Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2016.(IX.15.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról

Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42.§. 2. pontjában, valamint az 53. §.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011.(III.24.) önkormányzati rendelet 1. mellékletben meghatározott feladatkörében eljáró Pénzügyi Bizottság és a Szociális Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat neve, székhelye

1.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tengelic Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 7054. Tengelic Rákóczi u.11.

(3) A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye: Tengelici Polgármesteri Hivatal, 7054. Tengelic Rákóczi u.11.

(4) Az önkormányzat jogi személy.

2. Az önkormányzat jelképei

2.§.

Az önkormányzat jelképei: Tengelic Község címere és zászlója. Használatuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

II. Fejezet

Feladat és hatáskörök

3. Az önkormányzat feladatai, az önkormányzat intézményei,

3.§.

(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13.§ (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott közszolgáltatások biztosítása.

(2) Az önkormányzat –saját felelősségére- vállalkozási tevékenységet folytathat, ennek megfelelően:

1. közvetlenül vehet részt vállalkozásokban,
2. helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) segíti a vállalkozókat.

(3) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, valamint (költség-haszon) elemzést végeztet.

(4) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

(6) Az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szerv:

1. Tengelici Polgármesteri Hivatal,
2. Tengelici Mézeskalács Óvoda.

(7) Az Önkormányzat tulajdonosi jogkörében alapított gazdasági társasága: Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft.

4.§.

(1) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.

(2) A hatáskör gyakorlásának átruházását indítványozhatja a polgármester, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról a képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek, és szervek kezdeményezésére dönt.

(4) A polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. Dönt átmenetileg szabad rendelkezésű pénzeszköz betétként történő elhelyezésről.
2. Dönt 10 millió Ft-ig az önkormányzat likviditási gondjainak elhárítását szolgáló gazdálkodási hitel felvételéről.
3. Tanyagondnoki ellátási ügyben eljárás.
4. Köztemetés elrendelése, a köztemetés költségeire vonatkozó megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben történő mentesítés.
5. Dönt államháztartáson kívüli forrás átvételéről:

105. amennyiben annak átvétele többlet pénzügyi kötelezettségvállalást az önkormányzat részére nem jelent,
106. 100 e Ft értékhatárig, amennyiben annak átvétele többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent az önkormányzat részére.

6. Dönt a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekkel kapcsolatban nettó 3.000 e Ft értékhatárig.
7. Községi címer használatának engedélyezése.
8. Dönt az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak a kettő évet nem haladja meg.
9. Gyakorolja az önkormányzati követelésről való lemondás jogát a 100 e Ft-ot el nem érő kintlévőségek tekintetében.

(5) A szociális bizottságra átruházott hatáskörök:

A képviselő-testület a szociális bizottságra ruházza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben az önkormányzat képviselő-testülete hatáskörbe utalt szociális ellátások biztosításával kapcsolatos feladatokat és a feladatok ellátásához döntési hatáskört biztosít, kivéve a (4) bekezdés c) és d) pontjában szabályozott hatásköröket.

(6) Jegyzőre átruházott hatáskörök:

1. Vendéglátást folytató üzletek eseti éjszakai nyitva tartásának engedélyezése.
2. Igazolás kiadása a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személyről.
3. A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztójával, megszegőjével kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatása és a közigazgatási bírság kiszabása.

(7) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. A képviselő-testület ülései

5.§.

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést valamint évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne a polgármesteri hivatal ülésterme. A polgármester az ülést egyéb helyszínre is összehívhatja.

6.§.

(1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) pontjában felsorolt ügyekben.

(3) A képviselő-testület a Mötv. 46.§ (2) bekezdés b) pontjában foglalt személyi ügyekben zárt ülést tart, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(4) A Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában szereplő további esetekben a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6) A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.

5. Alakuló ülés

7.§.

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló ./2016. (..) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ.) 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az alakuló ülésen a következő sorrendben

1. a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának, valamint a polgármester választás eredményéről,
2. az önkormányzati képviselők – a Helyi Választási Bizottság elnöke által felolvasott esküszöveggel – esküt tesznek és aláírják az esküokmányt,
3. a polgármester – a Helyi Választási Bizottság elnöke által felolvasott esküszöveggel a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt,
4. a polgármester ismerteti programját,
5. a képviselő-testület a korelnök javaslata alapján megállapítja a polgármester illetményét, 
6. a képviselő-testület az alpolgármester megválasztására tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ, majd a bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak,
7. a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással minősített többséggel megválasztja az alpolgármestert, a választás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet,
8. az alpolgármester e minőségében – a polgármester által felolvasott esküszöveggel – a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt,
9. a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján megállapítja az alpolgármester tiszteletdíját,
10. a képviselő-testület meghozza az SZMSZ felülvizsgálatával kapcsolatos döntését.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdésben foglaltakon kívül az alakuló ülésén dönthet a bizottságok tagjainak megválasztásáról és sor kerülhet a bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjainak eskütételére. Amennyiben a bizottságok tagjainak megválasztására és az eskü letételére az alakuló ülésen nem kerülhet sor, erre a következő képviselő-testületi ülésen kell sort keríteni.

