Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Bélapátfalva Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3346 Bélapátfalva, József Attila u. 19.

(3) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.belapatfalva.hu.

2. §

(1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A címer: hegyestalpú pajzs kék mezejében ezüstszínű templom (a ciszterci apátsági templom nyugati homlokzatának stilizált képe) lebeg, alatta három ezüst pólya. A pajzsra helyezve nyílt ezüst, arany koronás lovagi sisak. A sisaktartó kék-ezüst és vörös-ezüst.

(3) A zászló kék-fehér-kék színű. A szélesebb fehér mezőben a címer.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott címer és zászló használatának rendjéről Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének külön önkormányzati rendelete rendelkezik.

3. §

(1) Az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – foglal állást a Képviselő-testület.

(3) A Képviselő-testület hatásköreire vonatkozó előterjesztést az illetékes képviselő-testületi bizottságok előzetesen véleményezik.

4. §

A Képviselő-testület tagjainak száma - a polgármesterrel együtt - 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

2. A Képviselő-testület munkaterve

5. §

(1) A Képviselő-testület éves munkaterv szerint működik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyás céljából.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

     a) a Képviselő-testület tagjaitól,

     b) a Képviselő-testület bizottságaitól,

     c) az intézményvezetőktől.

(4) Az éves munkaterv tartalmazza:

     a) a tervezett ülések napirendjét és időpontját,

     b) a napirendi pontok előkészítésében résztvevő személyek vagy szervek nevét,

     c) a napirendi pont előterjesztőjét,

     d) a napirendi pont előkészítési határidejét,

     e) a napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését.

3. A Képviselő-testület ülései

6. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület az éves munkaterve szerint ülésezik. Indokolt esetben a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható a képviselő-testület. Az indokoltság kérdésében az ülés összehívója dönt.

(3) A Képviselő-testület rendes üléseinek helye: 3346 Bélapátfalva, IV. Béla út 47. (Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár tanácskozó terme).

4. Közmeghallgatás

7. §

(1) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot a fórum előtt legalább egy héttel a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára kihelyezett hirdetmény útján, a helyi kábeltelevízión és szórólapon kell értesíteni.

(2) A közmeghallgatást megelőző 3. nap 16.00 óráig lehetőségük van a lakosoknak, hogy a közmeghallgatásra vonatkozóan helyi közügyekben írásban kérdést, javaslatot tegyenek, amelyet a jegyzőhöz kell eljuttatni. Az írásban feltett kérdésre a közmeghallgatáson válaszolni kell, ha a kérdező a közmeghallgatáson jelen van. Amennyiben a kérdező nincs jelen a közmeghallgatáson, vagy a kérdés összetettsége, illetve a kivizsgálásra fordítandó idő miatt ez szükséges, úgy részére a közmeghallgatást követő 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(3) A közmeghallgatáson részt venni szándékozóknak lehetőségük van arra, hogy a közmeghallgatást megelőző nap 16.00 óráig a jegyzőnek írásban bejelentsék a közmeghallgatáson történő felszólalási szándékukat. A közmeghallgatáson a polgármester először a felszólalási szándékukat előre bejelentőknek adja meg a szót a szándék bejelentésének a jegyzőhöz történt megérkezésének időrendjében, ezt követően a közmeghallgatáson történő jelentkezés sorrendjében.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

5. Lakossági fórum

8. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából – a lakosság és az egyesületek közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell értesíteni.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzat vezető állású dolgozóit.

(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

6. A Képviselő-testület ülésének összehívása

9. §

(1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A meghívottak részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket az ülés előtt legalább 7 nappal kell megküldeni. Indokolt esetben a Képviselő-testület rövid úton is összehívható. A meghívó tartalmazza a Képviselő-testület ülésének helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat, az előterjesztő nevét és beosztását.

(3) A Képviselő-testület ülésének helyéről, idejéről és napirendi pontjairól a lakosság Bélapátfalva Város Önkormányzat hirdetőtábláján és a helyi kábeltelevízión keresztül értesül.

(4) A Képviselő-testület ülésére a települési képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

     a) a jegyzőt/aljegyzőt,

     b) a napirendi pont előadóját,

     c) Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatalnak a napirend tárgya szerint illetékes ügyintézőjét,

     d) a napirendi pont tárgya szerint illetékes intézmény, szervezet képviselőjét,

     e) a könyvvizsgálót a véleményezése körébe tartozó ügyekben,

     f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(5) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívhatók a tevékenységi körükhöz kapcsolódóan:

     a) az országgyűlési egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő,

     b) bizottsági előterjesztésnél a bizottság nem képviselő tagja,

     c) a helyi önszerveződő közösségek képviselői.

