1. § (1)² A rendelet hatálya Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra terjed ki, kivéve a Kecskemét, Vályogvető utca 50/A. szám alatti ingatlanra.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlására – a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a közgyűlés, a közgyűlés feladat és hatáskörrel rendelkező bizottsága, valamint a polgármester jogosult.

(3)³ Az önkormányzat tulajdonában álló lakások vonatkozásában bérbeadó a (4)-(5) bekezdésben foglalt szervezet lehet.

(4)⁴ Az önkormányzat a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - közszolgáltatási szerződés alapján a KIK-FOR Ingatlankezelő és Forgalmazó Kft. (a továbbiakban: KIK-FOR Kft.) útján gyakorolja és teljesíti.

(5)⁵ Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság és az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv a feladatai ellátásához biztosított lakást a szolgálati lakásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával adhatja bérbe. A lakásbérleti szerződés tartalmazza, hogy

(6)⁶ Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat szociális helyzet alapján vagy költségelven vagy piaci alapon lehet bérbeadni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A polgármesteri hivatal és a KIK-FOR Kft. az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátása, az egyes kérelmek vagy pályázatok elbírálása céljából személyes adatokat kezel.

(2) Személyes adatot kezelni csak az Ltv. 84. §-ában és az Info tv. 4. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően lehet.

(3) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetők:

(4) Az érintettnek az Info tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatát a kérelemhez vagy a pályázathoz kell mellékelni.

(5) A hatóságok, bíróságok megkeresésére vonatkozó adatszolgáltatásokat a KIK-FOR Kft. teljesíti.

4. § (1)¹¹ Az önkormányzat tulajdonában álló lakások hasznosítására a KIK-FOR Kft. köteles évente javaslatot készíteni és azt a polgármester részére megküldeni. A tárgyévre vonatkozó lakáshasznosítási javaslat elkészítésének és megküldésének határideje a tárgyévet megelőző év október 31. napja.

(2) A lakáshasznosítási javaslat készítésénél figyelembe kell venni, hogy elsősorban a szociális helyzetük alapján rászorulók lakhatását kell biztosítani.

(3)¹² A lakáshasznosítási javaslatban meg kell határozni

(4)¹³ A lakáshasznosítási javaslatot minden év március 1. napjáig a közgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hagyja jóvá.

(5)¹⁴ Az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások hasznosítási formájának kérdésében a közgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.

(6) Üresen álló vagy megüresedő lakás nem lakás céljára csak a lakáshasznosítási javaslat módosítását követően adható bérbe Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 19/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Vagyonrendelet) foglaltak szerint.

(7)¹⁵ A KIK-FOR Kft. köteles a lakáshasznosítási javaslat végrehajtásáról a következő év május 1. napjáig beszámolni. A beszámolót a közgyűlés szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság fogadja el.

5. §¹⁶ (1) A lakásbérleti jogviszony a bérbeadóval írásban megkötött bérleti szerződéssel jön létre az e rendeletben foglaltak szerinti - a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat kivéve - határozott időtartamra.

(2) Lakás bérlője csak magyar állampolgár vagy olyan személy lehet, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben foglaltak alapján állandó tartózkodásra jogosult.

5/A. § (1) Az önkormányzat együttműködési megállapodást köthet költségelven vagy piaci alapon hasznosított lakásokra kecskeméti székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkáltatóval, az azzal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló munkavállalóinak elhelyezése érdekében, ha a munkáltató készfizető kezességet vállal az általa javasolt bérlő bérleti díj, különszolgáltatások díja és közüzemi díjtartozása megfizetésére, valamint vállalja az üresen állás költségeinek a megfizetését. Amennyiben jogszabály kizárja azt, hogy a munkáltató készfizető kezességet vállaljon, az együttműködési megállapodás a készfizető kezességvállalás mellőzésével is megköthető, de a munkáltatónak ebben az esetben is vállalnia kell az üresen állás költségeinek megfizetését.

(2) Az önkormányzat együttműködési megállapodást köthet költségelven vagy piaci alapon hasznosított lakásokra olyan gyermekvédelmi feladatot ellátó szervezettel, amely programjaival az átmeneti vagy tartós nevelésben részesült, vagy utógondozotti ellátásban részesülő, vagy az utógondozói ellátást követően a gyermekvédelmi feladatot ellátó szervezet egyéb programjában részt vevő személyek társadalomba történő integrálódását segítik elő, az ezen programokban részt vevő 35 év alatti személyek elhelyezése érdekében, ha a szervezet készfizető kezességet vállal az általa javasolt bérlő bérleti díj, különszolgáltatások díja és közüzemi díjtartozása megfizetésére, valamint vállalja az üresen állás költségeinek a megfizetését.

(3) Az önkormányzat együttműködési megállapodást köthet költségelven vagy piaci alapon hasznosított lakásokra Kecskeméten a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzést nyújtó intézménnyel, az azzal hallgatói jogviszonyban álló személyek elhelyezése érdekében, ha az intézmény készfizető kezességet vállal az általa javasolt bérlő bérleti díj, különszolgáltatások díja és közüzemi díjtartozása megfizetésére, valamint vállalja az üresen állás költségeinek a megfizetését.