(5) Amennyiben az alpolgármester választása az alakuló ülésen nem volt eredményes a választásra a soron következő képviselő-testületi ülésen kell sort keríteni.

6. Rendes ülés

8.§.

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik, az előre meghatározott hónap, hét, keddi napján.

(2) Július hónapban a képviselő-testület nyári szünetet tart, nem ülésezik.

7. Rendkívüli ülés

9.§.

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 15 napon belül. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

(2) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, vagy bizottságának indítványára vagy a Tolna Megyei Kormányhivatal Vezetőjének kezdeményezésére.

(3) Rendkívüli ülés összehívható, ha:

a) az ügy tárgyalása halaszthatatlan (pl.: határidő eltelik); vagy

b) önkormányzati érdeket érintő tárgykör; vagy

c) egyéb objektív feltétel, mely szükségessé teszi az összehívást.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt- amennyiben azt nem a polgármester kezdeményezte - a polgármesterhez kell benyújtani.

8. Munkaterv

10.§.

(1) A képviselő-testület – az alakuló és a rendkívüli ülés kivételével – munkáját éves időtartamra szóló munkaterv alapján végzi. A munkatervet a tárgyévet megelőző év december hó végéig fogadja el a testület. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(2) A munkaterv elkészítéshez javaslatot lehet kérni:

1. a képviselőktől,
2. a bizottságoktól,
3. a jegyzőtől,
4. az önkormányzati intézmények vezetőjétől.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei: A fő feladatok meghatározása, a megtárgyalás várható időpontja, előterjesztő megjelölése, meghívandók.

9. Meghívó

11.§.

(1) A képviselő-testület tagjait, a meghívottakat a polgármester papír alapú formában készült meghívóval értesíti az ülésről.

(2) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 1 nappal előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.

(4) A meghívóhoz csatolni kell a napirendi javaslatok írásos anyagait is.

(5) Az ülésről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláján, elektronikus formában a község hivatalos honlapján való elhelyezésével kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 5 nappal.

10. Meghívottak köre

12.§.

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. a képviselő-testület tagjait,
2. a jegyzőt,
3. egyes napirendek nem képviselő előterjesztőit,
4. Tengelic-Szőlőhegyi Nyugdíjasok Érdekszövetsége képviselőjét,
5. Tengelic-Szőlőhegyért Egyesület képviselőjét,
6. Tengelici Sportegyesület Elnökét,
7. 3 T civil szervezet képviselőjét,
8. Rollecate Kézilabda és Szabadidős Egyesület képviselőjét,
9. Tengelici Borostyán Nyugdíjas Egyesület képviselőjét,
10. Tengelici Polgárőr Egyesület képviselőjét,
11. akit a polgármester megjelöl egyes napirendi pontokhoz.

(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához:

1. a jegyzőt,
2. a lakossági szervezetek képviselőit.

11. Az előterjesztés

13.§.

(1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-és a határozat tervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

1. a polgármester és alpolgármester,
2. a képviselő,
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a jegyző,
5. a polgármesteri hivatal szakügyintézője,
6. azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
7. az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A rendelet-tervezetet mindig írásban kell előterjeszteni.

(4) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a Kormányhivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. az első részben a tárgy-és tényállás pontos meghatározását, az esetleges korábbi testületi döntést a lehetséges döntési alternatívákat, a meghozandó döntés indokait és jogszabályi alapját,
2. a második részben a határozati javaslatot, a végrehajtásért felelős személy megnevezését, a végrehajtási határidő megjelölését, vagy önkormányzati rendelet megalkotása esetén a rendelet tervezetét, a rendelet indokolását.

(6) A Mötv. 46.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott érintett írásbeli nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik.

12. Sürgősségi indítvány

14.§.

(1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az, jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(3) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

13. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

15.§.

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte, akadályoztatása esetén a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja.

(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 8 napon belüli időpontra a javasolt napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Amennyiben a határozatképtelenség az ülés során áll elő, a polgármester az ülést berekeszti, a még nem tárgyalt napirendek megvitatására 8 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni.

(4) A polgármester a határozatképesség megállapítását követően ismerteti a kérdések, interpellációk, napirend utáni felszólalások tárgyát, benyújtóik, előadóik nevét.

(5) Előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja. A képviselő-testület bizottságai a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(6) Rendes üléseken napirend előtt jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett intézkedésekről

(7) Napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és döntésre alkalmas módon, összefoglalja a vitát.

(8) Napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat.

(9) Lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére.

