Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2016. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 10. 26Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2016. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról
Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2016.(IX.15.) önkormányzati rendelet 1. mellékletben meghatározott feladatkörében eljáró Pénzügyi Bizottság és a Szociális Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat neve, székhelye
1. §2 (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tengelic Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 7054. Tengelic Rákóczi u. 11.
(3) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(4) A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye: Tengelici Polgármesteri Hivatal, 7054. Tengelic Rákóczi u. 11.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.tengelic.hu.
(6) Az önkormányzat jogi személy.
2. Az önkormányzat jelképei
2. §3 (1) Tengelic Község címere: Hagyományos alakú négyelt címerpajzs sárga és zöld mezőkre osztva, vékony fekete szegéllyel. Szimbolikája: a sárga- a homokos altalaj, a zöld - a szorgalommal megváltoztatott felszín - a vetések, erdők, mezők, rétek. A címerképek mind a négy mezőben lebegnek. A jobb felső sárga mezőben egy tarka tollú „Daloló tengelic madárka”, a bal felső zöld mezőben egy 12 szirmú sárga „Napraforgó” barna magtányérral, a jobb alsó zöld mezőben egy fehér „Ökörfej” és a bal alsó sárga mezőben egy zöld keretbe foglalt „Millecentenáriumi emlékmű” fehér haranggal és alatta 4 fehér sírkereszttel.
(2) Tengelic Község zászlója: Kétoldalas, fekvő téglalap alakú 3:2 arányú fehér textil, közepén a község színes címerével, körben arany színű zsinorszegéllyel.
(3) A címer és zászló használatának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.
Feladat és hatáskörök
3. Az önkormányzat feladatai, az önkormányzat intézményei,
3. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott közszolgáltatások biztosítása.
(2) Az önkormányzat –saját felelősségére- vállalkozási tevékenységet folytathat, ennek megfelelően:
a) közvetlenül vehet részt vállalkozásokban,
b) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) segíti a vállalkozókat.
(3) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, valamint (költség-haszon) elemzést végeztet.
(4) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.
(6) Az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szerv:
a) Tengelici Polgármesteri Hivatal,
b)4 Tengelici Mézeskalács Óvoda és Mini Bölcsőde.
(7) Az Önkormányzat tulajdonosi jogkörében alapított gazdasági társasága: Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft.
4. § (1) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.
(2) A hatáskör gyakorlásának átruházását indítványozhatja a polgármester, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról a képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek, és szervek kezdeményezésére dönt.
(4) A polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) Dönt átmenetileg szabad rendelkezésű pénzeszköz betétként történő elhelyezésről.
b) Dönt 10 millió Ft-ig az önkormányzat likviditási gondjainak elhárítását szolgáló gazdálkodási hitel felvételéről.
c) Tanyagondnoki ellátási ügyben eljárás.
d) Köztemetés elrendelése, a köztemetés költségeire vonatkozó megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben történő mentesítés.
e) Dönt államháztartáson kívüli forrás átvételéről:
ea) amennyiben annak átvétele többlet pénzügyi kötelezettségvállalást az önkormányzat részére nem jelent,
eb) 100 e Ft értékhatárig, amennyiben annak átvétele többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent az önkormányzat részére.
f) Dönt a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekkel kapcsolatban nettó 3.000 e Ft értékhatárig.
g) Községi címer használatának engedélyezése.
h) Dönt az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak a kettő évet nem haladja meg.
i) Gyakorolja az önkormányzati követelésről való lemondás jogát a 100 e Ft-ot el nem érő kintlévőségek tekintetében.
j)5 dönt a településkép védelmét szolgáló településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos ügyekben”
(5) A szociális bizottságra átruházott hatáskörök: A képviselő-testület a szociális bizottságra ruházza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben az önkormányzat képviselő-testülete hatáskörbe utalt szociális ellátások biztosításával kapcsolatos feladatokat és a feladatok ellátásához döntési hatáskört biztosít, kivéve a (4) bekezdés c) és d) pontjában szabályozott hatásköröket.