(4) Az együttműködési megállapodásban megjelölt lakásra vonatkozóan a bérbeadó az együttműködési megállapodást kötött munkáltató által javasolt személlyel és időtartamra köt bérleti szerződést, amely során a 25. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(5) Az Ltv. 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a KIK-FOR Kft., a bérlőkijelölési jog jogosultja és a bérlő megállapodhatnak arról, hogy a bérlőkijelölési jog jogosultja költségére elvégzett felújítási munkák díja betudható a bérleti díjba.

6. § (1) Ahol az Ltv. a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében az Ltv. és e rendelet keretei között a bérbeadó szabadon állapítja meg.

(1a)¹⁸ A bérbeadás feltétele, hogy a bérlő köteles a lakásbérleti szerződés hatálya alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2)¹⁹ A bérleti szerződés – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem köthető meg újból, ha az erre irányuló kérelem benyújtásakor bérleti díj, közüzemi díj vagy külön szolgáltatási díj tekintetében vagy ezekből együttesen számítva a bérlő 100.000,- Ft összeget meghaladó tartozással rendelkezik.

(3)²⁰ A közgyűlés szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága felmentést adhat a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól, ha

(4) Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot

(5)²¹ Az Ltv. 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a költségelven vagy piaci alapon bérbeadott lakások esetén a KIK-FOR Kft. és a bérlő megállapodhatnak arról, hogy a bérlő által számviteli bizonylattal igazolt és a KIK-FOR Kft. által elfogadott vagy költségére elvégzett felújítási munkák díja betudható a bérleti díjba, legfeljebb a bérleti időszak alatt megfizetendő bérleti díj 50 %-áig.

6/A. §²² (1) A bérleti szerződés megkötésekor - kivéve szociális alapon történő bérbeadás esetén - a bérbeadás feltételeként 3 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki a bérbeadó óvadékként, amelynek összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók költségelvű és piaci alapon történő bérbeadási jogcímek esetén olyan bérlővel való szerződéskötés során, aki önkormányzati fenntartású költségvetési szervvel, valamint kizárólagos vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.

(3) Az óvadékot egy összegben kell megfizetni a bérleti szerződés megkötéséig.

(4)²³ A bérleti jogviszony megszűnése esetén az óvadékból visszajáró összeget a lakás visszavételi jegyzőkönyv felek által történő aláírásától számított 30 napon belül a KIK-FOR Kft. visszafizeti.

(5) Az adott évben hatályos lakbér alapján számított óvadék teljes összegének a bérleti jogviszony fennállása és annak újbóli megkötése alatt rendelkezésre kell állnia, melyet a bérlőnek a lakbér emelésének hatálybalépését követő 30 napon belül meg kell fizetnie a KIK-FOR Kft. részére.

7. § (1)²⁴ A bérlő a bérleti díjat havonta előre a tárgyhónap 15. napjáig köteles a bérbeadónak megfizetni. A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a közüzemi díjakat és a különszolgáltatások díját is megfizetni. A bérlő köteles továbbá a szerződés fordulónapját megelőző hónap 15. napjáig igazolni a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyenlegét.

(2)²⁵ Nem adható hozzájárulás a lakás albérletbe adásához, ha

(3)²⁶ A bérlőnek a lakásbérleti szerződése újbóli megkötésére irányuló kérelméhez csatolnia kell valamennyi közműszolgáltató igazolását a közüzemi díjjal kapcsolatos egyenlegről.

8. § A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől – a 9. §-ban meghatározott kivétellel – a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

9. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználótól a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig az Ltv. 20. § (2) bekezdése szerint emelt használati díj követelhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt emelt használati díj mértéke – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, 7-10 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszerese, a 11. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.

10. § Azzal a személlyel, aki korábban a lakás bérlője vagy vele jogszerűen együtt lakó volt, de jelenleg már jogcím nélkül használ önkormányzati tulajdonú lakást – kérelem alapján, a bérlő személyének kiválasztására irányuló, e rendeletben meghatározott külön eljárás nélkül –, bérleti szerződés abban az esetben köthető, ha a lakás fenntartásának költségeit szerződésszerűen fizette vagy tartozásait időközben rendezte, a lakást rendben tartotta, életvitelszerűen lakta és mást jogellenesen nem fogadott be.

11. § (1) Bérlőtársi szerződés az Ltv. 4. § (4) bekezdésén túl csak az e szakaszban meghatározott esetekben köthető.

(2) A bérlő és a vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérbeadó bérlőtársi szerződést akkor köt, ha a kérelmezők együtt lakását egészségügyi, jövedelmi vagy egyéb lakhatást befolyásoló személyi körülmény indokolttá teszi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együtt lakó szülő beköltözhető lakással rendelkezik.

(4) A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel az e rendeletben foglaltak szerint a bérbeadás feltételeinek.

