Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Hatályos: 2017. 12. 29

Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

2017.12.29.

Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (1)-(10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével és Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2016. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 20. § (3) bekezdés c) pontjában, az (5) bekezdés h) pontjában, valamint a (7) bekezdés d) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottsága, valamint a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetési szabályairól szóló 11/2017. (IV. 24.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § A rendelet célja

A rendelet célja Felsőzsolca város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. § A helyi védelem célja

A helyi védelem célja Felsőzsolca város településképe, történelmi településszerkezete, az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megőrzése, a történeti és eszmei értékkel rendelkező műalkotások megóvása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja olyan területi védelmek kijelölése, amelyek olyan térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

4. § A rendelet területi és személyi hatálya

(1) A rendelet tárgyi hatálya Felsőzsolca Város Önkormányzata közigazgatási területének településkép védelmére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre kiterjed.

5. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

A rendelet alkalmazásában:
1. Eredeti állapot:
Az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
2. Értékvizsgálat:
A helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.
3. Főépület:
Az építmények azon csoportja, mely a területfelhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.
4. Használaton kívüli, romos, felhagyott épület:
Emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésű használatra már nem alkalmas, műszakilag leromlott állapotú, élet- és balesetveszélyes, hiányos épületszerkezetű, a településképet súlyosan rontó épület.
5. Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek:
E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek.
6. Helyi értékvédelmi területek:
A helyi értékvédelmi terület olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit foglalja magában. Magában foglalja az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét.
7. Hirdető berendezés (reklám és közérdeket szolgáló információs berendezés):
a) Cégtábla:
Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla.
b) Cégér:
Valamely mesterség jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az üzlethelyiségnél nem a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
c) Címtábla:
Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
d) Hirdetőtábla:
Hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről látható építmény.
e) Megállító tábla:
Különösen az üzletek, szolgáltató egységek elé a közterületre kihelyezett mobil hirdetőtábla, amely egy- vagy kétoldalú.
f) Önkormányzati információs tábla:
Olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a település lakói számára nyújt rendszeresen változó tartalommal közérdekű információkat.
g) Totemoszlop:
Intézmény, vállalkozás nevét, logóját, vagy arculatára jellemző egyéb adatait, információkat feltüntető műtárgy.
8. Illeszkedés elve:
A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezési folyamat.
9. Köztulajdonban álló ingatlan:
Közterületnek nem minősülő ingatlan, amely a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány kizárólagos vagy vegyes tulajdonában áll.
10. Közterület:
Közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván illetve a Magyar Állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút.
11. Magántulajdonban álló ingatlan:
Közterületnek nem minősülő ingatlan, amely a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány kizárólagos vagy vegyes tulajdonában áll.
12. Magánterület:
Közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván illetve a Magyar Állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút.
13. Melléképület:
Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.
14.Plakát:
A gazdasági reklámnak, valamint a választási kampányeszköznek nem minősülő falragasz vagy felirat, mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.
15. Reklám:
Olyan közlés, tájékoztatás illetve megjelenítési mód, amely valamely forgalomképes termék, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
Ide nem értve:
a) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenést
b) az üzlethelyiség portáljában - kirakatában - elhelyezett gazdasági reklámot
c) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot
d) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást - hirdetést - valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett kisméretű hirdetéseket.
16. Településkarakter:
Az épített és természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet.
17. Településképi jelentőségű, meghatározó területek:
A településkép jelentőségű területek olyan területi védelemmel ellátott területek, amelyek az épített környezet egyes összefüggő részeire terjednek ki, ahol a településrész és környezete arculatát meghatározó építmények helyezkednek el.
18. Településképi jelentőségű útvonalak, közterületek:
A településképi jelentőségű útvonalak, közterületek utcakép-védelmi meghatározó területe az épített környezet olyan összefüggő részére, a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik.
19. Utcabútor:
Az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés
20. Védett építmények, műtárgyak:
Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból és a hagyományos településkép megőrzése szempontjából a rendelet védetté nyilvánított.