(6) Jegyzőre átruházott hatáskörök:
a) Vendéglátást folytató üzletek eseti éjszakai nyitva tartásának engedélyezése.
b) Igazolás kiadása a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személyről.
c) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztójával, megszegőjével kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatása és a közigazgatási bírság kiszabása.
(7) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.
A képviselő-testület működése
4. A képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést valamint évente egyszer közmeghallgatást tart.
(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne a polgármesteri hivatal ülésterme. A polgármester az ülést egyéb helyszínre is összehívhatja.
6. § (1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt ügyekben.
(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt személyi ügyekben zárt ülést tart, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő további esetekben a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el.
(5) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.
6/A. §6 (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén a képviselő-testület a zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatala útján biztosítja.
(2) A zárt ülésen hozott határozatoknak a nyilvánosságra nem hozható részeit – így különösen az esetleges személyes adatokat – a nyilvánosságra hozatalt megelőzően törölni kell.
(3) A betekintési jog gyakorlása során a választópolgárok részére a (2) bekezdésben foglaltak szerint előkésztett jegyzőkönyvet és határozatot kell biztosítani.
5. Alakuló ülés
7. § (1)7 A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott időn belül tartja meg.
(2)8
(3) Az alakuló ülésen a következő sorrendben
a) a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának, valamint a polgármester választás eredményéről,
b) az önkormányzati képviselők – a Helyi Választási Bizottság elnöke által felolvasott esküszöveggel – esküt tesznek és aláírják az esküokmányt,
c) a polgármester – a Helyi Választási Bizottság elnöke által felolvasott esküszöveggel a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt,
d) a polgármester ismerteti programját,
e) a képviselő-testület a korelnök javaslata alapján megállapítja a polgármester illetményét,
f) a képviselő-testület az alpolgármester megválasztására tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ, majd a bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak,
g) a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással minősített többséggel megválasztja az alpolgármestert, a választás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet,
h) az alpolgármester e minőségében – a polgármester által felolvasott esküszöveggel – a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt,
i) a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján megállapítja az alpolgármester tiszteletdíját,
j) a képviselő-testület meghozza az SZMSZ felülvizsgálatával kapcsolatos döntését.
(4) A képviselő-testület a (3) bekezdésben foglaltakon kívül az alakuló ülésén dönthet a bizottságok tagjainak megválasztásáról és sor kerülhet a bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjainak eskütételére. Amennyiben a bizottságok tagjainak megválasztására és az eskü letételére az alakuló ülésen nem kerülhet sor, erre a következő képviselő-testületi ülésen kell sort keríteni.
(5) Amennyiben az alpolgármester választása az alakuló ülésen nem volt eredményes a választásra a soron következő képviselő-testületi ülésen kell sort keríteni.
6. Rendes ülés
8. § (1)9 A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik, az előre meghatározott hónap, hét, keddi napján. A rendes ülések általában 17.00 órakor kezdődnek.
(2) Július hónapban a képviselő-testület nyári szünetet tart, nem ülésezik.
7. Rendkívüli ülés
9. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 15 napon belül. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.
(2) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, vagy bizottságának indítványára vagy a Tolna Megyei Kormányhivatal Vezetőjének kezdeményezésére.
(3) Rendkívüli ülés összehívható, ha:
a) az ügy tárgyalása halaszthatatlan (pl.: határidő eltelik); vagy
b) önkormányzati érdeket érintő tárgykör; vagy
c) egyéb objektív feltétel, mely szükségessé teszi az összehívást.
(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt- amennyiben azt nem a polgármester kezdeményezte - a polgármesterhez kell benyújtani.
8. Munkaterv
10. § (1) A képviselő-testület – az alakuló és a rendkívüli ülés kivételével – munkáját éves időtartamra szóló munkaterv alapján végzi. A munkatervet a tárgyévet megelőző év december hó végéig fogadja el a testület. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.
(2) A munkaterv elkészítéshez javaslatot lehet kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati intézmények vezetőjétől.
(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei: A fő feladatok meghatározása, a megtárgyalás várható időpontja, előterjesztő megjelölése, meghívandók.
