik:

(2) Az elhelyezhető rendeltetés:

(3) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti rendeltetések elhelyezésének közművesítési feltétele:

(4) ²³¹

56. § (1) Az övezet az alábbi övezetekre oszlik:

(2)²³² A területen a növénytermesztés, kertművelés, és állattartó építmények az 5. mellékletben meghatározottak szerint, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, –tárolás és árusítás rendeltetés helyezhető el.

(3)²³³ A 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad.

(4)²³⁴ Az övezet területén található 720 m2, vagy azt meghaladó területű telkeken rendeltetési egységek az alábbiak szerint alakíthatóak ki:

(5)²³⁶ Az övezet területén a 15 m2 hasznos alapterületet meghaladó méretű épület létesítésének közművesítési feltétele:

(6)²³⁸

(7)²³⁹ A 15 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó méretű épület létesítésének nincs közművesítési feltétele.

(8)²⁴⁰ Nyúlványos telek csak az Mk-4 jelű övezet területén alakítható ki.

(9)²⁴¹ Telekcsoport újrafelosztása és telekfelosztás során a kialakuló telkek egyikének sem lehet kisebb sem a területe, sem a telekszélessége az övezetben előírt minimális értékeknél.

(10)²⁴² Az Mk-4 jelű övezet területén a 2.2. melléklet táblázat szerinti eltérő értékű lehet a hátsókert megengedett legnagyobb mérete kismélységű telkeknél.

57. § (1)²⁴³ Új főépítmény csak akkor létesíthető, ha:

(2) A 14,0 méter, vagy annál szélesebb közterületeken kétoldali fasor számára zöldfelület biztosítandó.

(3) Közforgalom előtt megnyitott területeken mélygarázs és szabadtéri reklámhordozó nem helyezhető el; a terület magánútjain építmények – a közlekedés és a közműveket szolgáló építményeken kívül – nem helyezhetők el. Közlekedési és közmű építmények legalább 6,0 m szélességben kialakított magánúton építhetők.

(4) ²⁴⁴

(5) Az előkertben támfalgarázs nem létesíthető.

(6) Közterülettel határos telekhatáron telkenként egy gépkocsibehajtó létesíthető, melynek szélessége nem haladhatja meg a 4,0 m-t.

(7) Az Mk-2 jelű övezet területén a 2.2. melléklet táblázat szerinti eltérő értékű lehet az épület megengedett legnagyobb épületmagassága legalább 1.200 m² telekterület esetén.

(8) Az Mk-3 jelű övezet területén a 2.2. melléklet táblázat szerinti eltérő értékű lehet az épület megengedett legnagyobb épületmagassága legalább 1.000 m² telekterület esetén.

(9) Az Mk-3 jelű övezet területén a 2.2. melléklet táblázat szerinti eltérő értékű lehet a hátsókert megengedett legnagyobb mérete kismélységű telkeknél.

58. § (1) A vízgazdálkodási övezetben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávot szabadon, kerítés és egyéb építményektől mentesen kell hagyni. A területen lévő vízmeder parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

(2) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

(3) Az övezet telkei a szomszédos ingatlanokhoz hozzá nem keríthetők.

(4) A vízfolyás medrének rendezése során előtérbe kell helyezni a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását.

(5) A mederrendezési munkálatok során a meglévő honos növényállomány megóvásáról, valamint azok pótlásáról gondoskodni kell.

(6) A Budaörsi mellékág 10355 hrsz ingatlanán futó szakaszának átépítését nyílt mederben kell kialakítani, attól 6,0 – 6,0 méter széles sávot a vízfolyás rendezésére, fenntartására kell biztosítani, a meder és az építési telkek közötti határokon kerítés létesítendő.

59. § (1) Az övezet az alábbi övezetekre oszlik:

(2) A Tk-Ko jelű övezet területén

(3) A Tk-Gy/1, Tk-Gy/2 és Tk-Gy/3 jelű övezet területén

60. § (1) Az övezet az alábbi övezetekre oszlik:

(2) A Kb-T jelű övezet területén

(3) A Kb-Sp/1 jelű övezet területén az elhelyezhető rendeltetések:

(4)²⁴⁶ A Kb-Sp/2 jelű övezet területén kizárólag lőtér rendeltetés kialakítása megengedett a kialakult beépítés intenzitás növelése nélkül.

(5) A Kb-Re jelű övezet területén

(6) A Kb-Szi jelű övezet területén

(7)²⁴⁸ A Kb-Kt/F jelű övezet területén a városközpont pihenő, játszó, gyülekező funkciókat szolgáló rendeltetések, és az azokat kiszolgáló épületek/építmények helyezhetők el a közterületekre vonatkozó általános,és e rendelet 12. §-ban szabályozottak szerint lehet.

(8)²⁴⁹ A Kb-Kt/B jelű övezet területén a gyülekezés és a szabadtéri szórakozás funkciókat szolgáló rendeltetések, és az azokat kiszolgáló épületek/építmények helyezhetők el a közterületekre vonatkozó általános,és e rendelet 12. §-ban szabályozottak szerint lehet.

(9) A Kb-Vm jelű övezet területén

61. § Ez a rendelet 2014. november 1-én lép hatályba.

62. § (1) Hatályát veszti:

(2) Hatályát veszti Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a személygépjárművek elhelyezésének szabályairól szóló 50/2011.(XI.30.) rendelete 1. §-a és 3. §-a, és az azokat megelőző cím, valamint 1.sz. és 2. sz. melléklete.

(3) Hatályát veszti Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 59/2004.(X.20.) rendelete 3/A. § (2) bekezdése, valamint a 2. sz. melléklete.