II. RÉSZ

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

6. § A helyi védelem feladata

(1) Felsőzsolca Város Önkormányzatának feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség

a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,

b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése

c) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása

d) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyreállítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányításáért a városi főépítész felelős.

7. § A helyi védelem alá helyezés általános szabályai

(1) A helyi védetté nyilvánítással vagy annak megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból vagy – a védelem alá helyezés illetve a védelem megszüntetése iránti – írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a védendő értékek megnevezését,

b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),

c) a védendő érték rövid leírását,

d) a kezdeményező nevét és címét, elérhetőségét.

(3) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelemfajták védetté nyilvánításának kérelméhez az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot az alábbi tartalom szerint:

a) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, térképi ábrázolással,

b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület illetve telekrész),

c) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók), egyéb adatok,

d) a védendő érték fotódokumentációját,

e) a védetté nyilvánítás indoklása.

(4) A védettség elrendeléséről Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.

8. § A helyi védelem megszüntetésének szabályai

(1) A helyi védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.

(3) Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben a védett elem életveszélyessé válik vagy a megszüntetés műszakilag indokolható.

(4) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell a védett elem felmérési és fotódokumentációját.

(5) A helyi védettség megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges.

(6) A védettség megszüntetéséről Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.

9. § A Képviselő-testületi döntéssel összefüggő feladatok

(1) A védetté nyilvánítással és a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.

(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket – tulajdonost, haszonélvezőt, használót, a kezdeményezőt -, valamint az illetékes állami főépítészt, földhivatalt és építési hatóságot az Önkormányzatnak értesítenie kell.

(4) A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték.

(5) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.

10. § A védett értékek nyilvántartása

(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a városi főépítész feladata.

(2) A nyilvántartást közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, amelybe bárki betekinthet.

11. § A védett érték megjelölése

(1) A helyi védettség alatt álló védett építészeti értéket a közterületről jól látható helyen elhelyezett, egységes táblával kell megjelölni.

(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, hogy az adott védett értéket Felsőzsolca Város Önkormányzata védetté nyilvánította, és tartalmazza a védetté nyilvánítás évének megjelölését.

(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

(4) A tábla elkészíttetéséről a jegyző, az elhelyezéséről és eltávolításáról a főépítész gondoskodik.

(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

3. A területi védelem meghatározása

12. § (1) A település területén két helyi értékvédelmi terület kerül lehatárolásra:

a) „Északi” helyi értékvédelmi terület:

történeti településszerkezetű jellemzően lakó funkciójú terület vegyes – falusias, új családi házas és kertvárosias - karakterű lakóházakkal, a Nagyszilvás utca mindkét oldalán, illetve a Petőfi Sándor utca nyugati oldalán egyedi fűrészfogas beépítéssel, északi oldalán – Hunyadi János utca, Szent László utca apró osztású telkekkel.
b) „Déli” helyi értékvédelmi terület:
a település történeti magja, történeti településszerkezetű lakó és városközponti funkciójú terület vegyes – falusias, új családi házas és kertvárosias - karakterű lakóházakkal, a Hősök terén, a Szent István utca és a Rákóczi Ferenc utca mentén kisvárosias karakterű, intenzívebb utcaszakaszokkal, városközponti területekkel.
(2) A helyi értékvédelmi területek lehatárolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. Az egyedi védelem meghatározása

13. § (1) Az épített környezet településkép védelmi szempontból kiemelt, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú illetve sajátos megjelenésű építészeti örökséget az Önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.

(2) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek elhelyezkedését és felsorolását a rendelet 2/A. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek leírását a rendelet 2/B. melléklete tartalmazza.

(4) A történeti és eszmei értékkel rendelkező helyi egyedi védettség alatt álló műtárgyak felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5) A helyileg védett egyedi tájértékek (védett keresztek) felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

14. § (1) Az egyedi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelessége.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.