9. Meghívó
11. § (1)10 A képviselő-testület üléseit a polgármester elektronikus úton hívja össze.
(2) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 1 nappal előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak.
(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
(4) A meghívóhoz csatolni kell a napirendi javaslatok írásos anyagait is.
(5)11 Az ülésről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláján, elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján való elhelyezésével kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 5 nappal.
10. Meghívottak köre
12. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) egyes napirendek nem képviselő előterjesztőit,
d) Tengelic-Szőlőhegyi Nyugdíjasok Érdekszövetsége képviselőjét,
e) Tengelic-Szőlőhegyért Egyesület képviselőjét,
f) Tengelici Sportegyesület Elnökét,
g) 3 T civil szervezet képviselőjét,
h) Rollecate Kézilabda és Szabadidős Egyesület képviselőjét,
i) Tengelici Borostyán Nyugdíjas Egyesület képviselőjét,
j) Tengelici Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület képviselőjét,12
k) akit a polgármester megjelöl egyes napirendi pontokhoz.
(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához:
a) a jegyzőt,
b) a lakossági szervezetek képviselőit.
11. Az előterjesztés
13. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-és a határozat tervezet, beszámoló, tájékoztató.
(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:
a) a polgármester és alpolgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) a polgármesteri hivatal szakügyintézője,
f) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
g) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A rendelet-tervezetet mindig írásban kell előterjeszteni.
(4) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a Kormányhivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.
(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az első részben a tárgy-és tényállás pontos meghatározását, az esetleges korábbi testületi döntést a lehetséges döntési alternatívákat, a meghozandó döntés indokait és jogszabályi alapját,
b) a második részben a határozati javaslatot, a végrehajtásért felelős személy megnevezését, a végrehajtási határidő megjelölését, vagy önkormányzati rendelet megalkotása esetén a rendelet tervezetét, a rendelet indokolását.
(6) A Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott érintett írásbeli nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik.
12. Sürgősségi indítvány
14. § (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az, jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.
(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.
(3) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(4) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.
(5)13 A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra ülésére felveszi-e.
13. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
15. § (1)14 A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja.
(3)15 Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 8 napon belüli időpontra a javasolt napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Amennyiben a határozatképtelenség az ülés során áll elő, a polgármester az ülést berekeszti, a még nem tárgyalt napirendek megvitatására 15 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni.
(4) A polgármester a határozatképesség megállapítását követően ismerteti a kérdések, interpellációk, napirend utáni felszólalások tárgyát, benyújtóik, előadóik nevét.
(5) Előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja. A képviselő-testület bizottságai a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(6)16 Rendes üléseken napirend előtt jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, beszámol az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri és jegyzői döntésekről és az előző ülést követően tett intézkedésekről.
(7) Napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és döntésre alkalmas módon, összefoglalja a vitát.
(8) Napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat.
(9) Lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére.
(10) Az ülés elnökének a munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.
14. Vita, szavazás
16. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először a polgármester vagy felkérésére a napirend előadója röviden ismerteti a napirendi pont lényegét a döntési alternatívákat.
(2) A szóbeli kiegészítést követően a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek az előadóhoz, melyekre – lehetőség szerint – a vita előtt válaszolni kell.
17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) A képviselő-testület bizottsága bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő-ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
18. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(2) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik.
(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.
(5) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester legfeljebb 5 perc hozzászólási jogot biztosíthat.
15. Tanácskozás rendjének fenntartása
19. § (1) A polgármester gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról. Ennek keretében:
a) az ülés valamennyi résztvevője tekintetében figyelmezteti azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendre utasíthatja azt, aki eltér a tárgyalt témától és akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
c) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót – kivéve a települési képviselőt – a terem elhagyására utasíthatja.
(2) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.
16. Interpelláció, kérdés
20. § (1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülés előtt ki kell osztani.
(3) A képviselő-testület ülésén lehetőség van az írásban be nem nyújtott interpelláció szóban történő előterjesztésére.
(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról az interpelláló ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.
(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.
21. § (1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.
(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző nap a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni.
(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása után köteles válaszolni. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.