(10) Az ülés elnökének a munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

14. Vita, szavazás

16.§

(1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először a polgármester vagy felkérésére a napirend előadója röviden ismerteti a napirendi pont lényegét a döntési alternatívákat.

(2) A szóbeli kiegészítést követően a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek az előadóhoz, melyekre – lehetőség szerint – a vita előtt válaszolni kell.

17.§

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) A képviselő-testület bizottsága bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő-ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

18.§.

(1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik.

(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

(5) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester legfeljebb 5 perc hozzászólási jogot biztosíthat.

15. Tanácskozás rendjének fenntartása

19.§.

(1) A polgármester gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról. Ennek keretében:

1. az ülés valamennyi résztvevője tekintetében figyelmezteti azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
2. rendre utasíthatja azt, aki eltér a tárgyalt témától és akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
3. ismételt rendzavarás esetén a rendbontót – kivéve a települési képviselőt – a terem elhagyására utasíthatja.

(2) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

16. Interpelláció, kérdés

20.§.

(1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülés előtt ki kell osztani.

(3) A képviselő-testület ülésén lehetőség van az írásban be nem nyújtott interpelláció szóban történő előterjesztésére.

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról az interpelláló ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

21.§.

(1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző nap a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása után köteles válaszolni. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(4) A képviselők a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl felmerült sürgős, halaszthatatlan választ igénylő ügyekben, szóban is egy-egy kérdést tehetnek fel.

17. Döntéshozatal

22.§.

(1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározott ügyeken kívül az alábbi ügyekben:

1. fegyelmi ügy,
2. gazdasági program elfogadása,
3. helyi népszavazás kiírása,
4. korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, hitel fedezetéül felhasználása, gazdasági társaságba bevételéről döntés,
5. kitüntető cím adományozása.

23.§.

(1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

1. a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét
3. a szavazás során felmerült körülményeket.

24.§.

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, az Mötv-ben meghatározott eseteken túl, ha

1. azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri,
2. a település jogi státuszát érintő ügyeknél,
3. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27.§.(5) bekezdésben meghatározott esetben.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, s a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hiteles névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel vagy azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

18. Személyes érintettség

25. §.

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő-testület tagja a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(2) Amennyiben a képviselő elmulasztja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, a képviselő-testület a tudomására jutást követően határozatban figyelmezteti az érintettet.

19. A képviselő-testület döntései

26.§.

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Tengelic község Önkormányzata………./20….(…hó…..nap) Kt.h. számú képviselő-testületi határozata.

(2) A testületi határozatokról a jegyző naprakész, határidős nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A képviselő-testületi határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

27.§.

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik

1. a települési képviselők,
2. képviselő-testület bizottsága,
3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
4. a helyi társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(2) A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

28.§.

(1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet, az önkormányzat honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

1. az állami támogatásokról,
2. a helyi adókról,
3. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
4. a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó,
5. a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,
6. a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek főződik, valamint
7. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzé tett tervezetről, az önkormányzat honlapján megadott elektronikus levélcímen, vagy papír alapú dokumentumban a Polgármesteri hivatal címére küldött levélben, vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalba benyújtva bárki véleményt nyilváníthat.

(4) A rendelet-tervezetet, úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, legalább 8 nap álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani. A beérkezett vélemények, a véleményezők neve, e-mail címe legfeljebb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig kezelhetők.

(6) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért az önkormányzati rendelet-tervezet előkészítője felelősséggel tartozik.

(7) A rendelet-tervezet előkészítője – a névtelenül beérkezett és a közerkölcsöt sértő vélemény kivételével - mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít, melyet az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A rendelet-tervezet előkészítőjét egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(8) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteti.

29.§.

(1) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.

(2) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(3) A rendelet-tervezetet indokolással, és a tárgy szerint illetékes bizottság véleményével, a jegyzői törvényességi véleményezést követően kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

30.§.

(1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal épületében lévő hirdetőtáblára kifüggesztéssel kell kihirdetni az elfogadást követő 3 napon belül. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletek hiteles szövegét az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(3) A rendelet eredeti példányát a jegyző kihirdetési záradékkal látja el.

(4) A rendeletekről a jegyző tárgy szerinti és évszám szerinti nyilvántartást vezet.

(5) A jegyző kétévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

(6) A jegyző a hatályos rendeletek jegyzékét az SZMSZ 4. számú függelékeként naprakész állapotban vezeti.

20. Jegyzőkönyv

31.§.

(1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján készül a jegyzőkönyv, melynek tartalmaznia kell a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében felsoroltakat.

(2) A jegyzőkönyv elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A hangfelvételt meg kell őrizni, a hangfelvétel megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek esetében is biztosítani kell.

(5) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(6) A jegyzőkönyveknek és azok mellékleteinek évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet

Települési képviselő, a képviselő-testület bizottságai

21. Települési képviselő

32.§.