(5)²⁷ Bérlőkijelölési joggal érintett lakás esetén a bérlő és a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személy közös kérelme alapján a bérlőtársi szerződés akkor köthető meg, ha ahhoz a bérlőkijelölési jog jogosultja hozzájárult.

(6) Művésztelepi villára vonatkozóan bérlőtársi szerződés nem köthető.

12. § (1) A megüresedett társbérleti lakrész a másik társbérlő részére – annak kérésére – csak akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakás-alapterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a lakásban visszamaradó társbérlő lakásbérleti szerződését a bérbeadó felmondja cserelakás biztosítása mellett. A cserelakás megfelelőségénél a társbérlet során kizárólagos bérleményként használt társbérleti lakrész szobaszáma vehető figyelembe.

13. § (1) A bérlő, bérlőtárs és a társbérlő kérelmére az Ltv. 21. § (2)-(4) bekezdésében, valamint az Ltv. 88/A. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott személyek kivételével más személy befogadásához történő hozzájárulás megadásáról a bérbeadó dönt.

(1a)²⁸ A bérbeadó nem adhat hozzájárulást olyan személy befogadásához

(1b)²⁹ Szociális alapon bérbe vett lakásba az (1a) bekezdésben meghatározott személyek körén kívül nem adható hozzájárulás olyan személy befogadásához

(1c)³⁰ E szakasz alkalmazásában jövedelemnek a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak minősülnek, azzal, hogy a Szoc. tv.-ben meghatározottakon túl a jövedelmet csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmező vagy a vele jogszerűen együtt lakó személy által orvosi rendelvényre, rendszeresen használt gyógyszerek költségét, valamint végrehajtási eljárás keretében elrendelt letiltás, bírósági vagy hatósági döntésen alapuló, valamint egyéb lakóingatlannal kapcsolatos hitelviszonyból eredő és igazoltan teljesített rendszeres fizetési kötelezettség összegét.

(1d)³¹ A nyugdíjasok házában lévő lakásba a bérlő azon egyenesági rokona fogadható be, akivel szemben az (1b) bekezdésben foglalt kizáró okok nem állnak fenn.

(2) A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően az (1) bekezdés alapján befogadott személyek a lakásból elhelyezési igény nélkül kötelesek kiköltözni.

14. § Az alkotócsoport képviselője a művésztelepi villába más személyt nem fogadhat be.

15. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utalásakor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadását ajánlhatja fel.

16. § (1) A bérleti szerződés Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján történő megszüntetése esetén az alábbi feltételekkel kerülhet sor másik lakás bérbeadására:

(2) A másik – kisebb forgalmi értékű – önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása mellett fizethető pénzbeli térítés összege a két lakás beköltözhető forgalmi értéke különbözetének 50 százalékáig, a másik önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása helyett fizethető pénzbeli térítés összege a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 százalékáig terjedhet.

(3) A pénzbeli térítés fizetésére vonatkozóan – a (2) és (6) bekezdésben meghatározott kereteken belül – a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) A (2) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a bérbeadó a bérlőnek a bérleti szerződés felmondására tekintettel az Ltv. 27. § (1) bekezdése alapján cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet.

(5) Ha a határozott időre szóló bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a lakás lebontása, szanálása vagy vegyes tulajdonú társasházban lévő lakás harmadik személy részére történő értékesítése miatt, a vegyes tulajdon csökkentésének érdekében szüntetik meg, a bérbeadó elhelyezési kötelezettségét cserelakás felajánlása helyett a (2) bekezdés szerinti pénzbeli térítés biztosításával is megválthatja.

(6) A lakásbérlet (1) és (4)-(5) bekezdés szerinti megszüntetésekor fizetendő pénzbeli térítésről a közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.

(7)³³ A költségelven és piaci alapon meghatározott lakbérű lakások bérleti jogának közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg.

17. §³⁴ (1) A lakások szociális alapon történő igénylésének feltétele, hogy az igénylő a KIK-FOR Kft. által az Ltv. 84. § (1) bekezdése szerinti lakásigénylési névjegyzékbe felvételt nyerjen.

(2) A lakások bérbevételére vonatkozó igényeket az arra rendszeresített formanyomtatványon folyamatosan lehet benyújtani a KIK-FOR Kft-nél.

(3) A lakásigénylési névjegyzékbe vétel az igénylés benyújtása évének december 31. napjáig tartó határozott időre szól. A lakásigénylési névjegyzékbe vétel egymást követő több alkalommal, ismételten is kérhető. A (4) bekezdést az ismételten benyújtott igények esetén is alkalmazni kell. Amennyiben az igénylő ismételt kérelmet nem nyújt be, úgy őt a lakásigénylési névjegyzékből a nyilvántartásba vételt követő év január 1. napjára szóló időponttal törölni kell.

(4) Nem vehető fel a lakásigénylési névjegyzékbe az a személy, aki

(5) A szerződéskötést megelőzően az igénylő szociális helyzetére, jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint családi és lakáskörülményeire vonatkozó környezettanulmányt kell készíteni.