7. Előterjesztések

10. §

(1)A Képviselő-testület döntéseit írásbeli és szóbeli előterjesztés alapján hozza meg.

(2) Előterjesztésre jogosult:

    a) polgármester,

    b) az alpolgármester,

    c) a Képviselő-testület bizottságai,

    d) a Képviselő-testület tagjai,

    e) a jegyző,

     f) az intézményvezetők.

(3) Az előterjesztést megfelelő előkészítés után, - amennyiben a munkatervben meghatározott előkészítési határidőig benyújtásra kerül - a benyújtást követő képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgy pontos meghatározását, a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen, milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását, a javasolt döntés indokainak bemutatását, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, ennek alternatíváit és a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, valamint a végrehajtás határidejét, a határozati javaslat elfogadásához minősített, vagy egyszerű többségű döntés szükséges.

(5) A sürgősségi indítványokat legkésőbb a képviselő-testület ülése előtt 10 perccel írásban kell az ülés vezetője részére benyújtani.

(6) Az előterjesztés fontosságára való tekintettel a napirend két fordulóban is tárgyalható.

(7) Személyi kérdésekben – amennyiben az érintett zárt ülés tartását kérelmezi – a napirend előterjesztését csak a Képviselő-testület tagjainak lehet megküldeni.

8. A tanácskozás rendje

11. §

(1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke vezeti. A Képviselő-testület ülésének vezetésében a tanácskozási joggal meghívott jegyző, távollétében az aljegyző nyújt segítséget.

(2) A Képviselő-testület ülésének megnyitását követően az ülést vezető megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(3) A Képviselő-testület határozatképességéhez 4 képviselő-testületi tag jelenléte szükséges.

(4) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.

(5) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek keretében figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő magatartást tanúsít.

(6) Az ülés menete:

     a) napirend előtti felszólalás,

     b) tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

     c) a napirend elfogadása,

     d) ügyrendi felszólalás,

     e) a napirendi pontok megtárgyalása, döntéshozatal,

      f) interpellációk, kérdések, bejelentések,

     g) a választópolgárok közérdekű és egyéni felvetései

12. §

(1)Napirend előtt a Képviselő-testület tagjait legfeljebb öt perc időtartamú felszólalási jog illeti meg. A felszólalási szándékot az ülés megnyitásáig lehet bejelenteni az ülést vezető részére.

(2) A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható. A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.

13. §

A lejárt határidejű határozatokról, melyek végrehajtása részben vagy egészben nem történt meg, a jegyző a határozatban megjelölt határidő eltelte után – a soron következő rendes ülésen – tájékoztatja a Képviselő-testületet. A Képviselő-testület határozhat a végrehajtás módjáról és határidejéről.

14. §

 (1) Napirendenként először a napirendi pont előterjesztője vagy előadója az írásbeli előterjesztést kiegészítheti, illetve ismerteti a szóbeli előterjesztést.

(2) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező bizottságok elnökeit illeti meg.

(3) Az előadókhoz, előterjesztőkhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívott személyek kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(4) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívott személyek véleményüket vagy javaslataikat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Egy hozzászólás ideje legfeljebb három perc, a másodszori hozzászólásé kettő perc. Ismételt szókérés esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri egy perc időtartamú hozzászólást.

(5) Az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező választópolgárok napirendhez kapcsolódó hozzászólásáról a polgármester dönt.

(6) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(7) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az ülés vezetője lehetőséget ad az előadónak, előterjesztőnek – legfeljebb három perc időtartamban – az elhangzottak véleményezésére, majd ezt követően a vitát lezárja.

(9) Az ülés vezetője a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat és ismerteti azokat a módosításokat, amelyekről külön kell szavazni.

(10) A határozati javaslatot az előterjesztő, a települési képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás kezdetéig bármikor vissza is vonhatja. A módosító vagy kiegészítő javaslatot szövegszerűen kell megfogalmazni.

(11) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(12) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(13) A képviselő-testület bármikor javasolhatja a téma napirendről való levételét.

(14) Képviselő javaslatára a Képviselő-testület a napirendi pontot a rendes ülésre elnapolhatja, melyről vita nélkül határoz.

15. §

(1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(2) Minősített többség – 4 képviselő-testületi tag igen szavazata – szükséges

a) kitüntetések és elismerő címek, díszpolgári cím adományozásához,

b) titkos szavazás elrendeléséhez a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben,

c) minősített többséget igénylő ügyekben előterjesztett módosító javaslatok elfogadásakor.