(1) A képviselőt az Mötv-ben az SZMSZ-ben és a vonatkozó jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását a polgármesternek, a bizottsági ülésről való távolmaradását a bizottság elnökének köteles bejelenteni.

(3) A települési képviselő, bizottsági elnök, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület az e tárgyban megalkotott önkormányzati rendeletben szabályozza.

22. A képviselő-testület bizottságai

33.§.

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai és létszámai:

1. Pénzügyi bizottság 3 fő,
2. Szociális bizottság 3 fő, ebből 1 fő nem képviselő tag.

(3) Az egyes bizottság részletes feladatainak jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete rögzíti.

(4) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

34.§

A polgármester, a képviselő valamint a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagja vagyonnyilatkozatának nyilvántartását és vizsgálatát, valamint a képviselő és a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagja összeférhetetlenségi ügyének vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság látja el.

35.§.

(1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

36.§.

(1) A bizottságok szükség szerint tartanak ülést. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat az általa megbízott képviselő bizottsági tag látja el.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(3) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően évente beszámol a képviselő-testületnek.

(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

V. Fejezet

Polgármester, alpolgármester

24. Polgármester

37.§.

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 4.§.(4) bekezdése tartalmazza.

25. Az alpolgármester

38.§.

(1) A képviselő-testület egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el az általa meghatározott feladatokat.

(3) A polgármester a (2) bekezdés alapján a feladatellátás kérdésében meghozott döntéseiről tájékoztatja a képviselő-testületet.

VI. Fejezet

A jegyző, aljegyző és a Hivatal

26. A jegyző, aljegyző

39.§.

(1) A polgármester - pályázat alapján – a jogszabályokban, illetve a pályázati kiírásban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.

(3) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, szervezi és összehangolja a hivatal munkáját, évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról, a hatósági ügyintézés tapasztalatairól.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a hivatal felsőfokú végzettséggel rendelkező igazgatási ügyintézője látja el a jegyzői feladatokat.

(5) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket az SZMSZ 4.§.(6) bekezdése tartalmazza

(6) A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki.

27. Polgármesteri hivatal

40.§

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Tengelici Polgármesteri Hivatal elnevezéssel- az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv, a költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. A Polgármesteri Hivatal jogi személy.

(3) A hivatal a Képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik.

(4) A Polgármesteri Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és önkormányzati bizottságnak.

(5) A Polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

VIII. Fejezet

Társulások, Helyi népszavazás

28. Társulások

41.§.

A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

29. Helyi népszavazás

42.§.

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.

IX. Fejezet

Lakossági fórumok

30. Közmeghallgatás

43.§.

(1) A képviselő-testület évente legalább egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörben a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán, szórólapokon, a község hivatalos honlapján és a helyi kábeltévén meghívót kell közzétenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre illetve elhangzott javaslatokra a polgármesternek szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban a kérdésfeltevő részére választ kell adni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(7) A képviselő-testület a közmeghallgatásos üléseit ugyanazon napirenddel megtartja: Tengelic központi belterületen, és Szőlőhegy településrészen is.

31. Falugyűlés

44.§.

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgyban illetőleg jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyben szokásos módon hirdetőtáblán, szórólapokon, a község hivatalos honlapján és a helyi kábeltévén meghívót kell közzétenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, a polgármesteri hivatal tárgykör szerint érintett ügyintézőit, tárgykör szerint érintett lakossági, társadalmi szerveződések képviselőit.

(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

X. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

32. Az önkormányzat költségvetése

45.§.

(1) A költségvetést az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet alapján kell összeállítani.

(2) A költségvetés tervezetét a képviselő-testület valamennyi bizottsága véleményezi.

33. Az önkormányzat vagyona

46.§.

(1) Az önkormányzat tulajdonára és vagyongazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a képviselő-testület az e tárgyban megalkotott önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.

(3) Az önkormányzat likviditási gondjainak elhárítását szolgáló gazdálkodási hitelt (bérhitel) 10 millió forintig a polgármester veheti fel, a jegyző ellenjegyzésére. A megjelölt értékhatár feletti gazdálkodási hitel felvétele a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

A fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. Törvény 10.§. (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget nem meghaladó - hitelt a polgármester csak a képviselő-testület külön felhatalmazásával, jóváhagyásával, a jegyző ellenjegyzésével vehet fel.

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles az állampolgárokat tájékoztatni.

47.§.

Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

34. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

48.§.

A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

49. §

(1) Ez a rendelet 2016. október  l-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 6/2011.(III.24) önkormányzati rendelet.

Tengelic 2016. szeptember 13.

          Gáncs István                                                                     Tolnai Lászlóné

           polgármester                                                                          jegyző

Kihirdetve: 2016. szeptember 15.

                                                                    Tolnai Lászlóné

                                                                         jegyző