(4) A képviselők a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl felmerült sürgős, halaszthatatlan választ igénylő ügyekben, szóban is egy-egy kérdést tehetnek fel.
17. Döntéshozatal
22. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározott ügyeken kívül az alábbi ügyekben:
a) fegyelmi ügy,
b) gazdasági program elfogadása,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, hitel fedezetéül felhasználása, gazdasági társaságba bevételéről döntés,
e) kitüntető cím adományozása.
23. § (1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(2)17 A titkos szavazást a Képviselő-testület által erre a célra létrehozott 3 főből álló ideiglenes bizottság bonyolítja le. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
24. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, az Mötv-ben meghatározott eseteken túl, ha
a) azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri,
b) a település jogi státuszát érintő ügyeknél,
c) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (5) bekezdésben meghatározott esetben.
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, s a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(4) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hiteles névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel vagy azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
18. Személyes érintettség
25. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő-testület tagja a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét.
(2) Amennyiben a képviselő elmulasztja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, a képviselő-testület a tudomására jutást követően határozatban figyelmezteti az érintettet.
19. A képviselő-testület döntései
26. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Tengelic község Önkormányzata………./20….(…hó…..nap) Kt.h. számú képviselő-testületi határozata.
(2) A testületi határozatokról a jegyző naprakész, határidős nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A képviselő-testületi határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
27. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik
a) a települési képviselők,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) a helyi társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.
(2) A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével együtt terjeszti a képviselő-testület elé.
28. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet, az önkormányzat honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról,
b) a helyi adókról,
c) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
d) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó,
e) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,
f) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, valamint
g) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzé tett tervezetről, az önkormányzat honlapján megadott elektronikus levélcímen, vagy papír alapú dokumentumban a Polgármesteri hivatal címére küldött levélben, vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalba benyújtva bárki véleményt nyilváníthat.
(4) A rendelet-tervezetet, úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, legalább 8 nap álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.
(5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani. A beérkezett vélemények, a véleményezők neve, e-mail címe legfeljebb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig kezelhetők.
(6) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért az önkormányzati rendelet-tervezet előkészítője felelősséggel tartozik.
(7) A rendelet-tervezet előkészítője – a névtelenül beérkezett és a közerkölcsöt sértő vélemény kivételével - mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít, melyet az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A rendelet-tervezet előkészítőjét egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(8) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteti.
29. § (1) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.
(2) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(3) A rendelet-tervezetet indokolással, és a tárgy szerint illetékes bizottság véleményével, a jegyzői törvényességi véleményezést követően kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
30. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal épületében lévő hirdetőtáblára kifüggesztéssel kell kihirdetni az elfogadást követő 3 napon belül. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletek hiteles szövegét az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(3) A rendelet eredeti példányát a jegyző kihirdetési záradékkal látja el.
(4) A rendeletekről a jegyző tárgy szerinti és évszám szerinti nyilvántartást vezet.
(5) A jegyző kétévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.
(6)18
20. Jegyzőkönyv
31. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján készül a jegyzőkönyv, melynek tartalmaznia kell a Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakat.
(2) A jegyzőkönyv elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A hangfelvételt meg kell őrizni, a hangfelvétel megőrzéséről a jegyző gondoskodik.
(4)19
(5) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(6) A jegyzőkönyveknek és azok mellékleteinek évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
Települési képviselő, a képviselő-testület bizottságai
21. Települési képviselő
32. § (1) A képviselőt az Mötv-ben az SZMSZ-ben és a vonatkozó jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását a polgármesternek, a bizottsági ülésről való távolmaradását a bizottság elnökének köteles bejelenteni.
(3) A települési képviselő, bizottsági elnök, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület az e tárgyban megalkotott önkormányzati rendeletben szabályozza.
22. A képviselő-testület bizottságai
33. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai és létszámai:
a) Pénzügyi bizottság 3 fő,
b) Szociális bizottság 3 fő, ebből 1 fő nem képviselő tag.
(3) Az egyes bizottság részletes feladatainak jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete rögzíti.