(5) A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlásai szerint lehet.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

15. § (1) A településképi szempontból jelentős, meghatározó útvonalak jelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek és zöldterületek lehatárolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

IV.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT EGYÉB TERÜLETEK

16. § (1) A régészeti lelőhely területek felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) A természetvédelmi szempontból településképet meghatározó területek lehatárolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

III. RÉSZ

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

V.FEJEZET

ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

17. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben

a) a környezetéhez igazodik,

b) a település építészeti karakterét megőrzi,

c) a meglévő formakultúrát megtartja,

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

18. § (1) A település közigazgatási területén a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti

a) a településkép védelmében,

b) a közbiztonság védelmében,

c) az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,

d) az épület szomszédjainak védelme érdekében,

e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.

(2) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

(3) A telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.

19. § (1) A fényszennyezés megakadályozása céljából nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, kizárólag 3000K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhőmérsékletére.

(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

20. § Védelemmel nem érintett karakterű területekre vonatkozó tiltó egyedi építészeti követelmények

(1) Homlokzati felületképzés esetében nem megengedett a harsány - élénk zöld, élénk kék, lila, piros - homlokzatfestés és a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás. Vékony ragasztott kőburkolat használata nem megengedett.

(2) Új családiházas településrészben épületek építése, a meglevő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett

a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fedés használata, valamint

b) műanyag és bitumenes hullámlemez, hullámpala és cserepes lemez alkalmazása.

(3) Új családiházas településrészben a közterület határán épülő kerítések esetén nem megengedett

a) a teljesen zárt, tömör fémlemez kerítés építése, színtől függetlenül, a közterületek felőli oldalon,

b) a teljesen zárt, típus betonkerítés építése a gazdasági területek kivételével a közterületek felőli oldalon.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi és egyedi építészeti követelmények

21. § Kötelező területi építészeti követelmények

(1) Kötelező területi építészeti követelmények az érintett, településképi szempontból meghatározó útvonalak melletti, ahhoz csatlakozó teleksor – új családiházas településrész esetében (Bolyai János utca, Sport u., Ongai u., Dózsa György utca, Kossuth Lajos utca, Sajó u.):

a) Beépítési mód: A helyi építési szabályzat szerint a jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal.

b) A magastető építése vagy átépítése esetében

ba) egységes, teljes épületet magába foglaló módon történhet a tető megtervezése

bb) kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető,

bc) a tetőszerkezetnek 25-40° között kell lennie.

c) Kerti építményt, műtárgyat a hátsókertben kell elhelyezni. Közmű csatlakozási műtárgy növényzettel fedetten az előkertben és oldalkertben egyaránt elhelyezhető. Antenna a településképi jelentőségű útvonal felőli homlokzatra nem rögzíthető.

d) Kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt, kő vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben készüljenek. Tömör kerítés csak védelmi vagy tömörebb hatás elérése miatt javasolt. Lábazati magasságban illetve teljes magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz. A teljes magasság maximum 2,0 m lehet. Utcai kerítésen 1 db maximum 4,0 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db maximum 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható. Az áttört kerítések használata növény futtatással vagy az utcaképben a kerítéssel együtt látható sövény telepítéssel javasolt.

e) A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni és csak a környezetbe illő, stílusában a települési hagyományokon alapuló mikroarchitekturális elemek helyezhetők el.

(2) Kötelező területi építészeti követelmények az érintett településképi szempontból meghatározó, útvonalak melletti területeken a városközponti területek esetében:

a) Beépítési mód: A helyi építési szabályzat szerint, új építésű intézmény esetén adottságtól függő a szomszédos beépítés és a funkciók által meghatározott beépítési mód alkalmazására kerül sor.

b) A magastető építése vagy átépítése esetében

ba) egységes, teljes épületet magába foglaló módon történhet a tető megtervezése,

bb) kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető,

bc) a tetőszerkezetnek 25-40° között kell lennie.

c) Kerti építményt, műtárgyat a hátsókertben kell elhelyezni. Közmű csatlakozási műtárgy növényzettel fedetten az előkertben és oldalkertben egyaránt elhelyezhető. Antenna illetve szellőző és klímaberendezés a településképi jelentőségű útvonal felőli homlokzatra nem rögzíthető.

d) Kerítés-kialakítás: Ha készül, akkor az új kerítés kialakításának teljes mértékben, anyaghasználatban és színezésben alkalmazkodnia kell az épület kialakításához.

e) A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni:

ea) az intézményterületekhez kapcsolódó kiemelt jelentőségű közterületeken igényes díszburkolatok kialakítása szükséges, a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek

eb) a közterületek alakításánál döntő jelentőségű zöldfelületi elemek hazai flóra fajaiból történő választása szükséges,

ec) csak a környezetbe illő, stílusában a települési hagyományokon alapuló mikroarchitektúrális elemek, utcabútorok helyezhetők el, amelyek együttest alkotnak.