(6) A lakásigénylési névjegyzékbe vételről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(7) Törölni kell a lakásigénylési névjegyzékből, valamint elveszíti a lakás bérlésére való jogosultságát az, aki a (12) bekezdés alapján került bérlőként kiválasztásra, azonban a lakás bérbeadására vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül a bérbeadóval nem köt lakásbérleti szerződést.

(8) Törölni kell a lakásigénylési névjegyzékből, valamint a törlést követő három évig nem vehető fel a lakásigénylési névjegyzékbe az a személy, aki a bérbeadás feltételének, vagy a kizáró ok hiányának igazolásával összefüggésben valótlan adat, azt alátámasztó hamis vagy hamisított dokumentum vagy nyilatkozat szolgáltatásával, vagy az adatokban történt változások elhallgatásával a bérbeadót megtévesztette.

(9) A lakásigénylési névjegyzékből a (8) bekezdés alapján való törlésről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(10) Az igénylő a nyilvántartásba vett adatainak megváltozását a változástól számított 30 napon belül köteles bejelenteni.

(11) Szociális alapon lakást bérbeadni – a szerződés újbóli megkötése esetét kivéve – csak olyan személy részére lehet, aki a lakásigénylési névjegyzékben szerepel.

(12) A lakásbérleti szerződést – a (13)–(14) bekezdésben foglaltak kivételével – azzal az igénylővel kell megkötni, aki a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek és a szociális rászorultság mértékének részletes vizsgálati szempontrendszere (a továbbiakban: szempontrendszer) alapján a lakásigénylési névjegyzékben – az adott lakásra vonatkozóan – a legtöbb ponttal rendelkezik. Azonos pontszámmal rendelkező személyek közül az jogosult a lakásbérleti szerződést megkötni, akinél az egy főre eső nettó jövedelem alacsonyabb. A bérlőként történő kiválasztásról az igénylőt írásban kell értesíteni.

(13)³⁵ A közgyűlés szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága felmentést adhat a (12) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól, ha azt tartós egészségromlás, rokkantság indokolja.

(14) Nem kell alkalmazni a (12) bekezdésben foglaltakat cserelakás biztosítása, az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján terhelő elhelyezési kötelezettség teljesítése esetén, valamint a 10. §-ában és a 22. § (7) bekezdésében meghatározott esetben.

(15) Amennyiben a cserelakás biztosítását a személyes körülmények változása – azaz a bérlővel jogszerűen együtt költöző személyek számának változása, tartós egészségromlás, rokkantság vagy 3 hónapot meghaladó jövedelem-csökkenés – indokolja, úgy a bérlővel a korábban megkötött bérleti szerződés időtartamához igazodó szerződés köthető.

(16)³⁶ A szempontrendszert – beleértve a szociális rászorultság mértékének vizsgálata során alkalmazandó súlyszámokat és az igényléshez szükséges adatlapot is – a közgyűlés szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hagyja jóvá a (17)-(18) bekezdés és a 18–20. §-ban foglalt feltételek keretei között.

(17) A szempontrendszerben a jövedelmi és vagyoni viszonyokon túlmenően a szociális rászorultság körében értékelni kell azt is, ha az igénylő:

(18) Fokozottan rászorulónak kell tekinteni az igénylőt és a szociális rászorultság mértékének vizsgálata szempontjából – magasabb súlyszámok biztosításával – előnyben kell részesíteni, ha:

18. § (1)³⁷ Lakás szociális alapon történő bérbe vételére az az 5. § (2) bekezdésében meghatározott személy jogosult, aki közvetlenül a kérelme benyújtását megelőzően legalább 3 éve kecskeméti bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, valamint akinek vagy a vele jogszerűen együtt költöző személynek a tulajdonában, haszonélvezetében nincs

(2)³⁸ Az (1) bekezdésben foglaltakon túl további feltétel az is, hogy a kérelmező vagy a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelem a kérelem benyújtásának időpontjában a mindenkori szociális vetítési alap

(3) E szakasz alkalmazásában jövedelemnek a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak minősülnek, azzal, hogy a törvényben meghatározottakon túl a jövedelmet csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmező vagy vele jogszerűen együtt költöző személy által orvosi rendelvényre, rendszeresen használt gyógyszerek költségét, valamint végrehajtási eljárás keretében elrendelt letiltás, bírósági vagy hatósági döntésen alapuló, valamint egyéb lakóingatlannal kapcsolatos hitelviszonyból eredő és igazoltan teljesített rendszeres fizetési kötelezettség összegét.

19. §⁴² Nem lehet bérlő az a személy, aki a 18. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, azonban a saját vagy a vele jogszerűen együtt költöző személynek a tulajdonában 1.500.000,- Ft-ot meghaladó értékű pénzeszköz, értékpapír vagy vagyontárgy van.