(3) A szükséges szavazat hiánya esetén a javaslat legfeljebb egyszer ismételten napirendre tűzhető, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott döntésével.

(4) A Képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arány rögzítésével dönt a napirendekre tett javaslatok elfogadásáról.

(5) A Képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.

9. Személyes érintettség

16. §

A képviselő a személyes érintettségét a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség első ízben történő elmulasztása esetén figyelmeztetés alkalmazására kerül sor, további esetben a mulasztónak a bejelentési kötelezettség elmulasztásáról való tudomásszerzéskor érvényes havi illetménye, tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül – 1 havi időtartamra 10%-kal csökken. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a mulasztás tudomásra jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.

10. Rendelet

17. §

(1) Az önkormányzati rendelet alkotását az előterjesztésre jogosultak kezdeményezhetik a polgármesternél, aki a rendelet-tervezetet kettő hónapon belül köteles a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséért a jegyző felelős.

(3) A rendelet-tervezetet a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság előzetesen véleményezi és szükség esetén módosítási javaslatokat terjeszt elő.

(4) A rendelet-tervezetet a bizottsági javaslatokkal kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) A Képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat a rendeleteket, amelyek tervezetét a képviselő-testületi ülés előtt legalább harminc napra nyilvánosságra kell hozni, vagy amelyekben kétfordulós tárgyalást kell tartani. A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében az Önkormányzat lakossági fórumot szervezhet.

(6) A rendelet-tervezetről folytatott vita lezárása után először a módosító javaslatokról kell dönteni, majd az egész – módosításokkal egybefoglalt – tervezetről.

(7) Az önkormányzati rendeletet – hiteles végleges szövegével – az elfogadást követően a jegyző köteles megszerkeszteni és egységes szerkezetbe foglalni.

(8) Az önkormányzati rendeleteket a helyi hirdetőtáblán kifüggesztve kell kihirdetni. A kifüggesztés időtartama harminc nap.

11. A szavazás módja

18. §

(1) A Képviselő-testület ülésén a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani a Képviselő-testület jelenlévő tagjai egynegyedének kérésére. Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc-sorrendben olvassa fel a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozatokkal szavaznak. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára - nyílt szavazással -3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

12. Interpelláció, lakossági felvetés

19. §

(1) A Képviselő-testület tagjai szóban vagy írásban az önkormányzat és szervezetei feladat- és hatáskörébe tartozó, intézkedést igénylő kérdésben interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Az interpellációra az érdemi választ a Képviselő-testület ülésén – előkészítést igénylő esetekben az ülést követő 30 napon belül írásban – kell megadni. Az adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és ha nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Természetes személy, állami, társadalmi vagy önkormányzati szerv képviselője – felkérésre vagy önként – tájékoztatást adhat a Képviselő-testületnek.

(4) A tájékoztatóról a Képviselő-testület nem hoz határozatot, kivéve ha azt a jelenlévő képviselők egynegyede indítványozza.

20. §

(1) A Képviselő-testület ülésén jelenlévő lakosok az utolsó napirendi pont lezárását követő harminc percben, közérdekű és egyéni felvetéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez és annak bizottságaihoz.

(2) Egy felvető két ügyre térhet ki, legfeljebb öt perc időtartamban. A válaszadás módjáról az ülés vezetője dönt.

(3) Amennyiben a válaszadás írásban történik, a felvetést 15 napon belül kell megválaszolni.

13. Jegyzőkönyv

21. §

(1) A Képviselő-testület üléseiről videofelvétel készül és a felvétel alapján a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jegyzőkönyv készül.

(2) A Képviselő-testület tagja a jegyzőtől kérheti a jegyzőkönyv pontosítását. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

    a) a meghívó,

    b) az írásos előterjesztések,

    c) a rendelet-tervezetek, valamint határozati javaslatok,

    d) az elfogadott rendeletek, határozatok mellékletei,

    e) a jelenléti ív,

    f) a Képviselő-testület tagjának kérésére az írásban benyújtott hozzászólás,

    g) önkormányzati ingatlan elidegenítésekor az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja,

    h) személyi kérdésekben az érintett kérelme a zárt ülés tartására,

    i) a Képviselő-testület döntéséhez kapcsolódó egyéb dokumentumok.

(4) A jegyzőkönyv eredeti – mellékletekkel ellátott – példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyvek – kivéve a zárt ülésről készültek – a Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatalban és a település honlapján tekinthetők meg.

14. A Képviselő-testület bizottságai

22. §

(1)  A Képviselő-testület állandó bizottságai és létszámuk:

     a) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság 5 fő

     b) Turisztikai, Kulturális és Szociális Bizottság 3 fő

     c) Ügyrendi Bizottság 3 fő

     d) Bíráló Bizottság 3 fő

(2) Az állandó bizottságok feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(4) A Képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek a Képviselő-testület elé csak bizottsági javaslattal, véleménnyel nyújthatók be.