(3) Kötelező területi építészeti követelmények az érintett településképi szempontból meghatározó útvonalak melletti területeken a gazdasági terület esetében (3. sz főút, 37. sz. főút melletti területek):

a) Beépítési mód: A helyi építési szabályzat szerint, illetve a telek funkciói szerinti, jellemzően szabadon álló beépítés alkalmazására kerül sor. Az előkertbe építészetileg nem megtervezett építmények nem kerülhetnek (pl. ideiglenes raktár, lerakatok).

b) Kerítés-kialakítás: Ha készül, akkor az új kerítés kialakításának teljes mértékben, anyaghasználatban és színezésben alkalmazkodnia kell a gazdasági épület homlokzati anyaghasználatához.

c) Zöldfelületek: Az újonnan kialakítandó gazdasági területeken a telken belül összefüggő 3 szintes növényállománnyal zöldsávot kell kialakítani.

d) Ahol a gazdasági terület közvetlenül lakóterülettel szomszédos, ott minimum 5,0 m szélességben egybefüggő zöldsávot kell kialakítani.

22. § Tiltó és megengedő egyedi építészeti követelmények

(1) Egyedi építészeti követelmények az érintett, településképi szempontból meghatározó útvonalak melletti, ahhoz csatlakozó teleksor – új családiházas településrész esetében (Bolyai János utca, Sport utca, Ongai utca, Dózsa György utca, Kossuth Lajos utca, Sajó utca):

a) Anyag-, színhasználat: Építményeken, kerítéseken nem megengedett a vakolt és festett felületképzéstől vagy kő- és téglaburkolattól eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk, harsány színek alkalmazása.

b) Tömegformálás: az épületek tagoltabb tömegformálása megengedett, azonban törekedni kell az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálásra, a lakóépületek főépülete esetében lapostető nem létesíthető.

c) Homlokzatképzés: Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése nem megengedett.

d) Zöldfelületek: Utcai telekhatár előtt és a telekhatártól mért 3,0 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, allergén és invazív fajok telepítése.

(2) Egyedi építészeti követelmények az érintett településképi szempontból meghatározó útvonalak melletti területeken a városközponti területek esetében

a) Anyag-, színhasználat: Építményeken, kerítéseken nem megengedett a vakolt és festett felületképzéstől vagy kő- és téglaburkolattól eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk, harsány színek alkalmazása.

b) Tömegformálás: A kisebb intézmények esetében törekedni kell a település hagyományos tömegformálási mintáinak, részletképzéseinek, díszítő motívumainak alkalmazására.

c) Homlokzatképzés: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.

d) Zöldfelületek: A városközpont tereinek és zöldfelületeinek megvalósítása közterület alakítási terv hiányában nem megengedett.

e) Cégérek: Utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen.

(3) Egyedi építészeti követelmények az érintett településképi szempontból meghatározó útvonalak melletti területeken – gazdasági területek esetében (3. sz főút, 37. sz. főút melletti területek)

a) Anyag-, színhasználat: Harsány színű fedés és az élénk, erős homlokzati színezés nem megengedett, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat
b) Tömegformálás: Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető. Több épületből álló beépítés esetében a nagyobb tömegű technológiai épületek a telek belseje felé kerüljenek elhelyezésre, a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
c) Homlokzatképzés: A technológia által meghatározott, megfelelő homlokzatképzés igényes anyagokkal kerüljön megvalósításra.
d) Zöldfelületek: Telephely fejlesztéskor történő növényzet kivágás esetében gondoskodni kell a tájjellegű növényzet telepítéséről. A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó

építészeti követelmények

23. § A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó kötelező területi építészeti követelmények

(1) Az „Északi” helyi értékvédelmi terület nagy részének és a „Déli” helyi értékvédelmi terület egy részének is egyedi sajátossága a nagyon karakteres fűrészfogas beépítés utcaképi látványa. Az utcakép ritmusának megőrzése, fenntartása fontos feladat.