20. § (1) A bérbe adható lakás nagysága – az együtt költözők számától függően – a következő:

(2) A bérbe adható lakás méretének megállapításánál az önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadását igénylő és a vele jogszerűen együtt költözők vehetők figyelembe, akik a bérleti szerződés megkötését megelőzően már legalább 6 hónappal az igénylővel egy háztartásban laktak.

20/A. §⁴³ (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő, szociális helyzet alapján bérbeadott ingatlan bérleti díjához a polgármester támogatást állapít meg annak a kérelmezőnek

(2) A támogatásra ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultság állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(3) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 1 évre kell megállapítani.

(4) A támogatás összege havi 5.000 Ft.

(5) A megállapított támogatást a polgármesteri hivatal havonta történő utalással a KIK-FOR Kft. számára a bérlő nevének megjelölésével teljesíti.

(6) Nem jogosult támogatásra az, aki a szociális támogatásokról szóló 3/2015. (II.19.) önkormányzati rendeletben szabályozott, lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez önkormányzati települési támogatásban részesül.

20/B. §⁴⁴ (1) A 20/A. § szerinti támogatás iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás

(4) A támogatás jogosultja a polgármesteri hivatalnak 8 napon belül köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra vonatkozó jogosultságát, vagy a támogatás mértékét befolyásolja, így különösen

(5) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a bérlő

(6) A támogatás jogtalan igénybevétele esetén a felvett összeget egyösszegben vissza kell téríteni.

(7) A polgármester az (5) bekezdésben foglaltak esetén a lakbér támogatás visszafizetésére, méltányossági okok fennállása esetén kérelemre, legfeljebb 6 havi részletfizetést engedélyezhet.

21. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződés – a nyugdíjasok házában lévő lakás kivételével – legfeljebb egy éves határozott időtartamra köthető.

(1a)⁴⁶ A bérbeadás időtartama a KIK-FOR Kft.-nél korábban lakásbérleti jogviszonnyal nem rendelkező bérlők esetén az első alkalommal maximum 3 hónap, mely kizárólag szerződéses, rendeltetésszerű használat esetén köthető meg újból.

(2)⁴⁷ A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejártát megelőzően – a bérlő kérelme alapján – a KIK-FOR Kft. megvizsgálja a bérlő vagyoni és jövedelmi viszonyainak a 18–19. §-ában foglaltaknak való megfelelését.

(3)⁴⁸ Ha a bérlő megfelel a 18–19. §-ában foglalt feltételeknek, úgy a lakásbérleti szerződés újabb, legfeljebb 1 éves határozott időtartamra több alkalommal is újból megköthető.

(4)⁴⁹ Ha a bérlő már nem felel meg a 18–19. §-ában foglalt feltételeknek, úgy a lakásbérleti szerződésének újbóli megkötésére költségelven megállapított lakbér alkalmazásával, a lakáshasznosítási javaslat módosítása nélkül kerülhet sor. Ha a bérlő nem vállalja a költségelven megállapított lakbér fizetését, úgy a lakásbérleti szerződés megszűnik és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a lakás elhagyására köteles.

(5)⁵⁰ Bérleti szerződés újbóli megkötése esetén a 18. § (2) bekezdésében megállapított minimális jövedelemhatároknak történő megfelelést nem kell vizsgálni.

22. § (1) A nyugdíjasok háza a nyugdíjasok, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgáló több lakóegységet magában foglaló, az életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelő gondozást nyújtó olyan lakóépület, amelyben

(2) A nyugdíjasok házában lévő lakás bérbeadására vonatkozóan a 17. §-21. § rendelkezéseit az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A nyugdíjasok házában lévő lakás bérlője egyedülálló személy vagy házaspár lehet. Két egyedülálló személy is lehet bérlő, ha ezt közösen kérik.

(4) Bérlő az a 18. §–19. §-ban foglalt egyéb feltételeknek megfelelő személy lehet, aki:

(5) Bérlő nem lehet olyan személy, aki önmaga ellátására nem képes.

(6) A nyugdíjasok házában lévő lakást a bérlő abban az esetben cserélheti el, ha a cserepartner az e szakaszban meghatározott feltételeknek megfelel.

(7) A nyugdíjasok házában történő elhelyezésre vonatkozó kérelem elbírálásakor nem kell alkalmazni a 17. § (11) bekezdését az egyéb feltételeknek megfelelő olyan személy esetén, aki saját tulajdonú lakással rendelkezik és a nyugdíjasházi lakás bérleti jogáért e lakás tulajdonjogát az önkormányzat részére tehermentesen és ingyenesen átruházza.

22/A. § (1) Azonnali megoldást igénylő, az életet, testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetben, amennyiben a kérelmező lakhatásának megoldása szükséges, a polgármester döntése alapján - a lakáshasznosítási javaslat módosítása nélkül - a KIK-FOR Kft. átmeneti elhelyezést biztosíthat önkormányzati tulajdonú lakásban.