(4)20
34. § A polgármester, a képviselő valamint a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagja vagyonnyilatkozatának nyilvántartását és vizsgálatát, valamint a képviselő és a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagja összeférhetetlenségi ügyének vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság látja el.
35. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
36. § (1)21 A bizottságok szükség szerint tartanak ülést. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat az általa megbízott képviselő bizottsági tag látja el. A bizottság elnöke az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 5. napon, meghívóval értesíti a bizottságot.
(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(3) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően évente beszámol a képviselő-testületnek.
(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
(5)22 A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthat. Az együttes bizottsági ülést, az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti.
Polgármester, alpolgármester
24. Polgármester
37. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 4. § (4) bekezdése tartalmazza.
25. Az alpolgármester
38. § (1) A képviselő-testület egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el az általa meghatározott feladatokat.
(3) A polgármester a (2) bekezdés alapján a feladatellátás kérdésében meghozott döntéseiről tájékoztatja a képviselő-testületet.
A jegyző, aljegyző és a Hivatal
26. A jegyző, aljegyző
39. § (1) A polgármester - pályázat alapján – a jogszabályokban, illetve a pályázati kiírásban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.
(3) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, szervezi és összehangolja a hivatal munkáját, évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról, a hatósági ügyintézés tapasztalatairól.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a hivatal felsőfokú végzettséggel rendelkező igazgatási ügyintézője látja el a jegyzői feladatokat.
(5) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket az SZMSZ 4. § (6) bekezdése tartalmazza.
(6) A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki.
27. Polgármesteri hivatal
40. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Tengelici Polgármesteri Hivatal elnevezéssel- az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv, a költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. A Polgármesteri Hivatal jogi személy.
(3) A hivatal a Képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik.
(4) A Polgármesteri Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és önkormányzati bizottságnak.
(5)23
Társulások, Helyi népszavazás
28. Társulások
41. § A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
29. Helyi népszavazás
42. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.
Lakossági fórumok
30. Közmeghallgatás
43. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy esetben közmeghallgatást tart.
(2)24 A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörben a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán, szórólapokon, az önkormányzat hivatalos honlapján meghívót kell közzétenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(4) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre illetve elhangzott javaslatokra a polgármesternek szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban a kérdésfeltevő részére választ kell adni.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(7) A képviselő-testület a közmeghallgatásos üléseit ugyanazon napirenddel megtartja: Tengelic központi belterületen, és Szőlőhegy településrészen is.
31. Falugyűlés
44. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgyban illetőleg jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.
(2)25 A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyben szokásos módon hirdetőtáblán, szórólapokon, az önkormányzat hivatalos honlapján meghívót kell közzétenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(3)26 A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal tárgykör szerint érintett ügyintézőit, tárgykör szerint érintett lakossági, társadalmi szerveződések képviselőit.
(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
32. Az önkormányzat költségvetése
45. § (1) A költségvetést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletalapján kell összeállítani.
(2) A költségvetés tervezetét a képviselő-testület valamennyi bizottsága véleményezi.
33. Az önkormányzat vagyona
46. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és vagyongazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a képviselő-testület az e tárgyban megalkotott önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.
(3) Az önkormányzat likviditási gondjainak elhárítását szolgáló gazdálkodási hitelt (bérhitel) 10 millió forintig a polgármester veheti fel, a jegyző ellenjegyzésére. A megjelölt értékhatár feletti gazdálkodási hitel felvétele a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. Törvény 10. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget nem meghaladó - hitelt a polgármester csak a képviselő-testület külön felhatalmazásával, jóváhagyásával, a jegyző ellenjegyzésével vehet fel.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles az állampolgárokat tájékoztatni.
47. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
34. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
48. § A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
Záró rendelkezések
49. § (1) Ez a rendelet 2016. október l-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a 6/2011.(III.24) önkormányzati rendelet.