(2) Az „Északi” helyi értékvédelmi területen a kerítések meglevő vonalának az épületek vonalába, annak folytatásába történő áthelyezése esetén a jelenlegi előkert közhasználat céljára megnyitott területté válik. Ezt a területet egységes, igényes burkolatokkal és zöldfelületekkel kell kialakítani. A kerítés áthelyezéséhez településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

(3) A Helyi Építési Szabályzatban a Vt-1 övezetben – kisvárosias településközponti vegyes területek esetében – a zártsorú beépítés került előírásra. Zártsorú beépítésnél a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette hézagosan zártsorú beépítés is megvalósítható.

(4) Oldalhatáron álló illetve oldalhatáron álló és zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással valósuljon meg. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőformát a zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint kell kialakítani.

(5) Építési anyaghasználat:

Lábazatképzés: falazott terméskő vagy fűrészelt kőlap burkolat – ragasztott kőburkolat nem megengedett.
Falfelületek: vakolt tégla, téglaburkolat, kőburkolat vagy ezek kombinációja plasztikus igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi hagyományok alapján.
Tetőfelületek: cserép, korcolt fémlemez fedés.
(6) A homlokzatok átalakítása, rekonstrukciója helyi védett területek esetében csak egységes módon egy időben történhet egy épületen belül.
(7) A homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani, kivéve, ha a homlokzaton minden nyílászárót kicserélnek.
(8) Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók.
(9) Intézmény építése esetén a portál anyaghasználata fa legyen. Igényes porszórt alumínium portálszerkezetek is megjelenhetnek, de csak akkor, ha egy épületen belül minden utcai portál szerkezet azonos megjelenésű.
(10) A védett területeken belül elhelyezkedő épületen, építményen csak a látványt nem zavaró módon helyezhető el antenna, hírközlési egység, illetve gépészeti berendezés, klíma szerkezet.
(11) A helyi területi védelemmel érintett közterületek csak közterület alakítási terv szerint valósíthatóak meg a vonatkozó jogszabályokban szereplő tartalommal.
A közterületi terv készítésének szempontjai:
a) A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok tárgy-együttest alkossanak, vagy típus utcabútor család alkalmazásával, vagy egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.
b) A védett területeken nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése nem megengedett.
c) A közterületre kihelyezett tárgy-együttes, utcabútor család terveinek része kell, hogy legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók arculatterve is.

24. § A helyi egyedi védelemben részesülő épületekre vonatkozó kötelező, tiltó és megengedő építészeti követelmények

(1) Kötelező követelmények:

a) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület városképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

b) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások arányrendszerét, osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

c) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

d) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

e) Helyi védett épületen tetőtér beépítés, vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

f) A települési hagyományos lakókörnyezeti kultúrát tükröző épületek esetében a történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező.

g) A meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása kötelező.

h) Az eredeti nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező.

i) Ha van, akkor az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új kerítés építése esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.

j) Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(2) Tiltó követelmények:

a) Az épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása nem megengedett.

b) Az utca, közterület felöl az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése nem megengedett sem a telken belül, sem a közterületen és az épületen is.

c) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.

d) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak.

e) Az utcáról, közterületről látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.

f) A védett épületen, építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető, klíma berendezés, és egyéb szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A védett épületen, építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.

(3) Megengedő követelmények:

a) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

b) Az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan.

c) A védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítését, visszaállítását vagy megőrzését a településképi eljárás lefolytatása során a városi főépítész véleményére alapozva a polgármester előírhatja.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

25. § Általános előírások

(1) Közmű létesítmények, nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Az új közmű vezetékek létesítése, meglevő közmű vezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – szakmai előírás hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz) valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.

(3) A közép- és kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.

(4) A közép- és kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.