(2)⁵² A krízis miatti elhelyezés időtartama az életet, testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzet fennállásának időtartama, azonban legfeljebb egy éves határozott idő lehet, amely az (1) bekezdésben meghatározott élethelyzetre tekintettel a polgármester döntése alapján, újabb legfeljebb 1 évre, többször meghosszabbítható. Az elhelyezés első 30 napjára az elhelyezettet lakbérfizetési kötelezettség nem terheli.

(3)⁵³ Az elhelyezés 30. napját követően az elhelyezett szociális lakbért fizet, jövedelmi viszonyától függetlenül. Az elhelyezés meghosszabbítása esetén a bérlő vagyoni, jövedelmi viszonyaitól függően szociális vagy költségelvű lakbért köteles fizetni.

23. § (1) A lakás bérbeadásának részletes feltételeit e fejezetnek az egyes lakástípusokra vonatkozó különös rendelkezései tartalmazzák.

(2)⁵⁴ A lakásbérleti szerződés kérelemre egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 1 évre újból megköthető.

(3)⁵⁵ Ha a bérlő és a vele jogszerűen együtt lakók együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a 18. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott felső értékhatárt, úgy a lakásbérleti szerződés újbóli megkötésére szociális alapon megállapított lakbér alkalmazásával, a lakáshasznosítási javaslat módosítása nélkül kerülhet sor.

(4) A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a bérlő a bérleményt elhelyezési igény nélkül köteles kiüríteni.

25. § (1)⁵⁸ A bérbeadó a szolgálati lakást

(2)⁶²

(3)⁶³ A bérleti szerződés határozott időre valamely feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 1 évre köthető meg.

(3a)⁶⁴ A (3) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés i) pontjában foglalt szervezettel a bérleti szerződés legfeljebb határozott, 5 év időtartamra köthető meg.

(3b)⁶⁵ E szakasz alkalmazásában:

(4)⁶⁶

(5)⁶⁷

(6)⁶⁸

27. §⁷¹ (1) Amennyiben a bérlő a közüzemi- vagy külön szolgáltatások tekintetében kéthavi díjhátralékot halmoz fel, úgy a lakásbérleti szerződés akként módosul, hogy a díjhátralék az előzetesen befizetett összegből kerül rendezésre, és a felhasznált összeggel arányosan a lakásbérleti szerződés időtartama csökken.

(2) Bérleti díj emelés csak az egyösszegű befizetéssel érintett – az (1) bekezdésben foglaltak esetén a felhasznált összeggel arányosan csökkentett – időszak leteltét követően érvényesíthető.

(3) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján a lakásbérleti szerződés egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 1 évre újra köthető azzal, hogy a 23. § (3) bekezdése nem alkalmazható, ha az önkormányzat által vállalt kötelezettségre tekintettel a lakást költségelven kell bérbe adni.

27/A. § (1) Amennyiben a bérbeadó a szobabérlők házában lévő lakóegységet korábban olyan személy részére adta bérbe, aki kecskeméti székhelyű vagy telephelyű munkáltatóval létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, azonban a bérleti jogviszonya az érdekkörén kívüli okból, 2023. július 1. napját követően szűnt meg, a bérleti szerződés a szolgálati lakásokra vonatkozó szabályok szerint határozott időre, de legfeljebb 1 évre újra köthető.

(2) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján a lakásbérleti szerződés egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 1 évre újra köthető.

(3) A lakásbérleti szerződés akkor köthető újra, ha a kérelmező kecskeméti székhelyű vagy telephelyű munkáltatóval létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonya fennáll és a kérelmező és a vele jogszerűen együtt költözők rendelkeznek olyan nagyságú rendszeres jövedelemmel, mely a bérelt lakás és a megélhetés együttes költségeire fedezetül szolgál.

28. § (1)⁷⁴ Művésztelepi villa és műteremlakások (a továbbiakban együtt: művésztelepi villa) – nyilvános pályázat alapján – csak annak a nagykorú alkotóművésznek vagy működő alkotócsoportnak adható bérbe, aki vagy amely az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel és alkotóművészeti tevékenységét hivatásszerűen gyakorolja.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) Az az alkotóművész vagy alkotócsoport, aki vagy amely valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával vagy más módon a bérbeadót szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell és 5 évig a pályázati eljárásban nem vehet részt.

(4) Valamennyi pályázónak a pályázatával egyidejűleg egy általa – alkotócsoport esetén közösen – készített képzőművészeti alkotást kell pályamunkaként benyújtania.

(5) A pályamunkákat háromtagú bírálóbizottság véleményezi. A bírálóbizottság tagjait és ugyanilyen számban póttagot a közgyűlés kulturális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága jelöli ki.

(6) A bérbeadó a bírálóbizottság által az érvényes pályázatot benyújtók közül arra érdemesnek ítélt alkotóművésszel, alkotócsoport esetén a meghatalmazott képviselővel köt bérleti szerződést 1 év határozott időtartamra.

(7)⁷⁷ A bérleti szerződésben meghatározott idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, a bírálóbizottság támogató véleménye esetén a bérleti szerződés egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 1 évre újból megköthető.