(5) Az állandó bizottságok tagjainak felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

23. §

(1) A bizottság ülését az elnök vagy a polgármester hívja össze úgy, hogy az ülést megelőzően legalább hét nappal korábban a tagok a meghívót és az előterjesztéseket kézhez kapják. A bizottságok üléseiket a többi bizottsági ülés időpontjára is figyelemmel a képviselő-testület ülését megelőző héten tartják. A bizottsági üléseknek ettől eltérő időpontja is lehet.

(2) A bizottság rendkívüli ülését az elnök, vagy a polgármester hívja össze, ha:

1. az jogszabályban előírt vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztásának elkerülése miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
2. azt pályázat benyújtása, elbírálása, vagy véleményezése indokolja.

(3) A bizottság rendkívüli ülésének meghívóját legkésőbb az ülést megelőző napon a bizottság tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők számára kézbesíteni kell.

(4) A bizottság ülésére a tagokon kívül a polgármestert, az alpolgármestert és az önkormányzati rendelet 9. § (4) bekezdésének a) - e) pontjában felsoroltakat kell meghívni. Az önkormányzati rendelet 9. § (4) f) pontjában és a 9. § (5) a) és c) pontjában megjelölt személyek a bizottsági ülésre tevékenységi körükhöz kapcsolódóan meghívhatók.

(5) Több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni.

24. §

(1) A bizottság akkor határozatképes, ha a megválasztott tagok több mint fele jelen van az ülésen. A bizottság döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

(2) A bizottság ülését az elnök vezeti. Az elnök távolléte, tartós akadályoztatása esetén az általa felkért bizottsági képviselő tag gyakorolja az ülés vezetés jogkörét.

(3) A bizottsági ülés rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek keretében figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő magatartást tanúsít.

(4) A benyújtott napirendekre tett javaslat elfogadásáról a bizottság egyszerű szavazattöbbséggel, a szavazati arány rögzítésével dönt.

(5) A bizottság a működésére vonatkozó egyéb szabályokat maga határozza meg.

25. §

(1) A Képviselő-testület bizottságai együttes ülést is tarthatnak, ha olyan napirendet tárgyalnak, amely feladatkörüket érinti.

(2) Önkormányzati hatósági ügyben együttes ülés nem tartható.

(3) Az együttes ülés tartására javaslatot tehetnek:

     a) a települési képviselők,

     b) a polgármester,

     c) a bizottságok elnökei.

(4) Az együttes bizottsági ülést az érdekelt bizottságok elnökei együttesen hívják össze.

(5) Az együttes bizottsági ülést az érdekelt bizottságok elnökei közül a megállapodásuk szerinti bizottság elnöke vezeti.

(6) Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a résztvevő bizottságok külön-külön számításba vett jelen lévő tagjai alapján a bizottságok önállóan is határozatképesek. A nem határozatképes bizottság jelen lévő tagjai tanácskozási joggal vesznek részt a bizottsági ülésen.

(7) Az együttes bizottsági ülésen a döntéshozatal rendje az alábbi:

a) a bizottságok külön-külön szavaznak az előterjesztésről,

b) a szavazás eredményét az ülést vezető bizottságonként állapítja meg.

(8) Az együttes bizottsági ülés javaslatát a bizottságok elnökei ismertetik a Képviselő-testület ülésen.

26. §

(1) Esetenkénti feladatra a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre, így különösen önkormányzati rendelet előkészítésére, felülvizsgálatára, vagy nagyobb jelentőségű feladat végrehajtására, megszervezésére, valamely napirend előkészítésére.

(2) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

15. Polgármester

27. §

(1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott, főállású közszolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő.

(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Bélapátfalva Város fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel és a települési nemzetiségi önkormányzat testületével.

(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi testvértelepülések, szervezetek együttműködését.

(4) A polgármester összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(5) A polgármester illetményének emelését a Képviselő-testület állapítja meg, az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján.

28. §

A polgármester

a) szükség szerint vezetői megbeszélést tart az időszerű feladatok előkészítése, összehangolása, ellenőrzése érdekében,

b) minden héten kedden 8.00 – 12.00  óra között ügyfélfogadást tart,

c) a vonatkozó szabályok szerint gyakorolja a Képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

16. Alpolgármester

29. §

(1) A Képviselő-testület egy – társadalmi megbízatású - alpolgármestert választ.