26. § Területek, amelyek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a gazdasági területek,
b) különleges közmű terület
c) a közlekedési- és közműterületek alkalmasak.
d) szélerőmű, szélerőműpark a település belterületi határától D-re, mezőgazdasági területen környezeti hatástanulmány alapján, illetve a szakhatóságok által előírt védőtávolságok betartása mellett helyezhető el a város közigazgatási területén.

27. § Területek, amelyek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a helyi értékvédelmi terület,
b) a településképi jelentőségű meghatározó területek,
c) a településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és a mellettük fekvő teleksor,
d) zöldterületek és zöldterületi intézmények,
e) a természetvédelemmel érintett területek, az országos ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek nem alkalmasak.
f) a mobiltelefon szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

28. § Településképi követelmények és eltérési szabályok

(1) A település védelem alatt álló területein lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény rendelkezései szerint nem helyezhető el.

(2) A településképi szempontból meghatározó terület közterületein reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(3) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el.

(4) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.

(5) Egyéb területen lévő magáningatlanokon maximum egy reklámhordozó és egy reklám helyezhető el:

a) maximum 1 m2 felülettel.

b) Az anyaghasználata, elhelyezés módja: Az ingatlan közterületi kerítésének utcai felületére helyezhető el a reklám. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni.

(6) Az épületekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezéséhez a településképi véleményt be kell szerezni.

(7) Falfestés, reklámgrafika a helyi területi értékvédelmi területen belül teljes épületfelületen, nem alkalmazható sem homlokzaton, sem tetőfelületen, sem teljes portál felületen.

(8) A felsorolt reklámhordozók a homlokzat vagy portálfelület egyharmad részét nem haladhatják meg.

(9) Falfestés, reklámgrafika alkalmazása esetén tervet, színezési tervet kell készíteni a reklámhordozókról, melyek felülete nem haladhatja meg a felület egyharmad részét és épülettagozatokba nem nyúlhat bele.

(10) Portálok üvegfelületén elhelyezhető reklámfólia nem haladhatja meg a felület egyharmad részét.

(11) Az egyes épületekre vonatkozó előírások:

a) Az egyes üzletekhez, rendeltetési egységekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezéséhez a településképi véleményt kell beszerezni.

b) Egy épületen belül csak a rendeltetési egységek számának megfelelő cégtábla, cégér, címtábla, reklámhordozó helyezhető el, rendeltetési egységenként, fajtánként egy-egy darab.

c) Az egy épületen elhelyezni kívánt hirdető berendezések megjelenését össze kell hangolni, mind méreteik, mind megjelenésük tekintetében. Figyelemmel kell lenni az épület homlokzatok architektúrájára és homlokzati arányrendszerére is.

d) A cégéreknél alkalmazható anyaghasználat: kovácsoltvas jellegű fémszerkezet, fekete színben.

e) Az egyes cégéreknek, tábláknak egy épületen, vagy közterület szakaszon azonos jellegűnek kell lenniük, különös tekintettel a rögzítő elemekre, azok formájára, eltérések csak a cégér díszítésében, a reklámhordozó részének, feliratának kialakításában, lehetségesek.

f) Hirdető berendezés, cég-és reklámfelirat homlokzati elembe, tagozatba nem takarhat bele.

g) Hirdető berendezés rögzítő szerkezete homlokzati elembe, tagozatba nem helyezhető el.

(12) Hirdető berendezések és reklámhordozók anyaghasználata illeszkedjen az épület megjelenéséhez és arányrendszeréhez, illetve a közterületi elemek esetében a közterületen megjelenő utcabútor családhoz. Egy közterület szakaszon a reklámhordozók anyaghasználata illeszkedjék egymáshoz.

(13) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. A cégfeliratok elhelyezésénél a világítással is ellátható tömbbetűs megoldást kell előtérbe helyezni.

(14) A saját arculattervvel rendelkező cégek csak úgy használhatják az arculattervüknek megfelelő anyagokat, ha az utcai homlokzatszakaszon illeszkedő módon jelenik meg az anyaghasználat és a rögzítés.

(15) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénytől való eltérési szabályok:

a) Jelentős esemény (városnap, települési évforduló) hirdetésére,

b) Tájékoztatás (konferencia, közmeghallgatás, egyeztetések) esetén,

reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.
c) Építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés.