28/A. § (1) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadására pályázatot kell kiírni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásra érvényesen pályázhat az az 5. § (2) bekezdésében meghatározott személy,

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy

(4) A pályázat nyertesével a KIK-FOR Kft. az egyösszegű befizetésnek megfelelő időtartamú bérleti szerződést köt.

(5) Amennyiben a bérlő a közüzemi- vagy külön szolgáltatások tekintetében kéthavi díjhátralékot halmoz fel, úgy a lakásbérleti szerződés akként módosul, hogy a díjhátralék az előzetesen befizetett összegből kerül rendezésre, és a felhasznált összeggel arányosan a lakásbérleti szerződés időtartama csökken.

(6) Bérleti díj emelés csak az egyösszegű befizetéssel érintett – az (5) bekezdésben foglaltak esetén a felhasznált összeggel arányosan csökkentett – időszak leteltét követően érvényesíthető.

(7) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján a lakásbérleti szerződés egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 1 év időtartamra köthető meg újból.

28/B. § (1) Közérdekű feladat megoldására a polgármester ajánlásával rendelkező személy részére lehet elhelyezést biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra egyidőben összesen 6 lakás használható fel, amelyeknek szerepelnie kell a lakáshasznosítási javaslatban.

(3) Az (1) bekezdés alapján lakásbérleti szerződés 3 év meghatározott időre köthető, amely a polgármester ajánlásával 3 éves időtartamra, több alkalommal újból megköthető.

28/C. § (1) Törvényben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatkörben foglalkoztatott fiatal munkavállalók részére önkormányzati lakás bérbeadására külön pályázatot lehet kiírni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra egyidőben összesen legfeljebb 15 lakás használható fel, amelyeknek szerepelnie kell a lakáshasznosítási javaslatban.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásra érvényesen az a 35 év alatti nagykorú személy pályázhat

(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy

(5) Az (1) bekezdés alapján lakásbérleti szerződés 3 év meghatározott időre köthető, majd 1 éves időtartamra, több alkalommal újból megköthető.

29. § (1) Lakás értékesítése esetén az elidegenítés bonyolítása a KIK-FOR Kft. feladata az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint.

(2) A vételár a jóváhagyást követően közölhető a vevővel.

(3)⁸⁴ Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás megvásárlásához önkormányzati támogatás nem adható.

(4) Az értékesítés előfeltétele, hogy a lakást a lakáshasznosítási javaslat melléklete értékesítésre kijelöltként tartalmazza.

(5)⁸⁵ Elsősorban az a lakás jelölhető ki elidegenítésre, amely rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban van.

(6) Nem jelölhető ki elidegenítésre:

(7)⁸⁸ A közgyűlés szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága minden évben a lakáshasznosítási javaslat mellékletében meghatározza azon lakások körét, melyek fenntartása az önkormányzat részéről gazdaságtalan. Az így kijelölt lakást a bérlőnek vételre fel kell ajánlani.

(8) Önkormányzati tulajdonú lakásnak az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási jogosult részére történő, vagy a (7) bekezdés szerinti értékesítéséről a közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.

30. § (1) Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosult a lakás megvételére vonatkozó kérelmét a KIK-FOR Kft-hez nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogosult személyére, az elővásárlási jogosultságát megalapozó jogcímre, valamint a megvásárolni kívánt lakásra vonatkozó adatokat. A kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy köztartozásokkal nem rendelkezik, és bérleti vagy különszolgáltatási díj hátraléka nem áll fenn.

(2) A KIK-FOR Kft. a vételi kérelemhez mellékeli az arra vonatkozó írásbeli véleményét, a bérleti szerződés másolatát, valamint a bérleti és a különszolgáltatások díjának megfizetéséről szóló igazolásokat.

31. § (1) A lakáshasznosítási javaslatban értékesítésre kijelölt, a 29. § (8) bekezdés alkalmazása körébe nem tartozó lakás elidegenítése esetén a Vagyonrendelet szabályait kell alkalmazni.

(2)⁸⁹

32. § (1)⁹⁰ Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén a lakás vételára – a 29. § (7) bekezdésében meghatározott lakás kivételével – a beköltözhető forgalmi érték 85 százaléka.

(2)⁹¹ A 29. § (7) bekezdésében meghatározott lakás esetén a vételár a beköltözhető forgalmi érték 25 százaléka.

(3) A lakás forgalmi értéke meghatározásánál a KIK-FOR Kft. által megbízott ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése az irányadó, és a vételárat a vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hagyja jóvá.

(4) Az adásvételi szerződést a KIK-FOR Kft. készíti elő és kezdeményezi a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.

33. § (1) Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal rendelkező vevő a vételár 20 százalékát az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben köteles megfizetni.

(2) A vevőt kérelmére a vételárhátralékra 15 évi egyenlő részletben történő részletfizetési kedvezmény illeti meg, amelyre évente a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti mindenkori törvényes ügyleti kamatot köteles fizetni.