(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén történő helyettesítésnél az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(3) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

17. Jegyző, aljegyző

30. §

(1) A jegyző főbb feladatai a Képviselő-testület és a bizottságai működésével kapcsolatban:

    a) koordinálja, ellenőrzi az előterjesztések előkészítését,

    b) figyelemmel kíséri a képviselő-testületi üléseket törvényességi szempontból, szükség esetén kötelessége jelezni a   jogszabálysértést,

   c) gondoskodik a jegyzőkönyv pontos vezetéséről, a döntések érintettek részére történő eljuttatásáról és azok végrehajtásáról.

(2) A jegyző főbb feladatai az önkormányzat hivatalának működésével kapcsolatban:

    a) gyakorolja a jogszabályok által a hatáskörébe utalt jogköröket,

    b) gyakorolja az önkormányzat hivatalának dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jogkört, gondoskodik a továbbképzésükről,

    c) koordinálja és ellenőrzi a hivatal működésével kapcsolatos feladatok elvégzését.

(3) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti, aki a jegyző által meghatározott feladatokat látja el. (4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által megbízott jegyző látja el.

18. A Képviselő-testület hivatala

31. §

(1) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(2) A Képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre Bükkszentmárton és Mónosbél községek Képviselő-testületeivel. A közös hivatal székhelytelepülése: Bélapátfalva.

(3) A Hivatal egységes, de az önkormányzat feladataihoz igazodó –alábbi- szervezeti tagoltsággal működik:

    a) Pénzügyi és vagyongazdálkodási csoport  

    b) Igazgatási csoport

    c) Építésügyi csoport

(4) A Hivatal munkarendje:

     hétfőtől – csütörtökig 7.30 -16.00 óráig,

      pénteken 7.30 – 13.30 óráig tart.

(5)  A Hivatal ügyfélfogadási rendje:

       Bélapátfalva:

       hétfő-kedd-péntek: 7.30 – 11.30 óráig

        szerda-csütörtök: 12.00-16.00 óráig

      Bükkszentmárton:

       csütörtök: 8.00 – 11.30 óráig

      Mónosbél:

       szerda: 8.00 – 11.30 óráig

(6) A Hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az Ügyrendje tartalmazza.

19. Együttműködés a nemzetiségi Önkormányzattal

32. §

(1) A képviselő-testület biztosítja – a költségvetési rendelet keretein belül – Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) részére a működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:

a) Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget ingyenesen biztosítja a Hivatal József Attila utca 19. szám alatti épületében, illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz a IV. Béla út 47. szám alatti Művelődési Ház és Könyvtár tanácstermében. A teremhasználatot minden hónapban előre kell egyeztetnie az elnöknek az intézmény vezetőjével.

b) A képviselő-testület a Hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

c) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző/aljegyző részt vesz.

d) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a jegyző a Hivatal Pénzügyi és vagyongazdálkodási csoportján keresztül biztosítja.

e) A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, sokszorosítás), testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítését és az iratkezelési feladatokat a jegyző a Hivatal Igazgatási csoportján keresztül biztosítja.

20. Helyi népszavazás kezdeményezése

33.§

A Képviselő-testület népszavazást köteles kiírni, ha azt a választópolgárok 20%-a kezdeményezte.

21. Az Önkormányzat társulásai, együttműködése

34. §

Az Önkormányzat társulásainak és azon érdekképviseleti szerveknek a felsorolását, amelyeknek tagja a 3. függelék tartalmazza.

22. Vagyonnyilatkozat

35. §

Az Önkormányzat azon munkaköreit, melyek betöltése vagyonnyilatkozat tételével lehetséges, a 4. melléklet tartalmazza.

23. Az Önkormányzat vagyona, kormányzati funkciók szerinti feladatai

36. §

(1) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzati vagyon Képviselő-testület előtti folyamatos, évenként elszámolásáról a polgármester gondoskodik.

37. §

Az Önkormányzat kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeit az 5. melléklet, alaptevékenységen kívül ellátott feladatait kormányzati funkciók szerint a 6. melléklet tartalmazza. Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

24. Záró rendelkezések

38. §

Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének jelen, 18/2015. (IX. 08.) önkormányzati rendelete a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011.(IV.15.) és az annak módosításáról szóló 17/2011.(VI.28.), 17/2012.(XII.01.), 13/2013. (VIII.12.), 1/2014.(I.31.), 4/2014.(III.12.), 6/2014.(IV.10.), 19/2014.(X.28.), 23/2014. (XI.28.), 1/2015.(I.06.), 3/2015. (I. 27.) és a 11/2015.(V.04.) önkormányzati rendelete, valamint Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 12 /2001. ( IV.23.) rendelete.