12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

29. § Általános előírások

(1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(2) Klímaberendezés és klíma berendezések kültéri egysége

a) helyi egyedi védelem és helyi területi védelem esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

b) nem védett építményeken és területen a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedve, takart módon helyezhető el,

c) új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el, utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el,

d) oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton nem helyezhető el.

(3) Antenna vevőegysége csak az épületek utcafronti homlokzati síkjától mért 3,0 méteren túl helyezhető el.

(4) Magas tetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. A napelemek, napkollektorok csak összefogott felületben helyezhetők el.

IV. RÉSZ

A TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

VI.FEJEZET

A KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

30. § Kötelező a szakmai konzultáció minden egyszerűsített bejelentés alapján végezhető építési tevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó és kiemelt jelentőségű területeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.

Igény esetén a főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít.

31. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész feladata.

(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:

a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,

b) tervezett tevékenység rövid leírása,

c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

(3) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:

a) építési helyen belüli építmény elhelyezés,

b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése,

c) az illeszkedés szabályainak megállapítása,

d) egy építési telken több épület elhelyezése,

e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál,

f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése során, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen,

g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál,

h) közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák, és minden egyéb közterületi tárgy esetében, ha a közterületről látható változást eredményez,

i) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil WC, mobil mosdó-zuhanyozó építmény elhelyezése,

j) vízfelület létesítése.

(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,

b) felvetett javaslatok.

(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

14. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

32. § A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei

Településképi véleményezési eljárást folytat le a polgármester a rendelet 5. mellékletében meghatározott építési engedélyezési eljárást megelőzően, valamint az 1-4 mellékletben meghatározott helyi védelem alá eső területek illetve telkek, épületek esetében:
a) helyileg védett közterületek és a településképileg meghatározó területek, valamint a helyi védelemmel érintett területek,
b) a helyi védelemmel érintett épületek és műalkotások esetében.

15. A véleményezési eljárás részletes szabályai

33. § A szakmai álláspont meghatározása

(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A településképi véleményezési eljárásban benyújtandó kérelemnek – a kötelező formanyomtatványon kívül – a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentáció két példányát is kell tartalmaznia papírformátumban.

(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

(3) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja, illetve

c) nem javasolja.

(4) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

(5) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek.

(6) A településképi véleményezési eljárás megindítása előtt a tervezőnek és a megbízónak lehetősége van a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetesen tájékoztatást, illetve a tervezett beruházási tervekkel kapcsolatos szakmai konzultációt kérni.

(7) A benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

a) műszaki leírást,

b) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

c) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

d) valamennyi homlokzatot.

(8) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott tájékoztatásban vagy beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – nem kötelező előírásoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (7) bekezdés a) pontja szerinti műleírásban az eltérést indokolni kell.

34. § A véleményezés részletes szempontjai

(1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – az építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy

c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

ca) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(4) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(5) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatok felületképzése és anyaghasználata megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz, valamint tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a tetőzet kialakítása – különösen héjazatának anyaga, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

d) a tervezett megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő-e a városképi megjelenésben,

e) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására.

(6) A határoló közterületekkel való kapcsolat során vizsgálni kell, hogy:

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata,

aa) nem korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát, figyelembe veszi-e azt az igényt, hogy a telek közterületről lehetőség szerint csak egy kapubehajtóval legyen megközelíthető,

ab) nem korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,

ad) indokolt esetben a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásokra.

b) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó homlokzat részlet, illetve az ebből eredő használat,

ba) nem korlátozza-e közúti közlekedést és annak biztonságát,

bb) nem korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

bc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.

(7) A véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

VIII.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

16. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

rendeltetésváltozások köre

35. § A kötelező településképi bejelentési eljárás esetei

(1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester a város közigazgatási területén a rendelet 6. mellékletében meghatározott esetben az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek megkezdése előtt.