(3) A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé és a tárgyhónap végéig késedelmi kamatmentesen teljesíthetők. A határidőre be nem fizetett törlesztő részlet után a Ptk. szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamat jár.

(4) A vevő vagy annak örököse kérelmére a polgármester a részletfizetésre – kamatfizetési kötelezettség előírása nélkül – legfeljebb 1 éves halasztást adhat, ha:

(5)⁹² Ha az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal rendelkező vevő az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár 80 százalékát egy összegben megfizeti és az így megszerzett lakást 10 éven belül nem idegeníti el a vételárhátralék megfizetése alól mentesül (a továbbiakban: árengedmény).

(6) Ha az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal rendelkező vevő a (2) bekezdésben meghatározottnál rövidebb törlesztési időt vállal a vételárhátralék megfizetésére, úgy a vételárhátralékból a (2) bekezdés szerinti és a vállalt időtartam hónapra átszámított különbsége és a vételár 360-ad része szorzatának megfelelő összegű engedmény illeti meg, ha az így megvásárolt lakást a törlesztés időtartama alatt, de legalább 10 éven belül nem idegeníti el (a továbbiakban: vételárhátralék engedmény).

(7) A 29. § (7) bekezdésében meghatározott lakást a vételár egyösszegű megfizetése esetén lehet értékesíteni.

34. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakás elidegenítése esetén az elővásárlási jog jogosultjával közölni kell a lakás megvásárlására harmadik személy által tett vételi ajánlat teljes tartalmát, így különösen a lakás vételárának mértékét, továbbá a vételi ajánlatot tevő azonosítására alkalmas adatokat.

(2) Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételétől számított 60 nap.

35. § (1)⁹³ A 33. § (5)-(6) bekezdése szerinti árengedményre vagy vételárhátralék engedményre jogosult kérésére a lakás elidegenítéséhez a polgármester – a (2) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a 33. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott időtartam lejártáig a hátralék egyidejű kiegyenlítése esetén járul hozzá.

(2) A polgármester a vételárhátralékkal terhelt lakás elidegenítéséhez a vételárhátralék megfizetésének előírása nélkül akkor járul hozzá, ha az újonnan megszerzett ingatlan:

(3) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulás csak egy ízben és kizárólag akkor adható meg, ha az újonnan megszerzett lakáson a (4) bekezdésben foglalt pénzintézeti hitel, vagy munkáltatói kölcsöntartozáson túl egyéb teher az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.

(4) A lakás megterheléséhez a polgármester a lakás korszerűsítésére, felújítására nyújtott pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsöntartozás fedezetéül járul hozzá.

(5) A polgármester a vételárhátralékkal terhelt lakás elidegenítéséhez a vételárhátralék megfizetésének előírása nélkül járul hozzá, ha

(6) Az (1)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 33. § (2) bekezdése szerinti részletfizetési kedvezményben részesült vevő esetén is, amennyiben az általa megvásárolt ingatlant a vételár kiegyenlítését megelőzően kívánja értékesíteni.

36. § (1)⁹⁶ A külön számlán kezelt lakásalap bevételei elsődlegesen meglévő önkormányzati lakás felújítására használhatóak fel.

(2)⁹⁷

37. § (1) E rendelet hatálybalépésekor jogszabály vagy szerződés alapján fennálló bérlőkiválasztási jog gyakorlására vonatkozóan a 2015. október 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a bérleti díjat e rendelet 25. § (1) bekezdés a)-h) pontja szerinti személy által fizetendő – négyzetméterre vetített – bérleti díj mértéke figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Jelen rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de a rendelet hatályba lépéséig el nem bírált kérelmeket e rendelet szerint kell elbírálni.

(3) E rendelet hatálybalépésekor a fiatal házasok otthonában lévő lakásra vonatkozóan fennálló lakásbérleti szerződés a szerződésben megjelölt időpontig változatlan feltételekkel fennmarad, azzal, hogy annak meghosszabbítására a szobabérlők házára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A 21. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését követően cserelakás biztosítása, lakáscsere, bérleti jog folytatása vagy tartási szerződés kötése esetén.

(5) A lakásigénylési névjegyzéket első alkalommal 2015. november 1. napjától 2016. december 31. napjáig kell felvenni.

(6)⁹⁸

37/A. §⁹⁹ (1) E rendeletnek a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások hasznosításával összefüggő önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 12/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) hatálybalépésekor az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbéréről szóló 12/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 25-28. sorában meghatározott lakásokra vonatkozó, már fennálló bérleti jogviszonyra a bérlő birtokba lépésének idején hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni mindaddig, amíg a lakást a bérlő vissza nem adja a KIK-FOR Kft. birtokába.

(2) E rendeletnek a Mód. rendelet hatálybalépésekor a kecskeméti székhelyű vagy telephelyű munkáltatóval létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján benyújtott szobabérleti jogviszony megkötése iránti kérelemre a benyújtáskor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. § (1) Ez a rendelet 2015. november 1. napján lép hatályba.

(2)¹⁰¹