1. melléklet27
1. Pénzügyi bizottság
1.1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámolók tervezeteit, valamint a költségvetés I-III. negyedéves végrehajtásáról szóló tájékoztatót
1.2. véleményezi a pénzügyi-gazdálkodási, adóügyi témakörben készült előterjesztéseket,
1.3. egyéb rendeleteknél a feladatkörét érintő részt véleményezi,
1.4. megbízás alapján előkészít rendelet- tervezetet (SZMSZ. 27. § (1) bekezdés),
1.5. véleményezi az önkormányzat gazdasági programjának tervezetét, figyelemmel kíséri annak megvalósulását,
1.6. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás /vagyonnövekedés, csökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
1.7. figyelemmel kíséri és ellenőrzi az Önkormányzat által nyújtott támogatások megítélését, felhasználását, elszámolását,
1.8. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
1.9. javaslatot tesz a polgármester illetményére, javadalmazására,
1.10. javaslatot tesz a „Tengelic Községért Kitüntető Cím” kitüntetésben részesítendő személyére,
1.11. elvégzi a polgármester, a képviselő, valamint a bizottságok nem képviselő tagja vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását és ellenőrzését,
1.12. elvégzi a képviselők, valamint a bizottságok nem képviselő tagja összeférhetetlenségének vizsgálatát,
1.13. kivizsgálja a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezéseket, a méltatlanság megállapítására javaslatot tesz a képviselő-testületnek.
2. Szociális bizottság
2.1. feladatkörét érintő rendelet-tervezeteket véleményezi,
2.2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben a képviselő-testület hatáskörbe utalt szociális ellátások biztosításával kapcsolatos feladatok, döntések, kivéve a SZMSZ. 4. § (4) bekezdés c) és d) pontjában szabályozottakat,
2.3. megbízás alapján előkészít rendelet- tervezetet (SZMSZ. 27. § (1) bekezdés)
2.4. javaslatot tesz a „Tengelic Községért Kitüntető Cím” kitüntetésben részesítendő személyére.
2. melléklet28
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Társulás neve |
Ellátott feladat |
2 |
Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás |
lásd társulási megállapodás |
3 |
Paksi Többcélú Kistérségi Társulás |
háziorvosi ügyelet, |
4 |
Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás |
hulladékgazdálkodás |
3. melléklet29
011220 |
Adó-,vám- és jövedéki igazgatás |
013320 |
Köztemető-fenntartás és működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
041232 |
Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
074051 |
Nem fertőző megbetegedések megelőzése |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
1. függelék30
2. függelék31
3. függelék32
4. függelék33
A bevezető a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 2.§-a, hatályos 2019. november 22-től.
Módosította a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 3.§-a, hatályos 2019. november 22-től.
A 3. § (6) bekezdés b) pontja a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdés j) pontját a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (X. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Kiegészítette a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 4.§-a, hatályos 2019. november 22-től.
Módosította a 10/2019.(VIII.8.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése, hatályos 2019. augusztus 9-től.
Módosította a 10/2019.(VIII.8.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése, hatályos 2019. augusztus 9-től. A 7. § (2) bekezdését a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 5.§-a, hatályos 2019. november 22-től.
A 11. § (1) bekezdése a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 6.§-a, hatályos 2019. november 22-től.
Módosította a 2/2019.(I.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2019. február 1-jétől.
Kiegészítette a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 7.§-a, hatályos 2019. november 22-től.
A 15. § (1) bekezdése a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 8.§-a, hatályos 2019. november 22-től.
Módosította a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 9.§-a, hatályos 2019. november 22-től.
A 30. § (6) bekezdését a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 14.§-a, hatálytalan 2019. november 22-től.
A 33. § (4) bekezdését a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) bekezdése, hatályos 2019. november 22-től.
Kiegészítette a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 10.§ (2) bekezdése, hatályos 2019. november 22-től.
A 40. § (5) bekezdését a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 11.§-a, hatályos 2019. november 22-től.
Módosította a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 12.§ (1) bekezdése, hatályos 2019. november 22-től.
Módosította a 15/2019.(XI.21.) önkormányzati rendelet 12.§ (2) bekezdése, hatályos 2019. november 22-től.
Az 1. melléklet a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 1. függeléket a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 2. függeléket a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 3. függeléket a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 4. függeléket a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § h) pontja hatályon kívül helyezte.