(2) Felsőzsolca Város településrendezési tervének érvényes szabályozási tervein az alábbi esetekben:

Település központ vegyes területek (jele: Vt),
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz),
Ipari, gazdasági terület (jele: Gip)
Különleges (jele: K) területen épülő, továbbá minden egyéb beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
(3) Építmények rendeltetésének megváltoztatása esetében.
(4) A rendelet 6. mellékletében meghatározott esetekben építési hatósági engedélyhez kötött, de jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést illetően egyébként építési hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák csak településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján végezhetőek, illetve maradhatnak fenn.

17. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

36. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A településképi véleményezési eljárásban benyújtandó kérelemnek – a kötelező formanyomtatványon kívül – a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentáció két példányát is kell tartalmaznia papír formátumban.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d) a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,

e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartamát.

(3) A bejelentéshez dokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

a) műszaki leírást, a telepítésről és az építészeti kialakításról,

b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) alaprajzot,

d) homlokzatot,

e) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.

(4) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése- kivéve cégér – esetén 1 év,

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,

e) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig.

(5) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül:

a) a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés megfelel a meghatározott követelményeknek és a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetés illeszkedik a településképbe,

b) megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti igazolás tartalmazza:

a) a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,

b) a bejelentő (építtető) nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d) a bejelentés előterjesztésének napját, valamint

e) azt az időtartamot, amelyre a bejelentés szól.

37. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,

b) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek használhatóságát.

(3) A településrendezési eszközöknek és helyi előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett megoldás megfelel-e a város szabályozási tervének és helyi építési szabályzata előírásainak,

b) a reklám, vagy hirdető-berendezés mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a reklámok, reklámberendezések, hirdetmények és hirdető-berendezések elhelyezéséről szóló rendelet szabályainak

c) az alaprajzi elrendezéssel, homlokzatképzéssel, tömegalakítással, anyaghasználattal, színezéssel, városképi megjelenéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok

d) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

e) kielégíti-e a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,

f) megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e zavart a helyi értékvédelmi területek és épületek vonatkozásában és a városközpont kijelölt területén belül, valamint a város kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban

g) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek, valamint a környező rendeltetések zavartalan működésének.

(4) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a rendelet 8. sz. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

IX. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

18. A településképi kötelezési eljárás

38. § A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

(1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a) Településképet rontó reklámok, cégérek, hirdető-berendezések megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a reklámrendeletben meghatározott szabályoknak, különösen, ha:

aa) műszaki állapota nem megfelelő,

ab) tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

ac) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző városképi látványban idegen elemként jelenik meg,

ad) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

ae) bejelentés nélkül helyezték el,

af) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a városképben.

b) A helyi egyedi építészeti és városképi értékvédelem érdekében, ha az építmény, műtárgy, településképi elem műszaki, esztétikai állapota vagy annak használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat és értékvédelmi rendelet előírásainak, különösen ha:

ba) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

bb) nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,

bc) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet rontja,

bd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

be) a telek szabad területét nem a terület felhasználási előírásoknak megfelelően használják,

bf) az építkezéssel érintett telek és környezete – az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve.

c) A bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása mellett megvalósították,

cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították.

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintettnek.

(3) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

39. § (1) Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot szab ki:

a) első alkalommal 50.000,- Ft pénzbírságot,

b) második alkalommal 100.000,- Ft pénzbírságot.

(2) A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

40. § A kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható.

X. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

41. § (1) Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.

(2) Önkormányzati támogatás csak akkor adható, ha a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon karbantartja illetve a helyi védett értékkel összefüggésben szabálytalanul nem végeztek építési munkát.

XI. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

22. Átmeneti rendelkezések

42. § A rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

23. Hatályon kívül helyező rendelkezések

43. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról és a Belterületi illetve Külterületi Szabályozási Tervről szóló 7/2005.(V.27.) önkormányzati rendelet településképi követelményeket meghatározó része a Tktv. 14. § (2) bekezdése értelmében 2017. szeptember 30. után nem alkalmazható.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a település Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló rendelet 44. § Építészeti értékvédelem c. része.

(3) Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével:

a) Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló 23/2015. (X.19.) önkormányzati rendelet

b) A településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 25/2015. (X.19.) önkormányzati rendelet.

24. Hatálybalépés

44. § A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.